BÜ BH 2008/291
BÜ BH 2008/291
2008.11.01.
I. Az ,,erőszak'' és az ,,erőszakos magatartás'' nem azonos fogalmak – Garázdaság megvalósításához az erőszakos magatartás tanúsítása is elégséges, ha a bűncselekmény megállapításának egyéb feltételei is megvalósultak (Btk. 271. §).
II. Garázdaságnál a csoportos elkövetés megállapítását nem zárja ki, ha a három vagy több személy nem egymást támogatva lép fel, hanem egymással szemben áll [Btk. 137. § 13. pont, 271. § (1) bek., (2) bek. a) pont].
A városi bíróság a 2005. október 8. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében. Ezért őt 1 év börtönbüntetésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő:
A II. r. és az I. r. terheltek testvérek, a III. r. terhelt pedig az I. r. terhelt élettársának, B. M.-nak az édesapja. A L. és a B. család között B. M. miatt nézeteltérés alakult ki, és 2004. május 9-én a B. család ezzel kapcsolatban kérdőre vonta a II. r. terheltet. Azt kifogásolták, hogy B. M.-ról ,,csúnyán'' beszélt. A II. r. terhelt ezen fölháborodva az I. r. terhelt és más ismerős személyek társaságában, a délutáni órákban két gépkocsival megjelent a III. r. terhelt lakóházánál. A III. r. terhelt a feleségével együtt ekkor a házuk kapujában az utcán állt.
A II. r. terhelt két nagyméretű konyhakéssel a kezében kiszállt a gépkocsiból és a késekkel B. E.-né felé indult. A késeket felé tartva kérdőre vonta B. E.-nét. A szintén ott tartózkodó P. A. B.-né védelmére kelt és sikerült a II. r. terheltet B.-né közeléből elhúznia. A verekedés során P. A. a hasán és mellkasán 8 napon belül gyógyuló horzsolásos sérüléseket szenvedett.
A II. r. terhelt fellépésével egyidejűleg az I. r. terhelt egy szamurájkarddal próbált a III. r. terheltre ütni, ám az ütés nem őt, hanem az ott tartózkodó B. E.-né kezét érte. Az I. r. terhelt ekkor elindult az egyik gépkocsi felé, a III. r. terhelt azonban egy ásónyéllel a hátára vágott.
A III. r. terhelt a vita és a verekedés hevében az ásónyéllel a kapujának közelében tartózkodó, az I. és II. r. terheltek társaságához tartozó F. G.-át is megütötte a fején, aki ettől 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett el.
Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint II. r. terhelt, mint a Btk. 20. §-ának (2) bekezdése szerinti társtettes, a Btk. 271. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő garázdaság bűntettét követte el.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a II. r. terhelt és védője által téves jogi minősítés miatt, felmentés érdekében bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljáró bíróság a 2006. július hó 4. napján meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy a II. r. terhelt börtönbüntetésének tartamát 8 hónapra mérsékelte. Egyebekben II. r. terhelt vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a tényállást az iratok tartalma alapján akként pontosította, hogy a II. r. terhelt, kezében a két nagyméretű konyhakéssel, a gépkocsiból kiszállt, a késekkel B. E.-né felé indult és a késeket B. E.-né testéhez tartva vonta őt kérdőre a nézeteltérésükkel kapcsolatban. A szintén ott tartózkodó P. A. B.-né védelmére kelt oly módon, hogy a II. r. terheltet hátulról megragadva B. E.-nétől elrántotta. Ettől P. A. a II. r. terhelttel együtt az árokba esett.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján – a terhelt által elkövetett cselekmény törvénysértő minősítése miatt felmentése érdekében. Az indítványban írtak szerint a II. r. terhelt kihívóan közösségellenes, megbotránkozást és riadalmat keltő cselekménye erőszakos magatartás hiányában legfeljebb a veszélyes fenyegetés, a garázdaság vagy a rendzavarás szabálysértésének a megállapítására alkalmas. Az irányadó tényállásból nem lehet kétséget kizáró következtetést levonni arra, hogy a II. r. terhelt és társa azzal a szándékkal jelent meg a helyszínen, hogy ott bárkit bántalmazzon. A tényállásban megjelölt eszközökkel való megjelenéssel a szavuknak kívántak nyomatékot adni, de azt nem lehet megállapítani, hogy erőszakos magatartást is akartak tanúsítani. L. I. még a – tőle függetlenül kialakult – verekedés és dulakodás hevében sem használta a nála lévő késeket és más erőszakos magatartást sem fejtett ki. A verekedést a III. r. terhelt kezdeményezte, és ő bántalmazta kitartó szándékkal a helyszínen megjelent személyeket. Miután a II. r. tudata nem fogta át, hogy személy vagy dolog elleni erőszakos cselekmény kifejtésére fog sor kerülni, és ilyen magatartást nem is tanúsított, ezért a társtettesként elkövetett garázdaság bűntettének vádja alól felmentése indokolt.
A Legfőbb Ügyészség az írásbeli nyilatkozatában – és képviselője a nyilvános ülésen – a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, s a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az eljárt bíróságok helyesen foglaltak állást, amikor a II. r. terheltnek azt a cselekményét, hogy a késeket B. E.-né testéhez tartotta, miközben őt kérdőre vonta, erőszakos magatartásként értékelték, és azt anyagi jogszabálysértés nélkül minősítették garázdaság bűntettének.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.
A Btk. 271. §-ának (1) bekezdése szerint a garázdaság vétségét az követi el, ,,aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg''. E törvényi tényállást figyelembe véve a bűncselekmény megállapításának három együttes feltétele, hogy az elkövető
– kihívóan közösségellenes, tehát másokat semmibe vevő, tudatosan antiszociális magatartást tanúsít,
– cselekménye erőszakos jellegű, amely
– alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.
E három tényállási elem bármelyikének hiánya esetén a garázdaság bűncselekménye nem állapítható meg.
Nem kétséges, hogy II. r. terhelt (társaival együtt) a közösség nyugalmát semmibe véve cselekedett, amikor a nappali órákban a város utcáján, hangos szóváltással, késekkel és szamurájkarddal felfegyverkezve támadt az utcán tartózkodó B. házaspárra, és e szóváltás nyomban tettlegességgé fajult. Kihívóan közösségellenes cselekményük feltétlenül alkalmas volt megbotránkozás vagy riadalom keltésére.
A védő álláspontjától eltérően a jogerős bírósági határozatban megállapított és a felülvizsgálat során kötelezően irányadó tényállás alapján a cselekmény erőszakos jellege is megállapítható.
A II. r. terhelt a fenyegető, támadó fellépésének eszközeként használta az élet kioltására is alkalmas nagykéseket. Hangos és agresszív fellépésének azzal adott nyomatékot, hogy e késeket B. E.-né felső testéhez tartotta. Ez a cselekménye – amely közben az I. r. terhelt a szamurájkarddal próbálta megütni a III. r. terheltet – szükségképpen váltotta ki a jelenlévőkben az ellenállást, az erőszakos fellépés megakadályozását. Az a körülmény, hogy a II. r. terhelt tettlegesen nem bántalmazta B.-nét, mert cselekményének ebben a fázisában őt leteperték, erőszakos és támadó fellépésének lényegén mit sem változtat.
A garázdaság törvényi tényállásában szereplő erőszakos magatartás ugyanis aktív, támadó jellegű cselekvés. A fogalom szélesebb körű, mint az erőszak, mert a személy vagy dolog elleni erő közvetlen alkalmazásán túlmenően magában foglalja az erő alkalmazására irányuló kísérletet vagy a testi épség ellen irányuló olyan közvetlen fenyegetést is, amikor a sértett személy meghátrálással, meneküléssel tudja kivonni magát vagy a dolgot az erőszak alól.
Helyesen minősítették az eljárt bíróságok a II. r. terhelt (és társai) cselekményét csoportosan elkövetettként. Ennek megállapítását ugyanis nem zárja ki, ha a három, vagy több elkövető nem együttesen, egymást támogatva lép fel, hanem egymással szemben áll. Így a három vagy több személy által megvalósított garázdaság akkor is csoportosan elkövetettnek (Btk. 137. § 13. pont) minősül, ha az elkövetők a kihívóan közösségellenes erőszakos magatartásukat egymással szemben valósítják meg. Az ilyen magatartás ugyanúgy alkalmas riadalom, megbotránkozás okozására, ugyanúgy fokozottan veszélyes, mintha az elkövetők egységesen lépnének fel
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt – miután mindvégig a helyszínen tartózkodott – közvetlenül észlelte a vele együtt fellépő I. r. terhelt, valamint a szembenálló III. r. terheltek kihívóan közösségellenes magatartását, amely végül a kölcsönös tettlegességbe torkollott és bántalmazásban nyilvánult meg. Az egyidejű és közös erőszakos fellépés folytán a II. r. terhelt cselekménye is olyan kihívóan közösségellenes, amely alkalmas a megbotránkozás és riadalom keltésére. A II. r. terhelt felismerte társai kihívó magatartását, e terhelt tevékenysége tehát nem vizsgálható a társaitól, a társai bűnös cselekményétől elkülönítve az együttes magatartás-sorozatból kiszakítva. Ehhez képest a II. r. terhelt magatartása a Btk. 271. §-ának (1) bekezdése szerinti garázdaság bűncselekményének tényállási elemeit társtettesként kimerítette. Tekintettel a csoportos elkövetésre (Btk. 137. § 13. pontja) a cselekmény a Btk. 271. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti garázdaság bűntettének minősül.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a II. r. terhelt tekintetében – a Be. 426. §-a alapján – hatályukban fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. III. 779/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás