BÜ BH 2008/204
BÜ BH 2008/204
2008.08.01.
I. A büntethetőség elévülését az ismeretlen tettes személyének felkutatása érdekében foganatosított büntetőeljárási cselekmény is félbeszakítja [Btk. 32. § b) pont, 33. § (1) bek. b) pont, 35. § (1) bek.].
II. A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett elsőfokú ügydöntő határozat ún. rövidített indokolásában a történeti tényállás leírásának mellőzésére csak felmentő ítélet esetében kerülhet sor. – A történeti tényállás megállapításának mellőzése az eljárást megszüntető végzésben az indokolási kötelezettség – feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető – megsértése [Be. 259. § (1) bek., 373. § (1) bek. III/a) pont, 428. § (2) bek.].
Az M.-i Városi Bíróság a J. Zs. I. r., M. J. II. r., T. Z. III. r. és B. I. L. IV. r. terheltek ellen közokirat-hamisítás bűntette miatt indult büntetőeljárást végzésével megszüntette.
A végzés ellen fellebbezést nem jelentettek be, az a kihirdetés napján jogerőre emelkedett. Ezért a bíróság – a Be. 259. § (1) bekezdését alkalmazva – rövidített formában indokolta a határozatát, s az indokolásban a történeti tényállás rögzítését is mellőzte.
Az indokolásban az alkalmazott jogszabályok között a Be. 267. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a Btk. 32. § b) pontját, és a Btk. 33. § (1) bekezdés b) pontját hívta fel. Megállapítható a határozatból, hogy a büntetőeljárás megszüntetése a büntethetőség elévülése miatt történt.
A jogerős végzés ellen a megyei főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva felülvizsgálati indítvánnyal élt, a végzés hatályon kívül helyezése és a városi bíróság új eljárásra utasítása érdekében.
Kifejtette, hogy az anyagi jog szabályainak megsértésével szüntette meg elévülés címén a bíróság az eljárást, mivel az elévülés bekövetkezéséhez szükséges, a törvényben előírt idő a bűncselekmény elkövetésétől számítva még nem telt el.
A bűncselekmény elkövetésének időpontja 2001. szeptember 17. napja, mert ekkor került sor arra, hogy a cégnyilvántartásba történő bejegyzés érdekében a hamis tartalmú magánokiratot a cégbíróságra benyújtották. A városi bíróság azért szüntette meg az eljárást, mert a terheltek első gyanúsítotti kihallgatására az ettől számított három év elteltével került sor, így a bűncselekmény ekkor már elévült és ezzel a terheltek büntethetősége megszűnt.
A főügyészség szerint ez az álláspont téves. Az ügyben a nyomozást 2004. július 13. napján rendelték el, és ez az eljárási cselekmény a Be. 35. § (1) bekezdésére figyelemmel a bűncselekmény elkövetésének napján kezdődő elévülést félbeszakította. Az elévülést félbeszakító eljárási cselekményt ugyanis a törvényi rendelkezés szerint az elkövető – és nem a terhelt – ellen kell foganatosítani, így az akár ismeretlen személy is lehet. Ezért az elévülés még nem következett be egyik terhelt esetében sem.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartotta.
A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint megalapozott:
A megtámadott határozat annak ellenére nem tartalmazza a történeti tényállást, hogy annak mellőzését a Be. 259. § (1) bekezdése rövidített indokolás alkalmazása mellett is csak felmentő ítélet esetén teszi lehetővé. Így abból nem állapítható meg, hogy a terheltek a terhükre rótt bűncselekményt mikor követték el, ahogy az sem, hogy a bíróság álláspontja szerint az elévülés mikor következett be, így a terheltek büntethetősége mikor szűnt meg.
Az eljárt bíróság így az eljárás megszüntetése tekintetében az indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tett eleget, hogy a határozat felülbírálatra alkalmatlan. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 373. § (1) bekezdés III/a. pontjára figyelemmel a Be. 428. § (2) bekezdése alapján a végzést hatályon kívül helyezte és a városi bíróságot új eljárásra utasította.
A városi bíróságnak a büntethetőség elévülésére vonatkozó álláspontja az iratok tartalmát tekintve sem látszik helytállónak.
A Btk. 33. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a büntethetőség megszűnik a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével. A Btk. 35. § (1) bekezdése szerint azonban az elévülést félbeszakítja a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított eljárási cselekménye, és az elévülés határideje a félbeszakítás napján ismét elkezdődik.
A cégbírósági iratokból megállapítható, hogy a hamis okiratok 2001. szeptember 17. napján érkeztek a cégbírósághoz. Így akkor – ha ez utóbbi időpontot tekintette irányadónak a bíróság az elkövetés időpontjaként – az elévülés ekkor kezdődött. Miután a vád tárgyává tett közokirat-hamisítás bűntette miatt kiszabható szabadságvesztés felső határa a Btk. 274. § (1) bekezdése szerint három év, a terheltek büntethetősége – félbeszakítás hiányában – 2004. szeptember 16. napján – azaz első gyanúsítotti kihallgatásuk előtt – évült volna el.
A bűncselekmény miatt a nyomozás elrendelésére 2004. július 13. napján került sor, ismeretlen tettes ellen. A nyomozás határidejét meghosszabbító határozat 2004. szeptember 6. napján kelt, és a meghosszabbításra az elkövetők felkutatása érdekében volt szükség.
Ezek az eljárási cselekmények az elévülést félbeszakították. A törvény értelmében ugyanis az elévülést félbeszakító eljárási cselekményt –, amint ezt a Legfelsőbb Bíróság több alkalommal, így a Bfv. III. 695/2004/5. számú felülvizsgálati határozatában is kifejtette, – nem a terhelttel, hanem az elkövetővel szemben kell a hatóságnak foganatosítania.
A nyomozás az elkövető felelősségre vonása érdekében folyik. A Be. 164. § (2) bekezdése szerint a nyomozás során fel kell kutatni az elkövető személyét. A nyomozás elrendelését és a nyomozati cselekményeket értelemszerűen az elkövető ellen foganatosítják. Annak a körülménynek tehát, hogy az elkövető kiléte ismert vagy sem, az elévülési idő ,,folyása'' szempontjából nincs jelentősége, és az elévülést az ismeretlen tettes személyének felkutatása érdekében foganatosított büntetőeljárási cselekmény is félbeszakítja.
Az eljárt bíróság tehát a büntethetőség elévülését – a fentiek szerint – az elévülés félbeszakadása ellenére állapította meg, döntése ezért anyagi jogszabályt sért.
Miután azonban a felülvizsgálattal megtámadott határozatban az eljárás megszüntetésére úgy került sor, hogy az eljárt bíróság indokolási kötelezettségét megsértette és így határozata felülbírálatra alkalmatlanná vált, a Legfelsőbb Bíróság a Be. 373. § (1) bekezdés III/a) pontjára figyelemmel a 428. § (2) bekezdése alapján azt hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra utasította.
A kirendelt védő díja kapcsán felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 429. § (1) bekezdése alapján rendelkezett.
(Legf. Bír. Bfv. I. 397/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás