18/2008. (IV. 3.) GKM utasítás
18/2008. (IV. 3.) GKM utasítás
a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról*
Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás hatálya a GKM Igazgatás, a GKM fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználásával megvalósuló, valamint a GKM által kiírt és Európai Uniós forrás felhasználásával megvalósuló árubeszerzésekre, építési beruházásokra, építési koncesszióra, szolgáltatási koncesszióra és szolgáltatások megrendelésére terjed ki.
(2) Nem terjed ki az utasítás hatálya azokra a beszerzésekre, amelyeknél – társfinanszírozására (pl. PHARE, EIB, EBRD) tekintettel – a finanszírozásban részt vevő nemzetközi szervezetek által előírt feltételek szerinti eljárást kell alkalmazni, továbbá amelyeket beszerzőként a GKM felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, vagy külön szerződés alapján gazdasági társaságok vagy közhasznú társaságok folytatnak le.
Értelmező rendelkezések
2. § Ezen utasítás alkalmazásában:
a) árubeszerzés: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának, vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzés esetén árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése;
b) dinamikus beszerzési rendszer: olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát;
c) elektronikus árlejtés: a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé;
d) egyszerű közbeszerzési eljárás: a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű beszerzési eljárás;
e) építési beruházás: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a Kbt. 1. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt, továbbá építmény kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt, valamint az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése;
f) építési koncesszió: olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt;
g) meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által – a Kbt.-ben előírtak szerint – kiválasztottak tehetnek ajánlatot;
h) nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet;
i) keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget;
j) közbeszerzés: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg a nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzések esetében szolgáltatási koncesszió, amelynek értéke meghaladja a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt. A 2008. évben irányadó közbeszerzési értékhatárokat az 1. sz. melléklet tartalmazza;
k) központosított közbeszerzés: a Kbt. 17. §-a alapján a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) felsorolt, a Kormány határozataiban meghatározott állami normatívának megfelelő kiemelt termékek megrendelése, az R. szerint lefolytatandó beszerzési eljárás keretében;
l) szolgáltatás: árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése. Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés is, amelynek tárgya szolgáltatás és árubeszerzés, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét;
m) szolgáltatási koncesszió: olyan szolgáltatás megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt;
n) tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – a Kbt.-ben előírtak szerint – kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről;
o) versenypárbeszéd: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – a Kbt.-ben előírtak szerint – kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek – az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti – pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.
A GKM Közbeszerzési Bizottsága
3. § A Kbt.-ben megfogalmazott célok érvényesülése, a tárca költségvetési forrásainak hatékony, átlátható és ellenőrizhető felhasználása, a közbeszerzési eljárások során a verseny tisztaságának biztosítása, a tárcán belüli koordináció és egységes eljárás érdekében a GKM-ben Közbeszerzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.
4. § A Bizottság hatásköre a GKM Kbt. hatálya alá tartozó beszerzéseinek megvalósítására irányuló eljárásban, a jelen utasításban foglalt döntések meghozatalára, a Kbt. 29. §-a, 246. §-a, illetőleg 296. §-a szerinti beszerzések, illetőleg szerződés-tervezetek véleményezésére, továbbá a mindenkori közbeszerzési kötelezettség legalsó értékhatára alatti beszerzésekre vonatkozó szerződés-tervezetek véleményezésére, valamint az R. hatálya alá tartozó beszerzések ellenőrzésére és felügyeletére (a továbbiakban együtt: közbeszerzés) terjed ki.
5. § A Bizottság a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkárnak alárendelten működik.
6. § (1) A Bizottság állandó és ideiglenes tagokból áll.
(2) A Bizottság állandó tagjai:
a) a Közbeszerzési Főosztály vezetője;
b) a Költségvetési Főosztály;
c) a Jogi Főosztály, és
d) a Miniszteri Kabinet képviselője.
Az egyes tagok kijelölése az adott szervezeti egység vezetőjének hatáskörébe tartozik.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szervezeti egységek vezetői – az állandó tag akadályoztatása esetére – egy vagy több állandó póttagot (továbbiakban: póttag) jelölnek.
(4) Az egyes beszerzések lebonyolítása során a Bizottság egy vagy két ideiglenes taggal egészül ki. Ideiglenes tag a beszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetője, illetve annak képviselője, fejezeti kezelésű célelőirányzatból finanszírozott beszerzés esetén az előirányzatot kezelő szervezeti egység (főosztály) képviselője, ideiglenes tag lehet továbbá más érdekelt szervezeti egység képviselője, vagy külső szakértő is. Az ideiglenes tagokat – a delegáló szervezeti egység vezetőjének javaslatára – a Bizottság elnöke kéri fel, illetve jelöli ki. Az ideiglenes tagok az adott eljárásban szavazati joggal rendelkeznek. Informatikai tárgyú beszerzés esetén az Informatikai Főosztály képviselőjének ideiglenes tagként történő kijelölése kötelező.
(5) A Bizottság elnöke (a továbbiakban: elnök) a Közbeszerzési Főosztály vezetője. A Bizottság nevében az elnök ír alá. Az elnököt akadályoztatása esetén a Közbeszerzési Főosztály állandó póttagja helyettesíti.
(6) A Bizottság a közbeszerzési feladatok ellátásához további külső szakértőket, szakértő cégeket is igénybe vehet, ha ezt a közbeszerzés értéke, a feladatok speciális jellege indokolja. Az ilyen célú megbízási szerződések megkötését, illetve a szakértő(k) kiválasztására irányuló pályázati eljárást a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkár engedélyezi. A szakértő az adott eljárásban tanácskozási joggal rendelkezik. A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés, továbbá versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárásba hivatalos közbeszerzési tanácsadót kell bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet a GKM állományában álló köztisztviselő is elláthatja.
Hivatalos közbeszerzési tanácsadók a vonatkozó kormányrendelet alapján meghatározott személyek lehetnek. A Közbeszerzések Tanácsa a hivatalos közbeszerzési tanácsadókról listát vezet.
A kiválasztást követően a külső szakértőket és a közbeszerzési tanácsadókat az érintett szakmai főosztály alkalmazza. A Közbeszerzési Főosztály felelős azért, hogy a szakértő az összeférhetetlenségi nyilatkozatot megtegye.
(7) A Bizottság titkársági feladatait a Közbeszerzési Főosztály látja el.
(8) Az elnököt és a Bizottság állandó tagjait, valamint póttagjait a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkár bízza meg.
(9) Az elnök, az állandó tagok és a póttagok megbízatása két évre szól. A Bizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az állandó tagok akadályoztatása esetén azokat kivételesen a póttagok helyettesíthetik. A helyettesítés vonatkozhat teljes beszerzési eljárás lefolytatására, vagy egyes eljárási cselekményekben való részvételre is.
(10) Az elnök és a Bizottság állandó – illetve póttagjainak megbízatása megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a megbízás visszavonásával;
c) lemondással;
d) a Bizottság elnökére vagy tagjaira vonatkozó kizáró körülmények bekövetkezése esetén;
e) a GKM-mel fennálló köztisztviselői jogviszony megszűnése esetén.
A tag megbízatásának megszűnése esetén az újabb tag kijelölésének menete megegyezik az eredeti tag kijelölésével. Az új tag kijelöléséig a póttag látja el a tagot terhelő kötelezettségeket és gyakorolja a tagot megillető jogokat. Abban az esetben, ha póttag jelölésére nem került sor, akkor a legrövidebb időn belül szükséges megválasztani az új tagot.
(11) A Bizottság elnökévé, tagjává vagy póttagjává csak olyan köztisztviselő nevezhető ki, aki a kinevezését megelőzően jogszabályban meghatározott módon vagyonnyilatkozatot tett. Az elnök, a tagok, a póttagok és az ideiglenes tagok az adott eljárás vonatkozásában kötelesek összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.
(12) Az elnök, a Bizottság tagjai és az eljárásba bevont közreműködők vagy szakértők tevékenységük során nem vehetnek részt azoknak az ügyeknek az intézésében, amelyeknél részükről a Kbt. 10. §-a szerinti összeférhetetlenség áll fenn. Az összeférhetetlenségről a tag, a közreműködő vagy a szakértő köteles az elnököt haladéktalanul tájékoztatni. Az elnök nem veheti igénybe azon tag, eljárásba bevont közreműködő vagy szakértő közreműködését, akivel szemben az adott eljárás folyamán összeférhetetlenségi ok merült fel.
Az ülés megkezdése előtt szükséges gondoskodni az összeférhetetlenségi nyilatkozat aláírattatásáról, és az ülés mindaddig nem kezdhető meg, amíg azok nem állnak rendelkezésre a Közbeszerzési Főosztály részére.
Állandó tag összeférhetetlensége esetén helyébe a póttag lép, az ideiglenes tag és a szakértő személye vonatkozásában felmerülő összeférhetetlenség esetén a szakmai főosztály gondoskodik a helyettesítésről.
(13) Az elnök a saját személyét érintő összeférhetetlenségi okról köteles a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkárt tájékoztatni, aki az adott eljárásban az elnöki jogokkal a Bizottság valamelyik tagját bízza meg.
(14) A Bizottság az ügyrendjét jelen utasítás keretei között maga határozza meg.
7. § (1) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök ír alá, és az elnök által kijelölt tag hitelesít. A jegyzőkönyvet a Bizottság tagjainak, illetve annak hiteles kivonatát az érintetteknek meg kell küldeni.
(2) Az ülésekről készült jegyzőkönyvet tájékoztatásul meg kell küldeni a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkárnak.
(3) A Bizottság valamennyi állandó tag vagy azt helyettesítő póttag, a 6. § (4) bekezdésében és a 10. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben legalább további egy ideiglenes tag jelenlétében határozatképes.
(4) A Bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza.
(5) A döntésre vonatkozó szavazatokat a jegyzőkönyvben – egyhangú döntés kivételével – név szerint kell feltüntetni. A tagok a nemleges szavazatukat kötelesek indokolni és kérésükre a különvéleményüket a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
8. § (1) A Közbeszerzési Főosztály a Kbt. 5. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettség szerint a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről, amelyet a GKM szervezeti egységeitől bekért, következő adatok alapján állít össze:
− a beszerzés tárgyának megnevezése;
− a közbeszerzési eljárás fajtája;
− a beszerzés értéke;
− a beszerzés indításának időpontja;
− a beszerzésért felelős személy megnevezése.
(2) A tervezés menete és nyomon követése:
• a Közbeszerzési Főosztály a szükséges adatigényt rögzítő üres tervlapot megküldi a szakmai főosztályok részére,
• az egyes szakmai főosztályok a tervlapot kitöltik, majd azt megküldik az illetékes blokkvezető részére jóváhagyásra,
• a jóváhagyást követően a tervlapokat a szakmai főosztály megküldi a Közbeszerzési Főosztály részére,
• a Közbeszerzési Főosztály összerendezi és egységesíti a tervlapokat,
• a Közbeszerzési Főosztály minden év április 15-éig véglegesíti a közbeszerzési tervet,
• a Közbeszerzési Főosztály havonta a szakmai főosztályoktól kapott információk (feljegyzés formájában) alapján jelentést készít a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkár részére a közbeszerzési terv aktuális helyzetéről a teljesülésére vonatkozóan, amelyben rögzítésre kerülnek a megvalósult és megvalósulatlan közbeszerzések is.
Új, a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzési igény esetén a szakmai főosztálynak feljegyzés formájában meg kell indokolnia az eljárás lefolytatásának szükségességét, és azt meg kell küldenie a Közbeszerzési Főosztály részére.
9. § (1) A Bizottság a 4. §-ban meghatározott feladatkörében – a kötelezettségvállalásra jogosult vezető kezdeményezésére – dönt a beszerzési eljárás megindításáról, az eljárás fajtájának kiválasztásáról, az ajánlati, illetve részvételi felhívás és a dokumentáció tartalmáról, az elbírálás szempontjairól, értékeli a beérkezett ajánlatokat.
(2) Az elnök gondoskodik a gazdasági forgalomban részt vevő szervezetek és személyek tájékoztatását szolgáló, adott évre tervezett közbeszerzésekről tárgyév április 15-éig elkészítendő éves összesített közbeszerzési terv elkészítéséről és esetleges módosításáról, valamint az előzetes összesített tájékoztató legkésőbb tárgyév április 15-éig történő elkészítéséről és hirdetmény útján történő közzétételéről. Gondoskodik továbbá a költségvetési év végén az éves közbeszerzésekről a Közbeszerzések Tanácsának adandó összegezés összeállításáról, a tárgyévet követő év május 31-éig intézkedik az éves összegezésnek a Közbeszerzések Tanácsához történő eljuttatásáról.
(3) A Közbeszerzési Főosztály nyilvántartja, kezeli és irattározza a közbeszerzések dokumentumait, valamint gondoskodik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések tekintetében a szerződés megkötését követően a szerződés nyilvánosnak minősülő részének a GKM honlapján történő haladéktalan közzétételéről.
(4) A Bizottság jóváhagyása szükséges a Kbt. 29. §-ában, 243. §-ában, továbbá 296. §-ában meghatározott körben történő beszerzésekhez, illetve szerződéskötésekhez.
Közbeszerzési eljárás lefolytatása
10. § (1) A közbeszerzési eljárás kezdeményezésére a GKM Igazgatás jóváhagyott éves költségvetésében tételes előirányzattal vagy az előirányzat felosztása következtében jóváhagyott összeggel rendelkező, illetve külön utasításban/szabályzatban a kezdeményezésre felhatalmazott szervezeti egység kötelezettségvállalásra jogosult vezetője, a fejezeti kezelésű előirányzatok szakmai kezelői, Európai Uniós forrásból megvalósuló beszerzés esetén a forrás felett rendelkezési jogkörrel rendelkező, illetőleg tanulmány megrendelésére irányuló beszerzési eljárás esetén a finanszírozási forrás ellenjegyzésére kijelölt személy jóváhagyásával a témagazda szervezeti egység vezetője jogosult (a továbbiakban: beszerző szervezeti egység), azzal, hogy az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezéshez (feljegyzéshez) a beszerzési tárgyra vonatkozó részletes feladatspecifikációt (műszaki leírást), a műszaki-szakmai alkalmassági feltételekre vonatkozó javaslatot, a kötelezettségvállalási adatlapot, a beszerzés vonatkozásában szakmailag illetékes blokkvezető szakállamtitkár jóváhagyását, továbbá a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkár előzetes egyetértését tartalmazó dokumentumot is csatolni szükséges.
(2) Amennyiben a kötelezettségvállalásra – külön utasításban/szabályzatban foglaltak alapján – a miniszter, az illetékes szakállamtitkár vagy a kabinetfőnök jogosult, a beszerzést a kötelezettségvállalásra jogosult írásbeli engedélyével lehet kezdeményezni.
(3) A beszerző szervezeti egység vezetőjének feladata:
a) az ideiglenes tag (közreműködő, szakértő) személyére és az eljárás típusára vonatkozó indokolt javaslat megfogalmazása;
b) az eljárás megindításának előfeltételét képező nyilatkozatok, engedélyek beszerzése és az elnök részére történő megküldése;
c) az ajánlati (részvételi) felhívás összeállítás érdekében a beszerzés tárgya szerint megkívánt minimum műszaki és szakmai alkalmassági feltételrendszer összeállítása, valamint ajánlati dokumentáció tervezetének összeállítása érdekében a beszerzés tárgya részletes leírása (műszaki specifikáció, részletes feladatmeghatározás) összeállítása;
d) az értékelési szempontrendszer kidolgozása;
e) a hirdetmények megjelentetéséhez szükséges anyagi fedezetről való gondoskodás;
f) a szerződés megkötéséről, annak az ajánlatételi felhívásban foglalt napját követő munkanapon történő tájékoztatás nyújtása a Közbeszerzési Főosztály részére;
g) a megkötött szerződés teljesítésének figyelemmel kísérése;
h) ha annak jogszabályi feltételei fennállnak, a megkötött szerződés módosításának kezdeményezése;
i) az eljárás lefolytatását követően a közbeszerzések dokumentumainak nyilvántartási és irattározási céllal a Bizottság titkárságának (Közbeszerzési Főosztály) való megküldése.
(4) Az eljárást kezdeményező ajánlati felhívás (ajánlattételi, illetve részvételi felhívás) és az ajánlati (ajánlattételi, illetve részvételi) dokumentáció szakmai követelményrendszerének szakszerűségét illetően a beszerző szervezeti egység vezetője tartozik felelősséggel.
(5) A beszerző szervezeti egység vezetőjének a (3) bekezdésben meghatározott feladatait úgy kell végrehajtania, hogy az egyes eljárási cselekmények, értesítések és tájékoztatások megtételéhez, valamint a hirdetmények közzétételéhez legalább egy munkanap álljon a Közbeszerzési Főosztály rendelkezésére, és az esetleges késedelem ne veszélyeztesse az eljárás szabályszerűségét.
(6) Több tanulmány megrendelésére vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén a Bizottságba valamennyi témagazda egy-egy ideiglenes tagot delegál. A témagazda főosztály képviselője kizárólag a főosztály saját témájával kapcsolatban rendelkezik szavazati joggal.
11. § (1) Az eljárás fajtájának (nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenytárgyalás) megválasztásánál törekedni kell a széles körű részvétel lehetőségének biztosítására. Az eljárási forma kiválasztása az ajánlati/ajánlattételi felhívás elkészítésével egyidejűleg történik.
(2) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazható
a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen volt – mivel kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, vagy egyik ajánlattevő sem, illetőleg az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot –, feltéve, hogy a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;
b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;
c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;
d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a Kbt. 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások (biztosítási szolgáltatások, banki és befektetési szolgáltatások) esetében.
(3) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indítható
a) a (2) bekezdés a) pontjában rögzített esetben, ha az ajánlatkérő a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd – Kbt. 88. § (1) bekezdésének a)–e) pontja alapján nem érintett – összes ajánlattevőjét meghívja;
b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. §-ának a) pontja, illetve a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a Kbt. 115. §-ának a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni;
c) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;
d) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;
e) építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét; vagy olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetőleg szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani;
f) árubeszerzés esetében, ha az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi;
g) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;
h) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;
i) az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be;
j) szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy – a Bizottság ajánlása alapján – nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a Bizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.
(4) Gyorsított eljárás a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén alkalmazható, ha rendkívüli sürgősség miatt az ilyen eljárásokra a Kbt.-ben előírt határidők nem lennének betarthatóak. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
(5) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll, melynek első részében az ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a jelen szabályzat 11. § (2)–(3) bekezdésében rögzített feltételei fennállnak. A második részben a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kérhető(k) ajánlat(ok) és köthető szerződés az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására.
(6) Versenypárbeszéd akkor alkalmazható, ha
a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározása nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel lehetséges, illetőleg
b) a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározása nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel lehetséges.
(7) A közösségi és a nemzeti eljárási rezsimben, a Kbt. 4. sz. melléklete szerinti szolgáltatások esetében egyszerűsített eljárás alkalmazható. Ez az eljárás a Kbt. 3. sz. melléklete szerinti szolgáltatások vonatkozásában nem alkalmazható. Ha azonban a közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás, amely mind a 3. sz. melléklet, mind a 4. sz. melléklet szerinti valamely szolgáltatást magában foglal, az egyszerűsített eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. sz. melléklet szerinti szolgáltatás értéke a közbeszerzés megkezdésekor meghaladja a 3. sz. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.
(8) A szakmai főosztály – az arra vonatkozóan esetlegesen szükséges dokumentumok előterjesztése mellett – javaslatot tehet arra, hogy melyik eljárási fajta kerüljön alkalmazásra. Az alkalmazandó eljárási fajta kiválasztására végső soron a Bizottság ülésén kerül sor.
12. § (1) A közbeszerzési eljárást a szerződés megkötésének várható időpontját megelőzően nyílt eljárásban legalább 70 nappal – ha az adott eljárás vonatkozásában előzetes összesített tájékoztató közzétételére került sor, 50 nappal – tárgyalásos, gyorsított, egyszerűsített és az egyszerű közbeszerzési eljárás, valamint a versenypárbeszéd esetében a közbeszerzést az eljárás lefolytatáshoz szükséges legrövidebb időtartam figyelembevételével a Bizottság elnökéhez írt feljegyzésben kell kezdeményezni. Az eljárás kezdeményezése időpontjának összhangban kell állnia a szakmai főosztály által a közbeszerzési terv összeállításakor meghatározott indítási időponttal. A beszerző szervezeti egység vezetője felelősséggel tartozik azért, hogy az irányítása alatt álló szervezeti egység közbeszerzési tervben szereplő beszerzése az év elején megadott indítási időpontban megkezdésre kerüljön.
(2) A kezdeményezés során a beszerző szervezeti egység vezetője a Bizottságba ideiglenes tagot delegál, javaslatot tesz az eljárás fajtájára, valamint az eljárás tárgya szerint megkívánt műszaki és szakmai alkalmassági feltételekre, megjelöli az eljárás becsült értékét és csatolja egy példányban az előkészített szerződés-tervezetet, a Költségvetési Főosztálynak, illetőleg az előirányzat szakmai kezelőjének a források rendelkezésre állásáról szóló igazolását, a beszerzés vonatkozásában szakmailag illetékes blokkvezető jóváhagyását, továbbá az egyéb irányadó GKM szabályzatban/utasításban foglaltakkal összhangban a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkár előzetes egyetértését tartalmazó dokumentumot. Informatikai tárgyú beszerzés esetén az eljárás megindításához szükség van az Informatikai Főosztály szakmai jóváhagyására is. Az ideiglenes tag akadályoztatása esetén a delegáló szervezeti egység vezetője a tag helyébe új tagot delegál. A közbeszerzési eljárás kezdeményezésére alkalmas feljegyzés mintáját a jelen utasítás 2. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Tanulmány megrendelésére irányuló beszerzési eljárás esetén, ha több kidolgozására egy közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, az ajánlati felhívás tartalmának – így különösen az alkalmassági szempontok és a bírálati szempontok – megállapítására a Bizottság ülésén kerül sor, az érintett szervezeti egységek részéről előzetesen megküldött részanyagok alapján.
(4) Az ajánlati (részvételi) dokumentáció és versenytárgyalás esetén az ismertető elkészítése a beszerző szervezeti egység feladata. Több tanulmány egy közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzése esetén az ajánlati dokumentáció elkészítése úgy történik, hogy – az érintett szervezeti egységek részéről előzetesen megküldött részanyagok alapján – a Bizottság ülésén valamennyi témagazda szervezeti egység jelenléte mellett sor kerül a dokumentáció tartalmának megállapítására, amelyről jegyzőkönyv készül. A dokumentációt a Közbeszerzési Főosztály készíti el a Bizottság ülésén – az előbbiek szerint – felvett jegyzőkönyv alapján. Az ajánlati dokumentációt a Bizottság hagyja jóvá.
13. § (1) A Bizottság az általa jóváhagyott ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívás közzétételéről, illetőleg az érintettekhez történő eljuttatásáról a Közbeszerzési Főosztály útján gondoskodik.
(2) Egyszerű közbeszerzési eljárás esetén a Bizottság által véleményezett ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Főosztály
a) hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben teszi közzé, ha a beszerzés értéke annak megkezdésekor eléri vagy meghaladja a mindenkori nemzeti értékhatárok felét,
b) legalább három ajánlattevőnek egyidejűleg, írásban közvetlenül kiküldi, ha a beszerzés értéke annak megkezdésekor nem éri el a mindenkori nemzeti értékhatárok felét. Ebben az esetben az ajánlati felhívás a Közbeszerzési Értesítőben szintén közzétehető.
Annak meghatározása, hogy mely legalább három ajánlattevő részére kerüljön megküldésre az ajánlattételi felhívás, a szakmai főosztály felelősségi körébe tartozik.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben rögzített esetekben nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, a Bizottság megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a (2) bekezdés szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a korábban benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg.
(4) Az egyszerű eljárásban lehetőség van tárgyalás lefolytatására, azonban erről az ajánlati felhívásban rendelkezni kell. Ha az eljárás tárgyalásos, az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a tárgyalás lefolytatásának menetét. Ebben az esetben a Bizottság a tárgyalások befejezését követően dönt a legkedvezőbb ajánlatot tevő személyéről.
(5) A GKM, mint ajánlatkérő az eljárásban a Kbt. szerinti, az ajánlattevők felé fennálló kiegészítő tájékoztatási kötelezettségét a Közbeszerzési Főosztály útján teljesíti. A kiegészítő tájékoztatási kötelezettség kizárólag írásban teljesíthető. Az ajánlattevők részéről az ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívásban vagy dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban feltett kérdésekre a Közbeszerzési Főosztály – az adott beszerzési tárggyal kapcsolatos szakmai megítélést igénylő kérdések tekintetében, a Kbt.-ben foglalt határidők megtartása mellett, a beszerző szervezeti egységgel egyeztetve – ad választ.
(6) A beérkezett ajánlatokat a Bizottság legalább két tagjából álló bontási bizottság bontja fel. A bontási eljárás – kivéve az egyszerű közbeszerzési eljárást és azon eljárásokat, amelyekben a Kbt. alapján kizárólag egy ajánlattevő kérhető fel ajánlattételre – közjegyző jelenlétében történik. A közjegyző működésével kapcsolatban felmerült költségek kiegyenlítéséről a beszerző szervezeti egység gondoskodik.
(7) A Bizottság az ajánlatok (részvételi jelentkezések) felbontását követően a Kbt.-ben foglalt eljárási szabályok és az ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívásban meghatározott szempontok szerint elvégzi az ajánlatok (részvételi jelentkezések) minősítését, értékelését, és dönt a hiánypótlás elrendeléséről, az alkalmatlan ajánlattevők kizárásáról, az ajánlatok érvénytelenségéről és a nyertes ajánlattevő személyéről. A Kbt. 90. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetekben a nyertes ajánlattevő kiválasztása érdekében, közjegyző jelenlétében sorsolást kell tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani.
(8) Az eljárás során szükséges értesítéseknek, hiánypótlásra való felhívásnak az érintettek részére történő eljuttatásáról a Bizottság a Közbeszerzési Főosztály útján gondoskodik.
(9) A nyertes ajánlattevő kiválasztására vonatkozó, indokolással ellátott döntést az eljárás dokumentumainak egyidejű megküldésével a Bizottság haladéktalanul továbbítja a beszerző szervezeti egység vezetőjének a szerződés megkötése céljából.
(10) Az eljárás eredményének (eredménytelenségének) kihirdetéséről, a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti összegzés elkészítéséről, illetőleg annak a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti közzétételéről a Bizottság a Közbeszerzési Főosztály útján gondoskodik.
(11) A Bizottság által jóváhagyott feltételeknek megfelelő szerződést – a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásokra tekintettel – a kötelezettségvállalásra jogosult vezető köti meg a GKM nevében, illetve kíséri figyelemmel annak teljesítését, igazolja az elvégzett munkát, és érvényesíti az esetleges igényeket. Amennyiben a kötelezettségvállalásra a 10. § (2) bekezdésében meghatározott vezető jogosult, a szerződés teljesítésével kapcsolatos feladatokat a szakmailag illetékes főosztály vezetője látja el.
A megkötött szerződés egy – lehetőség szerint elektronikus – másolati példányát szerződéskötést követően haladéktalanul, legfeljebb 2 napon belül a beszerző (tanulmány esetében a témagazda) szervezeti egység köteles a Közbeszerzési Főosztály részére megküldeni.
(12) A Kbt. 296. §-ában meghatározott beszerzésekről a beszerző szervezeti egység a szerződés tervezetének megküldésével tájékoztatja az elnököt. A szerződéskötésre a Bizottság vagy az elnök saját hatáskörben kiadható véleményének figyelembevételével kerülhet sor.
(13) A megkötött szerződéseknek a Kbt. 303–305. §-ában meghatározott körben történő módosításához a Bizottság jóváhagyása szükséges. A módosított szerződés egy – lehetőség szerint elektronikus – másolati példányát a beszerző szervezeti egység köteles a módosítást követően haladéktalanul, legfeljebb egy munkanapon belül a Közbeszerzési Főosztály részére megküldeni annak érdekében, hogy 5 munkanapon belül a módosításról szóló tájékoztatót hirdetményben közzétegye.
A beszerzési eljárások monitoringja és az eljárás során felmerülő költségek viselésének szabályai
14. § (1) A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések teljesüléséről – kivéve a jelen szabályzat 12. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti eljárások eredményeként kötött szerződéseket – a teljesítésigazolás kiállítását követően haladéktalanul, legfeljebb két napon belül a beszerző (tanulmány esetében a témagazda) szervezeti egység a teljesítésigazolás másolatának megküldésével köteles a Közbeszerzési Főosztályt tájékoztatni.
(2) A beszerző szervezeti egység a fentiekben rögzítetteken kívül köteles a Közbeszerzési Főosztályt haladéktalanul tájékoztatni bármely, a beszerzési eljárások lefolytatásával vagy a szerződések teljesítésével kapcsolatban felmerült lényeges körülményről.
(3) A Kbt.-ben előírt, a szerződéskötésről és a szerződésmódosításról, a szerződések teljesüléséről tájékoztató hirdetmény közzétételéről, valamint a szerződés megkötését követően a szerződés nyilvánosnak minősülő részének, a szerződés módosításáról és a szerződés teljesüléséről szóló hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenését követően az azokról szóló tájékoztató honlapon történő közzétételéről az elnök a Közbeszerzési Főosztály útján haladéktalanul gondoskodik.
(4) Az elnök a Közbeszerzési Főosztály útján haladéktalanul gondoskodik a GKM honlapján tájékoztató közzétételéről, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben kikötött ellenszolgáltatást teljesítette, vagy annak teljesítését megtagadta az ajánlatában megjelölt alvállalkozója felé, és erről ajánlatkérőt az ajánlattevő vagy az ajánlattevő alvállalkozója tájékoztatta. A tájékoztatónak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a közbeszerzési eljárás megjelölését, illetve hivatkozást az eljárást megindító felhívásra;
b) az ajánlattevő és az alvállalkozó megjelölését;
c) az ellenszolgáltatás mértékét, teljesítésének feltételeit, illetőleg hivatkozást a vonatkozó jogszabályokra;
d) a szerződés tárgyát és teljesítésének időpontját;
e) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, vagy a teljesítés megtagadásának okát.
(5) A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben közzéteendő hirdetmények (részvételi, ajánlati felhívás, eljárás eredményéről, szerződés módosításáról, szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató) megjelentetésével kapcsolatos költségek a beszerző szervezeti egységet terhelik. Tanulmány megrendelésére vonatkozó olyan beszerzés esetén, ahol egy eljárás keretében több beszerző szervezeti egység szerez be kutatási szolgáltatást, a hirdetményi költségek az összességében legnagyobb értékű szolgáltatást beszerző szervezeti egységet terhelik.
(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételével összefüggő költségeket, a megbízási díjat a beszerző szervezeti egység viseli, figyelemmel a részekre bontás tilalmára vonatkozó rendelkezésre is. Tanulmány megrendelésére vonatkozó olyan beszerzés esetén, ahol egy eljárás keretében több beszerző szervezeti egység szerez be kutatási szolgáltatást, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételével összefüggő költségek az összességében legnagyobb értékű szolgáltatást beszerző szervezeti egységet terhelik.
(7) A Közbeszerzési Főosztály működteti a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó közbeszerzési nyilvántartást.
A központosított közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok
15. § Az R. 1. sz. melléklete szerinti országosan kiemelt termékeket a kijelölt szervezeten (Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, a továbbiakban: KSZF) keresztül az R.-ben meghatározott módon kell beszerezni.
16. § (1) A központosított közbeszerzési eljárás keretében lefolytatandó közbeszerzési igényeket a Költségvetési Főosztály Központosított Illetményszámfejtési Osztályához, informatikai tárgyú beszerzés esetén az Informatikai Főosztályhoz kell eljuttatni.
(2) A megrendeléseket a beszerzésre kijelölt szervezethez (KSZF) a Költségvetési Főosztály Központosított Illetményszámfejtési Osztálya vagy az Informatikai Főosztály továbbítja.
Közbeszerzési értékhatár alatti szerződések megkötésére vonatkozó szabályok
17. § (1) A mindenkori közbeszerzési értékhatár alatt megkötni kívánt szerződés tervezetét a beszerző szervezeti egység a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló 7/2008. Szabályzat 3. §-ának (6) bekezdésében, 4. §-ának (3) és (7) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével köteles véleményezés céljából a Közbeszerzési Főosztálynak megküldeni, amelynek elmaradásáért a beszerző szervezeti egység vezetője tartozik felelősséggel. A szerződéskötésre kizárólag a Közbeszerzési Főosztály kiadott véleményének ismeretében kerülhet sor.
(2) A mindenkori közbeszerzési értékhatár alatti szerződések becsült értékének kiszámítása során a beszerző köteles érvényesíteni a Kbt. 40. §-ának (1) bekezdésében rögzített részekre bontás tilalmára vonatkozó rendelkezést.
(3) A becsült érték meghatározása során a beszerző köteles figyelemmel lenni arra, hogy a becsült érték kiszámítása során a Kbt. 40. §-a (2) bekezdésének megfelelően mindazon árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor és a beszerzésekre egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá e beszerzések rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.
A GKM közbeszerzéseinek felelősségi rendje
18. § (1) A Kbt. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti felelősségi rendet a (2)–(3) bekezdések határozzák meg.
(2) A Bizottság által lefolytatott eljárásért, valamint a Kbt.-ben foglaltak megtartásáért a Bizottság, illetve a Bizottság adott eljárásban részt vevő állandó vagy pót- és ideiglenes tagjai személyes felelősséggel tartoznak. A jelen szabályzat 13. §-ának (11) és (13) bekezdésében rögzített, a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések és módosításaik másolatának megküldésére vonatkozó kötelezettség teljesítéséért a beszerző szervezeti egység által az adott közbeszerzési eljárásba delegált ideiglenes tag (tanulmány megrendelése esetén a témagazda) tartozik felelősséggel. A jelen szabályzat 14. §-ának (1) bekezdésében rögzített és a szerződések teljesítésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmaradásáért a beszerző szervezeti egység által az adott közbeszerzési eljárásba delegált ideiglenes tag (tanulmány megrendelése esetében a témagazda) tartozik felelősséggel.
(3) A beszerzési eljárások adminisztratív feladataiért, illetve az ezekre vonatkozó szabályok megtartásáért az elnök és a Közbeszerzési Főosztály felelős.
(4) Mentesül a felelősség alól, aki az adott döntés során „nem”-mel szavazott, és tiltakozását, ellenvéleményét kérésére jegyzőkönyvben rögzítették, illetőleg az is, akinek távollétében történt a jogsértő esemény, illetve született a jogsértő döntés.
(5) Jelen utasítás megkerülésével, illetőleg a Bizottság bevonása nélkül lefolytatott beszerzési eljárások jogszerűségéért a beszerző szervezeti egység vezetője felelős.
19. § Aki a beszerzések során, vagy azokkal kapcsolatos bármilyen szabálytalanságot, vagy az eljárás tisztaságát veszélyeztető cselekményt észlel, arról haladéktalanul köteles a GKM Szervezeti és Működési Szabályzatának 10. függelékében megjelölt szabálytalansági felelőst, továbbá az elnököt írásban értesíteni.
Záró rendelkezések
20. § (1) Jelen utasítás 2008. április 15. napján lép hatályba, egyidejűleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a GKM Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek lebonyolításáról szóló 25/2007. (VIII. 8.) GKM utasítás hatályát veszti.
(2) Az utasítás hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzési eljárásokra az ajánlati vagy részvételi felhívás feladásának, illetve megküldésének napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
Dr. Kákosy Csaba s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
133 000 euró |
34 226 339 forint |
|
206 000 euró |
53 012 225 forint |
|
5 150 000 euró |
1 325 305 627 forint |
|
Közbeszerzési Főosztály
Az utasítást az érintettek közvetlenül megkapták. Az utasítást a 13/2008. (IX. 25.) NFGM utasítás IX. fejezet 1. pontja hatályon kívül helyezte 2008. szeptember 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás