28/B/2008. AB határozat

28/B/2008. AB határozat^*

2008.11.30.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 41. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a Makó és Térsége Víziközmű Társulat eljárásának felülvizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

Az indítványozó első beadványában a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) közelebbről meg nem határozott rendelkezését azért kifogásolta, mert sérelmesnek találta, hogy az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. Hiánypótlási felhívásra kiegészített indítványában az indítványozó a Vgt. 41. § (2) bekezdésének alkotmányossági felülvizsgálatát kérte, mivel álláspontja szerint az Alkotmány 57. § (5) bekezdését sérti az, hogy az érdekeltségi hozzájárulást beleegyezése nélkül meg lehet állapítani, s mivel az adók módjára behajtandó köztartozás, azt később nem lehet vitatni. További beadványaiban sérelmezi a Makó és Térsége Víziközmű Társulatnak az eljárását, amelynek maga is tagja. Állítása szerint a beruházások során figyelmen kívül hagyták az Alkotmány 8. és 2. §-ának rendelkezéseit.

II.

1 Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:

„57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”

2. A Vgt. támadott rendelkezése:

„41. § (2) A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást – ha az alapszabály kivételt nem tesz – a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A vízitársulatok taggyűlése által elfogadott érdekeltségi hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke.”

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság 122/B/1997. AB határozatában már vizsgálta a Vgt. 41. § (2) bekezdésének alkotmányosságát az Alkotmány 70/A. §-a és 70/I. §-a tekintetében. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy sem a diszkrimináció tilalmát, sem a közteherviselés alkotmányos elveit nem sérti a támadott rendelkezés (122/B/1997. AB határozat, ABH 2007, 1146, 1164.). A továbbiakban azt vizsgálta az Alkotmánybíróság, hogy az említett határozat figyelembevételével a jelen ügyben van-e helye érdemi vizsgálatnak. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata (ABH 2003, 2065., a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja szerint „Az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha (...) az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani (»ítélt dolog«)”. Mivel jelen esetben az indítványozó az Alkotmány 57. § (5) bekezdésének sérelme tekintetében kéri vizsgálni a Vgt. 41. § (2) bekezdésének alkotmányellenességét, az eljárás megszüntetésének nem volt helye. Ezért az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálta a támadott jogszabály alkotmányosságát.

2. Az indítványozó azért sérelmezte az érdekeltségi hozzájárulás megállapítását meghatározó rendelkezést, mert állítása szerint abba nincsen beleszólása, illetőleg nem vehet ellene igénybe jogorvoslatot.

A vízgazdálkodási társulat szervezetére vonatkozó rendelkezések szerint a taggyűlés dönt az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos kérdésekben. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon víziközmű-társulat esetén a tagok érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább 51%-a személyesen megjelenik, illetve képviselteti magát [Vgt. 38. § (5) bekezdés a) pont]. Mindazokban a kérdésekben, amelyek a tagokra nézve fizetési kötelezettséget állapítanak meg, a taggyűlési határozat meghozatalánál a tagok az alapszabályban meghatározott érdekeltségük arányában rendelkeznek szavazati joggal, egyéb ügyekben szavazati joguk egyenlő [Vgt. 38. § (6) bekezdés].

A Vgt. 43. § (1) bekezdése szerint „[a] társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott – jogszabályba vagy alapszabályba ütköző – határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti.” A keresetindítás részletes szabályait a Vgt. 43. § (2) bekezdése tartalmazza, ezek között kiemelendő az, hogy a megtámadott határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztheti. Amennyiben nem a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos határozatról van szó, úgy a Vgt. 34. § (2) bekezdése értelmében a társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére – a Vgt. eltérő rendelkezése hiányában – a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezéseit kell alkalmazni. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) megfelelően alkalmazandó 45. § (1) bekezdése szerint „[a] gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik.” A keresetindítás joga érvényesen nem zárható ki [Gt. 45. § (4) bekezdés], a jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi, illetőleg a jogsértő társasági határozat felülvizsgálata során hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra (részvényesekre) is kiterjed, akik nem álltak perben [Gt. 46. § (2)–(3) bekezdés].

Mindezeknek a rendelkezéseknek az összevetéséből kitűnik, hogy a vízgazdálkodási társulat tagjai rendelkeznek beleszólással minden, a vízgazdálkodási társulat működési körébe tartozó kérdés eldöntésébe. E beleszólás mértéke eltérő attól függően, hogy milyen tárgyú döntésről van szó: a fizetési kötelezettséget megállapító határozatok esetén az érdekeltség arányához, a vízgazdálkodási társulat érdekeltségi területén fekvő ingatlanhoz igazodó mértékű; minden más kérdésben pedig egyenlő, azonos súlyú szavazat illeti meg a vízgazdálkodási társulat tagjait. A határozathozatalnál kisebbségben maradt társulati tagok pedig jogorvoslattal élhetnek a társulat határozatai ellen, részben a Vgt. 43. § (1) bekezdésének kifejezett perindítási felhatalmazása alapján, részben pedig a Gt. megfelelően alkalmazott 45–46. §-ai alapján. A határozat megtámadásának lehetőségét nem zárja ki, hogy a törvény adók módjára behajtandó köztartozásnak minősítette az érdekeltségi hozzájárulást, mivel ennek a körülménynek kizárólag a követelés végrehajtása tekintetében van jelentősége. Hasonló megállapításra jutott a korábban hatályban volt érdekeltségi hozzájárulás tekintetében a 797/B/1991. AB határozat is, ahol az Alkotmánybíróság megállapította: „Az érdekeltségi hozzájárulás »köztartozás jellegű«; ebből pedig sem nyelvtani, sem tartalmi elemzéssel nem lehet arra az értelmezésre jutni, hogy a kötelezettség adó illetőleg a közterhekhez való hozzájárulás. Ennek csak a megállapított hozzájárulás behajtásánál, a végrehajtási eljárás során a kielégítési sorrendnél van jogi jelentősége.” (ABH 1991, 832, 833–834.)

Mindezek alapján a Vgt. 41. § (2) bekezdés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.

3. Az indítványozó sérelmezte a Makó és Térsége Víziközmű Társulat eljárását is, amelyben az állított szabálytalanságok miatt figyelmen kívül hagyták az Alkotmány 2. §-ának és 8. §-ának rendelkezéseit.

Az Alkotmánybíróság hatásköreit az Abtv. 1. § a)–h) pontjai sorolják fel, amely felsorolásban a jogalkalmazói döntések, eljárások felülvizsgálata nem szerepel. Az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha megállapítható, hogy az eljárásra nincs az Alkotmánybíróságnak hatásköre. Mindezek alapján a Makó és Térsége Víziközmű Társulat eljárásának felülvizsgálatára irányuló indítványt az Alkotmánybíróság – hatáskör hiányában – visszautasította.

Budapest, 2008. november 11.

Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

	Dr. Bragyova András s. k.,					Dr. Balogh Elemér s. k.,
				alkotmánybíró					alkotmánybíró

			Holló András s. k.,					Dr. Kiss László s. k.,
				alkotmánybíró			előadó alkotmánybíró

		Dr. Kovács Péter s. k.,			Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
				alkotmánybíró					alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek