KÜ BH 2008/284
KÜ BH 2008/284
2008.10.01.
Az elvi építési engedélykérelem feltételekkel is megadható, ha telekösszevonással létrejövő építési telekre kérik az engedély megadását (46/1997. évi KTM r. 11. §, 12. §, 13. §, 14. §).
A beavatkozó 2005. október 28-án elvi építési engedély iránt kérelmet nyújtott be a 7478/1 és 7479/1 hrsz.-ú ingatlanok összevonásával kialakuló építési telken egylakásos lakóépület építésére. A megyei jogú város jegyzője a 2005. november 28-án kelt határozatával az elvi építési engedélyt megadta.
A felperes, mint szomszéd fellebbezést nyújtott be azzal, hogy a kialakuló telek nem éri el a beépíthető teleknagyságot sem területében, sem szélességében. Az alperes a 2005. február 3-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a határozatot az elvi telekalakítási engedély megadásával kiegészítette, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az elsőfokú bíróságnak kettős kérelemről kellett határozni, a helyi építési szabályzatról szóló 10/2004. (III. 31.) Ök. rendelet (HÉSZ) 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások alól a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet (R.) 3. § (2) bekezdése felmentést ad.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes jogsértően járt el, amikor az elvi telekalakítási engedélyt is megadta, mert ilyen kérelem előterjesztésére a beavatkozó nem volt jogosult, mert nem volt az érintett telkeknek tulajdonosa, illetve a beavatkozó – a nyilatkozata szerint – ilyen kérelmet nem is terjesztett elő, ezért az elvi telekalakítási engedély tárgyában az alperes valójában kérelem hiányában döntött.
Az elvi építési engedély kérelemmel összefüggésben megállapította, hogy a lakóépület a környezetbe illeszkedik, melynek vizsgálatát a közigazgatási eljárás során a Főépítészi vélemény is megerősítette. Az elvi építési engedélyezési eljárásban vizsgálandó körülményeket a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (KTMr.) 11-14. §-ai szabályozzák, ebbe a körbe nem tartozik a felperes által kifogásolt KTMr. 18. § d) pontjában és 19. § (2) bekezdésében foglaltak vizsgálata. A beépítés az Étv. 31. §, 36. §-ban foglaltakat kielégíti. Az épület formájával, elhelyezésével kapcsolatos felperesi keresetet ezért alaptalannak minősítette. Az elsőfokú bíróság az új eljárásra előírta a telekegyesítés folytán kialakuló telek beépíthetőségének vizsgálatát is annak ellenére, hogy ítéletben a keresetet ezzel összefüggésben alaptalannak minősítette.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 213. § (1) bekezdését, 221. § (1) bekezdését, a R. 3. § (2) bekezdését és épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 23. § (1) bekezdését, 18. § (1) bekezdését, 19. § (1) bekezdését, a HÉSZ 15. § (2) és (3) bekezdését. Az elsőfokú bíróság nem bírálta el egyértelműn az elvi építési engedéllyel kapcsolatos keresetben hivatkozott jogsértéseit, és e körben az új eljárásra adott útmutatása sem értelmezhető megfelelően. Nem adott a bíróság választ arra, hogy a HÉSZ 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások alól a R. 3. § (2) bekezdése felmentést adhat-e, és hogy a telekalakítással kialakuló új telek beépítésre alkalmas-e, építési teleknek minősül-e.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az ügy érdemét érintően az alábbiak szerint alaptalan.
Az elsőfokú bíróság ítéletében jogszerűen állapította meg, hogy az alperesnek az elvi telekalakítási engedélykérelem tárgyában – ilyen kérelem előterjesztésének hiányában – döntenie nem kellett. Az előterjesztett elvi építési engedélykérelem olyan ingatlanok beépítésére vonatkozott, amelyek nem voltak a kérelmező (a beavatkozó) tulajdonában és amely telkek összevonásával a jövőben létrejövő építési telken kívánt a beavatkozó egy egylakásos lakóépületet felépíteni. Az elvi építési engedély KTM r. 11. § c) pontja értelmében az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásának előzetes tisztázása céljából is kérhető. Az elvi építési engedély megadása során az építésügyi hatóság – mivel az építmény megvalósíthatóságát, műszaki megoldhatóságát vizsgálja –, az engedélyt feltételek teljesítésétől függően is megadhatja. A perbeli esetben az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy elvi telekalakítási engedély – kérelem hiányában nem volt adható – ezért vizsgálni kell azt, hogy kérelem esetén a jövőben, telekösszevonással létrejövő ingatlan beépítésre alkalmas-e, az milyen feltételekkel építhető be. Ebből következően az elvi építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, ha az elvi telekalakítási engedély külön eljárásban azonos feltételekkel megadásra kerül. Mindebből következően az elvi építési engedélykérelem csak a telekalakítástól függően adható meg.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta azzal, hogy mellőzte az ítélet indokolásából az elvi építési engedély érdemére vonatkozó megállapításokat és egyúttal az elsőfokú ítélet új eljárásra adott útmutatását kiegészítette azzal, hogy az alperesnek azt is vizsgálnia kell, hogy a telekalakításra figyelemmel az elvi építési engedély milyen feltételekkel adható meg.
A Legfelsőbb Bíróság döntése folytán nem kellett állást foglalni a felperesnek a felülvizsgálati kérelemben az elvi építési engedély megadásával kapcsolatos, általa hivatkozott jogsértésekben, mert az ítéleti döntés folytán az elvi építési engedélyezési eljárást ismételten le kell folytatni és ott az engedély megadásának valamennyi feltételét ismételten vizsgálni kell és az engedélykérelmet el kell bírálni.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.165/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás