GÜ BH 2008/338
GÜ BH 2008/338
2008.12.01.
Az állami tulajdonban lévő ingatlant jogszerűen használó társadalmi szervezet, ha a törvényben írt határidőn belül nem köti meg az állam képviseletében eljáró szervezettel a tulajdonba adási szerződést, jogosultsága az ingyenes tulajdonba adásra megszűnik – A jogvesztő határidő eltelte után a jogszerűen kiírt pályázat nyertesével megkötött tulajdonba adási szerződés semmisségének megállapítását alappal nem kérheti – Nem jogosult a tulajdonjog törlése iránti kereset megindítására sem, mert nem volt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga (1997. évi CXLII. tv. 2. §, 12-14. §1).
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a B. belterület 980 hrsz.-ú üdülőépület és udvar megjelölésű volt állami tulajdonú ingatlan (továbbiakban: ingatlan) a felperes jogelődjének a használatában volt. Az I. rendű alperes az ingatlan ingyenes korlátozásmentes tulajdonba adása iránt előterjesztett, az 1997. évi CXLII. (Tir.) törvény 2. §-ára alapított igényének elutasításával egyidejűleg a felperes jogelődjének bérleti jogát megállapította. A felperes jogutódként – a Tir. törvényt módosító 1999. évi CVII. törvény 8. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva, 2000. január 20-án ismételten kérte az ingatlan ingyenes tulajdonába adását. Az I. rendű alperes a felperest levélben értesítette arról, hogy a kérelme nem teljesíthető, és nyilvános pályázatot írt ki az ingatlanra. A meghirdetett pályázaton a felperes részt vett, a pályázatot elbíráló országgyűlési bizottság döntése alapján azonban az I. rendű alperes az ingatlan ingyenes tulajdonba adására vonatkozó szerződést a pályázat nyertesének nyilvánított társadalmi szervezettel, a II. rendű alperessel kötötte meg.
A felperes a módosított keresetében az I. rendű alperes által kiírt pályázat és az annak alapján az I-II. rendű alperesek között létrejött ingyenes tulajdonba adási szerződés semmisségének a megállapítását, továbbá azt kérte, hogy az ingyenes vagyonátadási szerződést a bíróság a Ptk. 206. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes és az I. rendű alperes között hozza létre 2000. január 20. napjára visszamenőleges hatállyal, a módosított Tir. törvényben meghatározott tartalom szerint. Ennek alapján intézkedjen a tulajdonváltozás átvezetése iránt, a II-III. rendű alpereseket kötelezze ennek tűrésre, továbbá az I. rendű felperest kötelezze 5 182 900 forint bérleti díj visszafizetésére, annak 2000. augusztus 23-ától esedékes kamataival együtt.
Az elsőfokú bíróság ítéletében elutasította a keresetet, és a felperest az I-III. rendű alperesek részére külön-külön 500 000 forint bruttó összegű munkadíjban megállapított perköltség megfizetésére kötelezte, továbbá úgy rendelkezett, hogy a felperes illetékmentessége folytán le nem rótt 900 000 forint kereseti illetéket az állam viseli.
A felperes az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésében az ítélet kereseti kérelmeinek megfelelő megváltoztatását kérte. A másodfokú bíróságként eljáró ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest kötelezte, hogy fizessen meg az I. és III. r. alpereseknek együttesen 300 000 Ft, a II. r. alperesnek 200 000 Ft fellebbezési eljárási költséget.
A jogerős ítélet a Tir. törvény 2. és 12. §-ának egybevetése és értelmezése eredményeként megállapította, hogy a volt állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát az azokat jogszerűen használó szervezetek csak a III. rendű alperes képviseletében eljárt I. rendű alperessel megkötött ingyenes tulajdonba adási szerződés alapján szerezhették meg, az I. rendű alperes azonban a felperessel nem kötött szerződést. Az ingatlanra meghirdetett nyilvános pályázat eredménye alapján az I-II. rendű alperesek között létrejött ingyenes tulajdonba adási szerződés semmisségének megállapítása iránti kereseti kérelmet alaptalannak találta. Akként foglalt állást, hogy az I. rendű alperes a pályázatot a Tir. törvény 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően hirdette meg. A pályázatot a Tir. törvény 18. § (3) bekezdése értelmében az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága bírálta el, és az I. rendű alperes a Tir. törvény 18. § (4) bekezdése szerint köteles volt 3 hónapon belül megkötni a szerződést az országgyűlési bizottság által az ingyenes tulajdonba adásra kijelölt társadalmi szervezettel, a II. rendű alperessel. Mindezekre tekintettel az I-II. rendű alperesek között létrejött szerződés nem ütközött jogszabályba.
Annak vizsgálata körében, hogy a Ptk. 206. § (1) bekezdése alapján a bíróság a keresetben kívánt tartalommal létrehozhatja-e a szerződést a felperes és az I. rendű alperes között, a jogerős ítélet úgy foglalt állást, hogy a III. rendű alperes képviseletében eljáró I. rendű alperes a perbeli ingatlannak a felperes tulajdonába adására vonatkozó szerződés létrehozása esetén a szerződés teljesítésére nem lenne képes, mert a perbeli ingatlan a III. rendű alperes tulajdonából kikerült. Kifejtette, hogy az I-II. rendű alperesek között létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelem, a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdésére alapított eredeti állapot helyreállítása körében, tartalmát tekintve magában foglalja az érvénytelen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére irányuló kérelmet is. Ezzel összefüggésben – utalva az 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra – rámutatott, hogy a felperesnek a perbeli ingatlanra bejegyzett joga nem volt, ezért a törlési per megindítására abban az esetben sem lenne jogosult, ha a II. rendű alperes tulajdonjoga bejegyzését megalapozó ingyenes tulajdonba adási szerződés semmis lenne.
A bérleti díj visszakövetelése iránti kereseti kérelem elutasítását a bíróság azzal indokolta, hogy az 1999. évi CVII. törvény 9. §-a a Tir. törvény 15. § (3) bekezdése, valamint a 2. §-a szerint az ingyenes tulajdonba adási szerződés a felperes és az I. rendű alperes között nem jött létre, ezért az I. rendű alperest a bérleti díj visszatérítésének kötelezettsége sem terheli.
A felperes fellebbezési érvelését érintően az ítélőtábla kiemelte, hogy a felperesnek a jelen pert megelőzően benyújtott, a Pp. 123. §-ára alapított kereseti kérelme alapján, az ítélőtábla a 2. sorszámú ítéletében a felperes igénybejelentésének jogszerűségét az alapszabályában megjelölt célokra figyelemmel állapította meg. Az igénylés jogszerűsége azonban a volt állami tulajdonú ingatlan ingyenes, korlátozásmentes tulajdonjoga megszerzéséhez önmagában nem elegendő. Az ingatlan tartós használata törvényen alapuló tulajdonjogot nem keletkeztetett. A Tir. törvény 14. §-ának abból a rendelkezéséből következően, hogy, ha a tulajdonba adásra vonatkozó szerződést a felek a tulajdonszerzésre jogosulthoz való megérkezésétől számított 2 hónapon belül nem kötötték meg, az ingyenes tulajdonszerzésre való jogosultság megszűnik, – a volt állami tulajdonú ingatlan ingyenes tulajdonjoga megszerzéséhez nélkülözhetetlen a tulajdonos III. rendű alperes képviseletében eljárt I. rendű alperes és a tulajdonszerzésre jogosult fél között az ingyenes tulajdonba adási szerződés megkötése.
A Tir. törvény 18. §-ának (1) bekezdése előírta azoknak az ingatlanoknak a nyilvános pályázaton történő meghirdetését, amelyek a 2. § szerint nem kerültek társadalmi szervezetek tulajdonába. A pályázat meghirdetéséig az I. rendű alperes nem kötött a perbeli ingatlanra ingyenes vagyonátadási szerződést, és más törvényi akadálya sem volt a nyilvános pályázat kiírásának. Az országgyűlési bizottság döntése szerint nyertes társadalmi szervezettel létrejött szerződés folytán a III. rendű alperes már nem tulajdonosa a perbeli ingatlannak, ezért a képviseletében eljárt I. rendű alperes csak akkor tehetne eleget a Tir. törvény 12. §-ában meghatározott szerződéskötési kötelezettségnek, ha a perbeli ingatlan a III. rendű alperes tulajdonába visszakerülne. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal a jogi álláspontjával is, hogy a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdésére alapított, a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállítására irányuló kereset magában foglalja az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére irányuló kérelmet is. Az anyagi jogi érvénytelenségi per indítására jogosult személy azonban nem terjeszthet elő törlési keresetet az ingatlan-nyilvántartási érdekeltség hiánya esetén. A perbeli ingatlannak a felperes soha nem volt ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, ezért nem jogosult a törlési kereset előterjesztésére; a II. rendű alperes ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoga törlését a korábban bejegyzett tulajdonos: a III. rendű alperes kérhetné. Az I-II. rendű alperes között létrejött ingyenes vagyonátadási szerződésből minden kétséget kizáróan kitűnik a II. rendű alperes ingyenes tulajdonszerzésének a tényleges jogcíme, ezért a szerződés érvényességét a téves jogszabályi hivatkozás: a Tir. törvény 18. §-a helyett a 12. § feltüntetése nem érinti.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő indokát adta annak is, hogy a felperes miért nem tarthat alappal igényt a bérleti díj visszatérítésére. Az 1999. évi CVII. törvény 9. §-a ugyanis azt mondja ki, hogy a Tir. törvény 15. § (3) bekezdése alapján megállapított és megfizetett bérleti díjat a Tir. törvény 2. §-a alapján tulajdonjogot szerző használónak a tulajdonba kapott ingatlanhányad arányában a KVI visszatéríti. A felperes azonban nem szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát, ezért a bérleti díj visszafizetésére a hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmében alappal nem tarthat igényt.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a másodfokú ítélet megváltoztatását (helyesen hatályon kívül helyezését) és a kereseti kérelmében foglaltaknak megfelelően annak megállapítását, hogy az I. r. alperes által az ingatlan tulajdonjogának ingyenes átadására kiírt pályázat semmis. Az I. és II. r. alperesek között az ingatlan tekintetében megkötött ingyenes tulajdonba adási szerződés is semmis. Kérte, hogy a bíróság ítéletével hozza létre a felperes és az I. r. alperes között az ingyenes tulajdonba adási szerződést, a módosított Tir. tv. 2. § (1)–(4) bekezdése alapján, a felperes kiegészítő igénybejelentése benyújtásának időpontjára – 2000. január hó 20. napjára – visszamenőleges hatállyal, a perbeli ingatlan 1/1 arányú tulajdonjoga tekintetében, a módosított Tir. törvényben meghatározott tartalommal. Keresse meg a bíróság az illetékes földhivatalt a fenti jogváltozások átvezetése érdekében. A II-III. r. alperest kötelezze mindezek tűrésére. Ezen túlmenően kötelezze az I. r. alperest az 1998. szeptember 1-jén létrejött bérleti szerződés alapján a felperes által megfizetett 5 182 900 Ft bérleti díj visszafizetésére, valamint annak 2000. március 23-ától járó törvényes mértékű kamatai megfizetésére, végül kötelezze az alpereseket a felperes perköltségének megfizetésére.
Felülvizsgálati kérelmének indokolásában megismételte a korábban már kifejtett jogi álláspontját.
Állította, hogy a jogerős ítélet a Pp. 213. § (1) bekezdésében foglaltakat sérti, mert nem tartalmaz döntést és indokolást arra vonatkozóan, hogy az alperesek között létrejött vagyonátadási szerződés semmisségét miért nem állapította meg. Az ügyben született, senki által nem vitatott jogerős ítélet alapján tény, hogy a felperes jogszerűen igényelte a perbeli ingatlan ingyenes átadását a módosított Tir. törvény 2. §-a alapján. Ezért az is ténykérdés, hogy minden ezzel és a Ptk. 114. § (1) bekezdése alapján előírt korlátozással ellentétes jogcselekmény – így a pályázat kiírása és az alperesek közötti együttműködési és tájékoztatási kötelezettség polgári jogi alapelveinek durva sérelmével létrejött ingyenes vagyonátadási szerződés megkötése is – semmis. Vitatta, hogy az ingatlan-nyilvántartási törlés iránti igénye ne volna megalapozott. Álláspontja szerint ez az egyedüli módja annak, hogy a felperes jogerős ítéletben elismert igénye és ennek alapján tulajdonjoga bejegyzésre kerülhessen, jogi érdekeltsége ezért egyértelműen bizonyított.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását és a felperes perköltségben való marasztalását kérték. Korábban kifejtett jogi álláspontjukat változatlanul fenntartották.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan, a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A felperes felülvizsgálati kérelmében megismételte a fellebbezési kérelmében kifejtett jogi érveit. Ezeknek az érveknek az alaptalanságával a jogerős ítélet indokolásában részletesen foglalkozott.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozik arra, hogy a jogerős ítélet a Pp. 213. § (1) bekezdésébe, továbbá 221. §-ának (1) bekezdésébe ütközik, mert nem tartalmaz döntést és indokolást arra nézve, hogy az alperesek között létrejött vagyonátadási szerződés semmisségét miért nem találta megalapozottnak.
A jogerős ítélet részletesen kifejtette, hogy a volt állami tulajdonú ingatlan ingyenes tulajdonjoga megszerzéséhez nélkülözhetetlen volt a tulajdonos III. r. alperes képviseletében eljárt I. r. alperes és a tulajdonszerzésre jogosult félként igényt benyújtó felperes között az ingyenes tulajdonba adási szerződés megkötése. A Tir. törvény 14. §-a értelmében azonban, ha a tulajdonba adásra vonatkozó szerződést a felek a tulajdonszerzésre jogosulthoz való megérkezésétől számított két hónapon belül nem kötötték meg, az ingyenes tulajdonszerzésre való jogosultság megszűnik. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tény, hogy az I. r. alperes a fenti határidő alatt nem kötötte meg a felperessel az ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó szerződést. Ezért a Tir. törvény 18. §-ának (1) bekezdése alapján a pályázatra meg kellett hirdetnie a perbeli ingatlant. A felperes azzal a magatartásával, hogy a meghirdetett pályázaton maga is részt vett, ezt valójában nem is vitatta. A pályázatnak viszont nem a felperes, hanem a II. r. alperes lett a nyertese, így az erre vonatkozó szabályok alapján az I. r. alperes jogszerűen kötött szerződést a II. r. alperessel, akinek a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
A jogerős ítélet helytállóan foglalt állást akként, hogy az 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az anyagi jogi érvénytelenségi per indítására jogosult személy nem terjeszthet elő törlési keresetet az ingatlan-nyilvántartási érdekeltség hiánya esetén. Miután a perbeli ingatlannak a felperes nem volt ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, ezért nem jogosult a törlési kereset előterjesztésére.
A felperes keresetének az a kiindulópontja, hogy a jogerős ítéletben már megállapítottak szerint jogszerűen igényelte a perbeli ingatlan ingyenes tulajdonba adását a módosított Tir. törvény 2. §-a alapján és az arra megszabott határidőben az I. r. alperes mégsem kötötte meg vele a tulajdonba adásra vonatkozó szerződést, annak megállapítására adhat alapot, hogy az I. r. alperes jogellenesen járt el. A tulajdonba adási szerződés megkötésére megállapított jogvesztő határidő eltelte után, jogszerűen kiírt pályázat nyertesével megkötött tulajdonba-adási szerződés semmisségének megállapítását és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását azonban megalapozottan már nem kérheti, a kifejtett indokok miatt.
Miután a felülvizsgálati bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sérti, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Gfv. XI. 30.402/2007.)
1
E szakaszokat hatályon kívül helyezte a 2007. évi CVI. törvény 58. §-a, de ezt megelőzően indult ügyekben még irányadók.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás