KÜ BH 2008/255
KÜ BH 2008/255
2008.09.01.
Nem kell a mezőgazdasági termelőnek a kapott támogatást visszafizetni, ha a kifizetés a hatóság által elkövetett – nem számítási – hiba miatt történt (86/2004. FVM 10. §, 18. §, 1957. évi IV. tv. 61. §).
Az elsőfokú közigazgatási szerv a 2006. február 8-án meghozott határozatával a 2005. szeptember 1. napján hozott határozatát visszavonta és a felperes támogatási kérelmét elutasította. Megállapította az elsőfokú közigazgatási szerv, hogy a felperes egységes területalapú támogatásra és a szántóföldi kiegészítő nemzeti támogatásra a benyújtott kérelmei alapján nem jogosult. Határozata a 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 16. §-ának (1) bekezdésén, a Bizottság 2199/2003/EK rendelet 5-8. cikkein, a 2419/2001/EK rendelet (a továbbiakban: EKr.) 8. cikkén, 13. cikk (1) bekezdésén, 31. és 49. cikkein, valamint a 86/2004. (V. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának, 14. §-ának és 17. §-ának (3) bekezdésén alapszik.
A felperes fellebbezése folytán az alperes elnöke a 2006. június 26. napján meghozott határozatával megváltoztatta az elsőfokú közigazgatási határozatot, a felperest támogatási kérelmének elutasítása mellett egyben a korábban átutalt 4 944 234 forint visszafizetésére kötelezte. Határozata indokolásában rögzítette az alperes, hogy az R. 6. §-a alapján a támogatási kérelmeket 2004. június 30. napjáig kell benyújtani az alperesi hivatalhoz. A R. 10. §-a, az EKr. 13. cikk (1) bekezdése szerint a kérelmeknek az érintett ágazati szabályok alapján megállapított határidőket követő benyújtása munkanaponként 1%-os csökkenést eredményez abból az összegből, amelyre a termelő a határidőig benyújtott kérelem alapján jogosult lett volna. A késés mértéke meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.
Megállapította az alperes, hogy a felperes támogatási kérelmét 2004. október 19. napján adta postára, ezért a jogosulatlan kiutalt összes támogatási összeget az R. 18. §-a és az EKr. 49. § (1)–(7) bekezdései alapján vissza kell fizetnie a felperesnek.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.
A Fővárosi Bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában az 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 61. §-ának (1) bekezdésére, 43. § (1) bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy az alperes határozata egyértelmű indokát adta a támogatási kérelem teljes elutasításának, jogszabálysértőnek értékelte a támogatási kérelemnek helyt adó korábbi döntést, indokolási kötelezettségét nem sértette meg az alperes. A felperes azon álláspontja sem alapos, hogy jogosult lenne a támogatásra.
Az EKr. 13. cikk (1) bekezdésének második fordulata kimondja, ha a késés mértéke meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani. A 25 napot meghaladó késedelem esetén nem lehet kimenteni a mulasztást még vis maiorra vagy egyéb kivételes körülményre hivatkozással sem. 2004. július 25-éig lehetett volna úgy kérni a felperesnek a támogatást, hogy azt elfogadhassa az agrárügyi hatóság, így a felperes 2004. október 19-én postázott kérelmét minden további vizsgálat nélkül elfogadhatatlannak kellett nyilvánítani.
Az EKr. 49. § (1) bekezdése szerint, ha jogosulatlan kifizetés történt, akkor a mezőgazdasági termelőnek támogatást kamattal együtt vissza kell fizetnie.
Kivételt határoz meg azonban a visszafizetési kötelezettség alól az EKr. 49. cikk (4) bekezdése, amely kimondja, hogy az (1) bekezdésben említett visszafizetési kötelezettséget nem kell alkalmazni, ha a kifizetés az illetékes hatóság vagy más hatóság által elkövetett hiba következtében történt, és a hibát a mezőgazdasági termelő ésszerűen nem vehette észre. A felperes e kivétel alá esik, mert részére a támogatás az elsőfokú közigazgatási szerv által elkövetett jogsértő határozat meghozatalában megtestesülő hiba következtében került kifizetésre és e hibát a felperes nem vehette észre. A felperesi hiba nem játszott közre a jogszabálysértő határozat meghozatalában, a felperes hiánytalan kérelmet nyújtott be, valóságnak megfelelő pontos adatokat közölt, a hatóságot nem tévesztette meg. A bíróság álláspontja szerint a felperes nem veszítheti el a támogatási jogosultságot, az MVH teljes egészében helyt adott kérelmének anélkül, hogy döntését jogszabályi hivatkozásokkal indokolta volna. A felperes jóhiszeműen vélelmezhette, hogy teljesíthető a kérelme. Ezért az EKr. 49. cikk (4) bekezdésében foglaltak miatt nem követelhető vissza tőle az általa felvett támogatás függetlenül attól, hogy jogosulatlanul lett kiutalva.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az EKr. 49. cikk (4) bekezdésének második albekezdésébe, illetőleg az Áe. 61. §-ának (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. Az alperes jogi álláspontja szerint tényadat, hogy a felperes támogatási kérelme elkésett, ennélfogva támogatásra nem volt jogosult. Az elsőfokú hatóságnak a felperes esetében támogatási összeget nem is kellett volna számolnia. A visszafizetésről szóló döntést 12 hónapon belül hozta meg. Ebből következik, hogy az alperesre az EKr. 49. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében foglaltak vonatkoznak, így a (4) bekezdés első albekezdése a felülvizsgált ügyben nem alkalmazható, melyet a Fővárosi Bíróság figyelmen kívül hagyott.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, nem volt elvárható, hogy a támogatás kifizetésének jogszerűtlenségét felismerje. Nem helytálló az alperes azon hivatkozása, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta a 49. cikk (4) bekezdésének második albekezdését.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Ekr. 13. cikk (1) bekezdése értelmében, ha a késés mértéke meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.
A EKr. 49. cikk (1) bekezdése alapján ha jogosulatlan kifizetést történt, akkor a mezőgazdasági termelőnek a szóban forgó összeget a (3) bekezdés szerint számított kamattal együtt vissza kell fizetnie.
A (4) bekezdés első albekezdése szerint az (1) bekezdésben említett visszafizetési kötelezettséget nem kell alkalmazni, ha a kifizetés az illetékes hatóság vagy más hatóság által elkövetett hiba következtében történt, és a hibát a mezőgazdasági termelő ésszerűen nem vehette észre.
A (4) bekezdés második albekezdése előírja, ha azonban a hiba az érintett kifizetés kiszámítására vonatkozó tényadatokhoz kapcsolható, az első albekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a visszatérítéséről szóló döntést a kifizetéstől számított 12 hónapon belül nem jelezték.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló periratok alapján megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság az EKr. fentebb idézett rendelkezéseinek megfelelő döntést hozott az alperes határozatának hatályon kívül helyezéséről és az alperes új eljárásra kötelezéséről.
Helyesen állapította meg ítélete indokolásában a bíróság, hogy a felperes támogatási kérelme elkésett, ezért nem volt jogosult támogatásra, azonban a kifizetés az alperes által elkövetett hiba következtében történt, ezért a felperes nem kötelezhető a támogatás visszafizetésére.
Tévesen hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében az EKr. 49. cikk (4) bekezdésének második albekezdésére, mert e rendelkezés csak a kifizetett támogatás hibás kiszámítása esetén alkalmazható. A felülvizsgált ügyben azonban nem számítási hiba történt, hanem a kérelem késedelmes benyújtása, ez okból állapította meg az alperes, hogy a felperes támogatásra nem jogosult és ezért a kérelmet elutasította.
Nem sértette a jogerős ítélet az Áe. 61. §-ának (1) bekezdését sem, mert a visszavonó határozat törvényes arra vonatkozóan, hogy a felperes a késedelem miatt nem jogosult támogatásra, azonban más jogkérdés a kifizetett támogatási összeg visszafizetése, amelyet a vonatkozó anyagi jogszabály, az EKr. 49. cikkének első albekezdése nem tesz lehetővé a felülvizsgált ügyben.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.221/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás