• Tartalom

161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet

az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről1

2013.11.13.

A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének e) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §2 E rendeletet

a) a külön jogszabály szerint építésügyi vizsga letételére kötelezett személyek építésügyi vizsgáztatására, a vizsga tartalmára, követelményeire és eljárási szabályaira,

b) az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) hatálya alá tartozó építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítő és döntéshozó (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) szakmai továbbképzésére

kell alkalmazni.

Építésügyi vizsga

2. § (1)3 Az építésügyi vizsga célja, hogy a vizsgázó bizonyítsa, birtokában van az általános közigazgatási ismeretek mellett olyan speciális építésügyi igazgatási ismereteknek, amellyel a közigazgatás minden szintjén alkalmassá válik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok közé tartozó döntések jogszabályi előírásoknak megfelelő előkészítésére, illetve meghozatalára.

(2)4 Az építésügyi vizsgát

a)5 az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő részére a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala,

b)6 a másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő részére az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter),

c)7 az a) és b) pontba nem tartozó, külön jogszabályban építésügyi vizsgára kötelezett személyek részére a miniszter

szervezi (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező).

(3) A munkáltató közigazgatási szerv – az érintettek erre vonatkozó hozzájárulásával – a vizsgára kötelezett köztisztviselők névsorát a vizsgakötelezettség keletkezésének időpontjától számított 15 napon belül megküldi a vizsgaszervezőnek.

(4) A vizsgaszervező az építésügyi vizsga teljesítésére negyedéves bontásban éves vizsgatervet készít.

(5)8 A vizsgázó számára a vizsgaszervező – figyelembe véve a vizsgára kötelezett számára az Éhk. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésének határidejét – jelöli ki az építésügyi vizsga időpontját, legalább két időpont választásának lehetőséget megadva.

(6) A vizsgaszervező köteles az építésügyi vizsgára való felkészítésről gondoskodni.

(7)9 A miniszter

a) gondoskodik az építésügyi vizsga követelményeihez igazodó felkészítő anyag elkészítéséről, a vizsga lebonyolítását meghatározó módszertani útmutató készítéséről, az írásbeli és szóbeli vizsgakérdések összeállításáról és azok közzétételéről, a felkészítő és a vizsga díjának meghatározásáról, valamint

b) gondoskodik a vizsgáztatást végző személyek díjának meghatározásáról.

(8)10 A (2) bekezdés c) pont szerinti személy az éves vizsgaterv szerint – a miniszter által vezetett minisztérium honlapján – meghirdetett építésügyi vizsgára jelentkezhet.

3. § (1)11 A vizsga keretében a vizsgázó – a 2. mellékletben meghatározott követelményrendszernek megfelelően – számot ad általános elméleti és gyakorlati ismereteiről, továbbá elemző, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási és döntéshozatali készségéről.

(2)12 Az építésügyi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarész teljesítéséből áll, amelyeket a vizsgázó számára egy vizsganapon kell megszervezni.

(3) Az építésügyi vizsgát 3 tagú Építésügyi Vizsgabizottság (a továbbiakban: bizottság) előtt kell letenni. A bizottság elnöke a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő személy.

(4) Az építésügyi vizsga az Éhk. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül korlátlanul ismételhető.

(5) Az eredményes építésügyi vizsgáról a bizottság az 1. mellékletben meghatározott formában bizonyítványt állít ki.

(6)13 Azt a vizsgázót, aki az építészeti-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, vagy a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, a vizsgaszervező mentesíti az építésügyi vizsgának a jogosultsági vizsgával megegyező témaköreiből.

A szakmai továbbképzés

4. § (1) A szakmai továbbképzés kötelező és szabadon választható részből áll.

(2) A szakmai továbbképzési időszak 5 év. A továbbképzési időszak 2009. január 1-jétől, illetve az e határidő után kinevezett köztisztviselő esetében a kinevezés időpontjától kezdődik.

(3) A munkáltató közigazgatási szerv a szakmai továbbképzésen való részvételt köteles biztosítani.

A szakmai továbbképzés kötelező része

5. § (1) A szakmai továbbképzés kötelező részének formája tanfolyam, időtartalma legalább 40, de legfeljebb 50 óra, amit a köztisztviselőnek egy szakmai továbbképzési időszak alatt kell teljesítenie.

(2) A szakmai továbbképzés kötelező részének keretében az építésügyi vizsgakövetelmények alapját képező – az adott továbbképzési időszak alatti – jogszabályi változások gyakorlati alkalmazását kell elsajátítani.

(3) A szakmai továbbképzés kötelező részét a 2. § (2) bekezdésében meghatározott szerv szervezi (a továbbiakban: kötelező továbbképzést szervező). A kötelező továbbképzést szervező kötelessége:

a) e rendelet előírásainak megfelelő oktató biztosítása,

b) a szakmai továbbképzésen való részvétel igazolása,

c) a költségek és a munkaidőalap kímélése.

(4) A miniszter gondoskodik arról, hogy a szakmai továbbképzés kötelező részének lebonyolítására egységes – az építésügyi hatósági eljárásokban szakhatóságként részt vevő hatóságok szakmai irányításáért felelős miniszterekkel egyeztetett tartalmú – továbbképzési program álljon rendelkezésre. Indokolt esetben a miniszter a szakmai továbbképzési programban nem szereplő kötelező szakmai továbbképzést is elrendelhet.

(5) Az adott szakmai továbbképzési időszakon belül eredményes építésügyi vizsgát tett köztisztviselő az időszak hátralevő részében mentesül a továbbképzés kötelező részén való részvétel alól.

(6) A kötelező továbbképzést szervező a szakmai továbbképzés kötelező részének teljesítésére a (2) és (4) bekezdésben meghatározott, miniszter által kidolgozott továbbképzési program alapján – a következő évre vonatkozóan, minden év december 15-éig – éves továbbképzési tervet készít.

A továbbképzés szabadon választható része

6. § (1) A szakmai továbbképzés szabadon válaszható témaköre az adott hatósági feladat ellátásának szakmai (építészeti-műszaki) színvonalát elősegítő, a mindenkori műszaki fejlődést figyelembe vevő ismeretanyag, amelynek formája lehet különösen

a) szakmai tanfolyam,

b) a felsőoktatásban a műszaki képzési területen második alapképzés vagy mesterképzés, illetve szakirányú továbbképzés,

c) szakmai előadáson, konferencián hallgatóként való részvétel,

d) szakmai előadáson, konferencián előadóként való részvétel,

e) szakmai tanulmányúton való részvétel,

f) az adott szakterületen végzett oktatói, tudományos és szakirodalmi tevékenység,

g) építőanyagok, technológiák, szerkezetek megismerését célzó szervezett épületlátogatás, kiállításlátogatás, szakmai program.

(2)14 Az (1) bekezdés szerinti szabadon választható szakmai továbbképzést – az (1) bekezdés f) pontja kivételével – a műszaki képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szervezhet (a továbbiakban együtt: továbbképzést szervező).

(3) A köztisztviselőnek az (1) bekezdés szerint szabadon választható továbbképzési formákból egy szakmai továbbképzési időszak alatt legalább ötöt kell teljesítenie azzal, hogy ebből legalább kettőt a továbbképzési időszak első két évében kell teljesíteni.

(4) A szabadon választható továbbképzési kötelezettség alóli, az Éhk. 7. §-ának (3) bekezdése szerinti részbeni mentesítésről – a szakmagyakorlási névjegyzéket vezető szerv igazolása alapján – a munkáltató dönt.

(5) A szervezett, szabadon választható szakmai továbbképzésen történt részvételről a továbbképzést szervező igazolást állít ki a résztvevő számára, amely tartalmazza a köztisztviselő nevét, lakcímét, munkahelyének megnevezését, a továbbképzés azonosító adatait (helyét, idejét, tárgyát), és ezen igazolás egy példányát a résztvevőnek átadja. Az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység végzését az erről készült publikációval, illetve szakirodalmi tevékenység esetén a megjelent művel lehet igazolni.

(6) A szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítéséről a munkáltató közigazgatási szerv vezet nyilvántartást, amelynek előző évi állapotáról minden év március 1-jéig összevont jelentést köteles küldeni a miniszternek.

Az építésügyi vizsgáztatás és a szakmai továbbképzés közös szabályai

7. § (1) Az építésügyi vizsgán vizsgáztató, valamint a szakmai továbbképzés kötelező részén oktató a miniszter által nyilvántartásba vett, az oktatott témakör, illetve a vizsgakövetelmény szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel és

a) legalább 5 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági gyakorlattal és építésügyi vizsgával vagy az alóli felmentéssel rendelkező, vagy

b) a szakterület szerinti 5 éves igazgatási gyakorlattal rendelkező

személy lehet.

(2) Az építésügyi vizsga módszertanának kidolgozását, az építésügyi vizsgáztatás és a kötelező szakmai továbbképzések központi koordinálását, szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését a miniszter végzi.

Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Az építésügyi vizsga – az e rendelet előírásai szerint – legkorábban 2009. január 1-jétől kezdődően tehető le, a szakmai továbbképzési időszak 2009. január 1-jén kezdődik.

(3) A 2009. évben esedékes vizsgakötelezettek névsorát a munkáltató közigazgatási szerv legkésőbb 2008. augusztus 30-áig küldi meg a vizsgaszervezőnek.

(4) A vizsgaszervező a 2009. évre vonatkozó vizsgatervet és a vizsgákra történő felkészítők időbeosztását legkésőbb 2008. szeptember 30-áig készíti el és teszi közzé.

(5) A 7. § (1) bekezdése szerinti oktatói, illetve vizsgáztatói nyilvántartásba 2008. szeptember 1-jétől folyamatosan lehet jelentkezni.

(6)–(7)15

(8)16

1. melléklet a 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelethez17

Szám: ……………
BIZONYÍTVÁNY
építésügyi vizsgáról
Ezt a bizonyítványt …………………………... részére állítottuk ki, aki ……………………… városban (községben) ……… év ……… hó ……… napján született, anyja neve:………...………….………………………………
Nevezett az Építésügyi Vizsgabizottság előtt az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet szerint
ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGÁT TETT
Kelt: …..............., ..…..... év ….……... hó ……... nap
P. H.

 

vizsgáztató bizottság tagja

 

vizsgáztató bizottság tagja

 

 

 

vizsgáztató bizottság elnöke

 

2. melléklet a 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelethez

Építésügyi vizsga-követelmények
I. A vizsgázó ismerje az alább felsorolt témakörökre vonatkozó alapvető általános követelményeket (szóbeli, írásbeli témakörei):
1. Az építésügy alkotmányos alapjai
2. Az Országgyűlés építésüggyel kapcsolatos feladatai
3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai
4. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai
5. A sajátos építményfajták szerinti miniszterek építésüggyel kapcsolatos feladatai
6.18
7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai
7.1. a települési önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai
7.2. a megyei önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai
7.3. a fővárosi önkormányzat építésüggyel kapcsolatos feladatai
7.4. a kerületi önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai
7.5.19
7.6.20
7.8.21
8.22 A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésüggyel kapcsolatos feladatai
9. Az építésügyi igazgatás anyagi jogi követelményrendszere
9.1. országos településrendezési és építési követelmények
9.1.1. a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei
9.1.2. közművesítettségi előírások
9.1.3. övezeti előírások
9.1.4. építmények elhelyezésére vonatkozó követelmények
9.1.5. járművek elhelyezésének előírásai
9.1.6. építmény elhelyezése közterületen
9.1.7. építmények kialakításának általános szabályai
9.1.8. épületszerkezeti követelmények
9.1.9. égéstermék-elvezetés szabályai
9.1.10. építmények, önálló rendeltetési egységek általános előírásai
9.1.11. lakás kialakítására vonatkozó követelmények
9.1.12. meglévő építményekre vonatkozó előírások
9.1.13. az egyes előírásoktól való eltérés lehetőségei és módja
9.2. helyi építési szabályzat
9.3. szabályozási terv
9.4. illeszkedési szabályok
9.5. szabványok
9.6. tűzvédelmi követelmények
9.7. sajátos építményfajtákra (atomenergiával, honvédelemmel kapcsolatos építmények, bányák, erőművek, közlekedési építmények) vonatkozó speciális követelmények
9.8. a műemlékekre vonatkozó követelmények
9.9. az építési anyagok, termékek, szerkezetek és berendezések minőségtanúsítása
9.10. alapfogalmak
9.11. energetikai követelmények
10. Az építészeti értékek védelmének eszközei
10.1. helyi építészeti értékvédelem
10.2. műemlékvédelem
10.3. világörökség védelme
10.4. országos és helyi jelentőségű védett természeti területek, valamint az egyedi tájértékek védelme
10.5. tervpályázat
10.6. tervtanács
11. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer
11.1. építmények esetén
11.2. sajátos építményfajták esetén
11.3. műemlékek esetén
11.4. nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások esetén
12. Szakhatóságok köre
12.1. szakhatóságok az építésügyi hatósági eljárásokban
12.2. az építésügyi hatóság, mint szakhatóság a sajátos építményfajták és a műemlékek építésügyi hatósági eljárásaiban
12.3. az építésügyi hatóság, mint szakhatóság más hatósági eljárásban
13. Építésügyi hatósági eljárások
13.1. Engedélyezési típusúak
13.2. Kötelezési típusúak
13.3. Végrehajtási típusúak
13.4. Bírságolási típusúak
13.5. Közbülső eljárások
13.6. Kiegészítő eljárások
14. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások
14.1. elvi építési engedélyezés
14.2. építési engedélyezés (módosított építési engedélyezés, továbbépítési engedélyezés), bejelentés tudomásul vétele
14.3. bontási engedélyezés, bejelentés tudomásul vétele
14.4. használatbavételi engedélyezés, bejelentés tudomásul vétele
14.5. fennmaradási engedélyezés
14.6.23
14.7. telekalakítás engedélyezése
15. Építésügyi hatósági kötelezések
15.1. engedély feltételeinek számonkérése
15.2. hatósági ellenőrzés során tett intézkedések
15.3. építésrendészeti intézkedés
16. Építésügyi hatósági végrehajtási eljárások
16.1. meghatározott cselekmény elrendelése
16.2. meghatározott cselekmény kényszervégrehajtása
16.3. pénzbehajtás
17. Építésügyi bírság, eljárási bírság megállapítása, behajtása
17.1. a végrehajtás elrendelése az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által
17.2. a bírság tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése
17.3. jelzálogjog bejegyzése
17.4. késedelmi kamat
18. Közbülső eljárások
18.1. hiánypótlás kiírása
18.2. eljárás felfüggesztése
18.3. belföldi jogsegély keretében adatok beszerzése
18.4. szakhatóságok megkeresése
18.5. eljárás megszüntetése
18.6. kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása
18.7. ügyintézési határidő meghosszabbítása
18.8. szakértő kirendelése
18.9. tanú meghallgatása
18.10. helyszíni szemle tartása
18.11. költségmentesség megállapítása
18.12. értesítés az eljárás megindításáról
19. Kiegészítő, utólagos eljárások
19.1. jogutódlás
19.2. engedély érvényének meghosszabbítása
19.3. teljesítési határidő meghosszabbítása
19.4. határozat kijavítása
19.5. határozat visszavonása
19.6. határozat módosítása
19.7. az építőipari kivitelezési tevékenység kezdésének bejelentése
19.8. a kivitelezés leállítása
20. Az építés résztvevői, feladataik, felelősségük, szankcionálásuk
20.1. építtető
20.2. építészeti-műszaki terv tervezője, szakági tervezője
20.3. vállalkozó kivitelező, alvállalkozó kivitelező
20.4. felelős műszaki vezető
20.5. építési műszaki ellenőr
20.6. beruházás lebonyolító
20.7. kivitelezési tervek tervezője, szakági tervezője
20.8.24
20.9. munkavédelmi és egészségvédelmi koordinátor
20.10. tervezői művezető
20.11. energetikai tanúsító
20.12. építésügyi műszaki szakértő
20.13. építésügyi igazgatási szakértő
20.14.25
20.15. hatósági közvetítő
21. Építésügyi hatósági eljárási ismeretek
21.1. az eljárás megindítása, kérelem, bejelentés követelményei
21.2. a döntés típusai, tartalmi követelményei
21.3. a döntés közlésének módjai
21.4. a kérelem mellékletei
21.5. az ügyfél fogalma
21.6. az ingatlannal rendelkezni jogosult fogalma
21.7. építési jogosultság igazolása
21.8. a tervezői nyilatkozat tartalma
21.9. a felelős műszaki vezetői nyilatkozat tartalma
21.10. a tényállás tisztázásának módjai, eszközei
21.11. tervtanácsi állásfoglalás
21.12. jegyzőkönyv felvétele
21.13. helyszíni szemle megtartása
21.14. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások speciális eljárási szabályai
21.15. az ügyintézési határidő számítása
21.16. az engedély érvényességi ideje
21.17. hatáskör megállapítása, hatásköri vita
21.18. illetékesség vizsgálata
21.19. kizárási szabályok
21.20. határidő számítása
22. Az építészeti-műszaki és a kivitelezési tervek tartalma
23. Az építési-bontási hulladék kezelésének szabályai
24. Az építésügyi hatósági ellenőrzés szabályai
25. Az építésfelügyeleti intézkedések
25.1. helyszíni ellenőrzés
25.2. döntéshozatal
25.3. építésfelügyeleti bírság megállapítása, behajtása
25.4. építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése, adat-továbbítás
26. Szakmai kamarák jogosultságok megállapításával, névjegyzékvezetéssel, etikai és fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos feladatai, a szakmagyakorlási jogosultság ellenőrzése
27. Jogorvoslati lehetőségek
28. Másodfokú eljárás lefolytatásának szabályai
II. Vizsgarészek: szóbeli és írásbeli
Az írásbeli vizsga keretében gyakorlati vizsgát is kell tenni, amely az 1–28. pontok alatt felsorolt témakörökből építésügyi hatósági határozatnak jogtár felhasználásával történő szerkesztéséből áll (pl. konkrét engedélyezési dokumentáció vagy ellenőrzési jegyzőkönyv alapján).
1

A rendeletet a 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 13. §-a hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjával.

2

Az 1. § a 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

3

A 2. § (1) bekezdése a 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 2. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 40. § g) pont ga) alpontja szerint módosított szöveg.

7

A 2. § (2) bekezdés c) pontját a 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

8

A 2. § (5) bekezdése a 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 2. § (7) bekezdése a 111/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

10

A 2. § (8) bekezdését a 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

11

A 3. § (1) bekezdése a 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 3. § (2) bekezdése a 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 3. § (6) bekezdését a 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

14

A 6. § (2) bekezdése a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 40. § g) pont gb) alpontja szerint módosított szöveg.

15

A 8. § (6)–(7) bekezdése ugyanezen § (8) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 8. § (8) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.

17

Az 1. számú melléklet a 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § (11) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 2. melléklet I pont 6. pontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 45. §-a hatályon kívül helyezte.

19

A 2. melléklet I pont 7.5. alpontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 45. §-a hatályon kívül helyezte.

20

A 2. melléklet I pont 7.6. alpontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 45. §-a hatályon kívül helyezte.

21

A 2. melléklet I pont 7.8. alpontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 45. §-a hatályon kívül helyezte.

23

A 2. melléklet I. pont 14.6. alpontját a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte.

24

A 2. melléklet I. pont 20.8. alpontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

25

A 2. melléklet I. pont 20.14. alpontját a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére