PÜ BH 2008/40
PÜ BH 2008/40
2008.02.01.
A kötelező jogi képviselet esetében saját ügyében eljáró jogtanácsosra nem alkalmazhatóak az ügyvédi képviselet szabályai (Pp. 67. §, 73. §, 93. §).
A felperesnek a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított keresetét a megyei bíróság elutasította. Az ítélet ellen a felperes géppel írott és saját kezűleg aláírt fellebbezést terjesztett elő. Az ítélőtábla végzésével a fellebbezés elutasításának terhével felhívta a felperest, hogy fellebbezését a Pp. 93. § (3) bekezdés utolsó fordulata szerint alkalmazandó Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelő alakban terjessze elő három példányban, eredeti aláírással lássa el, és aláírását két tanúval hitelesíttesse. A felperes válasziratában közölte, hogy a hiánypótlásnak nem tesz eleget, mivel a hiánypótlás indokaival nem ért egyet.
Az Ítélőtábla a fellebbezést hivatalból elutasította. Indokai szerint a Pp. 93. §-a olyan általános szabályokat tartalmaz, amelyeket eltérő rendelkezés hiányában a fellebbezésre is alkalmazni kell. Mivel a fellebbezés a kötelező alakszerűségre vonatkozó szabályoknak nem felelt meg, a Pp. 240. § (1) bekezdése alapján hivatalból el kellett utasítani.
A végzés ellen előterjesztett fellebbezésében a felperes a végzés hatályon kívül helyezését és az ítélőtáblának a fellebbezés érdemi elbírálására utasítását kérte. Előadta, hogy az ügyvédi képviseletre vonatkozó szabályokat kellett adott esetben alkalmazni, ezért hiánypótlásnak nem volt helye. Utalt a Pp. 73/C. §-ára (3) bekezdésére és arra, hogy az okirati bizonyításnak a hiánypótlási végzésben meghatározott szabályai adott esetben nem alkalmazhatóak.
Az alperesek a fellebbezésre adott észrevételükben a támadott végzés helybenhagyását indítványozták.
A fellebbezés nem alapos.
Adott esetben az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő felperes számára a jogi képviselet a Pp. 73/A. § a) pontja alapján kötelező volt. A 73/C. § (3) bekezdése ez esetben lehetővé teszi, hogy a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhasson. E kivételes rendelkezés nem jelenti azonban azt, hogy a felperes személyes eljárását a jogi képviselet szabályai szerint kell megítélni. A Pp. 73/C. § (1) bekezdés d) pontja szerint jogi képviselőnek a 67. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott jogtanácsost kell tekinteni, aki ez utóbbi törvényhely szerint gazdálkodó szervezet jogtanácsosaként meghatalmazottként (képviselőként) a perben eljárhat. A gazdálkodó szervezet jogtanácsosára vonatkozik a Pp. 67. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, amelynek értelmében a jogtanácsost (jogi előadót) az ügyvéd jogállása illeti meg a perben. Mivel adott esetben nem jogi képviseletről, hanem a törvény kivételes rendelkezésével megengedett személyes eljárásról volt szó, az ítélőtábla helyesen alkalmazta hiánypótlásra felhívó végzésében a Pp. 93. § (3) bekezdésének a második fordulatát. Eszerint a fellebbezés első példányát a felperesnek a Pp. 196. §-ának megfelelő alakiságokkal kellett volna előterjeszteni. Adott esetben tehát nem a bizonyítási szabályokat alkalmazta a bíróság, hanem olyan kötelező alakszerűséget írt elő, mely a fellebbezés érdemi elbírálhatóságának a feltétele. Mivel a hiánypótlás elmulasztása miatt a fellebbezés érdemi elbírálásra nem volt alkalmas, az ítélőtábla a Pp. 240. § (1) bekezdésének, 237. §-ának a helyes alkalmazásával utasította el hivatalból.
Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a támadott végzést a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Pf. VIII. 24.559/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás