26/2008. (II. 14.) Korm. rendelet
26/2008. (II. 14.) Korm. rendelet
a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól1
A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:
Műszaki biztonsági hatósági tevékenység
1. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága (a továbbiakban: műszaki biztonsági hatóság) műszaki biztonsági hatósági tevékenységének keretében ellenőrzi a Hivatalról szóló jogszabályban2 meghatározott létesítmények, berendezések
a) létesítésére, kivitelezésére, felállítására,
b) üzembe helyezésére,
c) üzemeltetésére,
d) időszakos ellenőrzésére,
e) vizsgálatát végző szervezetek tevékenységének ellenőrzésére,
f) kezelését végzők szakképesítésére
vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és érvényesülését.
(2) A műszaki biztonsági hatóság az (1) bekezdés szerinti létesítmények, berendezések, szervezetek vonatkozásában:
a) engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol,
b) bejelentés alapján kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit.
(3) A Hivatal a műszaki biztonsági felügyeleti feladat- és hatáskörében a műszaki biztonsági követelmények megtartása érdekében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabályok a hatáskörébe utalnak.
2. § (1) Ha a műszaki biztonsági hatóság eljárása során a megfelelő biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos előírások teljesülésében hibát, hiányosságot állapít meg, és a létesítmény, berendezés az egészség, az anyagi javak, vagy a környezet sérülésének, károsodásának forrásává válhat, vagy a működése ezek sérülését okozó helyzetet teremthet, úgy jogosult
a) a hiányosság megszüntetését, illetve a hiba kijavítását – a körülmények figyelembevételével, a teljesítéshez szükséges határidő vagy határnap megállapítása mellett – elrendelni,
b) a létesítménynek, berendezésnek – közvetlen veszélyhelyzetet előidéző hibája esetén – a használatát azonnali hatállyal véglegesen, vagy ha a veszélyhelyzet megszüntethető, annak megszüntetéséig ideiglenesen megtiltani,
c) az engedélyek kiadását megelőzően vizsgált feltételek megváltozása vagy rendeltetéstől eltérő használat esetén a vonatkozó engedélyt ideiglenesen, vagy véglegesen visszavonni.
(2) Ha a műszaki biztonsági hatóság műszaki biztonsági feladatkörében végzett tevékenysége során a Hivatal piacfelügyeleti feladatkörébe tartozó termék olyan hibáját észleli, amely alapján feltételezhető, hogy az adott termék nem elégíti ki a vonatkozó külön jogszabály szerinti alapvető védelmi követelményeket, azonnal értesíti az eljárásra jogosult piacfelügyeleti hatóságot.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények, berendezések üzemeltetője az azok üzemeltetése, tárolása, szállítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles bejelenteni a műszaki biztonsági hatóságnak. A rendelet alkalmazásában rendkívüli esemény különösen a létesítmény, berendezés üzemeltetése során bekövetkezett
a) a létesítmény, berendezés sérülése,
b) robbanás,
c) tűzeset,
d) a létesítmény, berendezés működésével összefüggésében bekövetkezett személyi sérülés,
e) egyéb súlyos üzemzavar.
(2) Ha más hatóság a Hivatal műszaki biztonsági tevékenységével összefüggő rendkívüli eseményről szerez tudomást, a műszaki biztonsági hatóságot arról tájékoztatja.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a műszaki biztonsági hatóság vizsgálja ki az (1) bekezdés szerinti események körülményeit, okát, ennek során az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
3/A. §3 (1) Az iparügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott hegesztett szerkezet szerelésénél, átalakításánál, javításánál az ömlesztőhegesztés és az ezzel összefüggő egyéb tevékenység csak az iparügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott engedéllyel végezhető. Az engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.
(2) Az iparügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott kazánok és a hozzá tartozó berendezések, továbbá a hatósági felügyelet alá tartozó egyéb nyomástartó berendezések vegyi kezelésére irányuló tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik az iparügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott engedéllyel. Az engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.
Piacfelügyeleti tevékenység
4. § (1) A Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) piacfelügyeleti tevékenységének keretében ellenőrzi a külön jogszabályban meghatározott gazdasági célfelhasználásra szánt termékek (a továbbiakban: termék) megfelelőségére vonatkozó, a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelmények betartását.
(2) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek megfelelőségét is elbírálni, amelyek
a) használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges;
b) alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek – különösen a szállítás, raktározás – hatással lehetnek;
c) esetében nem történt forgalomba hozatal a használatbavételt megelőzően, így különösen a saját használatra és egyedi megrendelésre gyártott termékek esetén.
(3) A piacfelügyeleti hatóság kijelölt piacfelügyeleti hatóságként részt vesz a piacfelügyeleti tevékenység koordinálása érdekében – az érintett tárcák és hatóságok részvételével – működtetett Piacfelügyeleti Tanács munkájában.
(4) A piacfelügyeleti hatóság eljárása során a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez akkreditált vagy bejelentett szervezetek közreműködését veheti igénybe.
(5) A piacfelügyeleti hatóság megbízására nem járhat el olyan akkreditált vagy bejelentett szervezet, amely a termék megfelelőségét korábban vizsgálta.
(6) A piacfelügyeleti hatóság a felhasználók széles körét érintő vizsgálatok eredményeit és tapasztalatait nyilvánosságra hozza.
(7) Ha a piacfelügyeleti hatóság az üzleti titok körébe tartozó információkhoz jut hozzá, gondoskodik ezen információk védelméről. Az üzleti titok nem akadályozhatja azt, hogy a piacfelügyeletre irányuló tevékenységek hatékonyságának biztosítása szempontjából jelentős információkat az illetékes piacfelügyeleti hatóságok egymás, valamint a vizsgáló és tanúsító intézmények a piacfelügyeleti hatóság tudomására hozzák.
5. § A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során jogosult:
a) tájékoztatást kérni a gyártótól és a forgalmazótól,
b) biztonságossági és más megfelelőségi vizsgálatok elvégzése céljából jegyzőkönyv felvétele mellett a gyártótól és a forgalmazótól ingyenes mintát és ellenmintát venni,
c) belépni a termék megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre,
d) akadályoztatása esetén a rendőrséget igénybe venni,
e) az ellenőrzéshez szükséges valamennyi dokumentumot megtekinteni, és azokról másolatot készíteni,
f) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíteni,
g) a biztonságossági és más megfelelőségi vizsgálathoz szükséges időtartamra ideiglenes intézkedéssel a termék forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, ha a termék megfelelőségéhez alapos kétség fér.
6. § (1) Ha a piacfelügyeleti hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a termék nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelményeknek, jogosult:
a) a termék használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését előírni,
b) széles körű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy a termék használatából származó veszélyről a felhasználók megfelelő időben és módon – szükség esetén a rádió és a televízió műsorszolgáltatásában vagy sajtótermékből – értesüljenek,
c) a termék forgalomba hozatalát, reklámozását korlátozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket megtenni,
d) a már forgalomba hozott termék forgalomból való kivonását, és az erről való tájékoztatást a b) pontban meghatározott módon elrendelni,
e) elrendelni a termék visszahívását, vagy – indokolt esetben – a gyártókkal és a forgalmazókkal együttműködve megszervezni a termék felhasználóktól történő visszahívását, és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő megsemmisítését, valamint ellenőrizni ezek végrehajtását.
(2) A piacfelügyeleti hatóság a termék visszahívását végső esetben rendelheti el, ha a fennálló veszélyek elhárítására más intézkedések nem elégségesek. Amennyiben a gyártó vagy forgalmazó szükségesnek tartja, a terméket hatósági határozat hiányában is önként visszahívhatja.
(3) A piacfelügyeleti hatóság vizsgálata során megállapítja, mely termék nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelményeknek, a hatóság ezen megállapítása a tételazonosítóval rendelkező termék esetén az azonos tételazonosítóval legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik; tételazonosítóval nem megjelölt termékek esetén pedig a teljes legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik. Ha a hiba természetéből adódóan megszüntethető, és a gyártó a már legyártott mennyiségre vonatkozóan utólag a veszélyforrást megszünteti, az ismételt forgalomba hozatalra csak módosított tételazonosító, illetve termékazonosító alkalmazásával kerülhet sor.
(4) Ha a termék valamely jellemzője nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelményeknek, a piacfelügyeleti hatóság döntésének megfelelően az a gyártó vagy forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni a vizsgálati díjat.
(5) A terméknek a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak való megfelelése nem zárja ki, hogy a piacfelügyeleti hatóság a termék forgalomba hozatalának korlátozását, piacról történő kivonását vagy visszahívását rendelje el, ha azt állapítja meg, hogy a termék a megfelelősége ellenére veszélyes.
(6) Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a CE megfelelőségi jelölést nem jogszerűen tüntették fel, a külön jogszabály, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat melléklete B. pontjának l) alpontjában meghatározottak szerint jár el.
(7) A piacfelügyelet hatóság a meghozott intézkedéséről, a külön jogszabályban meghatározottak szerint értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot.
7. § A piacfelügyeleti hatóság jogait és kötelezettségeit a veszély súlyosságával arányos módon és az érintett felek érdekeinek figyelembevételével gyakorolhatja.
8. § A gyártó, a forgalmazó kötelesek
a) a termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére jogosult szervezet kérésére azok feladatai ellátásához szükséges információkat megadni,
b) az általuk forgalmazott termékek által jelentett veszélyek elkerülése érdekében tett intézkedések során a piacfelügyeleti hatósággal együttműködni,
c) az elrendelt intézkedéseket végrehajtani.
Záró rendelkezések
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)–(3)4
10. § Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy
a) az e rendelet hatálya alá tartozó műszaki biztonsági hatósági tevékenység ellátásához szükséges képesítési követelményeket,
b) a rendkívüli események bejelentésének és vizsgálatának részletes szabályait,
c) a Hivatal műszaki biztonsági hatósági felügyelete alá tartozó
ca) a nyomástartó berendezések, rendszerek,
cb) szállítható nyomástartó berendezések beleértve azokat a berendezéseket is, amelyeknek megfelelőség újraértékelése nem történt meg,
cc) a ca)–cb) pontban említett nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések,
cd) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályai és tárolólétesítményei, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok, beleértve az üzemi üzemanyagtöltő állomások,
ce) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók és üzemi berendezései,
cf) a gázüzemű közúti járművek, munkagépek és nem közúti gépek üzemanyag-ellátó berendezései, és az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések,
cg) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására szolgáló szállítóeszközök,
ch) gázpalackból turista gázpalackba átfejtő berendezések,
ci) a cseppfolyósított szénhidrogéngáz-tároló létesítmények üzemeltetőire vonatkozó kötelezettségeket, a hatósági engedélyek megszerzésének módját, valamint a hatósági ellenőrzések tartalmát, időszakát,
d)5 hegesztett szerkezet szerelésénél, átalakításánál, javításánál az ömlesztőhegesztés és az ezzel összefüggő egyéb engedélyköteles tevékenységek körét, az e tevékenységekre jogosító engedély feltételeit és a tevékenység folytatásának részletes szabályait, az engedély kiadásának rendjét, valamint az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
e)6 kazánok és a hozzá tartozó berendezések, továbbá a hatósági felügyelet alá tartozó egyéb nyomástartó berendezések vegyi kezelésére jogosító engedély feltételeit és a tevékenység folytatásának részletes szabályait, az engedély kiadásának rendjét, valamint az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket
rendeletben szabályozza.
A rendeletet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával.
A 3/A. §-t a 211/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (2)–(3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § d) pontját a 211/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § e) pontját a 211/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás