18/2008. (HÉ 45.) NFGM utasítás
18/2008. (HÉ 45.) NFGM utasítás
a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról*
2008.11.12.
1. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 74. §-ában foglaltak alapján jelen utasítás mellékleteként a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát kiadom.
2. Ez az utasítás a közzétételét követő 5. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2008. (II. 25.) GKM utasítás.
Bajnai Gordon s. k.,
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
1. számú melléklet a 18/2008. (HÉ 45.) NFGM utasításhoz
Bevezetés
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Alapító Okiratában, a vonatkozó kormányrendeletben és egyéb jogszabályokban foglalt intézményi feladatoknak, továbbá a költségvetési intézményekre vonatkozó gazdálkodási szabályoknak megfelelően készült.
Jelen szabályzat tartalmazza a Hivatal vezetésének és gazdálkodásának szabályait, ezen belül:
a Hivatal működésére jellemző érvényes adatokat, alapvető elveket, előírásokat és tevékenységi körét;
a Hivatal irányítási rendszerét, szervezeti felépítését, általános működési rendelkezéseit, belső szabályozásait;
a Hivatal vezető és ellenőrző szerveit, a vezetők és más munkavállalók feladat-, hatás- és jogkörét;
a Hivatal működésének szabályait.
Az SZMSZ betartása/betartatása a Hivatal vezetőinek, köztisztviselőinek és egyéb munkavállalóinak kötelessége.
A Hivatal adatai
A Hivatal neve: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
angol nyelven: Hungarian Trade Licensing Office
német nyelven: Handels- und Genehmigungsamt der Republik Ungarn
A Hivatal nevének rövidítése: MKEH
A Hivatal székhelye: Budapest
A Hivatal telephelyei: Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Pécsi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Székesfehérvári Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság
Uniós adószáma: HU 15329657
A Hivatal adóazonosító száma: 15329657-2-41
A Hivatal államháztartási azonosítója: 226176
PIR-törzsszám: 329651
SWIFT kód: MANE HU HB
A Hivatal statisztikai azonosító száma:
15329657-7513-312-01
A Hivatal Alapító Okiratának
kelte: 2006. december 21.
száma: X-3/1046/11/6.
A Hivatalt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes közigazgatási feladatainak ellátására a Kormány alapította; a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) kormányrendelet alapján a Hivatal országos hatáskörű szerv, központi hivatal, amelynek irányítását a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter látja el. Az NFGM feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) és (2) bekezdése szerint a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (továbbiakban: miniszter) az iparügyekért, valamint a kereskedelemért való felelőssége körében irányítja a Hivatalt.
A Hivatal a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (továbbiakban: Minisztérium) költségvetési fejezetében önálló címként feltüntetett, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv. A Hivatal saját előirányzatai, valamint a miniszter által hozzárendelt előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezik, és az Európai Közösség importszabályozásának végrehajtása területén országos hatáskörrel rendelkező illetékes nemzeti hatóságként működik.
A Hivatal az igazgatási és igazgatási jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2131/2006. (VII. 26.) Korm. határozatot módosító 2186/2007. (X. 18.) Korm. határozat szerint engedélyezett létszámkerettel rendelkezik. A Hivatal 2007. évi engedélyezett létszámkeretét az SzMSz függeléke tartalmazza.
A Hivatal vezetője a főigazgató, akit a miniszter nevez ki és ment fel. A főigazgató-helyetteseket – a főigazgató javaslatára – a miniszter nevezi ki és menti fel. A munkáltatói jogokat a főigazgató felett a miniszter, a főigazgató-helyettesek felett, a további munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
A Hivatal költségvetése végrehajtására szolgáló számlaszámok:
Pénzintézet, számlaszám |
MÁK: 10032000-00282448-00000000 (előirányzat felhasználási keretszámla) |
Pénzintézet, számlaszám |
MÁK: 10032000-00282448-20000002 (mezőgazdasági import biztosíték letéti számla |
Pénzintézet, számlaszám |
MÁK: 10032000-00282448-21000005 (letéti számla) |
Pénzintézet, számlaszám |
MÁK: 10032000-00282448-00060004 (intézményi kártyafedezeti számla) |
Pénzintézet, számlaszám |
MÁK: 10032000-00282448-00070003 )VIP kártyafedezeti számla) |
A Hivatal önálló jogi személy, saját neve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Fentieken túlmenően a Hivatal önálló adó- és munkajogi jogalanyisággal is rendelkezik. A Hivatalt a főigazgató jegyzi és képviseli.
A Hivatal az államháztartási szervezetekre előírt módon és tartalommal költségvetést készít, amely a meghatározott költségvetési fejezet költségvetésének részét képezi (annak egy címe).
A Hivatal önállóan gazdálkodó államháztartási szervezet, az állami feladatok ellátásának körében igazgatási szolgáltatási díjakat szed, amelyek mértékét az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján kiadott miniszteri rendeletek állapítják meg.
A Hivatal a nem állami feladatként végzett műszaki vizsgálati és szakértői jellegű tevékenységeiért egyéb díjakat állapíthat meg és szedhet. A Hivatal költségvetési támogatásból, valamint a működése bevételeiből teljesíti – a takarékosság figyelemben tartásával – a folyamatos működését biztosító kiadásait, valamint az intézmény gazdálkodását szabályozó jogszabályok által előírt költségvetési befizetési kötelezettségeit. Fenntartja, illetve fejleszti épületállományát, eszközeit, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, illetőleg jogelődjével megkötött vagyonkezelői szerződésnek megfelelően.
Az MKEH internetes honlapja: www.mkeh.gov.hu
1. A Hivatal feladat- és hatásköre
A Hivatal feladat- és hatáskörét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény, annak végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény, a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet valamint a Hivatal Alapító Okirata, a költségvetési és gazdálkodási feladatait pedig az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok szabják meg. (A Hivatal Alapító Okiratát, valamint a tevékenységét meghatározó fontosabb jogszabályok felsorolását a melléklet tartalmazza.)
1.1. Alaptevékenység keretében ellátott feladatok:
8413 Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése
1.2. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő feladatok:
7112 (mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás)
7120 műszaki vizsgálat, elemzés
8413 Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának növelése
6820 (Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása)
A Hivatal állami feladatként megvalósított alaptevékenységét nem akadályozó, a rendeltetésszerű működésével összeférő kiegészítő tevékenysége nem akadályozhatja a Hivatal alaptevékenységének ellátását. A kiegészítő tevékenységből származó éves bevétel nem haladhatja meg a Hivatal összkiadásainak 30%-át.
A műszaki vizsgálati jellegű és szakértői tevékenységet a főigazgató felügyeli. A tevékenység kezelése, a nyilvántartások vezetése az alaptevékenységtől elkülönítetten történik.
1.1.3. A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat, e tevékenységet megszüntette 2006. december 31-én.
2. A Hivatal szervezete, felügyeleti rendje
A Hivatal vezetőjének – a főigazgatónak – munkáját főigazgató-helyettesek segítik.
A miniszter, a Hivatal főigazgatójának javaslatára főigazgató-helyetteseket nevez ki és ment fel, a további munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
A Hivatal központi főosztályokból és területi hatóságokból áll.(továbbiakban: szervezeti egységek). Az egyes szervezeti egységek osztályokra tagolódnak.
A Hivatal szervezeti felépítését és felügyeleti sémáját a melléklet tartalmazza.
A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az a szervezeti egység rendelkezik eljárási jogosultsággal és kötelezettséggel, amelynek ügy- és feladatkörét a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az adott ügycsoportra megállapítja.
A főigazgató a Hivatal hatáskörébe tartozó egyes nem hatósági ügyekben jogosult a feladat ellátását magához vonni, vagy a feladat végrehajtására az egyébként ügy- és feladatkörrel rendelkező szervezeti egység helyett más személyt, vagy szervezeti egységet kijelölni.
A Hivatal gazdasági igazgatóját a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki, illetve menti fel. A gazdasági igazgató felett a munkáltatói jogokat a továbbiakban a Hivatal főigazgatója gyakorolja.
3. Működési szabályok
3.1. A szervezeti egységek közötti kapcsolat
A szervezeti egységek ügy- és feladatkörrel rendelkező, egymás mellé rendelt szervezeti egységek.
A szervezeti egységek feladataikat főfelelősi rendszerben látják el. Az adott ügyben az a főfelelős, akinek ügy- és feladatkörét a jelen SZMSZ, vagy a főigazgató megállapítja. A főfelelős az ügyben feladatköre szerint érdekelt más szervezeti egység álláspontjának ismeretében önállóan dönt és viseli döntése felelősségét. A döntésről tájékoztatni kell mindazokat, akiknek feladataik ellátásához a döntés ismerete szükséges, illetve akik álláspontját a főfelelős megkérte.
A szervezeti egységek a Hivatal feladatainak ellátásában kötelesek együttműködni.
3.2. Kötelezettségvállalás
A kötelezettségvállalás főigazgatói hatáskörben, a külön szabályzatban meghatározattak szerint a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzésével történhet.
3.3. Képviselet, kiadmányozás
A Hivatal képviseletét a Hivatal főigazgatója látja el. A kiadmányozási jog a főigazgató jogán, a Hivatal nevében való intézkedéseknek megtételére szóló jogosítvány. Ez a jog a főigazgatót a hatáskörén belül korlátlanul, a főigazgató-helyetteseket a főigazgató által meghatározott ügymegosztás szerint, az igazgatókat és igazgató-helyetteseket, főosztályvezetőket, valamint az osztályvezetőket és ügyintézőket pedig a főigazgató által engedélyezett körben illeti meg. Ennek alapján kiadmányozási joga van:
– a főigazgatónak minden ügyben,
– a főigazgató-helyetteseknek a főigazgató által meghatározott ügymegosztás szerint,
– az igazgatónak, az igazgató-helyetteseknek, a főosztályvezetőknek a szervezeti egység ügy- és feladatkörén belül,
– az osztályvezetőknek az osztályuk ügy- és feladatkörén belül,
– az ügyintézőnek, akinek – az igazgató vagy az igazgatóhelyettes, a főosztályvezető javaslatára – a főigazgató meghatározott ügykörökre nézve engedélyezi.
A kiadmányozás magában foglalja
– az intézkedés szóbeli, vagy írásbeli jóváhagyásának,
– az érdemi döntés meghozatalának,
– az írásbeli intézkedés irattárba helyezésének jogát.
3.4. Az ügyintézés szabályai
A Hivatalba beérkező ügyiratokat a vonatkozó uniós kötelező jogi aktusokban, vagy hazai jogszabályokban megállapított határidőn belül kell elintézni. Ez alól kivételt képez az olyan ügyirat, amelynek elintézésére az SZMSZ, a főigazgató, vagy jogszabályi felhatalmazás alapján rendkívüli sürgősség igénye más határidőt állapít meg, vagy tesz szükségessé.
A határidőket naptári napban, kivételesen órában kell megállapítani.
Az ügyiratok elintézési határidejére vonatkozó utasítást – ügy- és feladatkörük keretei között – a Hivatal vezető beosztású köztisztviselői adhatnak, ha a jogszabályok, illetve az unió kötelező jogi aktusai erről másként nem rendelkeznek. A megállapított határidő módosítására a határidő megállapítója vagy annak felettese jogosult.
Az egyes ügyek intézésére vonatkozó, a Hivatalon belüli határidőket úgy kell megállapítani, hogy a Hivatalra kötelező határidő betartható legyen. Ha a külső szervtől véleményezésre megkapott iratra a főfelelős a véleményezési határidőben nem kapott észrevételt és a határidő meghosszabbítását a megkeresettek sem kezdeményezték, a főfelelős úgy tekintheti, hogy észrevételt nem tettek.
3.5. A munkáltatói jogok gyakorlása
A Hivatal egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató. A Hivatal alkalmazottai tekintetében a főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat a köztisztviselők foglalkoztatását szabályozó 1992. évi XXIII. törvény, valamint a Munka Törvénykönyvben foglaltak szerint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006 (XII.20.) Korm. rendelet, valamint az Alapító Okirat szerint.
A speciális munkahelyi szabályokat a Hivatal főigazgatója által jóváhagyott közszolgálati szabályzat tartalmazza.
3.6. Az iratkezelési szabályok
A Hivatal iratkezelésére az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
3.7. A helyettesítés
A szabadság, betegség vagy más akadályoztatás miatti távollét esetén a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőt kinevezett helyettese helyettesíti. Ha ilyen nincs, a helyettesítőt – a távollét időtartamára – a főigazgató, illetve távollétében a főigazgató-helyettes bízza meg. A helyettesítés a munkáltatói jogkör gyakorlására – külön rendelkezésektől eltekintve – nem terjed ki.
3.8. Az ügyek átadása-átvétele
Szervezeti, vagy személyi változás esetén gondoskodni kell az ügyek átadás-átvételéről. Az átadás-átvétel rendjét, a munkakör átadási átvételi rendjének szabályozásáról szóló főigazgatói utasítás szabályozza.
3.9. Az ellenőrzés
Az ellenőrzés magában foglalja a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (a továbbiakban: FEUVE), valamint a belső ellenőrzést.
Az ellenőrzési rendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a főigazgató felelős, aki köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, valamint a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. Ez utóbbit a 6. számú mellékletben említett főigazgatói utasítás tartalmazza.
A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy a Hivatal működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőr tevékenységét a Hivatal főigazgatója által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi, munkáját minden dolgozó köteles segíteni, és az ellenőr által kért bizonylatokat és egyéb iratokat rendelkezésére bocsátani.
A Hivatal a belső ellenőrzési feladatokat önálló osztályszervezetben látja el. Az osztály közvetlenül a főigazgatóhoz tartozik.
Az ellenőrzésnél a vonatkozó jogszabályoknak – elsősorban az államháztartási törvény és a többször módosított 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet – és a főigazgatói utasításokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
3.10. Az utasítások kiadásának rendje
A Hivatal főigazgatója főigazgatói utasítással lépteti életbe a Hivatal egészét érintő szabályozásokat, ugyanígy rendeli el esetenként az érvényes szabályozások módosítását. A főigazgatói utasításokat a Koordinációs és Humánpolitikai Főosztály külön nyilvántartásban helyezi el olymódon, hogy azok időrendben és témánként rendelkezésre álljanak.
Az egyes szervezeti egységek vezetői az adott területen vagy helyen folyó munkavégzést további belső utasításokkal szabályozhatják. Ezek a szabályozások az előírások betartását, a munka hatékonyságát, a munkaidő jobb kihasználását és az eszközökkel való takarékosságot szolgálják, de nem ütközhetnek a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az érvényes főigazgatói utasítások előírásaiba.
3.11. A Hivatal külső kapcsolattartásának szabályai
A Hivatal ügy- és feladatkörét, szakmai munkáját érintő ügyekben a sajtó tájékoztatására a főigazgató és helyettese(i) teljeskörűen jogosultak, a Hivatal többi dolgozója pedig a Koordinációs és Humánpolitikai Főosztályon keresztül beszerzett eseti főigazgatói felhatalmazás alapján jogosult. A föigazgató-helyettes(ek) a sajtóval kapcsolatos tevékenységét előzetesen vagy utólagosan köteles bejelenteni a Koordinációs és Humánpolitikai Főosztályra.
A felügyeleti szervvel az operatív gazdálkodási kapcsolattartás felelőse a Hivatal gazdasági vezetője. A speciális szakmai szervezetekkel, ellenőrzési és nyomozóhatóságokkal való operatív kapcsolatokban a Hivatalt az igazgatók, igazgatóhelyettesek, főosztályvezetők vagy az osztályvezetők képviselik, akik kötelesek a főigazgatót tájékoztatni.
3.12. A belföldi és a külföldi kiküldetések szabályozása
A kiküldetésekkel kapcsolatos szabályokat külön főigazgatói utasítás tartalmazza.
3.13. Az államtitkok és szolgálati titkok megőrzése
A Hivatal és a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt. belső ügyvitelét, technikai, illetve biztonságtechnikai eszközeit és kódjait, a fémjelek tervdokumentációit, helyiségeit és személyzetét bemutató bizalmas adatok, a magyarországi nemesfémpiac résztvevőire vonatkozó Hivatalnál nyilvántartott adat, beleértve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával kialakított közös ellenőrzési tervet a szolgálati titoktartás körébe tartozik. Ezen adatok harmadik személlyel csak a Hivatal főigazgatójának engedélye alapján közölhetők, ismertethetők.
A Hivatal főigazgatója a fenti adatok mellett más adatokat, dokumentációkat is titkosíthat, az ezekbe való betekintés jogát az érvényes törvényi előírások figyelembe vételével korlátozhatja. Az adatvédelmi intézkedések végrehajtásáért az egyes területek vezetői viselnek felelősséget.
A minősített adatokat tartalmazó iratok kezelésének részletes szabályait a TÜK iratkezelési szabályzat rendezi.
3.14. Publikációs tevékenység szabályai
A Hivatal köztisztviselői a Hivatal feladat- és hatáskörét érintő témában külső és belső kiadványokban, nyilvános előadásokon, állásfoglalást tartalmazó tudományos, elméleti, módszertani tanulmányokat, cikkeket, előadásokat, stb. főigazgató tájékoztatása mellett jelentethetnek meg, illetve tarthatnak. Jelentősebb esetekben a főigazgatót (főigazgató-helyettest) előzetesen, írásban kell tájékoztatni.
3.15. Vagyonnyilatkozat
A Hivatalban a közigazgatás korrupciómentességének biztosítása érdekében a főigazgató valamennyi, a Hivatallal közszolgálati jogviszonyt létesítő köztisztviselője számára biztosítja annak a lehetőségét, hogy vagyonnyilatkozatot tegyen. A vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök jegyzékét az 5. számú melléklet tartalmazza.
3.16. A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök meghatározása
A főigazgató a feladatok szakszerűbb ellátása érdekében a Ktv. 48/A. §-ának előírásai alapján képzettségi pótlékot állapíthat meg.
A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és a képzettségeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
3.17. Egyes nyelvvizsgapótlékok
A Ktv. 48. § (4) bekezdése alapján a német, angol, francia nyelvből tett államilag elismert nyelvvizsgák mellett az európai unió tagállamainak nyelveiből és orosz nyelvből tett államilag elismert nyelvvizsga is pótlékra jogosít a köztisztviselők esetében.
4. Feladat- és hatáskörök
4.1. A főigazgató
A Hivatal tevékenységét a miniszter felügyeleti jogkörének keretei között a főigazgató irányítja. Ennek keretében a főigazgató vezeti, képviseli és jegyzi a Hivatalt, aláírási jogát önállóan gyakorolja.
A főigazgató kialakítja a Hivatal szervezeti felépítését, működésének rendjét, és a jogszabályokkal összhangban a gazdálkodás, a munkavégzés az ügykezelés, iratkezelés, belső ellenőrzés szabályait.
Főbb vezetési és irányítási feladatai:
– Gyakorolja a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói felett a jogszabályok szerinti munkáltatói jogokat a Hivatal Alapító Okiratával, valamint Közszolgálati Szabályzatával összhangban. Kinevezi a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt. vezérigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;
– A főigazgató a Hivatal kiadmányozási jogkörrel rendelkező köztisztviselőjét hatósági eljárásban nem utasíthatja;
– Felügyeli a Hivatal rendeltetésszerű működésével összeférő és az állami feladatként megvalósított alaptevékenységét nem akadályozó műszaki vizsgálati jellegű és szakértői tevékenységét;
– Gyakorolja a fegyelmi jogkört;
– Javaslatot tesz a miniszternek a Hivatal éves költségvetési tervére és kidolgozza a Hivatal SZMSZ-ét;
– Gondoskodik a Hivatal feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, kormányzati intézkedések végrehajtásáról;
– Kezdeményezi a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges jogszabályok kiadását, illetőleg közreműködik azok előkészítésében;
– Képviseli a Hivatalt a hazai szakmai, társadalmi kapcsolattartásban és a Hivatal nemzetközi szakmai kapcsolataiban. Kormányfelhatalmazás alapján aláírja a (mérésügyi tárgyú) nemzetközi egyezményeket, két- vagy többoldalú nemzetközi mérésügyi megállapodásokat köt és gondoskodik ezek hazai végrehajtásáról;
– Részt vesz a Minisztérium mérésügyet, valamint a műszaki biztonságot érintő nemzetközi feladataival, illetőleg a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos tevékenységében;
– Tájékoztatja a minisztert a Hivatal piacfelügyeleti tevékenységéről;
– Előterjeszti a mérésügy, valamint a műszaki biztonság nemzetgazdasági helyzetének éves összefoglaló értékelését;
– Kialakítja és működteti a Hivatal jogszabályokban meghatározott ellenőrzési rendszerét;
– Gondoskodik a Hivatalra bízott állami vagyon megőrzéséről, rendeltetésszerű használatáról, karbantartásáról és gyarapításáról;
– Gondoskodik a rendészeti tevékenységgel, tűzvédelemmel, polgári védelemmel, munkavédelemmel, foglalkozás-egészségügyi feladatokkal kapcsolatos tevékenység ellátásáról;
– Kapcsolatot tart a szakmai érdekvédelmi szervezetekkel;
– Kapcsolatot tart a munkavállalói érdekképviseleti szervek helyi képviselőivel;
– Gyakorolja a tulajdonosi jogokat – a felügyelőbizottság bevonásával – a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt. felett a jogszabályokban, az Alapító Okiratban, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint;
– Ellátja továbbá mindazon feladatokat, amelyeket a Hivatal működésével összhangban jogszabály, vagy kormányzati intézkedés a hatáskörébe utal;
– Másodfokon elbírálja a Hivatal elsőfokú közigazgatási döntései ellen benyújtott fellebbezéseket, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Másodfokú szakhatósági jogkört gyakorol azokban az esetekben, ahol az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás és érdemi határozat ellen fellebbezés érkezik;
– Jóváhagyja az országos (mérésügyi) etalonokat.
4.2. A főigazgató-helyettesek
A főigazgatót az általa meghatározott ügymegosztás szerint feladatainak ellátásában főigazgató-helyettesek segítik.
A főigazgató-helyettesek tevékenységüket érintő fontosabb megkeresésekről és intézkedésekről kötelesek a főigazgatót tájékoztatni.
4.2.1. Általános főigazgató-helyettes
– a főigazgatót távollétében minden ügyben helyettesíti, ide nem értve azon másodfokú döntésekben való részvételt, amely ügyben részt vett az első fokú döntés meghozatalában;
– közvetlenül irányítja a Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóságot, továbbá szakmailag felügyeli a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóságot.
4.2.2. Műszaki főigazgató-helyettes
– szakmailag felügyeli a Műszaki Koordinációs és Súlyosbaleset-megelőzési Főosztályt, valamint a Metrológiai Főosztályt;
– szakmai-koordináló tevékenységgel gondoskodik arról, hogy a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok azonos ügycsoportba tartozó közigazgatási döntései – a területi illetékességtől függetlenül – egységes elvek szerint és egységes módon kerüljenek kiadmányozásra.
4.3. Gazdasági vezető
– Közvetlenül irányítja és ellenőrzi – a kockázatelemzésen alapuló folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzésen keresztül – a gazdasági szervezet tevékenységét.
– A szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi annak betartását.
– Végrehajtja a költségvetési, pénzügyi gazdasági tervezési munkát, a Hivatal hatáskörébe tartozó előirányzat- módosításokat.
– Gazdálkodik a jóváhagyott költségvetési keretekkel.
– Végrehajtja az üzemeltetési, fenntartási, beruházási, vagyonhasználati és hasznosítási feladatokat.
– Gondoskodik a vezetői döntéseket, a tervezési munkákat megalapozó, a takarékos költséggazdálkodást biztosító, a gazdasági ügyviteli rendszerek működését elősegítő információs rendszerek kialakításáról, és azok állandó fejlesztéséről.
– Működteti a Hivatal pénzügyi-számviteli ügyviteli rendszerét.
– Irányítja és ellenőrzi a számviteli politika kialakítását, gyakorlati megvalósítását. Ellenőrzi a számviteli feladatok ellátását.
– Ellátja a Hivatal jogkörébe tartozó előirányzatok gazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalások előzetes fedezetvizsgálatát, valamint ellenjegyzését.
– Figyelemmel kíséri a bevételek és kiadások alakulását, szükség esetén intézkedést hoz a likviditás folyamatos biztosítására.
– Ellátja a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat.
– Megszervezi és ellenőrzi a központosított bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását.
– Gondoskodik a belső szabályzatok elkészítéséről és aktualizálásáról.
– Az előírt határidőnek megfelelően elkészíti az évközi és éves beszámolókat, adatszolgáltatásokat.
4.4. Az igazgató
(Haditechnikai és export-ellenőrzési, kereskedelmi és piacfelügyeleti, nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóságok, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságoknál.)
Az igazgató – főosztályvezetői besorolásban – a jogszabályok, a jelen SZMSZ, valamint a főigazgató, illetve a főigazgató-helyetteseinek utasításai figyelembevételével szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló hatóságot. (Haditechnikai és export-ellenőrzési hatóság, kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóság, és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság valamelyikét.)
Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört – a kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör kivételével – a hatóság alkalmazottai felett.
Az igazgató gondoskodik a hatóság részletes, szervezeti egységekre és személyekre lebontott ügyrendjének és munkaköri leírásainak összeállításáról, a feladatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséről, a szervezeti egységen belüli dokumentációs rend kialakításáról és az iratkezelési szabályzat betartatásáról.
Az igazgató dönt azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a Kormány intézkedése, vagy a főigazgató az ügykörébe utal. Biztosítja az ügyintézés szakszerűségét és az ügyintézési hatáskörök és határidők betartását.
A hatóság ügy- és feladatkörébe tartozó feladatokkal kapcsolatban javaslatokat, előterjesztéseket dolgoz ki. A főigazgató döntése alapján részt vesz a Hivatal feladat- és hatáskörével összefüggésben a Kormány, vagy más szerv által létrehozott szakmai bizottságok és más testületek munkájában
A tevékenységét érintő fontosabb megkeresésekről és intézkedésekről köteles a főigazgatót tájékoztatni.
A főigazgató jóváhagyásával képviseli a Hivatal álláspontját más (hazai és nemzetközi) szervekkel és szakmai szervezetekkel való kapcsolat során. Főigazgatói intézkedést igénylő ügyekben javaslatot tesz az intézkedésre.
Ellátja továbbá mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, a Kormány intézkedése, vagy a főigazgató ügy- illetve feladatkörébe utal.
4.5. Az igazgatóhelyettes
(Haditechnikai és export-ellenőrzési, kereskedelmi és piacfelügyeleti, nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóságoknál valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságoknál.)
Az igazgatóhelyettes – főosztályvezető-helyettesi besorolásban – főigazgató által meghatározott ügymegosztás szerint, a hatóságok feladatainak ellátásában az igazgatókat segítik, és távollétében helyettesítik.
A tevékenységét érintő fontosabb megkeresésekről és intézkedésekről kötelesek az igazgatót tájékoztatni.
4.6. A főosztályvezető
A főosztályvezető – kizárólag a központi szervek főosztályok vezetője, ideértve a központi szerv osztályok vezetésével megbízott vezetőt –, a jogszabályok, a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat, a főigazgató, illetve főigazgató-helyettes utasításainak figyelembevételével szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység munkáját.
A főosztályvezető gondoskodik a szervezeti egység részletes, szervezeti egységekre és személyekre lebontott ügyrendjének és munkaköri leírásainak összeállításáról, a feladatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséről, a szervezeti egységen belüli dokumentációs rend kialakításáról és az iratkezelési szabályzat betartatásáról.
A főosztályvezető dönt azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a Kormány intézkedése, vagy a főigazgató, illetve főigazgató-helyettes az ügykörébe utal, előbbiek megbízása alapján képviseli a Hivatal álláspontját külső szervekkel való kapcsolatokban.
Biztosítja az ügyintézés szakszerűségét és az ügyintézési hatáskörök és határidők betartását.
A főosztály ügy- és feladatkörébe tartozó feladatokkal kapcsolatban javaslatokat, előterjesztéseket dolgoz ki. A főigazgató döntése alapján részt vesz a Hivatal feladat- és hatáskörével összefüggésben a Kormány, vagy más szerv által létrehozott szakmai bizottságok és más testületek munkájában.
A tevékenységet érintő fontosabb megkeresésekről és intézkedésekről köteles a főigazgatót tájékoztatni.
A főigazgató jóváhagyásával képviseli a Hivatal álláspontját más szervekkel való kapcsolat során. Főigazgatói intézkedést igénylő ügyekben javaslatot tesz az intézkedésre.
Gyakorolja a szervezeti egység dolgozói felett – a Hivatal Alapító Okiratával, valamint közszolgálati szabályzatával összhangban – feladatkörébe utalt munkáltatói jogokat.
Ellátja továbbá mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, a Kormány intézkedése, a főigazgató illetve főigazgató-helyettes, ügy- illetve feladatkörébe utal.
4.7. A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető
A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető a főigazgatótól, a főigazgató-helyettestől, és a főosztályvezetőtől kapott utasítások, a jogszabályok és a jelen szervezeti és működési szabályzatban foglaltak figyelembevételével szervezi és irányítja, illetve ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység tevékenységét.
Dönt a főigazgató, a főigazgató-helyettes, vagy a főosztályvezető által ügy- és hatáskörébe utalt ügyekben, előbbiek megbízása alapján képviseli a Hivatal álláspontját külső szervekkel való kapcsolatokban.
Véleményezi az irányítása alatt álló szervezeti egység ügykörét érintő, más szervek által készített előterjesztéseket, jelentéseket, jogszabálytervezeteket. Kidolgozza a szervezeti egység ügykörébe tartozó előterjesztéseket, jelentéseket, jogszabálytervezeteket, jogi iránymutatásokat, szakmai anyagokat.
A tevékenységét érintő fontosabb megkeresésekről és intézkedésekről köteles a főigazgatót vagy közvetlen szakmai felettesét tájékoztatni.
Közreműködik az irányítása alatt álló szervezeti egység köztisztviselői és ügykezelői munkaköri leírásának elkészítésében.
Ellátja továbbá mindazon feladatokat, amelyekre a főigazgató, főigazgató-helyettes, vagy a főosztályvezető, utasítja.
4.8. A köztisztviselő, ügykezelő
A köztisztviselő – a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, valamint a Hivatal feladat- és hatáskörével kapcsolatos jogszabályok előírásai szerint – ellátja a jelen szervezeti és működési szabályzat, az iratkezelési szabályzat, a munkaköri leírás és a szakmai irányítást ellátó vezető által ügykörébe utalt feladatokat, és ezért felelősséget visel.
A köztisztviselő az ügykörében eljárva felelős – különösen –
– az ügyek – a Hivatal vezetői által meghatározott, szakmailag egységes elveken alapuló – folyamatos intézéséért;
– az ügyek előzményének, a tényleges helyzetnek, az adatoknak teljes körű feltárásáért, ismertetéséért;
– a szükséges belső és külső egyeztetés (koordináció) eredményes megvalósításáért;
– az általa alkalmazott, vagy javasolt szakmai megoldások hatályos jogszabályokkal, kormányzati döntésekkel való összhangjának biztosításáért;
– a felettesei által adott iránymutatások gyakorlati érvényre juttatásáért.
A köztisztviselő véleményezi az ügykörébe tartozó ügyekben készült előterjesztéseket, javaslatokat, jogszabálytervezeteket; vezetőinek megbízása alapján képviseli a Hivatal álláspontját külső szervekkel való kapcsolatokban; javaslatot tesz az ügykörébe utalt ügyekben a döntésre, illetve kezdeményezi mindazon vezetői intézkedéseket, amelyek a feladat ellátásához szükségesek.
A köztisztviselő az ügy- és feladatkörébe tartozó ügyekben önállóan is eljárhat a Hivatal más szervezeti egységeitől közvetlenül kapott megkeresés alapján; azonban a megkeresésről és intézkedéseiről köteles a vezetői megbízással rendelkező közvetlen szakmai felettesét tájékoztatni.
Az ügykezelő közszolgálati jogviszonyban a Hivatal szervezeti egységénél a szakmai terület vezetőjének irányításával ügyviteli feladatokat lát el. Közszolgálati jogviszonyának keletkezésétől számított hat hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Az ügykezelőkre, a köztisztviselőkre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a Ktv. VIII. fejezetében foglalt eltérésekkel.
4.9. Szakmai főtanácsadók, szakmai tanácsadók
A Ktv. 30. § (1) bekezdése alapján a Hivatalban adományozható szakmai főtanácsadói és szakmai tanácsadói címek száma együttesen nem haladhatja meg a Hivatal felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 20%-át.
4.10. A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó foglalkoztatottak
A fizikai alkalmazott feladata, hogy a jelen SZMSZ előírásai szerint, az illetékes vezető által meghatározott rendben vegyen részt az adott szervezeti egység és a Hivatal munkájában.
A fizikai alkalmazott munkakörét és feladatait az őt foglalkoztató szervezeti egység feladataival összhangban, annak munkarendjében kell meghatározni.
5. Az irányítás egyéb eszközei
5.1. Főigazgatói utasítás
A főigazgató a Hivatal belső tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. Az utasítás a szervezet általános működési rendjével, nem szakmai jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos vezetői rendelkezés, amely minden dolgozóra kötelező előírást tartalmaz. Az utasítás a jogszabályok által meghatározott jogkörben, a főigazgató hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását szolgálja, az a Hivatal dolgozóira kötelező rendelkezéseket tartalmaz.
Kiadására a főigazgató jogosult, melynek gyakorlati intézése a Koordinációs és Humánpolitikai Főosztály feladata. Az előkészítés és előterjesztés a témafelelősként kijelölt vezető feladata. A tervezetet a Jogi Főosztály véleményezi, és szükség szerint együttműködik a szövegezésben.
5.2. Szakmai irányelv, állásfoglalás
Szakmai jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos eljárás egységének biztosítása érdekében szükséges elvi irányítás eszköze.
Kiadására a hatósági terület vagy a főosztály vezetője jogosult az érintett szakmai területekkel és a Jogi Főosztállyal egyeztetett előterjesztésében, szükség esetén a Koordinációs és Humánpolitikai Főosztály egyetértésével.
5.3. Tájékoztatók, közlemények
A Hivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó engedélyezési, nyilvántartásba vételi, és más hatósági ügyek hatékony intézése és az érdekelt ügyfelek széleskörű tájékoztatása érdekében tájékoztatókat, közleményeket adhat ki a Jogi Főosztállyal egyeztetve. A tájékoztatókat és közleményeket a Minisztérium hivatalos lapjában, valamint hivatalos tájékoztatójában, a Hivatal hivatalos lapjában, a „Mérésügyi Közleményekben” illetve a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
5.4. Tanácsadó testületek
5.4.1. Kollégium
A főigazgató állandó tanácsadó szerve, amely véleményt nyilvánít, javaslatot tesz lényeges elvi, műszaki, igazgatási, gazdasági stb. ügyek eldöntése érdekében.
Vezetője: a főigazgató,
Tagjai: a főigazgató-helyettesek,
a gazdasági vezető,
a központi szervek és a hatóságok vezetői,
a munkavállalói érdek-képviseleti szervek helyi képviselői,
a Humánpolitikai Osztály vezetője,
a belső ellenőrzés vezetője.
Titkára: Koordinációs és Humánpolitikai főosztály vezetője.
Egy-egy napirendi pont tárgyalásához a főigazgató a Hivatal más köztisztviselőjét vagy külső szerv képviselőjét is meghívhatja.
A kollégiumi tanácskozáson elhangzottakat a titkár emlékeztetőbe foglalja és a testület tagjainak megküldi.
5.4.2. Főigazgatói értekezlet
A kollégiumi ülések közötti időszakban a főigazgató állandó döntés-előkészítő és tanácsadó szerve, amely véleményt nyilvánít, javaslatot tesz lényeges elvi, műszaki, igazgatási, gazdasági stb. ügyekben.
Vezetője: a főigazgató
Tagjai: főigazgató-helyettes,
a gazdasági vezető,
a jogi főosztály vezetője,
a koordinációs és humánpolitikai főosztály vezetője,
a belső ellenőrzés vezetője.
Egy-egy napirendi pont tárgyalásához a főigazgató a Hivatal más köztisztviselőjét, vagy külső szerv képviselőjét is meghívhatja.
A főigazgatói értekezlet rendjét főigazgatói utasítás szabályozza.
5.4.3. Törzskari értekezlet
A főigazgató havi rendszerességgel értekezletet tart a törzskari szervezet vezetőinek, melynek célja az információcsere és a vezetők beszámoltatása.
A törzskari értekezlet
Vezetője: főigazgató
Tagjai: főigazgató-helyettesek,
gazdasági vezető,
jogi főosztály vezetője,
koordinációs és humánpolitikai főosztály vezetője,
belső ellenőrzési osztály vezetője,
informatikai osztály vezetője,
metrológiai főosztály vezetője,
műszaki koordinációs és súlyosbaleset-megelőzési főosztály vezetője.
Egy-egy napirendi pont tárgyalásához a főigazgató a Hivatal más köztisztviselőjét, vagy külső szerv képviselőjét is meghívhatja.
5.4.4. Kibővített vezetői értekezlet
A főigazgató kéthavonta értekezletet tart a törzskari szervezet és a hatóságok vezetőinek, melynek célja az információcsere és a vezetők beszámoltatása.
5.4.5. Szakbizottságok
A főigazgató (főigazgató-helyettesek) – állandó vagy eseti jelleggel – javaslattétel, döntés-előkészítés céljából, vagy egyes feladatok végrehajtására bizottságokat szervezhet.
5.4.6. Főosztályi értekezlet
A főosztályvezetők a feladatkörbe tartozó időszerű feladatokról, illetve tájékoztatás céljából az ügyrendekben meghatározottak szerint értekezletet tartanak.
Állandó jelleggel működő bizottságok:
– területi hatóságok vezetőinek bizottsága
– közbeszerzési bizottság
Eseti feladatok megoldására a Hivatal egyéb vezetői is létrehozhatnak bizottságot és kezdeményezhetik abba más szervezeti egységhez tartozó köztisztviselők bevonását.
A bizottságok feladatait, összetételét, tevékenységük időtartamát és működési rendjét a létesítésükről szóló vezetői rendelkezés, illetőleg az annak alapján kidolgozott működési ügyrend határozza meg.
6. Az egyes szervezeti egységek feladatai
6.1. Koordinációs és Humánpolitikai Főosztály
A Koordinációs és Humánpolitikai Főosztály a főigazgató közvetlen felügyelete alatt működik. A főigazgató megbízása alapján igazgatási, irányítási, továbbítási, koordináló és humánpolitikai feladatokat lát el.
6.1.1. Koordinációs Osztály
– A Hivatal működésével összefüggő közigazgatási és egyéb feladatok ellátása, koordinálása.
– A főigazgató kormányzati, ágazati és hivatali munkájához kapcsolódó előterjesztések véleményezése, illetve az előterjesztések véleményezésének hivatali szinten történő szervezése, koordinálása.
– Közreműködik a közösségi hatáskörbe tartozó kereskedelmi védintézkedésekre vonatkozó hazai álláspont kialakításával kapcsolatos feladatok ellátásában.
– A Hivatal munkatervének összeállítása, határidők teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérése. A Hivatal működéséről szóló beszámoló elkészítése.
– Főigazgatói megbeszélések, tárgyalások, szakmai értekezletek, konferenciák előkészítése és megszervezése.
– Koordinálja és összefogja a Hivatal működését meghatározó szabályzatok, főigazgatói utasítások előkészítését; azokat véleményezésre megküldi a Jogi Főosztálynak.
– Gondoskodik a főigazgatói intézkedések, utasítások megjelentetéséről és továbbításáról.
– A főigazgató utasításának megfelelően intézi a személyi és protokollügyeket, a Hivatal tevékenységével összefüggő sajtó- és PR-tevékenységet.
– Javaslatot tesz szakirodalom, közlönyök, újságok, folyóiratok, beszerzésére.
– Ellátja a titkos ügyiratok kezelésével kapcsolatos feladatok koordinálását a hazai és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően.
– A Hivatal nemzetközi kapcsolatainak kialakítása, ezek hivatali szintű összefogása és fenntartása egyes országok intézményeivel.
– Ellátja a nemzetközi mérésügyi szervezeteken1 belüli tagságból fakadó feladatok koordinálását.
1 A főbb nemzetközi metrológiai szervezetek, amelyekben teljes jogú tagok vagyunk:
– Méteregyezmény (CIPM) (kormányközi, tudományos és ipari metrológia)
– Nemzetközi Mérésügyi Szervezet (OIML) (kormányközi, mérésügy)
– EUROMET (európai, tudományos és ipari metrológia)
– WELMEC (európai, mérésügy)
– DUNAMET (többoldalú együttműködés)
– Ellátja a Hivatal minőségbiztosítási feladatainak koordinálást, valamint mérésügyi nemzetközi megállapodásból fakadó kötelezettségnek megfelelően koordinálja és működteti a tanúsított mérésügyi minőségirányítási rendszert. A Hivatal minőségügyi vezetője a Koordinációs Osztály minőségügyi referense.
– A Hivatal nemzetközi projektjeinek előkészítése, a projekt megvalósításához kapcsolódó feladatok szervezése és koordinálása a szakmai szervezeti egységekkel és az érintett külső szervezetekkel együttműködve.
– Ellátja az iratkezeléssel és a központi iktatással kapcsolatos feladatok koordinálását.
6.1.2. Humánpolitikai Osztály
– Az állami személyügyi politika Hivatalon belüli megvalósítása.
– A köztisztviselői minősítési és munkateljesítmény értékelési rendszer működtetése, a köztisztviselők javadalmazási és juttatási rendszerének kidolgozása, a köztisztviselők jóléti ellátási és szociális támogatási rendszerének kialakítása, fejlesztése.
– A közszolgálati szabályzat, a közszolgálati adatvédelmi szabályzat, továbbá a fontos és bizalmas munkakörökre valamint a biztonsági ellenőrzés szintjére vonatkozó szabályozások kidolgozása.
– Ellátja a hivatali létszámgazdálkodással összefüggő feladatait.
– A Hivatal állományába tartozó köztisztviselők jogviszonyát érintő döntések előkészítése és a közszolgálati nyilvántartás, valamint az állami adatszolgáltatási feladatok ellátása, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igazolványok kiadása.
– A Hivatal hatásköréhez kapcsolódó képzési, illetve továbbképzési tevékenység koordinálása, szervezése, valamint a köztisztviselők képzési, továbbképzési rendszerének működtetése, szervezése, nyomon követése, a mértékhitelesítők vizsgáztatása a hitelesítést helyettesítő minősítők szakmai képzése.
– Együttműködés az érdek-képviseleti szervekkel, kapcsolattartás a nyugdíjas köztisztviselői állománnyal.
– Az állami és miniszteri kitüntetések és díjak adományozásával kapcsolatos feladatok ellátása.
– A Hivatal köztisztviselőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos feladatok ellátása.
– Új felvételek előkészítése, minősítésekkel, vagyonnyilatkozatokkal, teljesítménykövetelmények meghatározásával és értékelésével, éves szabadságolási terv elkészítésével kapcsolatos előkészítő teendők ellátása.
– Közreműködés az üdültetés, segélyezés, fizetési előlegek kezelésében.
– Közszolgálati jogviszony, munkaviszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos munkaügyi teendők ellátása, állományon kívüli munkaszerződések, munkaügyi és egyéb statisztikák elkészítése.
– A humánpolitikai feladatok ellátása során különös figyelmet fordít a jogszabályok adatvédelmi előírásainak megtartására.
6.2. Gazdasági Főosztály
A főosztály a Hivatal gazdasági szervezete, a főigazgató felügyelete alatt működik. A főosztály vezetője egyben a gazdasági vezető.
A főosztály a feladatait a Pénzügyi, Számviteli, valamint az Üzemeltetési és beruházási Osztályokon keresztül látja el.
6.2.1. Számviteli Osztály
Az osztály közvetlen irányítása a számviteli osztályvezető feladata.
Főbb feladatai:
– Adatszolgáltatás az éves (elemi) költségvetés elkészítéséhez.
– A számviteli bizonylatok átvétele, szükség szerint belső könyvelési bizonylatok kiállítása, kontírozás, analitikus és szintetikus könyvelési feladatok ellátása.
– A rendeltetésszerű működésével összeférő és az állami feladatként megvalósított alaptevékenységét nem akadályozó műszaki vizsgálati jellegű és szakértői tevékenységhez kapcsolódó önköltségszámítások elvégzése.
– Beszámolók, időszaki mérlegjelentések, adatszolgáltatások összeállítása.
– Központosított illetményszámfejtés részére adatszolgáltatás, és kapcsolódó nyilvántartások vezetése.
– Adó- és járulékbevallások elkészítése, adóanalitika vezetése.
– Havi, negyedéves, féléves, éves zárlati munkálatok és előírt egyeztetések végrehajtása.
– Részvétel a leltározási és a selejtezési feladatokban, az eltérések könyvelése az analitika feladása alapján.
6.2.2. Pénzügyi Osztály
Az osztály közvetlen irányítása a pénzügyi osztályvezető feladata.
Főbb feladatai:
– Előirányzatok felhasználásának figyelése, előirányzat-módosítás kezdeményezése, nyilvántartása.
– Folyamatos kapcsolattartás a Magyar Államkincstárral, kincstári adatszolgáltatások teljesítése, nem azonosított bevételek jogszabályban előirt folyamatos rendezése, havonta az egyeztetések elvégzése.
– Költségvetési befizetési kötelezettségek nyilvántartása, teljesítése.
– Készpénzforgalom bonyolítása, pénztárak működtetése, pénztárellenőrzés megszervezése. Szigorú számadásra, számadásra kötelezett nyilvántartások vezetése.
– Szállítói számlák ellenőrzése. Az átutalások teljesítése. Fizetési kötelezettségek nyilvántartása.
– A vevői számlák kiállítása. A tartozások beszedése érdekében intézkedések megtétele. A követelésállomány nyilvántartásának vezetése.
– Intézkedések a Hivatal likviditásának biztosítására. Ennek érdekében elemzések és értékelések készítése
– Feladások teljesítése a számviteli osztály részére, adatszolgáltatások határidőre történő elkészítése.
– Az importengedélyezéshez, illetve a kedvezményes vámkontingensekhez kapcsolódó biztosíték elkülönített számlán történő kezelése, és a nyilvántartás vezetése.
6.2.3. Üzemeltetési és Beruházási Osztály
Az osztály közvetlen irányítása az üzemeltetési és beruházási osztályvezető feladata.
Főbb feladatai:
– Adatszolgáltatás az éves költségvetés elkészítéséhez az üzemeltetés és a beruházások tekintetében.
– A telephelyek folyamatos működésének biztosítása (biztonsági feladatok, portaszolgálat, központi raktárak, takarítás, javítás, karbantartás stb.).
– A központosított közbeszerzési, beszerzési folyamatok végzése, közreműködés az egyéb közbeszerzési eljárásokban. A Hivatal beszerzési igényeinek teljesítése.
– Közbeszerzési terv összeállítása.
– A hivatalnál használt gépjárművekkel kapcsolatos feladatok ellátása.
– A teljesítésigazolások, a számlaellenőrzések rendszerének meghatározása, folyamatos végzése.
– A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé az adatszolgáltatások teljesítése.
– A külföldi kiküldetésekkel összefüggő feladatok elvégzése.
– Részvétel a vagyonleltározási és ingatlan-nyilvántartási munkálatokban.
– Az ún. üvegzsebjogszabályban meghatározott adatszolgáltatás végzése.
– Ellátja a Hivatal biztonsági és rendészeti feladatainak koordinálását.
6.3. Műszaki Koordinációs és Súlyosbaleset-megelőzési Főosztály
– Közreműködik a Hivatal hatáskörét érintő műszaki-biztonsági tárgyú jogszabálytervezetek véleményezésében és előkészítésében.
– Közreműködik a másodfokú hatósági ügyekkel kapcsolatos állásfoglalások előkészítésében.
– Részt vesz a Hivatalhoz érkező műszaki-biztonsági tárgyú megkeresések, panaszok kivizsgálásában.
– Ellátja az Ipari Főügyelet koordinálásával kapcsolatos feladatokat.
– Ellátja a nyomástartó műszaki szakbizottság titkársági feladatait.
– Ellátja a gázipari műszaki szakbizottság titkársági feladatait.
– Gyűjti a rendkívüli események kivizsgálásával kapcsolatos iratmásolatokat.
6.3.1. Súlyosbaleset-megelőzési Osztály
– Országosan ellátja a jogszabályban meghatározott, veszélyes ipari üzemekkel, veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos szakhatósági feladatokat.
– Közreműködik a veszélyes létesítmények, veszélyes ipari üzemek, veszélyes katonai objektumok építési, használatbavételi engedélyezését megelőző, valamint a veszélyes tevékenység megkezdésével összefüggő katasztrófavédelmi hatósági engedélyezésben.
– Közreműködik a veszélyes ipari üzemek hatósági ellenőrzésében.
– Közreműködik a veszélyességi övezetben történő fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalás kialakításában.
– Részt vesz a veszélyes létesítmények, veszélyes ipari üzemek létesítésével, használatbavételével, és a veszélyes tevékenység megkezdésével összefüggésben szervezett nyilvános meghallgatásokon.
– Közreműködik a veszélyes ipari üzemek által jelentett dominóhatás veszélyével kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésben.
– Előkészíti a szakhatósági tevékenységgel összefüggő szabályzatokat.
– Elbírálja a veszélyes ipari üzemek, veszélyes katonai objektumok biztonsági jelentéseit, illetőleg biztonsági elemzéseit.
– Ellátja a veszélyes anyagokkal összefüggő súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos információs, ügyeleti és együttműködési feladatokat.
– Kapcsolatot tart a súlyosbaleset-megelőzési eljárásban érintett hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, továbbá nemzetközi szakmai szervezetekkel.
– Részt vesz az EU illetékes hatósági bizottságának, súlyosbaleset-megelőzési munkacsoportjának, esetenként szakbizottságainak munkájában.
6.3.2. Műszaki Biztonsági Koordinációs Osztály
– Ellátja a területi szervek műszaki-biztonsági munkájának szakmai támogatását.
– A területi hatóságok munkájához biztosítja a szükséges szakmai információkat, illetve összegzi és értékeli a területi hatóságoktól kapott jelentéseket.
– A területi hatóságok vezetőinek bizottsága közreműködésével kidolgozza és gondozza a tevékenységek eljárásrendjét. Az egységes ügyintézés és jogértelmezés érdekében a Jogi Főosztállyal egyetértésben szakmai irányelveket, állásfoglalásokat készít.
– Közreműködik a szabványosítási programokban, szabványtervezeteket egyeztet.
– Közreműködik a Hivatal honlapjának szakterületét érintő aktualizálásában.
– Ellátja, az Alapító Okiratban meghatározott, a Hivatal rendeltetésszerű működésével összeférő és állami feladatként megvalósított alaptevékenységét nem akadályozó műszaki-biztonsági vizsgálati jellegű tevékenység szervezésével kapcsolatos feladatokat, ezen belül előkészít szerződéseket, megállapodásokat, szükség esetén részt vesz a közbeszerzési eljárások lebonyolításában, megszervezi, felügyeli, koordinálja és igazolja a szerződések teljesítését, nyilvántartja, archiválja a szerződéseket és megállapodásokat.
6.4. Metrológiai Főosztály
– Gondoskodik – a területi hatóságokkal közösen – a mérésügyről szóló 1991. évi XLV törvényben és a 127/1991. (X.9.) Korm. rendeletben, valamint más jogszabályokban meghatározott mérésügyi feladatok ellátásáról.
– Gondoskodik az országos etalonok fenntartásáról, azok nemzetközi összehasonlításáról és hazai továbbszármaztatásáról
– Közreműködik a másodfokú mérésügyi hatósági ügyekkel kapcsolatos állásfoglalások előkészítésében.
– A főigazgató felhatalmazása alapján képviseli a hivatalt a nemzetközi mérésügyi szervezetekben.
– Véleményezi a nemzetközi mérésügyi szervek ajánlásait és koordinálja a nemzeti mérésügyi állásfoglalás kialakítását.
– Előkészíti és koordinálja a mérésügyi fejlesztési pályázatokat.
– Terjeszti és fordítja a nemzetközi normatív dokumentumokat.
6.4.1. Mechanikai Mérések Osztály
– Ellátja a hosszúság, tömeg, erő, nyomás, sűrűség és áramlás mértékegységek országos etalonjainak fenntartását. Elvégzi az etalonok nemzetközi összehasonlítását a nemzetközi mérésügyi együttműködésnek megfelelően, valamint részt vesz az EUROMET-munkabizottságok munkájában.
– Meghatározza a leszármaztatás rendjét, a kalibráló laboratóriumok és más szervezetek referencia és használati etalonjainak kalibrálásával gondoskodik a mértékegység továbbszármaztatásról, kidolgozza e tevékenységek elvégzéséhez szükséges kalibrálási eljárásokat.
– Működteti a mérésügyi feladatok elvégzéséhez szükséges, szakterületébe tartozó laboratóriumokat, közreműködik a szakterületébe tartozó kötelező hitelesítésű mérőeszközök típusvizsgálatában és az EK-tanúsítási modulokban.
– Kidolgozza a kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítési előírásait, elvégzi a területi szervek mértékhitelesítőinek oktatását és vizsgáztatását, szakmai felügyelettel elősegíti a hitelesítési előírások egységes alkalmazását.
– A területi szervek etalonjainak kalibrálását igény szerint elvégzi, valamint véleményezi a hitelesítő labor feljogosítási kérelmeket.
– Figyelemmel kíséri a szakterületébe tartozó kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozó nemzetközi szabványokat, ajánlásokat, útmutatókat, továbbá részt vesz az OIML-, WELMEC-, EU-munkabizottságok, valamint BIPM tanácsadó bizottság munkájában.
– Szakterületén szakmai állásfoglalásokat ad ki, szakvéleményeket készít, szakágazati kapcsolatokat tart fenn, mérésügyi szakértői feladatokat lát el.
– Mérőeszköz-kalibrálást végez, a saját illetve a területi szervek részére kidolgozza egyes nem-kötelező hitelesítésű mérőeszközre a kalibrálási, illetve vizsgálati előírást.
– Szervezi és kiértékeli az akkreditált kalibráló laboratóriumok összehasonlító méréseit.
6.4.2. Elektromos, Hőfizikai és Optikai Mérések Osztály
– Ellátja az elektromos, a hőfizikai és optikai mértékegységek országos etalonjainak fenntartását. Elvégzi az etalonok nemzetközi összehasonlítását a nemzetközi mérésügyi együttműködésnek megfelelően, valamint részt vesz az EUROMET-munkabizottságok munkájában.
– Meghatározza a leszármaztatás rendjét, a kalibráló laboratóriumok és más szervezetek referencia és használati etalonjainak kalibrálásával gondoskodik a mértékegység továbbszármaztatásról, kidolgozza ezen tevékenységek elvégzéséhez szükséges kalibrálási eljárásokat.
– Működteti a mérésügyi feladatok elvégzéséhez szükséges, szakterületébe tartozó laboratóriumokat, közreműködik a szakterületébe tartozó kötelező hitelesítésű mérőeszközök típusvizsgálatában és az EK-tanúsítási modulokban.
– Kidolgozza a kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítési előírásait, elvégzi a területi szervek mértékhitelesítőinek oktatását és vizsgáztatását, szakmai felügyelettel elősegíti a hitelesítési előírások egységes alkalmazását.
– A területi szervek etalonjainak kalibrálását igény szerint elvégzi, valamint véleményezi a hitelesítő labor feljogosítási kérelmeket.
– Figyelemmel kíséri a szakterületébe tartozó kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozó nemzetközi szabványokat, ajánlásokat, útmutatókat, továbbá részt vesz az OIML-, WELMEC-munkabizottságok munkájában.
– Szakterületén szakmai állásfoglalásokat ad ki, szakvéleményeket készít, szakágazati kapcsolatokat tart fenn, mérésügyi szakértői feladatokat lát el.
– Mérőeszköz-kalibrálást végez, a saját illetve a területi szervek részére kidolgozza egyes nem kötelező hitelesítésű mérőeszközre a kalibrálási, illetve vizsgálati előírást.
– Szervezi és kiértékeli az akkreditált kalibráló laboratóriumok összehasonlító méréseit.
6.4.3. Sugárfizikai és Kémiai Mérések Osztály
– Ellátja a dózis, radioaktivitás, gázösszetétel és elektrokémia országos etalonjainak fenntartását. Elvégzi az etalonok nemzetközi összehasonlítását a nemzetközi mérésügyi együttműködésnek megfelelően, valamint részt vesz az EUROMET-munkabizottságok munkájában.
– Meghatározza a leszármaztatás rendjét, a kalibráló laboratóriumok és más szervezetek referencia és használati etalonjainak kalibrálásával és referencia anyagmintákkal gondoskodik a mértékegység továbbszármaztatásról, kidolgozza ezen tevékenységek elvégzéséhez szükséges kalibrálási eljárásokat.
– Működteti a mérésügyi feladatok elvégzéséhez szükséges, szakterületébe tartozó laboratóriumokat, közreműködik a szakterületébe tartozó kötelező hitelesítésű mérőeszközök típusvizsgálatában és az EK-tanúsítási modulokban.
– Kidolgozza a fenti mérőeszközök hitelesítési előírásait, elvégzi a területi szervek mértékhitelesítőinek oktatását és vizsgáztatását, szakmai felügyelettel elősegíti a hitelesítési előírások egységes alkalmazását.
– A területi szervek etalonjainak kalibrálását igény szerint elvégzi, valamint véleményezi a hitelesítő laborrá nyilvánítási kérelmeket.
– Figyelemmel kíséri a szakterületébe tartozó kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozó nemzetközi szabványokat, ajánlásokat, útmutatókat, továbbá részt vesz az OIML-munkabizottságok és BIPM tanácsadó bizottság munkájában.
– Szakterületén szakmai állásfoglalásokat ad ki, szakvéleményeket készít, szakágazati kapcsolatokat tart fenn, mérésügyi szakértői feladatokat lát el.
– Mérőeszköz-kalibrálást végez, a saját illetve a területi szervek részére kidolgozza egyes nem kötelező hitelesítésű mérőeszközre a kalibrálási, illetve vizsgálati előírást.
– Szervezi és kiértékeli az akkreditált kalibráló laboratóriumok összehasonlító méréseit.
6.5. Jogi Főosztály
6.5.1. Közjogi Osztály
– A Hivatal feladat- és hatáskörét, hatósági működését meghatározó (különösen az NFGM, a KHEM, és az ÖM felelősségi körébe tartozó) jogszabálytervezetek előkészítése;
– A Hivatal belső működését meghatározó szabályzatok jogi véleményezése, főigazgatói utasítástervezetek jogi előkészítése, véleményezése a Koordinációs Osztály részére;
– Az NFGM-től, más minisztériumtól vagy hivataltól érkezett kormány-előterjesztésekre, jogszabálytervezetekre a Hivatal válasz- vagy véleménytervezetének előkészítése;
– Jogszabályok Hivatalon belüli értelmezése, nem érintve az ügy, vagy feladat megoldásáért főfelelős más központi belső szervezeti egység, vagy területi hatóság felelősségét, hatáskörét;
– A Ket-tel kapcsolatos eljárási modellek, iratminták, jogi iránymutatások kidolgozásában való közreműködés rendszeres konzultációkkal
– A Hivatal hatósági eljárásaiban az elsőfokú döntések ellen benyújtott fellebbezések, egyéb jogorvoslati kérelmek elbírálásának előkészítése;
– Másodfokú döntés – szakmai konzultációt követő – előkészítése műszaki-biztonsági szakhatósági ügyekben;
– Részvétel a Hivatal hatáskörét érintő műszaki szakbizottságok, munkabizottságok munkájában, nem érintve a főfelelős műszaki szakbizottság, munkabizottságnak vagy vezetőjének első helyi felelősségét az ügy megoldásában.
– A kormányzati deregulációs program keretében a vállalkozások és a személyek számára felesleges terhet jelentő adminisztratív kötöttségek csökkentése érdekében a szakágazatoktól származó javaslatok integrált feldolgozása eredményeként az irányító minisztériumba beterjesztendő MKEH-javaslat előkészítése.
6.5.2. Általános Jogi Osztály
– A főigazgató által hozott másodfokú határozatok ellen benyújtott keresetekre a Hivatal nyilatkozatának előkészítése és benyújtása a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz;
– A Hivatal bírósági szakba került ügyeiben a jogi képviselet ellátása;
– A Hivatalnak tartozó adósokkal szembeni polgári peres – és nem peres ügyek intézése – a Gazdasági Főosztály értesítése alapján;
– A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben érkezett panaszok, kérelmek, közérdekű bejelentések kivizsgálása és elintézése, kérdések megválaszolása;
– A Hivatal által kötött, a polgári jog vagy a munkajog körébe tartozó megállapodások, szerződések, egyéb okiratok (beadványok) előkészítése, vagy véleményezése, nem érintve az ügy, vagy feladat megoldásáért főfelelős más belső szervezeti egység felelősségét, hatáskörét, ha az ügyért más szervezeti egység a főfelelős;
– A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben segítségnyújtás, jogi állásfoglalások kidolgozása a Hivatal tevékenységi körében;
– Jogtanácsosi ellenjegyzés a Hivatal működési körébe tartozó olyan ügyekben, amelyekben készült okiratok jogtanácsosi ellenjegyzéshez kötöttek;
– A Hivatal által kezdeményezett közbeszerzésekben a közbeszerzési titkársági és referensi feladatok ellátása – a Közbeszerzési Szabályzatban foglalt felelősségi rend szerint.
A Jogi Főosztály vezetője a főigazgató távollétében kiadmányozza azokat a másodfokú hatósági döntéseket, amely ügyekben az elsőfokú döntés meghozatalában az általános főigazgató-helyettes vett részt.
6.6. (hatályon kívül helyezve)
6.7. Belső Ellenőrzési Osztály
– A FEUVE-rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelése vizsgálata és értékelése.
– A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálata és értékelése.
– A rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodás, a vagyon megóvásának és gyarapításának, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságának vizsgálata.
– Az osztályvezető által kockázatelemzésen alapuló stratégia és éves ellenőrzési terv készítése, melyet a főigazgató hagy jóvá. Minden ellenőrzés lefolytatásához ellenőrzési program készítése a kormányrendelet és a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben foglaltak betartásával.
– A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzések, illetve informatikai rendszerellenőrzések végzése.
– A vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapítások, ajánlások tétele. Elemzések, értékelések készítése a főigazgató részére.
– Az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedések nyomon követése.
– Ajánlások és javaslatok megfogalmazása a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében.
– A belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelése.
– A Hivatalon belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenység ellátása.
6.8. Informatikai Osztály
– Az egyeztetésre megküldött tárca-előterjesztések, jogszabályok informatikai szempontból történő véleményezése. Informatikai témát érintő előkészítő és összefoglaló anyagok készítése.
– Az e-Kormányzat stratégia és az Európai Unió e-Kormányzati Akciótervének figyelemmel kísérése. A Hivatal stratégiája alapján az informatikai stratégia kialakítása. Az éves informatikai terv és az éves informatikai beruházási terv összeállítása, egyetértési véleményeztetése a MeH EKK-val.
– A Hivatal informatikai rendszerét érintő belső szabályzatok, főigazgatói utasítások előkészítése, kidolgozása, egyeztetése, folyamatos aktualizálása. Ezek: informatikai biztonsági szabályzat, katasztrófavédelmi terv, web-tevékenység szabályozása, informatikai stratégia. A Hivatal más belső szabályzatainak informatikai szempontból történő véleményezése.
– Magyar társhatóságokkal való kapcsolattartás. Részvétel a társhatóságokkal közös munkabizottságokban és azok munkájában. Ezek: MeH, VPOP, GKM, FVM, KüM.
– Az Európai Unió informatikai munkacsoportjaival, SIGL, AMIS QUOTA, való rendszeres kapcsolattartás az előírt együttműködés folyamatos biztosítása érdekében.
– Együttműködés a Hivatal szervezeti egységeivel. Az egyes szervezeti egységeknél működtetett, a Hivatal alaptevékenységeit és gazdálkodási tevékenységét segítő szoftverek, informatikai rendszerek alkalmazásának, továbbfejlesztésének koordinálása, támogatása.
– A Hivatal székhelyén és területi egységeinél lévő informatikai hálózati rendszerek, hardverrendszerek és internetes rendszerek kialakításának, működtetésének, továbbfejlesztésének koordinálása, támogatása.
– A Hivatalnál alkalmazandó hang- és adatátviteli IT-technológia kialakításának, fejlesztésének koordinálása.
– A Hivatal informatikai rendszerei üzemeltetésével kapcsolatos feladatok végzése, koordinálása. Az alaptevékenységeket támogató egyedi fejlesztésű szoftverek, a gazdasági és iktatószoftverek, a tűzfalrendszerek, a vírusvédelmi rendszerek, a levelező és intranetes rendszer, továbbá a honlap üzemeltetése, illetve az üzemeltetővel való napi operatív együttműködés.
– A Hivatal informatikai rendszerét érintő közbeszerzések kidolgozásában és lebonyolításában való részvétel.
– A Hivatal informatikai rendszerét érintő jelentések, átvilágítási, vizsgálati anyagok készítésében való részvétel.
– Az Informatikai Osztály vezetője a Hivatal informatikai vezetője.
A Hivatal informatikai biztonsági vezetőjének kijelölését és feladat körét az informatikai szabályzat tartalmazza.
6.9. Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság
A Haditechnikai és Export Ellenőrzési Hatóság: a hadiipari gyártás és szolgáltatásfelügyeleti eljárásaiban, valamint a haditechnikai termékek kiviteléhez, behozatalához, transzferjéhez és tranzitjához szükséges engedélyezési eljárásban elsőfokú hatóságként, országos illetékességgel jár el. Az egyes halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmének engedélyezési eljárásánál illetékes hatóságként jár el. A kettős felhasználású termékek és technológiák tekintetében a nemzetközi megállapodásokban foglaltak szerint nemzeti hatóságként, országos illetékességgel jár el.
6.9.1. Hadiipari Osztály
– A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása.
– Javaslatok kidolgozása a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztésére.
– A Haditechnikai Ipari Bizottság és a Hadiipari Szakmai Bizottság titkársági feladatainak ellátása.
– A haditechnikai és a kettős felhasználású termékek gyártásával, forgalmazásával, valamint felhasználásával foglalkozó cégek ellenőrzése, a Haditechnikai Külkereskedelmi Osztállyal és az Export-ellenőrzési Osztállyal együttműködve.
– A hadiipari tevékenységi engedéllyel rendelkező cégek, felelős vezetőik és az engedélyek adatainak nyilvántartása és kezelése.
– A hadiipari engedélyezésről szóló éves beszámolók kidolgozása.
– A hadiipari tevékenységgel kapcsolatos állásfoglalások kialakítása és képviselete a főhatóságok (minisztériumok) közötti együttműködés során.
– A hadiipari tevékenységi engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátása.
– Részvétel a rendkívüli állapotra vonatkozó, hadiipari gyártással összefüggő jogszabályok kidolgozásában és ezek végrehajtásának megszervezésében.
– Az osztály tevékenységével összefüggésben a nemzetközi szervezetekben képviselendő magyar álláspont előkészítése és képviselete.
6.9.2. Haditechnikai Külkereskedelmi Osztály
– A haditechnikai termékek kivitelére, behozatalára és tranzitjára vonatkozó jogi szabályozással kapcsolatos javaslatok előkészítése.
– A haditechnikai termékek külkereskedelmével kapcsolatos tevékenységi, tárgyalási, forgalmi és tranzit engedélyezési eljárás lefolytatása, az engedélyek, valamint az engedélyekkel kapcsolatos határozatok kiadmányozása, illetve kiadása.
– A polgári rendeltetésű, de a haditechnikai szabályozás alá tartozó kézi lőfegyverek és lőszereik kivitelével és behozatalával kapcsolatos forgalmi engedélyezési eljárás lefolytatása, az engedélyek, valamint az engedélyekkel kapcsolatos határozatok kiadmányozása, illetve kiadása.
– A haditechnikai külkereskedelemre vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkező cégek ellenőrzésének lefolytatása.
– A haditechnikai termékek külkereskedelmével kapcsolatos statisztikai adatok összegyűjtése, elemzése és a jogszabályokban, valamint nemzetközi kötelezettség alapján előírt jelentési kötelezettségek teljesítése.
– A haditechnikai és egyéb, az osztály feladat- és hatáskörébe tartozó termékcsoportokkal kapcsolatos kiállítások megszervezésében történő részvétel, illetve az azokon történő magyar részvétel elősegítése.
– A Haditechnikai Külkereskedelmi Tárcaközi Bizottság és a Haditechnikai Külkereskedelmi Engedélyezési Bizottság titkársági feladatainak ellátása.
– A Haditechnikai Külkereskedelmi Engedélyezési Bizottság szakértői munkacsoportjának vezetése és a kapcsolatos titkársági feladatok ellátása.
– A honvédelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket érintő előterjesztések véleményezése.
– A haditechnikai termékek külkereskedelmével kapcsolatos állásfoglalások kialakítása és azok képviseletének ellátása a főhatóságok (minisztériumok) közötti együttműködés során.
– A haditechnikai termékek külkereskedelmével kapcsolatos nemzetközi együttműködés szervezése és fejlesztése.
– Az EU-intézményekben (szakbizottságok és munkacsoportok, pl. COARM, stb.) a haditechnikai külkereskedelmet érintő területeken a magyar érdekek képviselete és érvényesítése.
– A haditechnikai termékek külkereskedelmével kapcsolatos engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó ügyfélszolgálat ellátása.
– Részvétel a polgári rendeltetésű kézi lőfegyverek és lőszereik, az ipari robbanóanyagok, továbbá a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök kivitelével és behozatalával, tranzitjával kapcsolatos tevékenységi engedélyezési eljárás lefolytatásában.
– Részvétel az ipari robbanóanyagok, a polgári légi járművek és alkatrészeik, az egyes közbiztonságra különösen veszélyes eszközök, továbbá a polgári rendeltetésű gázálarcok és légzőkészülékek kivitelével és behozatalával kapcsolatos forgalmi engedélyezési eljárásban.
– Részvétel a rendkívüli állapotra vonatkozó, a haditechnikai termékek kivitelével és behozatalával összefüggő jogszabályok kidolgozásában és ezek végrehajtásának megszervezésében.
– Részvétel a különféle nemzetközi fegyverembargós megállapodásokkal kapcsolatos hazai kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzésében.
– Részvétel a külföldi csapatok (SFOR, KFOR, NATO, NATO-PfP stb.) magyarországi állomásoztatásával kapcsolatos, a Hivatalt érintő ügyek intézésében.
– Részvétel a haditechnikai termékkör vonatkozásában a Wassenaari Megállapodás keretein belül a magyar képviselet ellátásában s a vállalt kötelezettségek hazai végrehajtásában.
– A halálbüntetésre, kínzásra vagy egyéb kegyetlen, embertelen, illetve megalázó bánásmódra vagy büntetésre felhasználható egyes termékek kereskedelméről szóló 1236/2005/EK rendelet alapján az export- és importengedélyek kiadása és az ehhez kapcsolódó nemzetközi feladatok ellátása.
6.9.3. Export-ellenőrzési Osztály
– Az 1334/2000/EK rendelet, valamint az 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet alapján az exportengedélyek és nemzetközi import igazolások kiadása, az exportőrök és importőrök, valamint e termékek és technológiák végfelhasználóinak ellenőrzése.
– Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény végrehajtásából Magyarországra háruló feladatok végrehajtásának összehangolása.
– A Bakteriológiai (Biológiai) és Toxinfegyver Tilalmi Egyezmény végrehajtásából Magyarországra háruló feladatok végrehajtásának összehangolása.
– A Non-proliferációs Tárcaközi Bizottság titkársági feladatainak ellátása, hazai hatóságok exportellenőrzési tevékenységének összehangolása.
– A Vegyifegyver Tilalmi Szervezettel való kapcsolattartás.
– A Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény által előírt nyilatkozattétel előkészítése és összehangolása.
– A Bakteriológiai (Biológiai) és Toxinfegyver Tilalmi Egyezmény által előírt nyilatkozatok előkészítése és összehangolása.
– Az osztály tevékenységét meghatározó jogszabályok megalkotásának, módosításának kezdeményezése.
– Az osztály tevékenységével összefüggésben, a nemzetközi szervezetekben képviselendő magyar álláspont előkészítése és képviselete.
– Részvétel az Ausztrália Csoport, a Rakétatechnológiai Ellenőrző Rendszer, a Nukleáris Szállítók Csoportja és a Wassenaari Megállapodás szakértői és plenáris ülésein.
– Részvétel a Vegyifegyver Tilalmi Egyezményben részes államok, valamint a non-proliferációs rezsimek és a Wassenaari Megállapodásban részes államok megfelelő hatóságaival való kétoldalú együttműködésben.
– Részvétel a Bakteriológiai (Biológiai) és Toxin-fegyver Tilalmi Egyezmény ad-hoc bizottságának munkájában.
– Részvétel az export-ellenőrzési rendszer Európai Közösség jogszabályi követelményeinek megfelelő átalakításában és e tevékenység összehangolásában.
– Részvétel a Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság fő felelősségébe tartozó radioaktív és egyes nukleáris anyagok külön tevékenységi engedélyezési eljárásában, továbbá egyes közbiztonságra különösen veszélyes eszközök, ipari robbanóanyagok, polgári rendeltetésű pirotechnikai termékek, polgári rendeltetésű gázálarcok és légzőkészülékek, polgári légi járművek és alkatrészeik, valamint az egyes különösen veszélyes mérgező, illetve robbanó tulajdonságú vegyi anyagok kivitelével és behozatalával kapcsolatos engedélyezési eljárásban.
6.10. Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság
A kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság a kereskedelmi, a piacfelügyeleti, és a közraktár-felügyeleti eljárásaiban első fokú hatóságként, országos illetékességgel jár el, Az Európai Unió szabályozásának megfelelően a kábítószer prekurzorokkal végezhető tevékenységek felügyelete vonatkozásában, a mezőgazdasági termékek import kezelésében beleértve a vámkontingensek kezelését, továbbá az ipari termékek kivitelének és behozatalának, valamint a védintézkedések végrehajtásában nemzeti hatóságként jár el.
6.10.1. Különleges Engedélyezési Osztály
– A kábítószer prekurzorokkal kapcsolatos közösségi belső forgalmat, kivitelt, behozatalt érintő hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi feladatok ellátása, a tevékenységet végzők ellenőrzése, statisztikai és ellenőrzési célú adatgyűjtés és azok feldolgozása, továbbá a hazai és nemzetközi együttműködés szervezése és fenntartása.
– Az érdekelt minisztériumok illetékes főosztályainak közreműködésével a nemzeti hatáskörben történő külkereskedelmi engedélyezés elveire és módszereire vonatkozó javaslatok kidolgozása, a rendszer működtetése és továbbfejlesztése, állásfoglalások kialakítása, az ezzel öszszefüggő hivatali képviselet ellátása.
– EU, valamint más jogszabályokból a Hivatal feladat- és hatáskörébe, illetékességébe utalt egyes árukra, vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezési feladatok, illetve korlátozásokhoz kapcsolódó más szervezeti egység hatáskörébe nem utalt feladatok ellátása.
– Az EU-intézményekben – szakbizottságban, esetenként munkacsoportban – a kábítószer prekurzorok felügyeletével kapcsolatos magyar álláspont képviselete és részvétel annak kialakításában.
– A vállalkozási export-import engedélyezési rendjének kidolgozása, működtetése, az engedélyek kiadása, a kapcsolódó kétoldalú államközi megállapodásokban meghatározott kontingensek kezelése.
– Egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának nyilvántartásba vételével kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátása.
– A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtása érdekében kijelölt hatóságként felügyeleti tevékenység ellátása olyan kereskedők tekintetében, akik árukereskedelemi tevékenység folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el;
– A fenti hatósági jogkörök gyakorlásához kapcsolódó adatkezelés a vonatkozó törvények előírásai szerint.
– Közreműködés a kontingentált vállalkozási exportról kötött magyar-német kormányközi munkaügyi megállapodás végrehajtását felügyelő vegyes bizottság üléseinek előkészítésében.
– Részvétel az engedélyezéshez kapcsolódó statisztikai, valamint vámigazgatási szabályozó rendszer kialakításában.
– Részvétel a feladatkörét érintő nemzetközi megállapodások előkészítésében, illetve nemzetközi egyeztetésében, az engedélyezési eljárásokkal összefüggő nemzetközi tárgyalásokon, szakmai rendezvényeken.
– Részvétel a feladataival összefüggő jogszabályok kidolgozásában, módosításának előkészítésében, véleményezésében.
6.10.2. Ipari és Mezőgazdasági Osztály
– Az osztály tevékenységi köre az import mezőgazdasági termékek, a textil- és ruházati termékek, lábbelik, vas- és acélipari és egyéb ipari termékek EU-s szabályozásának végrehajtására terjed ki.
– Az EU-jogszabályokból, a nemzetközi gazdasági egyezményekből, valamint a külön jogszabályokból fakadó, egyes árukra, vagy országokra vonatkozó behozatali engedélyezési feladatok végrehajtása, a védintézkedések, a mennyiségi korlátozások és felügyeleti eljárások működtetése, az import vámkontingensekhez kapcsolódó biztosíték kezelése
– EU-s jogszabályok alapján közlemények, tájékoztatók megjelentetése.
– Jogszabály-módosítások figyelemmel kisérése, a meglévő eljárási rendek aktualizálása.
– Az engedélykérelmek befogadása, a számítógépes adatbázisba történő felvétele, harmonizált területeken az illetékes uniós bizottság döntésének megfelelően a brüsszeli adminisztráció tájékoztatása. A brüsszeli döntést követően az engedélykérelmek elbírálása, a határozatok kibocsátása. A kiadott engedélyek teljesítéseinek kezelése. A kiadott engedélyekről és azok teljesítéseiről a brüsszeli adminisztráció tájékoztatása. Az elkészült határozatok kiadása, a kiadott engedélyek módosítása.
– Az EU-intézményekben (szakbizottságokban, munkacsoportokban) a magyar érdekek képviselete és érvényesítése a külkereskedelem területén.
– A nem harmonizált, külön jogszabályok alapján, az élő éti csiga kiviteli és szakmai együttműködési feltételeinek kialakítása az illetékes társhatóságok és szakmai szervezetek bevonásával, a kiviteli határozatok engedélyezése.
– A Hivatal által kötött együttműködési megállapodásokban rögzített ellenőrzési és adatszolgáltatási feladatok teljesítése.
– A Hivatal hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatok kezelése, átadása az EU, illetve tagországai illetékes szervének, a vámeljárásokhoz a Vám- és Pénzügyőrségnek, külön megkeresésre a folyamatban lévő eljárások, illetve bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából bíróság, ügyészség és bűnüldöző szervek számára. Az információ feldolgozó, elemző munka irányítása, összehangolása.
– Részvétel az Osztály hatáskörébe tartozó engedélyezési és egyéb hatósági feladatokat teljeskörűen támogató számítógépes rendszerek kialakításában a jogszabályi módosítások átvezetésében, a rendszerek folyamatos aktualizálásában.
– Részvétel az engedélyezéshez kapcsolódó statisztikai, vámigazgatási szabályozó rendszer kialakításában.
– Részvétel a feladatkörét érintő jogszabályok, nemzetközi megállapodások előkészítésében, illetve hazai és nemzetközi egyeztetésében, az engedélyezési eljárásokkal összefüggő nemzetközi tárgyalásokon, szakmai rendezvényeken.
– Részvétel a kötött segélyhitel koordinációs munkacsoport munkájában.
6.10.3. Idegenforgalmi Osztály
– Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységet gyakorló vállalkozásokról vezetett közhitelű nyilvántartással kapcsolatos hatósági feladatok ellátása; nyilvántartásba vétel, nyilvántartásból való törlés, módosítások átvezetése, kauciófigyelés, bírságolás.
– Az ingatlanok időben megosztott használati jogát értékesítő vállalkozásokról vezetett nyilvántartással kapcsolatos hatósági feladatok ellátása; nyilvántartásba vétel, nyilvántartásból való törlés, tevékenység felfüggesztése, módosítások átvezetése, bírságolás.
– A lovas szolgáltató tevékenység szabályozásával kapcsolatos feladatok ellátása.
– Az osztály feladat- és ügykörébe tartozó egyes jogszabályok által előírt ellenőrzési kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátása.
– Társszervekkel való kapcsolattartás, együttműködés az idegenforgalmi, illetve egyéb szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben, részvétel a társhatóságokkal közös ellenőrzési program végrehajtásában.
– Az osztály feladatkörébe tartozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése.
6.10.4. Közraktári Felügyelet
A Közraktári Kelügyelet a kormány által közraktározás-felügyeletként kijelölt hatóság, mely ellátja a jogszabályok alapján – a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvényben – hatáskörébe utalt feladatokat.
– A közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges feltételrendszer kidolgozása és folyamatos alakítása;
– A közraktári tevékenységgel kapcsolatos jogi szabályozás szakmai előkészítése, szabályozásának továbbfejlesztése és végrehajtás;
– A közraktárak működésének engedélyezése;
– A közraktárak éves általános ellenőrzése, a PSZÁF-vel együttműködve;
– A közraktáraknál cél- és utóvizsgálatok végzése;
– A közraktárakkal kapcsolatos bejelentések, panaszok kivizsgálása;
– A közraktári tevékenységgel kapcsolatos állásfoglalások kialakítása, módszertani anyagok kialakítása, információk nyújtása;
– A közraktári adatszolgáltatás elrendelése és az adatok feldolgozása;
– A közraktárakkal kapcsolatos kérdésekben a Magyar Közraktárak és Terménytárolók Szövetségével, más tárcákkal, hatóságokkal és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás.
– Részvétel a közraktározással szembeni közbizalom erősítésében, a közraktározás szélesebb körű elterjesztésében, gyakorlati alkalmazásának kiszélesítésében;
– Részvétel a közraktári tevékenységnek, az áru- és pénzviszonyok fejlesztésében a termelés hiteligényeinek jobb kielégítésében rejlő lehetőségei kihasználásának elősegítésében.
6.10.5. Piacfelügyeleti Osztály
– Ellátja az elsőfokú piacfelügyeleti hatósági feladatokat, a forgalomba kerülő és a létesítményekbe beépített termékek, berendezések, rendszerek (együtt: termék) megfelelőségének ellenőrzését, a külön jogszabályban meghatározottak szerint, az
= egyes nyomástartó berendezések és rendszerek,
= szállítható nyomástartó berendezések,
= gazdasági célfelhasználásra szánt egyes gázfogyasztó készülékek,
= gazdasági célfelhasználásra szánt egyes villamossági termékek,
= gazdasági célfelhasználásra szánt egyes gépek,
= egyes potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek,
= kötelező hitelesítés körébe tartozó mérőeszközök
tekintetében.
– Az éves piacfelügyeleti ellenőrzési terv előkészítése jóváhagyásra.
– A területi mérésügyi és műszaki hatóságok szakértői tevékenységének koordinálása,
– Kapcsolattartás piacfelügyeleti kérdésekben a felügyeleti szervvel, hazai és külföldi társhatóságokkal, bejelentett szervezetekkel és más intézményekkel.
– Részvétel az EU piacfelügyeleti (ADCO) munkacsoportok, esetenként szakbizottságok (Working Group, Working Party) munkájában.
– A főigazgató képviselete, akadályoztatása estén, a Piacfelügyeleti Tanácsban, segíti a Tanács munkáját.
– A Hivatal piacfelügyeleti hatáskörét érintő jogszabály és szabályzat tervezetek szakmai véleményezése illetőleg készítése.
– Részt vesz a Kijelölési Bizottság munkájában.
– Részt vesz az NFGM által vezetett, „az áruk szabad áramlása, piacfelügyelet munkacsoport” munkájában.
– Részt vesz a Hivatal piacfelügyeleti hatáskörét érintő szabványosítási szakbizottságok munkájában.
– Képviseli a Hivatalt az OMMF által működtetett Nemzeti Fókuszpontban.
– Az osztály hatáskörét érintő hazai, európai uniós és egyéb nemzetközi jogi és szakmai anyagok értelmezése, a változások nyomon követése, és információ szolgáltatás biztosítása.
– A Hivatal által kötött – a piacfelügyeleti tevékenységét érintő – együttműködési megállapodások szakmai előkészítése, véleményezése.
– A Hivatal piacfelügyeleti tevékenységet meghatározó eljárásrend kidolgozása.
– A fogyasztók és a közérdek védelmének érvényesítése céljából, piacfelügyeleti jogkörében eljárva más piacfelügyeleti hatóságokkal együttműködve elősegíti, hogy olyan, a kötelező hitelesítés körébe tartozó mérőeszköz, amely a fogyasztók jogi érdekeit vagy a közérdeket sérti, vagy veszélyezteti, ne kerüljön forgalomba, illetve, hogy ne maradjon forgalomban.
6.10.6. Ügyfélszolgálati Iroda
6.10.6.1. Ügyfélszolgálati Osztály
– Ellátja a Hivatal tevékenységéhez kapcsolódó ügyfélszolgálati és postázói feladatokat.
– Érkezteti és továbbítja a Hivatalnak címzett kérelmeket, beadványokat.
– Közzé tesz az ügyfelek általános tájékoztatását szolgáló, valamint közérdekű információkat.
– Konzultációs lehetőség biztosít és szervez a szakügyintézők és az ügyfelek között.
– Javaslatokat dolgoz ki az e-ügyintézés megvalósítására, valamint a hatékony és ügyfélbarát közigazgatás megszervezésére.
– Átveszi és érkezteti a közérdekű bejelentéseket, panaszokat valamint továbbítja azokat a Hivatal központi szervéhez.
– Megvalósítja az állampolgárokkal való kapcsolattartást a Hivatal fórumszolgáltatása révén.
– A beérkezett ügyiratokat iktatja számítógépes rendszerben.
6.10.6.2. Hatósági Osztály
– Kiad engedélyeket, határozatokat, egyéb döntéseket a vendéglátó üzletek kategóriába sorolása, a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolása, a gázszerelői és idegenvezetői igazolványok kiadása, valamint a kereskedelmi szakértői engedélyezés területén.
– Elsőfokú hatóságként ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben, kereskedelmi és ipari szakterületen a 33/2008. (II.21.) Korm. rendelet által a Hivatal hatáskörébe utalt feladatokat.
6.11. Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság
Megszervezi és ellátja a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti feladatokat.
Országos illetékességgel első fokon eljár a nemesfém tárgyak és termékek hitelesítésével vizsgálatával és kereskedelmével kapcsolatos jogszabályokban megfogalmazott feladatok tekintetében.
Szakmai felügyeletet gyakorol a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt. (továbbiakban: Zrt.) tevékenysége felett.
Közreműködik a Hivatal éves munkatervének kidolgozásában, valamint javaslatot tesz a tevékenységi körét érintő költségvetési irányszámokra.
Részt vesz a nemzetközi és hazai szakmai szervezetek munkájában, képviseli a Hivatalt a Fémjelzési Konvenció és az International Association of Assay Offices ülésein.
6.11.1. Nemesfém Ellenőrzési Osztály
– Javaslatot dolgoz ki a nemesfém tárgyak és termékek készítésével, illetve forgalmazásával foglalkozó egyéni vállalkozók, gazdálkodószervezetek ellenőrzésére a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokság Vámigazgatósága számára.
– A nemesfém tárgyak és termékek készítésével illetve forgalmazásával foglalkozó egyéni vállalkozók, gazdálkodószervezetek ellenőrzése a fémjelzési törvény rendelkezései szerint az ország egész területén, együttműködve a Vám- és Pénzügyőrség területi egységeivel.
– A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtása érdekében kijelölt hatóságként felügyeleti tevékenység ellátása a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőkre vonatkozóan.
– Javaslatot dolgoz ki a Zrt. fémjelzési folyamatainak, biztonságtechnikai rendszerének kialakítására és esetenkénti szükséges módosítására.
– Az illetékes hatóságok hivatalos kirendelése alapján szakértői vizsgálatot végez, és szakvéleményt készít. Ennek tekintetében a külső szervezetek felé a Hivatalt képviseli.
– Részt vesz a Hivatal nemzetközi kapcsolattartásából adódó szakmai és szervezési feladatokban.
– Javaslatot tesz új fémjelek kialakítására, illetve a meglévők módosítására.
– Megszervezi a fémjelzési tevékenység során használt hitelesítő eszközök és szerszámok egyedi nyilvántartását, a használatukkal összefüggő szabályokat előkészíti, betartásukat ellenőrzi.
– Indokolt esetben – előzetes szakvélemény adása mellett – javaslatot tesz szabálysértési és büntető feljelentésre.
– Az elkészült felelősségjel-beütő szerszámokról lenyomatot készít, a lenyomatokat a számítógépes nyilvántartási rendszer számára digitalizálja, az ezekkel járó adminisztrációs teendőket ellátja.
6.11.2. Nemesfém Nyilvántartási és Ügyviteli Osztály
– Megszervezi és működteti a jogszabályban előírt tartalmú országos szakhatósági ügyfélnyilvántartást, ellátja a nyilvántartás egyeztetésével összefüggő feladatokat a más szakhatóságokhoz fűződő szakmai kapcsolatokban. Együttműködik a rendszergazdai feladatok ellátásában az Informatikai Osztállyal.
– Megszervezi és működteti a Hatóság és a Zrt. közötti közös ügyviteli rendszert. Javaslatot dolgoz ki a Zrt. anyagvizsgálati folyamatainak kialakítására és esetenkénti szükséges módosítására.
– Gondoskodik a törlési határozatok megjelenítéséről az NFGM hivatalos lapjában.
– Eseti fémjelzési, illetve névjelzési felmentési engedélyeket ad ki. Gondoskodik a magánügyfelek fémjelzési kérelmeinek elbírálásáról. Javaslatot tesz a minőségi tanúsítvány (certifikát) kiadására.
– Egyenértékűsítési eljárások során szakmai javaslatot készít.
– Gondoskodik a fémjelzéshez szükséges szerszámok beszerzéséről és azok biztonságos tárolásáról.
– A névjelbeütő, valamint az importőrjel szerszámainak engedélyezése, név és rajz szerinti nyilvántartása.
– A névjel (mesterjel, gyártójel) beütő szerszámot készítő vésnökök nyilvántartása.
– Az ügyfeleket érintő, a Hivatal munkájával kapcsolatos információs feladatok ellátás.
6.12. Területi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságok
Mérésügyi és műszaki biztonsági eljárásban a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott területi vagy országos illetékességgel első fokon eljáró hatóságok.
– Területi illetékesség szerint ellátják az elsőfokú hatósági feladataikat és az ügyfélszolgálatot.
– Ellátják a kormányrendelet mellékletében foglalt munkamegosztása szerint a hatáskörükbe utalt kötelező hitelesítésű mérőeszközök típusvizsgálatát, első, időszakos vagy javítás utáni hitelesítését, a hitelesítési előírások és más hivatali előírások alapján. Gondoskodnak használati etalonok visszavezetettségéről.
– A hitelesítési és az ellenőrzési tapasztalatok alapján javaslatot tesznek a kötelező hitelesítés körének, a kötelező hitelesítés szabályainak módosítására, a hitelesítés érvényességi időtartamának megváltoztatására, más szervek hitelesítés helyett végzett mérőeszköz-minősítésre való feljogosítására.
– Ellenőrzik a mérésügyi engedélyekben, határozatokban előírt mérésügyi rendelkezések végrehajtását. Amenynyiben az ellenőrzés eredménye indokolja, megteszik a szükséges intézkedéseket.
– Igény szerint végzik a nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök vizsgálatát vagy kalibrálását.
Tájékoztatják a főigazgatót a nemzetgazdasági igények és a mérésügyi szolgáltatások helyzetének területi alakulásáról, gondoskodnak a mérésügyi fegyelem fenntartásáról, együttműködnek a területi közigazgatási és más ellenőrző szervekkel, gazdálkodószervezetekkel, intézményekkel.
– Ellátják a műszaki-biztonsági felügyeleti feladat- és hatáskörében a műszaki-biztonsági követelmények megtartása érdekében műszaki-biztonsági és egyes sajátos építmény fajták esetében-építésügyi hatósági jogkört
– Ellátják a hatósági engedélyezési és ellenőrzési feladatokat
= a nyomástartó berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre, valamint ezek töltőlétesítményeire
= a szállító nyomástartó berendezésekre, beleértve azokat a berendezéséket is, amelyeknek megfelelőség-újraértékelése nem történt meg, valamint ezek töltőlétesítményeire,
= veszélyes folyadékok, éghető folyadékok és olvadékok- nyomástartó edénynek nem minősülő- tárolótartályaira és tároló létesítményeire, valamint azok kiszolgáló berendezéseire és az üzemanyagtöltő állomásokra,
= nyomástartó edénynek nem minősülő gáztárolókra és üzemei berendezéseikre,
= gázüzemű közúti járművek, munkagépek és nem közúti gépek üzemanyag-ellátó berendezéseire, ezek autógáztöltő állomásaira és egyedi sűrített földgáztöltő berendezésekre,
= veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályokra, tartányokra, csomagolóeszközökre, kivéve az ezek szállítására szolgáló szállítóeszközöket,
= éghető gázok csatlakozó vezetékeire és egyes fogyasztó berendezéseire ( vezeték és készülék) és ezek tartozékaira,
= hőtermelési célú folyékony üzemanyag-fogyasztó berendezések és tartozékaira,
= cseppfolyósított szénhidrogéngáz-tároló létesítményekre,
= egyes hőfejlesztő létesítményekre és vezetékhálózataira,
= villamoserőműre, közvetlen vezetékekre és fogyasztói berendezésekre.
– Ellátják a villamosmű, valamint a közvetlen vezetékek tekintetében a vezetékjogi engedélyezési, illetőleg építési hatósági jogkört, amennyiben azt jogszabály kifejezetten kimondja.
– Kivizsgálják a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit
– Hatósági bizonyítványt adnak ki a külön jogszabályokban meghatározott tevékenységet végző gazdálkodószervezetek alkalmasságának igazolására
– Közreműködnek szakhatóságként jogszabályban meghatározott esetekben más hatóság hatáskörébe tartozó ügyekben.
– A hatáskörükbe tartozó berendezések, létesítmények sérülését, robbanását vagy személyi sérülést okozó meghibásodását kivizsgálják.
A műszaki balesetek, káresetek adatait regisztrálják, azokat elemzik, a műszaki okokat feltárják, értékelik és dokumentálják.
– Szakmai segítségnyújtás a Hivatal központi szervei munkájához.
– Hatósági ellenőrzéseik során észlelt vagy feltárt, a Hivatal piacfelügyeleti hatáskörét érintő készülékek, berendezések rendszerek hiányosságait jelentik a Piacfelügyeleti Osztálynak.
– A hatósági eljárásokhoz kapcsolódó dokumentációk jogszabályban előírt nyilvántartásainak vezetése és tárolása.
– Az első fokú határozatokkal kapcsolatos fellebbezések véleményezése és másodfokú eljáráshoz szükséges előkészítése.
– Az Ipari Főügyelet feladatainak ellátása.
A területi hatóságok az alábbi szervezeti felépítésben látják el a feladatokat:
Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság
Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság
Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság
Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság
Pécsi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság
Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság
Székesfehérvári Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság
A Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságnál, annak mérete miatt osztályvezető működik, aki a mérésügyi és műszaki biztonsági osztályt vezeti.
Függelék
A Hivatal 2007. évi engedélyezett létszámkerete: 486 fő.
Mellékletek
1. A Hivatal szervezeti felépítése
2. Alapító Okirat
3. A Hivatal tevékenységét meghatározó legfontosabb jogszabályok
4. A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek
5. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök jegyzéke
6. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét tartalmazó, „A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel (FEUVE) kapcsolatos módszertani útmutatóról” szóló 2/2008. (I.18.) MKEH főigazgatói utasítás
1. számú melléklet az MKEH SzMSz-éhez
A Hivatal felépítése
2. számú melléklet az MKEH SzMSz-éhez
ALAPÍTÓ OKIRAT
(a módosításokkal egységes szerkezetben)
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 2006. december 21-én kelt, és 2008. április 14-én módosított, X-3/1046/11/06 számú Alapító Okiratát – a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII.20.) Korm. rendeletre figyelemmel a következők szerint módosítom és foglalom egységes szerkezetbe.
1. A költségvetési szerv neve, székhelye, adatai:
Költségvetési szerv megnevezése: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
Költségvetési szerv rövidített neve: MKEH
Költségvetési szerv székhelye: 1024 Budapest, Margit krt. 85.
Költségvetési levelezési címe: 1537 Budapest, Pf. 345
Költségvetési szerv angol nyelven: Hungarian Trade Licensing Office
1024 Budapest, Margit krt. 85. Hungary
Költségvetési fejezet: XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Költségvetési cím: 3
Költségvetési szektor: 1051
Költségvetési szakágazat: 841318 Gazdasági, kereskedelmi, munkaügyi igazgatás
Költségvetési szakfeladat: 751735 Hatósági, (fő)felügyeleti, szakmai irányítási tevékenység
PIR-törzsszám: 329651
Államháztartási egyedi azonosító: 226176
Adószám: 15329657-2-41
Statisztikai számjel: 15329657-8413-312-01
Társadalombiztosítási törzsszám: 265918
Előirányzat-felhasználási keretszámla száma:
MÁK: 10032000-00282448-00000000
IBAN: HU23 1003 2000 0028 2448 0000 0000
2. A Hivatal alapításának időpontja: 1999. február 1.
3. A Hivatal alapító szerve: a Magyar Köztársaság Kormánya
4. A Hivatal felügyeleti szerve: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
A Hivatal elnevezésére, szervezetére, feladat- és hatáskörére vonatkozó hatályos jogszabályok:
– a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló – módosított – 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet,
– a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 26/2008. (II. 14.) Korm. rendelet;
– a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet;
– a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet,
– a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény, a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet,
– a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény,
– az Európai Közösség egyes közvetlenül alkalmazandó rendeletei, amelyek végrehajtása az MKEH, mint illetékes nemzeti hatóság feladatkörébe tartozik,
– 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejátékok szervezéséről és engedélyezéséről,
– 1996. évi XLVIII. törvény és módosításai a közraktározásról,
– a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet,
– 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról,
– 1997. évi CIV. törvény a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről, szóló Párizsban 1993. január 13-án aláírt egyezmény kihirdetéséről,
– 1998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni 1998. december 20-án Bécsben kelt egyezmény,
– 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezésről, irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről,
– 2001. évi IX. törvény a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR),
– a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet,
– 2003. évi XXXII. törvény a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről,
– 2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról,
– 2003. évi CXXVI. törvény és módosítása a közösségi vámjog végrehajtásáról [82. § (5) bekezdés],
– 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adókról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól,
– 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról (140. §),
– 2004. évi XXX. törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról, különösen annak X. melléklete,
– 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól,
– 2005. XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról,
– 2005. évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról,
– 2005. évi CIX. törvény a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről,
– 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről,
– 1970. évi 12. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXII. ülésszakán, 1968. június 12-én elhatározott, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés kihirdetéséről,
– 1975. évi 11. törvényerejű rendelet a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről,
– 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet és módosításai a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról,
– 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről,
– 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről [4. § (1) bek. f) pont és 7. §],
– 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet és módosításai az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről,
– 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet és módosítása az utazási és utazást közvetítő szerződésekről,
– 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet és módosítása az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről,
– 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról,
– 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendelet a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról,
– 212/1998. (XII. 24.) Korm. rendelet a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtásáról és az ellenőrzés rendjéről,
– 20/1999. (II. 15.) Korm. rendelet és módosítása az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről,
– 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységről, valamint a telepengedélyezés rendjéről,
– 245/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a közraktárak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól,
– 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról,
– 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról
– 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól,
– 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól,
– 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet és módosítása a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről,
– 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról,
– 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének, illetve tranzitjának engedélyezéséről,
– 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól,
– 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról
– 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről,
– 110/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelméről,
– 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet és módosítása a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról,
– 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról,
– 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról,
– 301/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet a haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének részletes szabályairól,
– 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről,
– 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről,
– 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról.
5. A Hivatal állami feladatként ellátandó alaptevékenysége:
A jogszabályokban meghatározott engedélyezési, kereskedelmi igazgatási és egyéb feladatok ellátása.
TEÁOR’08 szerinti szám: 8413 Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése
– A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 26/2008. (II.14.) Korm. rendelet,
– A nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok ellátása,
– 1996. évi XLVIII. törvény és módosításai a közraktározásról,
– a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet,
– a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény.
A műszaki-biztonsági hatósági jogkör kiterjed:
– engedélyezési, hatósági ellenőrzési és piacfelügyeleti jogkör gyakorlására,
– a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okainak és következményeinek a kivizsgálására,
– a külön jogszabályokban meghatározott tevékenységet végző gazdálkodószervezetek alkalmasságának igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadására.
A Hivatal a rendeltetésszerű működésével összeférő és az állami feladatként megvalósított alaptevékenységét nem akadályozó műszaki vizsgálati jellegű és szakértői tevékenységeket is elláthat a következőknek megfelelően:
– 7112 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás,
– 7120 Műszaki vizsgálat, elemzés,
– 8413 Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése.
A fent megjelölt tevékenységek ellátása a polgári jogi szerződéses jogviszony keretében történik díjazás ellenében.
A Hivatal e pontban írt tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg a Hivatal összkiadásainak 30%-át.
6. A Hivatal jogállása:
A Hivatal a Kormány által létrehozott, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló, országos hatáskörű, önálló jogi személyiséggel rendelkező központi hivatal. A Hivatalt a főigazgató képviseli.
7. A Hivatal gazdálkodási jogköre:
A Hivatal a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium költségvetési fejezetében önálló, a 3. címként feltüntetett, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A Hivatal saját előirányzatai, valamint a miniszter által hozzárendelt előirányzatok felett – a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával – teljes jogkörrel rendelkezik.
8. A Hivatal szervezete:
(1) A Hivatal központi szervből és területi szervekből áll. A Hivatal főigazgatója közvetlenül vezeti a központi szervet.
(2) A Hivatal területi szervei a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok, a haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság, amelyek körét, illetékességi területét e melléklet határozza meg.
(3) A Hivatal területi szervei önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.
9. A Hivatal vezetőjének és köztisztviselőinek kinevezési rendje:
A Hivatal vezetőjét, a főigazgatót határozatlan időtartamra a miniszter nevezi ki és menti fel.
A főigazgatót feladatainak ellátásában helyettes(ek) segíti(k). A főigazgató-helyettes(eke)t határozatlan időtartamra a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.
A munkáltatói jogokat a főigazgató felett a miniszter, a főigazgató-helyettes(ek) felett pedig a Hivatal főigazgatója gyakorolja.
A Hivatal gazdasági szervezetének vezetőjét (gazdasági vezető) a Hivatal főigazgatójának javaslatára – az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően besorolástól függetlenül – határozatlan időre a miniszter bízza meg és menti fel, illetve vonja vissza a megbízását. A gazdasági vezető felett a további munkáltatói jogokat a Hivatal főigazgatója gyakorolja.
A Hivatal főigazgatójának és köztisztviselőinek jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései, munkavállalóinak jogállására pedig a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadók.
A Hivatal vezető megbízású köztisztviselői felett a munkáltatói jogok teljes körét a főigazgató gyakorolja.
A Hivatal köztisztviselői és munkavállalói felett a kinevezés, felmentés, fegyelmi jogkört a főigazgató átruházhatatlan hatáskörében gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlása – a vezető megbízású köztisztviselők felett gyakorolt munkáltatói jogkör, a köztisztviselők felett gyakorolt kinevezési, felmentési jogkör munkavállalók esetében a munkajogviszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó jog, továbbá a fegyelmi jogkör, a közszolgálati szabályzatban meghatározottak szerint – írásban, vezető megbízású köztisztviselőre átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
A Hivatal szervezeti felépítését, vezetésének és működésének rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
10. A Hivatal pénzeszközei:
A tárgyévi költségvetés a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet 3. cím alatti előirányzatok.
11. A Hivatal tárgyi eszközei:
A Hivatal működésének indításához szükséges befektetett eszközöket és készleteket a GKM Gazdasági Igazgatósága biztosította térítésmentesen, illetve azokat 1999. augusztus 30. napjával térítésmentesen átadta a Hivatal részére.
12. A Hivatal vállalkozási tevékenységének köre, mértéke:
A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat.
13. A Hivatal működésének időtartama:
A Hivatal működésének időtartama határozatlan.
Budapest, 2008. július 22.
Bajnai Gordon s. k.,
nemzeti fejlesztés és gazdasági miniszter
3. számú melléklet az MKEH SZMSZ-éhez
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal tevékenységét meghatározó fontosabb jogszabályok
I. Az Európai Közösség egyes közvetlenül alkalmazandó rendeletei, amelyek végrehajtása az MKEH mint illetékes nemzeti hatóság feladatkörébe tartozik
II. Magyar jogszabályok
A) Törvények
– 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejátékok szervezéséről és engedélyezéséről;
– 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről;
– 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról;
– 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról;
– 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról;
– 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról;
– 1997. évi CIV. törvény a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről, szóló Párizsban 1993. január 13-án aláírt egyezmény kihirdetéséről;
– 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről;
– 1998. évi XXV. törvény az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről;
– 1998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni 1998. december 20-án Bécsben kelt egyezmény;
– 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezésről, irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről;
– 2001. évi IX. törvény a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR);
– 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről;
– 2003. évi XXXII. törvény a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről;
– 2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról;
– 2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról (82. § (5) bekezdés);
– 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adókról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól;
– 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról (140. §);
– 2004. évi XXX. törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról, különösen annak X. melléklete;
– 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól;
– 2005. XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról;
– 2005. évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról;
– 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról;
– 2005. évi CIX. törvény a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről;
– 2005. évi CLXIII. törvény a kereskedelemről;
– 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról;
– 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról;
– 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról;
– 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról.
B) Törvényerejű rendeletek
– 1970. évi 12. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXII. ülésszakán, 1968. június 12-én elhatározott, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés kihirdetéséről;
– 1975. évi 11. törvényerejű rendelet a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről;
– 1979. évi 19. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről.
C) Kormányrendeletek
– 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról;
– 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyi törvény végrehajtásáról;
– 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről;
– 85/1995. (VII. 12.) Korm. rendelet az áruknak, szolgáltatásoknak és anyagi értéket képviselő jogoknak a Magyar Köztársaság Oroszországgal szembeni követeléseinek törlesztése keretében történő behozataláról;
– 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről [4. § (1) bekezdés f) pont és 7. §];
– 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról;
– 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről;
– 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazási és utazást közvetítő szerződésekről;
– 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről;
– 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendelet a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról;
– 212/1998. (XII. 24.) Korm. rendelet a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtásáról és az ellenőrzés rendjéről;
– 20/1999. (II. 15.) Korm. rendelet az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről;
– 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységről, valamint a telepengedélyezés rendjéről;
– 245/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a közraktárak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól;
– 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről,
– 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról;
– 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól;
– 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól;
– 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről;
– 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról;
– 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről;
– 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének, illetve tranzitjának engedélyezéséről;
– 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól;
– 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról;
– 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről;
– 110/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelméről;
– 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról;
– 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról;
– 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról;
– 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról;
– 301/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet a haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének részletes szabályairól;
– 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról;
– 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről;
– 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról;
– 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről;
– 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról;
– 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról;
– 343/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről;
– 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről;
– 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet az energiafelhasználó termékek ökotervezési kötelezettségének előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség-értékelésének általános feltételeiről;
– 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról;
– 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti tevékenységről;
– 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról;
– 26/2008. (II. 14.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól;
– 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról;
– 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről;
– 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről;
– 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről.
D) Miniszteri rendeletek
– 1/1965. (I. 24.) IM rendelet a váltó jogi szabályok szövegének közzétételéről;
– 3/1972. (IV. 19.) KkM rendelet a külkereskedelem területén a szakértői működéssel összefüggő egyes kérdések szabályozásáról;
– 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról Szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról;
– 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról;
– 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről;
– 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről;
– 4/ 1987. (IV. 3.) KM rendelet a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CÍM) mellékleteinek kihirdetéséről;
– 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról;
– 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről;
– 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről;
– 3/1992. (I. 13.) IKM rendelet az utazásszervezői szakmai minősítő vizsgáról;
– 12/1993. (V. 28.) NGKM rendelet a külkereskedelem területén működő szakértők engedélyezésének díjáról;
– 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól;
– 9/1995. (VIII. 31.) KTM rendelet a motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkező szénhidrogén-emisszió korlátozásáról;
– 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról;
– 41/1995. (VIII. 31.) IKM rendelet az idegenvezetésről;
– 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről,
– 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről;
– 8/1997. (III. 21.) IKIM rendelet a mérőedényként használt palackokról;
– 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet a jövedéki termékek veszteségnormáiról;
– 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról
– 78/1997. (XII. 30.) IKIM rendelet a mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak megállapításáról;
– 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodószervezetek alkalmasság igazolásáról;
– 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a gázpalack biztonsági szabályzatról;
– 20/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal üzemelő melegvíz-kazánok hatásfok-követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról;
– 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról;
– 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról;
– 21/1998. (XII. 17.) GM rendelet a közraktárak igazgatási szolgáltatási díjáról és a felügyeleti eljárási díj befizetésének részletes szabályairól;
– 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról;
– 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről;
– 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről;
– 4/1999. (II. 24.) GM rendelet a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól;
– 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről;
– 31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM rendelet az elektromágneses összeférhetőségről
– 51/1999. (IX. 10.) GM rendelet a gépjármű gumiabroncsnyomás-mérők műszaki követelményeire, forgalomba hozatalára és üzembe helyezésére vonatkozó előírásokról;
– 53/1999. (IX. 24.) GM rendelet a kontingentált vállalkozási export engedélyezésének rendjéről;
– 65/1999. (XII. 13.) GM rendelet az egyes átlag feletti pontosságú súlyok műszaki és metrológiai követelményeiről, vizsgálatáról és hitelesítéséről;
– 6/2000. (II. 25.) GM rendelet az egyes közepes pontosságú hasáb és henger alakú súlyok műszaki és metrológiai követelményeiről, vizsgálatáról és hitelesítéséről;
– 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről;
– 25/2000. (VII. 26.) GM–FVM együttes rendelet az előre csomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeiről és azok ellenőrzési módszereiről;
– 35/2000. (X. 18.) GM rendelet a szeszfokmérők, valamint az alkoholsűrűség-mérők műszaki és metrológiai követelményeiről, vizsgálatáról és hitelesítéséről;
– 85/2000 (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról;
– 6/2001. (III. 19.) GM rendelet a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről;
– 8/2001. (III. 30.) GM rendelet a villamosmű műszaki-biztonsági követelményei szabályzat hatálybaléptetéséről;
– 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról;
– 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a mezőgazdasági biztonsági szabályzat kiadásáról;
– 3/2002. (II. 13.) GM rendelet az egyes sajátos műszaki építmények tekintetében az építési műszaki ellenőri névjegyzékbe való felvételhez szükséges szakvizsgáról, valamint az építésfelügyeletet ellátó szervezet ezzel kapcsolatos feladatairól;
– 7/2002. (VI. 29.) GKM–BM–KvVM együttes rendelet a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről;
– 8/2002. (II. 16.) GM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról;
– 20/2002. (XI. 7.) GKM rendelet a hőtermelő berendezések és vezetékhálózataik energiahatékonysági követelményeiről és a tanúsítás módjáról;
– 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról;
– 33/2003. (V. 20.) GKM rendelet a gazdasági és közlekedési ágazat katasztrófavédelmi feladatairól;
– 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a feszültség alatti munkavégzés biztonsági szabályzatának kiadásáról;
– 55/2003. (IX. 4.) GKM rendelet a fénycsőelőtétekre vonatkozó energiahatékonysági követelményekről;
– 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyeit tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről;
– 8/2004. (III. 10.) PM rendelet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról;
– 11/2004. (II. 13.) GKM rendelet a gáz-csatlakozóvezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról;
– 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról;
– 13/2004. (II. 13.) GKM rendelet az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról;
– 62/2004. (IV. 24.) GKM rendelet a nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról;
– 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről;
– 67/2004. (IV. 28.) GKM rendelet az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelméről szóló 110/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet végrehajtásáról;
– 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól;
– 122/2004. (X. 15.) GKM. rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről;
– 32/2005. (X. 21.) PM rendelet az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról;
– 59/2005. (VII. 18.) GKM rendelet a gazdasági és közlekedési főügyeleti rendszer létrehozásáról, működéséről, valamint egyes bejelentési kötelezettségekről;
– 63/2005. (VII. 29.) GKM rendelet a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet egyes munkaköreinek betöltéséhez szükséges szakképesítési és szakmai gyakorlati követelményekről;
– 101/2005. (XI. 24.) GKM rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról;
– 128/2005. (XII. 29.) GKM rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásról, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségről;
– 129/2005. (XII. 29.) GKM rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatásainak díjairól;
– 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról;
– 26/2006. (V. 5.) GKM rendelet az autógáz-töltőállomás építésének és üzemeltetésének szabályairól;
– 27/2006. (V. 5.) GKM rendelet az autógáz-töltőállomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól;
– 28/2006. (V. 15.) GKM rendelet a gázszerelők nyilvántartásáról;
– 30/2006. (VI. 1.) GKM rendelet az autógáztartályok időszakos ellenőrzéséről;
– 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet az elektromágneses összeférhetőségről;
– 69/2006. (IX. 27.) GKM rendelet a közlekedési és az ipari területeken végzett igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól;
– 25/2007. (II. 28.) GKM rendelet a nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások köréről és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeiről;
– 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló;
– 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról;
– 49/2007. (IV. 26.) GKM–EüM–IRM–MeHVM–PM együttes rendelet a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges tárolandó adatok köréről és az adatokhoz való hozzáférés rendjéről;
– 51/2007. (V. 17.) GKM rendelet a gázüzemű munkagép gázüzemanyag-ellátó berendezései beszerelésének, karbantartásának, javításának, a belső égésű motorral üzemelő munkagép gázüzeműre történő utólagos átalakításának műszaki-biztonsági követelményeiről;
– 32/2007. (III. 19.) GKM rendelet a haditechnikai termékek jelöléséről, valamint a haditechnikai termékek és szolgáltatások nyilvántartásáról;
– 8/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról.
4. számú melléklet az MKEH SzMSz-éhez
Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek
Gazdasági Főosztályon:
1. főkönyvi könyvelő munkakörben:
regisztrált mérlegképes könyvelői, felsőfokú tb-ügyintézői, adótanácsadói, könyvvizsgálói;
2. pénzügyi ügyintéző munkakörben:
regisztrált mérlegképes könyvelői, adótanácsadói;
3. bérgazdálkodási ügyintéző munkakörben:
regisztrált mérlegképes könyvelői, felsőfokú tb-ügyintézői; adótanácsadói;
4. pénztáros:
regisztrált mérlegképes könyvelői, valuta-deviza pénztárosi;
5. analitikus nyilvántartó munkakörben:
regisztrált mérlegképes könyvelői szakképesítés.
5. számú melléklet az MKEH SzMSz-éhez
Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök jegyzéke
1. Vezetői munkakörök
főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető
2. Közigazgatási hatósági ügyekben döntésre, illetve döntés-előkészítésre jogosultak
3. A közbeszerzési eljárásban közreműködő, költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami vagyonnal történő gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkezők, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosultak
4. Műszaki biztonsági és mérésügyi felügyelők, hitelesítők
5. Nemzetbiztonsági ellenőrzésre törvényileg kötelezettek
6. számú melléklet az MKEH SZMSZ-éhez
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatójának 2/2008. (I. 18.) számú utasítása a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel (FEUVE) kapcsolatos módszertani útmutatókról
Kapják:
dr. Neményi László főigazgató-helyettes
dr. Cseh Gábor igazgató
Vass János főosztályvezető
Teleszky János igazgató
dr. Lakatos László főosztályvezető
Tátrai Mariann főosztályvezető
dr. Pákay Péter főosztályvezető
Nánai-Szűcs Dániel főosztályvezető-helyettes
Varga Zoltánné főosztályvezető-helyettes
Wittek Ernő főosztályvezető-helyettes
Czakó Lászlóné osztályvezető
dr. Bojtor Sándor jogi főtanácsadó
Területi szervek vezetői
Szakszervezeti vezetők
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatójának
2/2008. (I. 18.) számú utasítása
a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel (FEUVE) kapcsolatos módszertani útmutatókról
1. § Az államháztartás működésének rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 145/A, 145/B és 145/C §-a alapján, a Pénzügyminisztériumnak a Pénzügyi Közlöny 2005. évi 2. számában, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel (FEUVE) kapcsolatos módszertani útmutatókról közzétett közleményére figyelemmel, az MKEH területén a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét, az ellenőrzési nyomvonal kialakításának általános elveit és a kockázatkezelési szabályzatot a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiegészítéseként a mellékletek szerint szabályozom.
2. § A Hivatal szervezeti egységei az ellenőrzési nyomvonalakat saját ügyrendjükbe kötelesek beépíteni, azokat a belső ellenőrzés az éves ellenőrzési terv alapján végzett ellenőrzések során vizsgálja és értékeli. E vizsgálat és értékelés nyomán a szükséges módosításokat el kell végezni.
3. § A jelen utasítás 2008. január 18-án lép hatályba.
Melléklet
Dr. Kaufmanné Szirmai Katalin
Melléklet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatójának 2/2008 (I. 18.) utasításához
A) A szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje
I.
A szabálytalanság fogalma, vezetők felelőssége
A szabálytalanság fogalma, vezetők felelőssége
1. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (jogszabály, állami irányítás egyéb eszköze stb.) való eltérést jelent, amely az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előfordulhat.
Az előbbieknek megfelelően a szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi, büntető, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak.
Alapesetei lehetnek a Hivatalon belül okozott
– szándékos szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.)
– nem szándékos szabálytalanság ok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság)
2. Az egyes szervezeti egységek vezetőinek felelőssége, hogy az irányítása alá tartozó terület a jogszabályoknak, ügyrendeknek, egyéb előírásoknak megfelelően működjön. Ezért a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan figyelemmel kell kísérniük. Szabálytalanság észlelése esetén gondoskodniuk kell arról, hogy hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálására.
A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés), keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, s a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.
II.
A szabálytalanságok észlelése
A szabálytalanságok észlelése
A szabálytalanságok észlelése történhet a folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzés, a munkavállaló és a munkáltató részéről egyaránt, valamint a külső és belső ellenőrzés keretében.
1. Az MKEH bármely munkatársa köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét, amennyiben valamilyen szabálytalanságot észlel.
Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a főigazgatót, és amennyiben a szervezet vezetője érintett az adott ügyben, úgy a felügyeleti szerv vezetőjét kell értesíteni.
Ha az értesített vezető megalapozottnak találja az értesítést, úgy erről tájékoztatja a Hivatal főigazgatóját, aki rendelkezik a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
2. Amennyiben a főigazgató, illetve a szervezeti egység vezetője észleli a szabálytalanságot, akkor a kialakított feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
3. Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során gazdálkodási rendet sértő, a személyi és anyagi felelősség megállapítása alapján szolgáló szabálytalanságot vagy annak gyanúját észleli, köteles ellenőrzési jegyzőkönyvet felvenni, amelyben foglaltakat az érintett személy 3 munkanapon belül köteles észrevételezni. Ezt követően a jegyzőkönyvet a belső ellenőr a Hivatal főigazgatójának megküldi a szükséges intézkedések megtétele végett.
4. A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján kell eljárni. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a főigazgató által kijelölt vezetőnek, vagy ad hoc szakértői csoportnak intézkedési tervet kell kidolgoznia.
Az Intézkedési tervet jóváhagyásra a főigazgató elé kell terjeszteni.
Ill.
A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások
A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások
A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindításáról az illetékes szervezeti egység vezetőjének, vagy a szabálytalanság súlyának megfelelően létrehozott ad hoc szakértői csoportnak javaslatot kell készíteni. A javaslata alapján a szükséges intézkedések, eljárások megindításáról a főigazgató dönt.
Büntető, vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti, annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.
IV.
A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése
A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése
Az eljárás nyomon követése a főigazgató által intézkedésre kijelölt munkatárs feladata.
Ennek keretében figyelemmel kell kísérnie:
– a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;
– a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, valamint
– információt kell szolgáltatnia a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.
V.
A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása
A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása
A nyilvántartás a főigazgató által a nyomon követésre kijelölt hivatali munkatárs feladata, aki gondoskodik
– a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről,
– a szabálytalanságokkal kapcsolatos írásos dokumentumok elkülönített iktatásáról;
– a megtett intézkedések és az azokhoz kapcsolódó határidők nyilvántartásáról;
– a pályázati úton felhasználásra kerülő források, illetve költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi a hazai, illetve uniós jogszabályok, támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek betartásáról.
B) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál alkalmazott
folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéshez kapcsolódó
ellenőrzési nyomvonala kialakításának általános elvei
folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéshez kapcsolódó
ellenőrzési nyomvonala kialakításának általános elvei
Az ellenőrzési nyomvonalat az érintett szervezeti egységnek saját szakmai feladataira vonatkozóan kell elkészítenie és folyamatábrán szemléltetnie, ami a szervezeti egység vezetőjének felelősségi körébe tarozik. Az ellenőrzési nyomvonalat úgy kell kialakítani, hogy meghatározhatóak legyenek valamennyi folyamatban a felelősök és az ellenőrzési pontok. A szervezeti egységre vonatkozóan elkészített ellenőrzési nyomvonal szemléltető folyamatábra az adott szervezeti egység ügyrendjének része.
Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeknek, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel.
A feladat elvégzése során figyelemmel kell lenni a rendelkezésre álló belső szabályzatokra, dokumentációkra és egyéb információkra.
Az ellenőrzési pontok az alábbiak lehetnek:
– vezetői ellenőrzési pontok,
– szervezeti ellenőrzési pontok,
– jóváhagyási ellenőrzési pontok,
– működési ellenőrzési pontok,
– hozzáférési ellenőrzési pontok,
– megszakítási ellenőrzési pontok.
A Hivatal szervezeti egységeire vonatkozóan a működési sajátosságok figyelembe vételével kell az ellenőrzési nyomvonalakat kialakítani, melyeket a belső ellenőrzés az éves ellenőrzési terv alapján végzett ellenőrzések során vizsgál és értékel. Ennek nyomán a szükséges mértékben az ellenőrzési nyomvonalakat aktualizálni kell.
C) Kockázatkezelési szabályzat
A szabályzat célja
1. A szabályzat az MKEH kockázatkezelési eljárásának meghatározására szolgál, azaz a kockázat azonosítására, mérésére és kezelésére;
2. A kockázatkezelés révén az MKEH feltátja a kockázatot, másrészt ésszerű intézkedéseket tesz abból a célból, hogy a károsodást elkerülje vagy annak hatását minimalizálja.
A kockázat fogalma
1. A kockázat lehet olyan esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van az MKEH célkitűzéseinek megvalósulására.
2. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ.
3. Eredendő kockázat, a szabálytalanságok előfordulásának kockázata.
4. Ellenőrzési kockázat: a szabálytalanságokat meg nem előző, illetve az azokat fel nem táró, a folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.
A kockázat kezelője
1. A Gazdasági Főosztály vezetője felelős a kockázatkezelés feladatának ellátásáért az éves költségvetési tervezési, végrehajtási és beszámolási tevékenységek során.
2. Az MKEH minden szervezeti egység vezetője felelős a saját szervezeti egységében a kockázat kezelési feladatok ellátásáért.
3. A kockázatkezelési feladatának ellátásában, annak állandó ciklikus természetére tekintettel, különösen az alábbi lépéseket kell figyelembe venni:
a) A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása;
b) A kockázatok értékelése;
c) Az elfogadható kockázati szint meghatározására vonatkozó javaslat megtétele a főigazgató felé;
d) A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása;
e) A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról és döntésre történő felterjesztése a főigazgatónak;
f) Válasz /intézkedés meghatározása és meghozatala;
g) A válaszintézkedés beépítése és a kialakított kockázat-kezelési keretrendszer rendszeres felülvizsgálata.
A kockázatkezelési hatáskör
1. A Gazdasági Főosztály vezetőjének felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, -elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezés ének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése.
2. A kockázatelemzés felöleli az MKEH valamennyi szakmai és gazdálkodási tevékenységi területét.
3. Az MKEH minden szervezeti egységének vezetője az éves munkaterv elkészítése során elkészíti a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját.
4. Az MKEH minden szervezeti egységének vezetője felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és mekkora kockázatnagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni.
II. A végrehajtás szabályai
A kockázat azonosítása, kockázatelemzés
1. A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek az MKEH, illetve a szervezeti egységek célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok.
2. Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását a szervezeti egységek vezetői végzik. A kockázatok forrása lehet külső eredetű kockázat (pl. jogi és szabályozási, politikai, gazdasági kockázat, elemi csapások) vagy a Hivatal saját tevékenysége (vagy annak hiánya) hatására kialakuló kockázat (pl. pénzügyi kockázatok: költségvetési, csalás vagy lopás, biztosítási vagy felelősségvállalási kockázatok; tevékenységi kockázatok: működési, működésstratégiai, technológiai, vagy emberi erőforrás kockázatok: személyzeti kockázatok).
3. A szervezeti egységek vezetői az önértékelés módszertanát alkalmazzák.
A kockázatkezelés
1. A szervezet egységek vezetőinek a kockázatkezelési tevékenységében támaszkodniuk kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira.
2. A kockázatazonosítással megfelelő válaszlépéseket kell kidolgozni a kockázat mérséklése érdekében és javaslatként felterjeszteni a főigazgatónak. A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat az elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell döntésre felterjeszteni. A kockázattűrő képesség meghatározása a javaslatban elengedhetetlen feltétel a kockázati stratégia kialakításához. Az MKEH három kockázatkezelési stratégiát különböztet meg, döntéseinek meghozatalánál:
– Kockázat átadása (biztosítás révén);
– Kockázat elviselése (válaszintézkedés aránytalanul nagy költségei miatt);
– Kockázat kezelése (a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése).
3. A tárgyévre szóló munkaterv/célkitűzések végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges.
4. A választott intézkedés során a kockázatkezelésre gyakorol hatást is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel.
5. A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében a főigazgató intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést a vizsgálat elvégzésére.
6. A folyamatba épített hatékony ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni.
7. A kockázatkezelést a szervezeti egységek vezetői végezhetik egyedül, vagy átruházhatják az egyes szakmai területek (osztályok) vezetőire a területet érintő kockázatok kezelését.
A kockázatkezelés időtartama
1. A kockázatkezelési tevékenységet a döntések előkészítésénél, illetve a költségvetési tervezés első szakaszaiban kell megkezdeni az adott szervezeti egységek vezetőinek.
2. Az adott szervezeti egység vezetőjének tárgy év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a megállapításokat, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával.
A kockázatok és intézkedések nyilvántartása
1. A főigazgató által kijelölt személy nyilvántartja a feltárt kockázatokat, hibákat.
2. A nyilvántartás tartalmazza minden kockázatra kiterjedően a bekövetkezés valószínűségét, az esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelős munkatárs nevét.
3. A kockázatkezelési eseteket a szervezeti egység vezetője elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére.
*
Az utasítást a 20/2009. (XII. 31.) NFGM utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte 2010. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás