17/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet
az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosításáról
2008.09.01.
[A rendelet hatálya nem terjed ki]
„b) a külön jogszabály szerinti – a víziállások kivételével – vízimunkákkal, vízi-, úszó- és hajózási létesítményekkel,”
[kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra és dokumentációkra.]
[A rendelet hatálya nem terjed ki]
„g) a közforgalmú üzemanyag- és autógáztöltő állomásokkal és az azokkal szorosan összefüggő rendeltetésű építményekkel (beleértve az ilyen jellegű kereskedelmi célú éptményeket is)”
[kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra és dokumentációkra.]
[E rendelet rendelkezéseit]
„c) a honvédelmi, a katonai és a nemzetbiztonsági célú építménnyel”
[kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra és dokumentációkra is alkalmazni kell, ha jogszabály másként nem rendelkezik.]
„(2) Az ügyfél kérelmét
a) építésügyi hatósági engedélyezési eljárás és összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás (a továbbiakban: összevont eljárás) esetén a 2. melléklet, szerinti nyomtatványon terjesztheti elő.”
„(2) Ha jogszabály az építésügyi határozat meghozatala előtt szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő, akkor az építésügyi hatóság a szakhatóságot az eljárás megindulását követően 8 munkanapon belül – a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével – megkeresi.”
„(3) Ha az építtető a kérelméhez építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozatot csatol, akkor az összevont eljárásnak az építési engedélyezési szakaszában az eljáró építésügyi hatóság dönthet a helyszíni szemle mellőzéséről.
(4) A helyszíni szemle (3) bekezdés szerinti mellőzése nem mentesíti az építésügyi hatóságot a tényállás tisztázásának kötelezettsége alól.”
„e) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjével, ha az nem azonos az eljáró építésügyi hatósággal,”
„(2) Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái:
a) elvi építési engedély,
b) telekalakítási engedély,
c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele,
d) összevont építésügyi hatósági engedély,
e) bontási engedély, bontás tudomásul vétele,
f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele,
g) fennmaradási engedély [végleges, egyben használatbavételi engedély is, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) érvényes, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel].”
„(3) Az építtető az építési engedélyezési eljárásra az elvi építési engedély és az építési engedély helyett választhatja – a 31/A–31/C. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával – az összevont eljárást. (4) Építmény, építményrész, épületegyüttes építési engedély (bejelentés) köteles munkával nem járó rendeltetésének megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye (bejelentés tudomásul vétele).
(5) Az építtető (tulajdonos) a (4) bekezdésben meghatározott tevékenység megvalósítását követő 15 napon belül a 11. melléklet szerinti kitöltött statisztikai adatlapon közli az építésügyi hatósággal a meglévő építményben a) az egyéb nem lakás céljára szolgáló rendeltetésű önálló rendeltetési egység rendeltetésének megváltoztatását, illetve az egyéb nem lakás céljára szolgáló rendeltetésű önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatását, ha ezzel lakás rendeltetésű önálló rendeltetési egység jön létre, vagy
b) a lakás céljára szolgáló rendeltetésű önálló rendeltetési egység rendeltetésének megváltoztatását, illetve a lakás céljára szolgáló rendeltetésű önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatását, ha ez lakás rendeltetésének megszüntetését eredményezi.”
9. § Az R. az „A kérelem és a bejelentés” alcímet megelőzően a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) Az építési engedélytől (bejelentés tudomásul vételétől) és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (módosított építési engedély) vagy bejelentés tudomásul vétele alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltérést, amely nem minősül építési engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkának. Ha az eltérés a szakhatóságok szakterületét is érinti, az eltérés engedélyezése során az érdekelt szakhatóságok közreműködésével kell eljárni. (2) Azon építmények esetében, amelyek építésügyi hatósági engedélyezése külön jogszabály szerinti tervtanácsi állásfoglaláshoz kötött, az (1) bekezdés szerinti építési tevékenységet csak ismételt tervtanácsi állásfoglalás megszerzését követően lehet elvégezni, ha az építési engedélytől (bejelentés tudomásul vételétől) és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól való eltérés a nyílászárók rendszerének, az építészeti tagozatok rendszerének, a homlokzati struktúrának a megváltoztatására, vagy az épület közterületről látható homlokzata teljes felületének építészeti jellegzetességét érintő változtatására terjed ki.”
„(1) Az építtető (ideértve a telekalakítás kezdeményezőjét is) az építésügyi hatóságnál írásban, a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint terjeszti elő az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet.”
[Az építési (továbbépítési), bontási és fennmaradási (a továbbiakban: építési) jogosultság a következő okiratokkal igazolható:]
„d) társasház esetén az a) pontban meghatározottakon túl
da) a társasházi közös tulajdonban tervezett építési tevékenységhez, a közös tulajdon beépítésével, a közös tulajdonra történő ráépítéssel járó építési tevékenységhez a társasház közgyűlésének a külön jogszabályban meghatározottak szerint meghozott határozatával,
db) a társasházi külön tulajdonban tervezett építési tevékenység esetén, ha az építési tevékenység az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt építményrészt érinti, a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti 4/5-ének hozzájáruló nyilatkozatával,
dc) a társasházi külön tulajdonban tervezett, közös tulajdont nem érintő építési tevékenységhez a külön tulajdonnal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával,
dd) ha az építtető nem társasházi tulajdonos, az építési jogosultság igazolására a (2) bekezdés b) pontja az irányadó, e) lakás-, üdülő-, garázsszövetkezet-tulajdon esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával
ea) a szövetkezeti tag tulajdonában álló lakást, üdülőt vagy garázst érintő építési tevékenység esetén, ha az az épületszerkezetet is érinti,
eb) a szövetkezet tulajdonában álló, az épülethez tartozó földrészletet, az épületszerkezetet, az épület közös használatra szolgáló területét és helyiségét, a központi berendezéseket, a lakást (ideértve a házfelügyelői, gondnoki lakást is), továbbá a szövetkezet célját szolgáló más építményt (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyat érintő építési tevékenység esetén,”
„(5) Az építésügyi hatóság a tervező jogosultságát a névjegyzéket vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből, illetve a Ket. 26. §-ában foglaltak szerint ellenőrzi.”
13. § Az R. az „Az engedélykérelem (bejelentés) tárgyában hozott döntés tartalmi követelményei” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 20/A. §-sal egészül ki:
„Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat
20/A. § Ha az építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat tartalma nem felel meg az Étv. 53/C. § (7) bekezdésében foglalt előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, továbbá ha az építésügyi igazgatási szakértő nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal, akkor az építésügyi hatóság külön jogszabály szerint etikai-fegyelmi eljárást kezdeményez az építésügyi igazgatási szakértői névjegyzéket vezető szervnél.”
„Az építési és a bontási engedély, továbbá az építési és a bontási tevékenység bejelentésének tudomásul vétele érvényét veszti,
a) ha a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, illetve érvényét az (5) bekezdés b) pontja szerint nem hosszabbították meg,”
„(2) Az elsőfokú építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély megadása (bejelentés tudomásul vétele) esetén – ha a határozat (bejelentés tudomásul vétele) jogerős és végrehajtható – az engedélyezésre benyújtott dokumentáció (telekalakítási terv vagy az ingatlan-nyilvántartási térkép másolat) valamennyi példányának valamennyi tervlapját engedélyezési záradékkal látja el. Az építésügyi hatóság a záradékolt tervek egy példányát irattárba helyezi, egy példányát műszaki nyilvántartásba helyezi, a többi példányát kiadja az építtetőnek (több építtető esetén a döntésen elsőként feltüntetettnek); telekalakítás esetén egy példányát a telekalakítás helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjén keresztül megküldi a telekalakítás helye szerinti települési önkormányzatnak. Műemléki területet érintő építési tevékenység esetén a záradékolt tervek erre a célra rendelkezésre álló egy példányát az építésügyi hatóság a kulturális örökségvédelmi hatóságnak küldi meg. Az építésügyi hatóság az építtető kérelmére az építtető által rendelkezésre bocsátott további példányokat is engedélyezési záradékkal láthat el.”
„(1) Az 1. melléklet VI. fejezetében felsorolt telekalakítási tevékenységekre telekalakítási engedélyt kell kérni. Telekalakításra engedélyt kérhet a) a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa,
b) közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs,
c) aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,
d) az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező, vagy
e) ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége.”
„(2) Telekalakítási engedélykérelemhez – annak tartalmától függően – mellékelni kell
a) a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó ingatlan-nyilvántartási térkép 90 napnál nem régebbi hiteles másolatát legalább egy példányban,
b) ha az ingatlan-nyilvántartási térkép másolata magassági adatot nem tartalmaz, akkor 20%-nál nagyobb átlagos lejtés esetén szintvonalas térképet,
e) utat érintő telekalakítás esetén az útkategóriának, a közút területi változásának feltüntetését, valamint az útkezelő, a vasútkezelő előzetes nyilatkozatát.”
[Az építési engedélykérelemhez – a tartalmától függően – mellékelni kell:]
„g) termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozatot.”
[Bejelentés esetén – a tartalomtól függően – mellékelni kell:]
„(3) Az építésügyi hatóság az építési engedélyezés (bejelentés tudomásul vétele) során a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – ha jogszabály ezt előírja, akkor a tervtanácsi állásfoglalást is figyelembe véve – a külön jogszabályban előírtak szerint vizsgálja, hogy a tervező a település beépítésének jellegét, sajátos építészeti arculatát a tervezett építmény, épületegyüttes (építményrész) elhelyezése és kialakítása, tervezése során figyelembe vette-e, az építményt a környezetébe, és – ha azt a tájvédelmi hatóság nem vizsgálja – a tájba illeszkedően helyezte-e el.”
19. § Az R. a „Bontási engedélyezési és bejelentési eljárás” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 31/A–31/C. §-sal egészül ki:
„Összevont eljárás
(2) Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszának (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) megindításához a 24. § (5) bekezdésében foglaltakat kell mellékelni. (3) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakaszának megindításához a 28. § (5) bekezdésében meghatározott mellékleteket az elvi keretengedélyezést követően, az abban meghatározottak szerint és annak érvényességi idején belül kell benyújtani. (4) Az építésügyi hatóság az Étv. 35. § (5) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok, valamint a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság, valamint a közműszolgáltató az egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során a nyilatkozattételre további öt munkanapot kérhet. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a nyilatkozat teljesítésére meghatározott idő. (5) Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság a (4) bekezdés szerinti egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján megállapítja az építési engedély megadásának feltételeit és kereteit. (6) Az építésügyi hatóság az elvi keretengedély megadásáról vagy megtagadásáról a kérelem előterjesztésétől számított 15 munkanapon belül dönt.
(7) A jogerős és végrehajtható elvi keretengedély egy évig érvényes. Érvényessége az érvényességi idején belül kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít.
31/B. § Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek – az elvi keretengedély érvényességi idején belül történő – benyújtásával kezdődik. Az építési engedélyezési szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot – azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott – akkor is kötik, ha az elvi keretengedély megadását követően az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak. 31/C. § Az összevont eljárásban hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül el kell bírálni.”
[A bontási engedély megadása vagy megtagadása esetében – a 10. § (2) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően – a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen:]
„d) figyelmeztetést arra, hogy az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.”
„(7) Meghatározott időre szóló fennmaradási engedély megadása esetén – a kiszabott építésügyi bírság befizetéséig – csak ideiglenes használatbavételi engedély adható.”
[Fennmaradási engedély megadása vagy megtagadása esetében – a 10. § (2) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően – a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen:]
„i) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve a bontási tevékenység befejezését követően, a fennmaradási engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,”
„(3) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges építési tevékenységek és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható. Ha az elérni kívánt cél érdekében elvégzendő tevékenységek meghatározásához szükséges, az építésügyi hatóság a 6. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével szakértőt vesz igénybe.”
[A következő építési tevékenységek – a II. és III. fejezetben foglaltak kivételével – építési engedély alapján végezhetőek:]
„2. azon meglévő építmények (melyek építése e rendelet szerint építési engedélyköteles munkával járó tevékenységnek minősülne) felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni,”
[A következő építési tevékenységek – a II. és III. fejezetben foglaltak kivételével – építési engedély alapján végezhetőek:]
„10. új, vagy az építmény tartószerkezetének kialakításával, megbontásával, átalakításával, megerősítésével megvalósuló épített égéstermék-elvezető (kémény) építése,”
[A következő építési tevékenységek – a II. és III. fejezetben foglaltak kivételével – építési engedély alapján végezhetőek:]
„13. műemléki területen lévő telek közterület felőli telekhatárán kerítés építése,
14. a II. fejezet 2., 4., 9. és 27. pontjában meghatározott értéket, mértéket vagy határidőt meghaladó jellemzőjű építmény építése, bővítése, építési tevékenység végzése.”
[A következő építési tevékenységek – az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével – bejelentés alapján végezhetőek:]
„2. építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező építményszerkezetű, ideiglenes jellegű, legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,
3. 6,0 m-nél nagyobb építménymagasságú és 60 m3-nél nagyobb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezése, építése,
4. a 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése,
5. 15 m2-nél nagyobb vízilétesítménynek nem minősülő víziállás (stég) építése,”
[A következő építési tevékenységek – az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével – bejelentés alapján végezhetőek:]
„10. közforgalom elől elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalommal terhelt út és 2,0 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése,
11. az épület homlokzatára szerelt vagy azzal összeépített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m-nél nagyobb kiállású vagy 20 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése,”
[A következő építési tevékenységek – az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével – bejelentés alapján végezhetőek:]
„13. önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény vagy védetté nyilvánított területen álló meglévő építmény
a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés),
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó-szerkezet, műtárgy létesítése,
c) homlokzatán, tetőzetén, valamint az önkormányzati rendelettel védett területen hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül,”
[A következő építési tevékenységek – az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével – bejelentés alapján végezhetőek:]
„15. 60 m3-nél nagyobb térfogatú magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,”
[A következő építési tevékenységek – az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével – bejelentés alapján végezhetőek:]
„20. műemléki területen a III. fejezet 2., 3., 4., 8., 10., 17., 22., 27. pontjában meghatározott építési tevékenységek,”
[A következő építési tevékenységek – az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével – bejelentés alapján végezhetőek:]
„25. a III. fejezet 2. pontjában meghatározott állandó jellegű (180 napot meghaladóan fennálló) építmények építése, 26. közterületen park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező műtárgyainak építése,
27. az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése, 28. az e rendelet szerint építési engedélyhez vagy bejelentés tudomásul vételéhez kötött, használatbavételi engedéllyel (bejelentés tudomásul vételével) még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló új épületek tartószerkezeti rendszerének megváltoztatása,
29. a bejelentés tudomásul vételéhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni,
30. azon meglévő építmények homlokzatának megváltoztatása, melyek létesítése e rendelet szerint építési engedélyhez vagy bejelentés tudomásul vételéhez kötött lenne, ha az építmény tartószerkezetének változtatásával is együtt jár.”
[A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:]
„2. építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező építményszerkezetű, ideiglenes jellegű, legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,
3. kerítés építése,
4. az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények építése,”
[A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:]
„11. 2,0 m fesztávú vagy annál kisebb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése,”
[A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:]
„16. 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,”
[A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:]
„19. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése,”
[A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:]
„22. kerti lugas, pihenés célját szolgáló kerti építmény (pl. lábon álló kerti tető, pavilon) építése,”
[A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:]
„31. fóliasátor építése
a) beépítésre nem szánt területen belül mezőgazdasági területen idő- és méretkorlát nélkül, egyéb övezetben idényjelleggel (nem állandó, legfeljebb 180 napra felállított), méretkorlát nélkül,
b) beépítésre szánt területen
ba) idényjelleggel (nem állandó, legfeljebb 180 napra felállított) és bruttó 500 m2 vagy annál kisebb alapterületű és 7,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú,
bb) ha nem idényjellegű (állandó, 180 napnál hosszabb időre felállított) a 3,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú.”
[A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:]
„32. már meglévő építmény – műemlék vagy önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény kivételével – utólagos hőszigetelése, a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, a homlokzatfelület színezése, a felületképzés megváltoztatása,
33. nem közterületen park, játszótér, sportpálya műtárgyainak építése, továbbá park, játszótér, sportpálya kialakításához szükséges építési tevékenység végzése,
34. közterületen park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező műtárgyainak építése, továbbá park, játszótér, sportpálya kialakításához szükséges építési tevékenység végzése,
35. az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel nem járó kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése, 36. az e melléklet II. fejezetének 3. pontjában meghatározott méretet el nem érő siló, ömlesztettanyag-tároló, föld feletti vagy az alatti tartály, tároló elhelyezése, építése,
25. § (1) Az R. 2. melléklet 4. pontja a „fennmaradási és továbbépítési engedély” szövegrészt követően az „összevont építésügyi hatósági engedély” szövegrésszel egészül ki.
„9. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat (ha az építtető építésügyi igazgatási szakértőt bízott meg)
Alulírott .................. (építésügyi igazgatási szakértő családi neve, utóneve, lakcíme) nyilatkozom, hogy az építésügyi hatósági engedélykérelem (bejelentés) és annak mellékletei megfelelnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben előírtaknak, az Étv.-ben előírt építésügyi követelmények teljesültek, a szakhatóságok állásfoglalása, valamint az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és dokumentációk rendelkezésre állnak. Kelt ..............., ..... év ......... hó ..... nap
........................................
aláírás (építésügyi igazgatási szakértő)
.................................................
építésügyi igazgatási szakértő jogosultsági száma”
„8. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat (ha az építtető építésügyi igazgatási szakértőt bízott meg)
Alulírott ........... (építésügyi igazgatási szakértő családi neve, utóneve, lakcíme) nyilatkozom, hogy az építésügyi hatósági engedélykérelem (bejelentés) és annak mellékletei megfelelnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben előírtaknak, az Étv.-ben előírt építésügyi követelmények teljesültek, a szakhatóságok állásfoglalása, valamint az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és dokumentációk rendelkezésre állnak. Kelt ..............., ..... év ......... hó ..... nap
........................................
aláírás (építésügyi igazgatási szakértő)
.................................................
építésügyi igazgatási szakértő jogosultsági száma”
[Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint]
„f) jogszabályban meghatározott esetekben a terv készítésekor már ismert, az építménybe betervezett építési célú termékekre, berendezésekre, szerkezetekre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikációra (magyar nemzeti szabvány, honosított harmonizált szabvány, európai műszaki engedély vagy építőipari műszaki engedély) történő hivatkozást,”
„j) építmény bontása esetén az építmény által tartalmazott azbeszt bontásának és kezelésének módját,
k) ha a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, akkor az építészeti-műszaki dokumentációnak a zaj- és rezgésvédelmi szabályozás tekintetében a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott tartalmú zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia.”
„9. Az egyes építmények, építési tevékenységek engedélyezéséhez eljárási fajtánként szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció meghatározásánál
a) a 300 m2 összes szintterületű,
b) három beépített építményszintű (alápincézett, földszint és tetőtér beépítése)
c) 1000 m3 bruttó térfogatú,
d) 7,5 m-es építménymagasságú, és
e) 5,4 m-es szerkezeti nyílásméretű (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezetű
építményt, építményrészt alapesetnek tekintjük.”
„1. Tartószerkezeti műszaki leírás új építmény esetén az e melléklet I. fejezet 9. pontjában meghatározott alapesetet meghaladó építmény építésekor szükséges. Meglévő építményt érintő építési tevékenység esetén az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmaz: a) tartószerkezeti műszaki leírást, ha a meglévő épület és a bővített épületrész összességében meghaladja az e melléklet I. fejezet 9. pontjában meghatározott alapesetet, b) szakértői véleményt minden méretű építménytípusnál
ba) az idővel változó (romló) jellemzőjű anyagból készült, 80 évnél idősebb tartószerkezetekről (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton),
bb) az épület összes építési tevékenységgel, illetve tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetére, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségére, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító tartószerkezeti megoldásokról.”
„13. Bejelentési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó új építmény építésekor
aa) a 9. pont a)–c) és j) alpontjában foglaltakat értelemszerűen,
ab) egy jellemző metszetet,
ac) alaprajzot,
b) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó meglévő építmény átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor
ba) a 10. pont a) és k) alpontjában foglaltakat értelemszerűen,
bb) egy metszetrajzot az átalakítással, bővítéssel érintett építményrészről,
bc) alaprajzot,
bd) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,
c) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmazó műtárgy építésekor, átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor
ca) a 12. pont a), d) és e) alpontjában foglaltakat értelemszerűen,
cb) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,
d) 4,0 m-es építménymagasságú vagy annál kisebb fóliasátor építésekor
da) a 12. pont a) és e) alpontjában foglaltakat értelemszerűen,
db) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,
e) 4,0 m-es építménymagasságot meghaladó fóliasátor építésekor
ea) a 12. pont a) és e) alpontjában foglaltakat értelemszerűen,
eb) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,
ec) egy metszetrajzot,
ed) alaprajzot,
f) az a)–b) pont esetében a 7. melléklet szerinti kitöltött statisztikai adatlapot.”
„V. Használatbavételi engedélyezési és bejelentési dokumentáció
A használatbavételi engedély iránti kérelem mellékleteként dokumentációt csak az e rendeletben meghatározott esetben kell benyújtani, és annak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azt ismertető munkarészeket (pl. a műszaki leírást és a számításokat) kell tartalmaznia.
A tervrajzok méretarányára és tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési dokumentációnál meghatározottakkal.
Épület esetében a 8. mellékletben szereplő statisztikai adatlapot ki kell tölteni. Új felvonó, mozgólépcső létesítése vagy meglévő műszaki jellemzőinek megváltoztatása esetén a külön jogszabályban meghatározott iratokat és adatokat kell mellékelni.
Műemléki területen épült építmény esetén fotódokumentáció is szükséges.”
„VIII. A telekalakítási dokumentáció
a) A telekalakítási dokumentáció
aa) telekcsoport újraosztásával,
ab) telekmegosztással,
ac) telekegyesítéssel,
ad) telekhatár-rendezéssel
összefüggő dokumentáció.
b) A telekalakítási dokumentáció
ba) az ingatlanügyi-hatóság által záradékolt geodéziai dokumentációból (változási vázrajzból), és
bb) ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, telekalakítási tervből
áll.
c) A geodéziai dokumentáció (változási vázrajz) elkészítésére az ingatlan-nyilvántartási és a földmérési, térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok, illetve a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló jogszabálynak a kisajátítási terv tartalmi követelményeire vonatkozó előírásai az irányadók.
d) A telekalakítási terv egymással összevethető rajzi munkarészből és táblázatos jegyzékből álló dokumentáció, melynek alapja az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata, feltüntetve rajta a meglévő és – megkülönböztető módon – a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket is.”
28. § (1) Ez a rendelet – 2008. szeptember 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult elsőfokú, valamint a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az R. 5. melléklet I. fejezet 11. pontja szerinti kamarai szabályzatok hatálybalépéséig az építészeti-műszaki dokumentációt az alaprajz, a metszet, a homlokzat tekintetében a megértéséhez, az engedélyezéshez és a kivitelezési dokumentáció elkészítéséhez szükséges mértékben, de legalább M 1:100 léptékben, a helyszínrajz tekintetében legalább M 1:1000 léptékben kell elkészíteni.
(4) Hatályát veszti az R.
p) 52. §-a és az azt megelőző alcím,
q) 1. melléklet I. fejezet 3–4., 7., 9. pontja, II. fejezet 1. pontjában az „urnafülke,” szövegrész, II. fejezet 12., 16–18., 22–23. pontja, III. fejezet 6., 30. pontja és VII. fejezete,
r) 2. melléklet „Kérelem” részében a „rendeltetésének megváltoztatására,” szövegrész,
s) 2. melléklet 4. pontjában az „elvi telekalakítási engedély”, az „elvi rendeltetésmódosítási engedély” és a „rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély” szövegrész, 7. pontjában a „tervezői jogosultság igazolása.....pld” szövegrész,
t) 3. melléklet „Kérelem” részében a „rendeltetésének megváltoztatását,” szövegrész,
u) 3. melléklet 4. pontjában a „rendeltetés megváltoztatására irányuló bejelentés” szövegrész, 7. pontjában a „tervezői jogosultság igazolása.....pld” szövegrész,
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.
a) 1. § (3) bekezdés a) pontjában a „mozgójárdával, valamint” szövegrész helyébe a „mozgójárdával,” szöveg, b) pontjában a „műemléki védelem alatt álló építménnyel” szövegrész helyébe a „műemlékkel, és” szöveg,
b) 5. § (6) bekezdésében a „dokumentáció egy példányát” szövegrész helyébe a „dokumentáció egy példányának valamennyi tervlapját” szöveg,
f) 18. § (2) bekezdés felvezető szövegében a „bontási, fennmaradási és a rendeltetés-megváltoztatási” szövegrész helyébe a „bontási és fennmaradási” szöveg, (2) bekezdés b) pontjában a „valamennyi ingatlannal rendelkezni jogosult” szövegrész helyébe a „valamennyi, az ingatlannal rendelkezni jogosult” szöveg,
j) 30. § (3) bekezdés f) pontjában a „használatbavételi engedélykérelem benyújtásával egyidőben” szövegrész helyébe a „használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor)” szöveg,
m) 40. § (2) bekezdésében az „ideiglenesen az építmény használatbavételére vonatkozó” szövegrész helyébe az „ideiglenes használatbavételi” szöveg,
o) 42. §-t megelőző alcímében a „kötelezést” szövegrész helyébe a „kötelezési” szöveg,
r) 1. melléklet I. fejezet 8. pont d) alpontjában a „műemléki védelem alatt álló építményen vagy területen” szövegrész helyébe a „műemléken vagy műemléki területen” szöveg, I. fejezet 11. pont a) alpontjában a „jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen” szövegrész helyébe a „műemléki területen” szöveg, I. fejezet 12. pont felvezető szövegében a „műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen” szövegrész helyébe a „műemléken vagy műemléki területen” szöveg, I. fejezet 12. pont d) alpontjában a „huzamos tartózkodásra” szövegrész helyébe a „huzamos emberi tartózkodásra” szöveg,
s) 1. melléklet II. fejezet 7. pontjában a „6,0 m vagy annál kisebb” szövegrész helyébe a „3,0 m-nél nagyobb” szöveg, II. fejezet 14. pontjában a „6 hónapra” szövegrész helyébe a „180 napra” szöveg, II. fejezet 24. pont a) alpontjában a „6 hónapra” szövegrész helyébe a „180 napra” szöveg, II. fejezet 24. pont b) alpontjában a „6 hónapnál” szövegrész helyébe a „180 napnál” szöveg,
v) 2. és 3. melléklet 7. pontjában az „ingatlanügyi hatóság engedélye a termőföld más célú használatára” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóság jogerős engedélye a termőföld más célú hasznosítására” szöveg,
Melléklet a 17/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelethez
A lakás rendeltetése megváltoztatásáról szóló statisztikai adatlap
Iktatószám: .....................
Adatok:
1. A lakás rendeltetése megváltoztatásával érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
2. Az építtető (tulajdonos) családi neve és utóneve, lakcíme:
1.
2.
3.
4.
3. A lakás rendeltetése megváltoztatásának típusa (keletkezés vagy megszűnés), annak rövid leírása (oka):
4. A lakás rendeltetése megváltoztatásának időpontja (év, hónap, nap):
5. Az épület vagy helyiségek eredeti rendeltetése és azok területei:
6. A rendeltetés megváltoztatásával érintett lakások száma, a lakás változás előtti és utáni hasznos alapterülete:
7. A keletkező vagy megszűnő lakás közműellátottsága:
(1) Vezetékes gáz, (2) Tartályos gáz, (3) Közüzemi vízellátás, (4) Házi vízellátás, (5) Közműves csatorna, (6) Házi csatorna (derítő)
8. A keletkező lakások területe, helyiségei:
|
1 szobás |
2 szobás |
3 szobás |
4 szobás |
5 szobás |
6 és több
szobás |
Összes |
lakás |
1 |
Lakások száma (db) |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Ebből: duplakomfortos (db) |
|
|
|
|
|
|
|
3 |
Lakások alapter. összesen (m2) |
|
|
|
|
|
|
|
4 |
Ebből: a szobák alapter. (m2) |
|
|
|
|
|
|
|
5 |
Helyiségek száma összesen (db) |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ebből: szobák száma |
|
|
|
|
|
|
|
6 |
6,1–12,0 m2 alapter. (db) |
|
|
|
|
|
|
|
7 |
12,1–17,0 m2 alapter. (db) |
|
|
|
|
|
|
|
8 |
17,1–25,0 m2 alapter. (db) |
|
|
|
|
|
|
|
9 |
25,1–m2 alapter. (db) |
|
|
|
|
|
|
|
|
(5)-ből: főzőhelyiségek száma |
|
|
|
|
|
|
|
10 |
–4,0 m2 alapter. (db) |
|
|
|
|
|
|
|
11 |
4,1–10,0 m2 alapter. (db) |
|
|
|
|
|
|
|
12 |
10,1–m2 alapter. (db) |
|
|
|
|
|
|
|
13 |
(5)-ből: gardróbhelyiség (db) |
|
|
|
|
|
|
|
14 |
fürdőszoba (db) |
|
|
|
|
|
|
|
15 |
mosdó, zuhanyozó (db) |
|
|
|
|
|
|
|
16 |
külön WC-helyiség (db) |
|
|
|
|
|
|
|
17 |
szauna (db) |
|
|
|
|
|
|
|
9. A keletkező lakás fűtési rendszere (db):
1 |
Távfűtés |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Egyedi központi fűtés |
|
|
|
|
|
|
|
3 |
Etázsfűtés |
|
|
|
|
|
|
|
4 |
Helyiségfűtés |
|
|
|
|
|
|
|
10. A keletkező lakás hőleadási módja (db):
1 |
Légfűtés |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Padlófűtés |
|
|
|
|
|
|
|
3 |
Radiátor |
|
|
|
|
|
|
|
4 |
Konvektor |
|
|
|
|
|
|
|
5 |
Kályha |
|
|
|
|
|
|
|
11. A keletkező lakás fűtésének energiája (db):
1 |
Gáz |
|
|
|
|
|
|
|
7 |
Villany |
|
|
|
|
|
|
|
3 |
Olaj |
|
|
|
|
|
|
|
4 |
Szilárd |
|
|
|
|
|
|
|
5 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
12. Tényközlés:
Alulírott ................................................................................................................ (név, cím) közlöm, hogy az 1. pontban megjelölt ingatlanon a lakás rendeltetésének módosítását érintő, a 3. pontban megjelölt típusú változás történt a 4. pontban megjelölt időben.
Kelt ................................, ......... év .................... hó ..... nap
......................................................
aláírás (építtető, tulajdonos)
”
