174/2008. (XII. 31.) FVM rendelet

1. § Kizárólag e rendeletben meghatározott feltételek szerint készített borok esetén használható a Tihanyi védett eredetű bor elnevezés.

2. § (1) Tihanyi védett eredetű bort készíteni csak a Balatonfüred-Csopaki borvidéken fekvő Tihany település I. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területeken termett szőlőből lehet.

(2) Az a hegyközségi tag, aki védett eredetű bort kíván előállítani, ennek tényét minden év április 30-ig a hegybírónál köteles bejelenteni.

3. § Tihanyi védett eredetű bor kizárólag Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt és Syrah szőlőfajtákból készíthető.

4. § (1) A Tihanyi védett eredetű bor előállításához a szőlőt alacsony, illetve középmagas művelésmódú ültetvényen lehet termelni. Új ültetvények telepítése esetén a tőkeszám a hektáronkénti 4000 tőkénél kevesebb, a tőtávolság pedig 0,8 méternél kisebb nem lehet.

(2) A tőkeszámot a hegybíró évente köteles ellenőrizni és a hegyközségi nyilvántartásban rögzíteni. Az ültetvények tőkehiánya nem haladhatja meg a telepítéskori tőkeszám 10%-át.

(3) A szőlő termesztéséhez a tőketerhelés a hektáronkénti 3300 tőke feletti tőkeszámú ültetvényen 1,5 kg/tőke, az ennél kevesebb tőkeszámú ültetvényeken legfeljebb 2,0 kg/tőke lehet. A termés mennyisége hektáronként nem haladhatja meg a 8 tonnát.

(4) A szőlőfürtnek épnek és egészségesnek kell lennie, a termés cukortartalmának pedig meg kell felelnie legalább a következő értékeknek:

5. § (1) A Balatonfüred-Csopaki borvidék Hegyközségi Tanácsa a Tihanyi védett eredetű bor előállításához felhasznált szőlő szüretének legkorábbi időpontját szőlőfajtánként meghatározza és közli a hegyközségi tagokkal.

(2) A hegybíró a szüret megkezdése előtt a helyszínen megállapítja a szőlőtermés mennyiségét, a szőlő cukorfokát, ellenőrzi a szüretelt szőlő minőségét, és a megállapított adatokat jegyzőkönyvben rögzít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a termelő azonosító adatait, a helyszínen becsült termés mennyiségét, a refraktométerrel mért mustfokot, a termés egészségi állapotának leírását, a minősítő nevét, valamint a minősítés dátumát.

6. § (1) A Tihanyi védett eredetű bor előállítása kizárólag a Balatonfüred-Csopaki borvidék Hegyközségi Tanácsának nyilvántartásában is szereplő borászati üzemben történhet.

(2) A szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni, és a feldolgozást más szőlőtől elkülönítetten kell végezni.

(3) A must cukortartalmát növelni csak Kékfrankos, Zweigelt, Kékoportó fajták esetében lehet.

(4) A szőlő feldolgozása során héjon erjesztést és – a rozét kivéve – legalább hat hónap fahordós érlelést kell alkalmazni.

(5) A Syrah fajta önállóan borkészítésre nem, kizárólag küvé készítésére használható.

7. § (1) A Tihanyi védett eredetű bor kötelező érzékszervi minősítését a Balatonfüred-Csopaki borvidék Hegyközségi Tanácsa által megalakított és működtetett Borbíráló Bizottság (továbbiakban: Bizottság) végzi.

(2) A hegybíró a bírálatra kerülő borból mintát vesz, amelyről mintavételi jegyzőkönyvet készít, és az ellenmintát lepecsételve a hegyközségi tagnál hagyja.

(3) A Bizottság az érzékszervi minősítést a bor származási bizonyítvány kiadásának feltételeként végzi el. A Bizottság a sikeres minősítést követően a bormintát hitelesíti és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának megküldi a forgalomba hozatali engedély kiadása céljából. A mintához csatolni kell a minősítést igazoló jegyzőkönyvet is.

(4) A Bizottság működésének részletes szabályait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által jóváhagyott működési szabályzat tartalmazza.

8. § (1) Az e rendelet előírásai szerint készült védett eredetű bor címkéjén fel kell tüntetni a Tihany megjelölést, továbbá a fajta nevét, vagy a küvé, illetve a rozé jelölést. A címkén feltüntethető továbbá annak az 1. számú melléklet szerinti dűlőnek a neve, amelyből a szőlő származik. A címkén csak egy dűlő neve szerepeltethető.

(2) A címkén fel kell tüntetni továbbá

(3) A Tihanyi védett eredetű bor csak palackozott formában kerülhet kereskedelmi forgalomba. A palackozás csak üvegpalack felhasználásával történhet. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a termelő által saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített, saját termelésű boraira.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jelöléseket egy látómezőben kell feltüntetni.

9. § A Tihanyi védett eredetű bor palackozását végző borászati üzem

10. § (1) A hegybíró a Tihanyi védett eredetű borra kiadott származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati üzemeket rendszeresen ellenőrzi. Ennek során ellenőrzi a pincében lévő védett eredetű bor mennyiségét, tárolását, nyilvántartását.

(2) A hegybíró a borászati üzem palackozási szándékának bejelentését követően köteles a helyszínen meggyőződni a bor forgalomba hozatali engedélyében foglaltak betartásáról.

(3) A borászati üzem a védett eredetű bor további feldolgozás céljára történő értékesítése esetén, az adásvételi szerződés megkötését követő 8 napon belül köteles értesíteni a hegybírót a szerződés megkötéséről.

11. § (1) Azt a hegyközségi tagot, akiről az ellenőrzés során kiderül, hogy a Tihanyi védett eredetű bor előállítására vonatkozó szabályokat nem tartotta be, a hegybíró 8 napon belül – határidő kitűzésével – határozatban felszólítja a jogellenes magatartás abbahagyására, illetve a jogsértés kiküszöbölésére.

(2) Amennyiben a hegyközségi tag az (1) bekezdésben meghatározott felszólításnak határidőben nem tesz eleget, vagy a jogsértés nem küszöbölhető ki, a jogsértő 3 évig nem kaphat Tihanyi védett eredetű borra származási bizonyítványt.

12. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

13. § (1) E rendelet hatálybalépését megelőzően telepített ültetvények esetében a védett eredetű borok előállításához a szőlőt ernyő művelésmódú ültetvényen is lehet termelni.

(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően telepített ültetvények esetében a tőkehiány nem haladhatja meg a telepítéskori tőkeszám 20%-át.

(3)² Jelen rendeletben foglaltak a 2012. augusztus 1-jét megelőzően szüretelt szőlőből készült borok esetében alkalmazandók.