30/2008. (HÉ 53.) NFGM utasítás

a) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,

b) a fejezeti kezelésű előirányzat megnevezését ÁHT azonosítóját, az ügyletkódot,

c) a forrásévet/ éveket,

d) a szakmai, műszaki teljesítés határidejét,

e) a szakmai teljesítés igazolására jogosult személy megjelölését,

f) a pénzügyi teljesítés határidejét, amely – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében – kivéve a feladatfinanszírozási előirányzatok körében több évre ütemezett feladatokat – nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át,

g) a kifizetendő összeget és kifizetésének határidejét részfeladat bontásban, a következő év(ek) előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben.

a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll,

b) az előirányzat-felhasználási terv szerint a várható kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,

c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.”.

a) 25,0 millió forint (áfa nélkül) értékhatárig az előirányzat szakmai kezelőjének vezetője,

b) 100,0 millió forint (áfa nélkül) értékhatárig – a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár egyetértésével – az előirányzat felett felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök,

c) felső értékhatár nélkül – az illetékes szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök, a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár egyetértésével – a miniszter.

a) Az előirányzat célja a jogszabály-előkészítési feladatok (törvénytervezetek, miniszteri rendelettervezetek, kormány-előterjesztések) támogatása, beleértve a szükséges közpolitikai, társadalmi, kulturális hatások vizsgálatát is.

b) Az előirányzat felhasználására az NFGM közreműködő szervezetként igénybe veszi, az NT Nemzetközi Technológiai Közhasznú Társaságot (a továbbiakban: Kht.).

c) A támogatás folyósításának alapjául a Kht.-val – az előirányzat szakmai kezelője közreműködésével – megkötött szerződés szolgál.

d) A támogatás folyósítása a Kht. részére negyedévente egyenlő részletekben történik.

e) A Kht. a támogatás felhasználásáról utólag – a szerződésben meghatározott határidőre – pénzügyi elszámolást, valamint szakmai beszámolót (szöveges értékelést) készít, melynek elfogadásáról, vagy annak elutasításáról az előirányzat szakmai kezelője dönt.

f) A d) pont szerinti esedékes elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve az elszámolás elfogadásának hiánya esetén – az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezése alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a támogatás folyósítását átmenetileg felfüggeszti.

a) Az államigazgatás hatékonyságának növelését szolgáló beruházások célja a minisztérium munkájának hatékonyságát növelő, kiemelt jelentőségű informatikai fejlesztési projektek megvalósítása.

b) Az előirányzat szakmai kezelője, az informatikai fejlesztési projektekhez kapcsolódó működési jellegű költségek finanszírozása céljából átcsoportosítást kezdeményez a működési költségvetés javára.

a) Az előirányzat célja, hogy lehetővé tegye Magyarország csatlakozását nagy jelentőségű kutatási programokhoz, szervezetekhez. Az előirányzatból az Európai Neutronkutató Központ (ESS) hazai megvalósításának előkészítése, a konzorciumépítéssel kapcsolatos utazások, szakértői megbízások támogathatók. Az Európai Technológiai Intézet (ETI) létrehozásának célja az oktatás, a kutatás és az innováció európai hálózatának kialakítása. Az előirányzatból finanszírozhatók a hálózat kiépítésében való magyar részvételhez szükséges előkészítési feladatok, az ETI szervezésével kapcsolatos utazási költségek, szakértői megbízások.

b) Az Európai Neutronkutató Központ (ESS) projekt előkészítéséért felelős miniszteri biztos a 2. § 14. pontjának a) bekezdése szerint jogosult kötelezettségvállalásra. ESS miniszteri biztos hiányában, az ESS-projekttel kapcsolatos kötelezettségvállalásra a versenyképességért felelős szakállamtitkár jogosult.”

a) Az előirányzat forrást biztosít:

– az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ITDH), közhasznú tevékenységének ellátásához, működési költségeinek finanszírozásához, a hazai regionális irodahálózat fenntartására,

– befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési programok finanszírozására,

– kereskedelemfejlesztési pályázatok támogatásához,

– az egységes magyar külgazdasági külképviseleti rendszer működtetéséhez,

– külképviseleti hálózat felülvizsgálatának finanszírozásához,

– a Zaragoza EXPO 2008 Szakvilágkiállítás magyar részvételének részbeni finanszírozására.

b) A célelőirányzat felhasználásában közreműködő szervezetként részt vesz az ITDH. Az egységes magyar külgazdasági külképviseleti rendszer működtetése a Külügyminisztériummal történő együttműködés keretében történik.

c) Az előirányzat szakmai kezelője elkészíti a támogatási céloknak, az előirányzat terhére elvégzendő feladatoknak részletes felhasználási ütemezésére, valamint a kereskedelemfejlesztési pályázatok finanszírozására szolgáló keretre vonatkozó, indoklással alátámasztott javaslatát és azt jóváhagyásra előterjeszti a felügyeletet gyakorló szakállamtitkárhoz.

d) Az ITDH által ellátandó feladatok végrehajtására az NFGM támogatási szerződést köt, amely rögzíti az ellátandó feladatokat, a támogatással való elszámolás módját, az elszámolás rendjét, az ITDH által vállalt kötelezettségek nem teljesítése, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása esetén alkalmazandó szankciókat. A szerződés előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata. A szerződést a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár előterjesztése alapján a miniszter írja alá.

e) A célelőirányzatnak az egységes magyar külgazdasági képviseleti rendszer működtetéséhez kapcsolódó forrása az egységes állami külgazdasági külképviseleti rendszer működtetéséről szóló 8/2005. (XI. 8.) KüM–GKM együttes utasítás 6. §-ának 3. pontja alapján évközi előirányzat-átcsoportosítással a KüM részére átcsoportosításra kerül. Az előirányzat szakmai kezelője gondoskodik az előirányzat felhasználása érdekében szükséges teendők (az átcsoportosításhoz szükséges NFGM–KüM megállapodás előkészítése, a felhasználás elszámolása) ellátásáról.

f) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály az ITDH működési támogatását, valamint a szakmai tevékenység – Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat felhasználásáról, kezeléséről, működtetéséről és ellenőrzéséről szóló 120/2007. (XII. 29.) GKM rendelet szerinti jogcímeinek – támogatási összegét a szerződésben foglalt ütemezés szerint folyósítja. A pályázati úton nyújtott támogatások összegét a 120/2007. (XII. 29.) NFGM rendelet szerint az ITDH lehívó levelének kézhezvételét követő 15 napon belül a Költségvetési és Kontrolling Főosztály utalja át.

a) A célelőirányzat elsősorban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) alapján meghatározott és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben megnevezett területrendezési szakterületi feladatok finanszírozására szolgál.

b) Az ellátandó feladatcsoportok az alábbiak:

– törvény-előkészítés feladatai;

– elfogadott területrendezési tervek előírásainak érvényesítése, megfelelőségének vizsgálata, a területi változások értékelése, nyomon követése, hatósági döntések nyilvántartása;

– a területrendezés és a településrendezés kapcsolatrendszerének fejlesztésére vonatkozó elemzések;

– hazai és nemzetközi együttműködés feladatai.

c) Az ellátandó feladatokra vonatkozó szerződések előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata. A szerződéseket a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár – a miniszter jóváhagyása alapján – írja alá.

d) A szakmai kezelő kezdeményezésére és szakmai teljesítés igazolása alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik az átutalás folyósításáról, a pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáról.

a) Az előirányzat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 50. § rendelkezési alapján az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására és finanszírozására szolgál.

b) A célelőirányzat forrása az Étv. 62. §-a (2) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építésügyi célelőirányzatról szóló 18/2007. (VIII. 9.) ÖTM rendeletben meghatározott módon és mértékben kerül felhasználásra.

c) Az ellátandó feladatokra vonatkozó szerződések előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata, a minisztériumi szerződéskötésre vonatkozó utasítás alapján. A szerződéseket a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár írja alá.

d) A szakmai kezelő kezdeményezésére és szakmai teljesítés igazolása alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik az átutalás folyósításáról, a pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáról.

a) A központi keret terhére a miniszter – keretfelosztó döntése alapján – forrást biztosíthat

– a központi pályázati rendszer támogatási keretösszegére;

– kiemelt térségek összehangolt fejlesztési programjainak megvalósítása érdekében;

– a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekben gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek megoldását segítő, foglalkoztatási kötelezettséggel járó beruházások megvalósítása érdekében, miniszteri egyedi támogatási döntések keretösszegére;

– önkormányzatok kormányhatározatban rögzített válsághelyzetének megoldása érdekében, miniszteri egyedi támogatási döntések keretösszegére;

– a támogatási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására;

– a regionális identitástudat erősítésére, illetve a hazai fejlesztési programokkal összefüggő kommunikációra és marketingre;

– területfejlesztési képzéssel, elemzéssel, tervezéssel, kutatásfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására;

– terület- és településrendezési, valamint településüzemeltetési tárgyú projektek megvalósításához, és

– utófinanszírozással megvalósuló transznacionális projektekben való részvételhez szükséges források rendelkezésre állása érdekében.

b) A forrás a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet alapján kerül felhasználásra.

Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése – 25-4-3-2

a) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 50. § (13) bekezdésének e) pontjában biztosított lehetőség alapján a regionális fejlesztési tanácsok kötelezettséget vállalhattak a 2007–2008. évekre. A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcímcsoporton tervezett forrás a regionális fejlesztési tanácsok által a fenti felhatalmazás alapján a 2006. évben vállalt kötelezettségek 2008. évi ütemének fedezetét biztosítja, és a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése program keretében létesülő árvízi tározók építési üteméhez igazodóan az érintett településeken szükségessé váló önkormányzati belterületi infrastrukturális fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé.

b) A forrás felhasználására a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján kerül sor.

Decentralizált területfejlesztési programok – 25-4-3-3

a) A TRFC decentralizált területfejlesztési programok előirányzata fedezetet biztosít a programok korábbi kötelezettségvállalásainak kifizetésére és a 2008. évben új induló fejlesztések támogatására. A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatban foglaltak alapján változnak a program keretében támogatható célkitűzések. A 2008. évtől a támogatási célrendszer az Európai Unió által nem támogatható, úgynevezett komplementer területekre fókuszál.

b) A forrás a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet alapján kerül felhasználásra.

c) A tanács decentralizált pályázati rendszerben – a rendelkezésre álló decentralizált területfejlesztési programok keretének kötelezettségvállalással nem terhelt, szabad kerete terhére – támogatást nyújthat:

– egyrészt önkormányzatok vagy önkormányzati társulások, másrészt helyi civil szervezetek, egyházi jogi személyek vagy gazdasági társaságok együttműködésén alapuló, közérdekű önkéntes munkavégzés keretében megvalósuló, településképet javító tevékenységekhez;

– vállalkozások hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű térségben, vagy a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 4. §-a szerint kijelölt, regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségben megvalósuló infrastrukturális és ingatlanberuházásaihoz,

– termékek és szolgáltatások piacra jutását elősegítő projektek megvalósításához,

– a hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű térségben, vagy a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 4. §-a szerint kijelölt, regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségben megvalósuló helyi és térségi közmunkaprogramokhoz,

– a leghátrányosabb helyzetű térségekben megvalósuló szociális földprogramokhoz;

– komplex szolgáltatást, különösen pályaorientációs, mentálhigiénés, jogi, valamint diákmunkával kapcsolatos tanácsadást nyújtó ifjúsági irodák – beleértve iskolán kívüli tevékenységeknek helyt adó közösségi tereket – kialakítása, infrastrukturális fejlesztése, eszközeinek beszerzése érdekében,

– a leghátrányosabb helyzetű térségek népességmegtartó képességének fokozása érdekében a leghátrányosabb helyzetű térségekben működő települési önkormányzatok számára, a tulajdonukban lévő, új, eladásra szánt belterületi lakótelkek előközművesítéséhez, valamint szolgálati lakások – különösen háziorvosi és védőnői szolgálati lakások – felépítéséhez, kialakításához, felújításához;

– térségi együttműködésen alapuló, és az idegenforgalmi szezonalitást mérséklő rendezvények megszervezéséhez.

d) A pályázatokat 2008. július 15-ig, a regionális fejlesztési ügynökségekhez lehet személyesen vagy postai úton benyújtani.

e) A decentralizált pályázati rendszer keretein belül támogatás csak egyfordulós, nyílt pályázati rendszerben ítélhető meg.

f) A befogadott pályázatok – pályázati útmutató részét képező értékelési szempontrendszer alapján történő – értékelését, valamint az értékelés alapján rangsor kialakítását a tanácsok által felállított szakértői bizottság végzi, amelyben a minisztérium alkalmazásában álló köztisztviselő teljes jogú bizottsági tagként történő részvételét biztosítani kell.

g) A tanácsok legkésőbb 2008. augusztus 31-ig döntenek a befogadott pályázatok támogatásáról.

h) A támogatási szerződés mintáját az Államkincstár készíti elő. A támogatási szerződések előkészítését az Államkincstár végzi. A támogatási szerződések előkészítéséhez az ügynökségek a támogatási döntésekkel együtt – a döntést követő 5 napon belül – a támogatott pályázatokat és azok hiánypótlását megküldik az Államkincstár részére.

i) A megítélt támogatási összeg csak a támogatási szerződés hatálybalépését követően folyósítható. A támogatás a támogatási szerződésben bemutatott ütemezésben vehető igénybe. A kedvezményezett a projekt időtartama alatt felmerült, elszámolható költségekről szóló bizonylatait az Államkincstárhoz nyújtja be. A támogatásokat az Államkincstár folyósítja.

j) A támogatási szerződések végrehajtásának és a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzését az Államkincstár és az érintett ügynökség együttesen végzi. Ellenőrzések lefolytatására a miniszter is jogosult.

k) Egy projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatási szerződésben vállalt fenntartási és egyéb, a befejezést követő időszakra nézve vállalt kötelezettség a tanács által elfogadott módon teljesült.

a) A regionális fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján számos feladatot látnak el, így különös tekintettel:

– kidolgozzák a régiók hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;

– a régióban összegyűjtik az önkormányzatok, gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési projektelképzeléseit, részt vesz azok projektjavaslattá történő előkészítésében;

– közreműködnek a regionális fejlesztési tanácsok által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában;

– pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezi a programok megvalósítását, részt vesznek a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezetnek.

b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a tanáccsal támogatási szerződést köt.

c) A támogatási összeg 80%-át a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított 15 banki napon belül egy összegben utalja a Támogatott támogatási szerződésben megjelölt számlájára.

d) A működési hozzájárulás további 20%-ának folyósítására a támogatás szerződés szerinti pénzügyi elszámolásnak és szöveges szakmai beszámolónak az előirányzat szakmai kezelője részéről történő elfogadásától számított 30 banki napon belül kerül sor.

e) Szerződésszegésnek minősül a Támogatott részéről:

– a szerződésben foglalt számadási, valamint tájékoztatási és elszámolási kötelezettségének nem szerződésszerű teljesítése,

– a működési hozzájárulás nem rendeltetésszerű és jogszerűtlen felhasználása,

– amennyiben az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) 87. § (4) bekezdésében felsorolt bármely feltétel bekövetkezik.

– Szerződésszegés esetén az NFGM a szerződést egyoldalú írásbeli nyilatkozattal felmondhatja.

f) A szerződés akkor tekinthető a Támogatott által teljesítettnek, ha a Támogatott szakmai beszámolóját és pénzügyi elszámolását (beszámolóját) az NFGM szakmai teljesítésigazolására és a pénzügyi beszámoló elfogadásra jogosult vezetője elfogadta, és a teljesítést igazolta.

g) A Támogatottat a 4. c) pontban rögzített esetekben az érintett összeg visszafizetése mellett, az NFGM általi kiutalástól ezen összeg megfizetéséig terjedő időre a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatfizetési kötelezettség is terheli. A jelen támogatási szerződésben a Támogatott által vállalt kötelezettségek nem, vagy részben történő teljesítésének következményeként az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) 88. §-ában foglalt szankciók érvényesek.

h) Az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, valamint az arra jogszabályban feljogosított egyéb szervek, illetve az NFGM és az általa meghatalmazott szervezet vagy személy, jogosult bármikor ellenőrizni a működési hozzájárulás rendeltetésszerű felhasználását, a működési költségeket és az azokhoz való hozzájárulásokat.

a) A megyei területfejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján számos feladatot látnak el, így különös tekintettel:

– kidolgozzák a megyék hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megye fejlesztési programját és alprogramjait;

– szakmai kapacitással segítik a kistérségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;

– közreműködnek a megyékben kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;

– pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását.

b) A forrás a 9. b)–h) pontokban foglaltak szerint kerül felhasználásra.

a) A kistérségi fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján számos feladatot látnak el, így különös tekintettel:

aa) kidolgozzák a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve a kistérség területfejlesztési programját, ellenőrzik megvalósításukat;

ab) képviselik a kistérséget területfejlesztési ügyekben;

ac) közreműködnek a kistérségekben kialakult a társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;

ad) pénzügyi tervet készítenek a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását.

b) A forrás a 9. b)–h) pontokban foglaltak szerint kerül felhasználásra.

a) Az Önkormányzati és Térségi Koordinátori Hálózat a kistérségekben folytatott tervezési, projektmenedzseri és koordinációs tevékenységével hozzájárul – a kistérségek fejlesztéspolitikában betöltött szerepének megerősítését célzó – kormányzati területpolitika végrehajtásához. Az önkormányztai és kistérségi koordinátori hálózat 2008. március 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez került át, így a forrásból 2008. februárjáig a hálózatban foglalkoztatottak bére és annak járulékai kerültek kifizetésre. A Kistérségi Koordinációs Hálózatról szóló 344/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint az uniós fejlesztési források és a hazai területi alapú támogatások felhasználásának elősegítését, a kistérségek együttműködési tevékenységének fejlesztését, a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkózásának gyorsítását a Kormány a Kistérségi Koordinációs Hálózat működtetésével látja el.

b) Az előirányzat fennmaradó része fejezetek közötti előirányzat-átadás keretében átadásra kerül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére.

a) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a Balaton Fejlesztési Tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet – a pályázatokon elnyert források, valamint a Tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetése mellett – a költségvetési hozzájárulás biztosítja.

b) A működési hozzájárulás biztosítására, illetve a tanács fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása érdekében az NFGM a tanáccsal támogatási szerződést köt.

a) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hoz létre a főváros és agglomerációja területén a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejelsztési céljai és érdekei összehangolására. Az előirányzat a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács működéséhez biztosít hozzájárulást.

b) A forrás a 4. b)–h) pontokban foglaltak szerint kerül felhasználásra.

a) Az előirányzat az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó feladatok ellátásában közreműködő szervezet, a VÁTI Kht. működési feltételeihez biztosít forrást.

b) A forrás a VÁTI Kht.-val kötött támogatási szerződés alapján kerül felhasználásra.

a) A jogcímcsoport alapvető célja a Területi Információs Rendszer (TeIR) és Dokumentációs Központ működési feltételeinek biztosítása, melyek működtetését a VÁTI Kht. látja el.

A TeIR a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény előírásainak megfelelően kialakított rendszer működését a 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet szabályozza. A rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének ellátása folyamatos feladat, amely magában foglalja a humán és technikai erőforrások biztosítását, az adatok beszerzését.

A Dokumentációs Központ működését a 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet, valamint az 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet előírásai határozzák meg.

Ezen túlmenően ezen sor terhére kerül biztosításra a 2007-ben lezárt PHARE-programok utógondozása, archiválása, dokumentumok őrzése, külső ellenőrzésekben való közreműködés, rendelkezésre állás feladatait, a folyamatban lévő ROP végső kedvezményezetti képzési projektek végrehajtása, az el nem számolható, nem támogatható működési költségek finanszírozását, valamint az E-RAIN2 projekt támogatását intézmények, vállalkozások és a kutatási rendszerek hálózatba szervezésével.

b) A forrás a VÁTI Kht.-val kötött megállapodás alapján kerül felhasználásra.

a) Az előirányzat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat mellékletében meghatározott azbesztmentesítési program végrehajtása során az azbesztmentesítéssel érintett épületek körének megállapításával, a szennyezés mértékének és állapotának felmérésével, a szórt azbeszt kimutatásával, a mentesítés előkészítésével és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos szakértői feladatok elvégzését szolgálja.

b) A célelőirányzat felhasználásának az adott évre vonatkozó központi célkitűzését a szakmai és civil szervezetekkel egyeztetve az előirányzat szakmai kezelője február 15-ig határozza meg és hagyja jóvá.

c) A meghatározott célfeladat elvégzésére az előirányzat szakmai kezelője ajánlatkérést követően a kiválasztott szakmai szervezettel május 31-ig szerződést köt.

d) A feladat elvégzésének szakmai eredményeit az érintett ingatlanok tulajdonosainak, fenntartóinak, illetve az érintett OP-k kezelőinek és működtetőinek megküldésre kerülnek.

a) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás biztosítása a tárca által igényelt nemzeti szabványok kidolgozásának finanszírozásához, a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 9. §-ában foglaltaknak megfelelően. A Magyar Szabványügyi Testület szabványosítási költségeihez való hozzájárulás a tárca által kidolgozott műszaki jogszabályokhoz kapcsolódó európai szabványok bevezetésének elősegítésére.

b) A támogatás felhasználásának alapjául a Magyar Szabványügyi Testülettel – az előirányzat szakmai kezelője közreműködésével – megkötött támogatási szerződés szolgál.

c) A Magyar Szabványügyi Testület a támogatás felhasználásáról – a támogatási szerződésben meghatározott határidőre – szöveges indoklással alátámasztott évközi (féléves) és éves elszámolást készít, melynek elfogadásáról az előirányzat szakmai kezelője dönt.

d) A c) pont szerint esedékes elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve az elszámolás elfogadásának hiánya esetén – az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezése alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a támogatás folyósítását átmenetileg felfüggeszti.

a) Az előirányzat célja az ipar, a kereskedelem területén a védelmi felkészítési és a gazdaságmozgósítási feladatokkal kapcsolatos teendők finanszírozásának biztosítása, a minősített időszakokban az ágazatok működőképességének, a lakosság ellátásának, az állam irányíthatóságának biztosítása, illetve a Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek, továbbá a szövetséges fegyveres erők szükségleteinek kielégítése.

b) Az NFGM a minősített időszaki igények kielégítéséhez szükséges, a Kormány által meghatározott hadiipari kapacitások biztosításához és fenntartásához – a honvédelemről szóló 2004. évi CV. törvény és a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatairól szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet szerint meghatározott – vissza nem térítendő támogatást nyújt. Az NFGM a támogatásokra jogosultak részére az évenként meghatározott támogatási összeget részletekben, elszámolás alapján utólag bocsátja rendelkezésre.

c) A minősített időszakokban az a) bekezdésben nevesített célok elérése érdekében az NFGM az ágazatok honvédelmi törvényből fakadó feladatainak ellátására szerződést, illetve megállapodást köt.

a) Az előirányzat a tárca feladatkörébe tartozó gazdasági nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségek finanszírozására szolgál.

b) Az előirányzat szakmai kezelője felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján fennálló tagdíjfizetési kötelezettségek összegéről. A felhasználási tervet és a nemzetközi tagdíjak előirányzat terhére történő finanszírozását – a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár javaslata alapján – a miniszter hagyja jóvá.

c) Az esedékesség felmerülésekor az előirányzat szakmai kezelője intézkedik a Költségvetési és Kontrolling Főosztálynál a fizetendő összeg átutalásáról.

a) Az előirányzat célja az ipari, kereskedelmi ágazatok polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszere korszerűsítésének, az érintett szervezetek felkészítésének, a minisztériumi főügyelet, valamint a nukleárisbaleset-elhárítási rendszer működtetésének finanszírozása.

b) Az előirányzat nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő célja, vissza nem térítendő támogatás nyújtása az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervben és működési utasításban meghatározott feladatok végzéséhez, biztosításához és fenntartásához az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a miniszter által kijelölt szervezetek részére.

c) Az NFGM a támogatásra jogosultak részére az évenként meghatározott támogatást – a szerződésben meghatározott határidők figyelembevételével – bocsátja rendelkezésre. A támogatottak a kijelölés alapján hatáskörükbe utalt feladatok teljesítéséről és a támogatási összeg felhasználásáról minden év december 10-éig beszámolót készítenek az előirányzat szakmai kezelője részére.

a) Az előirányzat fedezetet biztosít a miniszter NATO tagságból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez az ipari, a kereskedelmi ágazatokban.

b) Az előirányzat jelen utasítás hatálybalépését követő 15 napon belül előirányzat-módosítással átcsoportosításra kerül a pénzügyi teljesítést végző NFGM Igazgatás részére.

a) Az előirányzat forrást biztosít a tárca, illetve a miniszter által képviselt magyar állam számára fizetési kötelezettség alapját képező jogerős bírói határozatokban, vagy peren kívüli egyezséget jóváhagyó iratban meghatározott összegek megtérítésére, továbbá a perrel kapcsolatos eljárási költségek (ügyvédi, bírósági díjak stb.) megtérítésére.

b) A Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője, vagy ha az ügyben a tárca képviseletét nem a Jogi és Koordinációs Főosztály látja el, az ügy tárgya szerint szakmailag illetékes főosztály vezetője a várható fizetési kötelezettségről tájékoztatja a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkárt.

c) A Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője, vagy ha az ügyben a tárca képviseletét nem a Jogi és Koordinációs Főosztály látja el, az ügy tárgya szerint szakmailag illetékes főosztály vezetője a jogerős bírósági határozatot – annak kézhezvétele után haladéktalanul – megküldi a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére, amely intézkedik a fizetési kötelezettségnek határidőben történő megfizetése iránt.

a) Az előirányzat, a Kincstár által, az Ámr 108/A. §-a, a 162. § (5) bekezdése és a 162/A. § (5) bekezdése alapján a

aa) fejezeti beruházási előirányzat-felhasználási keretszámlát,

ab) fejezeti kezelésű célelőirányzat-felhasználási keretszámlát

érintő, 2008. évben felszámított számlavezetési díj és rendelkezésre állási díj kifizetéséhez biztosít forrást.

b) A Kincstár a fenti számlákat érintő díjjal az 10032000-01220139-50000005 számú NFGM fejezeti kezelésű célelőirányzat felhasználási keretszámlát terheli meg.

c) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály a havonta felszámított kincstári díjakat – melyek magukban foglalják a forintban végrehajtott műveletek, a devizában végrehajtott műveletek, valamint a különdíjak tételeit a rendelkezésre állási díjjal együtt – a kincstári bizonylat alapján ÁHT bontás nélkül számolja el az előirányzat terhére.

d) Az NFGM további kincstári keretszámláit terhelő kincstári díj a keretszámlához rendelt fejezeti kezelésű előirányzatot terheli.

a) A kötött segélyhitelezési program működtetését és az állami támogatás finanszírozását az NFGM biztosítja. Ennek során az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a hatályos „Hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről” szóló OECD-megállapodás szerint kell eljárni.

b) A kötött segélyhitelekhez kamattámogatás és adományelem formájában kapcsolódó állami támogatás finanszírozásának fedezetét a Kötött segélyhitelezés fejezeti kezelésű előirányzat biztosítja. Az előirányzat szolgál a segélyhitelezéssel összefüggő szakértői tárgyalások dologi költségeinek, valamint a vonatkozó Korm. rendelet alapján az NFGM által teljesítendő egyéb feladatok finanszírozására is.

c) A kötött segélyhitelezéssel összefüggő döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat az NFGM, a KÜM, a PM, a MeH, a KvVM, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, az Eximbank és a Mehib képviselőinek bevonásával, a Korm. rendelet szerint működő Kötött Segélyhitel Koordinációs Szakértői Munkacsoport (a továbbiakban: Segélyhitelezési Munkacsoport) látja el, ügyrendje szerint eljárva.

d) A Segélyhitelezési Munkacsoport elnöke az NFGM nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős szakállamtitkára.

e) A Segélyhitelezési Munkacsoport titkársága feladatait, az előirányzat szakmai kezelője látja el.

f) A kötött segélyhitel konstrukcióban támogatható országok körét a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Tárcaközi Bizottság határozza meg és teszi közzé.

g) Kötött segélyhitel nyújtását a Segélyhitelezési Munkacsoport javaslatával összhangban az NFGM kezdeményezi. A javaslat elkészítéséért az NFGM-ben az előirányzat szakmai kezelője a felelős. A kötött segélyhitel felajánlására nemzetközi versenytárgyaláson történő ajánlattételhez 20 millió EUR értékig a gazdasági és közlekedési miniszter, egyéb esetekben a Kormány jóváhagyása szükséges. Kötött segélyhitelek nyújtásáról a kedvezményezett országokkal kormányközi szerződésekben kell megállapodni.

h) A kötött segélyhiteleket saját forrásaiból az Eximbank nyújtja az arra jogosult országok számára, a kormányközi szerződésben meghatározott feltételekkel.

a) Az előirányzat a fejezethez tartozó költségvetési intézményeknél év közben felmerülő, előre nem tervezhető feladatok elvégzésére, eseti kormánykötelezettségek teljesítésére és egyéb állami feladatok ellátásának finanszírozására szolgál.

b) A fejezeti általános tartalék felhasználására vonatkozó támogatási igényeket, kérelmet a főosztályok, illetve a titkárságok vezetőinek – a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, kabinetfőnök egyetértésével – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály (az előirányzat szakmai kezelője) részére kell megküldeni. A támogatási kérelmeket részletesen indokolni és szükség szerint dokumentumokkal kell alátámasztani.

c) Az előirányzat szakmai kezelője a kérelmeket összefogja és döntésre előkészíti. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály véleményének kikérésével, a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár egyetértésével lehetőség szerint csoportosan, havonta egy alkalommal, jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti. Indokolt esetben, soron kívüli, egyedi eljárással is előterjeszthető.

d) A miniszteri jóváhagyást követően előirányzat szakmai kezelője értesíti az igénylőt, valamint – az engedélyeztetési dokumentum egy eredeti példányának megküldésével – a Költségvetési és Kontrolling Főosztályt a kérelem engedélyezéséről, vagy annak elutasításáról.

e) Az engedélyezési dokumentum birtokában a Költségvetési és Kontrolling Főosztály gondoskodik a szükséges előirányzatnak a feladat ellátásában érintett intézmény, fejezeti kezelésű előirányzat javára történő átcsoportosításáról.

f) Az előirányzat szakmai kezelője az adott év előirányzata terhére – tekintettel a kincstári határidőkre – legkésőbb november 20-ig tud igényeket befogadni, annak figyelembevételével, hogy a szükséges átcsoportosítások és finanszírozások bonyolítására legkésőbb november 30-ig intézkedni tudjon

g) Az előirányzat felhasználása során az átcsoportosításban érintett intézményre, fejezeti kezelésű előirányzatra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. Az NFGM Igazgatáshoz átcsoportosított előirányzat felhasználása külön utasítás szerint történik.

a) A Fejezeti egyensúlyi tartalék a Kötv. 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a Kormány engedélyével, az általa meghatározott célra használható fel a kiadások alakulására és a bevételek várható teljesítésére figyelemmel. A Kormány jogosult a Fejezeti egyensúlyi tartalék fejezeten belüli, fejezetek, illetve az államháztartás alrendszerei közötti átcsoportosítására.

b) Az előirányzatot terhelő támogatási igények benyújtásánál, a miniszter előzetes jóváhagyásra történő előterjesztésénél a 3. § 27. pontjának c)–d) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni.

c) Az előirányzat szakmai kezelője a kérelmet felülvizsgálja és a rendelkezésre álló előirányzatnak a Költségvetési és Kontrolling Főosztály által történő igazolását követően – a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár egyetértésével – előzetes jóváhagyásra a miniszter részére előterjeszti.

d) A fejezetre összesített NFGM-igényeket tartalmazó anyagot az előirányzat szakmai kezelője készíti elő és a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár küldi meg a Pénzügyminisztérium illetékes szakállamtitkára részére.

a) Az előirányzat bevétele az Áht. 92. §-ának (3) bekezdése alapján az NFGM által felügyelt, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szerv részére évközben a miniszter által előírt és az intézmények által teljesített befizetésekből származik.

b) Az előirányzat a fejezetnél év közben jelentkező olyan többletfeladatok ellátásának fedezetére szolgál, amely feladatok elvégzésére forráshiány miatt nem kerülhetne sor.

c) Az előirányzat felhasználása során a továbbiakban a 3. § 27. pontjának c)–e) és g) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni.