Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

461/B/2008. AB határozat

461/B/2008. AB határozat*

2011.05.31.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése, valamint 1. számú ábrája alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet 1. számú ábrája nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.


I n d o k o l á s

I.

Az Alkotmánybírósághoz három indítványt nyújtottak be, amelyekben az indítványozók a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 29. § (4) bekezdése, melléklete és 1. számú ábrája alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményezik. Az Alkotmánybíróság az indítványokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette, és egy eljárásban bírálja el.

1. Az egyik indítványozó a Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatát, valamint megsemmisítését kezdeményezi, mivel álláspontja szerint e rendelkezés gyakorlatilag eltörölte Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetében a zajgátló védőövezet kijelölésére előírt határidőt, és ezáltal olyan „helyzetet teremtett a jogalkotó”, amellyel sérül az Alkotmány 70/D. §-ában deklarált egészséghez való jog.

2. A többi indítványozóhoz hasonlóan Budapest Főváros XVII. Kerületének polgármestere – az önkormányzat képviseletében eljárva – is kérte a Korm. rendelet teljes melléklete és az ahhoz fűződő ábra megsemmisítését. Álláspontjuk szerint ez állapítja meg a repülőtérhez vezető le- és felszálló útvonalakat, amelyek részben Budapest XVII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területe felett találhatóak. Emiatt a kerület lakosainak számos alkotmányos joga sérül, nevezetesen a tulajdonhoz való jog, az egészséges környezethez való jog, az emberi méltósághoz való jog, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, valamint a szabad mozgáshoz való jog. Ezen indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet formája sem megfelelő, mivel a „felsorolt alapjogokat csak törvényben szabályozhatta volna a jogalkotó”. Az indítványozók szerint a Korm. rendelet mellékletének ábrája által sérülnek az Alkotmány 67. §-ában meghatározott gyermeki jogok is. A lakosság felsorolt alkotmányos jogai – az indítványozók álláspontja szerint – a légiforgalom miatt kialakult lég- és zajszennyezés miatt sérülnek. Az indítványozók ugyanakkor a megjelölt alkotmányos szakaszokat nem rendelték hozzá az indítvány egyes elemeihez, ezen kívül az indítványok konkrét jogszabályhoz nem kapcsolódó, alkotmányjogi problémának nem minősülő kérelmeket is tartalmaznak.

3. A Korm. rendelet mellékletében található ábra vizsgálatával összefüggésben az egyik indítványozó hivatkozott a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. Függeléke 3.1.1., 3.1.2., és 5.1.2. pontjaira is; álláspontja szerint a Korm. rendelet ábrája e pontokkal ellentétes módon került megállapításra.


II.

1. Az Alkotmány indítványokkal érintett rendelkezései:
„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
„18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”
„54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.”
„55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.”
„67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.
(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
(3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.”
„70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabbszintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”

2. A Korm. rendelet támadott rendelkezései:
„29. § (4) A (3) bekezdésben, illetve a 6. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem kell visszavonni az érvényes zajgátló védőövezet kijelöléssel nem rendelkező repülőtér üzemben tartási engedélyét, továbbá kiadható a repülőtér üzemben tartási engedélye, amennyiben a repülőtér üzemben tartója 2005. január 1-jéig kezdeményezte a légiközlekedési hatóságnál a zajgátló védőövezet kijelölését, és vállalja, hogy 2005. március 1-jéig a légiközlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából benyújtja a zajgátló védőövezetre vonatkozó, a légiközlekedési hatóság által ellenőrzési záradékkal ellátott tervekre figyelemmel kidolgozott zajvédelmi programot, és a jóváhagyott zajvédelmi programot folyamatosan végrehajtja. A zajvédelmi program kidolgozásának vagy végrehajtásának elmaradása esetében – amennyiben a zajgátló védőövezet kijelölése még nem történt meg – az üzemben tartási engedélyt vissza kell vonni.”

Átmeneti rendelkezések

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér zajgátló védőövezetének az e rendelet szerinti kijelöléséig betartandó előírások
1. A lakosság és a környezet védelme érdekében a légi járművek földön és levegőben végrehajtott manővereire vonatkozó, 3. és 4. pont szerinti zajcsökkentő repüléstechnikai eljárásokat – a repülésbiztonsági követelmények megtartása mellett – be kell tartani.
2. A 3. és 4. pontban meghatározott, a zajgátló övezetekre vonatkozó egyenértékű hangnyomásszint értékek megtartása érdekében szükséges zajcsökkentő repüléstechnikai eljárások és zajcsökkentő berendezések alkalmazását a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A rendelkezések megszegése esetén a légiforgalmi irányítót, illetve a légi jármű üzemben tartóját figyelmeztetik. A légiközlekedési hatóság a zajvédelmi előírásokat ismételten megsértőt a repülőtér használatában, illetve tevékenységében korlátozhatja, valamint attól meghatározott időre eltilthatja.
3. Zajcsökkentő repüléstechnikai eljárások
3.1. A légiforgalmi irányításnak biztosítania kell, hogy a le- és felszállási irányok használata – az L2, L4 és F5 irányok kivételével – negyedéves összesítésben legfeljebb 10%-kal haladhatja meg a repülőtéren egy negyedéven belül végrehajtott összes le- és felszállási műveletnek az 1. ábra szerinti megoszlás alapján az egyes irányokra számított megengedett mértékét. Az L2 és F5 irányokban a forgalomnagyság tűrése a többi irányra vonatkozó feltételek mellett +5%.
3.2. Az L4 irányra az 1. ábra szerint engedélyezett forgalomnagyság nem léphető túl. Az L4 leszállási irányt csak a legalább az ICAO 16. számú melléklet 1. kötet (1993. évi változat) 3. fejezet szerinti zaj követelményeket kielégítő, 100 tonna legnagyobb megengedett felszálló tömeget meg nem haladó repülőgépek vehetik igénybe munkanapokon 8 és 22 óra között.
3.3. A 3.1. és 3.2. pontban foglalt rendelkezések alól rendkívüli időjárási körülmények vagy más elháríthatatlan akadály felmerülése esetén a légiirányítást végző szervezet kérelmére a légiközlekedési hatóság meghatározott időre felmentést adhat. A felmentés tényét, időtartamát és indokolását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és annak 1-1 példányát a felmentés kezdetétől számított 2 héten belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak, valamint – ha van – a zajvédelmi bizottságnak.
3.4. A felszálló repülőgépek nyomvonalainak 67%-a 6000 m-ig ±1000 m-re szélesedő sávban szóródhat (fordulásnál a terület követi a pálya vetületének görbületét).
3.5. Érkezések során a végső megközelítésben a süllyedést úgy kell szabályozni, hogy a hajtómű teljesítménynövelése – amikor az a repülésbiztonság szempontjából lehetséges – elkerülhető legyen.
3.6. Műszeres vagy látással történő megközelítést végrehajtani 3°-os siklópálya alatt nem lehet.
3.7. Indulások során a légijármű-vezetők – amikor az a repülésbiztonság szempontjából lehetséges – a felszállást folyamatos gurulásból hajtsák végre, és kerüljék el a hajtóművek jelentős teljesítménynövelését a felszállás előtt álló helyzetben.
3.8. A repülőtérrel szomszédos terület alacsony magasságon történő átrepülésének elkerülése érdekében az emelkedés kezdeti szakaszában a repülésbiztonságra figyelemmel a megengedett legnagyobb emelkedési mértéket kell tartani.
4. Korlátozások
4.1. Gyakorló és kalibráló repüléseket 22 és 6 óra között tilos végrehajtani.
4.2. A hajtóművek teljes teljesítménypróbája zajárnyékoló fallal ellátott hajtóműpróbázó hely és zajcsökkentő berendezések (zajtompítók) alkalmazásának hiányában 8 és 18 óra között engedélyezhető.
5. A 3. és 4. pontban előírtaktól csak kivételes esetben, a légiközlekedési hatóság előzetes engedélye alapján lehet. Amennyiben az eltérést repülésbiztonsági követelmények elkerülhetetlenné teszik, azt utólag az ok megjelölésével be kell jelenteni a légiközlekedési hatóságnak.
6. A repülőtér üzemben tartója negyedévenként köteles tájékoztatni a légiközlekedési hatóságot a forgalommegoszlás alakulásáról.”

1. ábra


III.

Az indítványok nem megalapozottak.

1. Az indítványozók egyike kifogásolta a jogszabály formáját, mert szerinte a Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseket – „mivel közvetlenül alapvető jogokra vonatkoznak” – törvényben kellett volna kibocsátani. Az Alkotmánybíróság gyakorlata, hogy formai és tartalmi kifogások esetén először a formai alkotmányossági kifogásról foglal állást. [Először: 64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 299–300.]
Az indítványozó álláspontja szerint az általa felsorolt alapjogokat „csak törvényben szabályozhatta volna a jogalkotó”. A rendelkezések kormányrendelet formájában történő kibocsátásával – szerinte – a jogalkotó megsértette az Alkotmány 8. § (2) bekezdését. A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontja alapján „biztosítja a törvények végrehajtását”, az Alkotmány 35. § (2) bekezdése értelmében pedig „a Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz”. Az Lt. 39. § (1) bekezdése hatalmazta fel a Kormányt – többek között – „a zajgátló védőövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének” szabályairól szóló rendelet megalkotására. Ennek eleget téve bocsátotta ki a Kormány a vizsgált Korm. rendeletet, az ágazati miniszterek pedig a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendeletet.
Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvényben kell megállapítani. A 64/1991. (XII. 17.) AB határozat alapján valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához.
Az Alkotmánybíróság 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában arra szintén (ABH 1991, 297.) rámutatott, hogy nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal követeli meg a törvényi szintű szabályozást. Az alkotmányos jogokkal ugyan kapcsolatban álló, de azokat csupán távolról, közvetetten érintő, technikai és nem korlátozó jellegű szabályok rendeleti formában történő kiadása önmagában nem minősül alkotmányellenesnek. [29/1994. (V. 20.) AB határozat ABH 1994, 148, 155.] A vizsgált Korm. rendelet az utóbbi csoportba tartozik, az alkotmányos jogokkal – különösen a tulajdonjoggal – való kapcsolata távoli és közvetett.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a szabályozás formájára vonatkozó szövegrész tekintetében az indítványt elutasította.

2. A zajvédelmi program és a zajgátló védőövezet nem azonos. A zajgátló védőövezet a repülőtér környezetének az a része, amelyen a repülőtér üzemeltetéséből eredő zajterhelés meghaladja a közlekedésből származó környezeti zaj külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeit. Nem tartozik a zajgátló védőövezetbe a repülőtér telekhatárán belül lévő terület. A zajgátló védőövezet azon része, amelyen a környezeti zaj szempontjából védendő objektumok vagy védett természeti területek találhatók, fokozottan zajos területnek, illetve övezetnek minősül. A védőövezet megnevezésével ellentétben nem véd a zajhatásoktól, valamint nem akadályozza meg a zaj terjedését; célja, hogy meghatározott területre vonatkozó beépítési és hasznosítási korlátozásokat vezessen be annak fügvényében, hogy mekkora a repülés hatására bekövetkező zajterhelés. A zajterhelés meghatározása a következő elemekkel történik:
– repülési eljárások számára igénybe vett légtér és az érintett terület;
– repülési útvonalak és a zaj ellen védendő területek közötti távolság;
– repülési műveletek megoszlása a le- és felszálló útvonalakra vetítve.
A zajgátló védőövezetet az üzemeltető által benyújtott tervdokumentációk alapján a Légügyi Hatóság jelöli ki közigazgatási határozattal.
Zajvédelmi programot a repülőtér üzemben tartója készít – a zajgátló védőövezetet kijelölő vagy újból kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül – a meglévő épületek rendeltetésszerű használatát korlátozó tényezők és a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében. Ebben a repülőtér üzemben tartója előirányozza a zajgátló védőövezet kijelölését követően bevezetni tervezett környezetkímélő repülési eljárásokat, korlátozásokat, a földi zajok csökkentése, a területhasználat változtatása terén tervezett intézkedéseket, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos zajvédelmi intézkedések ütemezését. A zajvédelmi programot a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. A repülőtér üzemben tartója a zajvédelmi program végrehajtásáról évente jelentést készít a légiközlekedési hatóság részére.

3. Az egyik indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése gyakorlatilag eltörölte a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetében létesítendő zajgátló védőövezet kijelölésére megszabott határidőt. Ezáltal a jogalkotó „olyan helyzetet teremt, amely miatt” a támadott rendelkezés ellentétes az Alkotmány 70/D. §-ával. A Korm. rendelet 1. §-a határozza meg a jogszabály tárgyi hatályát, ennek értelmében „a rendelet hatálya kiterjed (…) minden olyan repülőtérre, amelyet motoros repülőgépek és helikopterek rendszeresen használnak”. A Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése tehát nem kizárólag a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre állapít meg rendelkezéseket, hanem minden repülőtérre, amely a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 37. § (1) bekezdése alapján e fogalomkörbe tartozik. A Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése minden repülőtér működésével kapcsolatos zajvédelmi intézkedéseket állapít meg.
A Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében „a zajgátló védőövezetet a légiközlekedési hatóság határozatban jelöli ki”. Az egyes repülőterek védőövezeteinek kijelölése tehát nem jogszabállyal, hanem közigazgatási hatósági eljárás keretében, egyedi közigazgatási határozattal történik. A Korm. rendelet ezzel szemben jogszabály, amely nem állapít meg zajgátló védőövezetet, hanem a védőövezet kijelölésének feltételeit, és eljárását határozza meg.
A zajgátló védőövezeteket kijelölő határozatok összefüggésben vannak a repülőterek üzemben tartási engedélyével. Ez utóbbi a Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése alapján csak akkor adható ki, ha „a repülőtér rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatával (…)”. A zajgátló védőövezet kijelölését mint hatósági feladatot a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 5. § (5) bekezdés 19. pontja a légiközlekedési hatóság hatáskörébe sorolja. Emellett az R. 5. § (8) bekezdés i) pontja három hónapos eljárási határidőt szab a légügyi hatóság számára. A hatósági eljárás különlegesen bonyolult, összetett jellege, valamint a jogorvoslati lehetőségek kimerítése miatt a zajgátló védőövezetek kijelölését célzó eljárás elhúzódhat. A már működő repülőterek üzemelése veszélybe kerülhetne, ha a zajgátló védőövezet kijelölésre irányuló hatósági eljárás még nem zárult le. Ennek elkerülése érdekében a Korm. rendelet említett rendelkezése, a repülőtér üzemben tartásának megengedése mellett a hatósági eljárás időtartamára előírja a légügyi hatóság által jóváhagyott zajvédelmi program előírásainak alkalmazását. Ezzel az említett szabály tehát nem törli el, csak meghosszabbítja a zajgátló védőövezetek kijelölésének határidejét. A zajgátló védőövezet kijelölésének hatósági eljárása alatt a zajvédelmi program szerint biztosított a repülőtér működése és a zajvédelem folyamatos fenntartása is.
Ezért a Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése nemhogy nem ellentétes az Alkotmány 70/D. §-ával, hanem kifejezetten elősegíti érvényesülését, hiszen a sokszor hosszadalmas hatósági eljárás lezárultáig is garantálja a zajvédelmet. A jogszabályok alapján tett hatósági intézkedések megvalósulásának és hatékonyságának vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Korm. rendelet 29. § (4) bekezdés tekintetében az indítványt elutasította.

4. Több indítványozó is kérte a Korm. rendelet mellékletében található 1. ábra vizsgálatát és megsemmisítését. Az egyik indítványozó ezen kívül azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Korm. rendelet módosításáról szóló 366/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet által az ábrán végzett módosításokat. Az Alkotmánybíróság az indítványok tartalmi vizsgálata előtt utal arra, hogy az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint, „ha az indítványozó egy új rendelkezés tartalmának alkotmányellenességét állítja, akkor az Alkotmánybíróság nem az új rendelkezést hatályba léptető, hanem a módosítás révén az új rendelkezést magába foglaló (inkorporáló) jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg”. [8/2003. (III. 14.) AB határozat, ABH 2003, 74, 81.; 67/2006. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2006. 971, 977.] Ennek alapján az Alkotmánybíróság a hatályos Korm. rendelet mellékletében található 1. ábra vonatkozásában folytatta le a vizsgálatot.
Az indítványozók szerint az ábra állapítja meg Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében a le- és felszállási útvonalakat. Ezzel szemben megállapítható, hogy a Korm. rendelet mellékletének 3. pontja tartalmazza az úgynevezett zajcsökkentő repüléstechnikai eljárásokat. A 3.1., valamint a 3.2. pontok a forgalommegoszlás maximalizását elősegítő rendelkezéseket tartalmaznak, kifejezetten a futópályák közelében található területek zajhatástól történő védelme érdekében. Az indítványozó által kifogásolt ábra tehát nem választható el a Korm. rendelet szövegétől, hanem részét képezi. A megértés elősegítése kedvéért, illusztráló jelleggel kapcsolódik a Korm. rendelet melléklete 3.1., valamint 3.2. pontjaihoz. Az 1. ábra műszaki rajzban ábrázolja a rendelet szövegében műszaki szaknyelven pontosan meghatározott tartalmat: az egyes futópályákra eső forgalom-maximumot. A melléklet szövegéből nem lehet arra következtetni, hogy az ábra jelölné ki a fel- és leszálló útvonalakat, az ábrának a szöveghez képest nincs többlet-jelentése. Ezért nem vizsgálható sem az ábra alkotmányellenessége, sem pedig a Tv-be ütközése. A fel- és leszálló útvonalak kijelölése egyébként nem is lehetséges jogszabályban, mivel nem állandók: alapvetően a futópályák helyzete és az időjárás határozzák meg. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található futópályák – mint ahogyan az ábrán is látszik – mindkét irányban használhatóak; hogy mikor melyik irányban használják őket, a széliránytól függ.
Így e tekintetben az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

5. Az indítványozók a Korm. rendelet teljes mellékletének vizsgálatát és megsemmisítését is kérték az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmányból felsorolt rendelkezéseket ugyanakkor nem rendelték hozzá az indítvány és a Korm. rendelet melléklete egyes elemeihez. „Az Alkotmánybíróság az Ügyrend 21. § szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és az indítványozónak meg kell jelölnie a kérelem alapjául szolgáló okot. Emellett az indítványnak tartalmaznia kell a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jogszabályok megsértenek. Ez azt jelenti, hogy az indítványból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mely jogszabályi rendelkezés mely alkotmányos szabállyal ellentétes, és miért ellentétes.” [225/B/2004. AB végzés, ABH 2004, 2127.] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó kérelmének kiegészítésében sem támasztotta alá megfelelően az általa megsemmisíteni kért Korm. rendelet mellékletének egyes pontjait és az Alkotmány általa megjelölt rendelkezései között szerinte fennálló alkotmányjogi összefüggéseket. „E tekintetben az indítvány nem felel meg az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény [a továbbiakban: Abtv.] 22. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelménynek, amely szerint az indítványban konkréten meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti.” [298/B/2001. AB végzés, ABH 2004, 279.] Az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 29. § d) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha az „egyébként érdemben nem bírálható el.” Az indítványozóknak indítványukban ki kellett volna fejteniük, hogy a melléklet melyik pontja melyik alkotmányi rendelkezést sérti. Ennek hiányában az indítványrész az Ügyrend idézett rendelkezéseinek értelmében érdemi vizsgálatra alkalmatlan, így vissza kellett utasítani.

6. Az 1. ábra vizsgálatával összefüggésben az egyik indítványozó hivatkozott a Tv. 2. Függeléke 3.1.1., 3.1.2. és 5.1.2. pontjaira is; állláspontja szerint a Korm. rendelet ábrája e pontokkal ellentétes módon került megállapításra. A Tv. A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, 1944. december hó 7. napján aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) Függelékeinek kihirdetéséről szól. Az Abtv. 21. § (3) bekezdése szerint jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését kizárólag az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezheti. Mivel az indítványozó nem tartozik a felsoroltak közé, az eljárás indítványozására nincs jogosultsága, ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § c) pontja alapján az indítványnak erre irányuló elemét visszautasította.

Budapest, 2011. május 17.

 

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

 

alkotmánybíró

előadó alkotmánybíró

 

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró
*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére