139/2008. (XI. 20.) AB határozat
139/2008. (XI. 20.) AB határozat1
2008.11.20.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 7/2008. (IV. 15.) rendelete alkotmányellenes, ezért a rendeletet e határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó jogi képviselője útján kérte az Alkotmánybíróságtól Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 7/2008. (IV. 15.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel az Ör. változtatási tilalmat rendelt el az indítványozó tulajdonában álló dunakeszi 2272/1. hrsz-ú ingatlanra. Az indítványozó előadta, hogy az ingatlana vonatkozásában Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a korábbi, Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 26/2007. (X. 16.) rendeletével is változtatási tilalmat rendelt el, amelyet a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének törvényességi észrevétele alapján a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 26/2007. (X. 16.) rendeletének hatályon kívül helyezéséről szóló 8/2008. (IV. 15.) rendelettel hatályon kívül helyezett. Ezzel egyidejűleg azonban a Képviselő-testület az Ör. megalkotásával az ingatlan vonatkozásában újra változtatási tilalmat rendelt el. Az indítványozó álláspontja szerint a változtatási tilalom elrendelésének az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) megfogalmazott egyetlen feltétele sem áll fenn, ugyanis az Ör. az Étv. 21. § (1) bekezdésében megkövetelt írásos megállapodás nélkül, valójában az indítványozó építkezésének megakadályozására lett megalkotva, nem pedig a településrendezési célok elérése érdekében. Az indítványozó úgy vélte, hogy mivel a Képviselő-testület a változtatási tilalom intézményét nem az Étv.-ben megfogalmazott településrendezési célok megvalósítására használta fel, ezzel a jogalkotói hatalommal való visszaélést valósított meg, és emiatt az Ör. sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, továbbá az Alkotmány 13. § (1) bekezdését, az 57. § (5) bekezdését, a 70/A. § (1) bekezdését és a 70/K. §-át is.
II.
Az indítvánnyal érintett jogszabályi rendelkezések a következők.
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
„57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
„70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.”
2. Az Étv. rendelkezései:
„2. § E törvény alkalmazásában: (…)
26. Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. (…)”
„20. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területre változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom (a továbbiakban együtt: tilalom) rendelhető el.”
„21. § (1) A helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésének időszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő.”
III.
Az indítvány megalapozott.
1. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét egyrészt az Alkotmány, másrészt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) állapítja meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos korlát szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely azonban nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése előírja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
A helyi önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén, a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésének időszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig [Étv. 20. § (1) bekezdése és 21. § (1) bekezdése]. Az Étv. 22. § (1) bekezdése szerint a változtatási tilalom alá eső területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.
Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében kifejtette, hogy a változtatási tilalom elrendelése a tulajdon feletti rendelkezési jogot, mint a tulajdonhoz tartozó részjogosítványt meghatározott időtartamra korlátozhatja. A tulajdonkorlátozás alapjául szolgáló közérdek az épített környezet védelme, illetve a településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv elkészítésének időszakára a tervezés, illetőleg a terveknek – elfogadásuk utáni – megvalósíthatósága ellehetetlenülésének megakadályozása (152/B/2002. AB határozat, ABH 2002, 1591, 1595.). A változtatási tilalom célja az építési szabályozások meghatározó átalakítása előtt egy adott terület megóvása attól, hogy azon visszafordíthatatlan beavatkozások történjenek.
„Az Étv. előírásai szerint a helyi építési szabályzat, illetve a szabályozási terv – amelyek elkészítésére, illetve felülvizsgálatára adott írásbeli megállapodás a változtatási tilalom rendelettel történő meghatározásának formai feltétele – a település közigazgatási területére, vagy külön-külön annak egyes – legalább telektömb nagyságú – területrészleteire készülhet. Az Étv. fogalmi rendszerében a telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol [Étv. 12. § (1) bekezdés, 13. § (4)–(5) bekezdés, 2. § 26. pont].” [125/2008. (X. 17.) AB határozat, Magyar Közlöny 2008. évi 148. szám, 16941, 16944.]
Az Ör. nem felel meg ezeknek a törvényi előírásoknak, mivel nem a telektömbre, hanem ezen belül csupán egyetlen ingatlanra rendelte el a változtatási tilalmat, így az ellentétes az Étv. 21. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel. Ez a törvénysértés is mutatja, hogy az Ör. nem az önkormányzati rendelettel megállapítható változtatási tilalom intézményének valódi célját, azaz a készülő helyi építési szabályzat és szabályozási terv – elkészültük utáni – megvalósíthatóságát, hanem – az indítvány mellékleteként becsatolt iratokból és képviselő-testületi ülési jegyzőkönyvi kivonatokból is megállapítható – egyéb szempontokat szolgál.
Az a változtatási tilalom, amely nem felel meg az Étv.-ben szabályozott törvényi feltételeknek, az egyúttal a tulajdonhoz való jogot is sértve, azt alkotmányellenesen korlátozza.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör.-ben a változtatási tilalom elrendelése a joggal való visszaélés tilalmába ütközik, így sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és a 13. § (1) bekezdését. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Ör.-t – határozatának közzététele napjával – megsemmisítette.
2. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközőnek minősíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezések esetleges sérelmét – a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben – érdemben nem vizsgálja. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.]
Mivel az Alkotmánybíróság az Ör.-t az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközőnek minősítette, ezért az Ör. vonatkozásában az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében, a 70/A. § (1) bekezdésében és a 70/K. §-ában foglalt rendelkezések – az indítványozó által vélt – sérelmét nem vizsgálta.
Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-a alapján rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 569/B/2008.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás