24/2008. (VIII. 8.) OKM rendelet
egyes filmszakmai tárgyú rendeletek módosításáról1
2008.08.09.
„Kulturális követelményrendszer
4/A. § (1) A hatóság a Tv. 12/A. § (1) bekezdése alapján a filmelőállító kérelmére állapítja meg a filmgyártási célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultságot. (2) A hatóság a Tv. 12/A. § (2) bekezdése alapján a filmterjesztő kérelmére állapítja meg a filmterjesztési célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultságot. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kérelmek a 4. §-ban, illetve a 9–10. §-okban meghatározott kérelmekkel együtt is benyújthatóak. Ebben az esetben a hatóság a kérelmeket egy eljárás keretében bírálja el. (4) A kérelemhez mellékelni kell
a) a filmalkotás teljes magyar nyelvű forgatókönyvét vagy
b) a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas VHS vagy DVD példányát, és
a filmelőállító vagy filmterjesztő nyilatkozatát a Tv. 12/B. §-ában meghatározott kulturális követelmények teljesítéséről az ott foglalt táblázat alapján. (5) A filmterjesztési célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultság megállapítására nem kell kérelmet előterjeszteni, és az eljárás mellőzendő, ha a filmalkotás korábban már teljesítette a filmgyártási célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó kulturális követelményeket.
(6) A Tv. 12/B. §-ában rögzített kulturális követelményrendszer m) és n) pontjai kapcsán a) 1 pont adható, ha
aa) a magyarországi forgatás – napokban számolt mértéke – nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át;
ab) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka költségei nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át;
b) 2 pont adható, ha
ba) a magyarországi forgatás – napokban számolt mértéke – nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 50%-át;
bb) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka költségei nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 50%-át;
c) 3 pont adható, ha az a) és b) pontokban említett értékek elérik vagy meghaladják az 50%-os értékeket.”
„13. § (1) A közvetlen filmgyártási költségek között az a filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség ismerhető el, amely a 6. §-ban meghatározott nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követően – a magyarországi gyártással összefüggésben belföldön vagy külföldön – keletkezett, és megfelel a (2)–(9) bekezdésekben meghatározott további feltételeknek. (2) A hatóság a gyártási ütemezés adott szakaszára eső összegként csak azon költségeket veszi figyelembe, amelyek a kérelemben feltüntetett időszak kezdő és zárónapja közötti teljesítéshez kapcsolódnak.
(3) Csak az a költség ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként, amelynek teljesítését igazoló okirat a végleges gyártási tervnek megfelelő gyártási időszakban, illetve a gyártási tervben szereplő befejezési időpontot követő három hónapon belül keletkezik.
(4) Nem számolható el az a költség, amelynek tekintetében az adott jogviszony jogosultja és kötelezettje ugyanaz a szerv vagy személy.
(5) A közvetlen filmgyártási költségek között a filmalkotás alapjául szolgáló mű megfilmesítéshez kapcsolódó szerzői és szomszédos jogi jogdíj azon összege számolható el, amely nem haladja meg a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeinek 4%-át.
(6) A produceri díjak elszámolt összege nem haladhatja meg a közvetlen filmgyártási költségek 4%-át.
(7) A reklám- és propagandaköltségek közül kizárólag a gyártáshoz kapcsolódó azon reklámköltségek számolhatók el, amelyek nem haladhatják meg a közvetlen filmgyártási költségként elszámolt összeg 2%-át, de legfeljebb az 5 millió forintot. Nem tekintendő gyártáshoz kapcsolódó reklámköltségnek a film reklámozását szolgáló bármilyen reklámfelület-vásárlás, különösen az írott sajtóban, köztéri helyeken vagy járműveken elhelyezett, továbbá rádióban vagy televízióban megjelentetett hirdetés.
(8) A filmgyártáshoz kapcsolódó utazási költségek akkor számolhatók el közvetlen filmgyártási költségként, ha legalább az utazás kiinduló állomása vagy célállomása Magyarországon van.
(9) Valamely rendezvényről készített filmalkotás esetén csak a filmgyártáshoz közvetlenül kapcsolódó olyan költségek számolhatók el, amelyek nem a rendezvény létrehozásához kapcsolódnak. Ha a rendezvény létrehozásához és a filmgyártáshoz kapcsolódó költségek nem különíthetőek el egyértelműen, akkor azok nem számolhatók el közvetlen filmgyártási költségként.”
a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény, a Tao. tv. vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti adókötelezettség alá eső, illetve a költségvetési szervnél bevételt eredményező kötelezettség teljesítésével, valamint a filmgyártással kapcsolatban teljesített személyi jellegű kifizetések után fizetendő járulékkötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett, és (2) Tárgyi eszköz beszerzése esetén csak a filmgyártáshoz közvetlenül beszerzett eszköznek a Számtv. 52. §-a szerinti értékcsökkenése számolható el, legfeljebb a filmgyártás megkezdésétől a gyártás befejezéséig tartó időszakra. Ha az eszközt egyszerre több filmgyártáshoz is használják, úgy az elszámolható költségeket a gyártások között a filmgyártó vállalkozás számviteli politikájában rögzített megosztás szerint arányosan fel kell osztani. (3) A Számtv. 3. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott közvetített szolgáltatást tartalmazó költségekből a szállító által külföldről igénybe vett szolgáltatás értéke nem számolható el közvetlen magyar filmgyártási költségként. A külföldről igénybe vett közvetített szolgáltatás értékéről a filmgyártó vállalkozásnak nyilatkozni kell. A hatóság indokolt esetben az ellenőrzési jogát a közbenső szerződő felek, illetve alvállalkozók ellenőrzésével a szolgáltatás tényleges teljesítőjével szemben is érvényesítheti.”
[A hatóság a mozi üzemeltetőjének kérelmére „art” besorolást ad az alábbi feltételeknek megfelelő egytermes mozinak vagy többtermes mozi esetén mozitermeknek:]
„cb) a Tv. 12/B. §-ában meghatározott követelményrendszernek megfelelő magyar vagy magyar részvételű koprodukciós filmalkotást, vagy”
3. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az R. 1. és az R. 2. e rendelettel módosított rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően indult, és e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő mindazon támogatási ügyben is alkalmazni kell, ahol a döntést azért nem lehetett meghozni, mert a támogatás az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikke alapján tiltott állami támogatásnak minősült volna.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ügy indulásának szempontjából közvetlen állami támogatás esetén a pályázati felhívás megjelenésének vagy az egyedi támogatási kérelem benyújtásának, közvetett állami támogatás esetén az R. 1. 10. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtásának időpontja az irányadó.
4. § Az R. 1. 10. § (2) bekezdésében meghatározott 8 és 60 napos határidőket az e rendelet hatálybalépését követő 15. naptól kell számítani mindazon esetekben, ahol a támogatásra jogosultság megállapítására vonatkozó kérelmet 2008. április 1-je és az e rendelet hatálybalépése közötti időszakban nyújtották be a mozgóképszakmai hatósághoz.
