2008. évi XLV. törvény
2008. évi XLV. törvény
az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról1
KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Általános rendelkezések
1. § (1) Az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban (a továbbiakban: eljárás) azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók.
(2) A közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú.
Tárgyi hatály
2. § E fejezet rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – azokban az egyéb közjegyzői eljárásokban is alkalmazni kell, melyeket az adott eljárást szabályozó jogszabály közjegyzői nemperes eljárásnak minősít.
Kizárás
3. § (1) A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el.
(2) Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara) elnöke dönt, feltéve, hogy az eljárás lefolytatására a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül másik közjegyző kijelölhető.
(3) Ha a területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül másik közjegyző nem jelölhető ki, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) elnöke dönt.
(4)2 Ha
a) a területi kamara vagy az országos kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy
b) a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, és a kizárásához a közjegyző nem járult hozzá,
a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság nemperes eljárásban határoz.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a területi vagy az országos kamara elnöke a döntését – a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt – megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak.
(6) A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(7) Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró közjegyző kijelölése végett megküldi a területi vagy az országos kamara elnökének; az eljáró közjegyzőt – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a területi, illetve az országos kamara elnöke jelöli ki.
(8) A területi, illetve az országos kamara elnökének e § szerinti döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Illetékesség
4. § (1) Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van.
(2) Belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
(3) Ha a kérelmező jogi személy, az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye van. Székhelynek kétség esetében a központi ügyintézés helyét kell tekinteni.
(4)3 Ha a kérelmező jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye és a központi ügyintézés helye is külföldön van, az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
(5) Ha a kérelmező jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy olyan, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet törvény jogképesnek nyilvánít, a közjegyző illetékességének megállapítására a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A közjegyző eljárása illetékességi területén kívül
5. § (1) A közjegyző csak a saját illetékességi területén elvégezhető eljárási cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül.
(2) A közjegyző az illetékességi területén kívül elvégezendő eljárási cselekményeket megkeresés útján foganatosítja.
(3) A közjegyzőnek az (1) bekezdés megsértésével végzett eljárási cselekménye érvénytelen.
A közjegyzői eljárás lefolytatására irányuló kérelem
6. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,
b) a kérelem előterjesztésének indokait,
c) a rövid tényállást,
d) az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat,
e) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét).
(2) A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet mondani.
7. § (1)4 A közjegyző – a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül – felhívja a kérelmezőt, hogy az eljárás lefolytatásának külön jogszabályban meghatározott közjegyzői munkadíját és a költségtérítését, valamint a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget előlegként fizesse meg.
(2) A kérelem jegyzőkönyvbe mondása esetén a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetnie.
(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti költség megfizetését elmulasztja, a közjegyző – a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül – a kérelmet indokolt végzéssel elutasítja.
8. § (1) Az eljárásban költségmentességnek és költségfeljegyzésnek nincs helye.
(2) A közjegyző az általa felszámított munkadíját és költségtérítését a külön jogszabály szerinti díjjegyzékben állapítja meg.
(3) A fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét külön jogszabályban meghatározott módon kifogásolhatja.
Bizonyítás
9. §5 (1) Nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha
a) elvégzéséhez személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés foganatosítása lenne szükséges;
b) lefolytatása a kérelmezőtől eltérő személy számára orvosszakértői vizsgálat vagy más, személyi szabadságát korlátozó, illetve testi épségének sérelmével járó vizsgálat tűrését tenné szükségessé, és a kérelmező nem rendelkezik e személy arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta e kötelezettség teljesítését;
c) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges, és ezzel a – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – hozzájárulással a kérelmező nem rendelkezik;
d) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy birtokában lévő okirat vagy dolog (a továbbiakban: szemletárgy) megfigyelése, vizsgálata szükséges, és a kérelmező nem rendelkezik a szemletárgy birtokosának arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta a szemletárgy felmutatását, megfigyelésének, vizsgálatának lehetővé tételét.
(2) A közjegyző kérelemre felhívhatja a kérelmezőtől eltérő személyt az (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt nyilatkozat megtételére.
(3) Ha a kérelmezőtől eltérő személy az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti nyilatkozatot nem tette meg, vagy a közjegyző felhívására nem nyilatkozott, vagy a nyilatkozat beszerzését a közjegyző eredménytelenül kísérelte meg, és az eljárás más módon nem folytatható le, a közjegyző a bizonyítás lefolytatására irányuló kérelmet elutasítja.
(4) Ha a bizonyítás lefolytatásához elegendő a szemletárgynak a közjegyző előtti felmutatása, a közjegyző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hozzájárulás hiányában is maga elé idézheti a szemletárgy birtokosát, ebben az esetben azonban az idézésre meg nem jelenő, vagy engedély nélkül eltávozó szemletárgy birtokosával szemben kényszerintézkedés foganatosításának nincs helye, és úgy kell eljárni, mintha a szemletárgy birtokosa a hozzájárulását kifejezetten megtagadta volna.
Hiánypótlás, kérelem elutasítása hiánypótlás nélkül
10. § A közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül
a) a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel elutasítja, ha a kérelemből megállapítható, hogy az eljárás lefolytatásának nincs helye,
b) felhívja a feleket a hiányok pótlására, ha a kérelem hiányos.
Az eljárás megszüntetése
11. §6 (1) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha
a) a bizonyítást nem lehetett lefolytatni,
b) a kérelmezőtől eltérő személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, vagy
c) a kérelmezőtől eltérő személy a bizonyítás lefolytatásához adott hozzájárulását visszavonta,
és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges.
(2) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a kérelmező a 7. § szerinti előlegezési kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el, vagy a közjegyzőnek kérelmet már a 7. § (3) bekezdése szerint el kellett volna utasítania.
Egyéb eljárási szabályok
12. § (1) Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.
(2)7 Ha a közjegyző az eljárás során pénzt vesz át, annak kezelésére a bizalmi őrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket azonos számlán kezeli, és a pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a pénzösszeg kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt.
(3)8 Ha a fél a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezi bizalmi őrzésbe, annak kifizetésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp. szabályait kell alkalmazni.
(4) Az eljárás lefolytatásának hivatalból is helye lehet.
A közjegyző határozata
13. § (1) A közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata (a továbbiakban: határozat) a jogorvoslat szempontjából a helyi bíróság végzésével azonos hatályú.
(2) A határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a megyei bírósághoz kell címezni.
14. § Ha a határozat több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a határozat rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek (pl. ingatlanügyi hatóság, pénzügyi intézmény) vagy egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a határozatnak csak az adott személyre, és vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges.
Az adatok védelme, iratkezelési szabályok
15. § (1) Az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak.
(2) A közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha a jogszabályban előírt adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget.
EGYES ELJÁRÁSOK
Utaló rendelkezés
16. § E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A közjegyző előtti előzetes bizonyítás
17. § (1) Előzetes bizonyításnak van helye
a)9 a Pp. 207. §-ában szabályozott esetekben, továbbá akkor
b) ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez – különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához – jogi érdeke fűződik.
(2) Nincs helye előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban.
(3)10 Ha az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, a 24–27/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az eljárásban ellenfél is részt vesz, a 27. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 27/A. §-ban a kérelmező alatt az ellenfelet is érteni kell.
18. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.
19. § (1) Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat,
b) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak helye van,
c) az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges,
d)11 a 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát.
(2) Azt, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállnak, valószínűsíteni kell.
(3)12 A 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfélnek a 9. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott nyilatkozatára a bizonyítás lefolytatásához nincs szükség; ha pedig a kérelmező arra hivatkozik, hogy az ellenfél ismeretlen, ezt valószínűsítenie kell.
(4)13 A kérelmező által megjelölt ellenfelet az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem kell meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy a meghallgatás az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását veszélyeztetné. Ha a közjegyző az ellenfél meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenféllel csak az előzetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az előzetes bizonyítás foganatosítását nem akadályozza.
20. § (1) Ha az előzetes bizonyítást – a bizonyítani kívánt tény vagy állapot jellege miatt – haladéktalanul el kell végezni, de ez a közjegyző hivatali idejében, az egyéb ügyek intézése miatti akadályoztatása folytán nem lehetséges, a közjegyző erről haladéktalanul értesíti a területi kamarát.
(2) A területi kamara a közjegyző értesítését követően haladéktalanul másik közjegyzőt rendel ki az eljárás lefolytatására.
Az igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban
21. § (1) Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő (e címben a továbbiakban: szakértő) kirendelése kérhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a közjegyző elutasítja, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel.
(3)14 A szakértő kirendelésére irányuló eljárásban – a szakértő kirendelése tárgyában – bizonyításnak nincs helye.
(4)15 Ha a szakvélemény elkészítéséhez a kérelmezőtől eltérő személynek a 9. § (1) bekezdésének b)–d) pontja szerinti nyilatkozata szükséges, a közjegyző kérelemre felhívhatja a harmadik személyt e nyilatkozat megtételére.
22. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található.
23. § (1)16 Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét,
b) azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.
(2)17 Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell.
24. §18 A közjegyző a 7. § megfelelő alkalmazásával felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeget helyezze bizalmi őrzésbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a közjegyző a 7. § (3) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával a kérelmet elutasítja, illetve az eljárást megszünteti.
25. § (1) A közjegyző a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható.
(2)19 A kirendelésre kerülő szakértő személyéről – a fél meghallgatása nélkül – a közjegyző dönt.
26. § (1) A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő – határidő lejárta előtt előterjesztett – kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
(2) A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni.
27. § (1) A közjegyző a szakértő díját – a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével – a szakvélemény beérkeztét követően, legkésőbb 15 napon belül végzéssel megállapítja.
(2)20 Ha az (1) bekezdés szerinti végzéssel megállapított összeget a kérelmező által bizalmi őrzésbe helyezett összeg nem fedezi, a közjegyző az (1) bekezdés szerinti végzésben kötelezi a kérelmezőt a még szükséges összeg bizalmi őrzésbe helyezésére.
(3) A közjegyző a szakvéleményt a kérelmezőnek csak a szakértő költségeinek fedezésére szükséges teljes összeg bizalmi őrzésbe helyezését követően küldi meg.
(4) A szakértő díját megállapító végzés ellen a kérelmező és a szakértő fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.
(5) A közjegyző a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak a szakértő részére történő kifizetése iránt. A szakértői díj kifizetésére a szakértői díj kifizetését szabályozó jogszabály rendelkezései megfelelően irányadóak.
27/A. §21 A közjegyző a szakértői véleményt a kérelmezőn kívül kizárólag bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére küldheti meg, ha a megkereső törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelölte annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Ezek a szabályok alkalmazandók a szakértői véleménybe való betekintés engedélyezésére is.
Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása
28. § (1) Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítását a közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, és az kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel.
(2) Ezen alcímben értékpapír: a nyomdai úton előállított olyan értékpapír, amely kiállítójának (kibocsátójának) székhelye Magyarországon van.
29. § Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
30. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) az értékpapír kiállítójának (kibocsátójának) nevét, székhelyét,
b) az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, az általa megtestesített jogot, követelést, és ha rendelkezésére áll, az értékpapír ISIN-azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát).
(2) A kérelemhez csatolni kell az értékpapír másolatát, amennyiben az rendelkezésre áll.
31. § (1) Ha nincs helye hiánypótlásra való felhívás kibocsátásának vagy a kérelem elutasításának, a közjegyző hirdetményt tesz közzé.
(2) A hirdetmény tartalmazza
a) az értékpapírra vonatkozó adatokat [a kiállító (kibocsátó) nevét, az értékpapír megnevezését, az általa megtestesített jogot vagy követelést, továbbá ha rendelkezésre áll, az értékpapír ISIN-azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát],
b)22 a felhívást az értékpapír birtokosának arról, hogy az értékpapírt a hirdetmény közzétételétől számított 6 hónap alatt mutassa be a közjegyzőnél, vagy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelentse be a közjegyzőnek, mert ellenkező esetben az értékpapírt a közjegyző semmissé fogja nyilvánítani,
c) a hirdetményt közzétevő közjegyző nevét, székhelyét és irodájának címét, valamint a közjegyzői ügy számát.
(3) A hirdetményt 6 hónapra közzé kell tenni. A közjegyző a hirdetményt megküldi az országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény közzétételéről.
(4) Az országos kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan elérhető, nyilvános, díjmentesen megtekinthető elektronikus nyilvántartást működtet, melyben a hirdetmény a közzététele időpontjának megjelölésével együtt jelenik meg.
(5)23 A közjegyző a hirdetmény közzétételéről a kérelmezőt, az értékpapír kiállítóját (kibocsátóját), a központi értéktárat és az eljárásban fellépett egyéb érdekeltet is értesíti.
32. § A közjegyző a kérelmet a hirdetmény közzététele nélkül elutasítja, ha
a) az értékpapír semmissé nyilvánítása iránt már eljárás van folyamatban,
b) az értékpapír semmissé nyilvánítása nem tartozik közjegyzői hatáskörbe,
c)24 a kérelem nem tartalmazza a semmissé nyilvánítani kért értékpapírnak az egyedi azonosításra alkalmas megjelöléséhez szükséges adatait,
d)25 a kérelmező ilyen kérelem előterjesztésére nem jogosult, vagy
e)26 az eljárás lefolytatásának egyéb, el nem hárítható akadálya van.
33. § Ha az értékpapír semmissé nyilvánítására irányuló kérelemmel együttesen vagy utóbb kérik, a közjegyző felhívja az értékpapír alapján kifizetésre kötelezett személyt vagy szervezetet, hogy további rendelkezésig az értékpapír alapján kifizetést ne teljesítsen, illetőleg, hogy az időközben esedékessé váló összeget helyezze bírói letétbe.
34. § (1)27 Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt bemutatják, vagy a magát az értékpapír birtokosaként megjelölő személy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelent be, a közjegyző az eljárást megszünteti, a kifizetés tilalmáról és a bírói letétbe helyezésről szóló felhívását – a körülményekhez képest azonnali hatállyal vagy legfeljebb harminc napi határidővel – visszavonja.
(2) Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt nem mutatták be, és annak hollétére vonatkozó adatot sem jelentettek be, a közjegyző az értékpapírt semmissé nyilvánítja.
(3) Az értékpapír hollétére vonatkozó adat bejelentésének minősül az is, ha
a) a kiállító írásban nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt az őrizetében tartja,
b) a letétkezelő, a letéti őrző, és a befektetési szolgáltatásra jogosult írásban nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt a tevékenysége körében az őrizetében tartja.
(4) A közjegyző az e § alapján hozott végzéseit közli a kérelmezővel, az értékpapír kiállítójával, a központi értéktárral és az egyéb érdekelttel.
(5)28 A közjegyző értékpapírt semmissé nyilvánító jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek.
35. § A semmissé nyilvánított értékpapírral a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést érvényesíteni nem lehet.
36. § Ezen alcím rendelkezéseit
a) a váltó és csekk semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell szállítani,
b) az okiratok semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidő egy hónapra leszállítható,
c)29 az állam által kibocsátott, névre szóló, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény 338/B. § (7) bekezdése szerinti negatív rendeleti záradékkal ellátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell szállítani abban az esetben, amennyiben az eljárást az értékpapír első tulajdonosa, továbbá engedményezés esetén az első tulajdonos és az engedményes közösen kezdeményezi.
A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése30
36/A. §31 (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha
a) azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik,
b) egyik bejegyzett élettársnak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, és
c) a bejegyzett élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.
(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti közokirat elkészítésére az a közjegyző is jogosult, aki a bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti.
(3) Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének, ha
a) a bejegyzett élettársak bármelyike cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy
b) a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése megállapításának lenne helye.
(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére a házasság felbontására vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.
(5) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásban bizonyításnak és igazolásnak nincs helye.
(6) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatására – a felek választása szerint – az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Ha a kérelem előterjesztésekor a feleknek nincs belföldi lakóhelye, az eljárást a bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvi nyilvántartásba bejegyző anyakönyvvezető illetékességi területe szerint illetékes közjegyző folytatja le.
36/B. §32 (1) A közjegyző a feleket a kérelem beérkezésétől vagy a hiányok pótlásától számított 30 napon belül személyesen meghallgatja, kivéve, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.
(2) A közjegyző a személyesen megjelent feleket a kérelmükről, megállapodásukról és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról meghallgatja.
(3) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt közös kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell a 36/A. § (1) bekezdésben meghatározott kérdésekről, a közjegyző illetékességét megalapozó okról, és csatolni kell a kérelemhez a 36/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kérdésekről szóló megállapodásukat.
(4) Ha a bejegyzett élettársi közös vagyont képező ingóságok megosztása a kérelem előterjesztésének időpontjában már megtörtént, a kérelemben elegendő ennek tényéről nyilatkozni.
(5) A meghallgatás egy alkalommal legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha bármelyik fél azt legkésőbb a meghallgatáson kéri.
(6) Ha a meghallgatáson – a halasztás esetét kivéve – bármelyik fél személyesen nem jelenik meg, a közjegyző az eljárást megszünteti.
36/C. §33 (1) Ha a közjegyző a feleknek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartásról, a közös lakás használatáról, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezségét jóváhagyta, a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti.
(2) Ha az egyezség nem hagyható jóvá, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja, és a kérelmet elutasítja. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha megállapítható, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszüntetésének feltételei nem állnak fenn.
36/D. §34 (1) A felek – eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban viselik az eljárás költségeit, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeket pedig mindegyik fél maga viseli.
(2) A közjegyző a felek kérelmére az eljárást befejező végzésében rendelkezik az eljárásért fizetendő – a közjegyzői díjon és költségtérítésen kívüli egyéb – eljárási költségekről.
(3) A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú. A végzések ellen nincs helye felülvizsgálati kérelemnek.
(4) A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést öt munkanapon belül megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek.
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése35
36/E. §36 (1) Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (a továbbiakban: élettársi nyilvántartás) az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából tartalmazza
a) két, nem cselekvőképtelen nagykorú kérelmező által közjegyző előtt közösen tett azon nyilatkozatot, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban (a továbbiakban: élettársi kapcsolat) élnek, és
b) legalább az egyik kérelmezőnek a közjegyző előtt tett azon nyilatkozatát, hogy már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel.
(2) Az élettársi nyilvántartás igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkozata az élettársi nyilvántartásban szerepel. Az élettársi nyilvántartás nem igazolja az élettársi kapcsolat fennállását, ha
a) az élettárs utóbb tett, az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatát az élettársi nyilvántartásba bejegyezték,
b) az élettársak egyike meghalt vagy
c) az élettársak bármelyike utóbb házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.
(3) Az élettársi nyilvántartásba újabb, az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat nem jegyezhető be, amíg a korábban nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat fennállását az élettársi nyilvántartás igazolja.
(4) Az élettársi nyilvántartás tartalma:
a) a kérelmezők
aa) családi és utóneve,
ab) születési családi és utóneve,
ac) születési helye és ideje,
ad) anyjának születési családi és utóneve,
ae) állampolgársága,
b) az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat,
c) nyilatkozat arról, hogy az élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettársi kapcsolat már nem áll fenn,
d) az az időpont, amikor az anyakönyvi bejegyzés szerint a nyilvántartásba bejegyzett élettársi kapcsolat a kérelmezők bármelyikének házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata vagy halála miatt megszűnt,
e) a nyilatkozatot a nyilvántartásba bejegyző közjegyző neve, székhelye és a bejegyzésről szóló végzés ügyszáma.
(5)37
(6)38 Az élettársi nyilvántartás közhitelesen tartalmazza az élettársaknak a (4) bekezdés b)–e) pontjaiban foglalt adatait.
(7) Az élettársi nyilvántartás az adatokat az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének időpontjától számított 100 évig tartalmazza.
(8) Az élettársi nyilvántartás adatait a közjegyző és az országos kamara kezeli. Az országos kamara működteti a nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló, folyamatosan a felhasználók rendelkezésére álló informatikai alkalmazást. Az országos kamara a (4) bekezdés a) pontjában foglalt adatokban bekövetkezett változásokat és a (4) bekezdés d) pontjában foglalt adatokat a nyilvántartásban átvezeti, e célból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervtől elektronikus úton adatot igényelhet.
36/F. §39 (1) A nyilatkozat felvételére irányuló eljárás élettársak közös kérelemre vagy az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat esetén bármelyik élettárs kérelmére indul. Közös kérelem esetén a közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.
(2) A közjegyző az élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozat megtétele előtt – az általános kioktatási kötelezettsége keretében – az élettársat arról is tájékoztatja, hogy mi tekintendő élettársi kapcsolatnak, az hogyan keletkezik, hogyan szűnik meg és milyen családjogi, vagyonjogi és öröklési jogi következményekkel jár.
(3) Élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A közjegyző a kérelmező személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával győződik meg.
(4) A közjegyzőnek az élettársi nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló végzése tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzésre kerülő adatokat is; a jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének. A közjegyző az élettársi nyilvántartásba az adatokat a végzés meghozatalával egyidejűleg, a fellebbezésre tekintet nélkül jegyzi be.
(5) Ha a közjegyző csak az egyik élettárs nyilatkozata alapján jegyezte be az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot, az erről szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti. Az értesítési cím megállapítása céljából a közjegyző térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közjegyző a bejegyzésről szóló határozatát kijavítja vagy kiegészíti.
(7)40 Az eljárásban bizonyításnak nincs helye.
36/G. §41 (1)42 A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki az élettársi nyilvántartásban szereplő személy számára az élettársi nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve az élettársi nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy az élettársi nyilvántartásban nem szerepel.
(2) Az országos kamara az élettársi nyilvántartásból az adatigénylésre jogosult részére szolgáltathat adatokat.
(3) Az élettársi nyilvántartásból annak a közigazgatási hatóságnak, közigazgatási szervnek, bíróságnak, ügyésznek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.
(4) Az élettársi nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít
a) az informatikai alkalmazás üzemben tartási idejéről,
b) az élettársi nyilvántartásba történő bejegyzésről a bejegyzett adat, a bejegyzés időpontja, és a bejegyzést végző feltüntetésével,
c) az élettársi nyilvántartásból történő adatigénylés teljesítéséről az adatigénylő, az adattovábbítás időpontja, az ahhoz megadott adatok és a szolgáltatott adatok megjelölésével,
d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(5) A napló adatait azok keletkezésétől számított 100 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(6) A napló adatait az országos kamara a 36/G. § (3) bekezdése szerint eljárva továbbíthatja.
(7) Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt – bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással – kifejezetten tartalmazza, az országos kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
37. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 38. §-a a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Felhatalmazó rendelkezések
38. §43 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) ha az adott illetékességi területen több közjegyző működik, rendeletben szabályozza az azonos illetékességi területen működő közjegyzők közötti ügyelosztási rendet,
b)44 rendeletben szabályozza az országos kamara és a területi kamarák ügyviteli szabályait,
c)45 rendeletben szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszüntetésének eljárására vonatkozó részletes szabályokat,
d)46 rendeletben szabályozza az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése és az abból történő adatszolgáltatás módjára vonatkozó részletes szabályokat,47
e)48 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából történő országos kamarai adatszolgáltatás ellenértékének összegére és megfizetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat.49
Átmeneti rendelkezés
39. § (1) E törvénynek az értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítására vonatkozó rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában szóló 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet szerint az elveszett értékpapír vagy okirat megsemmisítése iránt folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a törvény hatálybalépése előtt elvégzett eljárási cselekmények megtartják hatályukat és jogkövetkezményeik fennmaradnak.
(2) Ha az elveszett értékpapír vagy okirat megsemmisítése iránti eljárásban a közjegyző a törvény hatálybalépését megelőzően hirdetményt bocsátott ki, annak a hirdetmény e törvény szerinti adatait tartalmazó kivonatát a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül megküldi az országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény kivonatának közzétételéről. A hirdetmény kivonatában az értékpapír vagy okirat bemutatására nyitva álló határidő kezdő időpontjaként a hirdetmény bíróság hirdetőtábláján történő kifüggesztésének időpontját kell feltüntetni.
(3) Az elveszett értékpapír vagy okirat megsemmisítése iránti eljárásban a hirdetményi határidő 1 év.
(4) A hirdetmény kivonatának közzétételére a hirdetmény közzétételére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
Hatályukat vesztő rendelkezések
40. §50
Módosuló rendelkezések
41. §51
42. §52
A törvényt az Országgyűlés a 2008. június 9-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2008. június 27.
A 3. § (4) bekezdése a 2009: L. törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. § (4) bekezdése a 2009: L. törvény 72. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (1) bekezdése a 2009: L. törvény 72. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § a 2009: L. törvény 70. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. § a 2009: L. törvény 70. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (2) bekezdése a 2009: L. törvény 70. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (3) bekezdése a 2009: L. törvény 70. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: L. törvény 70. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (3) bekezdése a 2009: L. törvény 70. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 19. § (1) bekezdés d) pontját a 2009: L. törvény 70. § (7) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 19. § (3) bekezdését a 2009: L. törvény 70. § (8) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 19. § (4) bekezdését a 2009: L. törvény 70. § (8) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 21. § (3) bekezdése a 2009: L. törvény 72. § (8) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 21. § (4) bekezdése a 2009: L. törvény 72. § (8) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 23. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: L. törvény 70. § (9) bekezdése.
A 23. § (2) bekezdését a 2009: L. törvény 70. § (9) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti § szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 24. § a 2009: L. törvény 70. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 25. § (2) bekezdése a 2009: L. törvény 72. § (8) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 27. § (2) bekezdése a 2009: L. törvény 72. § (8) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 27/A. §-t a 2009: L. törvény 70. § (11) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 31. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: L. törvény 72. § (8) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 31. § (5) bekezdése a 2009: L. törvény 72. § (8) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32. § új c) pontját a 2009: L. törvény 70. § (12) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)–d) pont megjelölését d)–e) pontra változtatta. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32. § eredeti c) pontjának megjelölését d) pontra változtatta a 2009: L. törvény 70. § (12) bekezdése.
A 32. § eredeti d) pontjának megjelölését e) pontra változtatta a 2009: L. törvény 70. § (12) bekezdése.
A 34. § (1) bekezdése a 2009: L. törvény 72. § (8) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 34. § (5) bekezdését a 2009: L. törvény 70. § (13) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. június 30. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 36. § c) pontját a 2010: CLIX. törvény 160. §-a iktatta be.
A 36/A. §-t megelőző alcímet a 2009: XXIX. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be.
A 36/A. §-t a 2009: XXIX. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be.
A 36/B. §-t a 2009: XXIX. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be.
A 36/C. §-t a 2009: XXIX. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be.
A 36/D. §-t a 2009: XXIX. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be.
A 36/E. §-t megelőző alcímet a 2009: XXIX. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36/E. §-t a 2009: XXIX. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36/E. § (5) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 238. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 36/E. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 238. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 36/F. §-t a 2009: XXIX. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36/F. § (7) bekezdését a 2009: L. törvény 70. § (14) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 61. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 36/G. §-t a 2009: XXIX. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36/G. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 238. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § a 37. § (2) bekezdése alapján 2008. június 28-án hatályba lépett.
A 38. § b) pontja a 2009: LVI. törvény 111. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 38. § c) pontját a 2009: XXIX. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be.
A 38. § d) pontját a 2009: XXIX. törvény 9. § (4) bekezdése iktatta be.
A 38. § e) pontját a 2009: XXIX. törvény 9. § (4) bekezdése iktatta be.
A 40. §-t a 42. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 41. §-t a 42. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 42. § ugyanezen § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás