PÜ BH 2008/14
PÜ BH 2008/14
2008.01.01.
Az előzetes bizonyítás iránti kérelem és az eljárás a követelés elévülését nem szakítja meg (Ptk. 327. §).
A d.-i 1248 helyrajzi számú ingatlan 1/4–1/4 részben az I–II. r. felperesek tulajdonában, az 1270 helyrajzi szám alatti ingatlan pedig 25/32-ed részben az V. r. felperes tulajdonában állt. Az alperes D. községben, a perbeli ingatlanok közelében átjátszó tornyot létesített.
Az I–II. r. és az V. r. felperesek a keresetükben a torony létesítése és működése miatt az ingatlanrészeik forgalmi értékében bekövetkezett csökkenésből eredő káruk megtérítését igényelték az alperestől.
A III–IV. r. felperes tekintetében a bíróság a per tárgyalását elkülönítette.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és annak a Ptk. 100. §-a és 339. §-ának (1) bekezdése szerinti jogalapját vitatta.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a 2000. július 1. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamataival együtt az I. és a II. r. felpereseknek 600 000 forintot és a 2003. október 8. napjától járó késedelmi kamatával együtt az V. r. felperesnek 859 375 forintot; továbbá rendelkezett a perköltség viseléséről.
Az elsőfokú ítélet indokolása szerint az előzetes bizonyítási eljárásban beszerzett igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény bizonyítja, hogy a torony léte miatt az ingatlanok forgalmi értéke csökkent, ezáltal a károsodás ténye és mértéke bizonyított volt a perben, azt azonban az alperes nem bizonyította, hogy a torony létesítésekor úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ezért a Ptk. ,,339. §-a'' alapján köteles a kár megtérítésére. A Ptk. 100. §-a alapján a zavarás szükségtelenségének a vizsgálatát az alperes által kifejtett jogi álláspont szerint az elsőfokú bíróság mellőzte, tekintettel arra, hogy a kártérítő felelősség a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésének alapján megállapítható volt.
Az alperesnek a kereset elutasítására irányuló és a követelések elévülésére is hivatkozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú ítélet indokolása szerint a perbeli torony 1999 májusában létesült, műszaki átadás-átvétele 1999 augusztusában történt. A kártérítési követelés esedékessége a torony felépítésének befejeztével következett be, a 2003-ban kezdeményezett előzetes bizonyítási eljárással azonban az elévülés megszakadt. A másodfokú ítélet indokolása szerint a kötelezett az előzetes bizonyítás iránti kérelemmel írásbeli tájékoztatást kapott arról, hogy a jogosult vele szemben követelés megtérítésére tart igényt és ez az adott esetben az átjátszótoronnyal okozott károsodáson alapul. A másodfokú bíróság az ítélete indokolásában a Pp. 253. §-ának (3) bekezdésére utalva megállapította, hogy a fellebbezési kérelem korlátai között kizárólag az elévülési kifogás kérdésében kellett döntenie, e tekintetben pedig azt állapította meg, hogy a követelés nem évült el, ebből következően az elsőfokú ítélet helybenhagyásának volt helye.
Az alperes felülvizsgálati kérelme a keresetet elutasító döntés meghozatalára irányult. Jogi álláspontja szerint a jogerős ítéletben a bíróság a Ptk. 324. §-át és 325. §-át megsértve foglalt állást az elévülés kérdésében. Az előzetes bizonyítási eljárás iránti kérelem nem minősül a Ptk. 327. §-a szerinti, elévülést megszakító cselekménynek. A kérelem konkrét igényérvényesítést a kötelezettel szemben nem tartalmaz. Kifogásolta továbbá, hogy a másodfokú bíróság nem vette figyelembe azt a fellebbezésben is hivatkozott tényt, hogy az V. r. felperes a 25/32 részéből 18/32-ed részt 2003 májusában, azaz a torony felépítése után több mint három évvel örökléssel szerezte, majd tulajdoni részét 2003-ban el is adta.
Az I–II. r. és V. r. felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték. A 4/2003. számú polgári jogegységi határozat VI/2. pontjára és a PK 51. számú állásfoglalásra, valamint az elévülésre és az előzetes bizonyításra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre hivatkozással azzal érveltek, hogy követelésük nem évült el.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok miatt jogszabálysértő-e.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 326. §-ának (1) bekezdése szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. A kártérítés a Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése értelmében a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A kereset a torony létével, működésével kapcsolatos károsodáson alapul, ezért döntő jelentősége van az esedékesség időpontjának meghatározása során annak, hogy a torony mikor készült el. A rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével az a következtetés vonható le, hogy a torony 1999. év végén már állt. Az ötéves elévülési idő a torony elkészültével kezdődött, az elévülési időt azonban az előzetes bizonyítás iránti kérelem és az eljárás nem szakította meg, e tekintetben a jogerős ítélet jogszabálysértő.
Az elévülést megszakító jogcselekményeket a Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, és azok alapja az, hogy a kötelezett értesüljön a jogosult igényérvényesítéséről. Az előzetes bizonyítás iránti kérelem a kár megállapítására irányul, nem minősül azonban a követelés teljesítése iránti írásbeli felszólításnak és a Ptk. 327. §-ának (1) bekezdésében felsorolt egyéb cselekménynek sem.
A követelés bírósági úton való érvényesítését, amely az elévülést megszakítja, nem lehet kiterjesztően értelmezni, az csak olyan kérelmen alapulhat, amelyben a jogosult a bíróságtól a követelés megtérítésére kéri a kötelezett kötelezését. Az előzetes bizonyítás iránti kérelemből önmagában még az sem következik, hogy a jogosult érvényesíti-e majd igényét a kötelezettel szemben és ha igen, milyen mértékben. A kérelem jogi hatályai nyilvánvalóan nem azonosak a keresetlevélével; nem igényt érvényesítő eljárást indít meg hanem csak egy olyan nemperes eljárást, amelynek tárgya és eredménye a bizonyíték beszerzése.
A perindítást megelőző előzetes bizonyítási eljárás ezért nem része az igény bíróság előtti érvényesítésének, hanem annak csupán egy lehetséges előzménye és a kérelem nem minősül a perindítással azonos megítélés alá eső jogcselekménynek sem, függetlenül attól, hogy a nemperes eljárásokra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Mindezekből következően az előzetes bizonyítás iránt előterjesztett kérelem a perbeli követelés elévülését nem szakította meg, az I-II. r. és V. r. felperesek a keresetüket az ötéves elévülési határidőn túl terjesztették elő és emiatt – figyelemmel a Ptk. 325. §-ának (1) bekezdésére – a kereset elutasításának van helye. A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogszabálysértő jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és miután a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak voltak, a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozott és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a keresetet elutasította.
(Legf. Bír. Pfv. III. 20.015/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás