KÜ BH 2008/256
KÜ BH 2008/256
2008.09.01.
Az áru címkéjén a gyártó vagy forgalmazó feltüntetése akkor alkalmas azonosításra és a törvényi követelmény szerinti megfelelő fogyasztói tájékoztatásra, ha a név és cím feltüntetésén kívül a ,,gyártó/előállító'', a ,,forgalmazó'' minőség is megjelölésre kerül (1997. évi CLV. tv. 8. §, 9. §, 10. §, 14. §, 4/1997. Korm. r. 22. §).
A Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2006. január 19-én helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a felperes N., Árpád u. 2172/6 hrsz. alatti áruházában, és a feltárt hiányosságok alapján a 2006. március 8. napján kelt határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet 4. § (1) bekezdését és 6. § (2) bekezdését, az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet 22. § (4) bekezdését, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 9. §-át, 10. § (1) és (5) bekezdését, 14. § (1) és (3) bekezdését, valamint a használati és kezelési útmutatóról és a minőség tanúsításáról szóló 2/1984. (III. 10.) BKM-IPM rendelet 2. § (1) bekezdését, mely jogsértésekért 1 millió Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd a 2006. június 21. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan megváltoztatását és a pénzbírság csökkentését kérte arra hivatkozással, hogy a terhére rótt jogsértések közül a határozatban rögzített ,,gyártó, forgalmazó, importáló'' szavak feltüntetésének elmulasztása nem jogellenes cselekmény, mivel ilyen kötelezettséget a hivatkozott jogszabály nem ír elő.
A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte, és az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az alperes az irányadó tényállást helyesen állapította meg, abból azonban – a felperes kötelezettségszegésére vonatkozóan – helytelen következtetést vont le.
Hivatkozott a megyei bíróság az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 10. § (1) bekezdésére, az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-SZCSM-GKM együttes rendelet 4. § g) pontjára, a használati, kezelési útmutatóról és a minőség tanúsításáról szóló 2/1984. (III. 10.) BKM-IPM együttes rendelet 2. § (4) bekezdésére és az Étv. 14. § (1) bekezdésére.
Kifejtette a megyei bíróság, hogy ezen jogszabályhelyek alapján a felperes kötelezettsége a termék gyártója, vagy forgalmazója nevének és címének feltüntetésére terjed ki. A rendelkezést kiterjesztően értelmezni nem lehet, az tehát a forgalmazói, illetve gyártói minőség feltüntetésére vonatkozó előírást nem tartalmaz.
A közigazgatási ügy iratai között elfekvő, és a felperesi keresetlevél mellékleteként csatolt fényképfelvételek alapján megállapította a megyei bíróság, hogy a vizsgált termékek csomagolásán név és cím szerepel, a felperes tehát a feltüntetésre vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
Mindezekre tekintettel a megyei bíróság megállapította, hogy a felperes azon cselekményével, hogy a ,,gyártó, forgalmazó, importáló'' szavak feltüntetését elmulasztotta, nem sértett jogszabályt. Rámutatott arra is, hogy az alperes által kiszabott minőségvédelmi bírság összege téves mérlegelésen alapul, így határozata jogszabálysértő. Ezért azt hatályon kívül helyezte, és a megismétlendő eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az eljáró közigazgatási szervnek a minőségvédelmi bírság összegét úgy kell megállapítania, hogy a mérlegelés során figyelmen kívül kell hagynia a ,,gyártó, forgalmazó, importáló'' feltüntetésének elmulasztását.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az Fgytv. 10. § (1) bekezdés b) pontját, 8. § a) és b) pontját és 9. §-át.
Álláspontja szerint a felperes ezen jogszabályi előírásoknak azért nem tett eleget, mivel a ,,gyártó/előállító'' vagy a ,,forgalmazó'', illetve a feltüntetett cég minőségére, pozíciójára utaló hasonló kifejezések feltüntetésének hiányában nem volt megállapítható, hogy a kettő közül mely cég került a terméken megjelölésre; ezáltal pedig a tájékoztatás nem volt egyértelmű.
Kifogásolta, hogy a megyei bíróság helytelenül hivatkozott ítélete indokolásában az Étv. és az együttes rendelet rendelkezéseire, mivel a vizsgált esetben a jogsértéssel érintett termékek nem élelmiszerek voltak (forgatható regiszter, asztali ceruzahegyező, irattározó mappa, női farmer stb.), így esetükben az Fgytv. és a használati, kezelési útmutatóról és minőség tanúsításáról szóló 2/1984. (III. 10.) BKM-IPM rendelet az irányadó jogszabály; így a jelen ügyre is az azokban foglalt előírások az alkalmazandók.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, és kérte a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását.
Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 234. cikkely (1) bekezdés b) pontjára és (3) bekezdésére figyelemmel igényelje az Európai Bíróság előzetes döntését.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a perben rendelkezésre állt iratanyag alapján megállapította, hogy az alperesi hatóság által lefolytatott helyszíni ellenőrzés során a felperes üzletében többféle jogsértés nyert megállapítást (pl. egységár feltüntetésének hiánya, magyar nyelvű jelölés hiánya, fizetőeszköz feltüntetésének hiánya stb.).
A megyei bíróság a felperes kereseti kérelmének keretei között a jelölési hiányosság miatti bírságolás tekintetében vizsgálta felül – és találta jogsértőnek – az alperesi határozatokat.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság tévesen alkalmazta az idevonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
Az iratokhoz csatolt fényképfelvételek alapján megállapítható volt, hogy a fogyasztó, vásárló semmilyen módon nem volt tájékoztatva arról, hogy nevezett cégek a termék gyártói, vagy forgalmazói-e. Külföldi cég és cím feltüntetése esetén az idegen szövegkörnyezetből a fogyasztó meg sem tudja állapítani, hogy a terméken a fentiek megtalálhatók-e, ezért a jogai érvényesítéséhez szükséges ismeretekkel – a cég minőségének magyar nyelvű megjelölése hiányában – nem rendelkezik.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogérvényesítés megkönnyítése érdekében alapvető jelentősége van a gyártói, illetve forgalmazói minőség megjelölésének, a név és cím feltüntetésén túl.
Mint ahogy arra már a Legfelsőbb Bíróság korábbi elvi határozatában is rámutatott, az áru gyártójának vagy forgalmazójának címe akkor felel meg a törvényi előírásoknak, ha alkalmas arra, hogy a fogyasztó további kutatás, tájékozódás nélkül felvehesse a kapcsolatot a gyártóval, vagy a forgalmazóval. E kapcsolatfelvételt gátolja, a jogérvényesítést nehezíti, ha a fogyasztó, vásárló nem kap információt arról, hogy az adott terméknek a feltüntetett cég a gyártója, vagy a forgalmazója, és így milyen felelősséggel, adatokkal, információkkal bír azzal kapcsolatban.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint – szemben a megyei bíróság álláspontjával – a hivatkozott jogszabá-lyok kiterjesztő értelmezése nélkül is kiolvasható azokból, hogy ,,az áru gyártójának vagy forgalmazójának neve és címe azonosításra alkalmas módon'' feltüntetésére irányuló kötelezettségének akkor tesz eleget az előállító, amennyiben a feltüntetett cég minőségét is jelöli a terméken.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogszabályi előírások értelmezéséből egyértelműen következik a ,,gyártó/előállító'' vagy ,,forgalmazó'' minőségre utaló kifejezés feltüntetésére vonatkozó kötelezettség is, amelyet a felperes az alperesi hatóság által megjelölt esetekben kétségtelenül elmulasztott.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy – praktikus okokból – a fogyasztó számára nem mindegy, hogy a megvásárolt áruval kapcsolatban felmerült esetleges probléma esetén kivel veszi fel a kapcsolatot.
Egy név és cím feltüntetése önmagában nem nyújt elegendő információt, a fogyasztó csak abban az esetben jut megfelelő tájékoztatáshoz, ha a terméken azt is feltüntetik, hogy az ott szereplő cég a termék előállítója, gyártója vagy forgalmazója.
Az Fgytv. 10. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét, azonosításra alkalmas módon.
Az Fgytv. 9. §-a értelmében az áru akkor hozható fogyasztói forgalomba, ha a csomagolásán, vagy másutt – de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén – jól olvashatóan, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges, a 10. §-ban meghatározott adatokat.
E jogszabályi rendelkezések értelmezéséből nem vonható le az a következtetés, hogy elegendő egy elnevezés és cím feltüntetése az árukon.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy nem mond ellent ezen jogértelmezésnek a felperes által hivatkozott 2000/13/EK irányelv 3. cikk 7. pontja sem.
Az alperes által alkalmazott és a perbeli ügyben idézett jogszabályok már harmonizált jogszabályok, vagyis igazodnak az Európai Unió által megfogalmazott és megvalósítandó célokhoz, ezért megalapozatlan a felperes ezzel ellentétes hivatkozása.
A Legfelsőbb Bíróság nem tartotta indokoltnak a felperes által indítványozott előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését.
A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint tehát tévedett a megyei bíróság akkor, amikor az alperes álláspontját kiterjesztő értelmezésként értékelte, ugyanis az idevonatkozó jogszabályok egyértelmű rendelkezést tartalmaznak az előállító vagy forgalmazó feltüntetésére vonatkozóan, ez pedig a terméken feltüntetett cég minőségének megjelölése nélkül nem lehetséges.
Mivel a felülvizsgálati eljárás során az alperesi megállapítások helytállónak és jogszerűnek bizonyultak, a fogyasztóvédelmi (és nem a megyei bíróság ítélete szerinti minőségvédelmi) bírság érintésének nincs jogszabályi alapja, ezért indokolatlan és szükségtelen volt az alperes új eljárásra kötelezése.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes megalapozatlan keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése értelmében elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.188/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás