KÜ BH 2008/318
KÜ BH 2008/318
2008.11.01.
Telekalakítási kérelem beadásakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell vizsgálni a beépítés mértékének betartását (1997. évi LXXVIII. tv. 23. §, 85/2000. FVM r. 3. §).
A felperes 2006. február 27-én telekmegosztási kérelmet nyújtott be a 11627/2 hrsz.-ú ingatlan felosztására. Az eljárásra kijelölt B. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hatósági Igazgatóság Építési Iroda – a jegyző nevében eljárva – a 2006. június 27-én tartott helyszíni szemlét követően a kérelemnek helyt adva a 2006. július 12-én kelt határozatával engedélyezte a 11627/2 hrsz.-ú ingatlan felosztását, abból a 11627/3 és a 11627/4 hrsz.-ú ingatlanok kialakítását. Határozatában utalt arra, hogy az ingatlanon építkezés van folyamatban a másodfokú határozattal helybenhagyott építési engedély alapján. A határozatot a Fővárosi Bíróság ítéletével felülvizsgálta, a benyújtott kereseteket elutasította, így az építési engedély jogerőssé és végrehajthatóvá vált. Az ingatlanon az építési engedély szerint egy ,,A'' jelű irodaépület átalakításával és bővítésével további három épület építésével 70 lakás, iroda és múzeum, föld alatti gépkocsitárolók létesülnek. Az építési engedély megadásakor hatályban volt a Budapest Főváros kerületi Önkormányzat 39/1995. (X. 16.) Önk. rendelettel elfogadott részletes rendezési terve (RRT), amely a beépítés mértékét 30%-ban határozta meg. A helyszíni szemle alapján a telekalakításnak a megkezdett építkezésre, az építési engedélyre figyelemmel is műszaki akadálya nincs, a telekmegosztás után sem haladja meg a beépítettség a 30%-ot. A telekfelosztás a Budapest kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2002. (I. 29.) rendeletével elfogadott szabályozási terv (KSZT) legkisebb teleknagyságra és a legkisebb telekoldal méretére vonatkozó előírásoknak eleget tesz.
A szomszédos ingatlantulajdonosok fellebbezése folytán eljárt alperes a 2006. október 24-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. Határozata indokolása szerint a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok szerint kell vizsgálni, hogy a telekmegosztási kérelem teljesíthető-e. Mivel időközben a beépítés mértékére vonatkozó szabályozás megváltozott, ezért azt kell vizsgálni, hogy a telekfelosztás folytán kialakuló új telkek eleget tesznek-e a hatályos rendelkezéseknek mind a beépítési mértéke, mind a zöldfelület aránya és a szintterületi mutató tekintetében. Előírta továbbá az új eljárásra annak a térképmásolatnak a beszerzését, amely az építményeket feltünteti.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Keresetében kifejtett álláspontja szerint a telekalakítási kérelem elbírálásakor a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet (R.) 3. § (3) bekezdése alapján a beépítettség mértékének vizsgálatakor az építési engedély megadásakor hatályos beépítési mértéket lehet csak vizsgálni.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, ezért az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolása szerint a telekalakítási engedély meglevő, beépített telket érintő telekalakítás esetén a szerzett jogok védelme miatt a KSZT-nek a beépítési mértéket szabályozó rendelkezése nem vehető figyelembe, mert az telekalakítási tilalmat eredményezne, ha a telekalakítási kérelem benyújtásakor hatályos – kisebb beépítési mértéket engedélyező – szabályokat kérnék számon a már beépített telek esetében. Az alperes a beépítés mértékét az új eljárásban nem vizsgálhatja csak a telekalakítás egyéb feltételeit.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet ,,megváltoztatásával'' a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 23. § (1) bekezdését, a R. 3. § (3) bekezdését. Telekalakítási kérelem benyújtásakor csak az akkor hatályban levő építésügyi előírások alapján kerülhet sor a kérelem elbírálására. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a R. 3. § (3) bekezdését, amikor a beépítettség figyelembevételénél a kérelem beadásakor hatályban levő jogszabályok alkalmazását kizárta. Az Étv. 23. § (1) bekezdésének előírása szerint a telekalakításkor kialakuló új telkeknek a rendeltetésszerű használatra alkalmasaknak kell lenniük, a telkek alakjának, terjedelmének, beépítettségének, megközelíthetőségének a hatályos építési szabályoknak kell megfelelniük. A kérelem elbírálásakor nem hagyható figyelmen kívül a KSZT beépítésre vonatkozó előírása, a szerzett jogról nem beszélhetünk, a hatályos jogszabályok teljes egészében alkalmazandók, nem szelektálhatók.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az elsőfokú bíróság jogsértően alkalmazta a R. 3. § (3) bekezdését. E rendelkezés szerint meglevő, beépített telket érintő telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a R. 3. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a kialakuló telkek beépítettsége az építésügyi előírásoknak megfelel. Ugyanez az előírás vonatkozik az olyan telekre is, amelyekre érvényes építési engedélyt adtak ki. Az Étv. 23. § (1) bekezdése értelmében telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen.
A fenti rendelkezések értelmében a telekalakítási kérelem elbírálásakor az építésügyi hatóságnak a hatályos rendelkezések figyelembevételével kell döntenie, a kérelem elbírálása során semmiféle szerzett jog védelme nem érvényesülhet. A beépítettségi mérték az építési engedély szerint, az osztatlan közös tulajdonban levő 11627/2 hrsz.-ú ingatlanra létesítendő épületekre vonatkozik és az építési engedély alapján a szerzett jog ezen a területnagyságon az engedélyezett épületek építésére vonatkozik. Amennyiben az építtető az építéssel érintett ingatlant fel kívánja osztani, úgy a telekfelosztásnál az ilyen kérelem benyújtásakor hatályos építési szabályoknak, így a beépítési mértéket előíró KSZT rendelkezéseinek kell megfelelnie. Telekalakítási kérelem elbírálásakor a beépítettség mértéke tekintetében az építtető semmiféle szerzett joggal nem rendelkezik. A hatályos előírások figyelembevétele – az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben – nem telekalakítási tilalmat eredményez, hanem településfejlesztési, területrendezési okokból megalkotott szabályozási terv előírásainak figyelembevételét jelenti és a telkek felaprózódását akadályozza meg.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.101/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás