20/2008. (HK 6.) HM utasítás
a Magyar Honvédség Egységes Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Titokvédelmi és Ügyviteli Szabályzata kiadásáról szóló 11/1996. (HK 7.) HM utasítás módosításáról1
2008.03.05.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének p) pontja, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. §-ának (2) bekezdése, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján – a Magyar Honvédség Egységes Iratkezelési Szabályzatának kiadása tekintetében az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel, továbbá a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltárával egyetértésben – a Magyar Honvédség Egységes Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Titokvédelmi és Ügyviteli Szabályzata kiadásáról szóló 11/1996. (HK 7.) HM utasítás módosításáról az alábbi
1. § Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együttesen: szervezetek) terjed ki.
2. § Ezen utasítás mellékleteként kiadom a Magyar Honvédség Egységes Iratkezelési Szabályzatát (a továbbiakban: MH ISZ).*
3. § (1) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális rendeltetésű iratainak készítését és kezelését az MH ISZ előírásainak figyelembevételével a honvédelmi miniszter által jóváhagyott külön főigazgatói utasítás szabályozza.
(2) Az MH ISZ előírásai – a legfőbb ügyész által kiadott utasítás rendelkezéseivel együtt – irányadók a katonai ügyészségek iratkezelési tevékenységére is, amennyiben ezen előírások ellentétes szabályokat állapítanak meg abban az esetben a legfőbb ügyész utasítását kell alkalmazni.
4. § (1) A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Titokvédelmi és Ügyviteli Szabályzata kiadásáról szóló 11/1996. (HK 7.) HM utasítás mellékletét képező Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Titokvédelmi és Ügyviteli Szabályzata (a továbbiakban: szabályzat) címe helyébe a következő cím lép:
„A MAGYAR HONVÉDSÉG
TITOKVÉDELMI SZABÁLYZATA”
5. § (1) A szabályzat 1. pontjának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A szabályzat 1. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő c) alponttal egészül ki:
(A Magyar Honvédség Titokvédelmi Szabályzata … célja, hogy …meghatározza)
„b) a minősített iratok készítésének, nyilvántartásának, átadás-átvételének, továbbításának, tárolásának, ellenőrzésének és irattári-levéltári kezelésének szabályait;
c) az ügyvitel külön szabályait, illetve az ügyvitel ellenőrzésének szabályait.” ”
6. § (1) A szabályzat 2. pontjának felvezető szövege, a)–d) alpontja és e) alpontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A TSZ hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire, (a továbbiakban együttesen: szervezetek; a szervezetek összefoglaló rövidítése: MH), valamint ezek állományába tartozó személyekre bel- és külföldön egyaránt.”
(2) A szabályzat 2. pontjának utolsó előtti bekezdésében a „KFH és a KBH” szövegrész helyébe a „Katonai Felderítő Hivatal (a továbbiakban: KFH) és a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: KBH)” szövegrész lép.
(3) A szabályzat 2. pontja az alábbi bekezdéssel egészül ki:
„Ezen szabályzatban nem rendezett iratkezelési kérdésekben az MH Egységes Iratkezelési Szabályzatában rögzített, köziratokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
7. § A szabályzat 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A titokvédelem azon rendszabályok és eljárások összessége, amelyek érvényesülésével biztosítható, hogy a szervezetek vagy objektumok rendeltetésével, működésével kapcsolatos minősített adat illetéktelen szervek vagy személyek birtokába ne jusson, a megszerzett információ valódiságának megítélésében bizonytalanok legyenek, továbbá a fedőinformációk megismerésével téves következtetésre jussanak.”
8. § A szabályzat 5. pontjának első és második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyvitel olyan komplex érdemi tevékenység, amely – a vonatkozó jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően – magába foglalja az ügyek intézését, a nyílt iratok és a minősített iratok, adatok kezelését.
Az ügyintézés során a TSZ hatálya alatt állók számára a szolgálati út betartása kötelező, melytől csak a kiadványozó utasítására térhetnek el.”
9. § (1) A szabályzat 7. pontja első bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szervezet parancsnoka (vezetője) köteles gondoskodni arról, hogy a titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat és a TSZ rendelkezéseit az ügyintézői állomány részére rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – továbbképzés keretében oktassák.”
(2) A szabályzat 7. pontja második bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A katonai felsőoktatási intézmény hallgatói részére a titokvédelmi jogszabályokat és a TSZ előírásait oktatni kell.”
(3) A szabályzat 7. pontjának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A magasabb beosztásra felkészítő tanfolyamon az érintett állomány részére a titokvédelmi és a minősített iratkezelés szabályait – a várható beosztásnak megfelelően – oktatni kell.”
10. § A szabályzat 8. pontjának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A HM jogi szakállamtitkára – a KFH és a KBH nemzetbiztonsági vonatkozású titokvédelmi és a minősített iratkezelési tevékenységének kivételével – végzi az információvédelemre vonatkozó jogszabályokban, valamint a TSZ-ben meghatározott feladatok MH szintű szakirányítását.”
11. § A szabályzat 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. A katonai szervezeteknél szakmailag az objektumvédelemért a titokvédelmi főtiszt, vagy a hadműveleti biztosító (fő-)tiszt, egyéb szervezeteknél az erre kijelölt személy, az iratok titokvédelméért az ügyviteli szerv vezetője, az elektronikus információvédelmi eljárásokért a számítástechnikai titokvédelmi felelős vagy rendszerbiztonsági felelős felel.”
12. § A szabályzat 10. pontjának első, második és harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyviteli szerv élén a vezető áll, aki felelős a nyílt és minősített iratok ügyviteli szervnél történő előírások szerinti kezeléséért, továbbá az ügyintézőknél és ügykezelőknél levő minősített iratok TSZ előírásai szerinti kezelésének, tárolásának ellenőrzéséért. Feladata az alárendelt (irányítása alá tartozó) ügyviteli szervek, a vezetése alatt álló szerv beosztottjainak, valamint a szervezethez tartozó ügyintézők és ügykezelők kiképzése, minősített iratkezelési feladataik végrehajtásának ellenőrzése, továbbá minden – az irat titokvédelmével, az iratkezeléssel összefüggő – tevékenység, amelyet a szervezet parancsnoka (vezetője) a feladatkörébe utal.
Az ügykezelő tevékenységét az ügyviteli vezető által meghatározott módon végzi. A nyílt iratok előírások szerinti kezelésén túl felelős a minősített iratoknak a TSZ-ben meghatározott módon történő kezeléséért.
A minősített adatok és iratok kezelését végző ügyviteli szerv állományában olyan személy alkalmazható, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, a meghatározott követelmények szerint a titokvédelemre vonatkozó jogszabályokból és jelen szabályzatból a kijelölt vizsgabizottság előtt vizsgát tett és a továbbképzésben folyamatosan részt vesz, továbbá a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését végrehajtották. Az eredményes vizsga letételéről az érintett Igazolást kap. A felkészítés és a vizsgáztatás az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetőjének intézkedése alapján történik.”
13. § A szabályzat 11–12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. Ügyintéző az a személy, aki jogszabályi felhatalmazás alapján a minősített adatokkal, iratokkal, valamint ügyekkel kapcsolatos érdemi tevékenységet végzi.
12. A szervezet parancsnoka (vezetője) a minősített adatokra vonatkozó titokvédelmi jogszabályok, valamint a TSZ előírásainak értelemszerű figyelembevételével Helyi Titokvédelmi Szabályzatban határozza meg a szervezetre vonatkozó helyi eljárási szabályokat.”
14. § A szabályzat 16. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Védett körletnek minősülnek a légierő csapatai egység és annál magasabb szintű vezetési pontjai, valamint a különleges technika elhelyezését biztosító elkülönített (bekerített), technikai őrzés-védelmi berendezésekkel ellátott és hagyományos őrséggel vagy kombinált módon őrzött, a személyek be- és kilépésének jogosságát ellenőrző-áteresztő pont (a továbbiakban: EÁP) szolgálat vagy technikai beléptetési rendszer által ellenőrzött olyan berendezett körlet, amely magában foglalja a különleges technika és annak működéséhez szükséges eszközök raktárait, telephelyeit és tüzelő- (indító-) állásait.”
15. § (1) A szabályzat 17. pontjának g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A védett körletek és a különleges technikai eszközök felderítés elleni védelme:)
„g) az MH elektronikai hadviselésért felelős szerv vezetője – a részére külön intézkedésben meghatározott esetekben – az elektronikai eszközök teljes vagy részleges kisugárzási tilalmát rendelheti el;”
(2) A szabályzat 17. pontjának i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A védett körletek és a különleges technikai eszközök felderítés elleni védelme:)
„i) a készenlét fokozása esetén létesítendő megtévesztő objektumok és álláskörletek berendezésére a Honvéd Vezérkar főnök helyettes külön intézkedik.”
16. § A szabályzat 18. pontja b) alpontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„EÁP-szolgálatba kellően felkészített és határozott fellépésű katonák, illetve fegyveres biztonsági őrök vezényelhetők.”
17. § A szabályzat 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. A védett körleten belüli munkába a személyek bevonását – a saját és az alárendelt csapatok állományából – a védett körletért felelős szervezet parancsnoka (vezetője) és elöljárói engedélyezhetik. A más alárendeltségbe tartozó személy vagy az MH állományába nem tartozó magyar és külföldi állampolgárok esetében az engedélyezés a 66. pontban meghatározott személyek hatáskörébe tartozik. Külföldi állampolgárok részére engedély csak akkor adható, ha tevékenységük a hivatalos kapcsolattartás felvételéről szóló külön rendelkezésben meghatározott feltételeknek megfelel.”
18. § A szabályzat 27–28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. A zárt körlettel kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes vezetők (főnökök) határozzák meg. Az elektronikus beléptető eszközök telepítésére vonatkozó igényeket szolgálati úton az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervéhez kell felterjeszteni, a KFH és a KBH kivételével.
28. A titoktartásra vonatkozó Kötelezvény (3. számú minta) alapján írásban kell nyilatkozni a szervezetek állományába nem tartozó azon személyeknek, akik az engedélyezett tevékenységük során „B” kategóriás szervezettel kapcsolatos minősített adatok birtokába juthatnak. A Kötelezvény kitöltéséért, aláíratásáért, nyilvántartásáért és tárolásáért a 9. pont alapján kijelölt személy a felelős.”
19. § (1) A szabályzat 30. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az őrzés-védelemmel, valamint a biztosítással kapcsolatos feladatok:)
„a) az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője által külön meghatározott védett körletek őrzés-védelmét elsősorban kül- és beltéri technikai jelzőeszközökkel kell biztosítani. Ezen eszközök csak központi beszerzéssel rendelhetők meg, illetve telepíthetők;”
(2) A szabályzat 30. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az őrzés-védelemmel, valamint a biztosítással kapcsolatos feladatok:)
„d) az új objektumok létesítésénél, felújításánál figyelembe kell venni azok vizuális, termovíziós és fotográfiai felderítés elleni védelmének (álcázásának) követelményeit. Az objektum építési programjának fedésére – a tervezés és a kivitelezés feladataival kapcsolatos valamennyi okmányban – a beruházó, vagy a Honvéd Vezérkar főnöke által meghatározott fedőnevet és legendát kell alkalmazni;” ”
(3) A szabályzat 30. pontjának f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az őrzés-védelemmel, valamint a biztosítással kapcsolatos feladatok:)
„f) a különleges technika meghibásodása esetén – amennyiben azt a saját állománnyal nem tudják elhárítani és a technika nem szállítható (nem vontatható) – a javítási munkálatokat csak az adott technikai eszköz szervizelésére kijelölt szervezet szakemberei, vagy a 66. pontban meghatározott elöljárók engedélyével rendelkező személyek hajthatják végre;”
(4) A szabályzat 30. pontjának i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az őrzés-védelemmel, valamint a biztosítással kapcsolatos feladatok:)
„i) a különleges technikai eszközök bemutatása – az MH állományába nem tartozó személyek részére – bármilyen rendezvény alkalmából csak a 66. pontban meghatározott elöljárók hozzájárulásával történhet.”
20. § A szabályzat 31. pontjának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szervezetek és objektumaik „B–D” kategóriába sorolása, valamint a technikai eszközök különleges kategóriába sorolása az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető hatáskörébe tartozik.”
21. § A szabályzat 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. Az „A” kategóriába tartozó szervezetek objektumai a 16. pontban meghatározottak szerint védett körletnek minősülnek. Felderítés elleni védelmük, valamint biztonságuk megszervezésének követelményeit az objektum üzemeltetéséért felelős vezető „Rezsim” kezelési utasítással ellátott külön intézkedésben szabályozza.”
22. § A szabályzat 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. Az elektronikai, robbanóanyag-, a központi lőszer-, fegyver- és üzemanyag- raktárak területén a személyek benntartózkodásának, a technikai eszközök mozgásának rendjét az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) parancsnoka szabályozza.”
23. § A szabályzat 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
42. A „D” kategóriába tartozó szervezetek részére a titokvédelmi követelményeket és az általános biztonsági rendszabályokat – a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata előírásainak figyelembevételével – az illetékes szolgálati elöljárók (főnökök) határozzák meg.”
24. § A szabályzat 45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. A szervezetek objektumaiba, azok védett körleteibe – az „A” kategóriába tartozó objektumok kivételével – belépési engedély nélkül beléphetnek: a honvédelmi miniszter, a HM államtitkár, szakállamtitkárok és kabinetfőnök, a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, valamint a KBH főigazgatója.”
25. § A szabályzat 46. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Olyan objektumoknál, ahol a kiadott belépési engedéllyel ellátott személyek beléptetése aktívkártyával történik, az aktívkártyák igénylésének és kiadásának rendjét az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője szabályozza. A HM elhelyezésére szolgáló objektumokkal kapcsolatos szabályozást – a honvédelmi miniszter felhatalmazása alapján – az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetőjével egyetértésben az objektum parancsnokok szabályozzák. Az aktívkártya (a vendégkártya kivételével) csak az adott személy részére kiadott belépési engedéllyel együtt érvényes.”
26. § A szabályzat 47. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az olyan külföldi személyek részére, akiket a HM-nél, valamint a HM szervezeteknél, illetve a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél végzendő feladatok ellátására három hónapnál hosszabb időre szóló szerződés köt, állandó belépési engedély – eseti elbírálás alapján – a HM, valamint a HM szervezetek esetében a HM kabinetfőnök, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek esetében a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével adható.”
27. § (1) A szabályzat 48. pontja b) alpontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A HM objektumaiba képviselői igazolvánnyal belépő személy érkezését a rendész szolgálat köteles a képviselőt fogadó elöljárónak, vagy az általa kijelölt személynek jelenteni, majd a képviselőt az elöljáróhoz kísérni.”
(2) A szabályzat 48. pontja b) alpontja harmadik bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A HM objektumai kivételével a szervezetekhez képviselői igazolvánnyal érkező személyt a kapuügyeletes kísérje a HDM (EGYS.) Ü-hez, aki a képviselő érkezését jelenti a parancsnoknak (vezetőnek).”
28. § (1) A szabályzat 49. pontjának felvezető szövege és a)–c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az MH információvédelemi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve által kiadott jelszámos állandó belépési engedélyek – az érvényes szolgálati (személyi) igazolvánnyal, illetve a személyazonosságot hitelt érdemlően bizonyító más okmánnyal együtt – a szervezetek objektumaiba és védett körleteibe a következők szerint jogosítanak belépésre:
a) az 1/Z jelszámos belépési engedély az MH objektumaiba – a KFH, KBH objektumai kivételével –, valamint azok védett körleteibe;
b) az 1-es jelszámos belépési engedély az MH objektumaiba, a KFH, KBH objektumai, valamint a védett körletek kivételével;
c) a 2/Z jelszámos belépési engedély az MH ÖHP és alárendelt szervezetei objektumaiba, valamint azok védett körleteibe;”
(2) A szabályzat 49. pontjának g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MH információvédelemi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve által kiadott jelszámos állandó belépési engedélyek – az érvényes szolgálati (személyi) igazolvánnyal, illetve a személyazonosságot hitelt érdemlően bizonyító más okmánnyal együtt – a szervezetek objektumaiba és védett körleteibe a következők szerint jogosítanak belépésre:]
„g) a 4-es jelszámos belépési engedély a HM objektumokba;”
29. § A szabályzat 50–51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. A 49. pont a)–i) alpontjában felsorolt jelszámos belépési engedélyek nem jogosítanak belépésre a HM I. objektum I. emeletére, az „A” kategóriába sorolt szervezetek védett körletébe, valamint a KFH és a KBH objektumaiba.
51. A HM I. objektum I. emeletére belépésre jogosítanak az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve által kiadott (1/Z, 1-es, 4-es, 4/I-es) jelszámos belépési engedélyek, amelyeken a piros színű I. jelszám is feltüntetésre került.
A HM objektumokban elhelyezett szervezetek zónásított (beléptető terminállal ellátott) körleteibe az adott objektumba belépést biztosító engedélyekkel, továbbá az illetékes vezető engedélyével lehet belépni.”
30. § A szabályzat 52. pontjának e)–f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ideiglenes belépési engedély:)
„e) az MH fizikai biztonságának szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője által aláírt O – P igazolvány, amely a Platina rendszer szervizelésére jogosult személy részére (az abban meghatározott feladat végrehajtásának időtartamáig) biztosít belépést az objektum területére;
f) az „SZ” típusú engedély (az MH fizikai biztonságának szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője által aláírt, szolgáltatási célból központilag kiadott okmány), amely a meghatározott szolgáltatási feladat elvégzésére jogosult személy részére – a szervezet állományából kijelölt kísérő jelenlétében – biztosít belépést az objektumba;”
31. § (1) A szabályzat 53. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egyszeri belépési engedély az adott objektumba, védett körletbe érkező (berendelt) – állandó vagy ideiglenes belépési engedéllyel nem rendelkező – személy részére biztosít belépést, amely lehet:]
„a) a Belépőlap, amely a rajta feltüntetett jelzésnek megfelelően az adott objektumba előre nem tervezetten érkezők beléptetésére jogosít; a védett körletek kivételével;”
(2) A szabályzat 53. pontjának c)–d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egyszeri belépési engedély az adott objektumba, védett körletbe érkező (berendelt) – állandó vagy ideiglenes belépési engedéllyel nem rendelkező – személy részére biztosít belépést, amely lehet:]
„c) az Egyszeri belépési engedély-tömb, amely a szervezetek parancsnokai (vezetői), vagy az általuk felhatalmazott személy aláírásával az objektum területére belépésre jogosít;
d) a Riportkészítési engedély, amely az újságírók (tudósítók) részére a 81. pontban felhatalmazott személyek aláírásával, a kijelölt katonai szervezet objektumába, illetve védett körletébe belépésre jogosít;”
32. § (1) A szabályzat 54. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az 53. pont a) és e) alpontjaiban meghatározott egyszeri belépési engedéllyel bebocsátott személy adatait a kapuügyeletes (rendész) szolgálatnál vezetett nyilvántartó füzetben („Nyilvántartás a belépőlappal bebocsátott személyekről”) rögzíteni kell: a belépő személy nevét, személyi igazolványa számát, annak a nevét, akihez megy, a belépés és a távozás idejét (hó, nap, óra), valamint a kísérő nevét és rendfokozatát. Olyan objektumok esetében, ahol technikai beléptető rendszer működik, a fenti adatokat a rendszeren kell rögzíteni.”
(2) A szabályzat 54. pontjának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az 53. pont a) és c) alpontjai alapján egyszeri belépési engedéllyel bebocsátott személyek, csak megfelelő ellenőrzéssel közlekedhetnek.”
33. § A szabályzat 55. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egyszeri belépési engedélyt távozáskor a kapuügyeletes (EÁP-, rendész-, diszpécser) szolgálatnak le kell adni.” ”
34. § A szabályzat 56–57. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. A jelszámos belépési engedély-űrlapok nyomdai elkészíttetéséért, a fényképes belépési engedélyek elkészítéséért, valamint azoknak az érintett szervezetek számára történő biztosításáért az MH fizikai biztonságának szakmai felügyeletét ellátó HM szerv a felelős.
A szervezetek számára biztosított jelszámokat az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője intézkedésben határozza meg. A szervezetek parancsnokai (vezetői) a jelszámokat hatáskörükben, annak figyelembevételével osztják el, hogy elöljárói szintenként legyen olyan jelszám, amely belépésre jogosít az alárendeltjeik valamennyi objektumába, illetve védett körleteibe, a többi jelszám pedig csak egy – egy adott objektumba vagy védett körletbe biztosítson belépést. Az alárendeltek részére kiadott jelszámokat tartalmazó összesített kimutatást a következő évi belépési engedély-igényekkel együtt az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervnek kell felterjeszteni (megküldeni).
57. Az 1/Z, az 1-es, a 2/Z, a 2-es, a 4-es jelszámok feltüntetése és a belépési engedélyek kiadása az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve hatáskörébe tartozik. Ezen belépési engedélyeket (a fényképes jelszámos belépési engedélyek kivételével) a „HM Informatikai és Információvédelmi Főosztály” feliratú, számnélküli, kisméretű körbélyegzőjével kell lebélyegezni és az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervének vezetője által megbízott személy aláírásával kell ellátni.”
35. § A szabályzat 58. pontja felvezető szövegének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Magyar Honvédség belső szabályozó tevékenységének rendjéről szóló HM utasítással összhangban, a sorszámos rendelkezésben meg kell határozni:”
36. § A szabályzat 66. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. A szervezetek védett körleteibe ideiglenes belépés engedélyezésére jogosult:
a) a HM szervezetek esetében a HM államtitkár, az alárendeltségnek megfelelően a HM kabinetfőnök és a szakállamtitkárok, az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető, valamint az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervének vezetője;
b) a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek esetében a Honvéd Vezérkar főnöke, a Honvéd Vezérkar főnök helyettes, valamint az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervének vezetője;
c) az MH ÖHP alárendeltségébe tartozó szervezetek esetében az MH ÖHP parancsnoka és helyettesei.”
37. § (1) A szabályzat 67. pontja első bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A belépési engedély iránti kérelmeket a 66. pont a) és b) alpontjai szerinti esetekben az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervének vezetője részére kell megküldeni.”
(2) A szabályzat 67. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 66. pont c) alpontja szerinti esetben a belépési engedély iránti kérelmet az ott megjelölt szervezetek parancsnokához kell megküldeni.”
38. § A szabályzat 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. Az MH ÖHP parancsnoka és helyettesei a szolgálati vagy szakmai alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek védett körletébe – az „A” kategóriába tartozó szervezetek kivételével – ideiglenes belépést engedélyezhetnek a katonai tanintézetek tanári- és hallgatói állománya részére kiképzési foglalkozások megtartása céljából.”
39. § A szabályzat 69–70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. A HM szervei, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek és a Katonai Főügyészség az 1/Z, az 1-es, a 2/Z, a 2-es, a 4-es jelszámos belépési engedély- és engedélyűrlap-igényüket az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervének minden év október hó 1-ig küldik meg.
A HM objektumokban elhelyezett szervezetek zónásított körletébe történő belépésre vonatkozó igények megküldése előtt meg kell kérni az adott szervezet vezetőjének hozzájárulását.
Az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv a belépési engedélyeket csak pontosan kitöltött névjegyzék (név, rendfokozat, beosztás, születési év, hó, nap, szolgálati vagy személyi igazolvány száma és belépési jogosultság megjelölése) alapján adhatja ki.
A fényképes aktívkártyás jelszámos belépési engedélyek visszavonásig érvényesek. Ezen engedéllyel rendelkezők adatait és a belépési jogosultságukat csak pontosítani kell.
70. Az 1/Z és I-es jelszámmal kiegészített belépési engedéllyel kell ellátni a HM főosztályvezetőket és helyetteseiket; a KFH főigazgatóját és helyetteseit, valamint a KFH Biztonsági Főosztály vezetőjét; a KBH főigazgatóját és helyetteseit; az MH ÖHP parancsnokát és helyetteseit; a katonai főügyészt, a Katonai Főügyészség Katonai Főosztály vezetőjét, valamint a Budapesti Katonai Ügyészség vezetőjét.
Az 1-es és I-es jelszámmal kiegészített belépési engedéllyel kell ellátni a HM főosztályvezetőit és helyetteseiket.
Az 1-es jelszámos belépési engedéllyel kell ellátni a HM osztályvezetőit és helyetteseiket, az MH ÖHP főnökeit.
Az MH fel nem sorolt személyi állományát az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervéhez megküldött igények elbírálását és engedélyezését követően kell belépési engedéllyel ellátni.
Az I jelzés engedélyezése a HM kabinetfőnök, az 1/Z és az 1 jelszámok engedélyezése a Honvéd Vezérkar főnöke és az MH információvédelmét szakirányító állami vezető, a 2/Z és a 2 jelszámok engedélyezése az MH ÖHP parancsnok hatáskörébe tartozik.
A funkcionális feladat indoklásával az I jelzés és az 1/Z, 1 jelszámok engedélyezésére vonatkozó kérelmeket az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője útján kell felterjeszteni.
Az MH állományába tartozó személyeknek a 4 jelszámot az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője engedélyezi.
A fel nem sorolt beosztások esetében az egyes személyek részére a funkcionális feladataik ellátásához szükséges jelszámos állandó belépési engedélyt kell biztosítani.”
40. § A szabályzat 71. pontja a következő mondattal egészül ki:
„Beosztás változása esetén a jogosultságot felül kell vizsgálni.”
41. § A szabályzat 72. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. Az MH szerveivel együttműködő minisztériumok, valamint más központi államigazgatási szervek állománya részére a jelszámos állandó belépési engedély a HM kabinetfőnök, az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve helyettese által jóváhagyott névjegyzék alapján és az általuk engedélyezett személyeknek adható ki.”
42. § A szabályzat 73. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az érvényüket vesztett 1/Z, 1-es, 2/Z, 2-es, és 4-es jelszámmal ellátott belépési engedélyeket január 30-ig az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervének vissza kell küldeni, a többi jelszámos belépési engedélyt saját hatáskörben kell megsemmisíteni.”
43. § A szabályzat 74. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv a HM objektumaiban elhelyezett szervek részére évente annyi egyszeri belépésre jogosító Belépőlapot ad ki, hogy osztályonként egy darabbal rendelkezzenek.”
44. § (1) A szabályzat 75. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A jelszámos állandó belépési engedélyt a szolgálati (személyi) igazolvánnyal együtt kell tárolni és megbízhatóan őrizni. Az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve által kiadott 1/Z, 1-es, valamint a HM objektumaiba belépésre jogosító 4-es jelszámmal ellátott belépési engedélyek elvesztését az elvesztés idejének, helyének, körülményeinek és a tett intézkedésnek pontos leírásával az érintett szervezet parancsnoka (vezetője) – a szolgálati út betartásával – az MH információvédelmének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetőjének írásban (telefaxon) jelenti.” ”
(2) A szabályzat 75. pontjának harmadik és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az elveszett belépési engedély érvénytelenítésére az MH információvédelmének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője az érintett szervek felé írásban intézkedik.
A HM szervezetek vezetői, az általuk kiadott jelszámos, állandó belépési engedélyek elvesztése esetén hatáskörükben a fentiek szerint járnak el.”
45. § A szabályzat 77. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. A honvédelmi adatok sajtó útján történő nyilvánosságra hozatalának szabályai a szervezetek állománya részére előírt azon követelmények összessége, amelyek betartásával biztosítható, hogy minősített adatok az arra jogosult elöljárók engedélye nélkül ne kerüljenek a nyílt sajtóban közzétételre, és ezen adatok illetéktelen személyek birtokába sajtó útján ne juthassanak.”
46. § A szabályzat 79. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. Honvédelmi témában minősített adatot – tájékoztatót – bármilyen módon nyílt sajtóban közzétenni, vagy erről a sajtó képviselőjének nyilatkozni csak az adat minősítőjének engedélye alapján szabad.”
47. § A szabályzat 81. pontjának a)–c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A riportkészítési engedély aláírására jogosult:)
„a) Minősített adatokat nem érintő témák esetében az adott szervezet parancsnoka (vezetője) és elöljárói, továbbá a HM sajtónyilvánosságért felelős szervezeti elemének vezetője.
b) A szervezetek védett körletét érintő témák esetében az alárendeltségnek megfelelően a HM államtitkár, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek esetében a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, más esetben a HM szakállamtitkárok.
c) A honvédelmi vonatkozású állam- és szolgálati titkot érintő adatok esetében az államtitok minősítésére felhatalmazottak közül a magasabbegység parancsnoka, a vele azonos, vagy a nála magasabb jogállású elöljáró.”
48. § A szabályzat 82–83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. A 81. pont b) és c) alpontjai szerinti engedélyeket minden esetben az alárendeltség figyelembevételével, az MH ÖHP parancsnokának hatáskörébe tartozó ügyeket közvetlenül, más esetekben az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője útján kell aláírásra felterjeszteni.
A riportkészítés során elhangzott és nyilvános közlésre tervezett minősített adatokról – az engedélyező beosztásától függetlenül – az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetőjét írásban tájékoztatni kell.
83. A hazai országos (terjesztésű, sugárzású) és a külföldi írott és elektronikus médiumok részére a riportkészítéshez az engedély csak a HM sajtónyilvánosságért felelős szervezeti eleme útján – a 81. pontban meghatározottak figyelembevételével – biztosítható.”
49. § A szabályzat 89. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. A titokvédelmi szabályok megsértése esetén – szolgálati úton – az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetőjéhez jelentést kell felterjeszteni.
Államtitoksértés esetén az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve és a KBH a közösen kialakított állásfoglalásáról az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője terjesszen fel jelentést az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető részére. A jelentést továbbítani kell a honvédelmi miniszternek, aki azt megküldi a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökének.” ”
50. § A szabályzat 91–95. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. Mérőkamarás légi felvételek csak az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervével egyeztetett és az MH Geoinformációs Szolgálat szolgálatfőnöke által jóváhagyott terv alapján készülhetnek. Az elkészített légi felvételeket feldolgozásuk és felhasználásuk (kiadásuk) előtt az MH Geoinformációs Szolgálat szolgálatfőnökének kell ellenőrizni. Indokolt esetben az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője elrendelheti a képanyagok az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve általi ellenőrzését is.
92. A mérőkamarás légi felvételeket külön jogszabály szerint kell minősíteni. A minősített felvételek más szerv részére történő átadására csak az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetőjének külön engedélyével – vagy intézkedésére – adható ki.
93. A honvédelmi célú és készítésű mérőkamarás légi felvételek előhívásáról és képenkénti minősítéséről, valamint a katonai térképek titokvédelmének szakmai felügyeletéről az MH Geoinformációs Szolgálat szolgálatfőnöke gondoskodik.
Polgári célú és jellegű, nem mérőkamerás
légi felvételek engedélyezése és ellenőrzése
94. A Magyar Köztársaság területén a polgári célú és jellegű nem mérőkamerás légi fényképezés, filmezés engedélyezése – az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervének állásfoglalása alapján – az ORFK illetékes szervének hatáskörébe tartozik.
95. Az ORFK illetékes szerve a légi fényképezési engedély iránti kérelem másolatát a szükséges térképvázlatokkal együtt állásfoglalás végett az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervének megküldi.”
51. § A szabályzat 96. pontjának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve állásfoglalását az alábbiak szerint határozhatja meg:”
52. § A szabályzat 97–98. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. Az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv által ellenőrzésre kötelezett felvételeket a kijelölt szaktisztnek be kell mutatni, aki köteles gondoskodni arról, hogy a minősített adatokat tartalmazó légi felvételek törlésre kerüljenek.
98. Az ORFK illetékes szerve saját hatáskörében engedélyezi az olyan területre vonatkozó légi felvétel iránti kérelmeket, amelyek az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervének megküldött térképen (M = 1:500 000) feltüntetésre kerültek. Indokolt esetben az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve ezekre a területekre is felvételi korlátozásokat írhat elő, amelyekről az ORFK illetékes szervét tájékoztatja.”
53. § A szabályzat 102–103. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. Az olyan központi rendezvény előkészítését és megszervezését, amelyen minősített katonai adatokat dolgoznak fel, vagy a kormány tagjai (képviselőik) is részt vesznek, a KBH bevonásával kell végrehajtani.
103. A 102. pontban meghatározott központi rendezvény vagy tájékoztató helyszíne annak megtartási ideje alatt zárt körletnek minősül.”
54. § A szabályzat 106. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. A Biztosítási tervet a megszervezésért felelős parancsnok (vezető) hagyja jóvá.”
55. § A szabályzat 108–109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. Az éves rendezvények tervét a Honvéd Vezérkar főnök helyetteshez – a HM hadműveleti tervezésért felelős szerve útján – kell jóváhagyásra felterjeszteni.
Az éves tervben szereplő katonai bemutatók Biztosítási tervét a biztonsági vezető a bemutató megtartása előtt egy hónappal köteles felterjeszteni a rendezvény megszervezéséért felelős parancsnokhoz (vezetőhöz) jóváhagyásra.
109. A „C” kategóriába sorolt szervezeteknél a nem magyar állampolgárságú személyek vagy csoportok részére laktanya-látogatást vagy technikai bemutatót szervezni, kiképzési foglalkozást bemutatni, részükre honvédelmi témájú tájékoztatót tartani – a központilag előírt esetek kivételével – csak a Honvéd Vezérkar főnöke, alárendeltjeire vonatkozóan az MH ÖHP parancsnok engedélyével lehet.
Az ilyen tervezett rendezvényekről előzetesen tájékoztatni kell az érintett szervezet biztonsági tisztjét.”
56. § A szabályzat 112. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. Az (MK/HU) minősített adatok rejtjelzésére csak a nemzeti rejtjeltevékenység országos szintű felügyeletére feljogosított szakhatóság (Országos Rejtjelfelügyelet) által engedélyezett, az MH-nál rendszeresített, illetve kiadott rejtjelző eszközt szabad alkalmazni.”
57. § A szabályzat 113. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szolgálati titokkörbe tartozó adatok (közlemények) rejtjelzésére szolgáló ügyeletes tiszti, illetve szakfegyvernemi vezetési táblázatok szolgálati titkot képező rejtjelző eszközök. Nyilvántartásukra a TSZ előírásai vonatkoznak, kezelésükhöz rejtjelző „Betekintési engedély” nem szükséges.”
58. § (1) A szabályzat 114. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített közlemények rejtjelzéséhez csak olyan rejtjelző eszközt, berendezést szabad alkalmazni, melynek titokvédelmi képessége eleget tesz a rejtjeltevékenységgel szemben támasztott biztonsági követelményeknek. Ennek alapján egy irat vagy beszéd jellegű minősített közleményt csak akkor szabad egy adott berendezéssel rejtjelezni, ha a közlemény minősítési foka megegyezik a rejtjelző berendezés titokvédelmi képességével, vagy alacsonyabb annál.”
(2) A szabályzat 114. pontjának negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A rejtjelző eszköz titokvédelmi képességét és alkalmazhatósági körét (nemzeti, kétoldalú nemzetközi, NATO/EU) az üzemeltető, illetve az alkalmazó személyek tudomására kell hozni.”
59. § A szabályzat 116. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Magyar Köztársaság területén a nemzeti vonatkozású rejtjeltevékenység legfelső szintű szakirányítása és ellenőrzése az Országos Rejtjelfelügyelet hatáskörébe tartozik.”
60. § A szabályzat 117. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. Az MH szervezeti keretein belül – a KFH és a KBH saját célú, nemzeti érdekkörű rejtjeltevékenységének kivételével – bármilyen rendeltetésű rejtjeltevékenység legfelső szintű szervező, szabályozó, irányító és ellenőrző szerve az MH Központi Rejtjelfelügyelet.”
61. § A szabályzat 119–123. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„119. A rejtjeltevékenységgel kapcsolatos minősített adatok fokozott védelme érdekében a rejtjelző szervek önálló szakiratkezelést végeznek.
120. A különböző rendeltetésű rejtjeltevékenységek szakiratkezelése egymástól elkülönített módon történik. Ez részben a rejtjelző szervek elektronikus adatkezelő (továbbító és nyilvántartó) rendszerében /EKMS rendszer/, részben pedig a kiadott rejtjelző szakalapnyilvántartó könyvekre épülő hagyományos ügykezelés keretében valósul meg. A szaknyilvántartó, szakanyagkezelő tevékenységet a rejtjelző szerv állományába tartozó ügykezelő (NATO rejtjeltevékenység vonatkozásában: crypto custodian) beosztású, vagy ezen tevékenységek végzésével írásban megbízott (kijelölt) személy végzi.
121. A szakiratkezelési okmányok, valamint a bennük nyilvántartott szakiratok, szakanyagok nyilvántartási száma után a rejtjeltevékenység kategóriájától függően nemzeti és kétoldalú rejtjeltevékenység esetén „-R”, NATO vagy EU érdekkörbe tartozóknál „/NATO-R” illetve „/EU-R” megkülönböztető jelzést kell alkalmazni.
122. A rejtjelző eszközök és rejtjeltechnikai szakanyagok kivitelezési sajátosságainak és biztonsági szabályainak megfelelően minősítésük hitelesítésére, a kapcsolatos adatok megjelenítésére, valamint az irat jellegű eszközök (például: rejtjelkulcsok) kötelező záradékára az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak.
123. A rejtjelezve továbbítandó ügyiratokat, táviratokat – a rejtjelző szervek saját adatkezelő és nyilvántartó rendszerében továbbított közlemények kivételével – az általános ügyviteli előírások szerint kell nyilvántartani, kezelni, irattározni.”
62. § A szabályzat 125–127. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„125. A rejtjelző szervek szakiratainak, szakanyagainak meglétét és a nyilvántartások vezetését – a szervezet ügyvitelének tételes ellenőrzésével egyidejűleg – évente ellenőrizni kell. Az ellenőrzést olyan bizottság végezheti, melynek minden tagja jogosult az ellenőrzés tárgyát képező iratok és szakanyagok megismerésére. Az éves ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek összegzett megállapításait be kell dolgozni a katonai szervezet éves ügyviteli ellenőrzési jegyzőkönyvébe, valamint az értékelő parancsba.
126. Az ügyviteli szervek csak az általuk kiadott szakalapnyilvántartó könyv és bélyegzők meglétét ellenőrizhetik.
127. A különböző rendeltetésű rejtjeltevékenységek szakiratainak, szakanyagainak kezelésére vonatkozó részletes szabályok, a szakellenőrzések módszere és követelményei, a rejtjelző és az ügyviteli szerv munkakapcsolatára vonatkozó követelmények külön intézkedésben kerülnek meghatározásra.”
63. § A szabályzat 131. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyedi és sürgős esetekben – menetrendtől eltérő – külön futárjárat, esetenként kijelölt futárjárat és kézbesítő indítható, mégpedig:)
„a) külön futárjáratot az MH Támogató Dandár Főhírközpont futár- és postaközpont parancsnoka, a honvédelmi miniszter, a HM kabinetfőnök, a HM államtitkár, a HM szakállamtitkárok, a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a HM Vezérkari Titkárság titkárságvezető, a HM tervezési és koordinációs főosztályvezető, a HM jogi főosztályvezető, a HM informatikai és információvédelmi főosztályvezető, a HM hadműveleti és kiképzési főosztályvezető és a HM nemzetközi együttműködési főosztályvezető intézkedésére (utasítására) indíthat;”
64. § (1) A szabályzat 143. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Elektronikus Információkezelést végző szervezetek elektronikus információvédelmi munkájának felügyeletére a szervezet parancsnoka (vezetője) számítástechnikai titokvédelmi felügyelőt jelöl ki.”
(2) A szabályzat 143. pontja második bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nyílt nem nyilvános és minősített elektronikus adatot kezelő szervezetnél a parancsnoknak (vezetőnek) a titkos ügyiratkezelésben jártas és megfelelő számítástechnikai ismeretekkel rendelkező számítástechnikai titokvédelmi felelőst kell kijelölni.”
65. § A szabályzat 144. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„144. A számítástechnikai titokvédelmi felelős jogait és kötelességeit, az elektronikus információ kezelés, eljárások és az üzemeltetés biztonság részletes szabályait – a feldolgozott adatok minősítésének és a katonai szervezet sajátosságának megfelelő – Számítástechnikai Védelmi Szabályzatban kell meghatározni. A Szabályzat elkészítéséért és kiadásáért a HM-nél az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető, az MH szervezeteknél a parancsnok (vezető) felel.”
66. § A szabályzat 146. pontjának harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A képernyőn megjelenített, minősített adatról jegyzetet, másolatot készíteni csak a minősített iratkezelési szabályok szerint szabad.”
67. § A szabályzat 154. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„154. A bizonylatot, a számítógépes berendezésen és eljárással készült papíralapú adathordozót a minősített iratkezelési szabályok szerint kell kezelni. Irattári példányán fel kell tüntetni a számítógépes adathordozón tárolt példányának azonosító adatait.”
68. § A szabályzat 184–185. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„184. A minősítés az a döntés, melynek meghozatala során a minősítésre felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat megfelel a Ttv. 3–4. §-ában meghatározott valamennyi feltételnek. A minősítés alkalmával a minősítő a károkozás mértékének figyelembe vételével megállapítja a minősítési jelölést és az érvényességi időt. 185. A minősített iraton államtitok esetén a „Szigorúan titkos!”, szolgálati titok esetén a „Titkos!”, „Bizalmas!”, „Korlátozott terjesztésű!” minősítési jelölést, továbbá az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását, továbbá az adat magyar származását jelölő országjelet (MK/HU) is fel kell tüntetni.”
69. § (1) A szabályzat 186. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Államtitok minősítésére jogosultak a szervezet állományába tartozók közül:)
„a) a HM államtitkára, kabinetfőnöke, szakállamtitkárai, főosztályvezetői és helyettesei, a honvédelmi miniszter alárendeltségébe, fenntartói irányítása, közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek vezetői – a HM Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőjének kivételével –, a bécsi és brüsszeli katonai képviseletek vezetői;”
(2) A szabályzat 186. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Államtitok minősítésére jogosultak a szervezet állományába tartozók közül:)
„c) a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, valamint a HM Vezérkari Titkárság vezetője, az MH szintű fegyvernemi- és szolgálatiág-főnökök, az MH KRF vezetője és a rejtjelfelügyeletek vezetői, a katonai főügyész, a katonai ügyészségek vezetői, a középszintű vezető szerv parancsnoka, illetve a velük azonos szintű szervezetek parancsnokai (vezetői).”
70. § A szabályzat 188. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„188. A HM szerv képviseletében eljáró küldöttség parancsnoka (vezetője) szükség szerint gyakorolja az őt kiküldő parancsnokot (vezetőt) megillető minősítői jogkört.”
71. § A szabályzat 189. pontjának a)–b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szolgálati titok minősítésére jogosultak a 186. pontban államtitok minősítésére felhatalmazottak, továbbá a szervezet állományába tartozók közül:)
„a) a HM és a honvédelmi miniszter alárendeltségébe tartozó szervezetek osztályvezetői, a 186. pontban kivételként felsorolt vezető, valamint a kiadványozási joggal rendelkező vezérigazgató-, főigazgató- és igazgatóhelyettesek;
b) a középszintű vezető szerv kiadmányozási joggal rendelkező parancsnokhelyettesei, fegyvernemi és szolgálatiág-főnökei, osztályvezetői, az államtitok minősítésére nem jogosult önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezetek parancsnokai, valamint kiadmányozási joggal rendelkező parancsnokhelyettesek.”
72. § A szabályzat 199. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A saját készítésű, minősített adatokat a minősítő rendszeresen, de államtitok esetén 3 évente, szolgálati titok esetén 5 évente köteles felülvizsgálni.”
73. § A szabályzat 201. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„201. A minősítésben bekövetkezett változásról minden érintett titokbirtokost, akinek a minősített adat megküldésre került – beleértve a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltárat és a HM KI-t is – írásban értesíteni kell.”
74. § A szabályzat 203–208. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„203. Állam- vagy szolgálati titkot tartalmazó iratot külföldi szervnek vagy személynek átadni az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető írásos engedélyével lehet, a KFH és a KBH nemzetbiztonsági iratai kivételével.
204. A büntető-, polgári peres-, illetve közigazgatási eljárásban titoktartási kötelezettség alóli felmentést a 203. pontban megjelölt vezető adhat.
205. A szolgálati titokköri jegyzék rendszeres és folyamatos karbantartásáról az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető – az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve bevonásával – gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a titokköri jegyzék megváltoztatását.
206. A szervezetek parancsnokai (vezetői) a szolgálati titokköri jegyzék változtatásáról szóló javaslatukat évente december 15-ig az MH információvédelmi tevékenységének felügyeletét ellátó HM szerv vezetője útján az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető részére felterjesztik.
J) A KOMPLEX TITOKVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK TERVEZÉSE
207. Az MH titokvédelmi rendszerének megalapozásával és fejlesztésével összefüggő feladatok tervezését és irányítását az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve végzi.
208. A komplex titokvédelmi ellenőrzések alapvető okmánya a Komplex titokvédelmi ellenőrzési terv, amelyet minden olyan szervezetnek el kell készítenie, amelynek elöljárói vagy felügyeleti jogkörében ellenőrzési kötelme van.”
75. § A szabályzat 212. pontjának felvezető szövege és a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az MH szerv(ek) az alárendelt szervezetek komplex titokvédelmi ellenőrzését az alábbi gyakorisággal tervezi(k):
a) az „A” kategóriába tartozó szervezeteknél külön intézkedésben meghatározottak szerint;”
76. § (1) A szabályzat 217. pontjának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A titokvédelmi feladatokat az „A” kategóriába tartozó szervezeteknél a rendszeresített hadműveleti biztosító (fő-)tisztek, a „B–C” kategóriába tartozó békében élő szervezeteknél a rendszeresített titokvédelmi (fő-)tisztek, hadműveleti biztosító (fő-)tisztek vagy megbízott hadműveleti biztosító (fő-)tisztek, a „D” kategóriába tartozó szervezeteknél megbízott hadműveleti biztosító (fő-)tisztek, a „B–D” kategóriába tartozó egyéb szervezeteknél a kijelölt személyek az alábbi főbb területeken végzik:”
(2) A szabályzat 217. pontjának e)–f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A titokvédelmi feladatokat az „A” kategóriába tartozó szervezeteknél a rendszeresített hadműveleti biztosító (fő-)tisztek, a „B–C” kategóriába tartozó békében élő szervezeteknél a rendszeresített titokvédelmi (fő-)tisztek, hadműveleti biztosító (fő-)tisztek vagy megbízott hadműveleti biztosító (fő-)tisztek, a „D” kategóriába tartozó szervezeteknél megbízott hadműveleti biztosító (fő-)tisztek, a „B–D” kategóriába tartozó egyéb szervezeteknél a kijelölt személyek az alábbi főbb területeken végzik:]
„e) a szervezetekről készített sajtótudósítások riportalanyainak szükséges információvédelmi felkészítése;
f) a polgári célú (nem mérőkamarás) légi felvételek ellenőrzése, amelyről az érintett katonai szervezetet az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve értesíti;”
77. § A szabályzat 218. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„218. A komplex titokvédelmi ellenőrzések tapasztalatait titokvédelmi területenként értékelve évente összesítik és március 1-ig a 208. pontban meghatározott szervezetek felterjesztik az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervéhez.
A felterjesztett jelentések és javaslatok alapján az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve március 31-ig elkészítteti az MH titokvédelmi helyzetéről szóló Összefoglaló jelentést és azt az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető részére jóváhagyásra felterjeszti.”
78. § A szabályzat III. FEJEZETÉNEK címe helyébe a következő cím lép:
„A MINŐSÍTETT IRAT KÉSZÍTÉSÉNEK
ÉS KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAI”
79. § A szabályzat 253. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha ezen időn belül a minősítésre nem kerül sor, az iratot a nyílt köziratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.”
80. § A szabályzat 262. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Más államtól, nemzetközi szervezettől érkezett minősített irat sokszorosítása, fordítása, másolása, illetve abból kivonat készítése csak a vonatkozó kétoldalú titokvédelmi szerződés, illetve a nemzetközi egyezmény előírásai szerint történhet.”
81. § A szabályzat 264. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„264. Minősített irat sokszorosítása csak az MH központi nyomdai tevékenység ellátására kijelölt szervezet nyomdájában, az ügyviteli szerveknél és a parancsnok (vezető) által írásban kijelölt helyen végezhető.”
82. § A szabályzat 278. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„278. A 268–274. pontok szerinti kezelési utasítások feltüntetésének módját az 1. számú melléklet, az irat alaki kellékeit és azok elhelyezését az 1. és a 2 . számú melléklet tartalmazza.”
83. § A szabályzat 279. pontjának első és második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített küldeményeket munkaidő alatt a szervezet ügyviteli szerve, a minősített küldeménykezelő, a futárállomásként kijelölt ügyviteli szerv, illetve a címzett szervezet parancsnoka (vezetője) által meghatalmazott személy veszi át.
Az MH Támogató Dandár Főhírközpont „Futár- és postaközpont Minősített küldeménykezelő” részlegétől, továbbá a futárállomásként kijelölt ügyviteli szervtől, minősített küldeményt átvevő/átadó személynek (személyeknek) a parancsnok (vezető) által aláírt MEGHATALMAZÁSSAL kell rendelkezni. A MEGHATALMAZÁST a 12. számú minta tartalmazza.”
84. § A szabályzat 280. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ÁFSZ útján munkaidő után érkezett minősített küldeményeket az ügyeleti szolgálat aláírással és a részére biztosított ügyviteli körbélyegző lenyomatával igazolva veszi át.”
85. § A szabályzat 283. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„283. A futárjárattól átvett küldeményt felbontás, illetve kézbesítés előtt a minősített küldeménykezelőnek, csapatpostásnak (ügyviteli szervnek) biztonsági okokból külsőleg meg kell vizsgálni. A küldemények különleges vizsgálatával kapcsolatos előírások és a gyanús küldemények okmányolása az MH Egységes Iratkezelési Szabályzata előírásai szerint történik.”
86. § A szabályzat 296. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„296. A véglegesen elküldött, de bármely oknál fogva visszaérkezett saját iratot az iktatókönyv eredeti főszámának következő alszámára kell iktatni.”
87. § A szabályzat III. fejezetének C) főcíme helyébe a következő főcím lép:
„C) A MINŐSÍTETT ADATHORDOZÓK IRATKEZELÉSI OKMÁNYAI”
88. § A szabályzat 297. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„297. A minősített iratok kezeléséhez szükséges iratkezelési okmányok részletes felsorolását, fajtáit, továbbá a „H” iratkezelési okmányokra vonatkozó sajátosságokat a 3. számú melléklet tartalmazza.”
89. § A szabályzat 298. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az állam- és szolgálati titok rögzítésére szolgáló füzetet, naplót stb. használatba és nyilvántartásba vétel előtt az MH Egységes Iratkezelési Szabályzata előírásai szerint hitelesíteni kell.”
90. § A szabályzat 304. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„304. Az irat ügyviteli nyilvántartására és irattárkezelésére – kivéve a KFH és a KBH nemzetbiztonsági vonatkozású adatok kezelésével kapcsolatos szoftvereit – az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve által jóváhagyott szoftver használható.”
91. § A szabályzat 307. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„307. Az iratkezelés főbb okmányai a fő nyilvántartó könyv, az iktatókönyv, az iktatólap a gyűjtőív, és az egyéb alapnyilvántartások.”
92. § A szabályzat 309–312. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„309. Iktatókönyvben kell nyilvántartani a szervezethez érkezett, vagy ott keletkezett minősített iratokat és iktatólapokat. Az iratok az iktatókönyv évente újra kezdett sorszámát kapják, az évszám egyidejű feltüntetésével és a minősítési jelölést kifejező nullákkal (pl.: 0126/1995.; 00360/1995.). Az iktatókönyv fő nyilvántartó könyvben kapott nyilvántartási számát az iraton feltüntetni nem kell.
Az iktatókönyvben nem szerepelhetnek a iktatólapban nyilvántartott iratok, továbbá azok, amelyeket sajátosságuknál fogva egyéb iratkezelési okmányban kell nyilvántartani.
Az iktatókönyvben azonos sorszámon kell nyilvántartani a szervezetnél több példányban maradó minősített iratokat, azonos sorszám alszámain az érkezett iratra készített, vagy elküldött iratra érkezett választ.
310. Iktatólapban kell nyilvántartani az azonos ügyben folyamatosan keletkezett, továbbá a rendszeresen készített és érkezett minősített iratokat. Az iktatólapon nyilvántartott iratok, az iktatókönyvben kapott sorszámot az iktatólapon belüli alszámot és a felfektetés évszámát együttesen kapják (pl.: 032-1/2007.).
311. Minősített iratokat tartalmazó iktatólapba bejegyzést az ügyviteli szerv tehet, azonban a parancsnok (vezető) írásos felhatalmazása alapján erre az ügyintéző is jogosult.
312. A HM szervezeteknél és kisebb iratforgalmú szervezeteknél engedélyezett az egyébként más alapnyilvántartásban nyilvántartandó iratok fő nyilvántartó könyvi gyűjtőívben való kezelése (könyvleltár, plakáttabló nyilvántartás stb.). A gyűjtőívet ez esetben az ügyviteli szerv vezeti és tárolja.”
93. § (1) A szabályzat 313. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Titokvédelmi vagy ügyintézési érdekből az adott ügyre vonatkozó nyílt iratokat minősített iktatólapban lehet kezelni.” ”
(2) A szabályzat 313. pontja második bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített irattal együtt kezelt nyílt iratokon a nyilvántartási számot a minősítést jelölő nulla nélkül (pl.: M/25-2/1995.) kell feltüntetni és a minősített irattal együtt kell irattározni.”
94. § A szabályzat 314–316. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„314. Egyéb alapnyilvántartásokban kell nyilvántartani a sajátos rendeltetésű vagy formájú minősített iratokat. Az irat az adott alapnyilvántartás fő nyilvántartó könyvben kapott sorszámát és az alapnyilvántartáson belüli alszámot együttesen kapja (pl.: 132/052).
315. Az érkezett minősített sorszámos rendelkezéseket a kiadó beosztása szerint, vagy együttesen a sorszámos rendelkezések nyilvántartásaiban kell nyilvántartani.
A kiadásra kerülő saját minősített sorszámos rendelkezéseket évente újra kezdődő sorszámozással kell kiadni. A személyi állományra vonatkozó eseti rendelkezéseket külön alapnyilvántartásban lehet kezelni.
316. A minősített főnökségi kiadványokat, tankönyveket könyvleltárban vagy fő nyilvántartó könyvi gyűjtőívben kell nyilvántartani.”
95. § A szabályzat 320. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„320. A hatályon kívül helyezett minősített és a „Rezsim” kezelési utasítású szolgálati könyveket a Honvédelmi Közlönyben történő hatálytalanítás után csomagolójegyen vissza kell küldeni az MH központi szabályzat készletezéssel foglalkozó szervezetének.”
96. § A szabályzat 326. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„326. Az MH szakiratainak nyilvántartási sajátosságait az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetőjének egyetértésével az illetékes vezető (főnök) határozza meg, a KFH és a KBH nemzetbiztonsági tevékenységgel kapcsolatos okmányai kivételével.”
97. § A szabályzat 328. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„328. A katonai és polgári szervekkel (személyekkel) való levelezés során, ha minősített adatokat továbbítanak, a borítékon a szervezet teljes megnevezésével ellátott bélyegző alkalmazható.”
98. § A szabályzat 350. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„350. Állam-, illetve szolgálati titkot tartalmazó minősített iratot az ügyviteli szerv annak az ügyintézőnek adhat ki, aki a TSZ előírásainak figyelembevételével arra jogosult.”
99. § A szabályzat 351. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az átvevő ezt a tényt köteles az átadó belső leírásában (iktatólapban) grafitceruzával dátummal aláírva igazolni, az iratot saját belső leírásába tintával (golyóstollal) beírni. A visszavételt az eredeti átadó tintával (golyóstollal) írja alá.”
100. § A szabályzat 352. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„352. Az ügyviteli szervnek az iratot a belső leírásában, vagy iktatólapban az az ügyintéző köteles visszaadni, aki azt onnan átvette.”
101. § A szabályzat 353. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„353. Állam- és szolgálati titkot tartalmazó, valamint „Rezsim”, „H” és „GYAK” kezelési utasítással ellátott iratot az ügyintézőnek egymástól elkülönítetten lemezszekrényben kell tárolni. Szolgálati titkot tartalmazó adathordozó irattartó dobozban is tárolható.
Több ügyintéző minősített iratait közös lemezszekrényben vagy irattartó dobozban nem tárolhatja.” ”
102. § A szabályzat 364. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„364. A szervezettől minősített küldeményt az MH BKFSZ-el, továbbá kézbesítővel, illetve az ÁFSZ-el, valamint híradócsatornán rejtjelezve lehet továbbítani.”
103. § A szabályzat 365. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Több darabból álló küldeményt futárzsákban kell továbbítani. A futárzsákban címmásolatot kell elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni: a feladó és a címzett megnevezését és helyőrségét, valamint a futárzsákban elhelyezett minősített küldemények darabszámát. A futárzsákot úgy kell lezárni, hogy csak a feladó és a címzett nyithassa.”
104. § (1) A szabályzat 367. pontja első bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A továbbítandó minősített iratot – a minősített irattal együtt átadott, megcímzett borítékban – az ügyviteli szerv borítékolja.”
(2) A szabályzat 367. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített iraton feltüntetett kezelési utasításoknak megfelelő borítékolásért, továbbá a borítékba kerülő irat és mellékletei teljességéért a borítékoló felelős.”
105. § A szabályzat 368. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„368. A minősített iratot tartalmazó boríték címzését és zárását a 8. számú minta tartalmazza.”
106. § A szabályzat 370. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„370. A borítékot név és beosztás szerint címezni csak a „Kizárólag s. k. felbontásra!” és az „S. k. felbontásra!” kezelési utasítással ellátott minősített iratok esetében lehet.
A „Kizárólag s. k. felbontásra!” és „S. k. felbontásra!” kezelési utasítású minősített iratokat külön borítékban kell továbbítani.”
107. § A szabályzat 383. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„383. A nyílt parancs váltására (érvényességi idejére) az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője intézkedik.”
108. § A szabályzat 388. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Minősített iratot külföldre továbbítani a honvédelmi miniszter, a HM államtitkár, a HM kabinetfőnök, a HM szakállamtitkárok, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese írásbeli engedélye alapján szabad. Kivételt képeznek a KFH és a KBH nemzetbiztonsági vonatkozású iratai.”
109. § A szabályzat 389. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A diplomáciai postában továbbítandó minősített iratot a HM és a HM szervezetei vonatkozásában a HM Nemzetközi Együttműködési Főosztály készíti elő továbbításra.”
110. § A szabályzat 390–392. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„390. A szervezet ügyviteli szerve a diplomáciai posta útján külföldre továbbítandó minősített iratot lezárt borítékban megcímezve megküldi a HM Nemzetközi Együttműködési Főosztálynak, illetve a KFH részére. A minősített adathordozóval együtt meg kell küldeni a kivitelre vonatkozó engedélyt, valamint – ha a továbbítás eseti futár útján történik – a futár nevét, rendfokozatát, útlevelének számát (érvényességi idejét), az országból való kilépés helyét és idejét, valamint a feladat várható időtartamát.
391. A diplomáciai posta útján külföldre továbbítandó minősített iratot a HM Nemzetközi Együttműködési Főosztály, valamint a KFH becsomagolja, futár-összefoglalót készít és eljuttatja a Külügyminisztériumnak (a továbbiakban: KÜM).
392. Az eseti futár útján külföldre továbbítandó minősített iratot a HM Nemzetközi Együttműködési Főosztály, illetve a KFH – a diplomáciai küldemények továbbítására és kezelésére vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően – becsomagolja, jegyzéket készít, államtitkot tartalmazó adathordozó esetén a KÜM-től beszerzi, szolgálati titkot tartalmazó adathordozó esetében elkészíti a különfutár személyére szóló engedélyeket (futárigazolvány, bordereau). A fenti okmányokat – a szervezetek diplomáciai postájának elkészítéséért felelős szervek részére – a KÜM illetékes főosztálya biztosítja és felhasználásukat időszakonként ellenőrzi. Az engedélyt és a küldeményt átadja a különfutárnak, ellátja futár-igazolvánnyal és megismerteti a futárszolgálattal kapcsolatos tennivalókkal.”
111. § A szabályzat 396. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Államtitkot tartalmazó iratot a külképviselet épületéből a HM adathordozói tekintetében az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető, illetve a KFH vezetőjének engedélyével lehet kivinni.”
112. § A szabályzat 401. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„401. A nem a készítőnél kiadványozásra kerülő iratot magyar nyelven, illetve a lehetőségek megléte esetén a címzett partner levelezési nyelvén a TSZ előírásai szerint, legalább két példányban kell elkészíteni és kísérő irat nélkül – minősített iratot leírónapló- vagy gépi nyilvántartási számon – kell felterjeszteni a HM Nemzetközi Együttműködési Főosztályra.”
113. § A szabályzat IV. FEJEZET B) főcímének első alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kötelékben lévő alegységek minősített
iratkezelési feladatai”
114. § A szabályzat 409. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„409. A kötelékben lévő és ügyviteli szervvel nem rendelkező alegység minősített iratait az alegységparancsnok kezeli.
Minősített irat az alegységhez csak az egység ügyviteli szerve útján érkezhet. Minősített iratot más alegységeknek csak az ügyviteli szerven keresztül lehet átadni.
Az alegység érvényes betekintési engedéllyel rendelkező ügyintézője az átvett minősített iratot munkaidő végén köteles visszaadni az alegység parancsnokának.
A további ügyintézést nem igénylő minősített iratokat – a megfelelő irattárkezelést követően – az alegységparancsnok az ügyviteli szerv részére köteles átadni.”
115. § A szabályzat IV. FEJEZET C) főcíme helyébe a következő főcím lép:
„C) A HÁBORÚS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖVETENDŐ RENDSZABÁLYOK”
116. § A szabályzat 423. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„423. A katonai szervezet ügyviteli tevékenységére háborús időszakban a TSZ általános előírásai az irányadóak.
Kizárólag gyakorlatokon érvényesek a 451–457. pontok, készenlét fokozása ellenőrzések alkalmával pedig a 458–460. pontok előírásai.”
117. § A szabályzat 424. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A katonai szervezet „Készenlét Fokozása Tervébe” illesztve meg kell tervezni az ügyviteli feladatok végrehajtásának rendjét, és azt a készenlét fokozása ellenőrzések rendszerében – korlátozásokkal – be kell gyakoroltatni.”
118. § A szabályzat IV. FEJEZET D) főcíme helyébe a főcím lép:
„D) A GYAKORLATOK
ÉS A KÉSZENLÉT FOKOZÁSA ELLENŐRZÉSÉNEK
ÜGYVITELI SZABÁLYAI”
119. § A szabályzat 453. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„453. A gyakorlatra vezetési pontonként (munkacsoportonként) „GYAK” iktatólapot kell felfektetni a „GYAK” iktatókönyv következő sorszámán. Az iktatólapba a gyakorlat előkészítő időszakában az ügyviteli szerv vezesse be a vezetési pontra (munkacsoporttal) kiszállításra kerülő, valamint a gyakorlattal kapcsolatban érkezett és készített iratokat.
A kiszállításra kerülő iratok „GYAK” iktatólapba történő bevezetésének tényét – a nyilvántartási okmányokban, az ügyintéző által kezelt irat esetében a belső leírásában – grafitceruzával kell megjelölni.”
120. § A szabályzat 454. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyakorlat befejeztével, a helyőrségbe történt bevonulás előtt, valamennyi iratot és nyilvántartási okmányt le kell adni az adott gyűjtőívet kezelő ügyviteli szervnek (ügykezelőnek). Ennek végrehajtását a lezárt iktatólap utolsó bejegyzése után záradékban kell rögzíteni.”
121. § A szabályzat 455. pontjának második és harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyakorlat befejezése után az ott használt iktatólapokat fel kell számolni. Ennek érdekében az ügyviteli szerv – a megfelelő kezelési záradékokkal ellátva – a „GYAK” iktatólapokban kezelt iratokat, nyilvántartási okmányokat helyezze vissza az eredeti nyilvántartásba.
A „GYAK” iktatókönyvben kezelt „GYAK” iktatólap esetében az ügyviteli szerv emelje ki és külön iktatólapba helyezze el a parancsnok, vagy a kijelölt bizottság által meghatározott iratokat. A feleslegessé vált „GYAK” iktatólapot és iratokat a gyakorlat értékelését követő 10 napon belül ki kell selejtezni.”
122. § A szabályzat 458–460. pontja és azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A készenlét fokozásának ellenőrzése
458. A készenlét fokozásának ellenőrzésekor az elrendelt körletbe ki kell szállítani valamennyi „H” kezelési utasítású iratot, valamint a „GYAK” iktatókönyvet és az abban kezelt nyilvántartási okmányokat és iratokat.
459. A készenlét fokozásának ellenőrzésekor készítendő iratok (gyakorló feladatok végrehajtása) nyilvántartásának céljára a vezetési pontok, munkacsoportok részére a „GYAK” iktatókönyvben nyilvántartott iktatólapokat kell felfektetni. Azon katonai szervezeteknél, amelyek nem rendelkeznek „GYAK” iktatókönyvvel, ezen iratokat az iktatókönyvben felfektetett iktatólapokban kell nyilvántartani. Az ilyen iktatólapokat – ha azokba a gyakorló feladatok végrehajtása során iratokat iktattak – az ellenőrzés befejezése után a 455. pont előírása szerint kell felszámolni.
A készenlét fokozásának ellenőrzésekor készített iratokon „GYAK” kezelési utasítást kell feltüntetni; az iratokat a gyakorlatokra vonatkozó szabályok szerint kell készíteni és kezelni.
460. Ha az elöljáró a készenlét fokozásának ellenőrzésekor korlátozásokat rendel el, az ügyviteli feladatokat a korlátozások szerint kell végrehajtani.”
123. § A szabályzat 461. pontja és azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített iratkezelés ellenőrzési rendszere
461. A szervezetek minősített adatai védelmének felügyeletét a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) a honvédelmi miniszterrel közösen látja el. Az NBF a szakmai felügyelet gyakorlása során jogosult bármely titokbirtokos szerv vezetőjének titokvédelmi tevékenységét ellenőrizni.”
124. § A szabályzat 464. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített iratkezelés belső ellenőrzését a szervezet titokvédelmi felügyelője szervezi és irányítja.”
125. § A szabályzat 465. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„465. A minősített iratkezelés tárca szintű felügyeleti ellenőrzéseit a nyílt iratkezelés ellenőrzésével egyidőben az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerve tervezi és hajtja végre. Az alárendeltekkel rendelkező katonai szervezetek ügyviteli vezetői az alárendelt katonai szervezetek minősített és nyílt iratkezelés együttes ellenőrzését önállóan tervezik és hajtják végre. Az ügyviteli ellenőrzés nem terjedhet ki a KFH és a KBH nemzetbiztonsági vonatkozású irataira.”
126. § A szabályzat 466. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Témavizsgálatot az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető követelményei alapján, valamint célellenőrzéseket minősített irat elvesztése esetén az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv végez.”
127. § A szabályzat 467–469. pontja és azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített iratkezelés ellenőrzésének tervezése
467. A minősített iratok kezelésének ellenőrzését a szervezet éves feladattervében (munkatervében) kell rögzíteni.
468. Az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv ellenőrzési tervét az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője, a szervezet ügyviteli vezetőjének ellenőrzési tervét a szervezet titokvédelmi felügyelője hagyja jóvá.
469. A belső ellenőrzések éves részletes tervét az ügyviteli szerv készíti el és a szervezet titokvédelmi felügyelője hagyja jóvá.”
128. § A szabályzat 473. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyviteli ellenőrzések értékelésének szempontjait az 5. számú melléklet tartalmazza. A gyakorlatok végrehajtására, valamint a háborús áttérésre nem kötelezett ügyviteli ellenőrzésének értékelésénél az 5. számú melléklet e) és f) elemeinek előírásait figyelmen kívül kell hagyni.”
129. § A szabályzat 474. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„474. A szervezetek ügyvitelének szakellenőrzését az elöljáró ügyviteli szerv a honvédelmi tárca ellenőrzési rendjéről szóló HM utasítás előírásai szerint szervezi meg.”
130. § A szabályzat 477. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„477. A közreműködőknek átadott – minősített adatot tartalmazó – licenc haditechnikai gyártmányokkal és katonai megrendelésekkel kapcsolatos minősített dokumentációk meglétét és az előírásoknak megfelelő kezelését a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség – az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetőjének koordinálásával – éves terv alapján ellenőrzi. Az ellenőrzést végrehajtókat megbízólevéllel az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető látja el.
Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből egy példány az ellenőrzött szervnél marad, egy-egy példányt meg kell küldeni az ellenőrzött szerv felügyeleti hatóságának, az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szervnek, illetve államtitoksértés esetén – szolgálati úton – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökének.”
131. § A szabályzat 478. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A titokvédelmi felügyelő belső ellenőrzés során bizottság útján tételesen ellenőrzi a minősített iratok, hivatalos bélyegzők és személyi pecsétnyomók meglétét, az ügyintézés és a minősített iratkezelés szabályainak megtartását az ügyviteli szervnél és az ügyintézőknél.” ”
132. § A szabályzat 480. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tételes bizottsági ellenőrzés befejezésekor a titokvédelmi felügyelő javaslata alapján a szervezet parancsnoka (vezetője) parancsban értékeli a minősített iratok kezelésének helyzetét, illetve ezzel egyidejűleg meghatározza a szükséges feladatokat.”
133. § A szabályzat 481. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített iratok munkaidőn túli tárolására vonatkozó szabályok megtartását a titokvédelmi felügyelő a szervezeten belül évi 2-3 alkalommal váratlanul bizottságilag köteles ellenőriztetni.”
134. § A szabályzat 482. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„482. A parancsnok (vezető), a törzsfőnök vagy a titokvédelmi felügyelő áthelyezése esetén a titokvédelem és a minősített iratkezelés helyzetét – tételes bizottsági ellenőrzés végrehajtása nélkül – jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.”
135. § A szabályzat 483. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyviteli szerv vezetőjének váltásakor a minősített iratok meglétét az ügyviteli szervnél tételesen, bizottság útján ellenőrizni kell.”
136. § A szabályzat 485. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyintézők a kezelésükben lévő minősített iratokat negyedévente kötelesek tételesen ellenőrizni.”
137. § A szabályzat 486–487. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„486. Az ügyintézők a minősített irataik tételes ellenőrzését kötelesek végrehajtani huzamosabb távollét (szabadság, vezénylés stb.) megkezdése előtt is.
487. Az áthelyezett, tartósan vezényelt és leszerelt személyek kötelesek az általuk kezelt minősített iratokkal maradéktalanul elszámolni az ügyviteli szervnek.”
138. § A szabályzat 488. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha az ügyintéző váratlanul távol marad szolgálati helyéről (baleset, haláleset stb.), az általa kezelt minősített iratokat bizottságilag ellenőrizni kell, illetve át kell adni az ügyviteli szervnek.”
139. § A szabályzat 490. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyviteli szerv vezetője beosztottjai bevonásával – az ügyintézőknél – folyamatosan ellenőrzi a minősített iratok készítésére és kezelésére vonatkozó szabályok megtartását; évente tételesen az irataik meglétét.”
140. § A szabályzat 492. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített irat elvesztését az MH szervezetei – a gt.-k kivételével – az „Azonnali tényközlő jelentés” nyomtatványon jelentik. A gt.-k a minősített irat elvesztést telefaxon jelentik.”
141. § A szabályzat 493. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„493. A saját készítésű minősített irat elvesztése esetén a minősítési jelölés megváltoztatására vagy törlésére – a HM információvédelmének szakirányítását végző állami vezető írásbeli hozzájárulása alapján – a minősítő jogosult.”
142. § A szabályzat 495. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Minősített irat nyilvántartásból történő kivezetéshez be kell szerezni az MH információvédelmének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetőjének írásbeli hozzájárulását.”
143. § A szabályzat VI. FEJEZET fejezetcíme helyébe a következő fejezetcím lép:
A MINŐSÍTETT IRATOK IRATTÁRI KEZELÉSE”
144. § A szabályzat 501. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„501. A minősített iratok irattári kezelése során a nyílt iratokra vonatkozó általános alapelveket a következő pontokban szereplő eltérésekkel kell alkalmazni.”
145. § A szabályzat 506. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„506. A szervezetnél a minősített irat irattári példányát csak a minősítés megszűnését követően lehet selejtezni.”
146. § A szabályzat 512. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyintéző azokkal a minősített iratokkal kapcsolatban, amelyekkel már további érdemi tevékenység nincs, illetve nem várható, a nyílt iratokra vonatkozó irattári kezelési szabályok szerint köteles eljárni.”
147. § A szabályzat 513. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„513. Az ügyviteli szerv – a nyílt iratokra vonatkozó irattári kezelés általános előírásainak figyelembevételével – az irattári kezelési utasításnak megfelelően végzi az irat irattári kezelését.”
148. § A szabályzat 516. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„516. A nyílt iratokkal azonos selejtezési eljárás alá vont minősített iratok megsemmisítését legalább két, minősített adat kezelésére feljogosított személy felügyeletében lehet elvégezni.”
149. § A szabályzat 518. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített irat feleslegessé vált munkapéldányait, másolatait, rontott lapokat megsemmisítés céljából az ügyviteli szerv részére kell átadni. Az ilyen azonnal megsemmisíthető minősített iratokat a leadás sorrendjében selejtítési és megsemmisítési jegyzőkönyvbe kell bevezetni és selejtezési eljárás nélkül bizottságilag megsemmisíteni.”
150. § A szabályzat 520. pontját megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A levéltári értékű minősített iratok kezelése”
151. § (1) A szabályzat 521. pontja első bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az irattári kezelésre átvett levéltári iratokat irattári tételenként külön 3 példányos belső leltárban kell nyilvántartani.”
(2) A szabályzat 521. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A belső leltárakon fel kell tüntetni az adott folyószámhoz tartozó irat nyilvántartási számát, példány- és lapszámát, tárgyát, évkörét, minősítését és annak érvényességi idejét.”
152. § A szabályzat 522. pontjának negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A leadási jegyzéket fő nyilvántartó könyvben kell nyilvántartani, majd a továbbiakban a nyílt levéltári értékű iratokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.”
153. § A szabályzat 524. pontját megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az irattári értékű minősített adathordozók kezelése”
154. § A szabályzat 526. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„526. A szervezetnél készített minősített irat felülvizsgálati példányát az irat minősítés érvényességi éve szerint felfektetett külön selejtezési és megsemmisítési jegyzőkönyvbe kell bevezetni. Ezen iratok megsemmisítését a minősítés érvényességi idejének lejártát követően lehet végrehajtani.”
155. § A szabályzat 1. számú mellékletének főcíme helyébe a következő főcím lép:
„A MINŐSÍTETT IRAT ALAKI KELLÉKEI”
156. § A szabályzat 1. számú melléklete I. fejezetének címe és azt követő első és második bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„A MINŐSÍTETT IRAT ÁLTALÁNOS ALAKI KELLÉKEI
A nyílt iratra vonatkozó általános alaki kellékeket a minősített iratra vonatkozóan az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
A papír alapanyagú adathordozó mindkét oldalára lehet gépelni, kivéve ha a minősítő (kiadványozó) másként rendelkezik. Csak szabvány méretű papír használható. Felül, alul és baloldalt 2,5–3 cm-es, jobb oldalt 1,5–2,5 cm-es lapszélt kell hagyni.”
157. § A szabályzat 1. számú melléklete I. fejezete 2. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
|
„Államtitok!(MK/HU) Szigorúan titkos!
2008. 10. 08-ig
Kiss Péter |
vagy |
Szolgálati titok!(MK/HU) Titkos!
2008. 10. 08-ig
Kiss Péter” |
158. § A szabályzat 1. számú melléklete I. fejezete 2. pontja harmadik bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősítési jelöléssel, megjelöléssel és az országjel feltüntetésével egy időben a minősítés érvényességi idejét (minden esetben év, hó, nap), a minősítő nevét (ha van, a rendfokozatát) és beosztását az adathordozó első lapján, és ha van ilyen, annak borítóján is fel kell tüntetni.”
159. § A szabályzat 1. számú melléklete I. fejezete 17. pontjának a)–c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Minősítési javaslat minta Államtitok!, „Szigorúan titkos!” minősítésű irat esetében:
Az irat az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletének 64. pontja alapján államtitkot képez, a minősítés érvényességi idejének fenntartása 2030. 09. 18-ig indokolt, mert olyan háborús vezetési pont védelmi képességére vonatkozó adatot tartalmaz, melynek érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, vagy az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele különösen súlyos kárt okoz a Magyar Honvédség műveleti hatékonyságában, illetve biztonságában. Budapest, 1995. szeptember 18.
(Kovács Kázmér alezredes)
HALOV.
b) Minősítési javaslat minta Szolgálati titok! „Titkos!” minősítésű irat esetében:
Az irat a honvédelmi miniszter 11/1995. (XI. 14.) HM rendelete mellékletének 2. pontja alapján „Titkos!” minősítésű jelölésű szolgálati titkot képez, a minősítés érvényességi idejének fenntartása 2015. 09. 18-ig indokolt, mert a szervezet olyan háborús hadrendi megnevezésére és létszámára vonatkozó adatot tartalmaz, melynek érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, vagy az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele súlyos kárt okoz a Magyar Honvédség műveleti hatékonyságában, illetve biztonságában. Budapest, 1995. szeptember 18.
(Kovács Kázmér alezredes)
HALOV.
c) Minősítési javaslat szolgálati titok, „Titkos!” minősítésű munkafüzet esetében:
A munkafüzet a honvédelmi miniszter 11/1995. (XI. 14.) HM rendelete mellékletének 5. pontja alapján „Titkos!„ minősítésű jelölésű szolgálati titkot képez, a minősítés érvényességi idejének fenntartása 2010. 09. 18-ig indokolt, mert a szervezet olyan készenlét fenntartásával és fokozásával kapcsolatos adatait tartalmazza, melynek érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, vagy az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele súlyos kárt okoz a Magyar Honvédség műveleti hatékonyságában, illetve biztonságában. Budapest, 1995. szeptember 18.
(Kovács Kázmér alezredes)
HALOV.”
160. § A szabályzat 1. számú melléklete II. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
A MINŐSÍTETT IRAT KÖTELEZŐ ZÁRADÉKA”
161. § A szabályzat 1. számú melléklete III. fejezetének hatodik és hetedik gondolatjeles bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„– a 3–7. fsz.-on feltüntetett iratokat zúzógéppel megsemmisítettük;
Budapest, 2007. november 25-én.
|
(Fehér Pál alezredes)
biz. elnök |
|
(Kovács Jenő alezredes)
biz. tag |
(Szűcs Irén őrnagy)
biz. tag”
162. § A szabályzat 3. számú melléklete I. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
AZ OKMÁNYOK FAJTÁI ÉS JELÖLÉSÜK”
163. § A szabályzat 3. számú melléklete I. fejezetének második és harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Minden szervezetnél a minősített iratok nyilvántartására szolgáló fő- és alapnyilvántartásokon minden esetben fel kell tüntetni a „Minősített!” jelölést.
Minden szervezetnél „Minősített!” jelöléssel kell ellátni a minősített iratok kezelésére szolgáló belső leltárakat, személyi kartonokat, leíró- és sokszorosítási naplókat, illetve a belső leírásokat.”
164. § A szabályzat 3. számú melléklet I. fejezete B) alpontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
165. § A szabályzat 5. számú melléklete f) alpontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az ügyviteli szerv vezetőjének készenlét fenntartása és fokozása terve (munkajegye); annak tartalma és naprakészsége.”
166. § A szabályzat 5. számú mellékletének utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szakellenőrzésről készített jegyzőkönyvet (összefoglaló jelentést) a szakmai elöljáróhoz is meg kell küldeni, így az MH középszintű ügyviteli vezetői a jegyzőkönyvet az ellenőrzést követő 30 napon belül az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetőjének felterjesztik.”
167. § A szabályzat 4. számú minta 1. a) alpontjában szereplő minták helyébe a következő minták lépnek:
„1. a) jelszámos és fényképes belépési engedély minták
„”168. § A szabályzat 4. számú minta 2. c) alpontjában szereplő minták helyébe a következő minták lépnek:
„2. c) A KBH tagjai részére kiadott szolgálati igazolvány minták
„”169. § A szabályzat 4. számú minta 2. d) alpontjában szereplő minták helyébe a következő minták lépnek:
„2. d) Katonai ügyészségi ügyész szolgálati igazolvány minta
2. d-1) Katonai ügyészségi titkár és fogalmazó szolgálati igazolvány minta
2. d-2) Katonai ügyészségi ügyintéző szolgálati igazolvány minta
2. d-3) Katonai ügyészségi tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott szolgálati igazolvány minta
”
170. § A szabályzat 2. pontja e) alpontjának második és harmadik bekezdésben, 3. pontjának felvezető szövegében, 7. pontjának negyedik bekezdésében és 8. pontjának első bekezdésében a „TÜSZ” rövidítés helyébe a „TSZ” rövidítés lép.
Hatályát vesztő rendelkezések
171. § Hatályát veszti a szabályzat 22. pontja, 49. pontjának e), f), h) és i) alpontja, 53. pontjának b) alpontja, 54. pontjának negyedik bekezdése, 76. pontja, 87. pontjának második mondata, 209–211. pontja, 214–215. pontja, 217. pontjának utolsó bekezdése, III. fejezetének A) címe, III. fejezete A) címének első alcíme, 221-240. pontja, III. fejezet A) címének ötödik alcíme, 242. pontja, 265–266. pontja, 275–277. pontja, 285. pontjának második bekezdése, 288. pontja, 289. pontja, 298. pontjának második és harmadik bekezdése, 299–300. pontja, 301. pontjának második bekezdése, 302–303. pontja, 305–306. pontja, 317–319. pontja, 321–322. pontja, 324. pontjának első bekezdése, 324. pontja második bekezdésének második mondata, 327. pontja, 330–331. pontja, 333–335. pontja, 336–338. pontja, 340–341. pontja, 344. pontja, III. fejezet C) címének hatodik alcíme, 345–347. pontja, 348–349. pontja, 357. pontja, 359. pontja, 366. pontja, 372–373. pontja, 378. pontjának második bekezdése, IV. fejezet A) címe, 403–407. pontja, 408. pontja, 410–414. pontja, 462. pontja, 466. pontjának első bekezdése, 466. pontjának harmadik bekezdése, 496–500. pontja, 502–505. pontja, 508–511. pontja, 512. pontjának második bekezdése, 515. pontja, 517. pontja, 520. pontja, 523. pontjának első és második bekezdése, 524. pontja, 525. pontja, 527–528. pontja, 530–531. pontja, 533. pontja, VI. fejezet A) címének ötödik alcíme, 534–535. pontja, VI. fejezet A) címének hatodik alcíme, 536–539. pontja, IV. fejezet B) Irattári Terve, 1. számú melléklet I. fejezete 1. pontjának ötödik bekezdése, 1. számú melléklet I. fejezete 3. pontjának első, második, harmadik és negyedik bekezdései, 1. számú melléklet I. fejezetének 4. pontja, 1. számú melléklet I. fejezete 5. pontja első bekezdésének második mondata, 1. számú melléklet I. fejezete 5. pontjának második, harmadik bekezdése, 1. számú melléklet I. fejezetének 6. pontja, 1. számú melléklet I. fejezetének 7–12. pontja, 1. számú melléklet I. fejezetének 14–15. pontja, 1. számú melléklet II. fejezet 1. pontja a) alpontjának „Irattári tételszám: (a továbbiakban: Itsz.) 3333” szövegrésze, 1. számú melléklet II. fejezet 1. pontjának második, harmadik, negyedik bekezdése, 1. számú melléklet II. fejezete 1. pontja b) alpontjának utolsó sora, 1. számú melléklet II. fejezete 5. pontja a) alpontjának „Itsz.: 3333” szövegrésze, 1. számú melléklet II. fejezete 5. pontja a) alpontjához tartozó megjegyzés 1–3. pontja, 1 számú melléklet II. fejezete 5. pontja b) alpontjának „Itsz.: 3333” szövegrésze, 1. számú melléklet II. fejezete 5. pontja c) alpontjának „Itsz.: 1111” szövegrésze, 1. számú melléklet II. fejezete 5. pontja d) alpontjának „Itsz.: 1111” szövegrésze, 1. számú melléklet II. fejezete 6. pontjának „Itsz.: 3333” szövegrésze, 1. számú melléklet II. fejezetének 7. pontja, 1. számú melléklet III. fejezetcím alatti első bekezdés negyedik és ötödik gondolatjeles bekezdése, 1. számú melléklet IV. fejezete, 3. számú melléklet I. fejezetének első bekezdése, 3. számú melléklet III. fejezetének 1–6. pontja, 4. számú melléklete, 4. számú minta 2. e) alpontja felvezető szövegének és az engedélymintának az „ORFEUSZ és” szövegrésze, valamint 9–11. számú mintája.
172. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésbe foglalt kivételekkel – az aláírását követő 5. napon lép hatályba.*
(2) Az utasítás 3–171. §-a és az utasítás mellékletét képező MH ISZ 2008 július 1-jén lép hatályba.
173. § (1) 2008. július 1-jétől a fő nyilvántartó könyvben nyilvántartott gyűjtőívben ügyeket kezelni, abból levelezni tilos.
(2) A korábban levelezésre felfektetett Fnyt. gyűjtőíveket le kell zárni. Amely ügyek tovább folytatódnak, azokat az MH ISZ 114. pontja szerint előzményként szerelni kell a 2008. július 01. után iktatásra kerülő első irathoz. Azokat a gyűjtőíveket, amelyeknek folytatása 2008. évben nem várható irattár kezelni kell.
(3) Az MH ISZ hatálybalépése előtt felfektetett megsemmisítési jegyzőkönyveket le kell zárni, azokra a továbbiakban irat már nem vezethető. A jegyzőkönyveken lévő iratok megsemmisítését a 2008. június 30-ig hatályos előírásainak megfelelően kell végrehajtani.
(4) Az összes belső leltárt le kell zárni, azokra 2008. július 1-jétől irat már nem vezethető. A belső leltárakon lévő iratok leadását a 2008. június 30-ig hatályos eljárási rendnek megfelelően kell végrehajtani.
(5) A 2008. július 1-jét követően az ügyintézők által leadott valamennyi irat elszámolására (megsemmisítendő, központi irattárba adandó, levéltári értékű) az MH ISZ előírásai vonatkoznak.
174. § (1) A szervezetek iratkezelési tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM Informatikai és Információvédelmi Főosztály a közvetlen szakmai felügyelete alá tartozó szervezetek ügyviteli szerv vezetőinek az MH ISZ előírásaiból szervezett továbbképzését a MK HM 2008. évi feladattervében rögzítettek szerint hajtja végre.
(2) Az MH ISZ előírásainak szükséges mértékű elsajátítása érdekében az MH információvédelmi feladatok szakirányítását végző jogi szakállamtitkár 2008. szeptember 30-ig gondoskodik az MH szervezetek helyi iratkezelési felügyeletét ellátó vezetők szakmai felkészítéséről.
(3) A szervezeteknél 2008. július 1-ig el kell érni, hogy valamennyi iratkezelési feladatot ellátó ügyintéző az MH ISZ előírásaiból való felkészítése megtörténjen.
