470/B/2008. AB határozat
470/B/2008. AB határozat*
2009.07.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 37. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: BÜSZ) 37. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Az indítvány tartalma alapján mindazonáltal megállapítható, hogy az indítványozó kifejezetten csak a BÜSZ 37. § (1) bekezdésének tartalmát kifogásolta, melynek értelmében a folyamatban lévő bírósági ügy iratát bírói utasítás alapján lehet kiadni.
Az indítványozó kifejtette, hogy a bírósági ügyek iratai személyes adatokat, magántitkot, illetve üzleti titkot tartalmazhatnak. A támadott rendelkezés alapján a bíróság ezekhez az adatokhoz enged hozzáférést, melynek révén a perben érintett személyeknek az Alkotmány 59. § (1) bekezdésben biztosított információs önrendelkezési joga sérül.
Az indítványozó szerint a BÜSZ törvényi felhatalmazás hiányában nem jogosíthatja fel a bírót a teljes iratanyag elküldésére, s ezzel a személyes adatok védelméhez való alapjog korlátozásra. A miniszteri rendeleti szintű szabályozás sérti az Alkotmány 8. § (2) bekezdését, mely szerint az alapjogra vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthatja meg.
Az indítványozó sérelmezte továbbá a BÜSZ 37. § (1) bekezdésével összefüggésben, hogy a bírónak az irat megküldéséről nem kell határozatot hoznia, így az ellen az érintett fél nem vehet igénybe jogorvoslatot, ami sérti az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való jogot.
II.
1.?Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”
„59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”
2.?A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) indítvánnyal érintett rendelkezése:
„74/B. § (6) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, pártfogó felügyelő, jogi segítő, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetőügy iratait megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.”
3.?A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) indítvánnyal érintett rendelkezése:
„119. § (6) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben – a bíróság a per iratait vagy azok másolatát (kivonatát) megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.”
4.?A BÜSZ indítvánnyal érintett rendelkezése:
„37. § (1) A folyamatban lévő ügy iratát csak bírói utasítás alapján lehet más hatósághoz elküldeni.
(2) Az iroda az iratot ajánlott vagy csomagküldeményként adja postára. Ha az iratot a címzett (szakértő stb.) az irodában veszi át, az átvétel tényét és idejét a pótborítékon aláírásával igazolja, vagy arról elismervényt ad.”
III.
Az indítvány az alábbiak miatt nem megalapozott.
1.?Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján elsőként azt vizsgálta, hogy sérti-e a BÜSZ 37. § (1) bekezdése az Alkotmány 59. § (1) bekezdését azért, mert az abban foglaltakat nem törvényi szinten szabályozták.
Az Alkotmánybíróság a BÜSZ 37. § (1) bekezdésének alkotmányossági felülvizsgálata során figyelemmel volt arra, hogy a Be. 74/B. § (6) bekezdése és a Pp. 119. § (6) bekezdése felhatalmazást ad a bíróságnak az ügy iratainak a megküldésére vonatkozóan. Mindkét eljárásjogi törvény rendelkezése értelmében a bíróság csak a felsorolt szervek előzetes megkeresése alapján, és kizárólag e szerveknek törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékű iratokat küldi meg. Az ügy irataiban található személyes adatok védelmének korlátozását tehát valójában törvény rendeli el. A BÜSZ indítvánnyal érintett rendelkezése csupán e törvényi keretek között, a bírósági iroda számára rögzíti a folyamatban lévő ügy iratainak megküldésére vonatkozó előírást.
A magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot az Alkotmány 59. § (1) bekezdése alkotmányos alapjogként garantálja. Az alkotmányos alapjog korlátozhatóságára az Alkotmány 8. § (2) bekezdése irányadó, mely szerint a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
Az Alkotmánybíróság korábban már kifejtette, hogy: „Az alapjogok szabályozása a formai alkotmányosság tekintetében csak akkor elégíti ki az Alkotmány 8. § (2) bekezdésébe foglalt követelményt, ha az törvényi szinten történik. Mindazonáltal az alkotmányos jogokkal ugyancsak kapcsolatban álló, de azokat csupán távolról, közvetetten érintő, technikai és nem korlátozó jellegű szabályok rendeleti formában történő kiadása önmagában nem minősül alkotmányellenesnek. Ahogy arra az Alkotmánybíróság 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában (ABH 1991, 297.) rámutatott, az alapjogokkal nem mindenfajta összefüggés követeli meg a törvényi szintű szabályozást. Az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához viszont feltétlenül törvényi szabályozás szükséges.” [29/1994. (V. 20.) AB határozat, ABH 1994, 148, 155.]
Tekintettel arra, hogy a BÜSZ 37. § (1) bekezdésében csupán egy technikai, nem korlátozó jellegű szabály, így rendeleti formában történő kiadására került sor, ezért azzal kapcsolatban nem állapítható meg az Alkotmány 59. § (1) bekezdésének és 8. § (2) bekezdésének a sérelme.
2.?Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a BÜSZ 37. § (1) bekezdése sérti-e az Alkotmány 57. § (5) bekezdését.
Az Alkotmánybíróság a fentiekben megállapította, hogy önmagában a BÜSZ 37. § (1) bekezdése nem ad felhatalmazást a bírósági ügyek iratainak megküldésére, illetve e kérdésben történő döntéshozatalra, mellyel összefüggésben a jogorvoslathoz való jog biztosítására vonatkozó követelmény megvalósulása vizsgálható lenne. Ennek következtében a BÜSZ 37. § (1) bekezdésével összefüggésben a jogorvoslathoz való jog korlátozása, az Alkotmány 57. § (5) bekezdésének a sérelme nem állapítható meg.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a BÜSZ 37. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2009. június 23.
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Trócsányi László s. k., előadó alkotmánybíró |
|
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás