20/2008. (HÉ 48.) IRM utasítás

az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008. évi költségvetési fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló Szabályzatának kiadásáról szóló 11/2008. (IK 3.) IRM utasítás módosításáról^*

2008.11.29.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. § (9) bekezdése alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki.

1. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008. évi költségvetési fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló Szabályzatának kiadásáról szóló 11/2008. (IK 3.) IRM utasítás 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008. évi költségvetési fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló Szabályzatát jelen utasítás melléklete tartalmazza.”

2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008. évi költségvetési fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló Szabályzatának kiadásáról szóló 11/2008. (IK 3.) IRM utasítás melléklete helyébe jelen utasítás melléklete lép.

3. Ez az utasítás a Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követő napon lép hatályba és az azt következő napon hatályát veszti.

4. Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2007. évi fejezeti kezelésű előirányzatainak számviteli politikájáról, számlarendjéről szóló 4/2007. (IK 3.) IRM utasítás.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

Melléklet a 20/2008. (HÉ 48.) IRM utasításhoz

„Melléklet a 11/2008. (IK 3.) IRM utasításhoz

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
2008. évi költségvetési fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló
Szabályzata

E szabályzat hatálya az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezet (a továbbiakban: IRM fejezet) részére a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) 2008. évre jóváhagyott alábbi fejezeti kezelésű előirányzatokra, valamint a fejezet részére év közben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatokra terjed ki.

1. Ágazati célfeladatok

a) A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodószervezetek támogatása

b) Energiaracionalizálás

c) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás

d) Jogi segítségnyújtás

e) Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése

f) Társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő kiadások, támogatások

g) Informatikai rendszerekkel összefüggő kötelezettségek

h) PPP-rendszerben épülő börtön

i) MÁK számlavezetési díjak

j) Közrendvédelmi bírság

k) Hozzájárulás a hivatásos állomány kedvezményes nyugellátásához

l) Országos Baleset-megelőzési Bizottság

m) Bűnmegelőzéssel összefüggő feladatok támogatása

n) Nemzetközi fizetési kötelezettség

o) Az Európai Unió biztonság- és védelempolitikájából az IRM-re háruló fizetési kötelezettségek teljesítése

p) Az Európai Unió nyugat-balkáni polgári tevékenységében való magyar részvétel

2. Alapítványok támogatása

Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány

3. Beruházás

a) Közbiztonsági beruházások

b) Lakáscélú beruházás

4. Társadalmi önszerveződések támogatása

a) Szabadságharcosokért Közalapítvány

b) Rendészeti sportszervezetek támogatása

c) Szakszervezetek támogatása

d) Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület támogatása

e) Országos Polgárőr Szövetség

f) Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány támogatása

g) Magyar Jogász Egylet támogatása az V. Európai Jogász Fórum megrendezéséhez

5. Egyéb közösségi programok

6. Szolidaritási programok

7. Fejezeti tartalék

a) Fejezeti általános tartalék

b) Fejezeti egyensúlyi tartalék

II.

Az előirányzatok felhasználásának
általános szabályai

1. A költségvetési törvényben az IRM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai egy költségvetési címet (20. cím) alkotnak, felhasználásuk kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott céloknak megfelelően történhet.

A fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő előirányzat-átcsoportosításokra az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ában előírtak szerint kerülhet sor.

A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő fejezeten kívüli, valamint a fejezet által közvetlenül teljesített kifizetések előirányzat-finanszírozási terv alapján teljesítésarányosan történnek. A feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok finanszírozása teljesítményarányosan, a tényleges felmerüléskor történik. Az előirányzat-finanszírozási terv alapul kell szolgáljon a teljesítményarányos finanszírozáshoz (keretnyitáshoz) és összhangban kell lennie a kötelezettségvállalásokkal.

Az előirányzat-módosítási jogkört a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által átruházott hatáskörében, az SZMSZ felhatalmazása alapján, a Költségvetési és Gazdasági Főosztály vezetője (a továbbiakban: gazdasági vezető) gyakorolja.

2. A felhasználással kapcsolatos pénzügyi-gazdasági jogkörök a kötelezettségvállalás, az érvényesítés, az utalványozás, az ellenjegyzés és szakmai teljesítésigazolás.

a) Kötelezettségvállalásra a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében – a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás, a jogi segítségnyújtás és a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése előirányzatok kivételével – a költségvetési szerv vezetője [az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM), mint költségvetési szervnél a továbbiakban: a miniszter] vagy az általa írásban megbízott személy jogosult (kötelezettségvállaló) a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése után. A tárgyévi előirányzat terhére – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor vállalható kötelezettség, ha a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év június 30-áig megtörténik. A kötelezettségvállalással terhelt fejezeti kezelésű előirányzat-maradvány jóváhagyása előtti kifizetéskor, illetve a kötelezettségvállalás bejelentése előtt előirányzat-módosítást kell végrehajtani. Előirányzat-maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető. A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradvány terhére – ha a kötelezettség meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb az előirányzatnál – újabb kötelezettség csak a pénzügyminiszter engedélyével vállalható. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia, és csak írásban történhet.

b) Éven túli kötelezettség a tárgyévet követő év(ek) előirányzata terhére történő kifizetésre az Áht. 12/A–12/B. §-ában és a 22–23/A. §-ában foglaltakra figyelemmel, illetve a Kormány határozatában megjelölt előirányzatok mértékéig vállalható. Tárgyéven túli fizetési kötelezettség – kivéve a jogszabályon, jogerős bírósági, illetve közigazgatási döntésen alapuló kötelezettségvállalást – csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett, az esedékességkor a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

c) Érvényesítésre a gazdasági vezető által írásban megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítéssel rendelkező dolgozó jogosult.

d) Utalványozásra a miniszter által írásban felhatalmazott személy jogosult.

e) Ellenjegyzésre – ott, ahol jelen szabályzat másként nem rendelkezik – a gazdasági vezető, illetőleg az általa írásban kijelölt személy jogosult.

f) Szakmai teljesítés igazolását a miniszter által írásban felhatalmazott személyek végzik. A szakmai teljesítésigazolást „A kifizetés jogosságát és összegszerűségét szakmailag igazolom” szöveg ráírásával és megfelelő aláírással, dátummal ellátva kell elvégezni.

A felsorolt jogkörökre felhatalmazott személyek körét és azok aláírás mintáját a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikájának 1–3. mellékletei tartalmazzák.

3. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról történő pénzügyi és szakmai beszámolási kötelezettség teljesítése érdekében:

a) az ágazati célfeladatok vonatkozásában:

– a fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodószervezetek támogatásáról a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BvOP),

– az Energiaracionalizálás előirányzat teljesítéséről a Rendészeti Igazgatási Főosztály,

– a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításról az Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály,

– a jogi segítségnyújtás teljesítéséről az Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály,

– a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése teljesítéséről az Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály,

– a társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő kiadások, támogatások teljesítéséről a Büntetőpolitikai Főosztály,

– az informatikai rendszerekkel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről a Költségvetési és Gazdasági Főosztály,

– a PPP-rendszerben épülő börtön előirányzat teljesítéséről a BvOP,

– a közrendvédelmi bírság teljesítéséről a Büntetőpolitikai Főosztály,

– az Országos Baleset-megelőzési Bizottság előirányzat teljesítéséről az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és Országos Baleset-megelőzési Bizottság,

– a bűnmegelőzéssel összefüggő feladatok támogatásáról a Büntetőpolitikai Főosztály,

– a nemzetközi fizetési kötelezettség teljesítéséről – szakterületi érintettségnek megfelelően – a Rendészeti Felügyeleti és Tervezési Főosztály és a Bel- és Igazságügyi Együttműködési és Migrációs Főosztály,

– az Európai Unió biztonság- és védelempolitikájából az IRM-re háruló fizetési kötelezettségek teljesítéséről a Rendészeti Felügyeleti és Tervezési Főosztály,

– az Európai Unió nyugat-balkáni polgári tevékenységében való magyar részvétel, Rendészeti Felügyeleti és Tervezési Főosztály

b) társadalmi önszerveződések támogatása alcímhez tartozó

– a Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatása,

– a rendészeti sportszervezetek támogatása,

– a szakszervezetek támogatása,

– a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület támogatása,

– az Országos Polgárőr Szövetség és

– a Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány támogatása

– a Magyar Jogász Egylet támogatása az V. Európai Jogász Fórum megrendezéséhez

fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában az Áht. 13/A. § (2) bekezdése értelmében a minisztérium és a támogatott között kötött támogatási szerződésben foglaltak szerint a támogatott szervezet;

c) az alapítványok támogatása (Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány) esetében az Áht. 13/A. § (2) bekezdése értelmében a minisztérium és a támogatott (köz)alapítvány között kötött támogatási szerződésben foglaltak szerint a támogatott szervezet,

d) az Egyéb közösségi programok és a Szolidaritási programok előirányzat felhasználása vonatkozásában az érintett szakmai főosztályok közreműködésével a Támogatás-koordinációs Főosztály

értékelést ad a Költségvetési és Gazdasági Főosztály Fejezeti Költségvetési Osztálya (a továbbiakban: Fejezeti Költségvetési Osztály) részére a szakmai feladatok teljesítésére vonatkozóan, valamint a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára tekintettel.

A feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok, mint a központi beruházás előirányzat esetében: a felhasználásról történő beszámolás az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 77. §-a alapján történik. A beszámoló elkészítéséért felelősöket a III. fejezetben az egyes előirányzatok leírása tartalmazza. A beszámolót a Fejezeti Költségvetési Osztály részére kell megküldeni.

4. Az előirányzatok teljesítéséről készített éves beszámolókat (értékeléseket) a beszámolásra kötelezettek a számszaki költségvetési beszámolóval egyidejűleg kötelesek megküldeni a Fejezeti Költségvetési Osztály részére. A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodószervezetek támogatásáról, továbbá a PPP-rendszerben épülő börtön előirányzat teljesítéséről szóló beszámolókat a Büntetés-végrehajtási Felügyeleti és Tervezési Osztály és a Rendészeti Vagyongazdálkodási Osztály részére, az Országos Baleset-megelőzési Bizottság előirányzat teljesítéséről szóló beszámolót a Rendészeti Szakállamtitkárság részére is meg kell küldeni. Számszaki és tartalmi felülvizsgálatot követően a Fejezeti Költségvetési Osztály az előirányzatok felhasználásáról az éves zárszámadás keretében számol be.

5. A fejezeti kezelésű előirányzatnak az éves beszámolóban szereplő maradványa a következő évben – a gazdasági vezető hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után –, változatlan rendeltetéssel, elsősorban az előző évben keletkezett, de pénzforgalmilag csak a következő évben teljesülő kötelezettségek kiegyenlítésére a pénzügyminiszter által jóváhagyott összeg erejéig használható fel. Az előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó eljárási szabályok megegyeznek az eredetileg megállapított előirányzat felhasználására előírtakkal.

6. Jelen Szabályzat I. fejezet 2. pontjában szereplő alapítvány, továbbá a 4. pontjában felsorolt társadalmi önszerveződések esetében a támogatott szervezetekkel az Áht. 13/A. §-ában és 15. §-ában foglaltaknak megfelelő támogatási szerződést kell kötni, melyben részletesen meg kell határozni a támogatás felhasználásával és az elszámolással összefüggő valamennyi kötelezettséget, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ellenőrzési jogosítványait. Ennek megfelelően a támogatási szerződésnek tartalmaznia kell a támogatás célját, az elszámolás határidejét, tartalmát, az elszámoláshoz csatolandó hitelesített dokumentumok megnevezését, a támogatás továbbadásának feltételeit (amennyiben az továbbadható) és ezen esetekben a kedvezményezettekkel való szerződéskötési kötelezettséget, a szerződésszegés szankcióit és a támogatás felhasználására vonatkozó ellenőrzési jogosultságot.

7. A jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok terhére visszatérítés mellett nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósítása a jogi segítségnyújtás, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése és az energiaracionalizálás előirányzatok terhére történhet. A folyósítás, visszatérítés, behajthatatlan követelésekről való lemondás részletes szabályozását az egyes előirányzatok leírása tartalmazza.

8. Azon jóváhagyott előirányzatokra vonatkozóan, amelyek felhasználása nem közvetlenül a fejezetnél (a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervnél) történik, hanem az a fejezet által meghirdetett pályázati úton kerül felhasználásra, e Szabályzaton felül a felhasználás részletes szabályait kormányrendelet és igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet szabályozza.

III.

Az előirányzatok felhasználásának
részletes szabályai

1. Ágazati célfeladatok

a) A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodószervezetek támogatása

Az előirányzat célja a fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodószervezetek támogatása, mely a fogvatartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési előirányzat felhasználási rendjéről szóló 2/1996. (III. 13.) IM–PM együttes rendelet (a továbbiakban: IM–PM együttes rendelet) alapján történik.

Az előirányzat felügyeleti szervi módosítást követően – az IM–PM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően – pótelőirányzat formájában kerül átadásra a BvOP részére.

A BvOP-nál a finanszírozás időarányos keretnyitással, az előirányzat felhasználása az IM–PM együttes rendeletben foglaltak alapján történik.

A kötelezettségvállalás, az érvényesítés, az utalványozás és az ellenjegyzés, továbbá a támogatás odaítélésének, a szakmai teljesítésigazolás rendje, a támogatás felhasználása, valamint az arról készült beszámoló ellenőrzése a BvOP belső szabályozásának megfelelően történik. A szabályozásban rendelkezni kell arra vonatkozóan is, hogy a szakmai teljesítésigazolás során milyen feltételek teljesülését kell vizsgálni.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

Az előirányzat évközi felhasználásáról a feladat végrehajtásáért felelős BvOP – az IM–PM együttes rendeletben előírtaknak megfelelően – a gazdálkodószervezetek által jogcímenkénti bontásban elkészített jelentések alapján negyedévente, illetve év végén a Fejezeti Költségvetési Osztály részére tájékoztatást nyújt. A tájékozatónak gazdasági társaságonként tartalmaznia kell az IM–PM együttes rendeletben meghatározott adatokat. Az elszámolást a Fejezeti Költségvetési Osztály számszaki ellenőrzést követően a Pénzügyminisztérium felé továbbítja.

b) Energiaracionalizálás

A bevételi előirányzat a korábban ezen a címen kifizetett támogatások visszatérítéséből a fejezet felügyelete alá tartozó rendészeti szervek energiaracionalizálási rendszerének támogatására szolgál. Az évente meghirdetett pályázaton a fejezet irányítása alá tartozó rendészeti költségvetési szervek üzemeltetési költségeik mérséklését elősegítő fejlesztéseik finanszírozásához igényelhetnek visszatérítendő támogatást.

A támogatás feltételrendszerét – a saját forrás mértékének nagyságát, valamint a vonatkozó határidőket (a pályázat benyújtásának, illetve elbírálásának, valamint az arról történő értesítésnek, az energetikai fejlesztés megvalósításának, az arról történő beszámolásnak, a támogatás visszafizetésének határidejét) tartalmazó pályázati kiírást – a Rendészeti Igazgatási Főosztály készíti el. A pályázati felhívás az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján kerül közzétételre és ezzel egyidejűleg az érintett intézményi kör értesítése közvetlenül is megtörténik.

Az elbírálás értékelési szempontjait, illetve az abban történő változásokat a rendészeti szakállamtitkár hagyja jóvá.

A pályázat szakmai értékelését a Rendészeti Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztály koordinálásával energetikus szakemberekből álló szakmai zsűri végzi. A pályázat eredményéről a pályázók a pályázati felhívásban rögzített dátum szerint tájékoztatást kapnak.

A pályázat nyerteseivel a műszaki, pénzügyi teljesítésre, a visszafizetési kötelezettségekre, valamint a tényleges megtakarítások dokumentálására szerződést kell kötni, amely egyben kötelezettségvállalásnak minősül. Kötelezettségvállaló a miniszter által írásban felhatalmazott személy (rendészeti szakállamtitkár, Rendészeti Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztály vezetője).

A szerződéskötést és a Rendészeti Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztály szakmai teljesítésigazolását követően a Fejezeti Költségvetési Osztály gondoskodik a támogatási összegek átutalásáról.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

A szakmai teljesítésigazolásra, utalványozásra, ellenjegyzésre és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott személyek jogosultak.

c) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás

Az előirányzat célja a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján a magyar állam ellen indított kártalanítási perben a felperes részére a jogerős bírósági határozatban megállapított kártalanítás kifizetése.

Az előirányzat a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai közé tartozik. (Amennyiben a jóváhagyott előirányzat nem fedezi a tényleges kiadásokat a többletigényt a Fejezeti Költségvetési Osztály jóváhagyás céljából a Pénzügyminisztérium részére küldi meg, amely alapján a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) megnyitja a kifizetéshez szükséges keretet.)

Az Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály által készített feljegyzésben foglaltak alapján a Fejezeti Költségvetési Osztály munkatársa kiszámítja a felperesnek járó kártalanítás összegét a perköltség, valamint a kamat figyelembevételével. Ezt követően átutalja a felperes, illetve jogi képviselője által megadott bankszámlára, vagy a jogosult kérésére intézkedik annak postai úton történő teljesítésére a szakmai fejezeti kezelésű előirányzat-célelőirányzat felhasználási keretszámláról.

Az előirányzathoz kapcsolódóan keletkező maradvány az előirányzat-maradvány elszámolás során a fejezet önrevíziója alapján a Pénzügyminisztérium által megjelölt számla javára befizetésre kerül.

Az előirányzatot felhasználásakor kezelési költség nem terheli.

Kötelezettségvállalás a jogerős bírósági határozat, peren kívüli kötelezettségvállalás (igényelismerés) esetén a kártalanításra vonatkozó – a szakmai teljesítésigazolásra jogosult szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátott – „Megállapodás” elnevezésű okirata. Az előirányzat terhére vállalt kötelezettségekre nem vonatkozik az Ámr. 162/A. §-ában előírt adatszolgáltatás.

A szakmai teljesítés igazolását az Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály szakirányú végzettségű, a miniszter által ezen feladat elvégzésével felhatalmazott munkatársai látják el a jogerős bírósági határozat alapján.

Utalványozó a miniszter által írásban megbízott személy. Az érvényesítést, ellenjegyzést a gazdasági vezető által írásban megbízott végzi, a felperes, a jogi képviselő és az Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály, továbbá perköltség esetén a Költségvetési és Gazdasági Főosztály Gazdasági Osztálya egyidejű értesítése mellett.

d) Jogi segítségnyújtás

Az előirányzat célja a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény alapján egyrészt a peren kívüli támogatások esetén a jogi szolgáltatást végző jogi segítő díját az állam térítse, vagy előlegezze meg, másrészt a polgári és büntetőperes eljárásokban a fél helyett az állam által kifizetendő (előlegezendő) pártfogó ügyvéd díját fizesse meg. Az előirányzat célja továbbá, hogy az Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelem lefordítására kirendelt szakfordító díját az állam térítse meg vagy előlegezze; a kifizetésre – a külön jogszabályban foglaltak szerint – megfelelően alkalmazni kell a jogi segítői díj kifizetésére vonatkozó szabályokat.

A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályait, valamint a jogi segítő és a pártfogó ügyvéd díjazását külön igazságügy, valamint igazságügyi és rendészeti miniszteri rendeletek szabályozzák.

A hatályos jogszabályi előírások alapján a jogi segítői névjegyzékben szereplő jogi segítő a peren kívüli szolgáltatást igénybevevő számára jogi tanácsot ad vagy beadványt készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba, amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti, vagy megelőlegezi.

Polgári eljárásokban és büntetőeljárások bírósági szakaszában a jogi segítői névjegyzékben szereplő jogi segítő, vagy az Igazságügyi Hivatal által kirendelt más ügyvéd, ügyvédi iroda ellátja a támogatásban részesülő fél pártfogó ügyvédi képviseletét. A támogatás engedélyezéséről – a jogi szolgáltatás díjának állam általi viseléséről, illetve az állam általi megelőlegezéséről – az Igazságügyi Hivatal eljárásra illetékes területi hivatala (megyei hivatal) határozattal dönt. A határozat ellen a Központi Igazságügyi Hivatalhoz (a továbbiakban: KIH) lehet fellebbezést benyújtani, a jogerős határozat pedig bíróság előtt is megtámadható. A pártfogó ügyvédi díj megállapítása és kifizetése a per jogerős befejezése után történik. Az állam által kifizetett (megelőlegezett) pártfogó ügyvédi díjat – a bíróság pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló döntésétől függően – a fél helyett vagy az állam viseli, vagy a félnek, illetve perbeli ellenfelének (büntetőeljárásban a terheltnek) azt vissza kell térítenie.

A peren kívüli jogi szolgáltatás teljesítését követően a jogi segítő az igazolt jogi szolgáltatás díjáról kiállítja a számlát vagy a tevékenységre vonatkozó jogszabályok szerinti egyéb okiratot (a továbbiakban együtt: számla), és a külön jogszabályban előírt mellékletekkel együtt megküldi a megyei hivatalnak. A peres támogatások esetén a pártfogó ügyvéd díjigényét a megyei hivatal határozattal bírálja el, majd annak jogerőre emelkedését követően (az abban foglalt összegre) nyújtja be a pártfogó ügyvéd számláját a megyei hivatalnak.

A megyei hivatalban az arra felhatalmazott személyek a számla beérkezését követő 8 munkanapon belül elvégzik a szakmai teljesítésigazolást, a számlák és kötelező mellékleteinek összevetésével. A szakmai teljesítésigazolás során ellenőrizni kell, hogy a kiállított számla a számlával együtt megküldött peren kívüli támogatást engedélyező, jogerős határozatban foglaltak elvégzésével kapcsolatosan készült-e, a felszámított jogi segítői díj megfelel-e a jogszabályokban előírtaknak, illetve a számlát a pártfogó ügyvédi díjat megállapító jogerős határozat alapján állították-e ki. Ezt követően a megyei hivatal megkeresi a KIH Pénzügyi Osztályát a jogi segítői díj, illetve a pártfogó ügyvédi díj (díjelőleg) kifizetése érdekében.

A jogi segítői díj, illetve a pártfogó ügyvédi díj (díjelőleg) kifizetése és a díj (díjelőleg) visszatérítésére irányuló követelés előírása érdekében a megyei hivatal az Igazságügyi Hivatal belső eljárásrendjében foglaltak szerint, a külön jogszabályban előírt rendszerességgel küldi meg a kifizetendő összegek listáját a Központi Igazságügyi Hivatal Pénzügyi Osztályának. A Pénzügyi Osztály a kifizetendő összeget a jogi segítő, illetőleg más ügyvéd, ügyvédi iroda részére a külön jogszabályban előírt határidőn belül a „Jogi segítségnyújtás” elnevezésű célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) terhére utalja át.

A visszatérítés terhe mellett nyújtott, illetőleg a megelőlegezett és vissza nem térített peren kívüli és polgári peres ügyben nyújtott támogatás a hatályos jogszabályok alapján adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén a megyei hivatal – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. §-ában foglaltak szerint – megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet. A bűnügyi költségek körébe tartozó pártfogó ügyvédi díj visszatérítésének elmulasztása esetén az annak behajtására hatáskörrel rendelkező szervet (illetékes megyei bíróság gazdasági hivatala) keresi meg a megyei hivatal.

A behajthatatlan követelések és a határozattal elengedett követelések leírásának, nyilvántartásból való kivezetésének részletes szabályait a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó számviteli politika tartalmazza.

Az előirányzat terhére történő kifizetések, illetve megtérítések a jogi segítségnyújtás alszámla terhére/javára történnek. Az alszámla megnyitására a célelőirányzat elkülönített pénzügyi lebonyolítása miatt került sor. Az alszámláról történő pénzügyi teljesítéseket az Igazságügyi Hivatal bonyolítja a számla feletti rendelkezési jogosultság átadásával. A számla feletti jogosultság átadását, valamint az előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának – ideértve az analitikus nyilvántartások vezetésének rendjét is –, továbbá a Fejezeti Költségvetési Osztály részére a könyvviteli nyilvántartásba vételhez a feladás részletes rendjét az Igazságügyi Minisztérium és az Igazságügyi Hivatal között 2006. évben kötött megállapodás tartalmazza. Az alszámla feletti rendelkezési jogosultság átadásával egyidejűleg szabályozásra kerül – a fejezeti kezelésű előirányzatok és a fejezet felügyeletét ellátó szerv irányítási feladataival kapcsolatos elszámolásokra vonatkozó számviteli politika mellékletében – az utalványozás, a szakmai teljesítésigazolás, az ellenjegyzés és érvényesítés Igazságügyi Hivatalnál történő végzésére való felhatalmazás is.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

Kötelezettségvállalás a megyei hivatal által hozott határozat vagy jogorvoslat folytán a KIH által hozott határozat vagy jogerős bírósági határozat. Az előirányzat terhére vállalt kötelezettségekre nem vonatkozik az Ámr. 162/A. §-ában előírt adatszolgáltatási kötelezettség.

A szakmai teljesítésigazolásra, utalványozásra, ellenjegyzésre és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott igazságügyi hivatali munkatársak jogosultak.

e) Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése

Az előirányzat célja, hogy a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény alapján a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek anyagi sérelmei enyhüljenek. Az állam áldozatsegítő támogatásként azonnali pénzügyi segélyt ad, elősegíti az áldozat érdekeinek érvényesítését, szakjogászi segítségnyújtást biztosít, továbbá a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítést nyújt.

A hatályos jogszabályok alapján:

– Azonnali pénzügyi segélyként a megyei (fővárosi) Igazságügyi Hivatal áldozatsegítő szolgálata (a továbbiakban: területi áldozatsegítő szolgálat) fedezi az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes. A segély legmagasabb összege a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43 százaléka.

– Kárenyhítésre az a rászoruló természetes személy áldozat jogosult, akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, s ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott. Kárenyhítésre jogosult továbbá az a természetes személy is, aki az említett sértettnek vagy meghalt személynek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa, illetve akinek eltartására a bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles vagy köteles volt.

Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályait külön igazságügy-miniszteri rendelet szabályozza.

A támogatások iránti kérelmet a területi áldozatsegítő szolgálatnál kell előterjeszteni. Az áldozat a kérelmét bármely területi áldozatsegítő szolgálatnál előterjesztheti.

A kérelem személyes előterjesztése esetén a területi áldozatsegítő szolgálat mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy az azonnali pénzügyi segély teljes összege vagy egy része azonnal, készpénzben kifizethető-e.

A területi áldozatsegítő szolgálat a határozat jogerőre emelkedésének napján, a nyilvántartásba történő bejegyzést követően intézkedik az azonnali pénzügyi segély készpénzben történő kifizetése iránt. Az azonnali pénzügyi segély készpénzben történő kifizetését a KIH a saját előirányzatának terhére előlegezi meg. A megelőlegezett összegeket havonta a KIH a tárgyhónapot követő hónapban átvezeti a fejezeti kezelésű számláról az Igazságügyi Hivatal előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

A területi áldozatsegítő szolgálat a határozat jogerőre emelkedésének napján a nyilvántartásba történő bejegyzést követően az azonnali pénzügyi segély postai/banki úton történő kifizetése iránt megkeresi a KIH Áldozatsegítő Szolgálatát, aki felterjeszti a határozatokat a KIH Pénzügyi Osztályára. A KIH Pénzügyi Osztálya a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése fejezeti kezelésű számláról teljesíti az azonnali pénzügyi segélyek kiutalását.

Az egy összegű kárenyhítés átutalása, illetve postai úton történő kifizetése iránt az Igazságügyi Hivatal a határozat jogerőre emelkedését követő 15 munkanapon belül intézkedik.

Az utólag visszatérítésre kötelezett, de vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén a területi áldozatsegítő szolgálat megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.

Járadék folyósításáról szóló határozat esetén az Igazságügyi Hivatal a határozat jogerőre emelkedését követően intézkedik a járadéktagok utalása iránt oly módon, hogy az áldozat az első járadéktagot legkésőbb a következő hónap 10. napjáig megkapja.

Az előirányzat terhére történő kifizetések, illetve megtérítések a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése alszámla terhére/javára történnek. Az alszámla megnyitására a célelőirányzat elkülönített pénzügyi lebonyolítása miatt került sor. Az alszámláról történő pénzügyi teljesítéseket az Igazságügyi Hivatal bonyolítja a számla feletti rendelkezési jogosultság átadásával. A számla feletti jogosultság átadását, valamint az előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának – ideértve az analitikus nyilvántartások vezetésének rendjét is –, továbbá a Fejezeti Költségvetési Osztály részére a könyvviteli nyilvántartásba vételhez a feladás részletes rendjét az Igazságügyi Minisztérium és az Igazságügyi Hivatal között 2006. évben kötött megállapodás tartalmazza.

Az alszámla feletti rendelkezési jogosultság átadásával egyidejűleg szabályozásra kerül – a fejezeti kezelésű előirányzatok és a fejezet felügyeletét ellátó szerv irányítási feladataival kapcsolatos elszámolásokra vonatkozó számviteli politika mellékletében – az utalványozás, a szakmai teljesítésigazolás, az ellenjegyzés és érvényesítés Igazságügyi Hivatalnál történő végzésére történő felhatalmazás is.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

Kötelezettségvállalás a területi áldozatsegítő szolgálat által hozott határozat vagy jogorvoslat folytán a KIH Áldozatsegítő Szolgálat által hozott határozat vagy jogerős bírósági határozat. Az előirányzat terhére vállalt kötelezettségekre nem vonatkozik az Ámr. 162/A. §-ában előírt adatszolgáltatási kötelezettség.

A szakmai teljesítésigazolást a KIH miniszter által, ezen feladat elvégzésével felhatalmazott munkatársai látják el a területi áldozatsegítő szolgálat által hozott határozat alapján. Áldozatsegítő támogatás szakmai teljesítés igazolása során ellenőrizni kell, hogy a megküldött határozatban szereplő összeg megfelel-e a jogszabályban előírtaknak.

A szakmai teljesítésigazolásra, utalványozásra, ellenjegyzésre és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott igazságügyi hivatali munkatársak jogosultak.

f) A társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő kiadások, támogatások

Az előirányzat célja a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája cselekvési programjának a városok, települések biztonságának fokozása érdekében meghatározott intézkedések közül a helyi biztonságérzet növelését célzó beavatkozások megvalósítása a közösségépítés eszközeivel, ennek keretében olyan települési közösségi tevékenységek támogatása, amelyekkel a helyi intézmények, hatóságok, önkormányzatok, gazdasági szereplők a lakosokkal együttműködve erősítik a közbiztonságot, valamint a helyi közbiztonsággal kapcsolatos megoldások támogatása, kisközösségi civil mozgalmak szervezése és támogatása. A cselekvési program feladatainak részbeni végrehajtása a Büntetőpolitikai Főosztály által kiírt pályázati rendszerben történik.

A jóváhagyott előirányzat egy része – a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és a dologi kiadások kiemelt előirányzat csoporton jóváhagyott előirányzat – a pályázatok lebonyolítására és pénzügyi ellenőrzésére, a támogatási szerződések előkészítésére, nyilvántartására, kiadványok, tájékoztató füzetek megjelentetésére, valamint az előirányzat kezelésével kapcsolatos egyéb működési kiadásokra kerül felhasználásra.

A személyi juttatás, a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat tényleges teljesítését – az IRM Igazgatás költségvetésének terhére – a Gazdasági Osztály végzi. A kifizetett személyi juttatás és az azt terhelő járulék összegét a kötelezettségvállalás (és amennyiben számla alapján történt a kifizetés, akkor számlamásolat), valamint a Gazdasági Osztály által elkülönített szervezeti kódon nyilvántartott tényleges kifizetés és erről készített feladás alapján a Fejezeti Költségvetési Osztály – felügyeleti szervi módosítást követően – előirányzat-átcsoportosítással átadja (megtéríti) az IRM Igazgatás részére. Az előirányzatok rendezését a gazdasági vezető által kiadott utasítás szabályozza.

A dologi előirányzat terhére – átutalási megbízással – történő kifizetéseket a Fejezeti Költségvetési Osztály teljesíti.

Az előirányzat ezen részéhez kapcsolódó kötelezettségvállalások nyilvántartásba vételét, arról a kincstári adatszolgáltatást a Fejezeti Költségvetési Osztály végzi.

Az előirányzat másik része – az egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat csoporton jóváhagyott előirányzat – a cselekvési program feladatainak végrehajtására kerül felhasználásra, pályázati rendszerben véglegesen nyújtott támogatás formájában. A pályázati rendszerben felhasználásra kerülő pénzeszközök folyósításának, elszámolásának, ellenőrzésének részletes szabályait igazságügy-miniszteri rendelet szabályozza.

A pályázatokat a Büntetőpolitikai Főosztály az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (a továbbiakban: OBmB) jóváhagyásával írja ki. A pályázati felhívásokat az IRM internetes honlapján közzé kell tenni.

A támogatásokról a bírálóbizottságok döntési javaslatának ismeretében az OBmB Program felügyelőbizottságának jóváhagyása alapján a büntetőpolitikai szakállamtitkár dönt.

A pályázaton elnyert összeg átutalására a támogatási szerződésben foglaltak szerint kerül sor a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla terhére a pályáztatás lebonyolítására, valamint a pályázati támogatás rendeltetésszerű felhasználásának, elszámolásának ellenőrzésére az IRM által megbízott közreműködő szervezet által előkészített utalvány alapján. A pályázaton elnyert összegre előlegkifizetés nem történik. A támogatott részére történő átutalás az igazságügyi és rendészeti miniszter rendeletében, illetve a támogatási szerződésben %-os mértékben meghatározott részletekben történik.

Az előirányzat felhasználásával kapcsolatosan – a program megvalósítása során visszavonásra kerülő támogatás esetén – keletkező követelések (adósok) nyilvántartását, értékelését, illetve a behajthatatlan követelések leírásának, nyilvántartásból való kivezetésének részletes szabályait a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó számviteli politika tartalmazza.

A Fejezeti Költségvetési Osztály a tárgyhavi kifizetésekről a közreműködő szervezetet a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig értesíti.

A közreműködő szervezet a Büntetőpolitikai Főosztály számára a kötelezettségvállalásokról, kifizetésekről és a visszatérítendő/behajtandó tartozásokról időszakos jelentést és zárójelentést készít.

A támogatások rendeltetésszerű felhasználásának szakmai ellenőrzését az IRM – bűnmegelőzési és közigazgatási szakemberek igénybevételével – végzi. A szakmai ellenőrzés a program végrehajtása során és a végső elszámoláskor történik.

Az előirányzathoz kapcsolódóan keletkező kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány felhasználása felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosítást követően a következő évben az eredeti rendeltetési célnak megfelelően – jogszabályban előírt módon – történik.

Kötelezettségvállalás a támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma (támogatási szerződés). Kötelezettségvállaló (a támogatási szerződés aláírója) a miniszter által írásban felhatalmazott személy. Előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a pályázat kiírása, amennyiben nem kerül visszavonásra. A kiírt pályázatokról a pályázati kiírást követő 5 munkanapon belül adatszolgáltatást kell teljesíteni a Kincstár Igazgatósága felé. Az adatszolgáltatást – a Büntetőpolitikai Főosztály jelzése alapján – a Fejezeti Költségvetési Osztály végzi. A számviteli nyilvántartásokba az előzetes kötelezettségvállalás kerül felvételre, amely a tényleges támogatási szerződés megkötését követően kerül módosításra.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség terheli. Az előirányzat kezelésével kapcsolatos költségeket a 17/2008. (VIII. 27.) IRM rendelet tartalmazza.

A szakmai teljesítés igazolását a miniszter által ezen feladat elvégzésére írásban megbízott személy a megkötött támogatási szerződés, illetve a projekt lebonyolítása közbeni időszakos szakmai ellenőrzés tapasztalatai alapján végzi.

Az utalványozásra, ellenjegyzésre és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott személyek jogosultak.

g) Informatikai rendszerekkel összefüggő kötelezettségek

Az előirányzat célja a Belügyminisztérium által elkezdett, az IRM-hez került rendészeti feladatokat ellátó intézmények pénzügyi-számviteli rendszerének bevezetése során felmerülő költségek finanszírozása.

Kötelezettségvállalás a feladat elvégzésével megbízott gazdálkodószervezettel (vállalkozóval) kötött szerződés. Kötelezettségvállaló a miniszter által írásban felhatalmazott személy.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

A szakmai teljesítésigazolással ellátott számla alapján a Költségvetési Fejezeti Osztály intézkedik az átutalásról.

A szakmai teljesítésigazolást a miniszter által ezen feladat elvégzésére írásban megbízott személy a megkötött szerződés, és az elvégzett feladatok ismeretében végzi.

Az utalványozásra, ellenjegyzésre és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott személyek jogosultak.

h) PPP-rendszerben épülő börtön

A 2126/2004. (V. 28.) Korm. határozat rendelkezett új büntetés-végrehajtási intézetek létesítéséről, valamint a beruházásokhoz kötődő forrásbevonásról. Ennek értelmében a 2008. évi költségvetésben a szombathelyi és a tiszalöki börtönprojektek bérleti díja került tervezésre.

Az előirányzatok tényleges felhasználása a BvOP-nál történik. A felhasználás érdekében az előirányzatot a fejezet felügyeleti szervi módosítással, előirányzat-átcsoportosítással negyedévente bocsátja a BvOP rendelkezésére. Az előirányzatok felhasználásának havi ütemezéséről, a havi tényleges felhasználásról és a tényleges kifizetések ütemezettől való eltéréséről, annak indokairól a BvOP negyedévente elszámol a Költségvetési Fejezeti Osztály felé.

Az előirányzat átcsoportosításával egyidejűleg az előirányzat feletti rendelkezési jog is átadásra kerül az elsődleges elszámolásra kötelezett költségvetési szerv, a BvOP részére. Az előirányzat felhasználásáért és az arról történő beszámolásért a BvOP vezetője felelős. A fizetési kötelezettség teljesítéséről a szerződő BvOP gondoskodik.

A kötelezettségvállalás, szakmai teljesítésigazolás a megvalósításért felelős BvOP belső szabályozásának megfelelően történik. A BvOP a szakmai teljesítésigazolás alátámasztásához köteles gondoskodni olyan részletes szabályozás kialakításáról, amely biztosítja a szolgáltatási díj kifizetésekhez kapcsolódó egyes – a szerződésben szereplő – feladatok teljesülésének ellenőrzését. A BvOP szabályzatában köteles meghatározni az érintett intézetek tevékenységét is – és erről az intézeteket értesíteni – ami megteremti a BvOP szakmai teljesítésigazolása feltételeit (monitoring), a teljesítések tervezettől való eltérésének alátámasztását.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

Az utalványozás, az érvényesítés a megvalósításban részt vevő BvOP belső szabályozása alapján történik.

i) MÁK-számlavezetési díjak

Ezen a jogcímen a MÁK által a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlák vezetéséért felszámolt díjak fedezete került megtervezésre.

Az előirányzat felhasználásának elszámolása a MÁK által küldött számlaterhelés alapján történik.

Az utalványozásra, ellenjegyzésre és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott személyek jogosultak.

j) Közrendvédelmi bírság

A bevételi előirányzat a közrend, közbiztonság védelme érdekében

– a közterületek biztonságának javítása érdekében bűnmegelőzési célra, a közterületi biztonság erősítésében érintett szervezetek együttműködésének javítására, élet- és vagyonvédelmi eszközök, módszerek kialakításának támogatására, a helyi biztonságérzet erősítését célzó beavatkozások megvalósítására, valamint

– az illegális migráció visszaszorítása, kezelése érdekében végzett tevékenység, valamint az érintettek származási országukba való visszatérése elősegítésének támogatására használható fel.

A közrendvédelmi bírság bevételi előirányzatának felhasználását az egyes közrendvédelmi bírságokból befolyó pénzösszegek felhasználásának céljáról és eljárási szabályairól szóló 208/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az előirányzat pályázati úton történő felhasználására a pályázatot évente legalább egy alkalommal a Büntetőpolitikai Főosztálya írja ki. A pályázati dokumentációt a minisztérium honlapján közzé kell tenni.

A pályázatok befogadásával, a döntés- és a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásával, azok végrehajtásának pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátását a MÁK mint közreműködő szervezet végzi.

A nyertes pályázóval – az Áht. 13/A. §-ában foglaltak szerinti – támogatási szerződés megkötésének előkészítését a Büntetőpolitikai Főosztály a közreműködő szervezet bevonásával végzi. A támogatás odaítéléséről – a bírálóbizottság döntési javaslata ismeretében – a büntetőpolitikai szakállamtitkár dönt. A nyertes pályázóval a miniszter által kötelezettségvállalásra írásban felhatalmazott személy támogatási szerződést köt.

A támogatási szerződések megkötését követően a Fejezeti Költségvetési Osztály intézkedik a támogatásoknak a támogatási szerződésben %-os mértékben meghatározott részletekben történő átutalásáról.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség terheli. A kezelési költség a közreműködő szervezet részére megállapított és átutalt díjat, a bírálóbizottsági tagok – a társtárcák és a minisztérium felügyelete alá tartozó szervek képviselői kivételével – díjazását és a projekt nyomon követését ellátó szakemberek díjazását foglalja magában.

Kötelezettségvállalás a támogatásról szóló döntés – támogatási szerződés – aláírt dokumentuma. Előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a pályázat kiírása, amennyiben az nem kerül visszavonásra.

Az utalványozásra, ellenjegyzésre és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott személyek jogosultak.

k) Hozzájárulás a hivatásos állomány kedvezményes nyugellátásához

A támogatási előirányzat technikai jellegű, amelyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint Egészségbiztosítási Alap számlájára kell havi rendszerességgel átutalni. Az utalandó összeget a költségvetési törvény határozza meg.

A támogatási előirányzat átutalásáról a Fejezeti Költségvetési Osztály gondoskodik.

Az utalványozásra, ellenjegyzésre és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott személyek jogosultak.

l) Országos Baleset-megelőzési Bizottság

A bevételi előirányzat az ország közlekedésbiztonsága javításával, a közúti balesetek megelőzésével összefüggő állami feladatok forrásául szolgál. Az előirányzat forrásáról, azok felhasználásáról a közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról a 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet rendelkezik.

Felhasználása a rendelet alapján, a három egymást követő évre szóló akcióprogram alapján kidolgozott éves intézkedési terv alapján történik. Az akcióprogramot a hároméves időtartam lejártát megelőző év május 31-ig, az éves intézkedési tervet pedig a tárgyévet megelőző év június 30-ig a közlekedésért felelős miniszter – a jogszabályban meghatározott egyes feladatokra tekintettel a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – hagyja jóvá.

Az előirányzatot az ORFK kezeli és az előirányzat jogszerű – intézkedési tervvel egyeztetett – felhasználását negyedévente egyeztetnie kell az Országos Baleset-megelőzési Bizottsággal (OBB).

A kötelezettségvállalás, az érvényesítés, az utalványozás és az ellenjegyzés, továbbá a szakmai teljesítésigazolás az ORFK belső szabályozásában foglaltak alapján történik. A támogatás felhasználása, odaítélésének lebonyolítása, valamint az arról készült beszámoló ellenőrzése az ORFK és az OBB közötti Együttműködési Megállapodás szabályozásának megfelelően történik.

Az országos rendőrfőkapitány a feladatok ellátásához biztosított összegek feletti rendelkezési, kötelezettségvállalási, utalványozási jogot átruházhatja az OBB tisztségviselőinek.

A fejezethez befolyt bevételt a Fejezeti Költségvetési Osztály minden hónap 10-éig átutalja az OBB részére az éves intézkedési tervben jóváhagyott keret erejéig. A folyamatos feladatteljesítés érdekében az éves intézkedési terv aláírását megelőzően az átutalás az OBB által készített és a Fejezeti Költségvetési Osztály részére megküldött, tervezett részletes költségterv alapján történik. Az így kiutalt összeg felhasználására is vonatkoznak az akcióprogramban, illetve az éves intézkedési tervben meghirdetettek. A tervezett bevételt meghaladó forrás további biztosításáról az OBB javaslata alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter dönt. A döntésről az OBB 5 napon belül tájékoztatja a Fejezeti Költségvetési Osztályt, amely gondoskodik a pénzösszegek átutalásáról.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

A fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról, az akcióprogram teljesítéséről szóló adatszolgáltatásért és beszámolásáért az ORFK és az OBB felel.

m) Bűnmegelőzéssel összefüggő feladatok támogatása

Az előirányzat célja bűnmegelőzési, büntetőpolitikai hatékonyságvizsgálatok készíttetése, a bűnmegelőzési hazai és nemzetközi gyakorlatok megismerése és terjesztése (rendezvények szervezése, publikációk, kiadványok elkészíttetése, honlap üzemeltetése), kutatások, tanulmányok megrendelése, már bevált bűnmegelőzési gyakorlatok utánkövetése, továbbfejlesztése. Ennek keretében olyan szervek, szervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek, alapítványok, egyesületek támogatása is megvalósul, amelyek tevékenységi körükben elősegítik a bűncselekmények elkövetésére ható okok, körülmények csökkentését.

Az előirányzat a fenti tevékenységekhez kapcsolódó kiadásokra és egyedi kérelemre nyújtott támogatásra használható fel.

Az előirányzat felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének részletes szabályait a 17/2008. (VIII. 27.) IRM rendelet tartalmazza.

Az előirányzat egy része egyedi kérelemre benyújtott támogatásra használható fel. Az egyedi támogatási kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani, melynek elbírálását bírálóbizottság végzi. A támogatásokról az igazságügyi és rendészeti miniszter dönt.

A támogatásban részesített kérelmezővel a büntetőpolitikai szakállamtitkár az Áht. 13/A. §-a szerinti tartalommal támogatási szerződést köt. A támogatás folyósítása – végleges támogatás formájában – a megkötött támogatási szerződésekben foglaltak alapján történik.

Kötelezettségvállalás a támogatásról szóló döntés – támogatási szerződés – aláírt dokumentuma.

Kötelezettséget a miniszter által írásban felhatalmazott személy vállalhat.

Beszámolási kötelezettség a támogatásban részesült szervezetek szerződésben meghatározott vezetőjét terheli.

Az előirányzat másik része a fenti célokhoz kapcsolódó költségek – szakanyag kiadása, rendezvények, konferenciák és kiállítások megrendezése, kutatások megrendelése és támogatása – forrásául szolgál. A tevékenységhez kapcsolódó kiadások tényleges teljesítését a Költségvetési és Gazdasági Főosztály Gazdasági Osztálya végzi. A kifizetett összeg elszámolásáról, megtérítéséről gazdasági vezetői utasítás rendelkezik.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

A szakmai teljesítés igazolását – a támogatási szerződések, illetve a benyújtott számlák alapján – a miniszter által ezen feladat elvégzésére írásban megbízott személy végzi.

Az utalványozásra, ellenjegyzésre és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott személyek jogosultak.

n) Nemzetközi fizetési kötelezettség

Az előirányzat célja a nemzetközi szervezetekben való részvételhez forrás biztosítása. A törvényi sor tartalmaz valamennyi olyan fizetési kötelezettséget, amely a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülhet. Pl. tagdíjak finanszírozása [EUROPOL, INTERPOL, Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (ICMPD), Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI)], Közép-európai Rendőrakadémia működtetésével (KERA), a polgári válságkezeléssel kapcsolatos kiadások finanszírozása, egyéb közösségi politikák keretébe tartozó programok (EK tematikus program a migrációs és menekültügy terén, DAPHNE III., bűnmegelőzési programok, Szolidaritás Keretprogram alapjainak közösségi fellépései stb.) társfinanszírozásának biztosítása, külszolgálatot teljesítő munkavállalók költségei forrásának biztosítása, egyéb konferenciákon való részvétel [pl. Európai Rendőr Akadémia (CEPOL)], az EU Bizottsághoz és az ÁK-hoz kihelyezett gyakornokok költségeinek fedezete.

Az illetékes szakmai szerv felterjesztése alapján – az érintett szakállamtitkár egyetértésével – a Fejezeti Költségvetési Osztály intézkedik az átutalásról, illetve előirányzat-átadásról.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

Kötelezettségvállalásra a miniszter által ezen feladat elvégzésére írásban felhatalmazott személy jogosult.

A szakmai teljesítésigazolást – a fejezetnél történő felhasználás esetén – a miniszter által ezen feladat elvégzésére írásban megbízott személy végzi a kiállított számla alapján.

A fejezetnél történő felhasználás esetén az utalványozásra, ellenjegyzésre és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott személyek jogosultak. Az előirányzat átadásával megvalósuló felhasználás esetén a kedvezményezett intézmény belső szabályozása alapján történik a kötelezettségvállalás, szakmai teljesítésigazolás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés.

o) Az Európai Unió biztonság- és védelempolitikájából az IRM-re háruló fizetési kötelezettségek teljesítése

Az előirányzat célja az európai uniós tagságból eredő kötelezettségek teljesítése, az Európai Unió biztonság- és védelempolitikájából az IRM-re háruló feladatok végrehajtása, valamint a kiemelt külpolitikai célterületként meghatározott Balkán-térség stabilitásának és biztonságának elősegítése.

Az előirányzat forrást biztosít:

– a békefenntartással és a békeműveletekben történő részvétellel kapcsolatos kiadásokra (pl. MFO, EUFOR ALTHEA, EUPM, EUPOL, IPU), a békeműveletek jelenlegi és újonnan vezénylésre kerülő kontingensi személyi állományának kiválasztásával, kiképzésével, a kiképzések végrehajtásához szükséges eszközök beszerzésével, tréningek lebonyolításával, valamint a kontingensekkel történő kapcsolattartás biztosításához szükséges eszközök beszerzése kapcsán felmerülő költségekre,

– nyugat-balkáni EU-polgári válságkezelési műveletekben való részvétel (ezen belül Koszovóban az EU közös kül- és biztonságpolitikájának végrehajtásában való magyar szerepvállalás) ellátására,

– a Sínai-félszigeten állomásozó Multinacionális Erők és Megfigyelők (MFO) békefenntartó missziójában való magyar részvételről szóló 82/1995. (VII. 6.) OGY határozatban foglaltak végrehajtása.

Az előirányzat célja továbbá az európai biztonság- és védelempolitika területén jelentkező, a kormányzati stratégiákból, döntésekből, kötelezettségvállalásokból következő, előre nem tervezhető feladatok finanszírozása.

A rendészeti szakállamtitkár jóváhagyása alapján a Fejezeti Költségvetési Osztály intézkedik a szükséges előirányzat-átcsoportosításról az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzetközi Oktatási Központ (NOK) részére.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

A kötelezettségvállalás, az érvényesítés, az utalványozás és az ellenjegyzés, továbbá a szakmai teljesítésigazolás az ORFK és a NOK belső szabályozása alapján történik.

p) Az Európai Unió nyugat-balkáni polgári tevékenységében való magyar részvétel

Az előirányzatot év közben a Kormány a 2008. évi központi költségvetés általános tartalékának előirányzatából történő felhasználásról szóló 2026/2008. (III. 4.) Korm. határozattal hagyta jóvá.

Az előirányzat célja az Európai Unió koszovói polgári műveletéhez történő tervezett, maximum 20 fős pótlólagos magyar hozzájárulás kiküldöttei személyi és egyéb költségeinek fedezete.

A rendészeti szakállamtitkár jóváhagyása alapján a Fejezeti Költségvetési Osztály intézkedik a szükséges előirányzat-átcsoportosításról a Nemzetközi Oktatási Központ (NOK) részére.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

A kötelezettségvállalás, az érvényesítés, az utalványozás és az ellenjegyzés, továbbá a szakmai teljesítésigazolás a NOK belső szabályozása alapján történik.

2. Alapítványok támogatása

Az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány támogatására biztosított előirányzat célja a közalapítvány létrehozásáról szóló 1083/1995. (IX. 8.) Korm. határozatban meghatározott feladatok támogatása.

A közalapítvány támogatására jóváhagyott előirányzat felhasználása a támogatási szerződés alapján történik.

A közalapítvány részére évente 2 részletben, a támogatási szerződésben meghatározott időpontban történő átutalást a Fejezeti Költségvetési Osztály munkatársa végzi.

A támogatott közalapítvány a juttatott összeg rendeltetésszerű felhasználásáról a támogatási szerződésben foglalt számadás keretében köteles elszámolni. A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell mindazon előírásokat, amelyet az Áht. 13/A. §-a és 15. §-a követelményként előír.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

A szakmai teljesítésigazolást – az átutalást megelőzően – a Nemzetközi Együttműködési Főosztály miniszter által ezen feladat elvégzésével felhatalmazott munkatársai látják el a támogatási szerződésben meghatározott határidőig beküldött beszámoló, valamint a támogatott által a juttatott támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról készített analitikus nyilvántartás alapján. A szakmai teljesítésigazolás előtt meg kell vizsgálni, hogy analitikus nyilvántartásban szereplő kiadási tételek az alapítvány céljával kapcsolatban merültek-e fel. (A szakmai teljesítésigazolás megadását támasztja alá a közalapítvány működésének folyamatosságát bizonyítandó – negyedévente megjelenő – folyóirat is, amelyben az emberi jogi témával összefüggésben tanulmányok, esetjogi összefoglalók, továbbá a strasbourgi ítéletek kerülnek közzétételre.)

Az utalványozásra, ellenjegyzésre és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott személyek jogosultak.

3. Beruházás

a) Közbiztonsági beruházások

Az előirányzat a rendőrség építésberuházási munkáira, ezen belül rendőrségi épületek akadálymentesítéséhez biztosít forrást.

Az előirányzat felhasználásával megvalósuló kiadások teljesítésekor a feladatfinanszírozás szabályait kell alkalmazni az Ámr. VII. fejezet 70–77. §-aiban előírtak szerint.

Az előirányzat felhasználásának engedélyezése céljából az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) elkészíti a beruházási programban szerepeltetett fejezeti kezelésű előirányzat Alapokmányát, melyet megküld a Fejezeti Költségvetési Osztály részére.

Az Alapokmányon történő kötelezettségvállalásra a miniszter által írásban felhatalmazott személy, ellenjegyzésre a megvalósító intézmény (ORFK) gazdasági vezetője és az általa írásban meghatalmazott személy jogosult. A kötelezettségvállalással egyidejűleg az előirányzat feletti rendelkezési jog átadása és az előirányzat módosítása is megtörténik az elsődleges elszámolásra kötelezett költségvetési szerv (ORFK) részére.

A rendelkezési jog átadásával és az előirányzat módosításával történő beruházások megvalósításáért, finanszírozásáért, a beszámolásért a megvalósító intézmény (ORFK) vezetője felelős.

Éven túli kötelezettségvállalás a jóváhagyott beruházás finanszírozási alapokmány éves ütemezésének és az Ámr.-ben foglalt előírások figyelembevételével történhet.

Az előző évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványok tárgyévi igénybevételének feltétele az Alapokmány benyújtása a MÁK-hoz, valamint a felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosítás.

A feladat lezárását követően a fel nem használt előirányzat-maradvány önrevízió keretében az előirányzat-maradvány elszámolása során befizetésre kerül a Pénzügyminisztérium által megjelölt számlára.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

A kötelezettségvállalás, az érvényesítés, az utalványozás és az ellenjegyzés, továbbá a szakmai teljesítésigazolás az ORFK belső szabályozásában meghatározottak alapján történik.

b) Lakáscélú beruházás

Az előirányzat a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények – a büntetés-végrehajtás cím kivételével – dolgozóinak lakásépítéséhez, lakásvásárlásához, lakásfelújításához, lakáskorszerűsítéséhez, lakásbővítéséhez nyújtandó munkáltatói kölcsön forrásul szolgál.

Az előirányzat felhasználására – intézeti keretek mértékére – vonatkozó javaslatot a Rendészeti Igazgatási Főosztály készíti el és a rendészeti szakállamtitkár hagyja jóvá. Az előirányzatot érintően tartalék képzéséről és annak célirányos felhasználásáról a rendészeti szakállamtitkár dönt.

Az előirányzat felhasználásának engedélyezése céljából a Rendészeti Igazgatási Főosztály elkészíti az intézmények részére jóváhagyott kereteknek megfelelően a fejezeti kezelésű előirányzat Alapokmányát, melyet megküld a Fejezeti Költségvetési Osztály részére.

Az Alapokmányon történő kötelezettségvállalásra a miniszter által írásban felhatalmazott személy, ellenjegyzésre a lakástámogatási előirányzatban részesülő intézmény gazdasági vezetője és az általa írásban meghatalmazott személy jogosult. A kötelezettségvállalással egyidejűleg az előirányzat feletti rendelkezési jog átadása és az előirányzat módosítása is megtörténik az elsődleges elszámolásra kötelezett költségvetési szerv részére.

A rendelkezési jog átadásával és előirányzat módosításával történő támogatások rendelkezésre bocsátásáért, finanszírozásáért, beszámolásért a megvalósító intézmény vezetője felelős. Az utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítésigazolás a lakástámogatásban részesülő intézmény belső szabályzásának megfelelően történik.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

4. Társadalmi önszerveződések támogatása

Az alábbiakban felsorolt társadalmi önszerveződések részére a jóváhagyott támogatás – végleges támogatásként történő – rendelkezésre bocsátását a megkötött támogatási szerződések alapján évente 2 részletben, a támogatási szerződésben meghatározott időpontban a Fejezeti Költségvetési Osztály végzi. A kapott támogatásról a támogatott szervezet a támogatási szerződésben foglaltak alapján köteles elszámolni. A szakmai teljesítésigazolást a miniszter által erre a feladatra felhatalmazott személyek végzik a támogatási szerződésben foglaltak teljesítését is figyelembe véve.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

Az utalványozásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítésigazolásra és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott személyek jogosultak.

a) Szabadságharcosokért Közalapítvány

Az előirányzat célja az 1956 előtti politikai üldözöttek és az 1956-os forradalomban és szabadságharcban részt vevők és sérelmet szenvedettek megsegítése.

b) Rendészeti sportszervezetek támogatása

Az előirányzat célja az érintett rendészeti sportszervezetek működésének segítése.

c) Szakszervezetek támogatása

Az előirányzat támogatást nyújt az Igazságügyi és Rendvédelmi Érdekegyeztető Tanácsban tagsági viszonnyal rendelkező szakszervezetek alapszabályban rögzített feladatainak (érdekvédelem, érdekképviselet, folyamatos működés) végrehajtásához.

d) Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület támogatása

Az előirányzat célja az áldozatvédelmi tevékenységet végző Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület működésének segítése.

e) Országos Polgárőr Szövetség

Az előirányzat célja az Országos Polgárőr Szövetség működésének, feladatellátásának segítése.

f) Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány támogatása

Az előirányzat célja a Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány tevékenységének támogatása, mellyel az Alapítvány által a belügyi és rendvédelmi társadalmi szervezetekkel együttműködve (a sport, művészet és rendvédelem terén, az esélyegyenlőség jegyében) szervezett programok, és rendezvények támogatása valósul meg.

g) Magyar Jogász Egylet támogatása az V. Európai Jogász Fórum megrendezéséhez

A feladatra eredeti előirányzat nem került jóváhagyásra. Az előirányzatot a felhasználás a 2008. évi központi költségvetés általános tartalékának és céltartalékának előirányzataiból szóló 2004/2008. (I. 24.) Korm. határozat hagyta jóvá.

Az előirányzat célja a 2009. október 1–3-án Budapesten megrendezésre kerülő V. Európai Jogász Fórum megrendezésének finanszírozása.

5. Egyéb közösségi programok

Az előirányzat a Bel- és Igazságügyi Tanács által 2008. évre a „Bűnmegelőzés, a Terrorizmus elleni küzdelem, és a bűnügyi igazságszolgáltatás” keretprogramon belül megvalósítható projektek finanszírozására szolgál.

Fedezetet nyújt továbbá, valamennyi olyan, a minisztérium vagy a fejezet által felügyelt intézmények által megvalósított, az Európai Unió által társfinanszírozott projektek (Átmeneti Támogatás, EK tematikus program a migrációs és menekültügy terén, Szolidaritás Keretprogram alapjainak közösségi fellépései stb.) esetében az önrész finanszírozásához, amelyekről a támogatási döntés a tárgyéven belül született így a költségvetési törvény tervezésekor még nem volt ismert.

Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá az Európai Unió Strukturális Alapjaiból támogatott kiemelt projektek bonyolításához szükséges kiadások előfinanszírozására, valamint az esetlegesen az EU-forrásból nem finanszírozható tételek finanszírozására. (A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs projektekkel, elektronikus céginformációs rendszerek továbbfejlesztése, minőségi jogalkotás megteremtése a közigazgatásban.)

A jóváhagyott költségvetési támogatás terhére, a kedvezményezett igénybejelentése és a felügyeletet ellátó szakállamtitkár vagy a kabinetfőnök döntése alapján vissza nem térítendő támogatás adható.

Az előirányzat felhasználása során figyelemmel kell lenni az Ámr.-ben az azonos célú előirányzatokra (összehangolás alá tartozó) vonatkozó szabályokra.

Kötelezettségvállalás dokumentuma a támogatásról szóló döntés (támogatási szerződés), vállalkozási szerződés, előzetes kötelezettségvállalás a szándéknyilatkozat és a partnerségi nyilatkozat. Kötelezettségvállaló a miniszter által írásban felhatalmazott személy (döntést hozó, illetve más felhatalmazott személy).

Az előirányzatból finanszírozott projektek esetében a felügyelő szakállamtitkár, a kabinetfőnök vagy a miniszter által erre felhatalmazott személy látja el a döntéshozói feladatokat.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség nem terheli.

A szakmai teljesítés igazolása a szerződésekben, megállapodásokban előírt dokumentumok alapján történik.

Az utalványozásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítésigazolásra és érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott személyek jogosultak.

6. Szolidaritási programok

Az előirányzat négy alap előirányzatát foglalja magában.

a) Európai Menekültügyi Alap (EMA)

A 2008. évi EMA a 2000 óta működő EMA I. és EMA II. harmadik fázisa. (Az Alapot létrehozó tanácsi határozat száma 573/2007/EC). Az Alap célja a vonatkozó tanácsi határozat által előírt intézkedések társfinanszírozásával a tagállami erőfeszítések támogatása és ösztönzése a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek befogadására és a befogadás körülményeinek viselésére, illetve ezen személyek társadalmi beilleszkedésének elősegítésére, figyelembe véve az érintett közösségi szabályokat. Felhasználható a befogadás körülményeinek javítására irányuló, valamint a menekültügyi eljárással, menekültek integrációjával összefüggő tevékenységek finanszírozására.

b) Integrációs Alap

A 2007/435/EK tanácsi határozat által létrehozott a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő Európai Alap általános célkitűzése a tagállamok erőfeszítéseinek támogatása abban, hogy lehetővé tegyék a különböző gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási, nyelvi és etnikai hátterű harmadik országbeli állampolgárok számára a tartózkodási feltételek teljesítését, ezáltal megkönnyítve európai társadalmakba történő beilleszkedésüket. Az Alap elsősorban az újonnan érkezett harmadik országbeli állampolgárokra koncentrál. Ennek előmozdítása céljából az Alap hozzájárul a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó nemzeti beilleszkedési stratégiáknak a társadalom valamennyi vonatkozásában történő kidolgozásához és végrehajtásához.

c) Visszatérési Alap

A 2007/575/EK tanácsi határozat által létrehozott az Európai Visszatérési Alap (Visszatérési Alap) célja, hogy támogassa a tagállamok által a visszatérés igazgatásának javítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit annak minden dimenziójában, az integrált igazgatás elvének alkalmazásával.

d) Külső Határok Alap

Az 574/2007/EK tanácsi határozat által létrehozott Alap célja a külső határok ellenőrzése hatékonyságának javítása. Felhasználható a külső határok egységes határőrizeti rendszerének (határforgalom-ellenőrzés, valamint zöldhatár-őrizet) kialakítására, a határforgalmi ellenőrzés hatékony menedzsmentjének kialakítására, a releváns EU-jogszabályok egységes alkalmazására irányuló, valamint a konzuli szolgálatok menedzsmentjének fejlesztésére irányuló tevékenységek finanszírozására.

Az a)–d) pontok szerinti előirányzat felhasználása pályázati formában, igazságügyi és rendészeti miniszteri rendeletben szabályozott eljárásrend alapján történik. Pályáztatás lebonyolítását az érintett szakmai főosztályokkal együttműködve a Támogatás-koordinációs Főosztály végzi.

Az előirányzat felhasználása során figyelemmel kell lenni az Ámr.-ben az azonos célú előirányzatokra (összehangolás alá tartozó) vonatkozó szabályokra is.

Kötelezettségvállalás a támogatásról szóló döntés – támogatási szerződés – aláírt dokumentuma. Előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a pályázati kiírás, amennyiben az nem kerül visszavonásra.

Az Európai Menekültügyi Alapból, az Integrációs Alapból és a Visszatérési Alapból finanszírozott projektek szakmai felügyeletét a európai uniós jogi szakállamtitkár, a Külső Határok Alapból finanszírozott projektek szakmai felügyeletét a rendészeti szakállamtitkár látja el mint döntéshozó. Kötelezettségvállaló mind az EU-támogatások, mind a hazai társfinanszírozás vonatkozásában a miniszter által írásban felhatalmazott személy (a szakmai felügyeletet ellátó szakállamtitkár).

A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzője a gazdasági vezető vagy az általa írásban felhatalmazott személy, a szakmai teljesítésigazolást a miniszter által erre a feladatra felhatalmazott személy végzi.

Az előirányzat felhasználása során az előirányzatot kezelési költség terheli. A kezelési költség az Ellenőrzési Hatósági feladatot ellátó szerv részére megállapított díjat foglalja magában.

A szakmai teljesítés igazolása a szerződésekben, megállapodásokban előírt dokumentumok alapján történik. A szakmai teljesítés igazolását a miniszter által erre írásban felhatalmazott személy látja el.

Utalványozásra, az utalványozás ellenjegyzésére és az érvényesítésre a számviteli politikában meghatározott személyek jogosultak.

7. Fejezeti tartalék

a) Fejezeti általános tartalék

Az előirányzat a 2008. év során felmerülő, de előre nem tervezhető, rendkívüli kiadásokhoz, a pénzügyi gazdálkodásban esetlegesen kialakuló működési problémák mérsékléséhez biztosít forrást.

b) Fejezeti egyensúlyi tartalék

Az előirányzat kormánydöntés alapján mind a teljes intézményi kört, mind a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően, azok költségvetése terhére került megtervezésre.

Az előirányzat a Kormány engedélyével, az általa meghatározott célra használható fel a kiadások alakulására és a bevételek várható teljesítésére figyelemmel.

A benyújtott igények alapján – a rendelkezésre álló előirányzatok terhére – az előirányzat felhasználásáról a gazdasági vezető – a miniszter előzetes egyetértésével – jogosult dönteni.

8. Ellenőrzés

A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, elszámolását az IRM Belső Ellenőrzési Osztálya a munkatervében és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi.

Az utasítás – a 3. pontja alapján - hatályát vesztette 2008. november 30. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek