PÜ BH 2008/215
PÜ BH 2008/215
2008.08.01.
Nem érvénytelen az öröklési szerződés amiatt, hogy azt az örökhagyó olyan ingatlanára köti, amelyet elajándékozott, de az ajándék visszakövetelése iránt a szerződés megkötésekor per van folyamatban (Ptk. 598. és 655. §).
A B., R. út M. II. em. 232. szám alatti lakásingatlan S. L. és házastársa: S. L.-né D. K. tulajdonát képezte 1/2-1/2 arányban.
S. L.-né 1995-ben elhunyt, tulajdoni illetőségét fia, a II. r. alperes örökölte meg, S. L. özvegyi jogával terhelten.
S. L. örökhagyó 1995. április 4-én kelt szerződéssel tulajdoni illetőségét az I. r. alperesnek ajándékozta. A tulajdonjog bejegyzésére azonban peres eljárás eredményeként csak 2003. március 7-én kelt jogerős határozattal került sor.
Az örökhagyó időközben megismerkedett a felperessel, aki hozzá költözött. Az örökhagyó az ajándék visszakövetelése iránt pert indított, és 2000. március 8-án a felperessel öröklési szerződést kötött. Ebben a halála pillanatában meglévő ingó és ingatlan vagyona általános örökösévé a felperest nevezte. Rögzítette, hogy a B., R. út M. II. em. 232. szám alatti ingatlant korábban elidegenítette, de annak visszaszerzése iránt pert indított.
Az örökhagyó 2000. május 9-én elhunyt, hagyatékát a közjegyző az öröklési szerződés alapján a felperes részére adta át. A felperes az ajándék visszakövetelése iránti perbe jogutódként perbe lépett, a keresetet a bíróság 2006. február 2-án jogerőre emelkedett ítélettel elutasította.
Az alperesek a felperessel szemben az ingatlan kiürítése iránt pert indítottak. A felperes pedig velük szemben a jelen perben annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan 1/2 részét az öröklési szerződés alapján ,,átruházással'' megszerezte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, a felperest az I. r. alperes részére perköltség, valamint le nem rótt illeték megfizetésére kötelezte.
A kereset elutasítását azzal indokolta, hogy az öröklési szerződésben az örökhagyó rögzítette, hogy a szerződésben írt tulajdoni hányadot elidegenítette, de annak visszaszerzése iránt pert indított. Ebből az következik, hogy a perbeli ingatlan csak akkor tartozik a hagyatékhoz, ha a per eredményeként az örökhagyó a tulajdonjogot visszaszerzi. Az öröklési szerződés attól még érvényes, hogy olyan vagyontárgyat is érint, amely a szerződéskötéskor nem állt az örökhagyó tulajdonában. Ilyen esetben az örökhagyó köteles a tulajdonjogot visszaszerezni. Ha ez az igénye eredménytelen, a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ajándék visszakövetelése iránti perben hozott ítélet alapján az örökhagyó a tulajdonjogot nem szerezte meg, így az ingatlanilletőség nem tartozik az örökhagyó halálakor meglévő hagyatékába, és az öröklési szerződés hatálya alá sem.
Az elsőfokú bíróság rámutatott arra is, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elmaradása önmagában nem eredményezi az alapul fekvő szerződés érvénytelenségét. A földhivatali eljárás megindult, a tulajdonjogot bejegyző határozat az öröklési szerződés megkötésekor még nem állt rendelkezésre, de ezt követően az I. r. alperes tulajdonjogát be is jegyezték, ezért arról az örökhagyó érvényesen már nem rendelkezhetett.
A felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest perköltség és le nem rótt illeték megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság az érdemi döntéssel egyetértett, de annak ténybeli és jogi indokait csak részben osztotta. Az ítélet indokolásában kiemelte, hogy az öröklési szerződés nem átruházás, az öröklési szerződés alapján annak megkötése időpontjában az örökös nem szerzi meg az ellenszolgáltatás, az ingatlan tulajdonjogát, hanem csupán várományosa annak. A tulajdonjog az örökhagyó halálával száll át a szerződéses örökösre. Nem kizárt, hogy az örökhagyó olyan vagyontárgyról rendelkezzen, amelynek jogi sorsa vitás, mert nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely ezt tiltaná vagy kizárná. A szerződő felek rögzítették, hogy a perbeli ingatlan tulajdoni illetőségére vonatkozóan az ajándék visszakövetelése szükséges és erre per van folyamatban. A felperes jogszerzése tehát ennek az eljárásnak az eredményétől függött. Öröklési szerződéssel csak annak az ingatlannak a tulajdonjoga, illetve illetősége szerezhető meg, amit az örökhagyó halálakor a vele szerződő fél mint a hagyatékba tartozó vagyontárgyat megörökölhet.
Mivel a korábban megkötött ajándékozási szerződés alapján annak ellenére, hogy az öröklési szerződés érvényes, az I. r. alperes szerzett tulajdonjogot, vele szemben nem hatályosulhat az öröklési szerződésben tett felperes javára szóló szerződési nyilatkozat. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a jelen per szempontjából annak, hogy melyik fél jogszerzése volt ingyenes, illetve visszterhes, jelentősége nincs.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése az elsőfokú ítélet megváltoztatásával keresetének való helyt adás iránt a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
A felperes a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglalt eljárási jogszabálysértésre hivatkozott. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok nem tettek eleget a tényállás teljes körű felderítésére vonatkozó kötelezettségüknek, részben hiányos, részben ellentmondó bizonyítás alapján okszerűtlen következtetéssel állapították meg a tényállást. A kereset elutasítása nincs összhangban a törvény rendelkezéseivel, különös tekintettel arra, hogy az érvényes öröklési szerződés megkötésekor a perbeli ingatlanhányad az ingatlan-nyilvántartás szerint is az örökhagyó tulajdonában állt.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes felülvizsgálati kérelmét eljárásjogi jogszabálysértésre alapította ugyan, de annak tartalmából következően az érdemi döntést sérelmezte.
Az elsőfokú bíróság a jogvita megalapozott elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta. Az ítéleti döntés alapját képező tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok összességében és a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglalt elveknek megfelelő értékelésével állapította meg, amely nem iratellenes, és nyilvánvalóan okszerűtlen következtetést sem tartalmaz, azzal a másodfokú bíróság is egyetértett. A felperes a tényállás felderítetlenségét, hiányos bizonyítás lefolytatását és okszerűtlen következtetést állított, anélkül, hogy az általa vélt hiányosságokat konkrétan megjelölte volna.
A Pp. 270. § (1) és 275. §-ának (3) bekezdésében foglaltakból az következik, hogy a tényállás megállapításának módjára vonatkozó és az ügy érdemi elbírálására is lényegesen kiható eljárási szabálysértés hiányában nincs jogi lehetőség a szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás felülvizsgálati eljárás keretében történő felülmérlegelésének, a bizonyítékok újbóli értékelésének. Az pedig nem eljárási szabálysértés, ha a bíróság a kereseti tényállítástól eltérő tényállást állapít meg.
A felperes által hivatkozott, az ügy érdemi elbírálására kiható lényeges eljárási szabálysértés nem áll fenn.
A megállapított tényálláson alapuló ítéleti döntés az anyagi jog szabályainak megfelel. Az öröklési szerződésben – miként azt a jogerős ítélet is helyesen emelte ki – az örökhagyó maga is feltételtől függően: az ajándék visszakövetelés iránt indított pere kimenetelétől függően hagyta az ingatlanilletőségét a felperesre. A hagyatékhoz nemcsak az örökhagyó tulajdonában és birtokában lévő vagyontárgyak tartoznak, hanem az örökhagyó követelései is. Ha valamely vagyontárgy jogi sorsa vitás, az ilyen vagyontárgy hagyatékhoz tartozását, a jogvita lezárását a jogerős bírósági ítélet dönti el. Az ilyen feltétel melletti részesítés nem tekinthető érvénytelennek (BH 1985/6/232., BH 1994/2/80., BH 1982/2/47., PJD. X. 297. sz. jogesetek).
A jogerős bírói ítélet szerint az örökhagyó ajándék visszakövetelése iránti igénye alaptalan volt, az ingatlanilletőség nem került vissza a tulajdonába, ezért a felperes öröklési szerződésen alapuló tulajdonszerzésének feltétele sem következett be, tulajdonszerzésre az I. r. alperessel szemben a Ptk. 655. §-ának (1) bekezdése alapján okkal nem hivatkozhat.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. II. 22.159/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás