26/2008. (HÉ 48.) NFGM utasítás
a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Közszolgálati szabályairól*
2008.11.29.
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A Közszolgálati Utasítás hatálya
1.1. A Közszolgálati Utasítás (a továbbiakban: Utasítás) hatálya – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) alapján – a közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és ügykezelőkre terjed ki.
1.2. Jelen Utasítás IX. fejezet 2. és 3. pontjának hatálya a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (továbbiakban: minisztérium), illetve jogelőd szerveitől nyugállományba került köztisztviselőkre is kiterjed.
1.3. Jelen Utasítás rendelkezéseit a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben meghatározott eltérésekkel a miniszterre, az államtitkárra és a szakállamtitkárra is alkalmazni kell.
1.4. Az ügykezelők közszolgálati jogviszonyában a Ktv. 5–7. §-aiban, 9. §-ában, 11. §-ában, 11/B. §-ában, 12–19/A. §-aiban, 21–22/B. §-aiban, 33. §-ában, 37–40/B. §-aiban, 41. § (7)–(9) bekezdésében, 41/A–42. §-aiban, 43. § (1)–(3) és (7) bekezdéseiben, 47. §-ában, 48. § (1)–(5) bekezdésében, 49–49/N. §-aiban, a IV., V., VI. és IX. fejezetében foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.
1.5. Jelen Utasítás következő pontjainak hatálya terjed ki a minisztériummal a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján munkaviszonyban álló munkavállalókra is: Munkavégzés, pihenőidő (V. fejezet), Kitüntetés (VII. fejezet 2.), Étkezési hozzájárulás (VIII. fejezet 3.), A munkába járáshoz szükséges helyi és helyközi közlekedési költségtérítés (VIII. fejezet 4–5.), Ruházatiköltség-térítés (VIII. fejezet 7.), Illetmény-(fizetési) előleg (VIII. fejezet 8.), Egyéb juttatások (VIII. 11.), Lakáscélú támogatások (IX. fejezet 1.), A nyugállományú köztisztviselő (munkavállaló) támogatása (IX. fejezet 2.), A kegyeleti eljárás rendje (IX. fejezet 3.), A minisztérium és az érdek-képviseleti szervek együttműködése (X. fejezet).
1.6. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos egyes munkáltatói intézkedések végrehajtásához a jelen Utasításhoz csatolt mellékleteket kell megfelelően alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.
– Ösztöndíjas tanulmányút: a minisztérium oktatási és képzési rendszeréről szóló utasításban meghatározott tanulmányút.
– Munkáltatói jogkör gyakorlója: a minisztérium Szervezeti és Működés Szabályzatának II. 24. §-ában meghatározott személy.
II. A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY
– ÉS MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONY – LÉTESÍTÉSÉNEK, MEGSZÜNÉSÉNEK ÉS MEGSZÜNTETÉSÉNEK RENDJE
1. A közszolgálati jogviszony létesítése
1.1. A közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos intézkedések megkezdése előtt a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Humánigazgatási Főosztállyal előzetesen egyeztetnie kell a betöltetlen álláshely tényét, a betöltendő munkakör megnevezését, a pályázati kiírás szükségességét és tartalmát, a jogviszony létesítésének időtartamát (határozott, határozatlan), valamint a munkakört betöltő személy várható illetményét.
1.2. A munkáltatói jogkör gyakorlója a fentiekben foglaltakon túl előzetesen köteles egyeztetni a személyi juttatás előirányzatra kihatással járó – a közszolgálati jogviszonyt érintő – javaslatait a Humánigazgatási Főosztállyal. A Humánigazgatási Főosztály a szükséges források tekintetében kikéri a Költségvetési és Kontrolling Főosztály véleményét, majd az egyeztetés eredményéről értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója csak az egyeztetés után, az egyeztetés során kialakított vélemény figyelembevételével hozhat.
2.1. A munkáltatói jogkör gyakorlója – amennyiben a köztisztviselői munkakör betöltéséhez a Ktv. szabályai alapján pályázat kiírása kötelező – a köztisztviselői munkakörök betöltésének érdekében írásban pályázat kiírását kezdeményezi a Humánigazgatási Főosztálynál.
2.2. A köztisztviselői munkakörre kiírt pályázati felhívást a Humánigazgatási Főosztály teszi közzé a minisztérium hivatalos honlapján, valamint intézkedik a Kormányzati, Személyügyi, Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (továbbiakban: KSZK) honlapján történő megjelentetésről. A vezetői munkakörökre kiírt pályázatot a minisztérium a KSZK útján jelenteti meg. Ezek mellett egyéb közzétételi forma (hirdetés megjelentetése újságban, internetes portálon stb.) is alkalmazható.
2.3. A vezetői munkakörre kiírt pályázati eljárás lebonyolítását a KSZK végzi a Humánigazgatási Főosztály, valamint az illetékes szervezeti egység szakmai irányítójának/illetékesének bevonásával a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetenciavizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezései alapján.
2.4. A köztisztviselői munkakörre kiírt pályázatok a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kerülnek elbírálásra. A kiválasztott pályázók a minisztériumi vezetőkkel személyes konzultáción vesznek részt. A pályázat eredményéről az elbírálástól számított 8 napon belül a pályázókat a Humánigazgatási Főosztály írásban (elektronikus vagy postai úton) értesíti.
2.5. A pályázat eredményéről a pályázók értesítése elsődlegesen a pályázati anyagban szereplő elektronikus elérhetőségen keresztül történik. Amennyiben a pályázó a pályázati anyagában nem ad meg elektronikus értesítési címet, úgy a Humánigazgatási Főosztály postai úton értesíti a pályázat eredményéről. Az értesítést követő 15 munkanap elteltével a pályázó által benyújtott pályázati anyag megsemmisítésre kerül.
3.1. A közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges felvételi javaslatot a szervezeti egység vezetője a Humánigazgatási Főosztály részére megküldi, amelyhez csatolja az adott munkakörhöz tartozó munkaköri leírást (1. sz. melléklet). A munkaköri leírást a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el.
3.2. A köztisztviselő-jelölttel a Humánigazgatási Főosztály ismerteti, hogy az alkalmazáshoz milyen okmányok, adatok bemutatása szükséges. A köztisztviselői jogviszony létesítését megelőzően a köztisztviselő-jelölt köteles a közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges eredeti dokumentumokat, adatokat és tényeket a Humánigazgatási Főosztály részére átadni.
3.3. A kinevezési okmányt – mely tartalmazza a köztisztviselő besorolását is – a Humánigazgatási Főosztály a kinevezéskor rendelkezésre álló eredeti dokumentumok alapján készíti elő. A kinevezés 3 példányban készül, melynek egy példányát a köztisztviselő magánál tartja, egy példány a Humánigazgatási Főosztályra a köztisztviselő személyi anyagába, egy példány pedig a Költségvetési és Kontrolling Főosztályra kerül számfejtés céljából.
3.4. A köztisztviselő kinevezését követően a besorolásához szükséges eredeti dokumentumok, valamint a kinevezési okirat a köztisztviselő személyi anyagába kerülnek, melyet a Humánigazgatási Főosztály őriz a minisztérium mindenkor hatályos Közszolgálati Adatvédelmi Utasításában foglalt szabályok betartásával.
3.5. Ha a közszolgálati jogviszonyba történő kinevezésre jelölt olyan munkakört fog betölteni, amely alapján az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatra köteles, addig nem létesíthető közszolgálati jogviszony, amíg a vagyonnyilatkozatot a köztisztviselő-jelölt nem teszi le.
3.6. Ha a közszolgálati jogviszonyba történő kinevezése esetén a jelölt olyan munkakört fog betölteni, amely a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban, továbbá a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél a fontos és bizalmas munkakörökről és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjének megállapításáról szóló rendelet alapján fontos és bizalmas munkakörnek minősül, a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági vizsgálatot a jelölttel szemben legkésőbb a kinevezésével egyidejűleg meg kell indítani. Amennyiben a nemzetbiztonsági vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a köztisztviselőnél kockázati tényező merül fel a munkakör betöltésével kapcsolatosan, úgy a köztisztviselő jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni.
3.7. A közszolgálati jogviszony létesítésének feltétele, hogy a foglalkoztatás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági orvosi vizsgálaton a köztisztviselő-jelölt egészségileg alkalmas legyen az általa ellátandó munkakör betöltésére.
3.8. A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt írásban tájékoztatja:
a) az irányadó munkarendről,
b) a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő fokozat elérésének várható időpontjáról,
c) a költségtérítésekről és az egyéb juttatásokról, valamint azok mértékéről,
d) az illetmény átutalásának napjáról,
e) a munkába lépés napjáról,
f) a felmentési idő megállapításának szabályairól,
g) a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről.
3.9. Az írásbeli tájékoztatás jogszabály, vagy belső szabályozás rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. A szabályozás esetleges változásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a változás hatálybalépését követő 30 napon belül köteles írásban tájékoztatni a köztisztviselőt.
3.10. A munkáltató a kinevezési okiratban tájékoztatja a jelöltet a közigazgatási alap- és szakvizsga megszerzésével kapcsolatos feltételekről.
3.11. A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie. Az eskütételt a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a köztisztviselői kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkatársak előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani, és írásban megerősíteni.
3.12. Az eskü elmaradása a közszolgálati jogviszony érvénytelenségét eredményezi. Eskütétel hiányában a köztisztviselő nem állítható hivatalba. Az esküokirat 2 példányban készül, amelyből 1 példányt a köztisztviselő részére át kell adni, 1 példányt pedig a személyi anyagban kell elhelyezni.
4. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése
4.1. Az egyes szervezeti egységeknél munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – a minisztérium éves költségvetésében erre a célra elkülönített személyijuttatás-előirányzat terhére – megbízási szerződés megkötését a megbízott szolgáltatásait igénybe vevő szervezeti egység közvetlen szakmai vezetője kezdeményezi. A megbízási szerződés a Humánigazgatási Főosztály előterjesztése alapján a felügyeletet gyakorló állami vezető egyetértésével köthető meg a Költségvetési és Kontrolling Főosztály ellenjegyzését követően. A megbízási szerződés megkötésére a minisztérium mindenkor hatályos szerződéskötési szabályairól szóló belső utasítások az irányadók.
4.2. A Ktv. 1. § (9) bekezdése alapján a minisztérium közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. Ennek megfelelően ilyen jellegű feladat megbízási szerződés alapján nem látható el.
4.3. A szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat a Humánigazgatási Főosztály látja el.
4.4. A minisztérium saját köztisztviselőjével – a felmentési időt is beleértve – a közszolgálati jogviszony alatt munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, megbízási jogviszonyt nem létesíthet.
4.5. A minisztérium által támogatott korengedményes nyugdíjazást igénybevevők csak abban az esetben alkalmazhatók megbízási szerződéssel, ha a kedvezményre igénybe vett időtartam letelt.
5.1. A köztisztviselői kinevezést megelőzően a kinevezendő munkatárs részére a Humánigazgatási Főosztály köteles a Ktv. összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit ismertető „Tájékoztató”-t és a kitöltendő „Nyilatkozat” (2. sz. és 3. sz. melléklet) nyomtatványt átadni.
5.2. A kinevezendő munkatársnak nyilatkoznia kell arról, hogy személyét a Ktv. 9. § (1) bekezdésében, valamint a Ktv. 21. §-ában meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályok érintik-e, illetve hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogkövetkezményeket tudomásul veszi, valamint be kell jelentenie a Ktv. 21. § (2) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével folytatandó egyéb és további jogviszonyának fennállását és kérnie kell annak engedélyezését (4. sz. és 5. sz. melléklet).
5.3. Amennyiben a kinevezendő személy munkavégzésre irányuló egyéb, vagy további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, úgy az aláírt nyilatkozatot a Humánigazgatási Főosztály köteles elbírálás végett haladéktalanul a kinevezendő munkatárs munkáltatói jogkör gyakorlójához továbbítani.
5.4. Nem kaphat kinevezést és nem állítható munkába az a kinevezendő munkatárs, akinek a jogszabályban előírt, összeférhetetlenséggel kapcsolatos írásbeli nyilatkozatát még nem bírálták el.
5.5. A döntést – rövid indokolással – vissza kell küldeni a Humánigazgatási Főosztálynak, aki a Ktv. előírásai szerint soron kívül elkészíti a nyilatkozó részére a döntésről szóló értesítést.
5.6. A köztisztviselő a Humánigazgatási Főosztályhoz köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha az előző nyilatkozatához képest az összeférhetetlenséget érintő helyzetében változás állt be (rokoni kapcsolat, gazdasági kapcsolat, pártban betöltött tisztség, gazdasági társaságban vezető tisztség, felügyelőbizottsági tagság), valamint ha egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt kíván létesíteni.
5.7. A munkavégzésre irányuló egyéb, vagy további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – a köztisztviselő csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet. Vezetői megbízású köztisztviselő – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb, vagy további jogviszonyt nem létesíthet.
5.8. Az engedélyezésről a munkáltatói jogkör gyakorlója egyedi mérlegelés alapján dönt legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül, mely döntésről a Humánigazgatási Főosztály útján tájékoztatja a köztisztviselőt.
5.9. A köztisztviselő haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának azt is, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló egyéb, vagy további jogviszonya megszűnt.
5.10. A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólítja a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya – a törvény erejénél fogva – megszűnik.
5.11. Ha a köztisztviselővel szemben a Ktv. 9. §-a szerinti összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a jogviszonya.
5.12. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére hívja fel a köztisztviselőt, a köztisztviselő a megszüntetését bizonyító dokumentumot a megszűnéstől számított 5 munkanapon belül köteles a Humánigazgatási Főosztálynak bemutatni.
5.13. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozattétel a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség. E kötelezettségét szegi meg és ez által fegyelmi vétséget követ el az a köztisztviselő, aki a valóságnak meg nem felelő nyilatkozatot tesz, vagy bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja.
5.14. A köztisztviselői összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatok jogszabályban előírt kötelező nyilvántartása a Humánigazgatási Főosztály ügyrendi feladata. A kinevezéskor, valamint a köztisztviselői jogviszony fennállása alatt keletkező, összeférhetetlenségi okról kitöltendő nyilatkozatok a személyi anyag részét képezik.
6.1. A minisztériumban az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörökben foglalkoztatott köztisztviselők, valamint a jogszabály rendelkezései alapján egyéb jogcímen vagyonnyilatkozattételre kötelezett személyek részére kötelező vagyonnyilatkozatot tenni a törvényben meghatározott szabályok szerint.
6.2. A vagyonnyilatkozatok tételével, átvételével, kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a minisztérium vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének rendjéről, valamint a vagyonnyilatkozatok kezelésének adatvédelmi szabályairól szóló utasításban foglaltaknak megfelelően a Humánigazgatási Főosztály látja el.
7.1. Minisztériumon belüli áthelyezés
7.1.1. A minisztériumon belüli, szervezeti egységek közötti áthelyezésről – amennyiben a feladatkör, munkakör is változik – az érintett vezetőknek és a köztisztviselőnek írásban kell megállapodást kötniük.
7.2. Másik közigazgatási szervhez történő áthelyezés
7.2.1. A minisztérium, a köztisztviselő és egy másik közigazgatási szerv megállapodhat a köztisztviselőnek a másik közigazgatási szervhez történő határozott idejű, illetőleg végleges áthelyezésében.
7.2.2. A határozott idő elteltével a köztisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell helyezni a korábbi közigazgatási szervhez.
7.2.3. Végleges áthelyezéshez történő hozzájárulást az áthelyező közigazgatási szerv nem tagadhatja meg, azonban a megkeresés kézhezvételétől számított két hónapig a köztisztviselőt visszatarthatja.
7.2.4. Végleges áthelyezés esetén a közszolgálati igazolás, valamint a köztisztviselő illetményének és egyéb járandóságainak kiadása szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna. A köztisztviselő részére ebben az esetben ki nem adott, időarányosan járó szabadságát pénzben meg kell váltani.
7.3. Az áthelyezés szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a köztisztviselő közalkalmazotti, ügyészségi, hivatásos szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, így az áthelyezés fenntartja a jogviszony folyamatosságát.
7.4. Az áthelyezéssel kapcsolatos feladatokat – a munkáltatói jogkör gyakorlójával egyeztetve – a Humánigazgatási Főosztály látja el.
8. A közszolgálati jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos általános rendelkezések
8.1. A köztisztviselő – bármely törvényben felsorolt jogcímen szűnik meg a közszolgálati jogviszonya – az e célra rendszeresített kilépési lapon meghatározott igazolások megszerzésével jogosult a kilépésre.
8.2. A közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos okmányokat a Humánigazgatási Főosztály, illetve a Költségvetési és Kontrolling Főosztály készíti el. A közszolgálati jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások nem adhatók ki a távozó köztisztviselő részére, amíg a kilépési lapon szereplő elszámolási kötelezettségét a köztisztviselő nem teljesíti.
8.3. A közszolgálati jogviszony megszűnésével/megszüntetésével, valamint a köztisztviselő áthelyezésével kapcsolatos intézkedések megtételekor a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Humánigazgatási Főosztállyal előzetesen egyeztetni kell a következőket:
– a közszolgálati jogviszony megszűnésének, megszüntetésének módját, indokát,
– másik közigazgatási szervhez történő áthelyezést,
– a tanulmányi szerződést,
– a munkáltatói kölcsönt,
– a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamát,
– a tartalékállományba helyezést,
– a végkielégítés és egyéb járandóságok (pl. soron kívüli jubileumi jutalom) megállapítását.
8.4. A munkáltatói jogkör gyakorlója a fentiekben foglaltakon túl előzetesen köteles egyeztetni a személyi juttatás előirányzatra kihatással járó – a közszolgálati jogviszonyt érintő – javaslatait a Humánigazgatási Főosztállyal. A Humánigazgatási Főosztály a szükséges források tekintetében kikéri a Költségvetési és Kontrolling Főosztály véleményét, majd az egyeztetés eredményéről értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója csak az egyeztetés után, az egyeztetés során kialakított vélemény figyelembevételével hozhat.
8.5. A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnésekor/megszüntetésekor – továbbá végleges áthelyezéskor, tartós távollét megkezdése előtt – köteles a munkakörét a minisztérium mindenkor hatályos munkakör átadás-átvételéről szóló utasításának vonatkozó előírásai szerint átadni.
9. A közszolgálati jogviszony szünetelése
9.1. Tartós távollétnek minősül:
a) a fizetés nélküli szabadság (hat hónapot meghaladó),
b) a szülési szabadság (24 hét),
c) 30 napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány),
9.2. Tartós távollét esetén a köztisztviselő köteles munkakörét a mindenkor hatályos munkakör átadás-átvételről szóló utasítás szerint átadni, valamint a kilépési lapon jelölt szükséges igazolások megszerzésével köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni.
9.3. Amennyiben a köztisztviselő a tartós távollétét meg kívánja szakítani – a keresőképtelenség esetét kivéve –, úgy a munkába állás tervezett időpontját megelőző 30 nappal hamarabb köteles írásban bejelenteni a Humánigazgatási Főosztályon, amely intézkedik a szükséges dokumentumok elkészítéséről.
III. A MUNKAKÖRI RENDSZER
1. Munkakör létrehozása és nyilvántartása
1.1. Az Utasítás 6. sz. melléklete tartalmazza a minisztérium szervezeti egységeinél fennálló munkakörök felsorolását.
1.2. A munkaköröket tartalmazó nyilvántartást elektronikus formában a Humánigazgatási Főosztály vezeti.
1.3. Az új munkakör létrehozását megelőzően a Humánigazgatási Főosztály vezetője (továbbiakban: HR-vezető) információkat gyűjt a létrehozandó munkakörrel kapcsolatban. Az információgyűjtésnek ki kell terjednie a munkakör céljára, a munkakör alapján végzett tevékenység elemzésére, a munkakörrel összefüggésben lévő fő felelősségekre, azok teljesítménymutatójára, az irányítási feladatokra, hatáskörre, valamint a munkakör betöltőjével szemben támasztott feladatokra, kompetenciákra.
1.4. Az új munkakör létrehozásának kezdeményezése a 7. sz. mellékletben meghatározott formanyomtatvány segítségével történik
1.5. A munkakörökre vonatkozó információgyűjtést követően a HR-vezető elkészíti a munkaköri profilt, majd elemzi, rendszerezi az adott munkakörökre jellemző tulajdonságokat. A véglegesített munkakört a Munkakör-értékelési Bizottság elé terjeszti döntéshozatal céljából.
2. A Munkakör-értékelési Bizottság
2.1. A Munkakör-értékelési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) három állandó tagból áll. A Bizottság állandó tagjai a következők: a Humánigazgatási Főosztály felügyeletét ellátó állami vezető, aki egyben elnöke is a Bizottságnak. A Bizottság további tagjai: a HR-vezető, a Miniszteri Kabinetről erre a feladatra kijelölt személy. A Bizottság munkájában eseti meghívottként az érintett szakterületet vezető, vagy a szakterület felügyeletét ellátó állami vezető tanácskozási jogkörrel vesz részt.
2.2. A Bizottság döntéseit szavazás útján, 2/3-os szótöbbséggel hozza. A szavazás történhet elektronikus úton is.
2.3. A Bizottság működésének részletes szabályait a bizottság ügyrendje szabályozza.
2.4. A Bizottság által elfogadott, illetve módosított munkakört az Utasítás 6. sz. mellékletében fel kell tüntetni.
3. Munkakör tartalmának módosítása, megnevezésének megváltoztatása, a munkakör megszüntetése
3.1. Munkakör megszüntetését, tartalmának, vagy megnevezésének módosítását a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Humánigazgatási Főosztálynál.
3.2. A munkakör tartalmi módosítását akkor lehet kezdeményezni, ha a munkakör felelősségi körében bekövetkezett változások olyan mértékűek, mely a munkakör beazonosítását már lehetetlenné teszik, illetve a tartalmi változások a munkakör értékét befolyásolják. Ebben az esetben a munkakör elnevezését is módosítani kell.
3.3. Munkakör megszüntetésére akkor kerülhet sor, amennyiben a minisztérium összes szervezeti egységénél a munkakör tartalma olyannyira megváltozott, hogy az a jelen Utasítás szerint nem módosítható.
3.5. A munkakör módosítása, megnevezésének megváltoztatása, vagy a munkakör törlésére az Utasítás III/1. pontjában leírt eljárás szerint történik.
4. Munkaköri rendszer felülvizsgálata,
karbantartása
4.1. A munkaköri rendszer általános felülvizsgálatát minden év novemberében a Humánigazgatási Főosztály vezetője végzi.
4.2. A munkaköri rendszer felülvizsgálatát a szervezet, vagy valamely szervezeti egység szakmai céljainak változása esetén az éves kötelező felülvizsgálatot megelőzően a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Humánigazgatási Főosztálynál.
5. Személyre szóló munkaköri leírások készítése
5.1. A személyre szóló munkaköri leírások elkészítéséért a szervezeti egység vezetője felelős. A személyre szóló munkaköri leírás a munkaköri profil nevesített, az adott köztisztviselőre vonatkozó változata.
5.2. A személyre szóló munkaköri leírásokat a Humánigazgatási Főosztályon fellelhető profilok alapján az. 1. sz. melléklet szerinti formában kell elkészíteni és azt a köztisztviselő kinevezési okmányához kell csatolni.
5.3. A személyre szóló munkaköri leírások szükség esetén évente egyszer áttekintésre kerülnek a az Utasítás III/4. pontjában meghatározott felülvizsgálatot követően. A felülvizsgálat eredményéről a Humánigazgatási Főosztály minden év december 15-éig írásos emlékeztetőt készít, amelyet tájékoztatásul megküld a szervezeti egységek részére.
IV. A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA
1. A köztisztviselő teljesítményének értékelése, minősítése
1.1. A köztisztviselő munkateljesítményét – munkakörének és a minisztérium kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója évente mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A teljesítményértékelés részletes eljárási rendjét a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.
1.2. A minősítés célja a köztisztviselő szakmai teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.
1.3. A köztisztviselőt előmeneteli pályáján – reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével – legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt – vagy a köztisztviselő írásbeli kérelmére, ha utolsó minősítése óta két év már eltelt – minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a köztisztviselő legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott.
1.4. A tárgyhónapban esedékes minősítésekről a Humánigazgatási Főosztály minden hónap 5. napjáig tájékoztatja a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőket. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata a közvetlen vezető véleménye alapján.
1.5. A köztisztviselő kérésére a munkáltatói jogkör gyakorlója a minősítés kialakításába köteles bevonni a köztisztviselő által megjelölt, a minisztériumnál működő érdek-képviseleti szerveket.
1.6. A minősített alkalmasságát írásban indokolni kell, nem elégséges csupán megjelölni a minősítés fokozatát (pl. alkalmas, kevéssé alkalmas stb.). A minősítést végző a minősítés során a Ktv. 34/A. §, és 35. §-a és a Ktv. 1. sz. mellékletében foglaltak szerint jár el.
1.7. A minősítést a köztisztviselővel ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet.
1.8. A minősítést a 8. sz. mellékletben szereplő minősítési lapon két példányban kell elkészíteni, egy példányát – a köztisztviselővel történt ismertetést követően – a személyi anyagban kell tárolni, egy példányát a köztisztviselőnek az aláíráskor át kell adni.
1.9. A minősítés eredményeként a köztisztviselő:
– „kiválóan alkalmas” minősítése esetén – a közigazgatási ügyekért felelő szakállamtitkár jóváhagyásával – a várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába sorolható,
– „kevéssé alkalmas” minősítése esetén a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható,
– „alkalmatlan” minősítése esetén felmentése kezdeményezhető.
1.10. Vezetői megbízásra, előresorolásra, címadományozásra történő javaslat esetén soron kívüli minősítésre a munkáltató jogkör gyakorlója tehet javaslatot.
1.11. A soron kívüli minősítéshez, valamint a kötelező minősítéshez, amennyiben az a köztisztviselő besorolási fokozatát érinti, a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár jóváhagyása szükséges.
1.12. A köztisztviselő a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapítása, személyiségi jogát sértő megállapítása megsemmisítésének érdekében közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.
1.13. Az ügykezelő tevékenységét legalább ötévenként értékelni kell. Az értékelés szempontjait a Ktv. 34/A–36. §-okban meghatározott minősítési szabályok alapulvételével, a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.
V. MUNKAVÉGZÉS, PIHENŐIDŐ
1.1. A munkaidő heti negyven óra,
hétfőtől csütörtökig 8–16.30 óráig,
pénteken 8–14 óráig tart.
1.2. A munkaidő a heti negyven óránál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell (részmunkaidő). A részmunkaidős foglalkoztatást a köztisztviselő kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulásával a Humánigazgatási Főosztályon.
1.3. A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő munkaidő-beosztását – a köztisztviselő kérésére, indokolt esetben – a fentiektől eltérően is megállapíthatja.
1.4. A Kommunikációs Főosztály és a Nemzetközi Kapcsolatok Szervezési Osztály köztisztviselőinek munkaidejét a munkáltatói jogkör gyakorlója a heti negyven órás munkaidőkereten belül az általánostól eltérően is meghatározhatja. A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell rögzíteni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
1.5. A minisztérium valamennyi szervezeti egységénél a köztisztviselők munkahelyen való megjelenésének, valamint a munkahelyről történő távozásának időpontját a 9. sz. melléklet szerinti jelenléti íven kell vezetni. A jelenléti ívek másolatát tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a Humánigazgatási Főosztály részére meg kell küldeni. A jelenléti ív alapján tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a távollévő köztisztviselőkről és a távollét jogcíméről szervezeti egységenként kimutatást kell készíteni, amelyet – a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva – egy eredeti példányban meg kell küldeni a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére.
1.6. A köztisztviselő részmunkaidős foglalkoztatása esetén a kinevezést módosítani kell.
1.7. Vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő részmunkaidőben nem foglalkoztatható.
2. Rendkívüli munkavégzés
2.1. A rendkívüli munkavégzést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el az Utasítás 10. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon, ha az a minisztérium működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges és indokolt.
2.2. A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről a Humánigazgatási Főosztály nyilvántartást vezet.
2.3. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a rendkívüli munkavégzést elrendelő formanyomtatvány kettő eredeti példányát a rendkívüli munkavégzés elrendelésének időpontja előtt legalább 5 munkanappal meg kell küldenie a Humánigazgatási Főosztály részére, aki ellenőrzi a rendkívüli munkavégzés elrendelésének jogszerűségét.
2.4. Amennyiben a Humánigazgatási Főosztály a rendkívüli munkavégzés elrendelésével kapcsolatosan hiányosságot, vagy jogszerűtlenséget észlel, úgy azt azonnal jelzi a rendkívüli munkavégzést elrendelő munkáltatói jogkör gyakorlója felé.
2.5. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni. A szabadidő kiadásáért a munkáltatói jogkör gyakorlója a felelős.
2.6. A 30 napos időtartam leteltét követően a Humánigazgatási Főosztály megkeresi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy igazolja a szabadidő kiadásának megtörténtét, vagy meg nem történtét. Amennyiben a minisztérium működésével közvetlenül összefüggő ok miatt a szabadidő nem került kiadásra, úgy azt pénzben meg kell váltani. A megváltás iránt – a rendkívüli munkavégzést végző munkatárs szabadság-nyilvántartó lapjának bekérését követően – a Humánigazgatási Főosztály a rendkívüli munkavégzést elrendelő nyomtatvány egy eredeti példányának megküldésével egyidejűleg intézkedik a Költségvetési és Kontrolling Főosztály felé. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.
2.7. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult.
3.1. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Humánigazgatási Főosztály vezetőjének egyetértésével, a Humánigazgatási Főosztály felügyeletét ellátó állami vezető jóváhagyásával írásban rendeli el a helyettesítést a 11. sz. mellékletben szereplő formanyomtatványon, amelynek kettő eredeti példányát meg kell küldeni a Humánigazgatási Főosztály részére.
3.2. A munkatársat saját illetményén felül helyettesítési díj illeti meg, ha
– a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és eredeti munkakörét is ellátja,
– tartósan távol lévő munkatársat helyettesít,
– részben, vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.
3.3. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.
3.4. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének
a) az első harminc napra 25%-ig,
b) a harmincegyedik naptól a kilencvenedik napig 40%-ig,
c) a kilencvenegyedik naptól 50%-ig terjedhet.
3.5. Amennyiben a helyettesítést egy adott munkakör vonatkozásában kettő, vagy több köztisztviselő látja el, úgy a helyettesítő köztisztviselők a helyettesítés teljes időtartama alatt az illetményük maximum 25%-ának megfelelő helyettesítési díjra jogosultak.
3.6. Nem jár helyettesítési díj, ha
a) a helyettesítésre rendes szabadság miatt van szükség, illetve
b) a helyettesítésre rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidő kiadása idején kerül sor,
c) ha a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége, kivéve ha a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja.
3.7. Betöltetlen munkakörbe tartozó feladatok helyettesítéséért maximum 3 hónapig fizethető helyettesítési díj.
3.8. A helyettesítési díj megállapítása a Humánigazgatási Főosztály feladata, amely a helyettesítési díj elszámolása iránt a helyettesítést elrendelő nyomtatvány egy eredeti példányának megküldésével egyidejűleg a Költségvetési és Kontrolling Főosztály felé intézkedik.
4.1. A szabadságok kiadásáért a munkáltatói jogkör gyakorlója a felelős. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkatárs igényének megismerése után, minden év február végéig köteles szabadságolási tervet készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a köztisztviselőt tájékoztatni. A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni.
4.2. A szabadság kiadásának időpontját – köztisztviselő előzetes meghallgatása után – az éves szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A szabadságot esedékessége évében kell kiadni.
4.3. A munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig, a köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.
4.4. Az a munkáltatói jogkört gyakorló személy, aki a tárgyévben nem rendeli el a szabadságok kiadását, fegyelmi vétséget követ el, és a Humánigazgatási Főosztály vele szemben jogosult a fegyelmi eljárást megindítani. A fegyelmi eljárást kötelező megindítani, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az irányítása alatt álló köztisztviselők létszáma több mint 50%-ának nem rendelte el a szabadságok kiadását.
4.5. A Humánigazgatási Főosztály minden tárgyév szeptember 10. napjáig felméri, hogy a tárgyévre járó szabadságok időarányosan kiadásra kerültek-e. Amennyiben a köztisztviselő fel nem használt szabadnapjainak száma ebben az időpontban meghaladja a tárgyévre járó szabadságainak 3/4-ed részét, úgy ezt a Humánigazgatási Főosztály jelzi a miniszternek, aki írásban elrendeli a szabadságok kiadását a munkáltatói jogkör gyakorlójával egyeztetett ütemterv alapján.
4.6. A szabadság kiadásáról, illetve engedélyezéséről kizárólag írásban, az erre rendszeresített „Szabadság-nyilvántartó lapon” lehet rendelkezni, melyet – váratlan esemény kivételével – a szabadság megkezdése előtt kell kiállítani és a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyni.
4.7. A szabadság nyilvántartó lap tartalmazza az éves alap- és pótszabadságot, illetve egyéb címen biztosított pótszabadság, valamint az esedékesség évében ki nem adott szabadságot és az igénybe vett szabadságnapokat (azok naptári időpontjának megjelölésével), valamint a szabadság kiadásának/engedélyezésének tényét igazoló vezetői aláírást. Ezt a nyomtatványt minden szervezeti egységnél – egyénenként – folyamatosan kell vezetni.
4.8. A szabadságnapok nyilvántartásáért a Humánigazgatási Főosztály a felelős. A szervezeti egységeknek a szabadság-nyilvántartó lapot a naptári év végén, legkésőbb január 10-ig – a munkáltatói jogkör gyakorló aláírásával ellátva – a Humánigazgatási Főosztálynak kell megküldeni, ahol a ki nem adott szabadságot a következő évre ismét nyilvántartásba veszik. A munkatársnak járó tárgyévi szabadságot a Humánigazgatási Főosztály minden naptári év január 31-ig állapítja meg, és február 15-ig tájékoztatja a munkatársakat a megállapított szabadságnapokról a tárgyévre vonatkozó szabadság nyilvántartó lapok megküldésével.
4.9. Az igénybe vett rendes szabadság napokat a jelenléti íven „SZ” betűvel kell jelölni.
4.10. A közszolgálati jogviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:
a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
b) a szülési szabadság tartamára;
c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére;
d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;
e) a tartalékos katonai szolgálat idejére, és
f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkatárs távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.
4.11. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló köztisztviselőt vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A gyermek után járó pótszabadság igényléséhez a munkatársnak a 12. sz. mellékletben szereplő formanyomtatványt kell kitöltenie és a másik szülő munkáltatójának igazolását követően azt a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatával együtt a Humánigazgatási Főosztály részére eljuttatnia. 5.1. A köztisztviselőt betegsége miatti keresőképtelensége idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. (A betegszabadság leteltét követő keresőképtelenség esetén a társadalombiztosítás keretén belül jogosult táppénzre). A keresőképtelenséget a háziorvos igazolja, amely igazolás eredeti példányát a munkatársnak a betegszabadság leteltét követően haladéktalanul el kell juttatnia a Költségvetési és Kontrolling Főosztályra, egy másolati példányt pedig a Humánigazgatási Főosztályra. Az előreláthatóan 15 napot meghaladó távollét esetén az igazolást még annak időtartama alatt el kell juttatni a Költségvetési és Kontrolling Főosztályra, valamint másolatban a Humánigazgatási Főosztályra.
5.2. A betegszabadság időtartamára a köztisztviselő részére illetményének 80%-a jár.
5.3. A betegszabadság (esetlegesen táppénz) igénybevételét a jelenléti íven „B” betűvel kell jelölni.
6. Fizetés nélküli szabadság
6.1. A köztisztviselő írásban benyújtott kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója – a jogszabályban meghatározott kötelező eseteken túl, egyéb indokolt esetekben – a köztisztviselő törvényben biztosított szabadságkeretének teljes felhasználása után, fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet.
6.2. A jogszabályban meghatározott kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadság esetein túlmenően a munkáltatói jogkör gyakorlója maximum 2 évig terjedő fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet. Ettől eltérő tartamú fizetés nélküli szabadság csak különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezhető.
6.3. A fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul értesíti a Humánigazgatási Főosztályt, amely a szükséges dokumentumok elkészítéséről intézkedik.
6.4. A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” betűvel kell jelölni.
7.1. A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt, a köztisztviselő munkakörével összefüggő egy vagy több napot igénybe vevő – a minisztériumon kívül tartandó – megbeszélés, képzésen való részvétel, kiküldetés, felügyeleti ellenőrzés hivatalos távollétnek minősül. A távollétet a jelenléti íven „HT” betűvel kell jelölni.
8. Egyéb munkaidő-kedvezmények
8.1. Véradásban részt vevő munkatárs – illetményének folyósítása mellett – a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkatársnak a munkavégzés alóli mentesség a véradást szervező által kiállított igazolás alapján jár. A véradásban részt vevő munkatársat a fenti munkaidő-kedvezményen túl a bemutatott igazolás alapján évente egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.
8.2. A köztisztviselő közeli hozzátartozójának halála esetén kettő munkanap munkaidő-kedvezményre jogosult.
8.3. Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlója kiadni.
8.4. A kettő vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő, vagy legalább egy 14 éven aluli gyermeket egyedül nevelő szülőt, illetve fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a beteg gyermeket vagy beteg szülőt gondozó köztisztviselőt havi 4 munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg.
8.5. A 45 év feletti köztisztviselőt, valamint a 45 év alatti megváltozott munkaképességű köztisztviselőt havi 4 munkaóra egészségügyi és betegségmegelőzési célú munkaidő-kedvezmény illeti meg.
8.6. A munkaidő-kedvezmény tartamára a köztisztviselőnek illetmény jár.
8.7. A munkaidő-kedvezményre jogosultak körét a Humánigazgatási Főosztály tartja nyilván. A munkaidő-kedvezményre jogosultság indokát – annak bekövetkeztétől számított 10 munkanapon belül – a köztisztviselőnek be kell jelentenie a Humánigazgatási Főosztálynak.
8.8. A munkaidő-kedvezmény időtartamát a jelenléti íven „MK” betűvel kell jelölni.
9.1. A minisztérium feladatkörébe tartozó területeken a minisztérium biztosítja a köztisztviselők gyermekei számára a kötelező szakmai gyakorlat, diplomamunka-konzultáció lehetőségét.
9.2. A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselők munkaidő-beosztásánál figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények nyitva tartását, és amennyiben ezen időszakon túli munkavégzést rendel el a gyermekes köztisztviselők részére, úgy arról a köztisztviselőt legalább 24 órával hamarabb tájékoztatja.
9.3. A 14 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselők rendes szabadságának kiadása során a munkáltató lehetőséghez mérten figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények működése során elrendelt szüneteket.
9.4. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaszüneti napok körüli munkarend (ügyelet) kialakítása során figyelemmel van arra, hogy ne 14 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselőt jelöljön ki.
10.1. A gyermek születéséhez kapcsolódó távollétek kezdetét és annak várható időtartamát (szülési szabadság, gyed és gyes időtartama alatti fizetés nélküli szabadság) a köztisztviselőnek a távollét megkezdése előtt be kell jelentenie a Humánigazgatási Főosztály részére.
10.2. A köztisztviselő bármely, a Humánigazgatási Főosztály által vezetett nyilvántartásban szereplő adatának módosulásáról a változást követő 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni a Humánigazgatási Főosztályt.
VI. A KÖZTISZTVISELŐK DÍJAZÁSA
1.1. Az illetmény kifizetése a munkatárs által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton lakcímre, utólag történik. Az illetmény kifizetésének napja legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napja. Amennyiben az illetmény kifizetésének napja pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik, az illetményt legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni.
2. Az alapilletmény besorolástól eltérő mértékű megállapítása
2.1. A hivatali szerv vezetője – át nem ruházható hatáskörében – a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján – ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét – a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult – tárgyév március 1-jétől következő év február végéig – terjedő időszakra legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január 31-ig dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke tárgyévben nem módosítható.
2.2. Az alapilletmény emeléséről, illetve csökkentéséről szóló döntés alapján a Humánigazgatási Főosztály nyilvántartást készít és elkészíti a szükséges dokumentumokat.
3. Idegen-nyelvtudási pótlék
3.1. Az idegennyelv-tudással rendelkező köztisztviselők a minisztérium minden szervezeti egységében idegennyelv-tudási pótlékban részesíthetőek. Az angol, német, francia nyelvvizsgáért a nyelvpótlék alanyi jogon jár, míg az egyéb nyelvekért járó idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket, figyelembe véve a munkaköri szükségességét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. Nem fizethető nyelvpótlék az eszperantóért és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holt nyelvek).
3.2. A munkakör, illetve a munkakör tartalmának változása, változtatása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója – a Humánigazgatási Főosztállyal történt egyeztetés alapján – köteles az idegennyelv-tudás szükségességét felülvizsgálni.
3.3. Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. Az idegennyelv-tudás igazolásának rendjéről, a vizsgák elismeréséről és fokozatáról az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
3.4. Amennyiben a köztisztviselő ugyanazon nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú nyelvvizsgával is rendelkezik, részére csak a magasabb szintű pótlék állapítható meg.
3.5. Amennyiben a köztisztviselő ugyanazon nyelvből általános és szakmai anyaggal bővített nyelvvizsgával is rendelkezik, részére csak egy jogcímen állapítható meg a pótlék.
3.6. Az idegennyelv-tudási pótlék fizetése a nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvány kiállításának napjától esedékes, amennyiben a köztisztviselő azt a kiállítástól számított 45 napon belül bemutatja a Humánigazgatási Főosztálynak. Amennyiben a köztisztviselő a kiállítástól számított 45 napon túl mutatja be a nyelvvizsga-bizonyítványt a Humánigazgatási Főosztály részére, akkor az idegennyelv-tudási pótlék fizetése a bemutatásának napjától esedékes.
3.7. Az idegennyelv-tudási pótlék mértékének megállapítására a Ktv. 48. § rendelkezései az irányadók. 4.1. A képzettségi pótlék a munkáltatói jogkör gyakorlójának kezdeményezésére és döntése alapján tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként adható.
4.2. A képzettségi pótlék megállapításának feltétele, hogy a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott ismereteket a köztisztviselő munkakörében alkalmazza, melynek munkaköri leírásában is rögzítésre kell kerülnie.
4.3. Képzettségi pótlék egy személynek kizárólag egy jogcím után adható.
4.4. A képzettségi pótlék mértékének megállapítására a Ktv. 48/A. § rendelkezései az irányadók.
VII. A KÖZTISZTVISELŐK ELISMERÉSE
1.1. A szervezeti egység vezetője a felügyeletet ellátó állami vezető egyetértésével az e fejezetben meghatározott címzetes és szakmai címek adományozását kezdeményezheti.
1.2. A részletes indokolással ellátott, a köztisztviselő kiemelkedő tevékenységének és eredményeinek ismertetését tartalmazó javaslatot a Humánigazgatási Főosztályon kell megtenni.
1.3. A Humánigazgatási Főosztály a címadományozással járó többletforrás rendelkezésre állásáról előzetesen tájékozódik a Költségvetési és Kontrolling Főosztálynál.
1.4. Amennyiben a címadományozáshoz szükséges forrás rendelkezésre áll, úgy intézkedik a javaslatnak a hivatali szerv vezetője részére történő eljuttatásáról, aki dönt a címzetes, illetve a szakmai címek adományozásáról. Amennyiben a forrás nem áll rendelkezésre, úgy arról tájékoztatja a javaslattevőt.
2.1. A miniszter a kiemelkedő és tartósan magas színvonalú szakmai munkát végző köztisztviselőket kitüntetésben részesítheti.
2.2. A miniszteri kitüntetések formáját, az évente adományozható kitüntetések számát, illetve az azokkal járó jutalmak mértékét külön jogszabály határozza meg.
VIII. A KÖZTISZTVISELŐK JUTTATÁSAI
1.2. Az esedékes jubileumi jutalmak kifizetéséről a Humánigazgatási Főosztály kezdeményezésére a Költségvetési és Kontrolling Főosztály gondoskodik. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Humánigazgatási Főosztályon keresztül a jubileum alkalmából köszöntő levelet ad át a köztisztviselőnek.
2. Teljesítményértékelésen alapuló jutalom
2.1. A köztisztviselő munkájának jutalmazására a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: TÉR) alapján kerül sor.
2.2. A jutalom kifizetésének alapját szolgáló eloszlási szint meghatározásáról tárgyév február utolsó napjáig – szervezeti változás esetén a szervezeti és működési szabályzat elfogadásától számított 15 napig – a hivatali szerv vezetője dönt. A döntést megalapozó kalkulációk elkészítéséért – figyelembe véve a tárgyévi elemi költségvetésben meghatározott rendelkezésre álló összeget – a Humánigazgatási Főosztály felelős.
2.3. A köztisztviselő részére a jutalom mértékéről a TÉR által meghatározott minimum és maximum keretek között a szervezeti egységet felügyelő állami vezető dönt.
2.4. A jutalom kifizetése iránt a Humánigazgatási Főosztály intézkedik a Költségvetési és Kontrolling Főosztály felé.
2.5. A jutalom összegéről és kifizetéséről a Humánigazgatási Főosztály értesíti a jutalomban részesített köztisztviselőket.
2.6. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók jutalmának mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára a Humánigazgatási Főosztály felügyeletét ellátó állami vezető hagyja jóvá. 3.1. A köztisztviselő a munkahelyi étkeztetés támogatása címén étkezési utalványra jogosult. A köztisztviselő a 13. sz. mellékletben szereplő formanyomtatványon minden tárgyév január 15. napjáig nyilatkozatot tesz a Humánigazgatási Főosztályon arról, hogy hideg- vagy melegétkezési utalványt kíván igénybe venni a tárgyévben. Az étkezési utalvány típusának megváltoztatására év közben nincs lehetőség.
3.2. A melegétkezési utalvány étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés során használható fel, melynek az adómentesen adható mértékét minden évben a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg.
3.3. A hidegétkezési utalvány kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosít, melynek az adómentesen adható mértékét minden évben a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg.
3.4. Az étkezési utalványt a köztisztviselő havonta – utólag – az illetménykifizetés esedékessége napján veszi át, az átvételt külön jegyzéken aláírásával igazolja. Az étkezési utalvány nyilvántartásáról és elszámolásáról a Költségvetési és Kontrolling Főosztály gondoskodik.
3.5. Étkezési utalvány illeti meg a köztisztviselőt a betegszabadság, a szülési szabadság teljes időtartama, valamint a gyermekgondozási díj (gyed) folyósításának első 30 napjára, a nemzeti szakértői kiküldetés, valamint az ösztöndíjas tanulmányút – amennyiben a tanulmányút ideje alatt illetményben részesül – időtartamára is. Nem jár étkezési utalvány tartós távollét esetén.
4. A munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési költségtérítés
4.1. A köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettsége időtartamára, a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési (BKV-) bérlet illeti meg. A bérletre vonatkozó szabályozást a minisztérium mindenkor hatályos Cafeteria Utasítása tartalmazza.
5. A munkába járáshoz szükséges helyközi közlekedési költségtérítés
5.1. A Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás költségeit a minisztérium a 78/1993. (V.12.) Korm. rendelet szabályai szerint téríti. A térítés igénybevétele – kizárólag a minisztérium nevére és címére kiállított – számla ellenében, utólag történik.
5.2. A munkáltató köteles a köztisztviselőnek – a minisztérium nevére kiállított számla ellenében – megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlet vagy teljes árú menetjegy díjának
a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon;
b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.
5.3. A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy megtérítéséhez szükséges eredeti számlát, bérletet vagy menetjegyet a Költségvetési és Kontrolling Főosztályra kell megküldeni. A számlán a köztisztviselő nevét fel kell tüntetni. A köztisztviselő a költségtérítés igénybevételéhez köteles minden évben, a tárgyévi első költségigénylésekor a lakcímkártya másolatát is csatolni. Amennyiben megállapítást nyer, hogy időközben a köztisztviselő a költségtérítésre való jogosultságát elveszítette, a jogtalanul felvett összeget köteles a minisztérium részére visszafizetni.
5.4. A köztisztviselő saját gépjárművel történő munkába járásához a személyi jövedelemadóról szóló törvény 25. § (2) bekezdés bb) pontjában foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha – a köztisztviselő állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
– a köztisztviselő munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
– a köztisztviselő mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
5.5. A köztisztviselő a havi költségelszámoláshoz köteles útnyilvántartást vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a hónap első és utolsó napján a kilométeróra állását.
5.6. A költségtérítést a Költségvetési és Kontrolling Főosztályon lehet igényelni a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár jóváhagyásával. Az igénylőlaphoz csatolni kell az útnyilvántartás másolatát. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály írásban értesíti a köztisztviselőt igényének elbírálásáról.
6.1. A köztisztviselő a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján utazási utalványra jogosult, ha bármely munkáltatónál legalább egyéves jogviszonnyal rendelkezik.
6.2. Az utazási utalványt minden év március 31-ig a Humánigazgatási Főosztály állítja ki, és juttatja el a köztisztviselők részére. Az év közben kinevezett köztisztviselő részére a kinevezésével egyidejűleg kerül kiállításra az utazási utalvány.
6.3. Az utazási utalvány alapján a köztisztviselő évente 12 alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosult a belföldi menetrend szerinti közforgalmú személyszállítási közlekedési eszközökön.
7. Ruházatiköltség-térítés
7.1. A köztisztviselő a Ktv. 49/G. § (1) bekezdése alapján – azzal a céllal, hogy munkahelyén köztisztviselőhöz méltó öltözetben jelenjen meg – naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházatiköltség-térítésre jogosult, melynek kifizetésére minden év április 30-áig kerül sor.
7.2. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók elszámolását a minisztérium nevére kiállított és a kiállító által aláírt számlával igazolni kell. 8.1. A köztisztviselő 14. sz. mellékletben szereplő formanyomtatványon illetményelőleget igényelhet, melynek összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét. E mértékig a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője engedélyezi az előleg kifizetését.
8.2. Előlegben a köztisztviselő évente egyszer részesíthető, melyet legfeljebb hat hónap alatt kell visszafizetni. Ennél hosszabb futamidejű törlesztés, illetve fizetési haladék biztosítása – különösen indokolt esetben – a Humánigazgatási Főosztály felügyeletét ellátó állami vezető engedélye alapján lehetséges.
9.1. A minisztérium biztosítja köztisztviselői számára az egészségügyi alapszolgáltatásokat, valamint a foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatást. Az aktuális rendelési helyről és időről a Humánigazgatási Főosztály ad tájékoztatást.
9.2. A képernyős munkakörben és munkahelyen dolgozó köztisztviselők látásának vizsgálatát a foglakoztatás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, és indokolt esetben a köztisztviselőt szemészeti szakvizsgálatra utalja be.
9.3. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, a minisztérium a köztisztviselőt ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. Az ezzel összefüggő költségek a köztisztviselővel szemben nem érvényesíthetők.
9.4. A szemészeti szakvizsgálattal kapcsolatos részletes eljárásrendről a minisztérium munkavédelmi utasítása rendelkezik.
10.1. A köztisztviselők üdültetése a központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerébe tartozó üdülők igénybevételének rendjéről szóló 9/2001. (III. 23.) MeHVM rendelet alapján történik. Az aktív állományú köztisztviselők a főszezonban történő üdülésre előnyt élveznek a nyugdíjas köztisztviselőkkel szemben.
11.1. A köztisztviselőt megilletik a mindenkor hatályos Cafeteria Utasításban szereplő egyéb juttatások az ott meghatározott mértékben és feltételekkel.
IX. A KÖZTISZTVISELŐK
SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSA
1.1. A minisztérium a lakáscélú támogatási rendszerről szóló utasításban foglaltak alapján támogatja a köztisztviselők lakhatási helyzetét az ott meghatározott támogatási formákban és feltételekkel.
2. A nyugállományú köztisztviselő támogatása
2.1. A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.
2.2. Szociális és kegyeleti támogatás céljára a minisztérium költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális és jóléti keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.
2.3. A szociális támogatások felhasználásáról, az igényjogosultság megállapításáról és a támogatások folyósításáról – a szociális segélyezési és nyugdíjas bizottság bevonásával – a Humánigazgatási Főosztály gondoskodik.
2.4. A minisztérium vezetői – a Humánigazgatási Főosztály útján, az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve – kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani velük.
2.5. A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:
a) eseti szociális segély,
b) eseti jövedelemkiegészítés,
d) kedvezményes étkeztetés,
e) kedvezményes üdültetés,
f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.
2.6. A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató szociális segélyezési és nyugdíjasbizottságot hoz létre. A szociális segélyezési és nyugdíjas bizottság külön utasításban foglalt módon ülésezik.
2.7. A szociális segélyezési és nyugdíjasbizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő elismerésére a Köztisztviselők Napja alkalmából.
2.8. A Humánigazgatási Főosztály felügyeletét gyakorló állami vezető legalább kétévente áttekinti, értékeli az e fejezetben meghatározott rendelkezések érvényesülését, és szükség esetén a nyugdíjas köztisztviselők helyzetét javító intézkedést hoz. Az értékelés megvitatására a szociális segélyezési és nyugdíjasbizottság képviselőjét is meg kell hívni.
3. A kegyeleti eljárás rendje
3.1. A minisztérium kötelességének tartja, hogy – az elhunyt végakaratára és a hozzátartozók kegyeleti jogaira figyelemmel – méltó módon kifejezze a minisztérium elhunyt, illetve jogelőd minisztériumi köztisztviselők és nyugdíjas köztisztviselők iránti megbecsülését és osztozzon a hozzátartozók gyászában.
3.2. A kegyeleti eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat
– az elhunyt személy munkahelyi vezetőjének (az elhunyt nyugdíjas esetében az utolsó munkahelye jelenlegi vezetőjének),
– a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének,
– a szakszervezet(ek) képviselőjének
bevonásával a Humánigazgatási Főosztály látja el.
3.3. A közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár a minisztériumban legalább 10 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkező, elhunyt köztisztviselőt a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg. A minisztérium a közszolgálat halottjává nyilvánított személy – a minisztérium nevére és címére kiállított eredeti számlával igazolt – temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja maximum 600 000 Ft összegben. Ettől eltérő összegű támogatásról a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár dönt. A közszolgálat halottjává nyilvánított köztisztviselő sírhelyének ismételt megváltását a minisztérium nem vállalja.
3.4. A Humánigazgatási Főosztály javaslatot terjeszt elő a minisztérium közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkárához a közszolgálat halottjává nem nyilvánított elhunyt köztisztviselő, illetve nyugdíjas köztisztviselő temetési szertartásához a minisztérium egyszeri 50 000 Ft mértékű támogatást nyújthat az elhunyt házastársa vagy rokona részére. Az egy személy részére adható temetési segély maximális mértékét minden évben a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár hagyja jóvá. A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a temetési költségekről szóló számla másolatát, valamint a kérelmen fel kell tüntetni a kedvezményezett bankszámlaszámát és adószámát.
3.5. A Humánigazgatási Főosztály a kegyeleti eljárás lebonyolításáért felelősök aktív közreműködésével a közszolgálat halottjává nyilvánított személy kegyeleti szertartásával kapcsolatos feladatok körében
a) segít a szertartás kegyeleti eseményeinek lebonyolításában, a minisztérium nevében elhelyezendő koszorú biztosításában,
b) gondoskodik – ha szükséges – a temetésen elhangzó beszédek elkészítéséről, gyászlobogó kihelyezéséről,
c) szervezi a temetésen részt vevő hivatali munkatársak utaztatását.
X. A MINISZTÉRIUM ÉS AZ ÉRDEK-KÉPVISELETI SZERVEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
1.1. A minisztérium vezetése és a minisztériumban működő szakszervezet(ek) együttműködése tekintetében a Munka Törvénykönyvének – a Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott – rendelkezéseit kell alkalmazni. Az érintett szakszervezet(ek) és a minisztérium felső vezetése a mindkét fél számára fontosnak tartott részletszabályozásról minden év március 31-ig együttműködési megállapodást köt.
1.2. A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv vezetője és a minisztériumban működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.
1.3. A közigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét a köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozásról. Az érdek-képviseleti szervek tájékoztatást kérhetnek, továbbá javaslatot tehetnek a Ktv. 66. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kérdések tekintetében. 1.1. Jelen Utasítás – az 1.2. pontban foglaltak kivételével – a közzétételt követő napon lép hatályba.
1.2. Az Utasítás VI. 4. pontja 2009. január 1-jén lép hatályba. A hatálybalépést megelőzően megállapított képzettségi pótlékok változatlanul hatályban maradnak.
1.3. Az Utasítás a minisztérium belső számítógépes hálózatán (intranet) kerül közzétételre.
1.4. Az Utasításban foglalt, adható támogatások, jutalmak mértékének meghatározása, illetve a munkatárs részére történő megítélése a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében történik.
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
(null)
MUNKAKÖRI LEÍRÁS |
Név: |
Kérem, válasszon! |
Munkakör: |
Kérem, válasszon! |
Terület: |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Szakállamtitkárság: |
|
Főosztály: |
|
Osztály: |
|
Csoport: |
|
Közvetlen felettese: |
Kérem, válasszon! |
Vagyonnyilatkozat |
Kérem, válasszon! |
Nemzetbiztonsági vizsgálat |
Kérem, válasszon! |
Alá tartozó munkakörök (hierarchikus, funkcionális, projekttípusú vagy mátrix): |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Párhuzamos munkakörök: |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon! |
Helyettese: |
Kérem válasszon! |
Kérem, válasszon! |
A munkakör célja: |
|
|
|
Meghatározó felelősségek, feladatok: |
Teljesítménymutatók: |
1 |
|
|
2 |
|
|
3 |
|
|
4 |
|
|
5 |
|
|
6 |
|
|
7 |
|
|
8 |
|
|
9 |
|
|
10 |
|
|
11 |
|
|
12 |
|
|
13 |
|
|
14 |
|
|
15 |
|
|
A munkakörben meghatározó belső, intézményi (NFGM irányítása alá tartozó intézmények)
és külső (NFGM-en kívüli hivatalos és üzleti) szakmai kapcsolati mátrix jegyzéke: |
Belső |
Intézményi |
Külső |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi felelősség: |
Kérem, válasszon! |
Ha igen, milyen mértékű a pénzügyi felelősség: |
|
Speciális munkaköri követelmények (szaktanfolyamok, képesítések, vizsgák): |
|
Szaktanfolyamok, képesítések, vizsgák: |
Szint: |
1 |
|
Kérem, válasszon! |
2 |
|
Kérem, válasszon! |
3 |
|
Kérem, válasszon! |
Nyelvismereti követelmények: |
1 |
Kérem, válasszon nyelvet! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon szintet! |
2 |
Kérem, válasszon nyelvet! |
Kérem, válasszon! |
Kérem, válasszon szintet! |
Szükséges vezetői gyakorlat: |
Kérem, válasszon! |
Ha igen, a gyakorlat szükséges mértéke (év): |
Kérem, válasszon! |
Szükséges vezetői gyakorlat: |
Kérem, válasszon! |
Ha igen, a gyakorlat szükséges mértéke (év): |
Kérem, válasszon! |
Kiegészítő megjegyzések: |
1 |
nincs |
2 |
nincs |
3 |
nincs |
Dátum:
Budapest,
200……………………… |
………………………………
köztisztviselő/munkavállalló |
………………………………
munkáltatói jogkör gyakorlója |
………………………………
közvetlen felettes/főov. |
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI |
2. sz. melléklet |
MINISZTÉRIUM |
HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY |
1055 Budapest V., Kálmán I. u. 2. |
|
|
|
N Y I L A T K O Z A T |
az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nemleges helyzetről |
|
|
|
Név: ............................................................................................................ |
|
Születési hely, idő: ...................................................................................... |
|
Anyja neve: ................................................................................................. |
|
Szervezeti egység: ....................................................................................... |
|
|
|
Kijelentem, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. §-ában – illetve a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium mindenkor hatályos közszolgálati szabályzatában – rögzített összeférhetetlenségi okok velem szemben nem állnak fenn. |
|
Amennyiben a részemről fennálló összeférhetetlenségi okot nem jelentem be, tudomásul veszem, hogy közszolgálati jogviszonyom a Ktv. 22. § (1) bekezdés alapján megszűnik. |
|
|
Budapest, 200. ........................ |
|
|
|
|
…………………………………………
köztisztviselő |
|
|
|
…………………………………………
munkáltatói jogkör gyakorlója |
|
|
|
Készült: |
2 példányban |
Kapják: |
1. pld. köztisztviselő |
|
2. pld. Humánigazgatási Főosztály |
(null)
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI |
3. sz. melléklet |
MINISZTÉRIUM |
HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY |
1055 Budapest V., Kálmán I. u. 2. |
|
N Y I L A T K O Z A T
gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő,
illetve felügyelőbizottsági tagság fennállásáról |
Név: ............................................................................................................ |
|
Születési hely, idő: ....................................................................................... |
|
Anyja neve: ................................................................................................. |
|
Szervezeti egység: ....................................................................................... |
|
Bejelentem, hogy …… év …………… …… napjától ……………………………………………… társaságnál ………………………………………… tisztségem áll fenn. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. § (4) bekezdés c) pontjában rögzítetteknek megfelelően a gazdasági társaság önkormányzati/köztestületi többségi/tartós állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja.1 |
|
|
A társaság tevékenységi köre: |
|
|
|
|
A társaság tulajdonosi összetétele: |
|
|
|
|
A tisztség vállalására a munkáltató javaslata/jóváhagyása1 alapján került sor. |
|
|
A tisztség ellátása a közszolgálati jogviszonyom munkaidejét heti/havi1 ................ óra tekintetében érinti/nem1 érinti. A tisztségre vonatkozó megbízás másolatát csatolom. |
Budapest, 200 . ........................... |
|
………………………………………
köztisztviselő |
Engedélyezem, mert1:
a tisztséggel az NFGM bízta meg
összeférhetetlenség nem áll fenn |
|
Nem engedélyezem, mert1:
összeférhetetlenség áll fenn: egyéb okok miatt: |
Budapest, 200 . ........................... |
|
………………………………………
munkáltatói jogkör gyakorlója |
Készült: |
2 példányban |
Kapják: |
1. pld. köztisztviselő |
|
2. pld. Humánigazgatási Főosztály |
(null)
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI |
4. sz. melléklet |
MINISZTÉRIUM |
HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY |
1055 Budapest V., Kálmán I. u. 2. |
|
K É R E L E M |
a munkavégzéssel járó egyéb, illetve további jogviszony létesítéséhez |
való hozzájáruláshoz |
|
|
Név: ............................................................................................................ |
|
Születési hely, idő: ...................................................................................... |
|
Anyja neve: ................................................................................................. |
|
Szervezeti egység: ....................................................................................... |
|
|
Bejelentem, hogy |
|
|
........................................................... szervnél |
|
|
........................................................... munkakörben |
|
munkavégzéssel járó egyéb, illetve további jogviszonyt kívánok létesíteni. |
|
|
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. § alapján kérem, hogy szíveskedjen engedélyezni a fent említett munkavégzéssel járó egyéb, illetve további jogviszony létesítését. |
|
A munkavégzés közszolgálati jogviszonyom munkaidejét heti/havi ...... órában érinti/nem érinti.1 |
|
Kijelentem, hogy munkaköri kötelezettségemből adódóan a fenti szervezettel hivatali kapcsolatban nem állok. Az ott folytatandó tevékenységem munkakörömet és a szervezeti egység tevékenységét nem érinti. |
|
|
Budapest, 200.. ................... |
…………………………………
köztisztviselő |
|
|
Engedélyezem, nem engedélyezem1 |
|
Budapest, 200.. .......................... |
…………………………………
munkáltatói jogkör gyakorlója |
|
Indokolás: |
|
|
Készült: |
2 példányban |
Kapják: |
1. pld. köztisztviselő |
|
2. pld. Humánigazgatási Főosztály |
(null)
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI |
5. sz. melléklet |
MINISZTÉRIUM |
HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY |
1055 Budapest V., Kálmán I. u. 2. |
|
|
K É R E L E M |
gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve |
felügyelőbizottsági tagsági megbízás vállalásához |
|
|
Név: ............................................................................................................ |
|
Születési hely, idő: ...................................................................................... |
|
Anyja neve: ................................................................................................. |
|
Lakcím: …………………………………………………………………… |
|
Szervezeti egység: ....................................................................................... |
|
|
……………………………………………………… társaságnál ………………………………………… tisztségre megbízást kívánok elvállalni. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. § (4) bekezdés c) pontjában rögzítetteknek megfelelően a gazdasági társaság önkormányzati/köztestületi többségi/tartós állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja1. |
|
|
A társaság tevékenységi köre: |
|
|
|
A társaság tulajdonosi összetétele: |
|
|
|
|
A tisztség vállalására a munkáltató javaslata/jóváhagyása1 alapján került sor. |
|
|
A tisztség ellátása a közszolgálati jogviszonyom munkaidejét heti/havi1 ................ óra tekintetében érinti/nem érinti1 A tisztségre vonatkozó megbízás másolatát csatolom. |
|
|
Budapest, 200 . ........................... |
|
………………………………………
köztisztviselő |
Engedélyezem, mert1:
a tisztséggel az NFGM bízta meg
összeférhetetlenség nem áll fenn |
|
Nem engedélyezem, mert1:
összeférhetetlenség áll fenn:
egyéb okok miatt: |
Budapest, 200 . ...........................
|
|
………………………………………
munkáltatói jogkör gyakorlója
|
Készült: |
2 példányban |
Kapják: |
1. pld. köztisztviselő |
|
2. pld. Humánigazgatási Főosztály |
(null)
Munkakör
Klánok |
Munkakör
Családok |
Munkakörök |
ALAPTEVÉKENYSÉG |
|
Üzleti Környezet |
|
|
üzleti környezet főosztály vezetője |
|
|
üzleti környezet főosztály vezetőhelyettese |
|
|
stratégiai és üzleti környezet elemző osztály vezetője |
|
|
vállalkozásfejlesztési és belső piaci osztály vezetője |
|
|
üzleti környezetszabályozási osztály vezetője |
|
|
üzleti környezetfejlesztési jogi referens |
|
|
környezetgazdálkodási referens |
|
|
stratégiai és elemzési referens |
|
|
ipari parki referens |
|
|
szabályozási referens |
|
|
logisztikai referens |
|
|
vállalkozásfejlesztési referens |
|
|
belső piaci referens |
|
Tudásgazdaság |
|
|
tudásgazdaság főosztály vezetője |
|
|
horizontális fejlesztéspolitikai referens |
|
Vállalkozásfejlesztés |
|
|
vállalkozásfejlesztési főosztály vezetője |
|
|
vállalkozásfejlesztési főosztály vezetőhelyettese |
|
|
tervezési elemzési osztály vezetője |
|
|
finanszírozó termékek fejlesztése osztály vezetője |
|
|
koordinációs és szabályozási osztály vezetője |
|
|
tervezési referens |
|
|
vállalkozásfejlesztési referens |
|
|
pénzügyi programok referens |
|
|
pályázati referens |
|
Kereskedelempolitika |
|
|
kereskedelempolitikai főosztály vezetője |
|
|
szolgáltatáskereskedelmi és nemzetközi szervezetek osztály vezetője |
|
|
kereskedelmi védelmi eszközök osztály vezetője |
|
|
árukereskedelmi osztály vezetője |
|
|
kereskedelempolitikai referens |
|
Európai országok és külgazdasági elemző |
|
|
európai országok és külgazdasági elemző főosztály vezetője |
|
|
Nyugat-Európa osztály vezetője |
|
|
Közép- és Délkelet-Európa osztály vezetője |
|
|
nemzetközi elemző osztály vezetője |
|
|
EU-koordináció osztály vezetője |
|
Európán kívüli és FÁK-országok |
|
|
Európán kívüli és FÁK-országok főosztálya vezetője |
|
|
Európán kívüli és FÁK-országok főosztálya vezetőhelyettese |
|
|
FÁK-országok osztály vezetője |
|
|
Amerika- és Óceánia-osztály vezetője |
|
|
Ázsia- és Afrika-osztály vezetője |
|
|
nemzetközi kapcsolatok szervezési osztály vezetője |
|
|
nemzetközi referens |
|
|
EU- és nemzetközi referens |
|
|
nemzetközi jogi referens |
|
|
nemzetközi külgazdasági referens |
|
|
nemzetközi külgazdasági és elemző referens |
|
|
nemzetközi közlekedési referens |
|
|
külgazdasági régió referens |
|
|
ellentételezési referens |
|
|
tervezési referens |
|
|
befektetési referens |
|
|
V4-koordinátor |
|
Befektetési és védelemkoordináció |
|
|
befektetési és védelemkoordinációs főosztály vezetője |
|
|
befektetési és ellentételezési osztály vezetője |
|
|
védelmi ipari és védelemkoordinációs osztály vezetője |
|
|
befektetési és ellentételezési referens |
|
|
gazdaságfelkészítési és tervezési referens |
|
|
NATO- és katasztrófavédelmi referens |
|
|
EU-védelmi és jogi referens |
|
Területfejlesztés |
|
|
területfejlesztési főosztály vezetője |
|
|
területi tervezési osztály vezetője |
|
|
területi együttműködési osztály vezetője |
|
|
területi és várospolitikai osztály vezetője |
|
|
területi koordinációs osztály vezetője |
|
|
támogatáspolitikai osztály vezetője |
|
|
területpolitikai referens |
|
|
eszközfejlesztési referens |
|
|
várospolitikai referens |
|
|
intézményfejlesztési referens |
|
|
terület- és várospolitika-szabályozási referens |
|
|
támogatáspolitika-szabályozási referens |
|
|
területfejlesztési támogatási referens |
|
|
támogatási pénzügyek koordinációs referense |
|
|
önkormányzati támogatási referens |
|
|
térségi koordinációs referens |
|
|
EU-integrációs referens |
|
|
kohéziós politikai referens |
|
|
területfejlesztési szervezési referens |
|
|
területfejlesztési koordinátori referens |
|
|
területfejlesztési referens |
|
|
regionális tervezési referens |
|
|
programreferens |
|
Területrendezés és településügy |
|
|
területrendezési és településügyi főosztály vezetője |
|
|
területrendezési és településügyi főosztály vezetőjének helyettese |
|
|
területrendezési osztály vezetője |
|
|
településrendezési osztály vezetője |
|
|
településfejlesztési osztály vezetője |
|
|
településfejlesztési referens |
|
|
településüzemeltetési referens |
|
|
területrendezési referens |
|
|
területi koordinációs referens |
|
|
településrendezési referens |
|
Építésügy és építészet |
|
|
építésügyi és építészeti főosztály vezetője |
|
|
építésügyi és építészeti főosztály vezetőjének helyettese |
|
|
építésügyi szabályozási osztály vezetője |
|
|
építésügyi igazgatási osztály vezetője |
|
|
építészeti és építésgazdasági osztály vezetője |
|
|
építésügyi hatósági referens |
|
|
építésfelügyeleti szakmai referens |
|
|
építésügyi szabályozási referens |
|
|
építészeti és építésgazdasági referens |
TÁMOGATÁS |
|
Emberierőforrás-gazdálkodás |
|
|
humánigazgatási főosztály vezetője |
|
|
humánigazgatási jogi referens |
|
|
humánpolitikai referens |
|
|
humánpolitikai szakreferens |
|
|
HR-kontroller |
|
Informatika |
|
|
informatikai főosztály vezetője |
|
|
informatikai referens |
|
|
alkalmazásgazda |
|
|
projektvezető |
|
|
vezető fejlesztő |
|
Közbeszerzés |
|
|
közbeszerzési főosztály vezetője |
|
|
közbeszerzési referens |
|
Költségvetés és kontrolling |
|
|
költségvetési és kontrolling főosztály vezetője |
|
|
költségvetési és kontrolling főosztály vezetőhelyettese |
|
|
fejezeti költségvetési osztály vezetője |
|
|
pénzügyi és gazdálkodási osztály vezetője |
|
|
forrástámogató osztály vezetője |
|
|
tervezés-koordinációs és kontrolling osztály vezetője |
|
|
gazdálkodási és tervezési referens |
|
|
tervező-elemző kontroller |
|
|
szakági referens |
|
|
vezető kontroller |
|
|
kontrollingreferens |
|
|
pénzügyi referens |
|
|
pénzügyi ügyintéző |
|
|
számviteli referens |
|
|
szabályozási és koordinációs referens |
|
|
illetmény-számfejtési referens |
|
|
költségvetési referens |
|
Kabinet |
|
|
kabinetfőnök |
|
|
kabinetfőnök-helyettes |
|
|
CSR-igazgató |
|
|
közpolitikai igazgató |
|
|
közpolitikai tanácsadó |
|
|
kabineti tanácsadó |
|
|
politikai tanácsadó/főtanácsadó |
|
Jog és koordináció |
|
|
jogi és koordinációs főosztály vezetője |
|
|
jogi és koordinációs főosztály vezetőhelyettese |
|
|
jogi osztály vezetője |
|
|
koordinációs osztály vezetője |
|
|
jogi referens |
|
|
jogi előadó |
|
|
jogszabály-előkészítő |
|
|
kabineti jogtanácsos |
|
|
jogtanácsos |
|
|
koordinációs referens |
|
|
digitalizáló-archiváló |
|
Stratégia |
|
|
stratégiai főosztály vezetője |
|
|
elemzési és szabályozási osztály vezetője |
|
|
strukturális politikák osztály vezetője |
|
|
stratégiai referens |
|
|
gazdaságfejlesztési szakmai főtanácsadó |
|
|
gazdaságfejlesztési szakmai referens |
|
|
stratégiai és strukturális politikák referens |
|
|
adóügyi, munkaerő-piaci és külkereskedelmi elemző referens |
|
|
konjunkturális és versenyképességi elemző referens |
|
|
nemzetközi elemző referens |
|
|
külső egyensúly és működőtőke-befektetési elemző referens |
|
|
adóügyi, államháztartási és versenyképességi szabályozási referens |
|
|
strukturális politikák referens |
|
|
makrogazdasági elemző referens |
|
Kommunikáció |
|
|
kommunikációs főosztály vezetője |
|
|
kommunikációs főosztály vezetőhelyettese |
|
|
kommunikációs referens |
|
|
sajtóreferens |
|
|
sajtómunkatárs |
|
|
ügyfélszolgálati referens |
|
|
ügyfélszolgálati munkatárs |
|
|
portálszerkesztő |
|
|
szóvivő |
|
Ellenőrzés |
|
|
ellenőrzési főosztály vezetője |
|
|
közösségi támogatások ellenőrzési osztály vezetője |
|
|
költségvetési ellenőrzési osztály vezetője |
|
|
belső ellenőr |
|
Parlamenti kapcsolatok |
|
|
parlamenti kapcsolatok főosztály vezetője |
|
|
parlamenti kapcsolatok főosztály vezetőhelyettese |
|
|
parlamenti titkár |
|
Adminisztratív |
|
|
titkárságvezető |
|
|
szakmai titkár |
|
|
személyi titkár |
|
|
(személyi) asszisztens |
|
|
titkárnő |
|
|
postabontó |
|
|
titkosügyirat-kezelő |
|
|
irattáros |
|
|
protokollreferens |
|
|
utaztatási referens |
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI |
7. sz. melléklet |
MINISZTÉRIUM |
…………………………………………… |
(szervezeti egység megnevezése) |
|
KÉRELEM |
|
új munkakör létesítéséhez |
|
|
Új munkakör megnevezése: |
|
|
|
A munkakör létesítésének indoka: |
|
|
|
|
|
|
|
A munkakör viszonya a minisztérium céljaihoz: |
|
|
|
|
|
|
|
A munkakörhöz kapcsolódó, a minisztérium SZMSZ-ében megfogalmazott operatív feladatok megjelölése: |
|
|
|
|
|
|
|
Budapest, 200…………………….. |
|
|
………………………………………
szervezeti egység vezetője |
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI |
6. sz. melléklet |
MINISZTÉRIUM |
HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY |
1055 Budapest V., Kálmán I. u. 2. |
MINŐSÍTÉSI LAP
1. Személyi adatok:
Név (leánykori név):
Anyja neve:
Születési hely:
Születési idő:
Besorolás:
Vezetői megbízatás:
a) Az adott pályaszakasz kezdete:
b) A minősítés időpontja:
c) Az előírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idő indoka:
3. A jogszabályban előírt és a munkáltató által meghatározott feltételek, feladatok:
4. Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez: |
a) Szakmai ismeret és jártasság |
b) Elemzőkészség |
1. Kiemelkedő |
1. Kiemelkedő |
2. Átlag feletti |
2. Átlag feletti |
3. Átlagos |
3. Átlagos |
4. Átlag alatti |
4. Átlag alatti |
5. Nem kielégítő |
5. Nem kielégítő |
|
c) Ítélőképesség |
d) Pontosság |
1. Kiemelkedő |
1. Kiemelkedő |
2. Átlag feletti |
2. Átlag feletti |
3. Átlagos |
3. Átlagos |
4. Átlag alatti |
4. Átlag alatti |
5. Nem kielégítő |
5. Nem kielégítő |
|
e) Írásbeli kifejezőkészség |
f) Szóbeli kifejezőkészség |
1. Kiemelkedő |
1. Kiemelkedő |
2. Átlag feletti |
2. Átlag feletti |
3. Átlagos |
3. Átlagos |
4. Átlag alatti |
4. Átlag alatti |
5. Nem kielégítő |
5. Nem kielégítő |
|
g) Felelősségérzet |
h) Hivatástudat |
1. Kiemelkedő |
1. Kiemelkedő |
2. Átlag feletti |
2. Átlag feletti |
3. Átlagos |
3. Átlagos |
4. Átlag alatti |
4. Átlag alatti |
5. Nem kielégítő |
5. Nem kielégítő |
|
i) Kapcsolatteremtő, -fenntartó készség |
j) Szorgalom, igyekezet |
1. Kiemelkedő |
1. Kiemelkedő |
2. Átlag feletti |
2. Átlag feletti |
3. Átlagos |
3. Átlagos |
4. Átlag alatti |
4. Átlag alatti |
5. Nem kielégítő |
5. Nem kielégítő |
|
Vezető esetében (amennyiben több köztisztviselőt, illetve ügykezelőt irányít): |
k) A vezetett csoport munkájának színvonala |
l) A munka szervezettsége |
1. Kiemelkedő |
1. Kiemelkedő |
2. Átlag feletti |
2. Átlag feletti |
3. Átlagos |
3. Átlagos |
4. Átlag alatti |
4. Átlag alatti |
5. Nem kielégítő |
5. Nem kielégítő |
5. A minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok:
6. A minősítést összefoglaló szöveges (rövid) értékelése:
7. A minősített alkalmasságának megítélése (a 4–5. pontban megjelölt szempontok alapján)
|
1. Kiválóan alkalmas |
2. Alkalmas |
|
3. Kevéssé alkalmas |
4. Alkalmatlan |
A minősítést a minősítettel ismertettem.
minősítő neve, aláírása:
beosztása:
A minősítés tartalmát megismertem.
Észrevételeim:
………………………………………
minősített aláírása
Az érdek-képviseleti szerv észrevételei:
Készült: |
2 példányban |
Kapják: |
1. pld. köztisztviselő |
|
2. pld. Humánigazgatási Főosztály |
NEMZETI FEJLSZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY
1055 Budapest V., Kálmán Imre u. 2.
A minősítési lap, illetve a Ktv szerinti szempontok az alábbiak:
a) Szakmai ismeret és jártasság
A megfelelő és széles körű, aktuális szakmai ismereten, tapasztalaton és jártasságon túlmenően a szakértelem magában foglalja a motivációt, a késztetést a munkával kapcsolatos tudás használatára, továbbfejlesztésére, és megosztására a munkatársakkal.
Ha több ügyfajtával foglalkozik a minősített, akkor súlyozni kell aszerint, hogy ezek közül melyik a gyakrabban előforduló és minőségileg több tudást igénylő. A jártasság a meglévő ismeret gyakorlati alkalmazásának szintjét jelzi.
b) Elemzőkészség
Az analitikus gondolkodást jelenti. Az elemző, analitikus gondolkodás egy szituáció megértése, annak kisebb lépésekre, egységekre történő lebontása, vagy egy helyzetből adódó következtetések lépésről lépésre történő felvázolása. Magában foglalja egy probléma vagy szituáció részeinek módszeres rendszerezését, különböző tulajdonságok, szempontok szisztematikus összehasonlítását, prioritások felállítását ésszerűségi alapon, az időrend, az ok-okozati viszony, vagy a „ha-akkor” kapcsolatok felismerését.
c) Ítélőképesség
Az új helyzetekben való találékonyságot és gyors eligazodást jelenti, valamint a jó kezdeményezőképességet, az új ötleteket, és a véleményalkotó képességet. A felmerülő eseményekről minden esetben reális ítéletet és önálló véleményt formáló viselkedést feltételez.
A minősítőnek itt azt kell meghatároznia, hogy a köztisztviselőnek milyen fokú a lényeglátása, fel tudja-e ismerni az ügy eldöntéséhez releváns mozzanatokat, és ezeket mennyire képes összefűzni, logikus rendszerré formálni.
d) Pontosság
Ez a szempont a végzett munka során nyújtott gyorsaságot, pontosságot és precizitást veszi nagyító alá. Ide tartozik, hogy a köztisztviselő még feszült munkatempóban is csak minimálisan hibázik, határidőre tejesit.
e)–f) Írásbeli és szóbeli kifejezőkészség
A köztisztviselő munkája többnyire írásban jelenik meg, ezért fontos, hogy világosan, logikusan, precízen és szabatosan fogalmazzon, a közérthető magyar kifejezések használatára törekedjen. Nem kevésbé fontos, hogy jó beszédkészséggel rendelkezzen, amely magában foglalja a kifejezés érthetőségét és tisztaságát, megbeszéléseken és értekezleteken az aktív és hatékony közreműködést, és a közlési készséget.
g) Felelősségérzet
A köztisztviselő munkája magas fokú felelősségtudatot feltételez, mert felelősséget kell vállalnia döntéseiért, egész tevékenységéért. A felelősségteljes munkavégzés csak lelkiismeretesség és kötelezettségtudás mellett képzelhető el.
h) Hivatástudat
A hivatástudat képesség és hajlandóság arra, hogy a köztisztviselő összhangba hozza saját viselkedését a minisztérium vele szemben támasztott követelményeivel, prioritásával és céljaival. Magában foglalja azt a viselkedést, amely előmozdítja, támogatja a minisztériumi célkitűzések elérését, vagy megfelel a minisztérium igényeinek. Egyes esetekben a minisztérium érdekeinek saját érdekei elé helyezését is jelentheti.
A hivatástudat a köztisztviselői pálya iránti elkötelezettséget jelenti.
i) Kapcsolatteremtő- és fenntartó készség
Ez a készség vonatkozik a szervezeten belüli és más szervekkel, hatóságokkal, illetve magánszemélyekkel való kapcsolatteremtésre és fenntartásra. A könnyű és hatékony közösségi beilleszkedést, a közösségi normák iránti érzékenységet és az érzelmi kötődést, illetve a jó munkahelyi légkör kialakítását jelenti. Munkálkodást azon, hogy barátságos kapcsolatot vagy kapcsolatok hálózatát építsük ki és tartsuk fenn emberekkel.
j) Szorgalom, igyekezet
Mindkét készség azt fejezi ki, hogy az érintett törekszik a jobbra. A jövő feladatai szempontjából, az arra való orientálást tekintve kiemelkedően figyelembe veendő a köztisztviselő már kinyilvánított szándéka. A szándék materiálisan nem megfogható ugyan, de jelez egy változási törekvést, ezért feltétlenül értékelendő az összegzésnél, azaz a minősített alkalmasságának megítélésénél.
Jelenti még az egyenletesen jó munkateljesítményt, magában foglalja a jó munkaidő-gazdálkodást, igyekezetet a minőségi és mennyiségi követelmények optimális egyensúlyban tartására, és az önmagunkkal szembeni magas követelmények kitűzésére, az elvártnál, vagy a munkakör által megkívántnál több dolog elvégzését, amit senki sem kért, de javíthatja vagy fokozhatja a munka eredményét, kikerülhetővé teszi a problémákat.
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI |
10. sz. melléklet |
MINISZTÉRIUM |
…………………………………………… |
(szervezeti egység) |
Rendkívüli munkavégzés elrendelése
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény 40. §-ában foglaltak értelmében ……………………………………… köztisztviselő számára a napi munkaidőn felül rendkívüli munkavégzést rendelek el az alábbi feladatok elvégzésére:
.................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................
A munkavégzés helye: ..............................................................................................................
A munkavégzés ideje és időtartama: .........................................................................................
....................................................................................................................................................
A rendkívüli munkavégzés igazolása és elszámolása a havi létszámjelentés keretében történik.
Budapest, 200.. .............................
………………………………………
munkáltatói jogkör gyakorlója
A rendkívüli munkavégzés elrendelését tudomásul vettem:
Budapest, 200.. .................................
………………………………………
köztisztviselő
Készült: |
4 példányban |
Kapják: |
1. pld. köztisztviselő |
|
2. pld. munkáltatói jogkör gyakorlója |
|
3. pld. Humánigazgatási Főosztály |
|
4. pld. Költségvetési és Kontrolling Főosztály |
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI |
11. sz. melléklet |
MINISZTÉRIUM |
…………………………………………… |
(szervezeti egység) |
H E L Y E T T E S Í T É S E L R E N D E L É S E
(null)
A helyettesítésre kijelölt köztisztviselő neve: .............................................................................….. |
Besorolása: .........................................……………………………………………………………… |
Munkaköre: ..........................................…………………………………………………………….. |
Az elvégzendő többletfeladatok felsorolása: |
...............................................................................................................................................………. |
...............................................................................................................................................………. |
|
A helyettesítendő köztisztviselő neve: ...................................................................................……… |
Besorolása: .......................................……………………………………………………………….. |
Munkaköre: ......................................……………………………………………………………….. |
A helyettesítés várható időtartama (tól–ig): ...............................................................................…. |
A helyettesítő köztisztviselő illetménye (Ft/hó): ....................................................................…….. |
A helyettesítési díj mértéke (%), és összege (Ft): .........................................................................… |
|
A feladat hiányos vagy nem megfelelő minőségű elvégzése a helyettesítési díj csökkentését vonhatja maga után. |
|
Budapest, 200. .................. |
|
|
………………………………………… …………………………………………
munkáltatói jogkör gyakorlója Humánigazgatási Főosztály vezetője |
|
|
Tudomásul veszem: |
…………………………………………
helyettesítő köztisztviselő |
|
Készült: |
4 példányban |
Kapják: |
1. pld. köztisztviselő |
|
2. pld. munkáltatói jogkör gyakorlója |
|
3. pld. Humánigazgatási Főosztály |
|
4. pld. Költségvetési és Kontrolling Főosztály |
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI |
12. sz. melléklet |
MINISZTÉRIUM |
HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY |
1055 Budapest V., Kálmán I. u. 2. |
a gyermek(ek) után járó pótszabadság megállapításához
Alulírott …………………………………… lakcím: ………………………………………… kijelentem, hogy háztartásomban ……………. tizenhat évesnél fiatalabb gyermekem nevelésében nagyobb szerepet vállalok/gyermeke(i)met egyedül nevelem1, erre tekintettel igényelem a Munka Törvénykönyve 103. § (2) bekezdése alapján járó pótszabadságot. a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
……………………………………………
az igénylő aláírása
Tudomásul veszem, hogy a gyermek(ek) után járó pótszabadságot házastársam (élettársam) veszi igénybe.
……………………………………………
házastárs (élettárs) aláírása
Alulírott ……………………………………, munkáltató székhely: ………………………………………… nyilatkozom, hogy …………………………………… munkavállaló nem igényelte a Munka Törvénykönyve 103. § (2) bekezdése alapján járó pótszabadságot.
……………………………………………
az igénylő házastársának (élettársának)
munkáltatója
Szervezeti egység (Főosztály/Osztály):
…….. évben az alábbi utalványt kívánom igénybe venni:
– Étkezési (hideg) utalvány
– Étkezési melegétel-utalvány
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI |
14. sz. melléklet |
MINISZTÉRIUM |
…………………………………………… |
(szervezeti egység) |
illetményelőleg felvételére
Igényelt törlesztési idő:
(null)
………………………………………… …………………………………………
munkáltatói jogkör gyakorlója köztisztviselő aláírása |
Az illetménycsoport tölti ki:
A közszolgálati szabályzatban foglalt előírásoknak megfelel.
………………………………………
engedélyező
