162/2008. (XII. 18.) AB határozat
162/2008. (XII. 18.) AB határozat1
2008.12.18.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 199/2008. (V. 19.) OVB határozatát megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemély kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 199/2008. (V. 19.) OVB határozata ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kéri.
A 199/2008. (V. 19.) OVB határozat a Magyar Közlöny 77. számában 2008. május 22-én jelent meg. A kifogást 2008. június 5-én – a Ve. 130. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül és módon – terjesztették elő.
Az OVB vitatott határozatában hitelesítette annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ívnek a mintapéldányát, amelyen a következő kérdés szerepel:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési választásokon mandátumhoz jusson a pártlista, ha az azt állító párt területi listái elérik a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok 1 százalékát?”
Az OVB a döntését a következőkkel indokolta:
„Az Országos Választási Bizottság 376/2007. (IX. 27.) OVB határozatával megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, arra hivatkozva, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű, mert megtéveszti a választópolgárokat. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor 64/2008. (IV. 30.) AB határozatával megsemmisítette az OVB határozatát, és a bizottságot új eljárásra utasította.
Az AB határozatának indokolása szerint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény használja a pártlista fogalmat, így a kérdés egyértelműségének hiánya az OVB által megfogalmazott indok alapján nem állapítható meg.
Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesíti.”
A kifogás benyújtójának álláspontja szerint az OVB-nek az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontja alapján meg kellett volna tagadnia a kérdés hitelesítését, mert az az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésnek minősül.
A kifogás benyújtója álláspontját az Alkotmánybíróság 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában, 58/2006. (X. 13.), valamint 62/2007. (X. 17.) AB határozataiban kifejtett érvelésre alapítja.
Az indítványozó kifogásában idézi az Alkotmánybíróság e határozataiban – az Országgyűlés létszámára vonatkozó népszavazási kezdeményezések kapcsán – az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjának értelmezésére vonatkozóan kifejtett álláspontját, mely szerint szervezetalakításnak minősül az is, ha az Országgyűlés a saját összetételét, a képviselők számát illetően hoz döntést.
II.
Az Alkotmánybíróság a kifogásokat az Alkotmány, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.), valamint a Ve. alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg:
1. Alkotmány
„28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
(...)
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
(…)”
2. Nsztv.
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
(...)
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
(...)”
3. Ve.
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III.
A kifogás megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg.
Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, melynek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
2. A jelen eljárás tárgyát képező aláírásgyűjtő ív hitelesítése tárgyában már korábban folyt eljárás. Először az OVB 376/2007. (IX. 27.) OVB határozatával megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését azzal az indokolással, hogy a kérdésben használt „pártlista” határozatlan fogalom, ilyen fogalmat a vonatkozó törvények nem használnak, így az megtéveszti a választópolgárokat. Az OVB-nek ezt a határozatát az Alkotmánybíróság 64/2008. (IV. 30.) AB határozatában (ABK 2008. április, 537.) – a hitelesítési eljárás kezdeményezőjének kifogása alapján – felülvizsgálta. A kifogásban foglaltaknak helyt adva, a határozat indokolásában az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az OVB határozatban megfogalmazott indok alapján a kérdés egyértelműségének hiánya nem állapítható meg, ezért az OVB határozatát megsemmisítette és új eljárást rendelt el az ügyben. Az OVB az új eljárásban kizárólag az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozással döntött az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítéséről, nem vizsgálta, hogy a kérdés hitelesítésének az Alkotmányban, illetőleg törvényben szabályozott feltételei fennállnak-e. Az Alkotmánybíróság határozatában csak abban a kérdésben foglalt állást, hogy az OVB határozatába foglalt érvelés alapján a kérdés hitelesítése törvényesen nem tagadható meg. Az Alkotmánybíróság határozatából ugyanakkor nem következett a kérdés hitelesítésének kötelezettsége. Ezért az OVB-nek az új eljárásban vizsgálnia kellett volna a hitelesítés egyéb feltételeinek fennállását, így azt is, hogy kérdés nem tartozik-e olyan tárgykörbe, amelynek népszavazásra bocsátását az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése megtiltja.
3. Az Alkotmánybíróság 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában (ABH 2004, 381.) értelmezte az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjának azt a rendelkezését, mely szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésről. E határozatában megállapította:
„Az Országgyűlés döntési jogkörébe tartozó szervezetalakító kérdésekről az Országgyűlés számos formában és minőségében dönthet. Alkotmányozó hatalomként az Alkotmányban szereplő állami szervtípusokat is alakíthatja, törvényhozóként az alkotmányban nem szereplő kérdésekben szabályozhat az Alkotmány keretei között. Szerveket hozhat létre, szüntethet meg, alakíthat át, de határozati formában is hozhat egyes – pl. a saját belső szervezetére vonatkozó – szervezetalakító döntéseket. Az Országgyűlés alkotmányozóként és törvényhozóként is szabályozhatja a saját létrejötte, működése szabályait. Ugyanúgy, ahogyan bármely más szerv létrejöttére, alakulására, összetételére vonatkozó országgyűlési szabályozás szervezetalakításnak minősül, ennek minősül az is, ha az Országgyűlés a saját összetételét, a képviselők számát illetően hoz döntést.” (ABH 2004, 381, 385.)
A hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 8. § (5) bekezdésének a) pontjában szabályozott ún. „parlamenti küszöb” öt százalékról egy százalékra való leszállítására irányul. Az eredményes népszavazás nemcsak a választójogi szabályok módosításával járna, hanem jelentősen megváltoztatná az Országgyűlés összetételét, és szükségképpen maga után vonná az Országgyűlés belső szervezetének (frakciók, bizottságok, stb.) átalakítását is.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontjába ütközik. Ezért az Alkotmánybíróság a 199/2008. (V. 19.) OVB határozatot megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította.
Az Alkotmánybíróság, tekintettel az OVB határozat Magyar Közlönyben való megjelenésére, elrendelte e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.
Alkotmánybírósági ügyszám: 594/H/2008.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás