BÜ BH 2008/263
BÜ BH 2008/263
2008.10.01.
Ha a büntető anyagi jogi értelemben katonának tekintendő elkövető a magatartásával egyidejűleg a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, illetőleg hivatali visszaélés bűncselekményét és a szolgálatban kötelességszegés bűncselekményét is megvalósítja, látszólagos alaki halmazat létesül és a katonai bűncselekmény nem, csupán a közélet tisztasága elleni, illetve a hivatali bűncselekmény állapítható meg [Btk. 12. § (1) bek., 225. §, 250. §].
A városi ügyészség a vádiratában P. S. I. r. vádlottal szemben lőszerrel visszaélés bűntette és hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette, K. I. II. r. vádlottal szemben hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette, míg B. J. III. r. vádlottal szemben hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat.
A vádirati tényállás lényege szerint az I-III. r. vádlottak a rendőrségi fogdaőri szolgálatuk során 2001. január 3-a és 2001. március 3-a közötti időben hivatali kötelességük megszegésével több esetben a fogva tartott R. A. IV. r. vádlottnak átadták a használatukban lévő mobiltelefont, hogy azzal a IV. r. vádlott a fogdarendtől eltérve telefonálhasson.
A kötelességszegésekért a IV. r. vádlott 30-35 000 forintot ígért az I. r. vádlottnak, amit végül nem juttatott el; a II. r. vádlott ellenszolgáltatásként kisebb értékű élelmiszereket, egyéb tárgyakat fogadott el.
A III. r. vádlott nem kért semmit, és neki IV. r. vádlott nem is ajánlott fel semmit.
A városi bíróság az ügyben 2007. november 27. napján tartott folytatólagos tárgyaláson meghozott végzésével megállapította, hogy az I-III. r. vádlottak fentebb vázolt cselekménye a vádirattól eltérően a közélet tisztasága elleni bűncselekménnyel halmazatban a katonai bűncselekmények közé tartozó kötelességszegés szolgálatban bűncselekményének is minősülhet, s mivel ez utóbbi cselekmény elbírálására nincs hatásköre, a városi bíróság az ügyet áttenni rendelte a F.-i Bíróság Katonai Tanácsához.
A katonai tanács a 2007. december 18. napján kelt végzésével szintén hatáskörének hiányát állapította meg; egyben a negatív hatásköri összeütközés miatt az iratokat az eljáró bíróság kijelölése érdekében felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz.
A Katonai Főügyészség írásbeli nyilatkozatában a városi bíróság kijelölését indítványozta.
Az ügyészi indítvány alapos.
Tévedett a városi bíróság, amikor a lehetséges halmazatra utalással hatáskörének hiányát állapította meg.
Kétségtelen, hogy a végzésének indokolásában hivatkozott eseti döntés (BH 1994/592.) még a hivatali, illetve a közélet tisztasága elleni bűncselekményeknek a szolgálatban kötelességszegéssel halmazatban történő megállapítására tartalmazott iránymutatást, azonban egy későbbi legfelsőbb bírósági határozat (Bf. V. 870/1996/3.) már csupán e cselekmények látszólagos alaki halmazatát tartotta megállapíthatónak.
A katonai ítélkezési gyakorlat a későbbiekben következetesen ezt a jogi megoldást követte. Nevezetesen, ha az elkövető a magatartásával egyidejűleg a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, illetőleg hivatali visszaélés bűncselekményét és a szolgálatban kötelességszegés bűncselekményét is megvalósítja, látszólagos alaki halmazat létesül és csupán a közélet tisztasága elleni, illetve a hivatali bűncselekmény állapítható meg.
A vádlottakkal szemben folyamatban lévő ügyben nem merültek fel adatok arra, – és ilyen a bizonyítás eredményétől sem várható – hogy az I-III. r. vádlottak részéről önállóan, anyagi halmazatban is sor került volna a szolgálatban kötelességszegés bűncselekményének a megvalósítására, ugyanis az eltérő minősítés lehetőségét felvető ügyészi indítvány, miként a bíróság ilyen tartalmú végzése is, kizárólag a vádiratban leírt tényeken és az időközben már túl haladott eseti döntésen alapult.
A fentebb kifejtettek miatt nincs olyan ok, amely a kizárólagos hatáskörű bíróság kijelölését tenné indokolttá.
(Legf. Bír. Bkk. I. 63/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás