425/D/2008. AB határozat
425/D//2008. AB határozat*
2009.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
1. Az Alkotmánybíróság a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény 1. § (1) bekezdése „az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO)”, 4. §-a „a NATO” és a 4. §-a a) pontja „NATO” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság Kormánya és a NATO között Brüsszelben, 1994. július 5-én aláírt Biztonsági Megállapodás és az annak mellékletét képező Ügyvezetési Szabályzat megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1999. évi V. törvény egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó – hivatkozással a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.969/2007/8. számú jogerős ítéletére – alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben kezdeményezte a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: NBFtv.) 1. § (1) bekezdése „az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO)”, 4. §-a „a NATO” és a 4. §-a a) pontja „NATO” szövegrésze, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és a NATO között Brüsszelben, 1994. július 5-én aláírt Biztonsági Megállapodás és az annak mellékletét képező Ügyvezetési Szabályzat megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1999. évi V. törvény (a továbbiakban: NMtv1.) egésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. A Fővárosi Ítélőtábla közérdekű adatok kiadása iránt indított perben járt el, amelyben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit.
Az indítványozó szerint az NBFtv. megjelölt rendelkezéseinek a támadott szövegrészei az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, a 8. § (2) bekezdésébe, valamint a 61. § (1) bekezdésébe ütköznek. Érvelése szerint a bíróság ítélete indokolását a támadott rendelkezésekben nevesített NATO Biztonsági Szabályzatában (a továbbiakban: NBSz.) foglaltakra alapította, ugyanakkor ennek szövege – állítása szerint – „semmilyen hivatalos formában” nem került közlésre, „ellentétben például az Európai Unió Tanácsa Biztonsági Szabályzatával, amelynek angol nyelvű szövegét” az Európai Közösségek Hivatalos Lapjából meg lehet ismerni. Az indítványozó megítélése szerint az NBSz. normái állampolgárok jogait és kötelezettségeit érintik, s minthogy a tartalmuk nem megismerhető, ezzel sérül az Alkotmányban kimondott jogállamiság, jogbiztonság elve, a közérdekű adatok megismerhetőségéhez való elv, valamint az alapvető jog lényeges tartalma korlátozásának a tilalma. Az indítványozó vélekedése szerint a jogalkalmazó (így a bíróság) számára az egyébként nem megismerhető NBSz. alkalmazását az NBFtv.-nek az NBSz.-re utaló támadott szövegrészei teszik lehetővé és kötelezővé, ezért ez utóbbiak alkotmányellenesek. Megjegyzi az indítványozó, hogy keresete többek között éppen az NBSz. és mellékleteinek megismerésére irányult.
Alkotmányjogi panaszában az indítványozó az NMtv1. egésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését arra hivatkozással kérte, hogy az ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla elutasította azt a fellebbezését, amely a NMtv1. elsőfokú bíróság általi alkalmazását támadta. Vélekedése szerint az NMtv1.-gyel kihirdetett Megállapodás a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Együttműködési Tanács-beli és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO) aláírt – a 66/1994. (XII. 15.) OGY határozattal megerősített – „Békepartnerség” Keretdokumentumában foglalt programban való tagsága, az ennek keretében folyó biztonságpolitikát érintő tanácskozások és a jelentős számú békepartnerségi hadgyakorlatban folytatott tevékenységek által szükségessé tett, a szervezet és Magyarország között, az együttműködés keretében egymáshoz eljuttatott minősített információk védelmét szolgálta. Magyarországnak a NATO-hoz való csatlakozásával a békepartneri viszony megszűnt, a tagsággal járó új információbiztonsági követelményeket az információ biztonságáról szóló, Brüsszelben, 1997. március 6-án kelt NATO Megállapodás megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 2000. évi IV. törvény (a továbbiakban: NMtv2.) tartalmazza. Minthogy az NMtv1. hatályon kívül helyezésére nem került sor, az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe és – közvetetten – a 61. § (1) bekezdésébe ütközőnek tartja azt, hogy jelenleg két törvény „azonos tárgykörben eltérő kötelezettségeket” állapít meg a Magyar Köztársaság számára.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
2. Az NBFtv. indítvánnyal támadott rendelkezései:
„1. § (1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), a Nyugat-európai Unió (a továbbiakban: NYEU), az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság, valamint az EURATOM (a továbbiakban együtt: EU) Biztonsági Szabályzataiban előírt követelmények érvényesítéséért felelős, a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretében működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szervezet.”
„4. § A Felügyelet ellátja a NATO, a NYEU és az EU vonatkozó Biztonsági Szabályzataiban (a továbbiakban együtt: Biztonsági Szabályzat) a nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt feladatokat, így különösen:
a) gondoskodik a NATO, NYEU és az EU minősített információk (a továbbiakban együtt: minősített információk) Biztonsági Szabályzatban előírt kezelésének fenntartásáról, a minősített információk védelmére vonatkozó intézkedések Biztonsági Szabályzattal történő összhangjáról, azok érvényesüléséről, valamint a szükséges ellenőrzések elvégeztetéséről,
(…)”
III.
Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek.
1.1. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése kimondja: Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozónak a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét 2008. február 11-én kézbesítették, és indítványa 2008. április 11. napján, azaz 60 napon belül érkezett az Alkotmánybíróságra.
1.2. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint alkotmányjogi panasz keretében kizárólag azokat a jogszabályokat vizsgálhatja, amelyeknek a jogerős határozatban történő alkalmazása során az indítványozó vélt jogsérelme bekövetkezett, ezért az alkotmányjogi panasz tárgya kizárólag a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében alkalmazott jogszabályi rendelkezések lehetnek. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó által támadott egyik jogszabály – az NMtv1. – a jogerős ítéletben kizárólag az elsőfokú bírósági ítélet ismertetésekor kerül megemlítésre, az ítélet rendelkező részét alátámasztó indokolás egyáltalán nem is tartalmazza. Így tehát az NMtv1. alkalmazására nem került sor és ezért az állított jogsérelem bekövetkezése a jelen jogerős ítélet összefüggésében nem merül fel.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt ebben a részében az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § e) pontja alapján visszautasította.
2. Ezt követően az Alkotmánybíróság megvizsgálta az NBFtv. támadott szövegrészeiben nevesített NBSz.-szel szembeni indítványozói kifogásokat, amelyek alapja az, hogy – az indítványozó szerint – az NBSz. szövege nem megismerhető.
Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az NBFtv. elfogadásakor annak indokolása szerint a jogalkotó NBSz. alatt a NATO CM (55) 15 Szabályzatot értette, amelyet 2002. június 17-i hatállyal a Security within the North Atlantic Treaty Organisation (NATO) című, C-M(2002)49. sz. dokumentummal elfogadott új Biztonsági Szabályzat váltott fel, és jelenleg is ez utóbbi van hatályban a NATO szervezetére nézve. Az NBSz. nem-minősített („unclassified”) dokumentumnak minősül A 2004. augusztus 17-én keltezett PO(2004)0102 – AS1. számú és annak nyomán meghozott 2004. szeptember 10-én keltezett PDN(2004)0001. számú NATO dokumentum tanúsága szerint az Észak-atlanti Tanács jóváhagyta többek között az NBSz. és a hozzátartozó AC/35–D/2002. sz. információbiztonsági irányelv nyilvánosságra hozatalát. A vizsgálat során az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy 2006. augusztus 1-jén (azaz a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének meghozatalát megelőzően) a IV-NBF/1/354–1/2006. szám alatt kiadott levélben a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke arról értesítette az indítványozó képviselőjét, hogy e-mailben részére már megküldte az NBSz. szövegét angol nyelven és egyébként ez a szöveg letölthető a Nemzeti Biztonsági Felügyelet honlapjáról (www.nbf.hu). (A kapott hivatalos tájékoztatás szerint az NBSz. szövegének letöltésére 2006 óta –azaz az alkotmányjogi panasz benyújtását jóval megelőző időpont óta – van lehetőség.) Az NBSz. 7 mellékletből („A” melléklet: Információbiztonsági megállapodás a NATO részes felei között; „B” melléklet: A biztonság alapelvei; „C” melléklet: Személyre szóló biztonsági átvilágítás; „D” melléklet: Műszaki biztonság; „E” melléklet: Információbiztonság; „F” melléklet: Informatikai biztonság; „G” melléklet: Iparbiztonság) és glosszáriumból áll. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy az NBSz. „A” mellékletét – tagállamok közötti megállapodásról lévén szó – az NMtv2. hirdette ki, a többi mellékletének szövege a NATO egyik hivatalos nyelvén, angol nyelven megismerhető, akárcsak az Európai Unió Biztonsági Szabályzata.
Fentiek értelmében nem helytálló az indítványozó azon állítása, miszerint az NBFtv. támadott szövegrészeiben nevesített NBSz. szövege nem megismerhető, következésképpen az alkotmányjogi panaszban állított alkotmánysérelem fel sem merülhet.
Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság elutasította az NBFtv. megjelölt rendelkezései támadott szövegrészei alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Budapest, 2009. október 27.
|
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
|
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás