420/B/2008. AB határozat
420/B/2008. AB határozat*
2010.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
1. Az Alkotmánybíróság a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLI. törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLI. törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdésének b) pontja és a 9. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
I.
1. Az indítványozó a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Jsmtv.) egésze formai alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól arra hivatkozással, hogy jogalkotó a jogszabály előkészítése során figyelmen kívül hagyta az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Eitv.) rendelkezéseit, ami a jogszabály közjogi érvénytelenségét eredményezi.
Azzal érvelt, hogy a Jsmtv. előkészítése során a jogalkotó a jogszabály tervezetét nem tette közzé az azt előkészítő minisztérium honlapján, ezáltal a jogszabály-előkészítő munka átláthatatlanná vált, és ezzel megsértette a jogállamiság követelményét [Alkotmány 2. § (1) bekezdés]. A jogszabályalkotás ezen módja szerinte az Alkotmány 61. § (1) bekezdésének, a közérdekű adatok megismerhetőségének sérelmét is jelenti, mert az „állampolgárnak nincs pontos tudomása arról, milyen jogszabály-tervezetek vannak éppen előkészületben”. Az ugyanezen alkotmányos rendelkezésben szereplő véleménynyilvánításhoz való jog is sérül az indítványozó szerint azáltal, hogy az állampolgárt megfosztják attól, hogy a véleményét a tervezettel kapcsolatban kialakíthassa. Emellett a Jsmtv. meghozatalának módja – „a tervezetnek a nyilvánosság előli visszatartása” – az Európai Emberi Jogi Egyezmény [az 1993. évi XXXI. törvény által kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény] (a továbbiakban: Egyezmény) 10. Cikkének 2. pontjával is ellentétes, ezért az az Alkotmány 7. § (1) bekezdését sérti.
Az indítványozó emellett a fent kifejtettekhez hasonló indokokból véli a jogbiztonság követelményébe, a véleménynyilvánítás szabadságába és a nemzetközi jogba ütközőnek, hogy a Jsmtv. elfogadása során a jogalkotó megsértette az Eitv. 9. § (1) bekezdés c) pontját (a honlapon közzé kell tenni az előterjesztéseket vagy szakmai indokolásokat), az Eitv. 9. § (2) bekezdését (ha egy törvénytervezet más törvény rendelkezéseinek legalább egyötöd terjedelmű módosítására irányul, a módosítani kívánt törvényt a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni), az Eitv. 7. §-át (közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke). Az indítványozó úgy vélte, hogy a Jsmtv. előkészítése során nem biztosították azt sem, hogy a jogszabálytervezet szövegére vonatkozóan bárki véleményt nyilváníthasson (Eitv. 10. §).
2. Emellett az indítványozó magának az Eitv. 9. § (3) bekezdésének b) pontját és a 9. § (4) bekezdését – a Jsmtv. fenti támadott rendelkezéseitől függetlenül – külön is az Alkotmány véleménynyilvánítási szabadságot biztosító 61. § (1) bekezdésébe ütközőnek vélte, ezért annak megsemmisítését kérte. Azzal érvelt, hogy az Eitv. e rendelkezései indokolatlanul korlátozzák a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, mivel „a közérdekű adatok közzétételének hiánya nem indokolható meg az ország pénzügyi vagy gazdasági helyzetével”.
II.
Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.”
„61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontját az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével összefüggésben a 901/B/2006. AB határozatban (a továbbiakban: Abh1.) már vizsgálta. Ennek során megállapította: a közérdekű adatokat nem feltétlenül elektronikus formában kell hozzáférhetővé tenni: az elektronikus közzététel csak megkönnyíti a közérdekű adatok megismerését, de a nyilvánosságra hozatal más formája is eleget tesz az információszabadság követelményének. A közérdekű adatok más módon történő megismerését a támadott rendelkezés nem zárja ki, s e lehetőséget nem is korlátozza. Az Alkotmánybíróság ezen indokokra alapított határozatában kimondta, hogy az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontjával összefüggésben a közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelme nem állapítható meg. (a továbbiakban: Abh1., ABH 2007, 2057, 2065.) Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABK 2009. január, 3.) 31. § c) pontja alapján „ítélt dolog” címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetőleg alkotmányos elvére hivatkozva kéri az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását.
Az Alkotmánybíróság az Ügyrend hivatkozott 31. § c) pontja alapján megállapította, hogy az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében res iudicata esete áll fenn, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást ebben a vonatkozásban megszüntette.
2. Az Alkotmánybíróság az Eitv. 9. § (4) bekezdése alkotmányosságát a 411/B/2008. AB határozatában vizsgálta meg. Ebben megállapította, hogy az indítvány által érintett Eitv. 9. § (4) bekezdése a közérdekű adatok elektronikus formában történő közzétételével kapcsolatosan rendelkezik, de az elektronikus közzétételi kötelezettséget nem teszi általánossá. Kimondta, hogy e jogszabály sem korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, ezért e rendelkezése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt is elutasította.
Az Alkotmánybíróság az Ügyrend fentiekben hivatkozott 31. § c) pontja alapján megállapította, hogy az Eitv. 9. § (4) bekezdése tekintetében szintén res iudicata esete áll fenn, ezért az eljárást szintén megszüntette.
3. Ezt követően az Alkotmánybíróság azt vizsgálta meg, hogy a Jsmtv. előkészítésének módja megsértette-e az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 7. §-ának (1) bekezdését és 61. § (1) bekezdését az indítványozó által hivatkozott indokok alapján.
3.1. Az Abh1.-ben az Alkotmánybíróság több jogszabály közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról döntött. E jogszabályok közjogi érvénytelenségét – jelen indítványhoz hasonlóan – az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével és a 61. § (1) bekezdésével összefüggésben vizsgálta. Bár a Jsmtv. közjogi érvénytelenségét az Alkotmánybíróság az Abh1.-ben nem vizsgálta, ezért res iudicata-ról nem lehet szó, azonban az Abh1.-ben kifejtett indokolást – az indítvány tartalmi azonossága miatt [Eitv. 9. § (1)–(2) bekezdése, valamint 10. § (1)–(2) bekezdése ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével és 61. § (1) bekezdésével] – az Alkotmánybíróság jelen ügyben is irányadónak tekinti.
Eszerint az Alkotmánybíróság „elvi jelleggel a 39/1999. (XII. 21.) AB határozatában megállapította, hogy a törvényalkotási folyamat egyes eljárási szabályainak betartása a törvény érvényességének az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető jogállami követelménye. Ezért az Alkotmánybíróság megsemmisíti a jogszabályt, ha a jogalkotási eljárás során olyan súlyos eljárási szabálytalanságot követtek el, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségét idézte elő, illetőleg, amely másként nem orvosolható, mint a jogszabály megsemmisítésével. [3/1997. (I. 22.) AB határozat, ABH 1997, 33, 39–40.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 332, 345.] (ABH 1999, 325, 349.)
Az Eitv.-nek az indítványozó által hivatkozott rendelkezései a jogszabályt előkészítő miniszter által készített tervezeteknek a szerv honlapján történő elektronikus közzétételét írják elő. E törvényi kötelezettség elmulasztása miatt kérte az indítványozó az általa felsorolt jogszabályok alkotmányellenességének megállapítását.
Az Eitv. szerinti elektronikus közzétételi kötelezettség egy törvényi kötelezettség. E kötelezettség teljesítésére az Eitv.-ben megjelölt adatfelelős, illetve adatközlő köteles. A jogszabály-tervezetek elektronikus közzétételére vonatkozó kötelezettség célja a jogi szabályozás sokoldalú megalapozása és ezzel összefüggésben az önkéntes jogkövetés elősegítése. Ennek érdekében a jogszabály-előkészítő köteles biztosítani azt, hogy bárki véleményt nyilváníthasson, illetve javaslatokat tehessen a jogszabályok tervezetével kapcsolatban. Az Eitv. szerinti elektronikus közzétételre vonatkozó előírások mindazonáltal nem a jogalkotási eljárás rendjét szabályozzák, nem tartoznak a jogalkotási folyamat eljárási szabályai körébe. Ebből következően az elektronikus közzététel elmulasztása nem tekinthető jogalkotási eljárási szabálytalanságnak. E – jogalkotási eljárási szabálytalanságnak nem minősíthető – törvénysértés nyilvánvalóan nem vezethet az indítványozó által támadott jogszabályok közjogi érvénytelenségének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével összefüggésben történő megállapításához.
Az indítványozó a támadott jogszabályok előkészítője által elkövetett törvénysértést kifogásolta, de a támadott jogszabályok tartalmának alkotmányellenességére nem hivatkozott. Kizárólag a jogszabály-előkészítő miniszter Eitv. szerinti közzétételi kötelezettségének elmulasztása miatt nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az indítványban felsorolt jogszabályok ellentétesek lennének az Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítási és információszabadsággal.
Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította” (Abh1., ABH 2007, 2057, 2063–2064.).
Ugyanezen megállapítások irányadóak az Eitv. 7. § (1) bekezdése szerinti, az informatikáért felelős miniszter által működtetett központi elektronikus jegyzék alkotmányossági megítélésére is, hiszen az indítványozó ebben a vonatkozásban is kizárólag a támadott jogszabályok előkészítője által elkövetett törvénysértést kifogásolta, de a támadott jogszabályok tartalmának alkotmányellenességét nem állította. A jogszabály-előkészítés során előforduló esetleges mulasztások – jelen ügyben az indítványozó szerint az, hogy a központi elektronikus jegyzékben sem szerepelt a törvény tervezetének szövege – e tekintetben sem eredményezik a jogszabály közjogi érvénytelenségét.
Az Alkotmánybíróság az ismertetett gyakorlata alapján megállapította, hogy a Jsmtv. előkészítése során előforduló és az indítványozó által feltárt hiányosságok nem vezetnek közjogi érvénytelenséghez, ezért az Alkotmánybíróság az indítványokat ebben a vonatkozásban elutasította.
3.2. Végül az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a Jsmtv. előkészítésének módja az Egyezmény 10. Cikkének 2. pontját sérti, azaz nemzetközi szerződésbe ütközés miatt alkotmánysértő. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § c) pontjában és 44. §-ában foglalt nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát kizárólag az Abtv. 21. § (3) bekezdésében megjelölt szervek, vagy személyek indítványára végezheti el. Arra tekintettel, hogy az indítványozó nem tartozik az Abtv. 21. § (3) bekezdésében megjelölt szervek, illetve személyek közé, az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § c) pontja alapján a nem jogosulttól származó indítványt visszautasította.
Budapest, 2010. április 26.
|
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
|
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás