411/B/2008. AB határozat

411/B/2008. AB határozat^*

2008.06.30.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény, az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 15/2006. (V. 17.) PM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

3. Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdése b) pontja, az Alkotmányról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LIV. törvény, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXVIII. törvény, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.

4. Az Alkotmánybíróság a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény, az Alkotmányról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LIV. törvény, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXVIII. törvény, az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 15/2006. (V. 17.) PM rendelet nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

Az Alkotmánybírósághoz jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt terjesztettek elő. Az indítvány lényegi tartalma a következő:

1. Az indítványozó az alábbi jogszabályok közjogi érvénytelenségének megállapítását kérte:

a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény, az Alkotmányról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LIV. törvény, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXVIII. törvény, az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 15/2006. (V. 17.) PM rendelet.

Az indítványozó állítása szerint a fenti jogszabályok megalkotásakor nem vették figyelembe az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Eitv.) 9. § (1) bekezdésének a)–b) pontját. Az Eitv. hivatkozott rendelkezése szerint ugyanis közzé kell tenni a jogszabály-előkészítő minisztérium vagy országos hatáskörű szerv honlapján az új jogszabályok tervezeteit. Az indítványozó szerint az Eitv. hivatkozott rendelkezéseivel ellentétes jogalkotás eredménye érvénytelen, az Alkotmány 2. § (1) bekezdését sérti. Ezen túlmenően az indítványozó szerint a jogszabályok tervezetei elektronikus közzétételét kötelezővé tevő rendelkezések figyelmen kívül hagyásával történő megalkotása az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított informánciószabadsághoz és véleménynyilvánításhoz való jogot is sértette, továbbá ellentétes az 1993. évi XXXI. törvény által kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 10. cikkének 2. pontjával, s ezen keresztül az Alkotmány 7. § (1) bekezdésével.

2. Az indítványozó továbbá kérte az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Eitv. támadott rendelkezései rögzítik, hogy a minisztériumok, illetve az országos hatáskörű szervek mikor nem kötelesek a fizetési kötelezettségekről szóló jogszabályok tervezetei elektronikus közzétételére. Az indítványozó azzal érvelt, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog csak a személyes adatok védelmében lenne korlátozható. Az indítványozó szerint a korlátozásnak nincs elfogadható alkotmányos indoka. Így az Eitv. kifogásolt rendelkezései az Alkotmány 61. § (1) bekezdését, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot sértik.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”

„7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.”

„61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”

2. Az Eitv. érintett rendelkezései:

„9. § (1) Közzé kell tenni a jogszabályt előkészítő miniszter által vezetett minisztérium, tárca nélküli miniszter esetén a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban együtt: minisztérium) honlapján az egyeztetés állapotának megjelölésével

a) a jogalkotásról szóló törvény, valamint a kormány ügyrendje alapján véleményezésre bocsátott jogszabályalkotásra irányuló koncepciókat, jogszabálytervezeteket,

b) a miniszteri rendeletek tervezeteit, valamint

c) az a)–b) pontban megjelölt tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseket vagy szakmai indokolásokat.

(...)

(3) Nem kell közzétenni

(...)

b) a fizetési kötelezettségekről,

(...)

szóló jogszabályok tervezeteit.

(4) Nem kell közzétenni a tervezetet, ha az a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné, vagy ha a jogszabály különösen gyors elfogadásához kiemelkedő társadalmi érdek fűződik.”

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság elsőként megállapította, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdés x) pontja 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezte az Alkotmányról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LIV. törvényt. Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 918. pontja pedig 2007. július 1-jével hatályon kívül helyezte a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXVIII. törvényt.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a hatályban nem lévő szabályok alkotmányosságát csak két esetben: az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ának (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja. Az indítvány nem az Abtv. 38. § (1) bekezdése és 48. §-a szerinti kérelem.

Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabályi rendelkezés hatályát vesztette és ezzel az indítvány tárgytalanná vált. Mivel a fentiekben megjelölt két jogszabály hatályát vesztette, s az indítványozó e hatályon kívül helyezett jogszabályok megalkotását kifogásolta, s nem a jogszabályok tartalmi alkotmányellenességének megállapítását kérte, ezért az indítvány tárgytalanná vált. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Alkotmányról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LIV. törvény, valamint a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXVIII. törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette.

2. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény, továbbá az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet egésze alkotmányellenességét – az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének és 61. § (1) bekezdésének, valamint az Eitv. 9. § (1) bekezdésének sérelmére hivatkozó – hasonló indítvány alapján a 901/B/2006. AB határozatában már vizsgálta. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Eitv. szerinti elektronikus közzététel elmulasztása törvénysértés. Ez azonban önmagában még nem ad elegendő alapot a megalkotott jogszabályok alkotmányellenességének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével összefüggésben történő megállapításához. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy önmagában az Eitv. szerinti közzétételi kötelezettség elmulasztása miatt az sem állapítható meg, hogy a kifogásolt jogszabály ellentétes az Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítási és információszabadsággal. (901/B/2006. AB határozat, ABH 2007, 2057, 2064.)

Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § c) pontja alapján „ítélt dolog” címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetőleg alkotmányos elvére hivatkozva kéri az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény, továbbá az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet egésze tekintetében res iudicata esete áll fenn, így az indítvány e része alapján indult eljárást megszüntette.

3. Az Alkotmánybíróság továbbá észlelte, hogy az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességét az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével összefüggésben a 901/B/2006. AB határozatban már vizsgálta. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontjával összefüggésben a közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelme nem állapítható meg”. (901/B/2006. AB határozat, ABH 2007, 2057, 2065.) Ezért az Alkotmánybíróság az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

Az Alkotmánybíróság az Ügyrend fentiekben hivatkozott 31. § c) pontja alapján megállapította, hogy az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében res iudicata esete áll fenn, mert a jelen indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetőleg alkotmányos elvére hivatkozva kéri az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását. Ezért Az Alkotmánybíróság az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján indult eljárást megszüntette.

4. Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel az indítványozó által kifogásolt további három jogszabály egésze alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt vizsgálta.

Az indítványozó állítása szerint a támadott jogszabályokat előkészítő miniszter megsértette az Eitv. 9. § (1) bekezdésének a)–b) pontját, s ez ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével és 61. § (1) bekezdésével.

Az Alkotmánybíróság több határozatában, elvi jelleggel a 39/1999. (XII. 21.) AB határozatában megállapította, hogy „a törvényalkotási folyamat egyes eljárási szabályainak betartása a törvény érvényességének az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető jogállami követelménye. Ezért az Alkotmánybíróság megsemmisíti a jogszabályt, ha a jogalkotási eljárás során olyan súlyos eljárási szabálytalanságot követtek el, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségét idézte elő, illetőleg, amely másként nem orvosolható, mint a jogszabály megsemmisítésével. [3/1997. (I. 22.) AB határozat, ABH 1997, 33, 39–40.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 332, 345.]” (ABH 1999, 325, 349.)

Az Eitv.-nek az indítványozó által hivatkozott rendelkezése a jogszabályt előkészítő miniszter által készített tervezeteknek a szerv honlapján történő elektronikus közzétételét írják elő. E törvényi kötelezettség elmulasztása miatt kérte az indítványozó az általa felsorolt jogszabályok alkotmányellenességének megállapítását.

Az Eitv. szerinti elektronikus közétételi kötelezettség egy törvényi kötelezettség. E kötelezettség teljesítésére az Eitv.-ben megjelölt adatfelelős, illetve adatközlő köteles. A jogszabály-tervezetek elektronikus közzétételére vonatkozó kötelezettség célja a jogi szabályozás sokoldalú megalapozása és ezzel összefüggésben az önkéntes jogkövetés elősegítése. Az Eitv. szerinti elektronikus közzétételre vonatkozó előírások tehát nem a jogalkotási eljárás rendjét szabályozzák, nem tartoznak a jogalkotási folyamat eljárási szabályai körébe. Ebből következően az elektronikus közzététel elmulasztása nem tekinthető jogalkotási eljárási szabálytalanságnak. E – jogalkotási eljárási szabálytalanságnak nem minősíthető – törvénysértés nem vezethet az indítványozó által támadott jogszabályok közjogi érvénytelenségének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével összefüggésben történő megállapításához. (901/B/2006. AB határozat, ABH 2007, 2057, 2064.)

Az indítványozó a támadott jogszabályok előkészítője által elkövetett törvénysértést kifogásolta, de a támadott jogszabályok tartalmának alkotmányellenességére nem hivatkozott. Kizárólag a jogszabály-előkészítő miniszter Eitv. szerinti közzétételi kötelezettségének elmulasztása miatt nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az indítványban felsorolt jogszabályok ellentétesek lennének az Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítási és információszabadsággal.

Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény, az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 15/2006. (V. 17.) PM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

5. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azzal az indítványozói kérelemmel fogalalkozott, mely az Eitv. 9. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányult. Az indítványozó azzal érvelt, hogy az Eitv. e rendelkezése indokolatlanul korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.

Az Alkotmánybíróság a 34/1994. (VI. 24.) AB határozatában korábban már kifejtette, hogy: „az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogot is alkotmányos alapjogként garantálja, amely a kommunikációs alapjogok jogegyütteséből az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti”. (ABH 1994, 177, 185.) Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése tehát az információszabadságot biztosítja, s nem az információk meghatározott (elektronikus) formában történő megismeréséhez való jogot.

Az Eitv.-nek az indítványozó által támadott 9. § (4) bekezdése szerint: a minisztériumok, illetve az országos hatáskörű szervek nem kötelesek közzétenni a jogszabály-tervezetet, ha az a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné, vagy ha a jogszabály különösen gyors elfogadásához kiemelkedő társadalmi érdek fűződik. Az indítvány által érintett 9. § (4) bekezdése tehát közérdekű adatok elektronikus formában történő közzétételével kapcsolatosan rendelkezik, de az elektronikus közzétételi kötelezettséget nem teszi általánossá.

E rendelkezés nem korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. A közérdekű adatokat ugyanis nem feltétlenül elektronikus formában kell hozzáférhetővé tenni: az elektronikus közzététel csak megkönnyíti a közérdekű adatok megismerését, de a nyilvánosságra hozatal más formája is eleget tesz az információszabadság követelményének. A közérdekű adatok más módon történő megismerését a támadott rendelkezés önmagában nem zárja ki, s e lehetőséget nem is korlátozza. Erre tekintettel nem állapítható meg, hogy az Eitv. 9. § (4) bekezdése megsértette az Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerinti információszabadságot. Mivel az Eitv. 9. § (4) bekezdésével összefüggésben a közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelme nem állapítható meg, az Alkotmánybíróság az Eitv. e rendelkezése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

6. Az Alkotmánybíróság végül azt az indítványozói kérelmet vizsgálta, mely arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény, az Alkotmányról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LIV. törvény, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXVIII. törvény, az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 15/2006. (V. 17.) PM rendelet nemzetközi szerződésbe ütközését állapítsa meg, mivel e jogszabályok tervezeteinek „a nyilvánosság előli visszatartása” nem felel meg az Egyezmény 10. cikke 2. pontjának, s ezáltal az Alkotmány 7. § (1) bekezdésének.

Az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. § c) pontjában és 44. §-ában foglalt nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát az Abtv. 21. § (3) bekezdésében megjelölt szervek vagy személyek indítványára végezheti el. Az indítványozó nem tartozik az Abtv. 21. § (3) bekezdésében megjelölt szervek, illetve személyek közé. Ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § c) pontja alapján a nem jogosulttól származó indítványt visszautasította.

Budapest, 2008. június 24.

Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró

		Dr. Balogh Elemér s. k.,				Dr. Bragyova András s. k.,
				alkotmánybíró					alkotmánybíró

			Dr. Holló András s. k.,					Dr. Kovács Péter s. k.,
				alkotmánybíró					alkotmánybíró

	Dr. Kukorelli István s. k.,				Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
				alkotmánybíró					alkotmánybíró

			Dr. Lévay Miklós s. k.,				Dr. Paczolay Péter s. k.,
				alkotmánybíró					alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek