148/2008. (XII. 3.) AB határozat
148/2008. (XII. 3.) AB határozat1
2008.12.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában – dr. Holló András alkotmánybíró párhuzamos indokolásával – meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 218/2008. (VII. 16.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 218/2008. (VII. 16.) OVB határozatával megtagadta egy országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a választási bizottságok jogi személyiségéről?”. Az OVB az indokolásában arra hivatkozott, hogy az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118. § (3)–(5) bekezdéseiben megfogalmazott követelményeknek és eltér a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országos népszavazási kezdeményezésen és az országos népi kezdeményezésen történő végrehajtásáról szóló 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletében megállapított aláírásgyűjtőív mintájától, mivel az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán feltüntették a beadványozók nevét, személyi azonosítóját és lakcímét. Ezért az OVB a jogszabályi előírástól eltérő, többlet adattartalommal rendelkező aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.
2. A 218/2008. (VII. 16.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2008. évi 105. számában, 2008. július 18-án jelent meg. A Ve. 130. § (1) bekezdése szerint az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet benyújtani. A határozat ellen 2008. július 29-én a kezdeményezők nyújtottak be kifogást.
A kifogás benyújtói szerint az R. melléklete nem tartalmazza, hogy a rovatokat a kezdeményező vagy a kezdeményezést támogató tölti-e ki. Megítélésük szerint nyilvánvaló, hogy amikor még nincs hitelesített aláírásgyűjtő ív, akkor csak a kezdeményező adhatja meg az adatait. „Téves tehát az az indokolás, miszerint olyan adattartalmat tüntettek fel a kezdeményezők, amelynek feltüntetését a jogszabály tiltja vagy kizárja”. Az OVB határozata ezért jogszabálysértő.
A kifogás benyújtói sérelmezték továbbá, hogy az OVB ülésének a honlapon közzétett meghívója nem felelt meg a Ve. vonatkozó rendelkezéseinek. A napirendben ugyanis ez a népszavazási kérdés nem szerepelt, így annak tárgyalásáról nem szerezhettek tudomást és nem állt módjukban az ülésen megjelenni és nyilatkozataikat megtenni sem, ami a konkrét jogszabálysértésen túl a Ve. 3. § c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét is sérti. Minderre tekintettel kérték az OVB kifogásolt határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését.
II.
A kifogás nem megalapozott.
1. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása jogorvoslati eljárás, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság e hatáskörében eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el feladatát [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
2. Az Alkotmánybíróság számos határozatában hangsúlyozta, hogy az „országos népszavazás kezdeményezésében való részvétel jogának érvényesülését a törvény többek között olyan, az aláírásgyűjtő ívvel szemben támasztott formai előírásokkal is biztosítja, amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy az aláírásgyűjtő ívet aláíró választópolgár eredményesen támogassa a kérdés országos népszavazásra bocsátását. Ezért fokozott jelentősége van az aláírásgyűjtő ív törvényességének, annak, hogy az aláírásgyűjtő ív a legapróbb részletekig megfeleljen a törvény formai előírásainak is” [49/2008. (IV. 22.) AB határozat, ABH 2008. április, 488, 490.]. A Ve. 118. §-a pontosan meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia az országos népszavazás kezdeményezésére szolgáló aláírásgyűjtő ívnek. Annak érdekében, hogy az aláírásgyűjtő ív mindenben megfeleljen a törvényben szabályozott tartalmi követelményeknek, az R. mellékletében kötelezően alkalmazandó mintaként meghatározta az országos népi kezdeményezés, illetőleg országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtés során használható aláírásgyűjtő ív mintáját.
Azt a kifogás benyújtói sem vitatták, hogy az OVB-hez benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányán feltüntették nevüket, személyi azonosítójukat és lakcímüket. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya emiatt nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ezért a 218/2008. (VII. 16.) OVB határozatot, az abban foglalt indokolás szerint helybenhagyta.
Tekintettel arra, hogy az OVB eljárásával kapcsolatos kifogás a határozat tartalmát nem érintette, ezért annak vizsgálatát az Alkotmánybíróság mellőzte.
Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben történt közzétételére tekintettel rendelte el.
Az Alkotmánybírósági ügyszám: 975/H/2008.
Dr. Holló András alkotmánybíró párhuzamos indokolása
Egyetértek a határozatok rendelkező részével, az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését megtagadó 218–219/2008. (VII. 16.) OVB határozatok és a 222–223/2008. (VII. 16.) OVB határozatok helybenhagyásával.
A határozatok indokolásában kifejtett jogi állásponttal – önmagában – szintén egyetértek. De álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak nem csak külön-külön, hanem összefüggésükben is vizsgálnia kellett volna a kezdeményezéseket, és a határozatot a rendeltetésellenes joggyakorlásnak a 18/2008. (III. 12.) AB határozatban kidolgozott mércéje alapján kellett volna indokolnia.
A hivatkozott határozatában az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az aláírásgyűjtés kezdeményezése a népszavazáshoz való jog gyakorlásának részjogosítványa, a választópolgárok által kezdeményezett népszavazási eljárásnak döntő eleme, melynek célja – rendeltetése – a népszavazási eljárás elindítása. E jog gyakorlása akkor rendeltetésszerű, ha összhangban áll az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében foglaltakkal, a népszuverenitás közvetlen [de kiegészítő, lásd: 2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH 1993, 33.] gyakorlásával: „A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a hitelesítési eljárás kezdeményezése során azt jelenti, hogy az aláírásgyűjtés kezdeményezőjének az országos népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel kell eljárnia. Felelősségteljesen, annak tudatában kell benyújtania kezdeményezését, hogy az általa útjára indított népszavazási eljárás állásfoglalásra készteti az ország valamennyi választópolgárát, és annak eredményeként az Országgyűlést kötelező döntés születik, amely országgyűlési döntéssé, törvénnyé válva hosszabb távon meghatározza a polgárok jogait, kötelezettségeit, befolyásolja a társadalom életét.” (ABK 2008, március, 267, 274.)
Amellett, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítésre benyújtott mintapéldánya nem felel meg az aláírásgyűjtő ívvel szemben jogszabályban támasztott formai követelményeknek, az Alkotmánybíróságnak eljárása során figyelemmel kellett volna lennie arra a tényre is, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezői egy időben, ugyanazon kérdésben országos népi kezdeményezésre és országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését is kezdeményezték. Az Alkotmány rendelkezései alapján az országos népi kezdeményezés és az országos népszavazás a választópolgárok hatalomgyakorlásban való részvételének eltérő formái. Ugyanazon kérdésben népi kezdeményezésre és népszavazás kezdeményezésére irányuló egyidejű aláírásgyűjtés – tekintettel az aláírásgyűjtés eltérő jogkövetkezményeire – az aláírásgyűjtés célját tekintve nem teszi lehetővé egyértelmű, felelősségteljes választópolgári döntés kialakítását.
Álláspontom szerint ezért a népi kezdeményezés, illetőleg népszavazás kezdeményezéséhez való jog rendeltetésével nem összeegyeztethető az a kezdeményezői magatartás, amely egy időben indít eljárást ugyanabban a kérdésben népi kezdeményezésre, illetőleg népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítésére.
Az Alkotmánybíróságnak az OVB hivatkozott határozatait ezen indokok alapján kellett volna helybenhagyni.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás