326/B/2008. AB határozat
326/B/2008. AB határozat*
2010.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság Kisbárapáti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 5/2007. (IV. 19.) számú rendelet 5. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó Kisbárapáti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 5/2007. (IV. 19.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) méhtartásra irányadó 5. § (1) bekezdésének megsemmisítését kérte. A támadott rendelkezés belterületen csak korlátozott számú kaptár elhelyezését teszi lehetővé. Az indítványozó álláspontja szerint ez ellentétes a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet (a továbbiakban: MÉMr.) méhészkedést általánosságban megengedő szabályaival, mert korlátozza a tartható méhcsaládok számát. Emiatt az Ör. támadott rendelkezése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti az indítványozó szerint.
Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az Ör. vizsgált §-át Kisbárapáti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (IV. 14.) számú módosító rendelete érintette, részben megváltoztatva, részben kiegészítve azt. Az indítvánnyal érintett 5. § (1) bekezdés azonban az alkotmányjogi probléma szempontjából lényegében változatlan, minthogy továbbra is korlátozza, csak immár nem a kaptárok, hanem a családok száma tekintetében a tartható méhek számát. Az Alkotmánybíróság ezért állandó gyakorlatának megfelelően a hatályos szabályozás tekintetében folytatta le a vizsgálatot.
II.
1. Az Alkotmány érintett rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az Ör. vizsgált rendelkezései:
„5. § (1) Méhészet létesítésére és tartására vonatkozó központi jogszabályok rendelkezései az irányadók. A méheket külterületen az ide vonatkozó rendelkezések megtartása szerint korlátlan mennyiségben, a belterületen maximálisan 5 család méh tartható.
(2) A 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet a méhészetről előírásai szerint a szomszéd ingatlantól 4 méter távolságra kell elhelyezni. Amennyiben a 4 métert megtartani nem lehet, akkor a méheknek legalább 2 m magas tömör anyagból készült kerítés vagy élő sövény létesítésével kell a kirepülést biztosítani.
(3) Az 5 családon felül méh állomány elhelyezése tartása egyaránt szabályellenesnek minősül.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Ör. 5. § (1) bekezdését azért kérte megsemmisíteni az indítványozó, mert álláspontja szerint magasabb szintű jogforrás, a MÉMr. szabályait sérti, hogy korlátozza a belterületen tartható méhcsaládok számát.
A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörének korlátját egyrészről az Alkotmány, másrészről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban : Ötv.) határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint: „A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig megállapítja: „A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
Az Alkotmánybíróság – többek között – 115/2009. (XI. 20.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh1.) foglalkozott a méhtartás helyi szabályozásának alkotmányos kereteivel. Az Abh1.-ban az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat az önkormányzati rendeleti szabályokat, amelyek a MÉMr.-el ellentétes módon, az ott szabályozott védőtávolságoknál nagyobb mértékű védőtávolságokat írtak elő. Abban a tekintetben azonban, hogy az önkormányzatnak helyi közügyként joga van a méhtartás kérdéseit magasabb szintű jogszabállyal összhangban – esetleg ilyen rendelkezés híján – szabályozni, az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelően egyértelműen állást foglalt: „»Amint ez az Alkotmánybíróság 63/1991. (XI. 30.) AB határozatából (ABH 1991, 470, 472.) is kitűnik, nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett lehetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel megakadályozná. Nem alkotmányellenes az olyan tartalmú szabályozás sem, amely bizonyos állatfajták tartására vonatkozó tilalmakat – a magasabb szintű jogszabály keretei között, vagy törvényi felhatalmazás alapján – a helyi sajátosságoknak megfelelően állapít meg.« [6/1995. (II. 22.) AB határozat, ABH 1995, 447, 448-449.]” (Abh1., ABK 2009, november, 2003, 2004.) A 12/1997. (II. 28.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh2.) az Alkotmánybíróság azért nem találta alkotmányellenesnek az ott vizsgált helyi rendeleti korlátozást, mert a MÉMr. „a méhészetben tartható méhcsaládok számát nem szabályozza (…). A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság az (…) indítványt elutasította.” (Abh2., ABH 1997, 448, 451.)
Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján tehát megállapítható, hogy önmagában az, mely szerint az Ör. Kisbárapáti község belterületén a MÉMr.-ben nem szereplő feltételt határoz meg – nevezetesen a tartható méhcsaládok számát korlátozza –, nem ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével. Ezt a gyakorlatot megerősítette az Alkotmánybíróság 18/2010. (II. 18.) AB határozata is (ABK 2009, február, 108, 110.) „Ha ugyanis helyi közügyről van szó, az önkormányzati testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra.” [17/1998. (V. 13.) AB határozat, ABH 1998, 155.] Mindaddig, amíg az ilyen rendelkezés nem tiltja a magasabb szintű jogszabály által lehetővé tett méhészeti tevékenységet, hanem csak a helyi közügyekre vonatkozó szabályozási hatalma keretében korlátozza azt, a támadott szabály nem alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2010. április 19.
|
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kovács Péter s. k., |
||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
|
||||
|
Dr. Kiss László s. k., |
||||
|
előadó alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás