4/2008. (HÉ 39.) EüM utasítás
4/2008. (HÉ 39.) EüM utasítás
az Egészségügyi Minisztérium, valamint az egészségügyi miniszter irányítása, ellenőrzése és felügyelete alá tartozó közigazgatási szervek köztisztviselői teljesítménykövetelményeinek alapját képező 2008. évi kiemelt célokról*
2008.09.26.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. § (2) bekezdésében foglaltak végrehajtására az egészségügyi ágazatban a köztisztviselők 2008. évi teljesítménykövetelményeinek alapját képező kiemelt célok meghatározásáról a következő utasítást adom ki:
1. § Az utasítás hatálya kiterjed az Egészségügyi Minisztérium, az Egészségbiztosítási Felügyelet, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal köztisztviselőire.
2. § Az egészségügyi ágazat kiemelt céljait az utasítás melléklete tartalmazza.
3. § Az utasításban foglalt kötelezettségek végrehajtásáért az egészségügyi miniszter, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos tiszti főorvosa, valamint az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal elnöke a felelős. A melléklet tartalmáról a köztisztviselők a munkáltatói jogkört gyakorló vezető útján értesülnek.
4. § Ez az utasítás a kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Székely Tamás s. k.,
egészségügyi miniszter
Az Egészségügyi Minisztérium, valamint
az egészségügyi miniszter irányítása, ellenőrzése
és felügyelete alá tartozó közigazgatási szervek köztisztviselői teljesítménykövetelményeinek
alapját képező 2008. évi kiemelt ágazati célok
1. Az európai uniós tagságból adódó alapfeladatok
1.1. Közösségi jogszabály- és döntés-előkészítési feladatok:
A Tanács napirendjén szereplő jelentős ügyekben a koordináció biztosítása
1.1.1. A lakosság egészségi állapotának javítása, valamint a betegségek kezelésével összefüggő kiadások csökkentése érdekében az egészséges életmód előmozdítását, valamint a megelőzést elősegítő közösségi kezdeményezésekben való közreműködés, az ezzel kapcsolatos tanácsi következtetések előkészítésében való magyar álláspont képviselete (így különösen a 2008–2013. évi Népegészségügyi Akció Programba való bekapcsolódás).
1.1.2. A járványügyi, közegészségügyi betegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló közösségi kezdeményezésekben való részvétel.
1.1.3. A betegek mobilitása, a más tagállamban igénybe vett egészségügyi szolgáltatások közösségi kereteinek megteremtésében való közreműködés.
1.1.4. Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök, emberi szövetek, sejtek biztonságával, továbbá a kozmetikumokkal kapcsolatos közösségi jogszabályalkotásban a kormányzati álláspont kialakítása és képviselete.
1.2. Stratégiai politikai döntéshozatallal összefüggő feladatok:
A felülvizsgált Lisszaboni Stratégia ágazatunkat érintő megvalósításának koordinálása
1.2.1. A szociális kohézió, az egészséges társadalom és az egészséges munkaerő prioritásként való megjelenítése a közösségi politikaképzésben.
1.2.2. A 2010. január 1.–2011. június 30. időszakra eső EU spanyol–belga–magyar közös elnökségi periódus előkészítésével kapcsolatos stratégiai tervezés, döntés-előkészítés, felkészülési feladatok tervezése és időarányos végrehajtása.
2. Nemzetközi együttműködésből eredő feladatok
2.1. Kétoldalú szociális biztonsági egyezményekkel kapcsolatos tárgyalások, kormány-előterjesztések, egyéb feladatok koordinációja.
2.2. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek ágazatunk felelősségi körébe tartozó jogi normáinak elfogadásából, kihirdetéséből fakadó nemzetközi feladatok koordinációja (pl.: WHO Dohányzás ellenőrzési keretegyezmény, Európa Tanács: Európai Szociális Karta).
2.3. Az Egészségügyi Világszervezet munkájában aktív részvétel, különös tekintettel a Végrehajtó Tanácsba Magyarország által delegált képviselő munkájának elősegítése és szakmai támogatásának biztosítása.
3. Egészségbiztosítás
Az egészségbiztosítás fejlesztése
3.1. A biztosítási jogviszony ellenőrzése, ennek keretében:
3.1.1. A jogviszony-igazolást megalapozó, ágazaton kívüli adatbázisok naprakészségének javítása; a háttér-adatbázisok és az OEP adatbázisok kapcsolatának javítása.
3.2. A kötelező egészségbiztosítás biztosítói szerepének megerősítése, ennek előfeltételeként:
3.2.1. Az egészségbiztosítási forrásokkal való gazdálkodás és szolgáltatás-vásárlás felelősségének és szabadságának kiterjesztése; az egészségbiztosító szervezetének decentralizálása, regionális szervezeti egységek kialakítása a hatékony, ügyfélközpontú működés érdekében.
3.2.2. Az egészségbiztosítás fejlesztését szolgáló informatikai háttér megalapozása – a jogviszony-igazolás és ellenőrzés naprakésszé tétele; a finanszírozási, beszámolási rendszerek kialakítása, illetve ezek megerősítése; elektronikus alkalmazások fejlesztése, bevezetésük előkészítése a közszolgálat elektronikus azonosítási rendszerének kiépítésével kapcsolatos kormányzati döntésekkel összhangban (e-recept, EU-kártya).
3.2.3. A kötelező biztosítás tartalmának pontosítása – a finanszírozási protokollok kidolgozásának felgyorsítása; az egészségügyi technológiabefogadás egységes és transzparens szabályainak kidolgozása az ellátási csomag korszerű meghatározása érdekében.
3.3. Az öngondoskodás szervezett intézményrendszereinek hatékonyabbá tétele a kötelező egészségbiztosítási rendszeren kívüli egészségügyi finanszírozásban – a lakosok ösztönzése a szűréseken való részvételre.
4. Egészségbiztosítási Felügyelet
4.1. A betegek tájékoztatásának javítása, a tájékoztatást szolgáló eszközök és kapacitások fejlesztése annak érdekében, hogy az érintettek minél pontosabb ismeretekkel rendelkezzenek betegjogaikról, valamint az igénybe vehető ellátásokról.
4.2. Minőségi indikátorrendszer kiterjesztése és továbbfejlesztése.
4.3. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében a várólisták, intézményi befogadási listák fokozott ellenőrzése, annak vizsgálata, hogy a várólista alapján teljesített ellátások sorrendisége a szakmai szabályoknak megfelel-e (PET/CT-piac és az IVF-szolgáltatások monitorozása, értékelés készítése, transzparencia elősegítése).
4.4. Az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása érdekében a hatósági tevékenység magas szintű ellátása.
5. Országos Egészségbiztosítási Pénztár
5.1. Részvétel az egyén szabadságát tiszteletben tartó és biztonságos ellátást garantáló egészségbiztosítási rendszer fenntartásában.
5.2. A valós szükségleteknek megfelelő egészségügyi ellátórendszer finanszírozása.
5.3. Az egészségügyi technológiák, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök alkalmazásának, valamint az egészségügyi ellátások eredményesebbé és költséghatékonyabbá tétele.
5.4. Az egészségbiztosítási tevékenység, mint szolgáltatás általános szakmai feltételeinek meghatározásában való részvétel.
5.5. Az egészségbiztosítás új rendszerének kialakítása – részvétel az egészségbiztosítás új rendszerének alapjául szolgáló törvény végrehajtásában, részvétel az országos egységes egészségügyi adattörzsek összeállításában, az átmeneti időszak kezelése a finanszírozás folyamatossága érdekében, a pénzbeli ellátások jogosultsági szabályainak felülvizsgálata.
5.6. Részvétel a Népegészségügyi Program végrehajtásában.
5.7. Az E. Alap költségvetésének tervezése, zárszámadás elkészítése, Működési Költségvetésének tervezése és végrehajtása, az E. Alap kezelése, felhasználásának ellenőrzése (belső ellenőrzés, felügyeleti és hatósági ellenőrzések, orvos szakértői és szakmai ellenőrzés).
5.8. Szervezeti hatékonyságnövelés, informatikai fejlesztések.
6. Egészségügyi intézmények irányítása, ellenőrzése
6.1. Az ágazat felügyelete alá tartozó intézmények szervezetének, működésének, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának racionalizálása, különösképpen a tárca felügyelete alá tartozó intézmények szervezetének, gazdálkodásának, költségvetési tervezésének korszerűsítése; a fejezeti kezelésű előirányzatok szabályozottabb környezetben történő felhasználása, a nyilvántartási rendszer korszerűsítése; az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény keretei közötti intézményi vagyongazdálkodás új alapokra helyezése, a fejezeti érdekek érvényre juttatása.
7. A gyógyszer-gyógyászati segédeszköz- és gyógyfürdő-ellátás szakterületét érintő intézkedések
7.1. A gyógyászati ellátások körének bővítése.
7.2. A minőségi és hatékony gyógyszerrendelést ösztönző szabályozás előkészítése.
7.3. A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás részletszabályainak módosítása az elmúlt egy év tapasztalatai tükrében.
7.4. A gyógyszertárak működésével kapcsolatos részletszabályok kidolgozása, úgymint: gyógyszertári ügyelet, patikai ösztönzőrendszer, gyógyszerészi gondozás.
7.5. A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadási rendszerének folyamatos működéséhez kapcsolódó jogszabály-módosítások előkészítése.
7.6. A gyógyszerek indikáción túli rendelésének szabályozása.
7.7. A gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet módosítása a gyakorlati alkalmazás során tapasztaltak alapján.
7.8. Az otthonápolási eszközök gyógyászati segédeszköz-kölcsönzési rendszerhez történő bevonásának kidolgozása.
8. Egészségpolitika
8.1. A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal kapcsolatos jogi szabályozás kiadásának függvényében a képességkialakítás menetrendjének elkészítése a WHO és az EU útmutatásai alapján.
8.2. Népegészségügyi Program koordinálása és megfelelő végrehajtásának ellenőrzése.
8.3. A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos tárcaszintű feladatok koordinálása és megvalósítása.
8.4. Az egészségügyi szakdolgozók munkaerő-mobilitását segítő szakképzési támogató rendszerek létrehozása (jogszabályalkotás, pályázati feltételek meghatározása, kutatási projektek befejezése).
8.5. A moduláris egészségügyi szakképzés bevezetésének monitorozása új jogintézmények létrehozásával (szaktanácsadói rendszer kialakítása, szakmai vizsgák ellenőrzése, tanárfelkészítő programok lebonyolítása.).
8.6. A szakmai kollégiumok közreműködésével szakmai irányelvek, szakmai protokollok készítése, megjelentetése.
8.7. Az egészségügyben dolgozó nem egészségügyi diplomások továbbképzésről szóló jogszabály elkészítése.
8.8. Az egészségügyi tárgyú adatgyűjtések felülvizsgálata, javaslattétel a szükségessé váló jogszabály-módosításra.
8.9. Az influenza pandémia elleni ágazati felkészülés folytatása, a pandémiás terv átdolgozása, az interszektoriális tervezés koordinálása.
8.10. Az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól szóló miniszteri rendelet előkészítése.
8.11. Az Állami Egészségügyi Tartalék átstrukturálásának szakmai előkészítése, koordinálása.
8.12. Az Országos Mentőszolgálat irányításával és felügyeletével, továbbá költségvetésével kapcsolatos ügyintézés, részvétel a stratégiai fejlesztési tervek elkészítésében.
8.13. A mentéssel és betegszállítással, elsősegélynyújtással kapcsolatos jogszabályok módosításának szakmai előkészítése.
9. Népegészségügy, közegészségügy
9.1. A közegészségügyi és a járványügyi bírságok rendszerének felülvizsgálata, a bírságok kiszabásának részletes szabályozása.
9.2. Az “Akcióellenőrzések” rendszerének kidolgozása, a még hatékonyabb ellenőrzések feltételeinek megteremtése.
9.3. A precedensértékű döntések széles körű nyilvánosságra hozatala.
9.4. A szűrésekre fordított pénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele.
9.5. Az ügyfélbarát ügyintézés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása, a jogszabályi háttér megteremtése.
9.6. “E-közigazgatás 2007–2010. Stratégia” és a “Közigazgatás-fejlesztési Program” intézkedési tervek készítése az ágazatban használt eljárások elektronizálására és a fejlesztésekre vonatkozóan.
9.7. A közigazgatási szervek honlapjainak felülvizsgálatáról és a közigazgatási eljárásban leggyakrabban használt nyomtatványok elektronizálásáról szóló jogszabályok elkészítéséhez a feltételek ágazati szintű megteremtése.
9.8. A Közös Értékelési Keretrendszer (Common Assessment Framework – CAF) modell fokozatos bevezetése.
9.9. Az előirányzat-gazdálkodás teljes körű működtetése.
9.10. A kötelezettségvállalók költségérzékenységének kialakítása.
9.11. A nemzetközi megjelenés és a nemzetközi tevékenység stratégiájának és taktikájának kialakítása.
10. Kiemelt jogalkotási feladatok
10.1. Az egészségbiztosítás szervezeti átalakítása.
10.2. Az egészségbiztosítási szervezet biztosítói szerepének megerősítése.
10.3. A biztosítási csomag tartalmának pontosítása, az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadására vonatkozó jogszabály megalkotása.
10.4. A tényleges költségeken alapuló finanszírozási díjparaméterek átfogó és rendszeres karbantartása az igazságos, az elismerten szükséges ráfordításokkal arányos finanszírozási díjak meghatározása.
10.5. Az egészségügyi szolgáltatók hatékony ellenőrzése feltételeinek megteremtése.
11. Koordinációs feladatok ellátása
11.1. A saját előterjesztések tárcaegyeztetése; a más szervek előterjesztéseinek véleményezése során, valamint tárcaegyeztető értekezleteken a minisztériumi képviselet biztosítása.
11.2. A tárcák közötti, illetve az érdek-képviseleti szervezetek bevonását célzó bizottságok, illetve tanácsok munkájában a tárca képviseletének ellátása.
11.3. Koordinációs feladatok ellátása a saját előterjesztések tárcaegyeztetése, a más szervek előterjesztéseinek véleményezése során, valamint tárcaegyeztető értekezleteken, az Országgyűlés bizottsági ülésein a minisztériumi képviselet biztosítása érdekében.
11.4. A sajtó képviselőinek pontos, hiteles informálása a tárca feladatkörébe tartozó aktuális, nagy érdeklődésre számot tartó eseményekről.
12. Egészségügyi engedélyezési rendszer, működési nyilvántartás
12.1. A piacfelügyeleti tevékenység hatékonyságának növelése.
12.2. A kábítószerek és pszichotrop anyagok gyógyászati célú felhasználásával kapcsolatos engedélyezés során – a rendelkezésre álló szabad kapacitás függvényében – helyszíni ellenőrzések foganatosítása.
12.3. A működési nyilvántartás adatainak naprakésszé tétele.
12.4. A külföldön szerzett egészségügyi diplomák, szakképesítések, felsőfokú szakirányú szakképesítések elismerését tanúsító okiratok, valamint a Magyarországon szerzett oklevelek, bizonyítványok és egyéb tanúsítványok külföldi elismeréséhez szükséges igazolások kiadásának felülvizsgálata és racionalizálása, a nemzetközi társszervezetekkel való kapcsolattartás és együttműködés hatékonyságának növelése.
12.5. Az Egészségügyi humánerőforrás-monitoring kiemelt projekt keretében az egységes egészségügyi humánerőforrás-monitoring rendszer kialakítása feltételeinek megteremtése, a projektgazda feladatainak ellátása.
13. Tudományos tevékenység, kutatások
13.1. A tárcakutatás-fejlesztési koncepció kialakítása, a 2009. évi költségvetésben az ágazati kutatásfejlesztés összegének felemelése.
13.2. Tárgyalások folytatása a kutatás-fejlesztésért felelős tárcával az innovációs alapban az egészségügyi kutatások hányadának emeléséről, illetve az elosztásban történő tárcaszempontok érvényesítéséről.
13.3. A 2009–2011. közötti periódus tárcaszintű kutatási pályázatának kiírása.
13.4. Az uniós kutatásokra vonatkozó rendelkezések folyamatos figyelemmel kísérése, és a hazai jogszabályokba történő beépítése.
14. Egyéb, kormányhatározatokból adódó feladatok
14.1. 1035/2008. (V. 30.) Korm. határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2008-ban megvalósítandó feladatokról.
14.2. 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat a III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007–2010. közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről.
14.3. 1034/2007. (V. 31.) Korm. határozat a hajléktalan ellátórendszer 2007–2013. közötti fejlesztéséről.
14.4. 1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozat a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokról.
14.5. 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007–2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről.
14.6. 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat a “Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007–2032. szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007–2010.)
14.7. 1094/2007. (XII. 5.) Korm. határozat a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról.
14.8. 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, 2008–2009. évekre szóló kormányzati intézkedési tervről.
15. A köztisztviselők továbbképzése
A köztisztviselők rendszeres továbbképzése
15.1. A vezetők munkájának segítése a számukra szervezett továbbképzési programokban való részvétel támogatásával.
15.2. A köztisztviselők továbbképzésének biztosítása az erről szóló Korm. határozatban foglaltak szerint [2020/2008. (II. 23.) Korm. határozat a közigazgatási továbbképzés és vezetőképzés a 2008–2010. évekre szóló középtávú tervéről].
15.3. A köztisztviselők kompetenciáinak fejlesztése.
II. Az ágazat köztisztviselőivel szemben támasztott általános követelményeket a függelék tartalmazza.
Függelék
Az ágazat köztisztviselőivel szemben támasztott általános követelmények:
1. Valamennyi köztisztviselőre vonatkozó követelmények
1.1. A közigazgatási szerv (minisztérium, Egészségbiztosítási Felügyelet, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően, a munkaköri leírás szerinti feladatteljesítés.
1.2. Önálló tevékenység, együttműködés, és aktív részvétel a továbbképzéseken.
1.3. A köztisztviselői eskü maradéktalan betartása, különös tekintettel az etikai követelmények betartására.
1.4. A munkatársakkal, illetve az ágazat köztisztviselőivel jó munkakapcsolat kialakítása, fenntartása; nyílt, szabatos kommunikáció.
2. A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőkre vonatkozó követelmények
2.1. A rövid, közép- és hosszú távú feladatok pontos meghatározása a beosztott köztisztviselők és a szerződéssel foglalkoztatott munkatársak számára, a munkaterv elkészítése és személyre szabott lebontása; a feladatok elvégzésének megszervezése, a munka irányítása és felügyelete, a teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatok ellátása.
2.2. Tárcaközi és intézményközi kapcsolatok tartása, közreműködés biztosítása a partnerek felé.
2.3. A jogszabályok szakmai előkészítése és felterjesztése a felügyeletet gyakorló állami vezetői, illetve szakmai vezetői értekezlet számára.
2.4. A pénzügyi előirányzatok megtervezése, felhasználásuk belső szabályainak kidolgozása, betartása és betartatása.
2.5. A miniszteri döntések végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése.
3. A vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselőkre vonatkozó követelmények
3.1. A vezetőktől kapott feladatok végrehajtása a jogi szabályozásnak, illetve a belső szabályzatoknak megfelelően; hatékony együttműködés a munkacsoportokon belül és azok között.
3.2. A vezetők tájékoztatása a felmerülő problémákról, a végrehajtás esetleges akadályairól, illetve visszajelzés a megoldott feladatokról.
3.3. A feladatok végrehajtása során a megvalósítás minden lépésének dokumentálása az iratkezelési szabályzat rendelkezéseinek betartásával.
*
Az utasítást a 8/2020. (III. 6.) EMMI utasítás 1. pontja hatályon kívül helyezte 2020. március 9. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás