• Tartalom
Oldalmenü

20/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet

a Csokonyavisontai fás legelő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

2008.08.30.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 5/1977. OTvH számú határozatával védetté nyilvánított, valamint a Csokonyavisontai fás legelő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 44/2007. (X. 18.) KvVM rendelettel fenntartott védettségű Csokonyavisontai fás legelő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét a melléklet szerint állapítom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 20/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelethez

A Csokonyavisontai fás legelő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitűzések

– A hagyományos tájhasználat nyomán kialakult fás legelő és idős fáinak [kocsányos tölgy (Quercus robur), csertölgy (Quercus cerris), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), vadcseresznye (Prunus avium) és vadkörte (Pyrus pyraster) egyedek], valamint a tájképi sokszínűség megőrzése.

– A mozaikos élőhelyegyüttes, a mészmentes homokon kialakult értékes növénytársulások és a területen élő ritka növény- és állatfajok [például halvány sáfrány (Crocus vittatus), szőrös nyír (Betula pubescens), őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis), fekete gólya (Ciconia nigra), rétisas (Haliaeetus albicilla), barna kánya (Milvus migrans), nagy tűzlepke (Lycaena dispar)] megőrzése.

– A fajgazdag állatvilág életfeltételeinek biztosítása.

– A természetközeli erdők megőrzése.

– A legeltetéses állattartás mint hagyományos gazdálkodási forma fenntartása a területen.

– A tudományos kutatás, az oktatás és a természetvédelmi szemlélet erősítésének elősegítése.

2. Természetvédelmi stratégiák

– Az élőhelyek mozaikosságát követő, azt megőrző természetvédelmi kezelési módok alkalmazása.

– A fás legelő jellegzetes tájképi értékének megőrzése a hagyományos gazdálkodási módok folytatásával.

– Az őshonos fafajú, elegyes erdők természetközeli állapotának (szintezettség, holt faanyag, természetes erdőszegély) megőrzése.

– A területen engedélyezett erdőgazdálkodási tevékenységet a természet- és tájvédelem érdekeinek alárendelve, azok sérelme nélkül, a védett természeti területekre érvényes elvek szem előtt tartásával kell végezni.

– A fenntartási, természetvédelmi kezelési, fejlesztési, tudományos kutatási és gazdálkodási tevékenységek tervszerű és összehangolt folytatása a területen.

– A terület zavartalanságának biztosítása.

– Az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő fajok visszaszorítása.

– Természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások végzése.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

– A területen a művelési ág megváltoztatása tilos, kivéve a gyep művelési ágú területeket, ha azok beerdősülése nagyon előrehaladott (záródott cserjeszint) és a gyep helyreállítására nincs mód.

3.1.2. Fajok védelme

– A ragadozó madarak közül a darázsölyv (Pernis apivorus) állományának növekedése és a kabasólyom (Falco subbuteo) újbóli megtelepedése érdekében műfészkeket kell kihelyezni.

– Fokozottan védett madárfajok (például fekete gólya, barna kánya, darázsölyv) egyedei fészkének 100 méter, költési és fiókanevelési időszakban (december 15.–augusztus 1.) 400 m sugarú körzetében mindennemű gazdálkodási tevékenység, illetve egyéb zavarás tilos.

3.1.3. Látogatás

– A területen tömegrendezvény nem rendezhető.

3.1.4. Terület- és földhasználat

– Új épületek, építmények építése tilos, kivéve ha a külterjes állattartást szolgálják, ekkor kötelező a hagyományos, tájba illő kivitel.

– Új nyomvonalas létesítmény csak a felszín alatt, közút nyomvonalával párhuzamosan, attól legfeljebb 3 m távolságban vezethető.

– Hulladék elhelyezése tilos a területen.

– Bányászati és ipari tevékenység nem folytatható a területen.

– A területen – a 0445 hrsz.-ú ingatlanon található RUL–3 jelű kút felszámolásával kapcsolatos tevékenységek kivételével – tilos olyan tevékenységet folytatni, olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely annak jellegét, védett növény- és állatvilágát zavarja vagy veszélyezteti.

– A területen hosszú távon csak őshonos vadfajokból álló vadállomány tartható fenn.

– A vadállományt a terület vadászati üzemtervében meghatározott vadeltartó képességének megfelelő szintre kell csökkenteni.

– A területen újabb vadat vonzó létesítményt (sózó, szóró, itató) tilos elhelyezni.

– A területen a vízfolyások medrét tisztítani, mélyíteni és szélesíteni csak a természetvédelmi célokkal összhangban, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) egyeztetett módon lehet úgy, hogy azzal a terület vízzel való ellátottsága ne csökkenjen.

– A terület vízellátásának javítása érdekében az árkokban lefolyó víz duzzasztásával a vizet minél tovább a területen kell tartani.

– Mindennemű vízrendezési beavatkozás az igazgatóság szakembereivel előzetesen egyeztetett módon történhet.

– Zsilip, áteresz kizárólag a természetvédelmi célú vízellátás biztosítása érdekében, a természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető.

– A közutakon kívül a gépjárműhasználat csak a meglévő utakon természetvédelmi kezelési, továbbá jogszerűen végzett gazdálkodási, karbantartási és fenntartási tevékenységek elvégzése érdekében, illetve havária esetén lehetséges.

3.1.5. Természetvédelmi infrastruktúra

– A terület határára hatósági tájékoztató táblákat kell kihelyezni.

3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése

– A gyepeket elsősorban legeltetéssel kell kezelni. Ha erre nincsen mód, a gyepet évente le kell kaszálni. A gyepek kezelésének időpontját lehetőség szerint a területen található gyomnövények és esetleges allergén hatásaik figyelembevételével kell meghatározni.

– A gyepek további beerdősülését, cserjésedését rendszeres cserjeirtással, szárzúzózással meg kell akadályozni.

– A gyepterületeken tilos a műtrágyahasználat, növényvédőszerek közül csak a biogazdálkodásban megengedettek alkalmazhatók.

– Tilos a gyep feltörése.

– A védett növény- és állatfajok megóvása, illetve a gyep túllegeltetésének elkerülése érdekében a természetvédelmi hatóság az igazgatóság kezdeményezésére a legeltetést és a kaszálást térben és időben korlátozhatja.

3.2.2. Erdők kezelése

– Az erdészeti munkák során a természeteshez közeli fafaj-összetételű és állomány-szerkezetű erdő kialakítására és fenntartására kell törekedni.

– A mozaikos társulásszerkezet kialakítása, illetve fenntartása érdekében az erdők közötti gyepfoltok beerdősítése tilos.

– A nem őshonos fafajú erdőket fokozatosan őshonos fafajokból álló erdővé kell átalakítani.

– A felújítási munkálatokat a talaj lehető legkisebb mértékű bolygatásával kell elvégezni.

– Erdősítést őshonos fafajokkal kell végezni, a csemeteneveléshez azonos származási körzetből kell a magokat beszerezni.

– Fokozottan védett madárfaj egyedei fészkének 400 méter sugarú körzetében csak a költési és a fiókanevelési időn (december 15.–augusztus 1.) kívül szabad erdőgazdálkodási beavatkozásokat végezni, 100 méter sugarú körben semminemű erdészeti munka nem végezhető.

– A fakitermelést szeptember 1. és március 1. között kell elvégezni (az akác-átalakítás kivételével, amit augusztus folyamán is lehet végezni).

– Az egykori legelőről megmaradt idős, böhöncös fákat sem élő, sem elpusztult állapotban nem szabad kitermelni, ledönteni. A gyérítések során az élő idős fák koronájába benőtt fákat ki kell vágni, hogy oldalágaik árnyékoltsága csökkenjen.

– A Csokonyavisonta 69 D és 69 E erdőrészletekben és az erdőkben található vízborításos foltokban semminemű bolygatás, illetve erdészeti munka nem engedhető meg (még egészségügyi termelés sem), kivéve ha a kedvező ökológiai állapotok fennmaradását külső hatás veszélyezteti.

– A gyérítések során az elegyfákat kímélni kell, a lábon száradt fák legalább felét, a böhöncös fákból hektáronként legalább 3–4 egyedet, továbbá az odvas fákat meg kell hagyni, az elpusztult és gazdaságilag értéktelen fákat nem kell ledönteni.

– Őshonos állományok véghasználatakor – az állományszerkezet stabilitásától függő méretben, illetve mennyiségben – hagyásfa csoportokat és hagyásfákat kell visszahagyni.

– Az akác állományok fafajcseréje során az állomány alatt jelen lévő vagy a beültetett őshonos fajok egyedeire kell a felújítást alapozni.

– A kései meggy terjeszkedésének megakadályozására a már termő egyedeket minél hamarabb ki kell termelni, a sarjakat pedig 3–8 évente le kell verni – a vegyszeres kezelést sem kizárva.

Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.

3.2.3. Művelés alól kivett területek kezelése

– A kivett utak esetében az útszegély vegyszeres gyomirtása tilos kivéve, ha az zárlati kártevők vagy egyéb veszélyes károsítók elleni védekezésre irányul.

– A művelés alól kivett területek kezelése során gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjedő fajok visszaszorításáról.