1378/B/2008. AB határozat
1378/B/2008. AB határozat*
2009.08.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Ez a rendelkezés az indítványozó szerint ellentétes az Alkotmány 13. §-ának a tulajdon védelméről szóló rendelkezésével, de indítványa jogi indokolást nem tartalmazott, és nem jelölte meg a kérelem alapjául szolgáló okot, jellemzően a földutak karbantartási kötelezettségével kapcsolatos fennálló viszonyokat sérelmezte. Az Alkotmánybíróság ezért hiánypótlásra felhívta az indítványozót, mivel az indítványban nem elegendő az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni, hanem az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti.
Az indítványozó a felhívást követően indítványát két alkalommal egészítette ki. Az első alkalommal az alkotmányellenesség okaként megjelölte az Alkotmány 9. §-ának sérelmét, mivel szerinte az R. támadott rendelkezése nem tesz eleget a jogegyenlőség kívánalmának sem, mert „a kötelező digitális állományú térképi (EOV-GPS) adatszolgáltatás (1997. évi CXLI. tv. 21. § (2) bek.) korában mindenkor a károsultnál áll fenn fölös bizonyítási kényszer” és ez felesleges pereket eredményez. A tulajdonhoz való jogra és a tulajdoni formák egyenlősége elvére tekintettel sérelmezte, hogy a pontos telekhatár kijelölése, a földút nyomvonalának bemérési költségei, bejárhatósági körülményeinek és a saját kár közötti okozta összefüggés bizonyítása mind az ingatlan tulajdonosait terheli. A második alkalommal ismételten a fennálló viszonyokat sérelmezte, s nem tért ki arra, hogy az Alkotmány felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta:
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
2. Az R. indítvánnyal támadott rendelkezése:
„2. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából
a) földút: jármű közlekedésére szabadon tartott, a közlekedésre az időjárástól függően alkalmas, az ingatlan-nyilvántartásba útként bejegyzett, eredeti termett talajú, vagy földmunkával, szabályos keresztszelvénnyel, vízelvezetéssel kialakított, pályaszerkezet nélküli út, amelynek járhatósága a talajtól függő anyaggal (pl. zúzottkő, kavics, pernye, kohósalak) javítható, és amely szilárd burkolatú úthoz csatlakozás vagy vasúti átjáró előtt legfeljebb ötven méter hosszban rendelkezik szilárd burkolattal. A földutak esetében a burkolattal ellátott utakra vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni;”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az R. 2. § (1) bekezdés a) pontja az R. alkalmazása szempontjából a földút fogalmát határozza meg. E rendelkezés közvetlenül nem érinti az indítványozó által hivatkozott, az Alkotmány 9. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott alkotmányos jogokat, az indítvánnyal támadott és hivatkozott alkotmányi rendelkezések között alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716–717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523–524.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.; 72/2006. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2006, 819, 847.; 86/D/2007. AB határozat, ABH 2008, 2657, 2663.], ezért az Alkotmánybíróság az R. 2. § (1) bekezdés a) pontja megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmány 9. § (1) bekezdése és 13. § (1) bekezdése vonatkozásában elutasította.
Budapest, 2009. július 6.
|
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||
|
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||
|
|
||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
||||
|
alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás