PÜ BH 2008/145
PÜ BH 2008/145
2008.06.01.
Nem tekinthető munkaügyi pernek, ha egy kft. ügyvezetője a tulajdonában álló gépkocsiban bekövetkezett kár megtérítését igényli attól a károkozótól, aki a kft. alkalmazottja (Ptk. 339. §).
Az alperes munkaviszonyban állt egy építési kft.-nél, amelynek ügyvezetője a felperes. 2006. október 30-án az alperes a felperes tulajdonában álló tehergépkocsijával balesetet okozott, azt összetörte.
A felperes a keresetében a gépkocsi ára és a gépkocsi-roncs eladási ára közötti különbözet megfizetésére kérte az alperes kötelezését kártérítés címén.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felek között munkajogi jogviszony áll fenn, ezért a bíróságnak a per elbírálására nincs hatásköre.
A jogerős ítéletben a bíróság a keresetnek nagyobb részt helyt adva kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1 549 000 forintot és ennek a 2006. október 31. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. A bíróság a jogerős ítélet indokolásában megállapította, hogy a totálkárossá vált tehergépkocsi tulajdonosa a felperes, akivel az alperes nem áll munkaviszonyban, ezért a felperesi igény nem munkaviszonyból származik, az alperes a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján köteles az igazságügyi műszaki szakértői vélemény alapján megállapított mértékű kár megtérítésére.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését kérte, figyelemmel arra, hogy a felek között ,,munkaügyi per alá tartozó'' jogvita áll fenn. Hivatkozott arra, hogy a kft. megbízásából végzett festési munkákat és a munkáltató utasításának megfelelően, munkaidőben a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök vásárlására indult, amikor közúti balesetet szenvedett. Jogi álláspontja szerint a kártérítési jogviszony megítélése a munkavállaló és a munkáltató között vizsgálható, ezért a Pp. 157. § a) pontja és a Pp. 130. § (1) bekezdésének b) és g) pontja alapján a per megszüntetésének lett volna helye.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében lényegében arra hivatkozott, hogy ebben a perben a bíróság – hatáskör hiányában – kártérítés megfizetésére nem kötelezhette volna; kifejtett álláspontja azonban téves.
A Pp. 130. §-a (1) bekezdése g) pontjának alkalmazása az adott ügyben nem vethető fel, nincs ugyanis szó arról, hogy a jogvita csak meghatározott személyek perben állása mellett dönthető el. A Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása körében a hatáskör eldöntése szempontjából a keresettel érvényesített jog az irányadó. A felperes keresete a szerződésen kívüli kár megtérítéséről szóló jogszabályon alapult, olyan dologban keletkezett kár megtérítésére irányult, amelynek tulajdonosa nem a perben nem álló gazdasági társaság, hanem a felperes, aki a kárigényét közvetlenül a károkozóval szemben érvényesítheti. Más kérdés az, hogy a balesettel összefüggően a gazdasági társaságnak milyen kára keletkezett és azt érvényesíti-e az alperessel szemben, ennek vizsgálatára azonban ebben a perben nyilvánvalóan nem kerülhetett sor. A Pp.-nek a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó szabályai pedig csak a munkáltató és a munkavállaló közötti perek esetében irányadóak, azonban az adott esetben a felperes nem az alperes munkáltatója, így nem lehet szó munkaügyi bíróságra tartozó követelésről. A bíróságnak ezért a kereset szerint a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján azt kellett vizsgálnia, hogy a felperesnek keletkezett-e kára, ha igen az milyen mértékű és ez az alperes jogellenes felróható tevékenységével okozati összefüggésben áll-e. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a balesetet az alperes okozta. Ezt a 2006. november 2-ai írásbeli nyilatkozatban el is ismerte és a kár megtérítését vállalta. A bíróság a kár mértékét az igazságügyi műszaki szakértői vélemény alapján megalapozottan állapította meg és jogszabálysértés nélkül döntött az alperes kártérítő felelősségéről.
A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok miatt nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozott határozatával a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. III. 21.819/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás