5/2008. (HÉ 44.) EüM utasítás

az Egészségügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

2010.03.11.

Az Egészségügyi Minisztérium szervezeti felépítéséről, a szervezeti egységek közötti feladatmegosztásról és a minisztérium működési-irányítási rendjének alapvető szabályairól – a miniszterelnök jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki:

1. § Az Egészségügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) ezen utasítás melléklete tartalmazza.

2. § Az SZMSZ hatálya az Egészségügyi Minisztérium köztisztviselőire, munkavállalóira, szervezeti egységeire és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerinti állami vezetőire terjed ki.

3. § Ez az utasítás a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Egészségügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (MK. 156.) EüM utasítás, valamint az Egészségügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról szóló 2/2008. (MK. 77.) EüM utasítás.

Melléklet az 5/2008. (HÉ 44.) EüM utasításhoz

Az Egészségügyi Minisztérium Szervezeti és űködési Szabályzata

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

Az Egészségügyi Minisztérium feladata és szervezete

Az Egészségügyi Minisztérium adatai, jelzései

1.§ (1) Az Egészségügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) nevének hivatalos rövidítése: „EüM”.

(2) A minisztérium székhelye: Budapest V., Arany János u. 6–8.

(3) A minisztérium postacíme: 1245 Budapest, Pf. 987.

(4) A minisztérium pénzforgalmi jelzőszáma 10032000-01491838-00000000, adószáma 15310329-1-41, statisztikai számjele 15310329751131101.

(5) A minisztérium alapító okirata: 38658-1/2004- 0004JKF számon, 2004. október 29-én lépett érvénybe.

(6) A minisztériumhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal. A pénzügyi gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörét a 38. § (2) bekezdése tartalmazza.

II. SZERVEZETI RÉSZ

I. Cím

Szervezeti felépítés

A minisztérium szervezeti felépítése

2.§ A minisztérium szervezeti felépítését és létszámadatait az 1. melléklet tartalmazza.

III. Cím

A minisztérium vezetői, köztisztviselői, feladataik és hatáskörük

I. Fejezet

Politikai vezetők, feladataik, hatáskörük

A miniszter

3.§ A miniszter a minisztérium irányítása során különösen az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja:

a) meghatározza a személyzeti és munkaügyi tevékenység alapelveit, a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, az ügyintézés és iratkezelés és a titokvédelem előírásait;

b) megállapítja az irányítás és a felügyelet rendjét;

c) jóváhagyja a minisztérium munkatervét, a miniszteri szintű értekezletek napirendjét;

d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a 2. mellékletben meghatározottak szerint;

e) gyakorolja a jogszabályban meghatározott alapítói jogokat, ennek keretében határoz – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a felügyelete alatt működő intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről;

f) külön jogszabály szerint tagot delegál a Regionális Fejlesztési Tanácsokba.

Az államtitkár

4.§ (1) Az államtitkár:

a) eljár a miniszter által reá átruházott ügyekben jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy a Szervezeti és Működési Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában;

b) részt vesz az érdekegyeztetésben;

c) részt vesz a minisztérium politikai arculatának formálásában és külső megjelenítésében;

d) részt vesz a Kormány részére készített javaslatok és jelentések kidolgozásában, az ágazat fő szakmapolitikai elveinek és stratégiájának meghatározásában, valamint a költségvetési javaslat kidolgozásában;

e) véleményezi a minisztérium által előkészített jogszabálytervezeteket, a kormánybiztosi megkeresésre adott tájékoztatást, részt vesz a kormányzati politika érvényesítésében, valamint áttekinti a véglegesített jogszabálytervezeteket a miniszternek aláírás céljából történő átadás előtt.

(2) Az államtitkár a hivatali egységek alárendeltségétől függetlenül biztosítja a minisztériumi szervek összehangolt működését. Ennek érdekében különösen:

a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, a gazdálkodás szabályainak megtartását;

b) javaslatot tesz a minisztériumi szervezet kialakítására, módosítására;

c) gondoskodik a jogszabályokban, miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtásáról;

d) figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei, a szervezet működése megfelel-e a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak, szükség esetén közvetlenül intézkedik vagy a miniszternél intézkedést kezdeményez.

(3) Az államtitkár ellátja a fejezeti költségvetési beszámoló készítésének és végrehajtásának szabályzatában, illetőleg a minisztérium igazgatási költségvetéseinek és beszámoló készítésének végrehajtási szabályzatában meghatározott – feladatkörébe tartozó – feladatokat.

(4) Az államtitkár feladatának ellátása körében bármely minisztériumi szervezeti egység tekintetében utasítást adhat, illetve azoktól tájékoztatást kérhet.

(5) Az államtitkár jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze vagy a Szervezeti és Működési Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a miniszter utasításai szerint eljárva – helyettesíti a minisztert.

(6) Az államtitkár a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörében részt vesz az államtitkári értekezleten. Az államtitkárt akadályoztatása esetén a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár helyettesíti.

(7) Az államtitkár a kabinetfőnöknek csak a minisztert helyettesítő jogkörében adhat utasítást.

(8) Az államtitkár a miniszter kijelölése alapján részt vesz a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság munkájában.

Kabinetfőnök

5.§ (1) A kabinetfőnök feladatait az állami vezetőkkel és a hivatali egységekkel szoros együttműködésben látja el, és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival, illetve a miniszter tanácsadó testületeivel.

(2) A kabinetfőnök:

a) segíti a minisztert feladatai ellátásában;

b) közreműködik a miniszter programjainak szervezésében;

c) a miniszter nevében irányítja a miniszteri kommunikációt.

(3) A kabinetfőnök az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatai hatékony végrehajtása érdekében az állami vezetők útján – sürgős esetben közvetlenül – intézkedéseket kérhet a minisztérium hivatali egységeinek vezetőitől.

(4) A kabinetfőnök felelős a minisztérium külső és belső honlapja szerkesztésének irányításáért, koordinálja az ágazat intézményei nyilvános honlapjainak tartalomszolgáltatását.

(5) A kabinetfőnök koordinálja a kapcsolattartást a Nemzeti Egészségügyi Tanács és a miniszter között.

II. Fejezet

Politikai munkatársak

A politikai főtanácsadó, tanácsadó

6.§ (1) A politikai főtanácsadó, tanácsadó a miniszter vagy a kabinetfőnök irányításával a miniszter és az államtitkár politikai és szakmai tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatokat látja el. Feladata a miniszter szakmapolitikai döntéseinek előkészítése, a miniszter programjának szervezése.

(2) A politikai főtanácsadó, tanácsadó közreműködik a miniszternek, valamint az államtitkárnak a Kormány, valamint az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseire való felkészítésében, valamint a parlamenti interpellációk és kérdések megválaszolásában.

(3) A politikai főtanácsadó, tanácsadó közreműködik a miniszter, valamint az államtitkár felkészítésében a pártokkal, társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás területén.

(4) A politikai főtanácsadó, tanácsadó tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a kabinetfőnököt, illetve jogosult tájékozódni politikai állásfoglalások kialakítása során az állami vezetőknél, illetve a kabinetfőnöknél.

III. Fejezet

Szakmai vezetők és feladataik, hatáskörük

A szakállamtitkár

7.§ (1) A szakállamtitkár irányítja és ellenőrzi a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét, az általa felügyelt szakterületet, javaslatot tesz az ott felmerült problémák megoldására, meghatározza az aktuális feladatokat és ellenőrzi a feladatok végrehajtását.

(2) A szakállamtitkár felelős:

a) a felügyeleti területéhez tartozó, az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért;

b) a feladatkörébe tartozó költségvetési kerettel való gazdálkodásért;

c) a felügyeleti területe tárcaközi és civil kapcsolatainak működtetéséért, szakmai koncepciók kidolgozásáért, a tagállami működésből fakadó, hatáskörébe utalt feladatok szervezéséért.

(3) A szakállamtitkár a miniszter megbízása alapján – meghatározott ügyekben – ellátja a minisztérium képviseletét.

(4) A szakállamtitkár ellátja a fejezeti költségvetés és beszámoló készítésének és végrehajtásának szabályzatában, illetőleg a minisztérium Költségvetési Gazdálkodási Szabályzatában meghatározott – feladatkörébe tartozó – feladatokat.

(5) A szakállamtitkár előzetes miniszteri jóváhagyás alapján engedélyezi a szakterületét érintő megbízási szerződések megkötését a 2. melléklet 12. pontjában foglaltakkal összhangban.

Jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár

8.§ (1) A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár a minisztériumi hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében:

a) előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát;

b) javaslatot tesz a minisztérium munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését;

c) ellenőrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását;

d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket;

e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a szakállamtitkárokat és a főosztályvezetőket;

f) felelős a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetei észrevételezésének és véleményezésének koordinációjáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását;

g) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a minisztériumba érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a tárcaálláspont kialakítását összehangoló szervezeti egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről;

h) felelős a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, az államtitkári értekezlettel, a szakmapolitikai értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet;

i) az államtitkár akadályoztatása esetén részt vesz az államtitkári értekezleten;

j) kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során adott tárcaészrevételt vagy tárcavéleményt.

(2) A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkárt az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott hatáskörének gyakorlása során nem lehet helyettesíteni.

(3) A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár a miniszter és az államtitkár egyidejű akadályoztatása esetén a minisztert – a jogszabályokban meghatározott kizárólagos jogkörben ellátott feladatain kívül – helyettesíti.

(4) A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár a miniszter felügyelete mellett koordinálja és a miniszter által meghatározott esetben irányítja a közgazdasági és az egészségpolitikai szakállamtitkár munkáját, amennyiben a döntések előkészítése során jogi, közgazdasági és egészségpolitikai kérdések összehangolása szükséges.

(5) A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár ellátja az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: EEKH) tevékenységének szakmai irányítását.

Egészségpolitikai szakállamtitkár

9.§ (1) Az egészségpolitikai szakállamtitkár irányítja az egészségügyi ágazat működésével, a gyógyászati segédeszköz ellátással, a közvetlen betegellátói tevékenységgel kapcsolatos szakmai feladatokat. Kapcsolatot tart a feladatkörét érintő háttérintézményekkel, szakmai szervezetekkel, szakmai kamarákkal és a szakmai kollégiumokkal.

(2) Az egészségpolitikai szakállamtitkár koordinálja a minisztérium irányítása alá tartozó, állami feladatként meghatározott közszolgáltatások nyújtására kötelezett intézmények szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat, illetve az egészségügyi ágazati felsőoktatási és szakképzési feladatok elvégzését.

(3) Az egészségpolitikai szakállamtitkár koordinálja a Nemzeti Programok Programtanácsa működését. Irányítja és koordinálja a nemzeti programok összeállítását és megvalósítását.

(4) Az egészségpolitikai szakállamtitkár koordinálja a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló jogszabály szerinti értékelőbizottság működtetését.

(5)² Az egészségpolitikai szakállamtitkárt távollétében az Egészségpolitikai Főosztály vezetője helyettesíti.

Közgazdasági szakállamtitkár

10.§ A közgazdasági szakállamtitkár:

a) felelős a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségéért, irányítja a hivatali egységek tárcaköltségvetéssel kapcsolatos tevékenységét, továbbá gondoskodik a fejezeti költségvetési gazdálkodással összefüggő felügyeleti feladatok ellátásáról;

b) gondoskodik az ágazati és fejezeti intézmények költségvetési-pénzügyi szemléletű kontrollingrendszerének kiépítéséről, irányítja a rendszer működtetését és fejlesztését;

c) irányítja a minisztérium stratégiai, elemzési tevékenységét, a szakmapolitikai döntések közgazdasági előkészítését;

d) felelős a minisztérium államivagyon-kezeléséhez kapcsolódó feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért, irányítja a minisztérium vagyongazdálkodási, beruházási és felújítási, valamint beszerzési tevékenységét;

e) irányítja a minisztérium fejlesztéspolitikai, területfejlesztési és ezekkel összefüggő tervezési feladatainak ellátását;

f) gondoskodik a minisztérium ágazati informatikai, valamint belső informatikai feladatainak ellátásáról;

g) ellátja az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (a továbbiakban: ESKI) és a Strukturális Alapok Programiroda (a továbbiakban: STRAPI) tevékenységének szakmai irányítását.

A főosztályvezető

11.§ (1) A főosztályvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a szakterületet felügyelő állami vezető rendelkezései alapján irányítja és ellenőrzi az irányítása alá tartozó hivatali egységet, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A főosztályvezető felelős a vezetése alatt álló hivatali egység működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért.

(3) A főosztályvezető feladatkörében különösen:

a) gondoskodik a hivatali egység feladatkörébe tartozó előterjesztések és szabályozási koncepciók, jogszabályok tervezeteinek, továbbá az egységes végrehajtás érdekében szükséges iránymutatások, javaslatok szakmai tervezeteinek – a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a belső szabályzatokban és utasításokban előírtaknak megfelelő – elkészítéséről, a tagállami működésből fakadó, az általa irányított, illetve felügyelt terület hatáskörébe tartozó feladatok ellátása tekintetében biztosítja a folyamatos szakértői szintű részvételt;

b) megszervezi a hivatali egység munkatársainak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi a főosztály feladatainak végrehajtását;

c) gondoskodik az a) pontban meghatározott tervezetek szakmai egyeztetésének lefolytatásáról;

d) meghatározza – a minisztérium munkatervének alapulvételével – a hivatali egység munkatervét, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, a határidők betartását;

e) kidolgozza a hivatali egység ügyrendjét, gondoskodik az ügyrend mellékletét képező munkaköri leírások elkészítéséről;

f) javaslatot tesz a hivatali egység munkatársai létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodásra;

g) javaslatot tesz kitüntetések, címek, díjak és jutalom adományozására;

h) a feladatkörébe tartozó ügyekben gyakorolja a kiadmányozási jogkört, illetve azt írásban főosztályvezető-helyetteseire, osztályvezetőire, illetve a szakmai tanácsadói, főtanácsadói címmel rendelkező munkatársaira átruházhatja;

i) felelős az e szabályzatban foglalt, valamint a felügyeletet gyakorló vezető külön intézkedésével ügykörébe utalt feladatok ellátásáért, a szervezeti egység munkájáért; így különösen a főosztály, önálló szervezeti egység munkájának irányításáért, ellenőrzéséért;

j) a vezetői döntésekről a hivatali egység dolgozóit rendszeresen tájékoztatja;

k) gyakorolja a hatáskörébe utalt, a 2. mellékletben meghatározott munkáltatói jogokat;

l) kapcsolatot tart a kormányzati szervekkel, szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel és az ügykörüket illető kérdésekben a többi hivatali egységgel;

m) a szakterületet felügyelő állami vezető által meghatározott ügyekben ellátja a minisztérium képviseletét;

n) ellátja a fejezeti költségvetés és beszámoló készítésének és végrehajtásának szabályzatában, illetőleg a minisztérium Költségvetési Gazdálkodási Szabályzatában meghatározott – hatáskörébe tartozó – feladatokat.

A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető

12.§ (1) A főosztályvezető-helyettes:

a) a főosztályvezetőt távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesíti, kijelölés alapján teljes jogkörrel látja el a helyettesítési feladatokat;

b) a főosztályvezető által meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a hivatali egység feladatai elvégzésének irányításában és ellenőrzésében.

(2) Az osztályvezető a hivatali egység ügyrendjének és a munkaköri leírásának megfelelően:

a) a főosztályvezető utasításait figyelembe véve szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját, gondoskodik róla, hogy az osztály tevékenysége megfeleljen a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei előírásainak, valamint a vezetői utasításokban foglaltaknak;

b) megállapítja az osztály dolgozóinak feladatait, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, ellenőrzi az osztályon készített tervezeteket, koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek intézését;

c) eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető megbízza;

d) helyettesítheti a főosztályvezetőt;

e) javaslatot tesz az osztályán dolgozók illetményemelésére, jutalmazására, kitüntetésére a főosztályvezetőnek;

f) felelős az irányítása alá tartozó köztisztviselők folyamatos szakmai felkészítéséért, és rendszeresen tájékoztatja közvetlen felettesét az osztály munkájáról.

A titkárságvezető

13.§ (1) A miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkárok titkárságát a titkárságvezető irányítja. A miniszteri titkárság vezetőjének tevékenységét a kabinetfőnök irányítja.

(2) A titkárságvezető:

a) gondoskodik a beérkező iratok feldolgozásáról, az állami vezető döntése esetén annak intézéséről, továbbításáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről, a vezető hivatalos programjának szervezéséről és nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri a vezető által kiadott feladatok határidőben történő végrehajtását;

b) részt vesz a szakmai anyagok előkészítésében, egyeztetésében, szakterületén koordinálja azok előkészítését, illetőleg érdemi ügyintézői feladatokat lát el;

c) szervezi, koordinálja az állami vezető által tartott értekezleteket és gondoskodik az értekezletek technikai lebonyolításával kapcsolatos feladatokról.

IV. Fejezet

Beosztott munkatársak és feladataik

Szakmai főtanácsadó, tanácsadó és az ügyintéző

14.§ (1) A szakmai főtanácsadó, tanácsadó a főosztályvezető által megállapított feladatkörben kiadmányozási jogkört gyakorol.

(2) Az ügyintéző:

a) feladata a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése;

b) felelős a saját tevékenységéért és munkaterületén a minisztérium állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért;

c) feladatait önállóan, kezdeményezően, a horizontális és vertikális kapcsolatokat koordinálva, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat, a kapott utasítások és határidők figyelembevételével – a vonatkozó jogszabályok és ügyviteli szabályok (működési utasítások) megtartásával – végzi.

Az ügykezelő

15.§ (1) Az ügykezelői munkakörben dolgozó munkavállaló gondoskodik a munkaköri leírásában részére megállapított adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, szétosztásáról, nyilvántartásba vételéről, a kiadmánytervezeteknek az ügyintéző utasítása szerinti gépeléséről, sokszorosításáról, továbbításáról, illetve kezeléséről.

(2) Az ügykezelői munkakörben dolgozó munkavállaló az (1) bekezdésben foglaltakon túl ellátja mindazokat az adminisztrációs feladatokat, amelyekkel a hivatali egység vezetője és – az egyes konkrét ügyei intézése során – az érdemi ügyintéző megbízza.

A fizikai munkavállaló

16.§ A fizikai munkavállaló a munkaköri leírásában foglaltak szerint ellátja a hivatali épület, a technikai eszközök fenntartásával, működtetésével kapcsolatos tevékenységet, a vezetők körüli hivatalsegédi feladatokat.

III. Cím

A minisztérium szervezete,
az önálló szervezeti egységek feladata

I. Fejezet

A minisztérium szervezete

17.§ (1) A miniszter közvetlen irányítása alá tartozik:

a) a miniszteri titkárság;

b) a Belső Ellenőrzési Szervezeti Egység.

(2) A kabinetfőnök közvetlen irányítása alá tartozik:

a) a Miniszteri Kabinet;

b) a Humánpolitikai Főosztály.

18.§³ Az államtitkár közvetlen irányítása alá tartozik:

a) az államtitkári titkárság;

b) a Népegészségügyi Főosztály.

19.§ A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár közvetlen irányítása alá tartozik:

a) a Jogi és koordinációért felelős szakállamtitkári titkárság;

b) a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály;

c) a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya.

20.§ Az egészségpolitikai szakállamtitkár közvetlen irányítása alá tartozik:

a) az egészségpolitikai szakállamtitkári titkárság;

b) az Egészségpolitikai Főosztály;

c)⁴

d) a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály.

21.§ A közgazdasági szakállamtitkár közvetlen irányítása alá tartozik:

a) a közgazdasági szakállamtitkári titkárság;

b) a Költségvetési Főosztály;

c) a Fejlesztéspolitikai és stratégiai-elemzési Főosztály;

d) a főosztályként működő Gazdasági Igazgatóság;

e) az Intézményfelügyeleti Főosztály.

II. Fejezet

A hivatali egységek feladatai

22.§ (1) A Miniszteri Kabinet és a főosztály (a továbbiakban: hivatali egység):

a) feladatköréhez tartozóan intézi a főosztályvezetői értekezletre benyújtandó, szabályszerűen egyeztetett előterjesztés-tervezetek előkészítését, így különösen a feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezetei szakmai koncepciójának és a kormány-előterjesztések szöveges részének összeállítását;

b) ellátja a feladatkörével összefüggő gazdálkodási feladatokat;

c) részt vesz a társminisztériumok, illetve a más hivatali egységek által készített előterjesztések véleményezésében;

d) közreműködik a közigazgatási egyeztetésben;

e) intézi az ügykörét érintő jogszabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos megkereséseket az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseinek figyelembevételével;

f) közreműködik a minisztérium átfogó stratégiai terveinek kidolgozásában;

g) ellátja a minisztérium belső és külső honlapjával kapcsolatos tartalomszolgáltatási feladatokat;

h) ellátja a hatáskörébe tartozó statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatokat;

i) ellátja a 3. mellékletben meghatározott intézmények felügyeletét, az ott meghatározottak szerint;

j) közreműködik a társadalmi párbeszéd működtetésében;

k) a Közszolgálati Szabályzatnak a pályázatok előkészítésére és elbírálására vonatkozó szabályai szerint előkészíti az ágazati pályázatok szakmai döntés-előkészítő anyagait, javaslatot tesz a meghirdetett pályázatok alapján megkötni javasolt támogatási szerződések jóváhagyására és gondoskodik a szerződések teljesítésének ellenőrzéséről;

l) folyamatos szakértői szintű részvétellel közreműködik a tagállami működésből fakadó, a főosztály, illetve a főosztály felügyelete alá tartozó terület által meghatározott feladatok ellátásában, ennek keretében javaslatot tesz a magyar álláspont szakmai tartalmára, közreműködik annak ágazati, illetve kormányzati szintű kialakításában;

m) képviseli az ágazat érdekeit a tagállami működéssel összefüggésben létrehozott szakmai ágazatközi és tárcaközi bizottságokban, kijelölés alapján képviseli a magyar kormányzati álláspontot a hazai és a közösségi szervek munkája során a hazai, közösségi és nemzetközi bizottságokban, munkacsoportokban, tanácsokban és egyéb szervek munkájában;

n) közreműködik a nemzetközi szervezetek munkájában való részvétellel kapcsolatos – a minisztériumot, illetve az ágazatot terhelő kormányzati – feladatok ellátásában, különös tekintettel az adatszolgáltatások szakmai tartalmának, illetve a képviselni szükséges magyar álláspont meghatározására;

o) eljár a feladatkörébe tartozó azon hatósági ügyekben, ahol jogszabály a minisztériumot vagy a minisztert jelöli meg másodfokon eljáró szervként.

(2) A hivatali egységek a feladatok eredményes végrehajtása érdekében más hivatali egységekkel együttműködnek. Több hivatali egység feladatkörébe is tartozó ügyekben az érdekeltekkel egyeztetni köteles. Az egyeztetésért az a hivatali egység felelős, amelynek a feladat elvégzése a fő feladatkörébe tartozik.

(3) A hivatali egységeken belül osztályok alakíthatók. A hivatali egységeken belül működő osztályok létszámát és részletes feladatkörét a hivatali egység ügyrendje határozza meg.

Belső Ellenőrzési Szervezeti Egység

23.§ A Belső Ellenőrzési Szervezeti Egység:

a) a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) alapján elvégzi a minisztérium igazgatási szervezetének belső ellenőrzését;

b) ellenőrzi a nemzetközi támogatások, a költségvetésből céljelleggel juttatott, különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél is;

c) elvégzi a fejezet felügyelete alá tartozó intézményrendszerben a Ber.-ben meghatározott szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, és teljesítmény-, megbízhatósági, valamint az információs rendszer működésére irányuló ellenőrzéseket, szükség szerint koordinálja az ez irányú vizsgálatokat;

d) javaslatot készít a Ber. alapján összeállítandó kockázatelemzéssel megalapozott stratégiai tervre és éves ellenőrzési tervre;

e) az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) felkérésére esetenként részt vesz, illetve közreműködik azok tárcát érintő vizsgálataiban;

f) elvégzi a tárca felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél az éves beszámoló megbízhatósági ellenőrzését, illetve a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból kapott, a tárca által felügyelt intézetekben felhasznált támogatásokat;

g) szakmailag felügyeli és koordinálja a fejezet ellenőrzési tevékenységét;

h) javaslatot tesz a Ber. alapján az egyes ellenőrzési jogosítványok középirányító szervre történő átruházására;

i) a jogszabályban előírt ellenőrzési jelentések elkészítéséhez, illetve feladatkörében elvégzett ellenőrzések végrehajtásához szükséges adatokat, információkat kér a kormányzat és az ágazat illetékes szerveitől, intézeteitől;

j) az ellenőrzés tervezési, végrehajtási, beszámolási feladatai maradéktalan ellátása érdekében jogosult a minisztérium belső szervezeti egységeitől, a tárca által felügyelt költségvetési szervektől, jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől adatokat, információkat bekérni;

k) javaslatot tesz a tárca ellenőrzési rendszerének továbbfejlesztésére;

l) a Ber. alapján az éves ellenőrzési terv megvalósulásáról és az attól való eltérésekről tájékoztatja az illetékes vezetőt;

m) kialakítja és működteti a tárca belső ellenőrzési információs rendszerét;

n) az átfogó szakmai és ágazati koncepciók kidolgozásában szakmai tanácsadással működik közre;

o) képviseli a minisztériumot a hazai és nemzetközi pénzügyi ellenőrzési szervezetekben, meghatározott ügyekben megbízás alapján ellátja a minisztérium képviseletét;

p) az ágazat, illetve a fejezet intézményrendszerében tevékenykedő szakmai, gazdasági vezetők és belső ellenőrök részére konzultációkat, továbbképzéseket szervez, továbbá szakmai segítséget nyújt, módszertani kiadványokat készít;

q) vezetői döntés alapján elvégzi az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) működési költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok teljesítésének ellenőrzését.

Miniszteri Kabinet

24.§ (1) A Miniszteri Kabinet a miniszter szakmai és politikai munkáját közvetlenül segítő hivatali egység.

(2)⁵ A Miniszteri Kabinet Stratégiai Tanácsadó Irodára, Szakmai Program Koordinációs Irodára és Sajtó Osztályra tagolódik.

(3) A Miniszteri Kabinet keretében működő Stratégiai Tanácsadó Iroda a stratégiai döntés-előkészítő feladatai körében:

a) közreműködik az ágazat politikai arculatának kialakításában, a miniszter és az államtitkár politikai döntéseinek, a kormányprogramhoz kapcsolódó miniszteri program végrehajtásának előkészítésében;

b) általános szakmapolitikai szempontból értékeli az előkészítés alatt álló jogszabályok koncepciótervezetét és javaslatot tesz a benne foglalt rendelkezések szakmai, illetve parlamenti elfogadtatásának elősegítésével kapcsolatos teendőkre, véleményezi a jogszabálytervezeteket.

(4) A Miniszteri Kabinet Sajtóosztálya kommunikációs feladatkörében:

a) szervezi és összefogja a minisztérium tájékoztatási, kommunikációs és PR-tevékenységét;

b) koordinálja a miniszter, illetve a minisztérium irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények és a minisztérium szervezeti egységeinek sajtó- és kommunikációs munkáját;

c) előkészíti és szervezi a miniszter, a minisztérium vezetői, munkatársai sajtószereplését;

d) gondoskodik a minisztérium sajtóközleményeinek kiadásáról;

e) biztosítja a minisztérium vezetőinek a napi sajtószemlét;

f) a szakmai főosztályok közreműködésével gondoskodik a folyamatos és kiegyenlített kommunikáció megteremtéséről;

g) a szakmai felelősökkel együttműködve elősegíti az ágazatot érintő új jogszabályok társadalmi elfogadtatását;

h) megszervezi és lebonyolítja a minisztérium sajtórendezvényeit, a rendelkezésre álló eszközökkel segíti az újságírók munkáját;

i) szükség szerint kezdeményezi a sajtóval kapcsolatos helyreigazításokat;

j) javaslatot tesz a sajtó-, kommunikációs és PR-tevékenységre vonatkozó döntésekre;

k) ellátja a sajtóprogramokhoz kapcsolódó protokollfeladatokat;

l) az egységes kormányzati kommunikáció érdekében szervezi az együttműködést a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: MeH) kormányzati kommunikációért felelős szervezeti egységével;

m) megrendeli a minisztérium által feladott hirdetéseket és formai kérdésekben egyeztet a sajtóval;

n) ellátja a minisztériumnak a létrejött támogatási szerződéseiből fakadó, médiával való kapcsolattartását, nyilvántartja a megkötött szerződéseket, összehangolja a minisztériumi igények érvényesülését, figyelemmel kíséri a műsorok szerződésszerű előkészítését és megvalósulását;

o) elemző jelentéseket készít a felsővezetés számára.

(5)⁶

(6) A Miniszteri Kabinet Szakmai Program Koordinációs Irodája a feladatai körében:

a) előkészíti a miniszter programjához szükséges beszédek, előadások anyagát a tárgy szerint illetékes főosztályok közreműködésével;

b) napi munkakapcsolatot tart a miniszteri titkársággal, az államtitkári titkársággal, a szakállamtitkárokkal és a hivatali egységek vezetőivel;

c) ellátja a kabinetfőnökhöz érkező ügyiratokkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat, koordinálja az ügyintézést;

d) fogadja a kabinetfőnökhöz érkező szóbeli megkereséseket, szükség szerint a feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást ad;

e) koordinálja és nyilvántartja a kabinetfőnök hivatalos programjait.

(7) A Miniszteri Kabinet egyéb feladatai körében:

a) biztosítja a minisztériumi portállal (honlappal) kapcsolatos fejlesztési és üzemeltetési feladatokat;

b) biztosítja a minisztériumi belső honlap (intranet) működésének technikai feltételeit, valamint felügyeli a minisztérium háttérintézményeinek honlapjait (portáljait);

c) ellátja a minisztériumi honlap arculatának és – a hivatali egységek közreműködésével – tartalmának meghatározásához és szerkesztéséhez kapcsolódó feladatokat.

(8) A Miniszteri Kabinet ellátja a lobbistákkal és lobbiszervezetekkel kapcsolatos – a lobbisták fogadásának rendjéről szóló külön utasításban részletezett – adminisztrációs és koordinációs feladatokat.

Humánpolitikai Főosztály

25.§ (1) A Humánpolitikai Főosztály személyügyi, munkaügyi feladatkörében:

a) a minisztérium belső szabályzatainak megalkotásával kapcsolatos feladatokat lát el:

aa) elkészíti – a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata előkészítésének keretében – a munkáltatói jogkörök gyakorlásával kapcsolatos szabályozás tervezetét;

ab) kezdeményezi és előkészíti a Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.), illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek (a továbbiakban: Ktv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeleteknek a minisztériumban történő végrehajtása érdekében szükséges belső szabályzatok megalkotását, módosítását;

ac) kezdeményezi és előkészíti az Mt.-nek, illetve a Ktv.-nek és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó intézményvezetők és gazdasági vezetők tekintetében történő végrehajtása érdekében szükséges belső szabályzatok megalkotását, módosítását;

b) végzi a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó köztisztviselők és intézményvezetők, gazdasági vezetők, valamint az államtitkár és a szakállamtitkárok kinevezési és egyéb munkáltatói jogkörébe tartozó minisztériumi köztisztviselők, közalkalmazottak alkalmazásával, foglalkoztatásával kapcsolatos (kinevezés, felmentés, átsorolás, minősítés, jubileumi jutalom, fegyelmi ügyek előkészítése stb.) munkaügyi feladatokat;

c) működteti a pályázati rendszert, gondoskodik a pályázatoknak – köztisztviselők esetében a Belügyi és az Egészségügyi Közlönyben, közalkalmazottak esetében az Egészségügyi Közlönyben – történő közzétételéről;

d) végzi a nemzetbiztonsági ellenőrzésekhez kapcsolódó feladatokat és titkos adatkezelést;

e) ellátja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat, végzi az ezzel kapcsolatos adatkezelést az 5. mellékletben foglaltak szerint;

f) előkészíti a minisztérium éves teljesítmény-célkitűzéseinek összeállítását, végzi a teljesítményértékeléssel kapcsolatos humánpolitikai feladatokat;

g) végzi a munkaügyi tevékenység körébe tartozó nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat, biztosítja a jogszerű adatkezelést;

h) ellátja a minisztérium által kötendő megbízási és vállalkozási szerződések előkészítésének, megkötésének, nyilvántartásának, módosításának és megszüntetésének eljárási rendjéről szóló szabályzatban a részére meghatározott feladatokat;

i) ellátja a minisztérium képviseletét a munkaügyi jogvitákban.

(2) A Humánpolitikai Főosztály egyéb humánpolitikai feladatai körében:

a) kitüntetések adományozásával kapcsolatos feladatokat lát el, e körben:

aa) javaslatot tesz a kitüntetések miniszter általi adományozásának szabályaira;

ab) végzi az állami és szakmai kitüntetések adományozásának előkészítő feladatait;

ac) részt vesz egyes ehhez kapcsolódó rendezvények (március 15., augusztus 20., Semmelweis-nap, Batthyány- Strattmann László-ünnepség) előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában;

b) a humánerőforrás-fejlesztési (képzési) feladatok körében:

ba) elkészíti a minisztérium középtávú, éves köztisztviselői képzési tervét, figyelemmel kíséri megvalósulásukat és jelentést készít a végrehajtásról;

bb) szervezi, koordinálja a dolgozók szakmai, nyelvi stb. képzésében való részvételét, előkészíti a tanulmányi szerződések megkötését;

bc) végzi a közigazgatási alap- és szakvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga tervezési és szervezési feladatait.

A titkárságok

26.§ (1) A miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkárok munkáját titkárság segíti.

(2) A titkárságok feladatkörükben:

a) koordinálják és nyilvántartják a miniszter, az államtitkár, illetve a szakállamtitkár hivatalos programjait, hivatalos útjait, megszervezik a miniszter, az államtitkár, illetve a szakállamtitkár feladatkörébe tartozó egyeztetéseket;

b) ellátják a miniszter, az államtitkár, illetve a szakállamtitkár feladatkörébe tartozó érdemi, illetve ügyintézői feladatokat, valamint azok koordinációját;

c) a beérkező iratokat, beadványokat feldolgozzák, szignálásra előkészítik, az előzetes vezetői döntést nem igénylő iratokat a hivatali egység felügyelete szerinti vezetőre szignálják;

d) gondoskodnak a kiszignált iratok nyilvántartásba vételéről, a feladatellátásra kijelölt szervezeti egységhez történő eljuttatásáról.

Miniszteri titkárság⁷

26/A. §⁸ (1) A Miniszteri Titkárság koordinációs és szervező tevékenysége keretében

a) koordinálja és nyilvántartja a miniszter hivatalos programjait, hivatalos útjait, megszervezi a miniszter feladatkörébe tartozó egyeztetéseket;

b) ellátja a miniszter feladatkörébe tartozó érdemi, illetve ügyintézői feladatokat, valamint azok koordinációját;

c) kapcsolatot tart a minisztérium szervezeti egységeivel, valamint a társtárcák és a minisztériumi háttérintézmények vezetői titkárságaival;

d) megszervezi a felsővezetői programegyeztető értekezletet;

e) nyilvántartja a miniszter által kiadott feladatok végrehajtási határidejét és számon kéri e feladatok teljesítését.

(2) A Miniszteri Titkárság Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) Titkársági Osztálya:

a) ellátja az ETT szervei (elnökség, tanács, egészségügyi területen működő igazságügyi szakértői testület, tudományos és kutatásetikai bizottság, klinikai farmakológiai etikai bizottság, humán reprodukciós bizottság, kutatási és fejlesztési bizottság) döntés-előkészítő, szervező, koordináló és adminisztratív feladatait;

b) biztosítja az ETT szervei jogszabályban előírt feladatai ellátásának feltételeit, előkészíti, szervezi az állásfoglalásaik és határozataik végrehajtását;

c) koordinálja a minisztérium kutatásszervező tevékenységét az ETT kutatatási és fejlesztési bizottságának javaslatai alapján, ennek keretében:

ca) javaslatokat dolgoz ki a hazai tárcaszintű kutatásokra, ezen belül a prioritásokra;

cb) a miniszter döntése és az ETT illetékes szerveinek véleménye alapján ellátja a pályázatok kiírásával kapcsolatos feladatokat;

cc) gondoskodik a jóváhagyott pályázatok tekintetében a támogatások teljesítéséről;

cd) ellenőrzi a támogatási összegek felhasználását és beszámoltatja a témavezetőket;

ce) összeállítja és szerkeszti a tárcakutatásokkal kapcsolatos kiadványokat, elemzi a kutatások eredményeit, értékelő jelentést készít;

d) megbízás alapján képviseli a minisztériumot a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) Orvosi Tudományok Osztályában, az Országos Tudományos Kutatási Alap bizottságaiban, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal illetékes szakmai bizottságaiban, az MTA akadémiai kutatási pályázati tanácsaiban és más tudományirányítási szervezetekben. Tudománypolitikai és tudományszervezési kérdések területén előterjesztéseket készít a minisztérium vezetése részére;

e) az érintett hivatali egységekkel együttműködve előkészíti, szervezi a kutatásokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködést, ellátja a kormányközi tudományos és technológiai együttműködések területén felmerült szakmai feladatokat, az EU-s tudományos kutatási programok koordinálását és kapcsolatot tart az Európa Tanács szakmai bizottságaival;

f) koordinálja a bioetikai és az ehhez kapcsolódó jogi – különös tekintettel a biotechnológia, géntechnológia, az emberi genetikai állományra vonatkozó kutatások, vizsgálatok, beavatkozások, szűrések, a személyek emberi jogainak és méltóságának a biológiai és az orvostudomány alkalmazásakor történő védelme – területekre vonatkozó szakmai anyagok előkészítését, a bioetika és a tudomány fejlődését figyelemmel kísérve ezekre javaslatot tesz;

g) a bioetikai tárgyú – különös tekintettel az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezményéhez (a továbbiakban: Egyezmény) kapcsolódó, illetve azzal összefüggő – nemzetközi dokumentumok Magyarország által tervezett jóváhagyását szakmailag előkészíti, figyelemmel kíséri az Egyezményben foglaltak végrehajtását és annak kormányzati szintű végrehajtása módjára javaslatot tesz;

h) közreműködik a bioetika és a hozzá kapcsolódó jogterület hazai kommunikációjában (ideértve tudományos és ismeretterjesztő anyagok előkészítését, elkészítését is), megismertetésében, népszerűsítésében;

i) ellátja a kormányzati koordinációs feladatokat a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanácsnak az ember emberi jogainak és méltóságának védelméről, tekintettel a biológia és az orvostudomány alkalmazására, az emberi jogokról és a biomedicináról szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye végrehajtásával kapcsolatos feladatairól szóló 2022/2002. (II. 1.) Korm. határozatban foglaltak alapján;

j) ellátja a szakmai kollégiumi elnökök testületének működésével összefüggő koordinációs feladatokat.

(3) A Miniszteri Titkárság ETT Titkársági Osztálya az ETT szerveinek működtetésével kapcsolatos adminisztrációs és pénzügyi feladatokat az ESKI közreműködésével végzi.

Államtitkári titkárság

27.§ (1) Az államtitkári titkárság elősegíti az államtitkár parlamenti, érdekegyeztetési, döntés-előkészítő tevékenységét, ennek keretében:

a) közreműködik az Országgyűlés frakcióival (a frakciók munkabizottságaival) történő kapcsolattartás megszervezésében;

b) ellátja az államtitkárhoz érkező iratok ügyviteli feladatait, koordinálja az ügyintézést;

c) ellátja az államtitkár által tartott értekezletekkel, rendezvényekkel kapcsolatos szervezési feladatokat;

d) intézi az államtitkár által meghatározott egyéb feladatokat, illetőleg megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását.

(2) Az államtitkári titkárság parlamenti osztálya az Országgyűlés ülésszakaival kapcsolatosan:

a) előkészíti, segíti a miniszter és az államtitkár parlamenti munkáját;

b) ellátja a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések benyújtásával, tárgyalásával kapcsolatos szervezési és operatív feladatokat;

c) figyelemmel kíséri a minisztérium feladatkörét érintő képviselői indítványokat, gondoskodik az azokkal kapcsolatos szakértői vélemények, kötelező nyilatkozatok elkészíttetéséről;

d) gondoskodik a plenáris ülések minisztériumot érintő napirendi anyagainak elkészíttetéséről;

e) elkészíti a miniszterhez intézett interpellációra, kérdésre adandó válasz tervezetét, a tárgy szerint illetékes hivatali egység bevonásával;

f) részt vesz a képviselők és a minisztérium vezetői megbeszéléseinek megszervezésében, közreműködik az anyagok előkészítésében;

g) ellátja a képviselők megkereséseire adandó válaszok tervezeteinek elkészítésével kapcsolatos feladatokat;

h) gondoskodik a miniszter, illetve az államtitkár részvételéről az Országgyűlés plenáris ülésein;

i) gondoskodik a parlamentben, illetve a bizottsági üléseken rendszeresen részt vevő minisztériumi vezetők állandó parlamenti belépőjéről, továbbá a kijelölt szakértők eseti belépőjéről;

j) havonta elektronikus tájékoztatót készít a minisztérium adott hónapban folytatott tevékenységéről – a MeH közreműködésével – a kormánypárti képviselőcsoportok tagjai számára;

k) gondoskodik a bizottságok tagjai, illetőleg – szükség szerint – a képviselőcsoportok szakmai tájékoztatásának megszervezéséről;

l) gondoskodik a minisztérium képviseletét ellátó szakértők bizottságok, albizottságok ülésein való részvételéről, a kirendelt szakértők rendelkezésére bocsátja a napirenden szereplő anyagokat, valamint az ülésen részt vevő szakértők ülésről készített emlékeztetőit eljuttatja az adott témáért felelős vezetőnek;

m) közreműködik a bizottsági, albizottsági üléseken elhangzott – a minisztériumot érintő – felvetések tisztázásában, megválaszolásában.

(3) A Parlamenti Osztály a parlamenti tevékenységgel kapcsolatos belső tájékoztatással kapcsolatban:

a) tájékoztatást ad az Országgyűlés plenáris ülésein elhangzott legfontosabb, valamint minisztériumot érintő témakörökről;

b) rendelkezésre bocsátja az előterjesztett indítványokat;

c) tájékoztatást ad az állandó, al- és ideiglenes bizottságok ülésein elhangzott, minisztériumot érintő témákról;

d) tájékoztatást ad a házszabályról és az ügyrendi állásfoglalásokról, illetőleg az Országgyűlés működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről;

e) az egyes ülésszakokat követően tájékoztatót ad ki az ülésszak alatt kifejtett minisztériumi tevékenységről.

(4) Az államtitkári titkárság Tájékoztatási, Érdekegyeztetési és Civil Kapcsolatok Osztálya tájékoztatási feladatkörében:

a) tájékoztatást ad írásban, személyesen, telefonos szolgálat útján az állampolgárokat érintő ellátásokról és szolgáltatásokról a lakosságnak, illetve az őket segítő intézményeknek, szervezetnek;

b) a hivatali egységek közreműködésével tájékoztató kiadványokat készít;

c) kapcsolatot tart a köztársasági elnök, a MeH, valamint a társminisztériumok és a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények lakossági tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységeivel.

(5) A Tájékoztatási, Érdekegyeztetési és Civil Kapcsolatok Osztály a lakosság közvetlen, egyedi ügyekben történő tájékoztatása érdekében ügyfélszolgálati irodát működtet. Az ügyfélszolgálati iroda feladatai a következők:

a) az állampolgárokat és az őket segítő szervezeteket érintő, a minisztérium feladatkörébe tartozó ellátásokkal kapcsolatosan személyesen feltett kérdések megválaszolása;

b) telefonon, illetve üzenetrögzítő útján beérkező kérdések megválaszolása;

c) gondoskodás a hatályos jogi előírásoknak megfelelő tájékoztatásról, az alábbi témakörökben:

ca) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai;

cb) egészségkárosodással, egészségi állapottal összefüggő problémák (munkaképesség-csökkenés fokának megállapításával kapcsolatos panaszok);

cc) egészségügyi szolgáltatások;

cd) gyógyszerügyi kérdések (ár, hozzáférés, ennek problémái);

ce) egészségügyi igazgatással kapcsolatos kérdések;

cf) az EU-tagsággal összefüggő megkeresések (külföldi gyógykezelés, egészségügyi dolgozók munkavállalása, egyéni gyógyszerimport);

cg) állampolgárok által felvetett egyéb ügyek.

(6) A Tájékoztatási, Érdekegyeztetési és Civil Kapcsolatok Osztály a civil és társadalmi szervezetekkel kapcsolatosan az alábbi feladatokat látja el:

a) kapcsolatot tart a civil és társadalmi szervezetekkel (felkéréseket fogad el, illetőleg kezdeményez fórumok, konzultációk, előadások, képzések stb. megtartására);

b) a minisztériumon belül koordinálja a kormányzati civil stratégiában foglalt feladatok megvalósítását;

c) részt vesz a tagállami működés civil szervezeteket érintő feladatainak koordinálásában;

d) kapcsolatot tart a partner államigazgatási szervek civil ügyekért felelős szervezeti egységeivel, a Magyar Országgyűlés Civil Irodájával.

(7) A Tájékoztatási, Érdekegyeztetési és Civil Kapcsolatok Osztály az ágazati érdekegyeztetés területén:

a) ellátja az érdekegyeztető fórumok üléseivel kapcsolatos szervezési teendőket, előkészíti az értekezleteket, tanácsüléseket, egyeztetéseket;

b) részt vesz az érdekegyeztetést érintő szakmai rendezvényeken, gondoskodik a minisztérium képviseletéről;

c) kapcsolatot tart a szakmai és társadalmi szervezetek érintett képviselőivel, más minisztériumok érdekegyeztetést folytató szervezeti egységeivel, a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények és a minisztérium illetékes munkatársaival.

Egészségpolitikai szakállamtitkári titkárság

28.§ Az egészségpolitikai szakállamtitkári titkárság:

a) háttér-információt biztosít az egészségpolitikai szakállamtitkár szakmai programjaihoz;

b)⁹

Egészségpolitikai Főosztály

29. § (1)¹⁰ Az Egészségpolitikai Főosztály Egészségügyi Ellátási Osztályra, Ápolási és Ágazati Humánerőforrás Stratégiai Osztályra, Fejlesztéspolitikai Osztályra, Oktatási Képzési Osztályra, Egészségbiztosítási Osztályra és Védelmi Irodára tagolódik.

(2) Az Egészségpolitikai Főosztály egészségügyiellátás-szervezési, -irányítási feladatai körében:

a) az alap- és járóbeteg-szakellátás területén:

aa) részt vesz a szakmai kompetenciakörébe tartozó egészségügyi ellátórendszer struktúrájának kialakításában;

ab) részt vesz az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó intézményhálózat működési feltételeinek meghatározásában;

b) a fekvőbeteg-szakellátás területén:

ba) közreműködik a nagy értékű beavatkozásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében;

bb) szakmai döntés-előkészítő tevékenységet végez – az illetékes hivatali egységgel együttműködve – a szakterületét érintő címzett támogatások és a beruházási többletforrások odaítélésénél;

c) a mentés és betegszállítás területén:

ca) közreműködik a mentésről és a betegszállításról szóló miniszteri rendeletek, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok előkészítésében és kidolgozásában;

cb) részt vesz a mentéssel és betegszállítással kapcsolatos stratégiai fejlesztési tervek feladatainak kidolgozásában és végrehajtásában;

cd) ellátja a betegszállítókkal kapcsolatos ügyeket, továbbá részt vesz a mentéssel kapcsolatosan felmerülő, a tárcát érintő ügyek intézésében;

d) ellátja a 3. melléklet I. a) pontja szerinti intézmények szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat az Intézményfelügyeleti Főosztállyal együttműködve;

e) szükség szerint részt vesz a betegszállítási bizottság munkájában.

(3) Az Egészségpolitikai Főosztály egyéb egészségügyiellátás-szervezési, -irányítási feladatai körében:

a) közreműködik a társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos prevenciós programok kidolgozásában;

b) részt vesz a hátrányos helyzetű személyek (pl. hajléktalanok), valamint a fogyatékos személyek egészségügyi ellátásának szervezésében;

c) részt vesz a mentális egészség fejlesztésével kapcsolatos programok, stratégiák kidolgozásában;

d) részt vesz – az alkoholizmus és a dohányzás terén – a szenvedélybetegek ellátásával és a betegség megelőzésével kapcsolatos feladatokban;

e) irányítja és koordinálja a környezet- és település-egészségügyi, az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi, a sugár-egészségügyi, a foglalkozás-egészségügyi, valamint a járványügyi feladatokkal és a fertőző betegségekkel kapcsolatos feladatok ellátását, részt vesz az ezzel kapcsolatos jogharmonizáció végrehajtásában;

f) kapcsolatot tart az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal és intézeteivel, együttműködik az országos intézetekkel;

g) részt vesz az élelmiszer-biztonsággal összefüggő jogalkotási feladatok ellátásában;

h) az EU-, WHO- és ECDC-tagságból adódóan:

ha) szakmai kérdésekben álláspontot, véleményt, szakértői anyagot készít;

hb) menedzseli a Korai Figyelmeztető és Gyorsreagáló Rendszer (EWRS) működtetését;

hc) koordinálja a WHO átdolgozott Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak implementációját;

i) a kábítószerekkel és a kábítószer-fogyasztókkal kapcsolatos tevékenysége keretében:

ia) kapcsolatot tart a Nemzeti Kábítószer Adatszolgáltató Információs és Kapcsolattartó Központtal (Reitox Focal Point), továbbá a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottsággal és annak szakbizottságaival;

ib) az illegális kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében szervezi és ellátja a prevencióval és a drogbetegek egészségügyi ellátásával kapcsolatos tárcaszintű feladatokat, ennek keretében együttműködik az országos intézetekkel, az érintett szakmai kollégiumokkal és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (a továbbiakban: ÁNTSZ);

ic) összehangolja a nemzeti kábítószer-ellenes stratégia releváns feladatainak végrehajtását tárcaszinten, és saját eszközeivel elősegíti e feladatok teljesítésének monitorozását.

(4) Az Egészségpolitikai Főosztály az egészségügyi ellátórendszer működéséhez és szakfelügyeletéhez kapcsolódó feladatai körében:

a) a szakmai kollégiumokkal, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségével történő kapcsolattartási és egyeztetési tevékenység keretében koordinálja és felügyeli a szakmai kollégiumok munkáját;

b) felügyeli az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ szakfelügyeleti tevékenységét;

c) igazgatási feladatkörében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) megkeresése alapján, a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) véleményének beszerzésével, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi kérelemmel kapcsolatban véleményt nyilvánít;

d) koordinálja a szakmai irányelvek, protokollok és standardok kidolgozását és aktualizálását, gondoskodik ezek egységes szerkezetben történő nyilvánosságra hozataláról;

e) a társfőosztályok és a szakmai háttérintézmények közreműködésével meghatározza, szervezi és évenként felülvizsgálja az egészségügyi ágazatot érintő kötelező adatgyűjtéseket;

f) kapcsolatot tart a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvánnyal;

g) előkészíti és folyamatosan aktualizálja a nem-konvencionális gyógyító eljárásokkal kapcsolatos orvosi tevékenységekkel és eljárásokkal összefüggő feltételrendszer szabályait;

h) feldolgozza és elemzi az egészségügyi intézmények működési adatait.

(5) Az Egészségpolitikai Főosztály a minőségfejlesztés tekintetében szakmailag irányítja az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet tevékenységét.

(6) Az Egészségpolitikai Főosztály az ápolásügyi és az ápolási ellátásokkal kapcsolatos tevékenysége keretében:

a) előkészíti az ápolási és egészségügyi szakdolgozói tevékenységek szakmai fejlesztési koncepcióit, javaslatot tesz az egészségügyi dolgozók humánerőforrás-fejlesztésére;

b) előkészíti a védőnői szakmai fejlesztési tevékenységeket célzó koncepciókat;

c) javaslatot tesz az alapellátás és a fekvőbeteg-szakellátás területén a szakdolgozói tevékenységek, ápolási szolgáltatások fejlesztésére, továbbá ellátja az ápolásügy hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű források pályázatok útján történő elosztásával összefüggő feladatokat és az ehhez kapcsolódó pályáztatást lebonyolítja;

d) koordinálja az ápolási és védőnői szakterületekre vonatkozó szakfelügyeleti tevékenységeket.

(7) Az Egészségpolitikai Főosztály az egészségügyi felsőoktatási és orvosképzéssel kapcsolatos feladatkörében:

a) előkészíti az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel, valamint továbbképzéssel kapcsolatos szakmai koncepciókat, gondoskodik azoknak a szakmai kollégiumokkal, szakmai kamarákkal, valamint a hivatali egységekkel való egyeztetéséről;

b) ellátja a központi gyakornoki rendszer működtetésével összefüggő szervezési, adminisztratív feladatokat, együttműködik a finanszírozási feladatok ellátásában az illetékes hivatali egységekkel;

c) ellátja a felsőoktatásról szóló törvényből adódó, valamint az egészségügyi törvényben meghatározott, az egészségügyi felsőoktatásra vonatkozó tárcafeladatokat, ennek keretében elkészíti a feladat- és hatáskörébe utalt ügyek ellátásához rendelt költségvetési keretek felhasználására vonatkozó javaslatot, ellenőrzi és értékeli a támogatás felhasználását;

d) képviseli a minisztériumot a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban, illetve annak szakbizottságaiban, valamint a felsőoktatással kapcsolatos bizottságokban;

e) együttműködik a hivatali egységekkel az egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges képesítési rendszer meghatározásában, a közalkalmazotti jogviszony speciális kérdéseinek, köztük a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése, a képesítés alóli végleges mentesítés szabályainak meghatározása, valamint az egészségügyi ellátás személyi feltételeinek meghatározása tekintetében;

f) az egészségügyi ellátás szakemberigényének, szakember-utánpótlási igényének figyelembevételével kezdeményezi a graduális és posztgraduális programok megindítását;

g) közreműködik az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban: ESZTT) bizottságai döntés-előkészítő munkájának szakmai és adminisztratív szervezésében;

h) működteti az ESZTT Hivatalát;

i) kapcsolatot tart az egészségügyi képzést folytató egyetemekkel és főiskolákkal, figyelemmel kíséri azok egészségügyi területen nyújtott szakmai és képzési programjait;

j) a külföldön szerzett szakképesítések elismerésével kapcsolatos koordinációs feladatokban felkérésre együttműködik az EEKH-val, előkészíti a honosítási, elismerési határozatok jogorvoslatát.

(8) Az Egészségpolitikai Főosztály a középfokú szakképzéssel összefüggő feladatok tekintetében az egészségügyről, a szakképzésről, a felnőttképzésről, a közoktatásról, valamint a tankönyvpiac rendjéről szóló törvények alapján ellátja az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó egészségügyi szakmai képzés irányításával, szervezésével, koordinációjával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében:

a) a külföldön szerzett szakképesítések elismerésével kapcsolatos koordinációs feladatokban felkérésre együttműködik az EEKH-val, előkészíti a honosítási, elismerési határozatok jogorvoslatát;

b) előkészíti, meghatározza a szakképesítések rendeletben történő közzétételéhez a szakmai és vizsgakövetelményeket, a rendeletek szakmai tartalmát;

c) előkészíti, közleményben közzéteszi a szakképzések központi programjait, biztosítja az utánkövetést és a felülvizsgálatot;

d) ellátja a tankönyvvé nyilvánítással és a tankönyvellátással kapcsolatos minisztériumi feladatokat;

e) előkészíti a szakképzéssel kapcsolatos minisztériumi döntéseket (Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálata, új szakképesítések bevezetése stb.) és a döntéseknek megfelelően koordinálja, irányítja a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását;

f) előkészíti a szakmai vizsgajogosultság elnyeréséhez a pályázati felhívást, ellátja a pályáztatással kapcsolatos feladatokat, előkészíti a pályázati nyertesekről szóló rendeletet;

g) előkészíti a szakértői és vizsgáztatói névjegyzéket;

h) a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával együttműködve előkészíti a gyakorlati képzések szintmérő vizsgáinak szakmai követelményeit.

(9) Az Egészségpolitikai Főosztály az ágazati humánpolitikai stratégiai tervezéssel összefüggő feladatok tekintetében:

a) az ágazatban foglalkoztatottak (közalkalmazottak, köztisztviselők, munkavállalók, illetve egyéb jogviszonyban állók) foglalkoztatási feltételeit és munkajogi helyzetét érintő humánpolitikai intézkedések megtételéhez javaslatokat készít, amelyek segítik az ágazati szakmai célkitűzések, tervek és döntések meghozatalát és megvalósítását;

b) az a) pontban foglaltak érdekében elemzi és értékeli az ágazati létszámgazdálkodást, a munkaidő alakulását, valamint az ágazatban foglalkoztatottak bérhelyzetét;

c) az elemzés eredményei alapján kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét, jogszabályok megalkotását és részt vesz azok előkészítésében;

d) az a)–c) pontokban meghatározott feladatainak ellátása során együttműködik a minisztérium társfőosztályaival és főosztályközi koordináló szerepet tölt be.

(10) Az Egészségpolitikai Főosztály az orvosszakma érdekeinek megjelenítése érdekében a fejlesztéspolitikai stratégiai feladatok tekintetében, a Fejlesztéspolitikai és stratégiai-elemzési Főosztállyal együttműködve:

a) részt vesz az országos fejlesztéspolitikai koncepciók egészségpolitikai fejezeteinek a kidolgozásában;

b) részt vesz az egészségügy fejlesztési koncepciójának szakmai kidolgozásában a háttérintézmények, illetve szakértők bevonásával;

c) részt vesz a nemzeti fejlesztési tervek, illetve regionális fejlesztési tervek népegészségügyi részeinek az orvosszakmai szempontú előkészítésében;

d) közreműködik a stratégiai tervek egészségügyi fejezetei elkészítésében (helyzetelemzés, stratégia, operatív program, pénzügyi terv), valamint az ennek érdekében kialakított munkacsoportokban;

e) gondoskodik az ellátórendszerrel, népegészségüggyel, az egészségbiztosítással valamint a finanszírozással kapcsolatos szempontok integrálásáról a tervezés során;

f) felkérésre részt vesz a tervdokumentumok megvitatása céljából szervezett szakmai, regionális fórumokon, találkozókon;

g) figyelemmel kíséri és véleményezi a tervezést érintő hazai és közösségi jogszabályokat, politikákat;

h) együttműködik a pályázati kiírások előkészítése során az illetékes főosztállyal, orvosszakmai szempontból részt vesz a pályázatok elbírálásában, monitorozásában.

(11) Az Egészségpolitikai Főosztály a védelmi feladatok körében:

a) előkészíti a válsághelyzetek és katasztrófák egészségügyi kezelését és a honvédelmi feladatok ellátását szabályozó jogszabályokat;

b) kidolgozza az egészségügyi ellátórendszer válsághelyzetekben és minősített időszakokban történő működtetési és szervezési elveit és felkészülési terveit;

c) tervezi a szükségkórházi rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat;

d) tervezi a minősített időszaki felkészüléssel kapcsolatos követő tervezés keretében az orvostechnikai eszközök, berendezések és a gyógyszerfelhasználás minősített időszaki igényeit, összesíti az adatokat, valamint terveket, beszámolókat készít a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM), illetve a tervezést irányító kormányzati szerv részére;

e) szervezi és irányítja a NATO befogadó nemzeti támogatási rendszerével kapcsolatos ágazati feladatokat;

f) javaslatot dolgoz ki a polgári védelmi elsősegélynyújtó és sérültszállító alakulatok feladatainak és anyagellátásának megtervezéséhez;

g) részt vesz az EU-tagságból adódó egészségügyi válságkezelési feladatok tervezésében, ellátásában és koordinálásában;

h) tervezi és koordinálja az IRM és a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerveivel, a NATO-tagsággal járó, a polgári egészségügyet érintő, valamint a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással kapcsolatos egészségügyi feladatokat;

i) tervezi, szervezi és irányítja a megyei (fővárosi) tisztifőorvosok katasztrófa-egészségügyi továbbképzését;

j) tervezi és szervezi a kiemelt rendezvények egészségügyi biztosítását, együttműködik a biztosítást irányító IRM szerveivel;

k) irányítja az ÁNTSZ területi tervező munkáját a katasztrófa-egészségügyi feladatok meghatározásában;

l) irányítja az állami egészségügyi tartalék fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos elvi kérdések kidolgozását;

m) koordinálja az állami egészségügyi tartalék gyógyszer- és orvostechnikai felszerelési normái kidolgozását és folyamatos karbantartását;

n) irányítja, szervezi és végrehajtja a nukleárisbaleset-elhárítás ágazati feladatait, aktualizálja az ágazati nukleáris balesetelhárítási intézkedési tervet;

o) végzi és koordinálja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) ágazatot érintő munkatervi feladatainak végrehajtását, részt vesz a KKB Operatív Törzsének munkájában, ellátja a járványügyi védekezési munkabizottság titkársági feladatait, továbbá katasztrófa-egészségügyi, válságkezelési gyakorlatokat szervez, irányít, illetve végrehajt;

p) részt vesz – illetékességi körében – a tárcaközi bizottságok munkájában;

q) koordinációs és együttműködési feladatokat lát el a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálataival, valamint a katasztrófavédelemmel és a védelmi igazgatás területi szerveivel;

r) szervezi és koordinálja a terrorizmus elleni védekezés ágazati feladatait;

s) előkészíti a minisztérium vezetői állománya védett vezetési pontján végzendő munkájával kapcsolatos feladatokat;

t) meghatározza a polgári védelem egészségügyi ágazati feladatait, irányítja annak a végrehajtását;

u) szervezi és irányítja a NATO válságreagálási rendszerrel kapcsolatos ágazati feladatokat;

v) ellátja a segélyszállítmányok összeállításával és a kapcsolódó dokumentációk elkészítésével összefüggő feladatokat.

(12) Az Egészségpolitikai Főosztály az E. Alap tervezésével kapcsolatos feladatai körében az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP) együttműködve:

a) összefogja az E. Alap költségvetésének tervezését, elvégzi a szakmai és finanszírozási egyeztetéseket, részletesen kidolgozza az egyes szakfeladatok forrásigényét, szakmailag képviseli a minisztériumot az Országgyűlés szakbizottságai előtt;

b) rendszeresen figyelemmel kíséri – a Költségvetési Főosztállyal együttműködve – az E. Alap költségvetésének végrehajtását, ennek alapján intézkedéseket kezdeményez az egyensúly megtartása érdekében;

c) pótköltségvetés esetén részt vesz annak előkészítésében és kidolgozásában;

d) véleményezi az E. Alap zárszámadását és részt vesz annak megtárgyalásában.

(13) Az Egészségpolitikai Főosztály – az OEP együttműködésével – az egészségügyi szolgáltatók gazdálkodásához kapcsolódó feladatai körében:

a) rendszeresen figyelemmel kíséri az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók adósságállományát;

b) elemzi és értékeli a finanszírozási változások hatását az egészségügyi hálózat működésére, az ellátás színvonalára.

(14) Az Egészségpolitikai Főosztály – az OEP együttműködésével – a finanszírozás szakmai szabályozásához kapcsolódó feladatai tekintetében:

a) koordinálja az egészségügyi finanszírozás korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat a regionális ellátási és a progresszivitási szinteket figyelembe véve;

b) a teljesítményfinanszírozás terén előkészíti a finanszírozási kódok, illetve paraméterek bevezetéséhez vagy változtatásához szükséges szakmai számításokat, hatásvizsgálatokat, ezek alapján javaslatot tesz a szükséges jogszabályok kidolgozására, módosítására;

c) irányítja a finanszírozási kódokra javaslatot tevő bizottságok (finanszírozási kódkarbantartó bizottság, ad hoc bizottságok) munkáját, részt vesz a finanszírozási kódkarbantartó bizottság munkájában, biztosítja működési feltételeit, ellátja a titkársági teendőket;

d) elkészíti a finanszírozási kódok alkalmazási szabályait előíró szabálykönyv(ek)et, gondoskodik azok aktualizálásáról;

e) elvégzi az országos díjak bevezetéséhez/módosításához szükséges számításokat, hatáselemzéseket, előkészíti azok bevezetését;

f) végzi az alapellátással kapcsolatos finanszírozási feladatokat és a külön kasszák finanszírozásának karbantartását.

(15) Az Egészségpolitikai Főosztály – az OEP együttműködésével – az E. Alap allokációjához kapcsolódó feladatok tekintetében:

a) kidolgozza, szükség szerint módosításra előkészíti az egészségügyi finanszírozás természetbeni és pénzbeli szolgáltatásainak (a gyógyszer és gyógyászatisegédeszköz-szolgáltatások kivételével) általános és részletes szabályait meghatározó jogszabályok tervezeteit;

b) közreműködik az egészségügyi ellátórendszer szerkezetátalakítása koncepciójának kialakításában, melynek keretében részt vesz az ellátórendszer kapacitásának vertikális megtervezésében, továbbá részt vesz az egészségügyi ellátórendszer – ellátási kötelezettséggel és a területi finanszírozási normatívákkal összefüggésben lévő – kapacitása jogi szabályozásának előkészítésében, a kapacitás tervezésével, kialakításával kapcsolatban felmerülő feladatokban.

(16) Az Egészségpolitikai Főosztály – az OEP együttműködésével – az egészségbiztosítással összefüggő egyéb feladatkörében:

a) részt vesz a biztosítási jogviszonnyal összefüggő adatszolgáltatással, az egészségügyi adatnyilvántartással kapcsolatos feladatok előkészítésében és végrehajtásában;

b) végzi az egészségbiztosítás területét érintő, az EU-val és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatokat;

c) részt vesz az egészségbiztosítási reform keretei között folytatott modellkísérletek értékelésében, szakmai-fejlesztési elképzelések kidolgozásában.

Népegészségügyi Főosztály

30. § A Népegészségügyi Főosztály népegészségügyi feladatai körében:

a) közreműködik a Nemzeti Népegészségügyi Program éves prioritásainak a meghatározásában;

b) elkészíti a Nemzeti Népegészségügyi Program éves cselekvési tervét és országgyűlési beszámolóját;

c) folyamatosan figyelemmel kíséri a Nemzeti Népegészségügyi Program megvalósulását;

d) kezeli az egészségfejlesztéssel összefüggő forrásokat, célelőirányzatokat;

e) felügyeli az egészségfejlesztéssel kapcsolatos kommunikációs stratégiát és együttműködik annak kidolgozásában;

f) felügyeli a népegészségügyi programok kidolgozását;

g) koordinálja a Népegészségügyi Programból adódó esélyegyenlőségi feladatokat;

h) részt vesz a kiemelt népegészségügyi feladatok és prevenciós szakmai programok kidolgozásában;

i) figyelembe veszi a lakosság egészségi állapotának alakulását az egészségügyi ellátórendszer kialakításában;

j) koordinálja és figyelemmel kíséri a népegészségügyi lakossági szűrővizsgálatok alakulását;

k) működteti a megelőzéssel kapcsolatos tanácsadó fórumokat (pl. nemzeti AIDS-bizottság);

l) részt vesz az egészségfejlesztés, egészségnevelés, egészségvédelem stratégiai irányainak meghatározásában;

m) részt vesz az egészségfejlesztés intézményrendszerének és feladatainak meghatározásában;

n) kapcsolatot tart az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalával és intézeteivel, együttműködik az országos intézetekkel;

o) irányítja és koordinálja a már elfogadott nemzeti programok megvalósulását, illetve részt vesz a készülő nemzeti programok összeállításában;

p) a nemzeti programok megvalósulásának, koordinálásának érdekében felállított programtanácsok tekintetében:

pa) szervezési, titkársági feladatokat lát el;

pb) biztosítja a programtanácsok működésével kapcsolatos operatív feladatok ellátását;

pc) karbantartja a delegáló szervezetek és delegált tagok nyilvántartását, és szervezi a programtanács üléseit;

q) képviselet biztosításával részt vesz a nemzeti egészségfejlesztési programokban (pl. Nemzeti Rákellenes Program, A Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja, „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Program).

r)¹¹ a – romaügyi referens útján – gondoskodik a roma lakosság esélyegyenlőségét szolgáló, egészségügyi vonatkozású kormányzati feladatok ellátásáról.

Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály

31. § (1) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály gyógyszerellátással kapcsolatos feladatai körében:

a) az egészségügyi stratégiai tervek alapján koordinálja a gyógyszerellátás területét érintő szakmai döntések előkészítését, különös tekintettel a gyógyszerek előállítására, minőségére, minőség-ellenőrzésére, klinikai vizsgálatára, forgalomba hozatalára, társadalombiztosítási támogatására és az ellátás folyamatosságára;

b) kidolgozza a forgalomba hozatalra engedélyezett és az E. Alapból támogatott gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatására vonatkozó szabályozást;

c) előkészíti gyógyszerek rendelésére és kiszolgáltatására vonatkozó szabályozást;

d) meghatározza a gyógyszerek közforgalmú és intézeti gyógyszertári forgalmazásának szakmai követelményrendszerét;

e) meghatározza a gyógyszerek speciális beszerzési formáira vonatkozó szabályokat;

f) kidolgozza a gyógyszertárak létesítésének, működésének és elszámolásának szabályozását;

g) előkészíti a gyógyszertárban forgalmazható termékek körének szabályozását;

h) javaslatot tesz a szakgyógyszerész, gyógyszertári asszisztens, szakasszisztens képzés, továbbképzés szervezésére;

i) intézi a gyógyszerellátással kapcsolatos, a tárcához panaszos ügyeket;

j) kidolgozza a gyógyszerek reklámozásával és ismertetésével kapcsolatos szabályokat;

k) közreműködik az EU-szabályozás változásaira vonatkozó javaslatok véleményezésében, a hazai gyakorlatra vonatkozó hatás bemutatásának feltérképezésében és a belső jogi szabályozásban való megjelentetés kialakításában;

l) az EEKH-val szoros együttműködésben kidolgozza a kábítószereknek, illetve pszichotrop anyagoknak minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának és nyilvántartásának rendjéről szóló szabályozást;

m) közreműködik a kábítószerek és pszichotróp anyagok gyógyászati célra történő rendelése, felhasználása szabályozási koncepciójának elkészítésében;

n) kialakítja a gyógynövények forgalmazásával kapcsolatos szabályokat, a vonatkozó EU-szabályozás függvényében aktualizálja a tradicionális gyógynövényi készítmények gyártásáról, forgalmazásáról, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek átminősítéséről szóló szabályozást;

o) folyamatosan figyelemmel kíséri és alakítja a lakosságnál keletkező hulladékgyógyszerrel kapcsolatos feladatok szabályozását;

p) ellátja a főosztály ügykörét érintő jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatokat;

q) együttműködik a WHO-val és az egyéb nemzetközi szervezetekkel a szakirányú munkafolyamatokban, részt vesz az érintett szakmai munkacsoportok tevékenységében;

r) ellátja a 3. melléklet I. b) pontja szerinti intézmény szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat.

(2) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály a gyógyászatisegédeszköz-ellátással kapcsolatos feladatai körében:

a) karbantartja a gyógyászatisegédeszköz-ellátást érintő szabályozást, elkészíti és aktualizálja a gyógyászatisegédeszköz-ellátást érintően a társadalombiztosítási támogatásba befogadással, a forgalmazással, a közbeszerzéssel és a promócióval kapcsolatos szabályokat;

b) kivizsgálja és érdemben megválaszolja a gyógyászatisegédeszköz-ellátással kapcsolatos panaszokat, kifogásokat, ezekkel kapcsolatban tájékoztatást nyújt.

(3) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály orvostechnikai feladatai körében:

a) az EEKH-val szoros együttműködésben javaslatokat dolgoz ki az orvostechnikai eszközök területének szabályozására, koordinálja az ezzel kapcsolatos szakmai koncepciók és jogszabályok előkészítését;

b) ellátja az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatosan a nemzetközi megállapodásokból adódó, minisztériumi szintű feladatokat.

c)¹² ellátja a miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésével, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

(4) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály a gyógyfürdőellátással kapcsolatos feladatai körében:

a) kialakítja és folyamatosan aktualizálja a gyógyhelyekkel, a gyógyfürdőintézményekkel, a gyógyvizekkel, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításával kapcsolatos szabályozást;

b) kidolgozza a gyógyfürdőellátások társadalombiztosítási támogatására vonatkozó szakmai döntéseket.

Jogi és koordinációért felelős szakállamtitkári titkárság

32. § (1) A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkári tikárság döntés-előkészítő, szervező tevékenysége körében:

a) figyelemmel kíséri a munkatervben foglalt feladatok teljesítését;

b) figyelemmel kíséri a miniszter által kiadott feladatok végrehajtását, megszervezi a főosztályvezetői értekezleteket;

c) kapcsolatot tart a szakállamtitkárokkal;

d) figyelemmel kíséri, koordinálja a minisztérium határidős feladatainak, munkaterveinek teljesülését, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzatok időarányosan ütemezett, célszerű felhasználását.

(2) A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkári titkárság koordinációs feladatai körében nyilvántartja a határidőket, számon kéri a feladatok végrehajtását.

Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály

33. § (1) A Jogi Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály Egészségügyi Kodifikációs Osztályra, Egészségbiztosítási Kodifikációs Osztályra és Koordinációs Osztályra tagolódik.

(2) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály az egyes egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, szolgáltatására, az egészségügyi ellátórendszer működésére, a közegészségügy-járványügyre vonatkozó szabályozási területen egészségügyi kodifikációs feladatai körében, valamint az egészségbiztosítási rendszer elemeire, így különösen a finanszírozásra és a kapacitásszerkezetre vonatkozó jogszabályok előkészítése során egészségbiztosítási kodifikációs feladatai körében:

a) véleményt nyilvánít az érintett szakmai főosztályok, hivatali egységek által elkészített szabályozási koncepciókról;

b) az a) pont szerinti koncepció alapján elkészíti a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetét (a továbbiakban: jogszabálytervezet) a jogszabály-előkészítés rendjére vonatkozó rendelkezések szerint;

c) érvényesíti a jogszabálytervezetek előkészítése során az alkotmányossági, törvényességi szempontokat, a jogalkotásról szóló törvényben, valamint a Kormány ügyrendjében meghatározott, a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályokat;

d) a jogszabálytervezetek elkészítésénél érvényre juttatja a jogszabály-szerkesztési és jogharmonizációs követelményeket;

e) egyeztetésre előkészíti és megküldi a jogszabálytervezeteket;

f) értékeli a beérkezett véleményeket az érintett szakfőosztályokkal együtt, az értékelés alapján javaslatot tesz a felsővezetői szintű egyeztetésre;

g) megszervezi a jogszabálytervezetek szóbeli egyeztetését és biztosítja azon a főosztály részvételét;

h) aláírásra előkészíti a jogszabálytervezeteket;

i) felsővezetői kijelölés alapján – az érintett hivatali egység munkatársa mellett – részt vesz a minisztérium által elkészített és a Kormány által az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatok bizottsági vitájában;

j) intézkedik az elfogadott jogszabályok kihirdetése iránt, ellenőrzi a kihirdetett jogszabályok helyességét.

(3) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály közigazgatási feladatai körében:

a) előkészíti a miniszter által és a felügyeletét ellátó állami vezető által meghatározott döntések, valamint a közigazgatási eljárásban felettes szervnek minősülő miniszter hatáskörébe tartozó határozatok tervezetét (a továbbiakban: döntéstervezet), valamint a miniszter és a felügyeletét ellátó állami vezető utasítására jogi szempontból véleményezi a más szervezeti egységek által előkészített döntéstervezeteket;

b) felkérésre véleményezi a más hivatali egységek feladatkörébe tartozó, jogi szakértelmet is igénylő, nem hatósági döntések tervezeteit;

c) közreműködik a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának elkészítésében;

d) koordinálja a közigazgatási munka korszerűsítésének minisztériumi feladatait;

e) ellátja a szakmai kamarák törvényességi felügyelete körében a jogi véleményezési, javaslattételi, és döntés-előkészítési feladatokat.

(4) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály az európai integrációs és nemzetközi együttműködésből adódó feladatai körében ellátja a jogharmonizációból, valamint a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények előkészítéséből, illetve felülvizsgálatából adódó minisztériumi feladatokat az érintett hivatali egységekkel együttműködésben.

(5) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály elkészíti a választervezeteket az Alkotmánybíróságtól, valamint az országgyűlési biztosoktól érkezett megkeresésekre.

(6) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály a gazdasági-polgári jogi és képviseleti feladatai körében – amennyiben e szabályzat vagy a miniszter másként nem rendelkezik – ellátja a minisztérium jogi képviseletét.

(7) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály a minisztérium hivatali egységei, illetve a minisztérium és más szervek közötti koordináció keretében:

a) koordinálja, szervezi, és kijelölés alapján végzi a minisztériumok és központi közigazgatási szervek előterjesztéseinek tárca véleményezését;

b) koordinálja a minisztérium képviseletét tárcaegyeztető értekezleteken;

c) koordinálja az együttes előterjesztések miniszteri aláírásra történő előkészítését;

d) koordinálja az állami vezetőknek az államtitkári értekezletre, illetve a kormányülésre és a Kormány kabinetjeinek üléseire való felkészítését;

e) gondoskodik a minisztériumi előterjesztések továbbításáról a MeH-be, illetve a kabinetek üléseit előkészítő központi közigazgatási szervekhez.

(8) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály véleményezi a társtárcák által megküldött jogszabálytervezeteket.

(9) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály ellátja a tárca hivatalos lapja szerkesztésének feladatait. A szerkesztőség csak a tárgy szerint illetékes állami vezető által jóváhagyott kéziratot fogadhat el. A tárca hivatalos lapja az alábbiakat tartalmazza:

a) a tárca feladatkörével összefüggő jogszabályokat, illetve másodközléseket;

b) a jogszabálynak nem minősülő egyéb jogi iránymutatásokat, hivatalos tájékoztatókat, közleményeket.

Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya

34. § (1) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya EU Politikai, Kétoldalú Kapcsolatok és Nemzetközi Szervezetek Osztályra, Nemzetközi és EU Jogszabály Előkészítési Osztályra és EU Elnökségi Előkészítő és Koordinációs Osztályra tagolódik.

(2) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya a miniszter, a minisztérium és szükség szerint az ágazat nemzetközi kapcsolatainak működtetése és fejlesztése körében eljárva:

a) szervezi a minisztérium nemzetközi kapcsolatait, mind a kétoldalú együttműködések, mind a kormányközi, nemzetközi szervezetekkel történő együttműködések tekintetében, ennek keretében gondoskodik különösen az Európa Tanács, az Egészségügyi Világszervezet és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervet (OECD) ágazatot érintő munkájában a kormányzati képviselet biztosításának megszervezéséről;

b) nemzetközi ügyekben tájékoztatja a hivatali egységeket és segíti munkájukat;

c) elősegíti a minisztérium irányítása alá tartozó intézmények önálló nemzetközi kapcsolattartását;

d) a két- és többoldalú kapcsolatok tekintetében ellátja a koordinációs tevékenységet. Ennek érdekében tartja a kapcsolatot, és szorosan együttműködik a nemzetközi szervezetekkel, a magyarországi külképviseletekkel, a külföldi magyar nagykövetségekkel, a külföldi és hazai társminisztériumokkal, azok illetékes főosztályaival. Ennek során szorosan együttműködik a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztállyal, a Fejlesztéspolitikai és stratégiai-elemzési Főosztállyal, illetve az érdekelt hivatali egységekkel.

(3) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya a szervezési és protokolláris feladatok körében eljárva:

a) a minisztérium szakmai szervezeti egységei által előterjesztett anyagokat a nemzetközi tárgyalásokra előkészíti;

b) szükség szerint részt vesz a tárgyalásokon;

c) gondoskodik e tárgyalásokból eredő feladatok végrehajtásának koordinálásáról;

d) gondoskodik a jelentések elkészítéséről és azok a megfelelő szervekhez történő eljuttatásáról;

e) szervezi a minisztérium munkatársainak hivatalos utazásait, ellátja a felsőszintű vezetők fogadásainak protokolláris feladatait, valamint végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat;

f) a felsőszintű vezetők kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről félévenként kimutatást készít;

g) igény esetén közreműködik a minisztérium hivatali egységei nemzetközi kapcsolattartásában (levelezés, tolmács biztosítása stb.);

h) ellátja a főosztály hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatokat, valamint gondoskodik a minisztérium fordíttatási igényeivel kapcsolatos feladatok koordinációjáról.

(4) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya az EU koordinációs feladatok körében eljárva:

a) biztosítja a közösségi politikai döntések előkészítésében a magyar álláspont kialakítását;

b) koordinálja az európai uniós tagságunkból adódó a minisztériumot érintő jogszabály-előkészítési feladatokat, ennek keretében gondoskodik – különösen a közösségi szabályozó feladatokat ellátó – intézmények és szervek ülésein Magyarországot képviselő személyek részvételének és állásfoglalásra való jogosultságának előkészítéséről;

c) gondoskodik az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) munkájában való hatékony részvétel előkészítéséről, szükség szerint a részvételről;

d) az illetékes államigazgatási szervekkel együttműködve megszervezi az állásfoglalásra jogosult kormányzati képviselőnek az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsa ülésén történő részvételét a minisztérium főfelelősségébe tartozó témák tekintetében, gondoskodik a szükséges háttéranyagok, tárgyalási álláspontok, hozzászólások tartalmi és technikai előkészítéséről, igény szerint gondoskodik az ülésen részt vevő állami vezető szakmai kíséretéről;

e) részt vesz az elfogadott közösségi jogszabályok és a közösségi együttműködés egyéb jogi eszközei tekintetében az azokból fakadó hazai feladatok meghatározásának (intézményfejlesztési, jogalkotási) vezetői döntésre való előkészítésében;

f) működteti az EKTB feladatainak ellátásában közreműködő Személyek Szabad Áramlása Munkacsoportot és a Népegészségügyi Munkacsoportot, illetve biztosítja a minisztérium részvételét az EKTB munkacsoportjaiban, így különösen az EKTB Foglalkoztatás és Szociálpolitikai Munkacsoportjában, az Áruk Szabad Áramlása, Piacfelügyelet Munkacsoportjában, továbbá az EKTB Környezetvédelem Munkacsoportjában.

g) az illetékes hivatali egységekkel együttműködve:

ga) előkészíti a Kormány, illetve annak tagja és az Országgyűlés közötti, a tagállami működésből fakadó együttműködési kötelezettségek teljesítését a vonatkozó jogszabályok alapján;

gb) koordinálja az Országgyűlés bizottságaival, egyéb politikai szerveivel, a képviselőcsoportokkal való kapcsolattartás során a képviselni szükséges kormányálláspont kialakítását, államigazgatási egyeztetését;

h) kapcsolatot tart az Európai Parlament magyar képviselőivel.

(5) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya az EU koordinációs feladatok körében eljárva, a Külügyminisztériummal és a MEH-el együttműködve, a 2010-2011-es spanyol–belga–magyar EU-elnökségi trió, illetve ezen belül a 2011 első félévi magyar EU elnökségre történő felkészülés érdekében:

a) koordinálja az egészségügyi, népegészségügyi kérdések tekintetében az elnökségi feladatok ellátásához szükséges szakértői kör meghatározásával, a szakértők kijelölésével, felkészítésével (EU-s ismeretek, nyelvismeret) kapcsolatos feladatok ellátását;

b) koordinálja az elnökségi feladatok ellátásában résztvevők szakmai felkésztési igényeinek felmérését, meghatározását, továbbá a felkészülés megszervezését;

c) koordinálja a spanyol–belga–magyar EU-elnökségi trió tizennyolc hónapos programjához, a magyar elnökségi időszak alatti prioritásokhoz az egészségügyi, népegészségügyi javaslatok kialakítását, előterjesztését, továbbá a magyar elnökségi időszakra áthúzódó vagy az alatt napirendre kerülő dossziék beazonosítását;

d) koordinálja a tárca hatáskörébe tartozóan az elnökségi feladatok ellátásához szükséges feltételek meghatározását, folyamatos áttekintését és naprakészen tartását.

(6) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztállyal együttműködve koordinálja a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények, az egészségügyi miniszter kompetenciájába tartozó egyes nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás szakmai és jogi előkészítését az illetékes szakmai főosztályok bevonásával, figyelemmel kíséri a szerződések végrehajtását. Részt vesz más minisztériumok által készített nemzetközi szerződéstervezetek véleményezésében.

(7) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya koordinálja a szociális biztonság területén megvalósuló nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat, ennek részeként koordinálja és biztosítja Szociális Biztonsági Kódexéhez kapcsolódó kormányzati feladatok ellátását; továbbá biztosítja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet magyarországi kapcsolattartó szervében a minisztérium képviseletét.

Közgazdasági szakállamtitkári titkárság

35. § A közgazdasági szakállamtitkári titkárság:

a) ellátja az ágazati informatikával kapcsolatos tárcaszintű feladatokat;

b) a felsővezetők számára háttérinformációt biztosít szakmai programjaikhoz;

c) biztosítja a Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatban a tárca szakfőosztálya, a Strukturális Alapok Programiroda, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladat-ellátásának koordinációját, e szervekkel folyamatos kapcsolatot tart.

Költségvetési Főosztály

36. § (1) A Költségvetési Főosztály Költségvetési Osztályra, Tervezési Osztályra és Vagyongazdálkodási Osztályra tagolódik.

(2) A Költségvetési Főosztály az EüM költségvetési fejezetének tervezésével kapcsolatos feladatai körében:

a) a szakmai szervezeti egységek közreműködésével javaslatot tesz a tárca költségvetésének meghatározó szempontjaira;

b) véleményezi a költségvetési irányelveket annak Kormány elé terjesztését megelőzően;

c) a költségvetési irányelvek figyelembevételével javaslatot tesz a tárca prioritásainak meghatározására;

d) összeállítja és a vezetés részére előterjeszti a szakfőosztályok fejlesztési igényei alapján a prioritásoknak megfelelően kialakított témákat azok összegszerű megjelenítésével;

e) a PM tervezési köriratán alapulva összeállítja, kiadja a tervezési irányelveket, szempontokat, és ezeket a szakfőosztályokkal egyezteti;

f) előkészíti és koordinálja a fejlesztési és működési célú költségvetés keretében a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezését;

g) részt vesz a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények tervezés-előkészítési munkáiban: elemzi az intézményi bevételek teljesítését, várható alakulását; több szempontú feldolgozásra alkalmas intézményi költségvetési adatbázist alakít ki;

h) összeállítja a tárca fejezeti szintű költségvetési javaslattervezetét;

i) a tárca javaslatát a PM-mel folyamatosan egyezteti;

j) összeállítja a költségvetési törvényjavaslat számszaki és szöveges fejezeti költségvetését;

k) szükség esetén ellátja a tárca képviseletét a parlamenti bizottság(ok) ülésein;

l) véleményezi a módosító indítványokat, javaslatot tesz azok elfogadására vagy elutasítására;

m) a költségvetési törvény elfogadását követően összeállítja a részletes felhasználási terv szempontrendszerét,

n) ellátja a költségvetési tervezéssel kapcsolatos makroelemzési feladatokat.

(3) A Költségvetési Főosztály vagyongazdálkodással összefüggő feladatai:

a) a tárca költségvetésén belül a beruházási és felújítási témák döntés-előkészítésével, tervezésével, vezetői jóváhagyásával, valamint a megvalósítással összefüggő feladatok irányítása, koordinálása, ellenőrzése;

b) a beruházások előkészítésére, jóváhagyására és ellenőrzésére vonatkozó szabályzatok kidolgozása, az abban szereplő előírások betartásának ellenőrzése;

c) a műszaki-tervezési programok elkészítésének irányítása, felügyelete;

d) az év közben rendkívüli sürgősséggel felmerülő, a beruházási tartalékkeret terhére elvégezhető feladatok jóváhagyására vonatkozó vezetői előterjesztések előkészítése;

e) részvétel az egyes beruházások helyszíni ellenőrzésében;

f) a minisztérium vagyongazdálkodási koncepciójának kialakítása és végrehajtásának irányítása;

g) a fejezeti vagyonkataszter adatbázisának kialakítása, a feldolgozások tartalmi elemeinek megválasztása;

h) átfogó vagyonhasznosítási projektek kereteinek kijelölése, a szükséges felsővezetői jóváhagyások (vezetői előterjesztések) előkészítése;

i) a központi intézetek körében tervezett átalakítási tervek vagyonjogi és általános közgazdasági megalapozása;

j) a kialakult gyakorlatnak megfelelően az átalakulás vagyonjogi, illetve közgazdasági elemzéseinek értékelésében való részvétel;

k) a 3. melléklet II. pontja szerinti gazdálkodószervezet esetében a miniszter koordinációs feladatait és döntéseit előkészítő munka ellátása.

(4) A Költségvetési Főosztály vagyongazdálkodási feladatai területén a közbeszerzési törvényből és a kapcsolódó jogszabályokból fakadó fejezeti feladatok keretében:

a) figyelemmel kíséri és folyamatosan regisztrálja a törvény végrehajtási tapasztalatait;

b) koordinálja a központosított közbeszerzés alkalmazása során felmerülő fejezeti feladatokat;

c) összegyűjti a központosított közbeszerzéseket szabályozó 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alkalmazása során felmerülő ágazatspecifikus problémákat;

d) központosított közbeszerzésen belül az országosan kiemelt egészségügyi termékek eljárásaiban ellátja a minisztérium képviseletét.

(5) A Költségvetési Főosztály költségvetési feladatai keretében évközi forrásfelhasználással összefüggő és egyéb feladatai tekintetében:

a) részt vesz a minisztériumi döntések gazdasági előkészítésében, ágazati, szakmapolitikai koncepciók és intézkedések gazdasági-pénzügyi feltételeit szabályozó rendszerének kidolgozásában. Gazdasági-pénzügyi és műszaki szempontból véleményezi a más hivatali egységek által elkészített, valamint a külső szervektől egyeztetésre bemutatott előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket;

b) közreműködik alakuló és megszüntetendő intézetek, szervezetek forráshelyzete kialakításában, az alapító és megszüntető okiratok elkészítésében, véleményezi a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények szervezeti-működési, valamint egyéb a gazdálkodással összefüggő szabályzatait;

c) közreműködik, illetve javaslatot tesz az év közben felmerülő gazdálkodási, likviditási problémák megoldására;

d) az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködve közreműködik az E. Alap működési költségvetési előirányzatainak tervezésében és folyamatosan figyelemmel kíséri azok alakulását;

e) részt vesz az ágazati bérszabályozással kapcsolatos feladatok megvalósításában, az ágazat foglalkoztatáspolitikai döntéseinek előkészítésében.

(6) A Költségvetési Főosztály:

a) a hatáskörébe tartozó témákban közreműködik a jogszabályok véleményezésében;

b) adatot szolgáltat az ÁSZ, a KEHI, a PM, a felsővezetés és a Belső Ellenőrzési Szervezeti Egység részére.

(7) A Költségvetési Főosztály költségvetési feladatkörében:

a) ellenjegyzési és érvényesítési jogkört gyakorol a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában;

b) belső szabályzat szerint utalványozási jogkört gyakorol a hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában.

(8) A Költségvetési Főosztály számviteli feladatkörében:

a) elkészíti az irányító szerv számviteli politikáját, számlarendjét;

b) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdasági események és a fejezeti számlák főkönyvi és analitikus könyvelését;

c) elkészíti az 1091 szektor mérlegjelentéseit, évközi és éves számszaki beszámolóját;

d) elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári és elemi költségvetését;

e) feldolgozza a fejezeti számlákhoz kapcsolódó banki bizonylatokat;

f) egyeztetéseket folytat a Magyar Államkincstárral, az előirányzat-kezelést végző szervezeti egységgel és a keretgazdákkal.

(9) A Költségvetési Főosztály az előirányzat-kezelés körében:

a) elkészíti a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználására vonatkozó szabályzatát;

b) nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatokat és azok módosításait;

c) nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokat, szerződéseket;

d) érvényesítési jogkört gyakorol a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában;

e) teljesíti a fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő átutalásokat;

f) kezeli a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákat;

g) egyeztet a Magyar Államkincstárral és a keretgazdákkal;

h) elkészíti az irányító szerv adóbevallásait;

i) gondoskodik a pénzügyi információs rendszer működtetéséről (K11-, CT- és AITIA-programok).

(10) A Költségvetési Főosztály pénzügyi felügyeleti tevékenysége körében:

a) gyakorolja a felügyeleti rendről szóló szabályzatban ráruházott felügyeleti jogköröket;

b) koordinálja a fejezeti összesítést igénylő adatszolgáltatásokat;

c) felülvizsgálja a felügyelt intézmények elemi költségvetését, mérlegjelentéseit, évközi és éves számszaki és szöveges beszámolóját;

d) elkészíti a fejezet kincstári és elemi költségvetését;

e) nyilvántartja a fejezethez tartozó intézmények előirányzatait, előirányzat-módosításait;

f) bejelenti a kormányzati és felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosításokat;

g) intézkedik a keretnyitásokról;

h) kezeli a fejezet bankszámláit;

i) kezeli és karbantartja a törzsadattári nyilvántartást;

j) felülvizsgálja a fejezethez tartozó intézmények maradványelszámolását, javaslatot tesz a maradványok jóváhagyására;

k) értékelést készít a fejezethez tartozó intézmények féléves és éves költségvetési előirányzat-felhasználásáról;

l) elkészíti az intézményi szektor beszámolójának szöveges indokolását;

m) közreműködik a felügyelt intézmények költségvetési keretszámainak kialakításában.

(11) A Költségvetési Főosztály a fejezeti kezelésű előirányzat terhére megkötendő szerződésekkel kapcsolatos feladatkörében:

a) a szakmai főosztályok által megfogalmazott és a vezetők által engedélyezett feladatok, támogatandó célok szerződéses úton történő teljesítése, illetve a meghatározott szervezetekkel kötendő szerződések elkészítése végett felhasználási (pénzköltési) ütemtervet, illetve szerződésmintákat készít;

b) számítógépes program segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri az a) pontban meghatározott ütemterv végrehajtását és arról rendszeresen beszámol a felsővezetésnek;

c) szükség esetén kezdeményezi a diszpozitőrnél a költségvetési keret felhasználására irányuló javaslatot, illetve vezetői döntést kezdeményez a tervezett ütem betartása érdekében;

d) elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötendő szerződések tervezetét és a végleges változat elkészítése – szakmai tartalommal történő feltöltése – érdekében megküldi az érintett szakfőosztály részére;

e) pénzügyi és jogi ellenjegyzéssel látja el a d) pont szerint elkészített szerződést és a belső szabályzat szerint aláírásra jogosult vezetőhöz történő felterjesztés végett megküldi az érintett szakfőosztály részére;

f) az illetékes szakfőosztállyal együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri a szerződések pénzügyi teljesítését, a kifizetéseket és meghatározott időközönként egyeztet a szakfőosztállyal;

g) közreműködik az igazgatási cím terhére teljesítendő szerződések elkészítésében és azokat ellenjegyzéssel látja el.

Fejlesztéspolitikai és stratégiai-elemzési Főosztály

37. § (1) A Fejlesztéspolitikai és stratégiai-elemzési Főosztály ellátja a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, illetve az Európa Terv (2007–2013.) kidolgozásának tartalmi és szervezeti kereteiről szóló 1076/2004. (VII. 22.) Korm. határozat alapján a minisztérium kötelezettségei körébe tartozó hosszú és középtávú tervezési és területfejlesztési feladatokat.

(2) A Fejlesztéspolitikai és stratégiai-elemzési Főosztály feladatkörébe tartoznak a Nemzeti Fejlesztési Tervekkel kapcsolatos alábbi tervezési feladatok:

a) az egészségügy érdekeinek megjelenítése érdekében részvétel az országos fejlesztéspolitikai koncepciók kidolgozásában, a hipotetikus célok és prioritások felállításában;

b) az egészségügy fejlesztési koncepciója kidolgozásának koordinálása, az EüM háttérintézeteinek, illetve szakértők bevonásával;

c) a stratégiai tervek egészségügyi fejezetei elkészítésének koordinálása (helyzetelemzés, stratégia, operatív program, pénzügyi terv), ennek érdekében munkacsoportok kialakítása, működtetése;

d) az ellátórendszerrel, népegészségüggyel, az egészségbiztosítás, valamint a finanszírozással kapcsolatos szempontok integrálása a tervezés során;

e) a tervezést érintő hazai és közösségi jogszabályok, politikák figyelemmel kísérése, véleményezése;

f) a tervek egészségügyi fejezeteinek egyeztetése, szakmai és társadalmi partnerekkel, a Regionális Egészségügyi Tanácsokkal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal, társtárcákkal, az Európai Bizottság főigazgatóságaival, nemzetközi szakértőkkel;

g) szakmai, regionális fórumok, találkozók szervezése a tervdokumentumok megvitatása céljából;

h) a tervezéssel kapcsolatos tárca képviselet ellátása a Tervezési Operatív Albizottságban, tematikus és regionális munkacsoportokban;

i) a tervezéssel kapcsolatos ágazati álláspontok kialakításának operatív összehangolása;

j) a tervezéshez szükséges források, illetve a tervek egészségügyi intézkedései hazai társfinanszírozásának tervezése az éves költségvetésben;

k) javaslat kidolgozása a projektek előkészítésének támogatására (forrásallokációra);

l) az EU kohéziós és pénzügyi politikájának alakításában való részvétel szakértői munkacsoportokon keresztül, a tárca összehangolt álláspontjának kidolgozása, tárcaérdekek képviselete;

m) az I. NFT (2004–2006) és a II. NFT (2007–2013) végrehajtásának nyomon követése, tapasztalatok hasznosítása a tervezés során.

(3) A Fejlesztéspolitikai és stratégiai-elemzési Főosztály a területfejlesztési feladatok körében:

a) ellátja az egészségügyi miniszternek a területfejlesztési politika alakításával összefüggő feladatait;

b) koordinálja az országos területfejlesztési koncepció felülvizsgálatára és a területfejlesztési országgyűlési beszámolók kidolgozására vonatkozó minisztériumi feladatokat;

c) ellátja az Országos Területfejlesztési Tanács működéséből, az országos területpolitikai feladatokból az egészségügyi ágazatot érintő kormányzati koordinációs feladatokat;

d) gondoskodik a regionális és megyei közép- és hosszú távú területfejlesztési koncepciók, stratégiai, valamint operatív programok, megyei és regionális decentralizált források felhasználása céljából benyújtott pályázatok véleményezéséről;

e) szakmailag felkészíti a miniszter által delegált résztvevőket a Regionális Fejlesztési Tanácsok ülésére és elvégzi a Regionális Egészségügyi Tanácsok működésével összefüggő koordinációs feladatokat;

f) eseti megállapodásokat készít elő a régiók kezdeményezésére, egészségügyi programjaik támogatása céljából;

g) elemzi a regionális adatokat, különös tekintettel a területi különbségekre;

h) éves értékelés készítése a területfejlesztés közvetlenül, illetve közvetve szolgáló területfejlesztési támogatásokról.

(4) A Fejlesztéspolitikai és stratégiai-elemzési Főosztály feladatkörében:

a) figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátórendszer működésének hatékonyságát, javaslatokat készít annak javítására;

b) együttműködik a stratégiai feladatokat ellátó hivatali egységekkel;

c) szükség szerint módszertani segítséget nyújt – a Költségvetési Főosztállyal együttműködve – az egészségügyet érintő címzett támogatások és beruházási többletforrások odaítéléséhez;

d) részt vesz a központi beruházások támogatására irányuló döntések előkészítésében.

Gazdasági Igazgatóság

38. § (1) A Gazdasági Igazgatóság Költségvetési Osztályra, Gazdálkodási Osztályra és Dokumentációs Osztályra tagolódik.

(2) A Gazdasági Igazgatóság költségvetési feladatkörében:

a) elkészíti a Központi Igazgatás költségvetési javaslatait;

b) előirányzat-felhasználási tervet, időszakos pénzügyi terveket, beszámolókat készít, figyelemmel kíséri a kiemelt előirányzatonkénti felhasználásokat;

c) negyedévenként, illetve igény szerint tájékoztatja a felsővezetést az előirányzatok alakulásáról és egyben intézkedik az előirányzatok szükséges módosítására, a Gazdálkodási Szabályzatban foglaltak szerint;

d) a hatályos jogszabályok szerinti pénzügyi és számviteli nyilvántartásokat vezet az aktuális számlatükörnek megfelelően;

e) ellátja a külföldi kiküldetésekkel összefüggő pénzügyi nyilvántartást és ügyintézést. E feladatkörében együttműködik a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályával;

f) kezeli a Központi Igazgatás bankszámláit, gondoskodik a minisztérium készpénzforgalmának lebonyolításáról;

g) kötelezettségvállalás-nyilvántartást vezet a Központi Igazgatás előirányzatai vonatkozásában;

h) elkészíti és folyamatosan karbantartja a gazdálkodással és a számviteli renddel összefüggő szabályzatokat;

i) ellátja az EEKH pénzügyi-gazdálkodási feladatait az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint.

(3) A Gazdasági Igazgatóság gazdálkodási feladatkörében:

a) elkészíti az éves beszerzési tervet, ellátja a közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos feladatokat;

b) végzi a lakásalapszámlával kapcsolatos pénzügyi nyilvántartási feladatokat. Együttműködik a minisztérium lakásbizottságával, ellátja a lakásbizottság titkári teendőit;

c) elvégzi a bér- és létszámgazdálkodással összefüggő elemzéseket, statisztikai adatszolgáltatásokat;

d) a központosított illetményszámfejtés egységes munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendszerében a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatóságával együttműködve ellátja a jogszabályokban előírt feladatokat;

e) gondoskodik a foglalkoztatottakat a Ktv., valamint a Közszolgálati Szabályzat szerint megillető juttatások pénzügyi lebonyolításáról (étkezési hozzájárulás, ruházati költségtérítés, utazási bérlet, tanulmányi szerződések, segélyek stb.), javaslatot tesz azok mértékére.

(4) A Gazdasági Igazgatóság dokumentációs feladatkörében:

a) ellátja, koordinálja és ellenőrzi a minisztérium ügyiratkezelési feladatait;

b) elkészíti és folyamatosan karbantartja a minisztérium iratkezelési szabályzatát és irattári tervét;

c) ellátja a számítógépes iktatóprogram szakmai felügyeletét;

d) ellenőrzi az iratkezelési szabályzat és irattári terv szervezeti egységenkénti betartását;

e) gondoskodik az ügyiratok házon belüli és postai úton történő továbbításáról;

f) ellátja a minősített (a titkos és szigorúan titkos) iratok kezelésével kapcsolatos teendőket. Elkészíti és aktualizálja a minisztérium titokvédelmi szabályzatát, felügyeli a minisztérium és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezeteknél az ezzel kapcsolatos tevékenységet;

g) a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények alapító okiratairól hiteles másolatot állít ki.

(5) A Gazdasági Igazgatóság a Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal (a továbbiakban: KSzF) való együttműködéssel összefüggő feladatkörében:

a) kapcsolatot tart a KSzF munkatársaival a minisztérium és a KSzF közötti szolgáltatási megállapodás feltételeinek és folyamatainak betartása és betartatása érdekében;

b) biztosítja az igénybe vehető szolgáltatások nyújtásához szükséges információkat, engedélyezi az ellátottak igényeit és a KSzF felé továbbítja azokat;

c) a minisztérium kezdeményezése esetén előkészíti a szolgáltatási megállapodás kiegészítését, részt vesz a KSzF által kezdeményezett megállapodáskiegészítések előkészítésében, egyedi megállapodásokat készít elő;

d) kezeli a szolgáltatással kapcsolatban felmerült problémákat.

(6) A Gazdasági Igazgatóság – a KSzF együttműködésével – belső informatikai feladatai keretében:

a) biztosítja a minisztérium működtetéséhez szükséges informatikai háttér folyamatos fejlesztését;

b) felügyeli a minisztérium informatikai rendszerének folyamatos és egységes működtetését;

c) képviseli a minisztériumot az információs fejlesztések területén a kormányzati együttműködésben;

d) elkészíti, és folyamatosan karbantartja a minisztérium informatikai szabályzatait;

e) megszervezi és biztosítja a minisztérium számítástechnikai felhasználói és ECDL oktatását.

Intézményfelügyeleti Főosztály

39. § Az Intézményfelügyeleti Főosztály:

a) a fejezeti intézményi körbe tartozó országos gyógyító intézmények tekintetében a szakmai, költségvetési és pénzügyi folyamatok követésére alkalmas – modul rendszerű – fokozatosan bővíthető kontrollingrendszert dolgoz ki, gondoskodik annak működtetéséről és folyamatos fejlesztéséről, valamint ajánlásokat dolgoz ki a kontrollingrendszer ágazati szintű kiterjeszthetőségére vonatkozóan;

b) kidogozza a felügyeleti monitoring és az intézményeknél alkalmazott kontrollingrendszerek összekapcsolásának technikáját, gondoskodik azok megvalósításáról;

c) kidolgozza és vezetői döntésre előkészíti a hosszú és rövid távú szakmapolitikai, gazdasági-költségvetési célkitűzésekhez igazodó beavatkozási területeket;

d) kialakítja az elért eredmények mérésére alkalmas mutatók körét (indikátorrendszer);

e) kidolgozza a mutatók ellenőrizhetőségének eszközeit, meghatározza az ezekhez szükséges forrásokat;

f) folyamatosan vizsgálja a fejezeti intézményi körbe tartozó országos gyógyító intézmények gazdasági működési feltételeit és monitorozza az intézkedések hatásait;

g) rendszeresen – havonta – tájékoztatót állít össze a fejezeti intézményi körbe tartozó országos gyógyító intézmények aktuális likviditási helyzetéről és javaslatot tesz a szükséges beavatkozások módjára (pénzügyi, szervezetracionalizálási), mértékére és időpontjára vonatkozóan;

h) a fejezeti intézményi körbe tartozó országos gyógyító intézményekre vonatkozóan rendszeres időközönként prognózisokat, vezetői döntéseket megalapozó elemzéseket készít;

i) folyamatosan vizsgálja a fejezeti intézményi körbe tartozó országos gyógyító intézmények működési struktúráját, a működés szervezeti formáját, javaslatokat tesz a működés hatékonyságát javító intézkedésekre.

III. RÉSZ

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS
IGAZGATÁSI SZERVEINEK IRÁNYÍTÁSA

40. § Az E. Alap kezelését végző OEP központi hivatali szervének irányítási jogkörét a miniszter az alábbiak szerint látja el:

a) az államtitkár irányításával az Egészségpolitikai Főosztály koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti:

aa) az OEP központi hivatali szerve Szervezeti és Működési Szabályzatának, illetve éves munkatervének jóváhagyását,

ab) az E. Alap költségvetési fejezet az egészségbiztosítási ellátások kiadásainak pénzügyi és járulékbevételeinek tervezésével, végrehajtásával, ezen költségvetési tételek időarányos teljesülésével kapcsolatos feladatokat;

b) a Költségvetési Főosztály a jogszabályokban és a minisztériumi szabályzatokban előírtaknak megfelelően ellátja az E. Alap működési költségvetése tervezésével kapcsolatos feladatokat, illetve koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti az E. Alaphoz kapcsolódó vagyongazdálkodással és a közbeszerzéssel kapcsolatos előterjesztéseket;

c) a Költségvetési Főosztály ellátja az E. Alap működési költségvetése végrehajtásával kapcsolatos előirányzat-módosítási feladatokat;

d) a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti az egészségbiztosítást érintően már megkötött nemzetközi egyezmények végrehajtását és ellenőrzését;

e) a miniszter irányításával és az államtitkár közreműködésével a Belső Ellenőrzési Szervezeti Egység végzi – vezetői döntés alapján – az a)-c) pontokban megjelölt, az OEP által ellátott feladatok teljesítésének ellenőrzését;

f) az ab) alpontban és a b) pontban meghatározott feladatok végrehajtásáról a pénzügyminiszter részére készítendő tájékoztatás koordinálásában a közgazdasági szakállamtitkár vezetésével ezen pontokban megjelölt főosztályok működnek közre.

IV. RÉSZ

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSE

Általános szabályok

41. § (1) A hivatali egység dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amelynek arra feladata elvégzéséhez szüksége van, illetve amely szükség esetén az információ alapján hivatalból köteles eljárást kezdeményezni.

(2) A miniszter, államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök és a főosztályvezetők, ha jogszabály másként nem rendelkezik:

a) a feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban eseti jelleggel vagy visszavonásig átruházhatják;

b) az alárendeltségükbe tartozó személyektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak;

c) az ügyek intézésére – a jogszabályok keretei között – szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak;

d) a jogszabályok keretei között megsemmisíthetik, vagy megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó hivatali egység bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a döntés megsemmisítését, megváltoztatását az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.

Az ügyintézés általános szabályai

42. § (1) Az ügyintézési határidő – ha az ügy természetéből más nem következik, vagy a vezető másként nem rendelkezik – kormányzati ügyekben 8, illetve 15 nap, az államigazgatási hatósági ügyekre vonatkozóan az irányadó eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(2) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyeket a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidőn belül kell elintézni. A 30 napos ügyintézési határidőt kell irányadónak tekinteni azokban az esetekben, ha jogszabály másként nem rendelkezik, illetve ha a vezető a teljesítés határidejét nem írta elő. Minden olyan feladatnál és esetben, amikor az ügyintézés során közbenső intézkedéseket (kivizsgálás, információk és adatok gyűjtése, tájékozódás, koordinált állásfoglalás kialakítása) kell végezni, egyedi ügyintézési határidőt szükséges meghatározni. A megállapított belső határidő módosítására az jogosult, aki azokat megállapította, illetve annak a felettese. Az ügyintézési határidőket a minisztériumi érkeztetés időpontjától kell számítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határidők nem vonatkoznak a „sürgős” (S) jelzésű iratokra, amelyeket soron kívül, de legkésőbb az ügyiraton jelzett határidőn belül kell elintézni.

(4) Az országgyűlési képviselők indítványait a (3) bekezdés szerinti határidőben kell megválaszolni.

(5) A szervezeti egységekben a munkát úgy kell megszervezni, hogy az ügyek határidőben történő elintézéséért, illetőleg annak elmulasztásáért felelős személy megállapítható legyen.

(6) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket látja el:

a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtéséről, csatolásáról;

b) amennyiben az ügyben más hivatali egység álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi;

c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi, fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat – indokolt esetben – az ügyiratra, illetve az ügyet kísérő lapon külön feljegyzi;

d) a parlamenti bizottsági üléseken történtekről rövid összefoglalót készít, és azt a parlamenti titkárság útján bocsátja az állami vezetők rendelkezésére;

e) megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi és elkészíti a kiadmány tervezetét;

f) az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz;

g) az előadói ívre feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat.

(7) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a közvetlen vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszternek címzett előterjesztéseket (továbbá jelentéseket, feljegyzéseket) ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a felügyeletet ellátó szakállamtitkár útján kell felterjeszteni.

(8) Különösen indokolt esetben a köztisztviselő közvetlenül fordulhat a miniszterhez vagy a kabinetfőnökhöz a főosztályvezető egyidejű tájékoztatása mellett.

(9) A miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök által kiadmányozásra kerülő iratok, illetve feljegyzések, tájékoztatók esetében a titkárságvezetők kötelesek ellenőrizni, hogy az ügyintézők és a vezetők az előírt egyeztetési kötelezettségüknek eleget tettek-e.

(10) A felettes vezető rendelkezése alapján a köztisztviselők kötelesek olyan ügynek az intézésére is, amely e szabályzat, illetve az ügyrend vagy a munkaköri leírás szerint más hivatali egység, vezető vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik. Ilyen esetben az ügyben egyébként hatáskörrel rendelkező hivatali egység, illetőleg ügyintéző tájékoztatásáról a munkát elrendelő gondoskodik.

(11) A miniszterhez címzett

a) hivatalos megkereséseket a miniszter vagy az államtitkár szignálja ki;

b) egyedi ügyekben érkezett beadványokra az a) pontban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a szignálás az illetékes szakállamtitkárnak, illetve kabinetfőnöknek szól.

(12) A Gazdasági Igazgatóság valamennyi beérkezett küldemény borítékját érkeztetőbélyegzővel látja el, majd szétosztja az iratkezelést végző szervezeti egységnek.

(13) A minisztériumhoz konkrét címzés nélkül érkező ügyiratok automatikusan a Gazdasági Igazgatóságra érkeznek. A Gazdasági Igazgatóság a beadvány tartalma szerint gondoskodik az illetékes vezetőhöz történő továbbításukról, illetve az illetékes hivatali egység részére történő átadásról.

(14) Az ügyiratok kezelésének részletes szabályait az iratkezelési szabályzat tartalmazza.

Munkatervkészítés

43. § (1) A minisztérium fő feladatait – a Kormány munkatervéhez igazodva – félévenként összeállított minisztériumi munkaterv foglalja össze.

(2) A munkaterv féléves időszakra vonatkozó javaslatát a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkári titkárság állítja össze. A terv tartalmazza a Kormány munkatervében, valamint a jogszabályokban szereplő minisztériumi kötelezettségeket, az Országgyűlés és a Kormány határozataiból, a tagállami státuszból származó, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő egyéb feladatokat, valamint a minisztérium belső kezdeményezésű feladatait. A végleges javaslatot a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár terjeszti fel jóváhagyásra a miniszternek. A munkatervet a miniszter hagyja jóvá.

(3) A munkaterv tartalmazza az elvégzendő feladatot, a feladat elvégzésének határidejét és a végrehajtásért felelősök körét. Ha valamely feladat ellátásáért a munkaterv több felelőst (közreműködőt, részfelelőst) jelöl meg, a végrehajtásért átfogóan az első helyen szereplő vezető a felelős. Az első helyen felelős hivatali egységet felügyelő állami vezető munkaindító értekezletet tart, amelyen meghatározzák a feladat végrehajtásának tartalmi követelményeit, ütemezését és a közreműködő munkatársak személyét.

(4) Ha a munkatervben szereplő feladat teljesítése az előírt határidőben nem lehetséges, a fő felelős a felügyeletet ellátó szakállamtitkáron keresztül a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkárt – a megjelölt határidő lejárta előtt – köteles tájékoztatni.

(5) A hivatali egységek a minisztériumi munkaterv alapján elkészítik saját munkatervüket, amelyet a hivatali egységet felügyelő vezető hagy jóvá.

A kiadmányozási jog gyakorlása

44. § (1) A kiadmánytervezeteket az arra jogosult vezető, illetve aláírással felruházott ügyintéző kiadmányozhatja. A kiadmányozás magában foglalja:

a) az írásbeli intézkedés (véleménynyilvánítás, közbeeső intézkedéstervezet stb.) kiadásának;

b) az érdemi állásfoglalásnak;

c) külön erre irányuló utasítás esetében az ügyirat irattárba helyezésének jogát.

(2) A miniszter kiadmányozza:

a) a köztársasági elnök, az Országgyűlés tisztségviselői, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztosok részére, valamint az ÁSZ elnökének;

b) az Európai Unió, illetve a nemzetközi szervezetek vezető tisztségviselőinek;

c) más országok politikai és állami vezetőinek;

d) a külképviseletek vezetőinek

küldött ügyiratokat, a kormány-előterjesztéseket és mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartotta fenn.

(3) A tárcaközi egyeztetésekre érkezett anyagokkal kapcsolatos tárcavéleményt a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár kiadmányozza.

(4) A szakállamtitkárok távolléte esetén az általuk kijelölt főosztályvezető gyakorolja kiadmányozási jogukat.

(5) A hivatali egységek vezetői a hatáskörükbe tartozó olyan ügyekben gyakorolják az aláírási jogot, amelyekben az nincs a miniszter, az államtitkár, a kabinetfőnök vagy a szakállamtitkárok részére fenntartva.

(6) A hivatali egységeken belüli egyéb aláírási jog gyakorlását a kabinetfőnök és a hivatali egység vezetője az ügyrendben vagy a munkaköri leírásokban, vagy írásbeli meghatalmazásban szabályozza.

(7) A tárcaközi bizottságokban, vegyes bizottságokban a minisztérium képviseletére kijelölt munkatárs a bizottsági tagságból eredő ügyekben aláírási joggal rendelkezik, a munkahelyi vezető folyamatos tájékoztatása mellett.

(8) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a hivatali szerv vezetője az ügyrendben határozza meg oly módon, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítva legyen a gyors ügyintézés.

(9) Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetőleg a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jog a megfelelő szabályzatokban foglaltak megtartásával gyakorolható.

(10) Az ügyiratot irattárba az ügyintéző helyezheti, ha az ügyre vonatkozóan a kiadmányozási jog gyakorlója ezt a jogot magának nem tartotta fenn.

A minisztérium képviselete

45. § (1) A képviseleti kapcsolatok irányától függően a munkamegosztási rend a következő:

a) a kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban az adott bizottság szintjének és feladatkörének megfelelően a miniszter kijelölése alapján a kabinetfőnök, illetve a téma szerint érintetten szakállamtitkár vagy az általuk kijelölt személy képviseli a minisztériumot;

b) a társminisztériumokkal, a központi közigazgatási valamint az érdek-képviseleti szervekkel való kapcsolattartásban az adott témakör fontosságának és jellegének megfelelően a miniszter, a kabinetfőnök és a szakállamtitkárok a kapcsolattartás rendje szerint képviselik a minisztériumot;

c) a minisztériumoknál, a központi közigazgatási és egyéb szerveknél megtartott értekezleteken és tárgyalásokon a minisztérium képviseletére a miniszter vagy a kabinetfőnök által kijelölt személy, ennek hiányában a téma szerint érintett szakállamtitkár, a hivatali egység vezetője, vagy az általa kijelölt személy jogosult, aki az értekezlet tárgya szerint – jelen szabályzat előírásai alapján – érdekelt;

d) az önkormányzati szervekkel való kapcsolattartásban a kabinetfőnök, a szakállamtitkárok és a hivatali egység vezetői, illetve az általuk megbízott köztisztviselők képviselik a minisztériumot.

(2) A minisztérium jogi képviseletét a jogszabályi keretek között:

a) a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály vezetője által meghatalmazott,

b) munkaügyi perekben a Humánpolitikai Főosztály vezetője által meghatalmazott képviseleti joggal bíró jogász látja el.

(3) A hatósági határozatok elleni bírósági felülvizsgálati ügyekben a határozathozatalban részt vevő főosztály vezetője által kijelölt személy a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály megkeresésére közreműködik a képviselet ellátásához szükséges felkészülésben.

A nemzetközi kapcsolatok rendje

46. § (1) Az egészségügyi ágazat kormányszintű nemzetközi kapcsolatainak kialakítása és fejlesztése a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár irányítása alatt, a minisztérium hivatali egységei és a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya szoros együttműködésében valósul meg.

(2) A Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya gondoskodik a külföldi partnerekkel és partnerintézményekkel folytatandó tárgyalások összehangolásáról, valamint koordinálja a vonatkozó be- és kiutazásokat.

(3) Az államtitkári szintnél alacsonyabb részvételű nemzetközi együttműködések, projektek előkészítése, küldöttségek fogadása, külföldi partnerrel folytatandó érdemi tárgyalásokon, nemzetközi konferenciákon, egyéb külföldi rendezvényeken való részvétel tekintetében szükséges a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályával történő előzetes egyeztetés, függetlenül attól, hogy az eseménynek van-e pénzügyi vonzata. A vonatkozó ügyiratokat – a szakterületet felügyelő állami vezető egyetértésével – kell a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályára eljuttatni. Ad hoc jellegű események tekintetében azonnali szóbeli egyeztetés szükséges.

(4) Amennyiben bármilyen okból nem lehetséges a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályával történő egyeztetés, és az esemény, a tárgyalás különösen fontos, az arra vonatkozó rövid beszámolót, jelentést kell a főosztályhoz további koordináció céljából eljuttatni.

(5) A Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi részvételű konferenciák megnyitása, nagykövetségek fogadásain való részvétel tekintetében egyeztetni kell a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályával.

(6) Ha a miniszter, az államtitkár vagy a szakállamtitkár vesz részt a (3)–(5) bekezdés szerinti eseményen, a titkárságon dolgozó munkatárs a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya vezetőjével a részvétel tekintetében a szükséges előkészítés érdekében soron kívül felveszi a kapcsolatot.

A sajtóval és a tömegtájékoztatást végző szervekkel való kapcsolattartás rendje

47. § (1) A minisztérium az egységes, összehangolt tájékoztatás, valamint a médiával való korrekt, jó kapcsolat fenntartása érdekében a Miniszteri Kabinet közreműködésével tájékoztatja a közvéleményt tevékenységéről, az állampolgárokat érintő kérdésekről.

(2) A Miniszteri Kabinet Sajtóosztályával mindig kapcsolatba kell lépni, illetve tájékoztatni kell, ha bármely hivatali egységtől, felsővezetőtől, szakértőtől újságíró vagy bármely sajtóorgánum szerkesztősége háttér-információt, nyilatkozatot, konkrét ügyben reagálást kér, vagy ha a minisztérium tervezett intézkedése a lakosság valamely csoportjának életviszonyára kihatással van. Közvetlen megkeresés esetén tájékoztatni kell az újságírót, hogy kérését előzetesen szükséges egyeztetnie a Miniszteri Kabinet Sajtóosztályával. Az egyeztetésre a nyilatkozattétel előtt kerül sor.

(3) Megkeresés esetében a Miniszteri Kabinet Sajtóosztálya referál a minisztérium vezetőinek, és a döntésről soron kívül értesíti a megkeresett szervezeti egységet. Rendkívüli nyilatkozattétel esetén soron kívül tájékoztatni kell a Miniszteri Kabinet Sajtó Osztályát – a nyilatkozattétel tartalmának lehető legalaposabb ismertetése mellett – annak érdekében, hogy egymásnak ellentmondó információk ne kerüljenek a nyilvánosság elé.

(4) Ha a hírközlő szerveken keresztül a Miniszteri Kabinet Sajtóosztálya jut olyan információhoz, amelynek ismeretében azonnal intézkednie kell, akkor a kabinetfőnök vagy a sajtóreferensek értesítik a minisztériumban tartózkodó legfelsőbb vezetőt.

(5) A nyilatkozónak hosszabb, elemző nyilatkozattétel, interjú esetén joga van kérni a publikálni kívánt anyag megtekintését. Az egyeztetés technikai lebonyolításában közreműködnek a Miniszteri Kabinet Sajtóosztályának miniszteri kommunikációért felelős munkatársai.

(6) A Miniszteri Kabinet Sajtóosztálya a közvéleményt érintő minisztériumi döntésekről, illetve ezek előkészületeiről tájékoztatást kap. A kabinetfőnök, akadályoztatása esetén a kijelölt sajtóreferens rendszeresen részt vesz a vezetői értekezleten.

(7) Koncepcionális kérdésekben, illetve ha a miniszter így dönt, csak a miniszter vagy az általa megbízott személy nyilatkozhat. Egyéb kérdésekben a nyilatkozókat a minisztérium illetékes felsővezetője jelöli ki, a kijelölésről a titkárság vezetője a Miniszteri Kabinet Sajtóosztályát tájékoztatja. Ha a kijelölés távollét esetére helyettesítő személy kijelölését is tartalmazza, ezt a titkárságvezető szintén közli a Miniszteri Kabinet Sajtóosztályával.

(8) A minisztérium közleményeit – ha azt nem a miniszter vagy az államtitkár teszi közzé – kizárólag a Miniszteri Kabinet Sajtóosztályával történt előzetes egyeztetés alapján és a Miniszteri Kabinet fejlécével ellátott hivatalos papíron lehet kiadni.

(9) A sajtótájékoztatók zökkenőmentes lebonyolítása és jó szakmai előkészítése érdekében a sajtótájékoztató tartalmáról, a résztvevők pontos köréről három nappal az esemény előtt értesíteni kell a Miniszteri Kabinet Sajtóosztályát. A sajtóanyagot 24 órával az eseményt megelőzően kell megküldeni a Miniszteri Kabinet Sajtóosztályának.

Jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszköze előkészítésének rendje

48. § (1) A jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze (a továbbiakban együtt: jogszabály) szövegtervezetének kidolgozása előtt – a koncepcionális irányok miniszteri kijelölését követően elvi, tartalmi, szervezési kérdésekre is kitérő komplex, átfogó jellegű szabályozási koncepciót (a továbbiakban: koncepció) kell készíteni. A kisebb jelentőségű módosítás vagy olyan végrehajtási szabály előkészítése során, amikor a szabályozás technikai jellegű, nem kell koncepciót készíteni. A koncepcióhoz mellékelni kell az elkészítés feladatainak ütemtervét a minisztérium munkaterve alapján.

(2) A koncepció előkészítéséért, az előzetes társadalmi és szakmai egyeztetés lefolytatásáért, illetőleg tartalmának szakmai és gazdasági helytállóságáért és megvalósíthatóságáért a kijelölt, kijelölés hiányában a feladatkörénél fogva elsődlegesen érintett hivatali egység vezetője a felelős. A koncepció kidolgozásában valamennyi feladatkörében érintett hivatali egység közreműködik.

(3) A koncepció előkészítése során a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztállyal történő egyeztetés kötelező. Ha a tervezett intézkedésnek pénzügyi-gazdasági hatása van a Költségvetési Főosztállyal, európai uniós kapcsolódás esetén pedig a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztállyal kell egyeztetni.

(4) Ha a koncepció tartalmát illetően az előkészítő és az érintett hivatali egységek között érdemi véleményeltérés van, azt egyeztetni kell. Az egyeztetést a téma szempontjából illetékes szakállamtitkár(ok) figyelemmel kíséri(k).

(5) Ha az előkészítő és az érintett hivatali egységek között érdemi kérdésekben egyetértés nem jött létre, az előkészítésért elsődlegesen felelős hivatali egység tevékenysége felett felügyeletet gyakorló szakállamtitkár – az ügyben érintett más szakállamtitkárral együtt – dönt a vitás kérdésekben.

(6) A belső egyeztetés után fennmaradt vitás kérdéseket, azok döntési alternatíváit a koncepcióban jelezni kell.

(7) Az előkészítő köteles a koncepcióban valamennyi olyan kérdéskör elemzésére, amelyre szükség lehet a megvitatás és a további egyeztetés tekintetében.

(8) A koncepció különösen az alábbi kérdéseket tartalmazza:

a) a szabályozásra okot adó körülmények, továbbá a szabályozás szükségességének, indokának, céljának a javasolt megoldásoknak részletes ismertetését a hatályos szabályozásból kiindulva;

b) a szabályozással érintettek körét;

c) a döntés kapcsolódását más előkészítés alatt álló előterjesztésekhez;

d) általános költségértékelést, ide értve a szabályozást, illetve ennek elmaradása pénzügyi kihatásait, a gazdasági hatásokat a központi költségvetésre, az E. Alapra, továbbá a foglalkoztatási kihatást, az intézményfejlesztési kihatást;

e) a döntés értékelését etikai és emberjogi szempontból;

f) a döntés értékelését a verseny és annak szabadsága szempontjából;

g) az európai joggal, a nemzetközi normákkal való összefüggés elemzését;

h) a szükséges szabályozás szintjét és a szabályozás következményeit;

i) a koncepció általános szakmapolitikai értékelését;

j) társadalomra gyakorolt hatásokat, jelentősebb társadalmi folyamatokat;

k) a szabályozási hatásvizsgálat elvégzésének módszertanáról szóló 8001/2006. (I. 30.) IM tájékoztató figyelembevételével a javasolt megoldások hatásvizsgálatát;

l) javaslatot arra nézve, hogy a koncepció egyeztetésébe mely társadalmi, érdekképviseleti, szakmai szervezeteket indokolt bevonni, illetve mely szakmai érdekegyeztető fórumnak indokolt azt megtárgyalni.

(9) A kormányelőterjesztés-tervezetek esetében a koncepciót a Kormány ügyrendje figyelembevételével kell elkészíteni az alábbi tartalom szerint:

a) a vezetői összefoglaló;

b) a határozati javaslat;

c) a részletes előterjesztés;

d) a jogszabálytervezet;

e) a döntéshozó szerv által előírt további elemek.

(10) A jogszabály szövegének tervezetét a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály készíti elő, együttműködve a koncepció előkészítőjével. Ennek keretében a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály vezetője a felelős azért, hogy megteremtődjék az összhang az általános jogelvekkel, a hatályos jogszabályokkal, a jogharmonizáció követelményeivel, továbbá hogy a tervezet szerkesztési és szövegezési szempontból kifogástalan legyen.

(11) Amennyiben a koncepció tartalmi hiányosságainál fogva a jogszabály szöveg tervezetének elkészítésére nem alkalmas, a Jogi Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály vezetője, – a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár egyidejű tájékoztatása mellett – kiegészítés céljából visszaadja azt az előkészítőnek, megjelölve a konkrét hiányosságokat.

(12) Az egyeztetést (illetőleg a vitás kérdések tisztázását) követően a koncepciót az előkészítésért felelős hivatali egység vezetője előterjeszti a szakterületet irányító szakállamtitkár útján a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár részére. A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár a koncepció főosztályvezetői értekezleten való megtárgyalását rendeli el, vagy a Jogi Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály vezetőjének javaslata alapján kezdeményezi a miniszternél – a főosztály-vezetői értekezleten történő megtárgyalás nélkül – a szakmapolitikai egyeztetés megkezdését.

(13) A főosztályvezetői értekezletre benyújtott koncepciók és jogszabályok esetében a főosztályvezetői értekezlet elrendeli:

a) jogszabály esetén a kodifikációt, illetve egyéb előterjesztés esetén az előterjesztés tárgyának függvényében azzal kapcsolatos egyéb további feladatok végrehajtását,

b) a szakmapolitikai egyeztetés megkezdését, amennyiben a jóváhagyott koncepció már tartalmazza a kodifikált jogszabály szövegének tervezetét, illetve egyéb előterjesztés esetén azt a főosztályvezetői értekezlet jóváhagyta,

c) a koncepció átdolgozását.

(14) Az egyeztetésre engedélyezett tervezetet a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály küldi, illetve készíti elő államigazgatási egyeztetésre, figyelembe véve a jogalkotásról szóló törvényben és a Kormány ügyrendjében foglaltakat. A tervezetet a szakmai érdek-képviseleti és érdekegyeztető szervekkel a szakmailag illetékes főosztály egyezteti.

(15) Minden tervezetet (előterjesztést) a külső egyeztetéssel egyidejűleg be kell mutatni az állami vezetőknek és a tervezet tárgya szerinti érintett hivatali egységeknek.

(16) A külső szervek észrevételeit a szakmailag illetékes főosztály a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztállyal együttesen értékeli, az elfogadott észrevételeket a tervezetben átvezeti.

(17) A külső szervekkel való véleményeltérés esetén a (14) bekezdés szerinti hivatali egységek megkísérlik a vitás kérdések tisztázását. Az egyeztetés eredményéről a szakmailag illetékes főosztály tájékoztatja a szakterületet felügyelő szakállamtitkárt, külön kitérve a függőben maradt kérdésekre.

(18) Vezetői (szakállamtitkári, illetve államtitkári) szintű egyeztetésre küldött tervezet esetében a tárcák közötti véleményeltérés egyeztetését először főosztályvezetői szinten kell megkísérelni. Az egyeztetésben a (14) bekezdés szerinti hivatali egységek együttesen vesznek részt, ha azonban ez az egyeztetés eredménytelen volt, azt a téma szerint illetékes szakállamtitkári, illetve államtitkári, végül miniszteri szinten kell lefolytatni.

(19) A lefolytatott – eredményes – egyeztetést követően a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály az előkészítő feljegyzésben foglalja össze az egyeztetések, konzultációk eredményét, majd a kiadásra kész tervezetet (előterjesztést) az érintett szakállamtitkárok és az államtitkár útján kiadmányozás céljából bemutatja a miniszternek.

(20) A kormány-előterjesztéshez – a szakmailag felelős hivatali egység közreműködésével – a Miniszteri Kabinet Sajtóosztálya által összeállított kommunikációs tervet kell csatolni.

Más minisztérium által előkészített jogszabálytervezet véleményezésének rendje

49. § (1) A minisztériumok előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek véleményezése során az egységes minisztériumi álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály megküldi a tárgy szerint érintett hivatali egységekhez, intézményekhez annak feltüntetésével, hogy az anyagot egyidejűleg mely további szervezeti egységek részére küldte meg. Amennyiben a véleményező, illetőleg az összefoglaló hivatali egység álláspontja szerint az anyag további szervezeti egység feladatkörét is érinti, azok bevonásáról az összefoglaló hivatali egység haladéktalanul gondoskodik.

(2) A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály jelöli meg a minisztérium véleményét összefoglaló, és a küldendő válaszlevelet elkészítő – a tervezet tárgya szerint leginkább érintett – szervezeti egységet. A véleményező szervezeti egységek az észrevételeiket az összefoglaló részére juttatják el a részükre megadott határidőn belül. A válaszlevél aláírásának szabályait a 44. § (3) bekezdése tartalmazza.

(3) Ha az egységes állásfoglalás kialakítása során az egyes szervezeti egységek között véleménykülönbség áll fenn, akkor a vélemények egyeztetése az összefoglaló szervezeti egység feladata. Amennyiben a véleményeltérés ezt követően is fennáll, a kérdésben az összefoglaló szervezeti egységet és az ellenvéleményt tett szervezeti egységet felügyelő szakállamtitkár dönt. Ennek hiányában véleményeltérés esetén az államtitkár dönt.

(4) Amennyiben a válaszadási határidő bármely okból nem tartható – különösen, ha bizonyos, hogy a tervezetre lesz észrevétel – az összefoglaló szervezeti egységnek erről és a várható elkészülési időpontról telefonon tájékoztatnia kell a véleményt kérő minisztériumot (központi közigazgatási szervet).

(5) Az észrevételek alapján, illetve a szükséges egyeztetés után elkészített válaszlevél tervezetét az összefoglaló szervezeti egység legkésőbb az egyeztetési határidő lejártát megelőző munkanapon eljuttatja az azt kiadmányozó, a (2) bekezdés szerinti személy részére.

(6) Az aláírt válaszlevelet és az előzményeket a kiküldés után a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztálynak kell visszaküldeni, amely az ügyiratot irattározásra előkészíti.

(7) Amennyiben a küldő minisztérium az előterjesztés-, illetve jogszabálytervezet tárgyában szóbeli egyeztetést tart, ha az előterjesztésre a minisztérium észrevételt tett, azon az összefoglaló szervezeti egység képviseli a minisztériumot. Abban az esetben, ha az észrevétel fenntartása az észrevételt adó társfőosztály szakmai megítélése szerint különösen indokolt, a szóbeli egyeztetésen a minisztériumot az észrevételt adó szervezeti egység is képviselheti.

(8) Az egyeztetés eredményéről az egyeztetésen részt vevő szervezeti egység emlékeztetőt készít, amelyet az ügyiratban kell elhelyezni.

(9) A tervezetekről, véleményadásokról a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály számítógépes határidős nyilvántartást vezet, a határidők megtartására felhívja az érintettek figyelmét.

A tagállami működés keretében végzett döntés-előkészítő tevékenység egyes szabályai

50. § (1) A tagállami működéssel összefüggő ágazati és minisztériumi feladatok koordinációja a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár irányításával történik. A feladatok ellátása során az Országgyűlés és a Kormány tagállami működéssel összefüggő kapcsolattartásáról szóló jogszabályok és a tagállami koordináció rendjéről szóló kormányhatározat szabályai, továbbá a Külügyminisztérium által kibocsátott útmutatók, és az általa meghatározott eljárási rend megtartását e szakasz rendelkezéseivel összhangban kell biztosítani.

(2) A tagállami működés során, ha jogszabály vagy egyéb eljárási rend másként nem rendelkezik, a képviselni szükséges álláspontot magyar kormányzati álláspontként kell képviselni, ezért ennek kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a kialakított és képviselt álláspont nem a minisztérium, illetve a miniszter, hanem a Magyar Köztársaság nevében és számára keletkeztet a későbbiekben kötelezettségvállalást. Erre figyelemmel az álláspont jóváhagyása – az előkészítés szintjétől függően – az EKTB valamely munkacsoportjának vezetője, a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályának vezetője, a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár, illetve a miniszter vagy az államtitkár jóváhagyásával történhet.

(3) Amennyiben a szakmai döntés-előkészítő feladat nem egy, jelen szabályzatból meghatározható ügykör alapján vagy valamely állami vezető által meghatározott rendben került kijelölésre egy szervezeti egység szakmai feladataként, a tagállami működés során felmerülő – közösségi szintű politikaformáló, döntéshozó vagy jogszabály-előkészítő tevékenységgel összefüggő – feladat tekintetében a szakmai főfelelős kijelöléséről a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár jóváhagyásával a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályának a vezetője az illetékes szakállamtitkár és főosztályvezető bevonásával gondoskodik.

(4) A szakmai főfelelős az adott ügy tekintetében gondoskodik különösen az adott témakör átfogó kormányzati feldolgozásának és kezelésének szakmai előkészítéséről, ennek folyamán a szükséges kormányzati szintű szakmai egyeztetések lefolytatásáról, a magyar pozíció szakmai tervezetének kialakításáról. Ennek során szükség szerint együttműködik a szociális partnerekkel, a szakmai és érdek-képviseleti szervezetekkel.

(5) Az adott ügy kapcsán előkészített magyar álláspont az alábbi elemeket tartalmazza:

a) annak az intézménynek a megnevezése, amely a tervezetet, dokumentumot kibocsátotta, vagy amennyiben ismert, annak a közösségi intézménynek a megnevezése (ülés dátuma és napirendi pont száma), amely a tervezetet megtárgyalja;

b) a dokumentum tárgya és a hivatkozott dokumentumok nyilvántartási száma (a tanács főtitkársága vagy a bizottság által adott azonosító jel);

c) közösségi döntéshozatali fázis, a döntéshozatal időzítése;

d) a tanácsi javaslat rövid összefoglalása, tartalmi elemzése;

e) tagállamok, uniós intézmények, érdekvédelmi szervezetek álláspontjainak összefoglalása;

f) a hazai egyeztetés állása;

g) rövid, tömör magyar álláspont (angol nyelven);

h) a magyar álláspont indokolása, ezen belül:

ha) a javaslat hazai jogi vonatkozásai;

hb) költségvetési és egyéb hatások;

i) a szakkifejezések magyarázata.

(6) Az elkészült magyar álláspont szakmai tervezetét, a szervezeti egységet vezető és az azt felügyelő vezető jóváhagyásával a szükséges államigazgatási egyeztetés koordinációjára a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya részére kell átadni, amely azt formailag és az egyeztetés alapján tartalmilag jóváhagyásra előkészíti. Az egyeztetés során felmerült vitás kérdések rendezésében az illetékes szakmai főfelelős közreműködik.

(7) Az egyeztetett álláspontot – szükség esetén a miniszter előzetes tájékoztatásával – az EKTB-tag, illetve szükség szerint az állami vezető hagyja jóvá. Ha az álláspont képviseletének szintje vagy az ügy jelentősége megkívánja, az EKTB részére azt – a kabinetfőnök és az államtitkár egyidejű tájékoztatásával – jóváhagyás céljából beterjeszti.

(8) Az elkészített álláspont közösségi szervezet munkájában történő képviseletének szintjéről – az ügy állásának döntéshozatali fázisától, illetve jelentőségétől függően – a szakértői csoport vezetője, a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályának vezetője, illetve a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár, szükség szerint az államtitkár, illetve a miniszter dönt.

(9) Közösségi szervezet munkájában magyar álláspontot szakértői szinten képviselni csak a jóváhagyott erre szóló felhatalmazás alapján lehetséges. Ettől eltérni kivételesen, a rendelkezésre álló idő rövidsége esetén lehetséges, akkor, ha magyar hozzászólás nem látszik szükségesnek. Ha szakértői szinten hozzászólás vagy nyilatkozat megtétele szükséges egy ülésen előre nem látható okok miatt, akkor erről soron kívül tájékoztatni kell a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályát, amely a szükséges jóváhagyás megszerzése érdekében intézkedik. Az ülésről, egyeztetésről, annak eredményéről és az abból fakadó feladatokról jelentést kell készíteni. Szakmai egyeztetés esetében ennek elkészítéséről a részt vevő szakértő, állami vezetői szintű találkozó esetén az államtitkár által erre kijelölt személy gondoskodik. Technikai jellegű közösségi jogszabály előkészítése során lehetséges a tárgyalási mandátum keret jellegű meghatározása és az adott tárgyalási szakasz során csak a jelentési kötelezettség teljesítése.

Az utasítási jog gyakorlásának szabályai

51. § (1) A minisztériumon belül a vezetői utasítások írásbeliek és szóbeliek lehetnek.

(2) Az írott formában megjelenő normatív jellegű utasítások előkészítése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(3) A miniszteri utasítások kiadását a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője készíti elő, nyilvántartását a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkári titkárság végzi.

Az ellenőrzési jog gyakorlása

52. § Az ellenőrzési jog gyakorlása az alábbi formákban történik:

a) vezetői ellenőrzés: a szervezeti egységek vezetői és az irányítással megbízott munkatársak ellenőrzési jogukat – az általános jelentési kötelezettség szabályainak betartása mellett – közvetlenül és folyamatosan gyakorolják. Az ellenőrzési tevékenység tételes feladat- és hatásköri szabályozását a munkaköri leírás tartalmazza;

b) munkafolyamatokba épített ellenőrzés: a szakmai, gazdasági, ügyviteli folyamatokat úgy kell megszervezni, hogy a végrehajtó műveletek közé olyan ellenőrzési műveleteket is be kell iktatni, amelyek a folyamat szabályosságának és célszerűségének megállapítását szolgálják, valamint a keletkező adatok valódiságáról való meggyőződést segítik elő;

c) belső ellenőrzés: az éves ellenőrzési terv, illetve miniszteri elrendelés alapján történik.

V. RÉSZ

I. Cím

Minisztériumi testületi szervek

Minisztériumi értekezletek

53. § (1) A felsővezetői programegyeztető értekezlet a minisztérium munkáját érintő jelentős kérdésekben tájékoztatás nyújtására, az azonnali döntést igénylő kérdésekben döntéshozatalra, a jelentőségüknél fogva egységes minisztériumi álláspont kialakítását igénylő kérdések megvitatására, az álláspont kialakítására biztosít lehetőséget.

(2) A felsővezetői programegyeztető értekezlet állandó résztvevői:

a) a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök, a miniszteri, valamint az államtitkári titkárság vezetője, a miniszter személyi titkára és a Sajtóiroda képviselője;

b) meghívottként az OEP főigazgatója, az országos tiszti főorvos és az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke.

(3) A miniszter az egyes napirendi pontok tárgyalásához más vezető jelenlétét is elrendelheti. Az értekezlet összehívásáról a miniszteri titkárság vezetője gondoskodik.

(4) A felsővezetői programegyeztető értekezletet követő feladatkiosztó értekezleten kerül sor az adott hétre előirányzott feladatok kiadására.

(5) A feladatkiosztó értekezletet a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár vezeti. Az értekezlet összehívásáról a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkári titkárság gondoskodik.

(6) A feladatkiosztó értekezlet állandó résztvevői:

a) a szakállamtitkárok;

b) a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály vezetője;

c) a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztály vezetője;

d) az Egészségpolitikai Főosztály vezetője;

e) a Költségvetési Főosztály vezetője.

(7) A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár esetileg más főosztályvezető feladatkiosztó értekezleten történő részvételét is elrendelheti.

(8) A kormányzati döntés-előkészítéshez kapcsolódó belső értekezletek (a Kormány és az államtitkári értekezlet ülésrendjével összefüggő minisztériumi értekezletek) célja az ülésen részt vevő felső vezető felkészítése.

(9) A kormányülésre felkészítő értekezlet állandó résztvevői:

a) a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök, a miniszteri titkárság vezetője, a miniszter személyi titkára;

b) a Jogi és Kormányzati Koordinációs Főosztály vezetője, a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztály vezetője, az Egészségpolitikai Főosztály vezetője, a Költségvetési Főosztály vezetője és a Fejlesztéspolitikai és stratégiai-elemzési Főosztály vezetője;

c) meghívottként az OEP főigazgatója és az országos tiszti főorvos.

(10) A miniszter az egyes napirendi pontok tárgyalásához más vezető jelenlétét is elrendelheti. Az egyéb, téma szerint érintett résztvevők meghívásáról a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály gondoskodik.

(11) Az államtitkári értekezlet felkészítő megbeszélésén állandó jelleggel a szakállamtitkárok, és a kabinetfőnök vesznek részt.

(12) Az államtitkári értekezlet napirendje szerint érintett főosztályvezetők felkészítőn való részvételének a megszervezéséről – egyeztetve az államtitkári titkársággal – a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály gondoskodik.

(13) Az államtitkári értekezletet követő tájékoztató megbeszélésen az államtitkári értekezlet döntései által érintett főosztályvezetők vesznek részt, meghívásukról az államtitkári titkárság gondoskodik.

54. § (1) A főosztályvezetői értekezlet feladata:

a) a minisztérium felső- és középvezetőinek kölcsönös tájékoztatása;

b) az állami vezetői döntést igénylő egyéb aktuális kérdések áttekintése, a minisztérium belső ügyeinek megvitatása, szükség szerint döntéshozatal;

c) az előterjesztések megvitatása, állásfoglalás a megvitatásra javasolt szakmai koncepciókról, illetve elfogadott szakmai koncepció esetében döntés a jogszabálytervezetek tárcaközi egyeztetésre bocsátásáról.

(2) A főosztályvezetői értekezletek összehívásáról a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkári titkárság gondoskodik.

(3) A főosztályvezetői értekezlet állandó résztvevői:

a) a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök, a miniszter személyi titkára;

b) a főosztályvezetők;

c) meghívottként az OEP főigazgatója és az országos tiszti főorvos.

(4) A jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár az egyes napirendi pontok tárgyalásához más vezető jelenlétét is elrendelheti.

(5) A főosztályvezetői értekezlet napirendjét a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkári titkárság – a minisztérium munkatervére figyelemmel – a résztvevők javaslata alapján állítja össze, és azt a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár hagyja jóvá.

(6) Az értekezletről a jogi és koordinációért felelős szakállamtitkári titkárság összefoglalót készít a feladat, a felelős, a határidő pontos megjelölésével, majd a feladatok megvalósulását – az összefoglaló alapján – figyelemmel kíséri. A határidős feladatokat az összefoglaló kézhezvételétől függetlenül végre kell hajtani.

(7) A 53. § (1) bekezdése, valamint a 54. § szerinti értekezleteket a miniszter, távolléte esetén az államtitkár vezeti.

II. Cím

Az államtitkári értekezletre, a kormánykabinetek üléseire, valamint a kormányülésre felkészítés

Az államtitkári értekezletre való felkészítés szabályai

55. § (1) Az államtitkári értekezlet anyagait (előterjesztés, kiegészítő előterjesztés) a Gazdasági Igazgatóság dokumentációs feladatai körében iktatja, szereli és sokszorosítja, majd továbbítja a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály részére.

A Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály az előterjesztéshez csatolja az előzményeket – ha azt irattározás céljából már megkapta -, majd a határidőket megadva kijelöli a felkészítő feljegyzést összeállító (véleményező és összefoglaló) hivatali egységet.

(2) Abban az esetben, ha az előterjesztés előzetesen nem került államigazgatási egyeztetésre, a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály gondoskodik arról, hogy a tervezet tárgya szerint érintett hivatali egységek azt véleményezés céljából haladéktalanul megkapják, és határidő tűzésével felhívja őket arra, hogy véleményüket a felkészítő feljegyzést készítő hivatali egység részére juttassák el. Az előterjesztéssel összefüggésben felmerülő véleményeltérés esetén a szükséges szóbeli egyeztetést a felkészítő feljegyzést író hivatali egység folytatja le.

(3) A felkészítő feljegyzést:

a) amennyiben azt véleményezésre a minisztérium megkapta, az összefoglaló hivatali egység;

b) amennyiben az előterjesztés előzetesen nem került államigazgatási egyeztetésre, a tervezet tárgya szerint leginkább érintett hivatali egység;

c) kiegészítő előterjesztés esetén az eredeti felkészítő feljegyzést készítő szervezeti egység;

d) saját előterjesztés esetén az előterjesztés tárgya szerint illetékes főosztály

készíti el.

(4) Az ülésanyagokból készített felkészítő feljegyzéseket az ülést megelőző munkanapon a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztályra kell eljuttatni.

(5) A felkészítő feljegyzésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az előzmények leírását, ezen belül a tartalmi egyeztetés eredményére, illetve a minisztérium álláspontjára vonatkozó információkat, valamint az előző államtitkári értekezlet, kormányülés és gazdasági, illetve társadalompolitikai kabinetülés döntését;

b) konkrétumokat tartalmazó rövid kivonatot, kiemelve a minisztérium érintettségét;

c) a minisztérium által képviselni javasolt álláspontot.

(6) Saját előterjesztés esetén, a felkészítő feljegyzés utolsó pontjában a szakmai egyeztetés alapján várhatóan felmerülő kérdésekről és a lehetséges válaszokról kell tájékoztatást adni.

(7) Kiegészítő előterjesztés esetén, amennyiben az érdemben befolyásolja az eredeti felkészítő feljegyzés tartalmát, illetve a minisztérium által képviselni javasolt álláspontot módosítja, új felkészítő feljegyzést kell készíteni. Ellenkező esetben az eredeti felkészítő feljegyzésre a korábbi felkészítő feljegyzést összeállító szervezeti egység rávezeti, hogy a kiegészítés a felkészítő feljegyzés tartalmát nem befolyásolja.

(8) A felkészítő feljegyzést és az előzményeket az összefoglaló hivatali egység a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztályra eljuttatja. Abban az esetben, ha az előterjesztés tárgya igényli az összefoglaló hivatali egység vezetőjének a felkészítő megbeszélésen való részvételét, az alapul szolgáló előterjesztést – amennyiben az nem minősített irat – az összefoglaló másolatban magánál tartja.

(9) Saját előterjesztés esetén az azt készítő hivatali egység megküldi az előterjesztés szakmai megalapozását szolgáló adatokat (táblázatos formátumban is), a kabinetfőnök pedig a kommunikációs tervet a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály részére, az ülést megelőző napon 16 óráig.

(10) Az államtitkári értekezlet anyagait, a sajtó számára készített kommunikációs tervet, az államigazgatási egyeztetés során elküldött válaszlevél másodpéldányát, továbbá a felkészítő feljegyzést a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály a felkészítő megbeszélést megelőzően, annak elkészültét követően haladéktalanul átadja az államtitkárnak.

(11) Amennyiben valamely előterjesztés az államtitkári értekezlet napirendjén szerepel, de a MeH azt a minisztériumhoz a felkészítő megbeszélés időpontjáig még nem juttatta el, az előterjesztéssel kapcsolatos előzményeket kell az államtitkári értekezlet anyagaihoz csatolni.

A Kormány kabinetjeinek üléseire,
valamint a kormányülésre való felkészítés

56. § (1) A Kormány kabinetjeinek ülése, valamint a kormányülés (a továbbiakban együtt: kormányülés) napirendjének kézhezvételét követően a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály azt eljuttatja a miniszternek. A miniszter vagy az általa kijelölt személy megjelöli, hogy mely előterjesztésekről kér azonnali írásos felkészítést.

(2) A kormányülésre való felkészítés során az 55. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

Minisztériumi köztisztviselők értekezlete

57. § (1) A minisztérium munkájának értékelését, a dolgozók szélesebb körét érintő nagyobb jelentőségű elvi és gyakorlati kérdéseket a minisztériumi köztisztviselők értekezlete tárgyalja meg.

(2) A minisztériumi köztisztviselők értekezletét a miniszter vagy az általa ezzel a feladattal megbízott vezető tartja, a szervezési feladatokat a Miniszteri Kabinet látja el.

Szabályzatok

58. § (1) A minisztérium szabályzatait, eljárási rendjeit, az állami vezetői körleveleket, rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat figyelembevételével kell alkalmazni. Ilyen szabályzatok különösen:

– Közszolgálati szabályzat;

– Adatvédelmi szabályzat;

– Informatikai biztonsági irányelvek;

– Informatikai rendszerfejlesztési és projekt lebonyolítási irányelvek;

– Iratkezelési szabályzat;

– A telefonos veszélyjelző szolgálatról szóló szabályzat;

– Riasztási terv;

– Bombariadóterv;

– EüM Központi Igazgatás gazdálkodási szabályzata;

– Reprezentációs szabályzat;

– Pénzügyi szabályzatok (részletes felhasználási terv);

– Pénzkezelés rendje;

– Titokvédelmi szabályzat;

– Munkavédelmi szabályzat;

– Tűzvédelmi szabályzat;

– Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szabályzat;

– Szabályzat a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól;

– Szabályzat a személyszállítással kapcsolatos szolgáltatások rendjéről;

– Szabályzat az egyes személyes használatra szolgáló eszközök igénylésének rendjéről és használatukról;

– Szabályzat a minisztériummal munkajogviszonyban nem álló személyek visszaszolgáltatási kötelezettséggel járó eszközökkel való ellátásáról;

– a XXI. Fejezet Egészségügyi Minisztérium gazdálkodási szabályzata a felügyeleti szervi hatáskörök gyakorlásának rendjéről, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról;

– az EüM fejezet költségvetéséből finanszírozott beruházások és felújítások eljárási rendje és felügyeleti feladatai;

– a számviteli politikák (fejezet + központi igazgatás);

– számlarend;

– EüM beszerzési szabályzat;

– az Országgyűlés tevékenységéhez kapcsolódó egyes minisztériumi feladatok végrehajtásának rendje;

– az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata;

– az eszközök és források értékelési szabályzata;

– a külföldi kiküldetés engedélyezéséről és a külföldi kiküldetést teljesítők költségtérítéséről;

– az EüM lakáscélú támogatásokról szóló szabályzata;

– az EüM gépkocsiparkolóinak üzemeltetési szabályzata;

– az EüM épületeibe való belépés és benntartózkodás rendjéről szóló intézkedés;

– a FEUVE-szabályzat (fejezet + központi igazgatás);

– az EüM által kötendő megbízási és vállalkozási szerződések előkészítésének, megkötésének, nyilvántartásának és megszüntetésének eljárási rendjéről szóló szabályzat;

– az EüM-ben alkalmazásra kerülő köztisztviselők, ügykezelők és munkavállalók felvételi folyamatáról szóló szabályzat;

– felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata.

(2) A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét és az ellenőrzési nyomvonal leírását is magában foglaló FEUVE-szabályzatot a 4. melléklet tartalmazza.

1. melléklet¹³

2. melléklet

Munkáltatói jogkörök	Munkáltatói jogok gyakorlója
Munkáltatói jogkörök	miniszter	államtitkár	kabinetfőnök	szakállamtitkárok	főosztályvezetők és az önálló kiadmányozási joggal rendelkező vezető beosztású köztisztviselők
1. Köztisztviselői, közalkalmazotti és a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozók jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogkörök a) kinevezés/felmentés b) áthelyezéshez hozzájárulás, a munkavégzés alóli felmentés engedélyezése, összeférhetetlenség megállapítása	a szakállamtitkár tekintetében a kinevezés/felmentés/ összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezése, a kabinetfőnök és főosztályvezetők tekintetében, az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői és ügykezelői tekintetében az országos tiszti főorvos, az országos tiszti főgyógyszerész, helyettes országos tiszti főorvosok, (az országos tiszti főorvos javaslata alapján) valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettesei, Egészségbiztosítási Felügyelet elnökhelyettese, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal elnöke, az Egészségügyi Minisztérium által fenntartott intézmények vezetője (a továbbiakban: intézményvezetők) tekintetében, az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények gazdasági vezetőinek megbízása és annak visszavonása tekintetében (a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára),	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői, ügykezelői tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői, ügykezelői tekintetében	az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői, ügykezelői tekintetében
	az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója tekintetében a kinevezés/felmentés kezdeményezése, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke tekintetében kinevezés/felmentés kezdeményezése
c) vezetői megbízatás adása, visszavonása	a minisztérium valamennyi köztisztviselője tekintetében
d) munkaszerződések megkötése (módosítása)	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében	az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében
2. Illetmény módosítása, átsorolás:a) illetmény módosítása eltérítéssel	szakállamtitkárok (a miniszterelnök jóváhagyását követően) főosztályvezetők, továbbá az országos tiszti főorvos és helyettesei, az OEP főigazgatója, helyettesei (miniszteri engedély alapján a főigazgató), az EEKH elnöke, az EBF elnöke, valamint az intézményvezetők tekintetében, valamennyi további köztisztviselő esetében	javaslattétel	javaslattétel	javaslattétel
b) átsorolás – a 100%-os alapilletménytől való eltérítés nélkül	főosztályvezetők, továbbá az országos tiszti főorvos és helyettesei, az OEP főigazgatója, helyettesei (miniszteri engedély alapján a főigazgató), az EEKH elnöke, az EBF elnöke, valamint az intézményvezetők tekintetében, az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői és ügykezelői tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői, ügykezelői tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői, ügykezelői tekintetében	az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselő és ügykezelő tekintetében
b) Mt. hatálya alá tartozók munkabérének módosítása	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében	az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében
3. Helyettesítési díj megállapítása, szabadidő-átalány megállapítása	az államtitkár, a kabinetfőnök és a szakállamtitkárok tekintetében, az országos tiszti főorvos és az OEP főigazgatója tekintetében, az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben, a minisztérium egyéb köztisztviselői tekintetében	irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői, ügykezelői tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői, ügykezelői tekintetében	az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a köztisztviselők és ügykezelők, az intézményvezetők, valamint az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében (a főosztályvezető javaslatának figyelembevételével)
4. Címadományozás	valamennyi köztisztviselő esetében
5. Fegyelmi jogkör gyakorlása: a) fegyelmi jogkör gyakorlása	a kabinetfőnök, a főosztályvezetők, az országos tiszti főorvos, az országos tiszti főgyógyszerész, helyettes országos tiszti főorvosok, az EEKH elnöke valamint az OEP főigazgató-helyettesei tekintetében, az intézményvezetők tekintetében, az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények gazdasági vezetői tekintetében, az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben, a minisztérium egyéb köztisztviselői és ügykezelői tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői és ügykezelői tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői és ügykezelői tekintetében	az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a minisztérium egyéb köztisztviselői, ügykezelői tekintetében
6. Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos jogkörök gyakorlása: a) vagyonnyilatkozat tételére kötelezés, igazolás a vagyonnyilatkozat átvételéről, a vagyon- nyilatkozat továbbítása és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ellenőrzése					a Humánpolitikai Főosztály vezetője gyakorolja: valamennyi, az 5. melléklet szerinti kötelezettek tekintetében
b) vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó ellenőrzési eljárás kezdeményezése, az eljárás előtt a kötelezett meghallgatása	valamennyi, az 5. melléklet szerinti kötelezett tekintetében
7. Nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos jogkörök: a) tájékoztatás arról, hogy az ellátandó munkakör nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett, illetve arról, hogy ismételt nemzetbiztonsági ellenőrzés aktuális, továbbá a biztonsági szakvéleményben foglaltakról					a Humánpolitikai Főosztály vezetője gyakorolja: valamennyi minisztériumi kötelezett és a minisztérium által felügyelt országos intézetek és központi hivatalok vezetői, a kormányhivatal vezetője tekintetében
b) nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése.	valamennyi érintett köztisztviselő, ügykezelő, valamint a minisztérium által felügyelt országos intézetek és központi hivatalok vezetői, a kormányhivatal vezetője tekintetében
8. A rendes szabadság engedélyezése	az államtitkár és a kabinetfőnök tekintetében, az országos tisztifőorvos, az OEP főigazgatója, az EEKH elnöke, az EBF elnöke tekintetében, a miniszteri titkárság köztisztviselői, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetői tekintetében	a szakállamtitkárok tekintetében, az államtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetői tekintetében az intézményvezetők tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, a miniszteri kabinet állományába tartozó köztisztviselők tekintetében, figyelemmel az önálló kiadmányozási joggal rendelkező vezető beosztású köztisztviselők jogkörére	az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, szakállamtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében	a vezetésük alatt álló szervezeti egység köztisztviselői és ügykezelői, valamint az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében
9. Egyéb munkáltatói jogok (tanulmányi szerződés kötése, rendkívüli szabadság, támogatások, juttatások, tanulmányút engedélyezése stb.)	az államtitkár és a kabinetfőnök tekintetében, az országos tiszti főorvos, az OEP főigazgatója, az EEKH elnöke, az EBF elnöke tekintetében, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, köztisztviselői, ügykezelői tekintetében	a szakállamtitkárok tekintetében, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, köztisztviselői, ügykezelői tekintetében, az államtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében, az intézményvezetők tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, köztisztviselői, ügykezelői tekintetében	az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői, köztisztviselői és ügykezelői vezetői tekintetében
10. Munkaköri leírással, teljesítményértékeléssel, minősítéssel, jutalmazással kapcsolatos jogkörök: a) munkaköri leírás meghatározása	az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök tekintetében, az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetői tekintetében, a miniszteri titkárság köztisztviselői tekintetében, az intézményvezetők tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, az államtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, a miniszteri kabinet állományába tartozó köztisztviselők tekintetében, figyelemmel az önálló kiadmányozási joggal rendelkező vezető beosztású köztisztviselők jogkörére	az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, szakállamtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében	a vezetésük alá tartozó szervezeti egység köztisztviselői és ügykezelői, valamint az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalói tekintetében
b) teljesítményértékelési célkitűzések meghatározása és értékelése, minősítés	szakállamtitkár és a kabinetfőnök tekintetében, az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetői tekintetében, a miniszteri titkárság köztisztviselői tekintetében, az országos tiszti főorvos, az OEP főigazgatója, az EEKH elnöke, az EBF elnöke tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, az államtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, a miniszteri kabinet állományába tartozó köztisztviselők tekintetében, figyelemmel az önálló kiadmányozási joggal rendelkező vezető beosztású köztisztviselők jogkörére	az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, a szakállamtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében	a vezetésük alá tartozó szervezeti egység köztisztviselői és ügykezelői tekintetében
c) jutalmazás	államtitkár, szakállamtitkárok, kabinetfőnök tekintetében, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, köztisztviselői, ügykezelői tekintetében az intézményvezetők tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, köztisztviselői, ügykezelői tekintetében	az irányítása és felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetői, köztisztviselői, ügykezelői tekintetében	az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői, köztisztviselői, ügykezelői tekintetében	javaslattétel
d) Mt. hatálya alá tartozók jutalmazása	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében
11. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének engedélyezése, bejelentésének tudomásul vétele	az államtitkár és a kabinetfőnök tekintetében, az országos tiszti főorvos, az országos tiszti főgyógyszerész, helyettes országos tiszti főorvosok és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettesei EEKH elnöke, EBF elnöke tekintetében, az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetői tekintetében, a miniszteri titkárság köztisztviselői tekintetében	a szakállamtitkárok tekintetében, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, az államtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében, az intézményvezetők és az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények gazdasági vezetői tekintetében	az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, a miniszteri kabinet állományába tartozó köztisztviselők tekintetében, figyelemmel az önálló kiadmányozási joggal rendelkező vezető beosztású köztisztviselők jogkörére	az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében, a szakállamtitkári titkárság köztisztviselői és ügykezelői tekintetében	a vezetésük alá tartozó szervezeti egység köztisztviselői és ügykezelői és az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalói tekintetében
12. Szellemi tevékenység igénybevételére irányuló megbízási szerződés megkötése külső munkatársakkal	a miniszter döntése szerinti személyek tekintetében	az államtitkár döntése szerinti személyek tekintetében		feladatköréhez kapcsolódó megbízások tekintetében

3. melléklet

I. Az Egészségügyi Minisztérium szervezeti egységeinek szakmai irányítási jogkörébe tartozó intézmények jegyzéke

a) Egészségpolitikai Főosztály:

1. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet

2. Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet

3. Országos Sportegészségügyi Intézet

4. Mátrai Gyógyintézet

5. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

6. Parádfürdői Állami Kórház

7. Állami Szanatórium (Sopron)

8. Országos Onkológiai Intézet

9. Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

10. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet

11. Állami Szívkórház Balatonfüred

12. Országos Mentőszolgálat

13. Országos Vérellátó Szolgálat

14. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet

15. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és intézetei

16. Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet

17.¹⁴ A minőségfejlesztés tekintetében: Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet

18. Fog- és Szájbetegségek Országos Intézete

19. Országos Igazságügyi Orvostani Intézet

b) Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály:

1.¹⁵ Országos Gyógyszerészeti Intézet

2.¹⁶ A miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelményeknek való megfelelőségértékelés tekintetében: Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet

c) Jogi és koordinációért felelős szakállamtitkár:

Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal

d) Közgazdasági szakállamtitkár:

1. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2. Strukturális Alapok Programiroda

II. Az MNV Zrt. tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodószervezet

1. Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Közhasznú Társaság

(a miniszter döntéseit előkészítő munkát a Költségvetési Főosztály koordinálja)

4. melléklet

S Z A B Á L Y Z A T
az Egészségügyi Minisztérium
folyamatba épített, előzetes
és utólagos vezetői ellenőrzéséről
(FEUVE)

A szabályzat hatálya kiterjed az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a Központi Igazgatás előirányzatainak felhasználására.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az alábbiak szerint határozza meg a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést: A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (továbbiakban: FEUVE) a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

A feladatok végrehajtása érdekében a fejezeti kezelésű, és a Központi Igazgatás előirányzatainak tervezésére, felhasználására vonatkozóan az alábbi szabályzatot adom ki.

I. RÉSZ

A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS

1. BEVEZETÉS

A FEUVE-rendszer elemei a következők:

– Pénzügyi dokumentumok elkészítése.

– Előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés.

– Gazdasági események elszámolása.

– Ellenőrzési nyomvonalak.

– Kockázatkezelés.

– Eljárásrend a szabálytalanságok kezeléséről.

2. PÉNZÜGYI DOKUMENTUMOK ELKÉSZÍTÉSE

Minden elkészített és jóváhagyott pénzügyi dokumentum a gazdálkodási folyamat lépéseinek döntési mechanizmusát rögzítő bizonylata. A pénzügyi döntések dokumentumai szorosan kapcsolódnak a végrehajtási fázisokhoz, melyek alapján megkülönböztetünk

– tervezési,

– felhasználási, és

– beszámolási dokumentumokat.

2.1. Tervezési dokumentumok

Ezen dokumentumok a tervezési folyamat kezdetétől (PM útmutató kiadásától) a tervezési folyamat végéig (elemi költségvetés elkészítéséig) minden egyes közbenső döntési fázist tartalmaznak. Tervezési dokumentumok a következők:

– PM útmutató.

– Intézményi bevételek tervezési adatai.

– Személyi juttatás és létszámtervezési táblázatok.

– Intézményi keretszámítások.

– Szakmai főosztályok javaslatai fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására.

– Felsővezetői döntés-előkészítő anyag a tárca éves költségvetéséről.

– Fejezeti indoklás a tárca költségvetéséről (PM – datasend állomány).

– Fejezeti szöveges indoklás a benyújtott költségvetésről.

– Módosító indítványok, költségvetés elfogadása.

– Részletes felhasználási terv (RFT).

– Kincstári költségvetés.

– Elemi költségvetés.

2.2. Felhasználási dokumentumok

A jóváhagyott éves költségvetési előirányzatok felhasználása során a következő dokumentumok elkészítése jelzi a döntési és végrehajtási fázisokat:

– miniszteri engedély felhasználásra,

– szakmai pályázatok kiírása (Eü. Közlöny),

– közbeszerzési eljárások dokumentumai,

= 3 árajánlat bekérése,

= pályázati felhívás (Közbeszerzési Értesítő),

= döntésről szóló jegyzőkönyv,

– feladatfinanszírozás dokumentumai,

= beruházás-, feladatismertető,

= feladatfinanszírozási engedélyokirat,

– adatlap megbízási szerződésekhez (belső formanyomtatvány),

– kötelezettségvállalás dokumentumai,

= előfeltételi dokumentumok (nyilatkozat, hatósági igazolás stb.),

= szerződés, megállapodás, megrendelés,

– számla, szakmai beszámoló,

– értesítés beszámoló elfogadásáról,

– teljesítésigazolás (belső formanyomtatvány),

– utalvány (belső formanyomtatvány),

– átutalási megbízás, előirányzat-átcsoportosításról szóló kincstári nyomtatvány, előirányzat-átcsoportosítási utasítás,

– értesítés követelésállományról (belső formanyomtatvány).

2.3. Beszámolás dokumentumai

A gazdasági folyamatok nyilvántartása során, a költségvetési év beszámolásáról készített dokumentumok a következők:

– PM 05 – kincstári egyeztető lista.

– Kitöltési útmutató.

– EüM körlevél számszaki beszámoló elkészítéséről.

– Analitikák.

– Főkönyvi kivonat.

– Számszaki beszámoló (K11 űrlapok).

– Indoklás kincstártól való eltérésekről.

– PM zárszámadási körirat.

– EüM körlevél szöveges beszámoló elkészítéséről.

– Szöveges beszámoló és mellékletei.

3. ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS

3.1. Aláírási jogosultságok

Az előzetes pénzügyi ellenőrzést alapvetően az aláírási jogosultságok határozzák meg. Ezek a jogosultságok a gazdálkodási folyamatok minden fázisában jelen vannak, s alapvető szerepük van a döntési mechanizmusok ellenőrzésében. Ebből kifolyólag ezeket a jogosultságokat teljes részletességgel (ki, mit, mikor, mekkora összegig, milyen minőségben, hogyan, hány példányban stb. ír alá) szükséges szabályozni. A szabályozás – a jogosultsági funkciók eltérő mélysége miatt – többszintű. Ennek megfelelően az Egészségügyi Minisztériumban ezeket a jogosultságokat a következő szabályozók tartalmazzák:

– SZMSZ.

– Gazdálkodási szabályzat.

– Főosztályi ügyrend.

– Számviteli politika.

– Aláírási címpéldány.

– Munkaköri leírás.

3.2. Vezetői információs rendszerek

Az utólagos pénzügyi ellenőrzés egyik legfontosabb eleme – melynek döntő szerepe lehet az előzetes ellenőrzésben is – a vezetői információs rendszer (továbbiakban: VIR). A megfelelően kialakított VIR ugyanis nemcsak az addig eltelt időszakról ad ellenőrizhető pénzügyi tájékoztatást, hanem az eddigi felhasználások ismeretében olyan információs adatbázist szolgáltat, mely megfelelő alapul szolgálhat a további pénzügyi döntések meghozatalához. Az Egészségügyi Minisztérium ilyen típusú vezetői tájékoztatását a Gazdálkodási szabályzat VII. fejezet (16) bekezdése írja elő. A tájékoztatás a meglévő nyilvántartási rendszer adataiból összeállított táblázat, mely a főosztályvezetői értekezleteken kerül ismertetésre. 2006. január 1-jétől került bevezetésre egy új, korszerű nyilvántartási rendszer, mely alkalmas arra, hogy a jövőben felváltsa a jelenlegi kötött, rugalmatlan rendszert. A nyilvántartási program kitehető a tárca belső honlapjára (intranetre) ahol minden vezető (és az arra feljogosított munkatársak) bármikor megtekinthetik, és különböző formában kérdezhetik le a számukra fontosnak ítélt, aktuális pénzügyi adatokat. A tágabb értelemben vett tájékoztatáson felül az utólagos pénzügyi ellenőrzés szerepét is szolgálja az ún. „üvegzsebtörvény” által előírt és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatszolgáltatások rendszere, melynek a tárca külön erre a célra a honlapon kialakított website-tal tesz eleget.

4. GAZDASÁGI ESEMÉNYEK ELSZÁMOLÁSA

4.1. Könyvvezetés, beszámolás szabályozása

A gazdasági folyamatok nyilvántartását és az erről szóló beszámoló elkészítését az Egészségügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainál – a hatályos jogszabályokon felül – az alábbi szabályozórendszerek tartalmazzák:

– Számviteli politika

= számlarend,

= számlatükör.

– Gazdálkodási szabályzat.

– 6/2007. (EüK 19.) EüM utasítás az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által kivetett bírságok beszedésének, nyilvántartásának, pénzügyi lebonyolításának, és a bevétel felhasználásának rendjéről szóló szabályzat.

4.2. Számviteli nyilvántartó rendszerek

A gazdasági események elszámolása a fejezetnél könyvvezetésre és beszámolásra különíthető el. Az évközi folyamatok rögzítése két különböző nyilvántartási rendszeren történik. Az elszámolás biztonsága és az ellenőrizhetőség növelése érdekében (az egyéb komfortnövelő szolgáltatások igénybevételével egyidejűleg) a jelenlegi CompuTrend nyilvántartási rendszer fokozatosan felváltásra kerül az AITIA új informatikai nyilvántartó rendszerével. Első lépcsőben csak a kötelezettségvállalási és a pénzügyi rendszer, majd később a főkönyvi nyilvántartási rendszer is cserére kerül. A főkönyvi rendszerrel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény, hogy képes legyen adatokat szolgáltatni a K-11 beszámoló rendszerhez. A K-11 egy olyan központi beszámolórendszer, mely egységes elvek alapján fogja össze az államháztartás alrendszere alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodásának elszámolását. Ez az egységesség és összehasonlíthatóság teszi alkalmassá a rendszert a pénzügyi ellenőrzés végrehajtásában.

5. ELLENŐRZÉSI NYOMVONALAK

Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása. A költségvetési szerv működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a költségvetési szervet működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni. Az ellenőrzési nyomvonal készítésének kötelezettsége felöleli a szerv tevékenységét jellemző összes folyamatot. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a költségvetési szerv tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben részt vevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat. A fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó folyamatok alapvetően 4 területre oszthatók fel, így az ellenőrzési nyomvonalak is ezt a felépítést követik.

5.1. Döntési fázis nyomvonala

Ebben a fázisban a szakmai javaslat összeállításától a miniszteri döntésig vezető út kerül szabályozásra.

5.2. Kötelezettségvállalást megelőző eljárások nyomvonala

A megelőző eljárások alapvető formája a pályázat. Amennyiben döntéshozatalkor csak a támogatás célja ismert, a támogatás kedvezményezettje nem akkor pályázati kiírást kell alkalmazni. Ez lehet szakmai pályázat, vagy közbeszerzési pályázat, mely esetekben az eljárási rend is különböző.

5.3. Kötelezettségvállalás nyomvonala

Ebben a fázisban a kötelezettségvállalás dokumentumának elkészítése a végleges cél, melynek érdekében szükséges beszerezni a nyilatkozatokat, illetve a jogi és pénzügyi ellenjegyzést.

5.4. Megvalósítás és pénzügyi rendezés nyomvonala

A megvalósítás formájától függően a nyomvonal lehet elő-, illetve utófinanszírozott eljárási rendet követő folyamat. A pénzügyi teljesítéshez mindkét esetben szükséges, hogy a megvalósítást a kötelezettségvállalás dokumentumában kijelölt személy igazolja.

Az Egészségügyi Minisztérium fenti 4 nyomvonalat magában foglaló folyamatábráját az 1. melléklet tartalmazza.

6. KOCKÁZATKEZELÉS

Ez a szabályzat a kockázatkezelés területén csak a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásában rejlő kockázatokkal foglalkozik, a teljes fejezetre vonatkozó kockázatkezelést az Egészségügyi Minisztérium Ellenőrzési Kézikönyve tartalmazza.

6.1. Szabályozórendszer

A kockázatkezelés célja, hogy a költségvetési szerv feltárja a gazdálkodásában fennálló kockázatot, másrészt megelőzze annak bekövetkeztét.

Kockázat fogalma: Olyan esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ. Beszélhetünk:

– Eredendő kockázatról, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata.

– Ellenőrzési kockázatról, amely a hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző, illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.

Kockázatkezelési hatókör: A költségvetési szerv szervezeti egységei vezetőinek felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsége, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. Az ő feladatuk felmérni, hogy mi jelenthet kockázatot a felügyeletük alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok területén, mekkora kockázat nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni.

6.2. Kockázati térkép

A kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a költségvetési szerv célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. Az azonosítás eredménye mátrix formában került meghatározásra, mely szerint az Egészségügyi Minisztérium kockázati térképe – kockázati kategóriánként – a következő:

szervezetre gyakorolt hatás	magas	Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést.	A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak.
		Nem megfelelő stratégia követése. A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül.
		A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez.	Egy kormányváltás megváltoztathatja a kitűzött célokat. Egy szervezet tevékenysége magára vonhatja a politika érdeklődését vagy kiválthat politikai reakciót.
		A nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Pl. a kialakult rossz megítélés csökkentheti a kívánt tevékenység terjedelmét.
		A hatékonyság megtartása érdekében a technológia fejlesztésének igénye. A technológiai üzemzavar megbéníthatja a szervezet működését.	A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül.
		A hatékony működést korlátozza vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya.	Nem megfelelő beruházási döntések meghozatala.
	alacsony	Kamatlábváltozások, árfolyamváltozások, infláció negatív hatással lehetnek a tervekre.
		Versenyhelyzet kialakulása vagy szállítói probléma negatív hatással lehet a tervekre.
		Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére.
		Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre.
		A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol és a szervezet jogosult kártérítést követelni.
		Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg.
		Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni a feladataikat.
		A megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekttervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre.
		alacsony	magas
		bekövetkezés valószínűsége

6.3. Kockázatkezelés és nyilvántartás

A kockázatkezelésért felelős költségvetési szerv vezetőjének tevékenységében támaszkodni kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. A kockázatazonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők. A költségvetési évre szóló munkaterv/célkitűzések végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel. A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében a költségvetési szerv vezetője intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére. A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása.

A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi feladat. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően a bekövetkezés valószínűségét, az esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelős munkatárs nevét. A kockázatkezelési eseteket a szervezet vezetője elemzi, és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére.

7. ELJÁRÁSREND A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉRŐL

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az alábbi elemek alkotják:

– a szabálytalanság fogalma,

– a szabálytalanság észlelése,

– intézkedések, eljárások meghatározása,

– intézkedések, eljárások nyomon követése,

– a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása.

7.1. A szabálytalanság fogalma

A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi, büntető-, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előfordulhat.

Alapesetei lehetnek:

1. szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.).

2. a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság).

A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége, hogy:

– a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet,

– a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel,

– szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:

– hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés),

– keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, amely feladatot a költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége. E kötelezettségének az egészségügyi miniszter az SZMSZ-ben felsorolt szabályzatok és eljárási rendek kiadásával tesz eleget.

7.2. A szabálytalanság észlelése

A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt.

– A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot

Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét, aki – amennyiben megalapozottnak találja a szabálytalanságot – erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet kell értesítenie. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

– A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot

A költségvetési szerv vezetője, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat-, hatáskör- és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.

– A költségvetési szerv belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot

Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtani.

– Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján, a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni.

7.3. Intézkedések, eljárások meghatározása

A költségvetési szerv vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) a költségvetési szerv vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. A 2. számú melléklet mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit.

7.4. Intézkedések, eljárások nyomon követése

A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:

– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét,

– figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,

– a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanságlehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

7.5. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása

A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:

– a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik,

– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat,

– nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket,

– a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet „VII. Szabálytalanságok kezelése” című fejezetében meghatározottakat.

A költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról [193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdés].

II. RÉSZ

A KÖZPONTI IGAZGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS

ÁLTALÁNOS RÉSZ

A FEUVE rendszere az alábbi három fő területet szabályozza:

– az ellenőrzési nyomvonal kialakításának kötelezettsége,

– a kockázatkezelés,

– a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettsége.

1. A FEUVE-rendszer működésének célja, tartalma

A FEUVE-rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat, melyek alapján a Gazdasági Igazgatóság érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a miniszter felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett irányelvek figyelembevételével.

2. Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok a FEUVE rendszerében

Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják:

– a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),

– az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottság szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,

– a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

A felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését az Áht. 121. §-ában meghatározottak szerint biztosítani kell.

Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy:

– a Gazdasági Igazgatóság valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel,

– az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,

– megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a Gazdasági Igazgatóság gazdálkodásával kapcsolatosan,

– a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek,

– a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.

3. A FEUVE rendszerében alkalmazott fogalmak, valamint megvalósításukkal, működésükkel kapcsolatos feladatok, eljárásrendek

A miniszter köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

3.1. Szabályosság

A szabályosság azt jelenti, hogy a Gazdasági Igazgatóság működése, tevékenysége megfelel-e a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak.

Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a költségvetési szerv vezetőjének (miniszter) a feladata, hogy a Gazdasági Igazgatóság dolgozói számára biztosítsa

– a hatályos központi jogszabályok, és más kötelező szabályozások megismerhetőségét,

– a belső szabályokhoz való hozzáférést.

Gondoskodni kell a Gazdasági Igazgatóságot közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás hozzáférhetőségéről.

A központi jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl. szakkönyvek, segédletek beszerzését, illetve az internetes honlapokhoz való hozzáférést.

A belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor az érintett dolgozókat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról.

A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani:

– előzetes vezetői ellenőrzéssel,

– egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével,

– utólagos vezetői ellenőrzéssel,

– független belső ellenőrzéssel.

A szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottsági ismereteinek feltérképezése megbeszélés, beszámoltatás stb. útján.

A folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyanaz a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is.

Az utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb.

A független belső ellenőrzés a szabályosság vonatkozásában a nagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását.

3.2. Szabályozottság

A szabályozottság azt jelenti, hogy a Gazdasági Igazgatóság működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a miniszter feladata gondoskodni arról, hogy a Gazdasági Igazgatóság

– mindig a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak figyelembevételével lássa el belső szabályozási feladatait, a központi szabályokról tájékozott legyen,

– a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről,

– a Gazdasági Igazgatóság helyi sajátosságait is figyelembe véve a szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, a szabályzatok elkészítése során ennek megfelelően készítsék el a vonatkozó szabályzatokat.

A belső szabályozás előtt, vagy azok felülvizsgálatakor előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdáival. Csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetét, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot jogszabályi változás vagy szervezeti módosulás esetén felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit is.

3.3. Gazdaságosság

A gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett.

Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a gazdasági igazgató feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszám-előirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. A gazdaságosság követelménye az, hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek.

A gazdaságosság biztosítása érdekében a gazdasági igazgatónak az alábbi feladatokat kell elvégezni, az eljárásrendet kialakítani:

Gazdaságossági számításokat kell végezni

– a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában, mivel nem tekinthető gazdaságosnak a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe, hogy mikor, hol lehet a legkedvezőbb áron megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat,

– a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében, mivel a létszám-előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a helyi körülmények figyelembevételével a létszám szükségletet a legkevesebb költséggel oldják meg,

– a vagyongazdálkodás során.

A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon.

3.4. Hatékonyság

A hatékonyság egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a gazdasági igazgató feladata úgy gazdálkodni, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell a bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszám-előirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során.

A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, valamint ezek elvégzéséhez felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha a Gazdasági Igazgatóság a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával a lehető legtöbb, és legjobb minőségű feladatellátást végez.

A hatékonyság biztosítása érdekében hatékonysági számításokat kell végezni a gazdasági igazgatónak

– a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában,

Vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz mennyiségben és minőségben. Vizsgálni kell, hogy a legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni.

– a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében,

A létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, annak lehetséges igénybevételére, valamint a létszám felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybe vevőkre. A gazdasági igazgatónak vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni.

– a vagyongazdálkodás során,

A vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat arra terjed ki, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e. A feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon nem eredményezi a Gazdasági Igazgatóság hatékony működését.

3.5. Eredményesség

Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a gazdasági igazgató feladata, hogy a gazdálkodás során vegye figyelembe az eredményesség elveit, követelményeit.

Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell kiadási előirányzatok, a létszám-előirányzat felhasználása, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség a Gazdasági Igazgatóság tevékenysége, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett és tényleges teljesítése közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy a Gazdasági Igazgatóság működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása eléri-e a célját, s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. A Gazdasági Igazgatóság adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek.

4. Beszámolási kötelezettség

A miniszter évente – az Áht. 97. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének megfelelően – az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének működtetéséről.

Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség a miniszter feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán valamint jelen szabályzaton keresztül valósul meg.

II.

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma

Az Ámr. rendelkezései szerint az ellenőrzési nyomvonal a Gazdasági Igazgatóság végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt leírása.

2. A miniszter kötelezettsége az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során

Az ellenőrzési nyomvonal a Szervezeti és működési szabályzat mellékletét kell hogy képezze.

3. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a Gazdasági Igazgatóság működésében

Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel:

– a Gazdasági Igazgatóság működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét,

– valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak,

– megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő.

4. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a felelősségi szintek területén

Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, az ellenőrzési pontok. Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős. Az ellenőrzési nyomvonal megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.

5. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeten belüli együttműködés erősítése területén

A különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától.

Az ellenőrzési nyomvonal a teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze.

6. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeti működés területén

A megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat.

A hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését. Az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása működési zavarokhoz vezethet.

7. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése

A Gazdasági Igazgatóság működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a Gazdasági Igazgatóságot működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni.

A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a Gazdasági Igazgatóság tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben részt vevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása a Gazdasági Igazgatóság teljes tevékenységére vonatkozik.

8. Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása

A Gazdasági Igazgatóság gazdálkodásának, működési sajátosságainak figyelembevételével szükséges az ellenőrzési nyomvonalat kialakítani. Rendszeres időközönként a már érvényben lévő ellenőrzési nyomvonalakat felül kell vizsgálni, folyamatosan aktualizálni kell.

Az ellenőrzési nyomvonal felülvizsgálatáért és folyamatos aktualizálásáért felelős: gazdasági igazgató.

Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának első lépése a folyamatok és folyamatgazdák azonosítása.

A Gazdasági Igazgatóság működési folyamatait a főfolyamatok mentén kell csoportosítani, majd a főfolyamatokat részfolyamatokká kell bontani. A működési folyamatok szabályozottságára lehet alapozni az ellenőrzési pontok, nyomvonalak elkészítését.

Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának feladatát támogatják a Gazdasági Igazgatóság rendelkezésére álló belső szabályzatok, dokumentációk, egyéb információk, a lezárt ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentésekben tett megállapítások, javaslatok, illetve az elkészített intézkedési tervek felhasználása. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során különféle ellenőrzési pontokat kell beiktatni. Az ellenőrzési pontok meghatározása és működtetése, annak minősége, a FEUVE erősségeit, illetve gyengeségeit mutatja meg.

Az ellenőrzési pontok lehetnek:

– vezetői ellenőrzési pontok,

– szervezeti ellenőrzési pontok,

– jóváhagyási ellenőrzési pontok,

– működési ellenőrzési pontok,

– hozzáférési ellenőrzési pontok,

– megszakítási ellenőrzési pontok.

Az ellenőrzési nyomvonalának kialakításakor a gazdasági események sorrendiségének kiválasztásában a Gazdasági Igazgatóságra vonatkozó legjellemzőbb folyamat az elsődleges szempont. A gazdasági esemény, folyamat meghatározása alapján kerül sor az ellenőrzési nyomvonalának táblázatba (táblarendszerbe) történő foglalására.

9. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott táblarendszer

A gazdasági eseményekre vonatkozó táblarendszer elsősorban az érintett szervezet felelősségi és az információs szintjeit tartalmazza, a kapcsolódásokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatot. A táblarendszer fejlécének adatai, melyet valamennyi esemény leírásánál egységesen használunk:

– sorszám,

– téma vagy feladat megnevezése,

– jogszabályi alap/belső szabályzat,

– előkészítés,

– keletkező dokumentum,

– felelős,

– ellenjegyző,

– jóváhagyó/kötelezettségvállaló/utalványozó,

– határidő,

– ellenőrzés.

A táblázatok elkészítése során hivatkozni kell az érvényben lévő szabályzatokra a táblázatok egyes rovatain belül. A táblarendszer az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatosan a teljes folyamatot írja le, vagyis a tervezéstől a végrehajtáson át a beszámolás fázisáig, megjelölve a folyamatot és a felelőst, ellenőrzési pontot, a dokumentumokat (adatbázist), amelyet az adott folyamat használ és az ezekért való felelősségeket.

Az ellenőrzési nyomvonalat, táblarendszert a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

III.

KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/C. §-a alapján a miniszter köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni.

A kockázatelemzés során fel kell mérni, és meg kell állapítani a Gazdasági Igazgatóság tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.

A kockázatkezelés mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beépítsék, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét.

Fontos figyelembe venni, hogy a kockázatkezelés elsősorban a szervezet feladatellátását támogató belső folyamat, és nem az adott költségvetési szerven kívüli szervezetek, hatóságok igényeit szolgálja.

1. A kockázat fogalma

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 63. pontja meghatározza a kockázat fogalmát:

„kockázat a Gazdasági Igazgatóság gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.”

A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ.

Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata.

Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.

2. A kockázatkezelés, a kockázatkezelő

A kockázatkezelésért felelős szerv vezetőjének tevékenységében támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. A kockázatazonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők.

A költségvetési évre szóló munkaterv (célkitűzések) végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel.

A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni.

A kockázatkezelést a gazdasági igazgató, vagy az általa megbízott munkatárs (munkaköri leírása szerint) végzi.

3. A kockázatkezelési hatókör

A gazdasági igazgató felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. Elkészíti a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. Felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen, és mekkora kockázat-nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni.

4. Az intézményi kockázatok kezelésének folyamata

A gazdasági igazgató feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a célkitűzésekre, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt kockázatkezeléssel lehet elérni.

A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek:

– véletlenszerű események,

– hiányos ismeret vagy információ,

– ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben.

A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza:

– a kockázatok felmérése,

– a kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása,

– a kockázatok értékelése,

– az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára),

– a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása,

– a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról,

– a válaszintézkedés „beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata.

A kockázatkezelési folyamat bevezetésének hasznos lépései lehetnek:

– A kockázat kezelésére vonatkozó dokumentum szétküldése.

– Csapatmunka a kockázatkezelés különböző szintjein.

– A főbb szervezeti célkitűzések és a jelentősebb kockázatok széleskörű ismertetése.

– A jelentős kockázatok kezelésére kialakított világos stratégia szervezeten belüli kommunikációjának megszervezése.

4.1. A kockázatok felmérése

A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek, ha valóban felmerülnek.

4.2. A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas módszerek meghatározása

A kockázatazonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a célkitűzéseket veszélyeztető fő kockázatok. Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását a gazdasági igazgató végzi. A kockázatazonosítás során a kockázati önértékelés módszerét alkalmazza a szervezet.

A kockázati önértékelés során a szervezet valamennyi területén dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában, ami a munkamegbeszélések során történik.

Kockázati kategóriák

KÜLSŐ KOCKÁZATOK
Infrastrukturális	Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést.
Jogi és szabályozási	A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak.
Elemi csapások	Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére.
PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK
Költségvetési	A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül.
Csalás vagy lopás	Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre.
Biztosítási	Nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása.
Felelősségvállalási	A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol és a szervezet jogosult kártérítést követelni.
TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK
Működési	Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg.
Információs	A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez.
Kockázatátviteli	Az átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történő átadása.
EMBERIERŐFORRÁS-KOCKÁZATOK
Személyzeti	A hatékony működést korlátozza vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya.
Egészség és biztonsági	Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat.

4.3. A kockázatok értékelése

Bizonyos típusú kockázatok számszerűsíthetők (számszakilag értékelhetők, pl. a pénzügyi kockázatok). Más kockázatok értékelésére csak sokkal szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre.

4.4. Az elfogadható kockázati szint meghatározása

A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat Gazdasági Igazgatóság által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni, melynek a meghatározásáért a gazdasági igazgató felelős.

A kockázati szint azt jelenti, ami felett mindenképpen válaszintézkedést kell tenni a felmerülő kockázatokra.

4.5. Kockázati reakciók

A kockázatkezelési stratégia a következő:

kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése).

4.6. A kockázatokra adható válaszok, kockázat-nyilvántartás

A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi feladat.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően

– a bekövetkezés valószínűségét,

– az esetleg felmerülő kár mértékét,

– a kockázat kezelésére javasolt intézkedést,

– felelős munkatárs nevét,

– a folyamatba épített ellenőrzéseket, eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy a szervezet célkitűzései teljesüljenek.

A Gazdasági Igazgatóság kockázat-nyilvántartását a gazdasági igazgató által megbízott munkatárs (munkaköri leírása szerint) vezeti.

4.7. Beépítés és felülvizsgálat

A kockázatkezelés alapvető célja, hogy ez az összefüggésrendszer, és az ezzel kapcsolatos felelősség világossá váljék minden érintett számára. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősségeket is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak időszakos – feladattá válik.

Minthogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat; ezért meg kell győződni arról, hogy a szervezet kockázati környezete (profilja) változott-e vagy sem.

5. A kockázatkezelés időtartama

A kockázatkezelés tevékenységét a döntés-előkészítésnél, a költségvetési tervezés első szakaszaiban kell megkezdeni. A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával.

6. Kockázati jelentési rendszer

A kockázati jelentési rendszer a meglévő vezetői információs rendszer része.

A meglévő vezetői információs rendszereken belül járható út a korai figyelmeztető mechanizmusok kialakítása és alkalmazása.

7. Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer működése során végzendő kockázatelemzési feladatok a FEUVE rendszerében figyelemmel az Áht. által definiált fogalmakra

7.1. Szabályozottság

Kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek szabályozása szükséges

– a Gazdasági Igazgatóság működési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt,

– szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel a kockázati tényező jelentős,

– szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára.

7.2. Szabályosság

A kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve tevékenységek folyamatgazdáinak figyelmét a szabályzatok, illetve azok egyes elemeinek betartására.

7.3. Gazdaságosság

A kockázatelemzés során fel kell tárni

– az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik,

– a vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására,

– a gazdaságosság szem előtt tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, melyektől a Gazdasági Igazgatóság beszerzi a feladatellátásához szükséges külső forrásokat. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig az összességében legkedvezőbb ajánlatot kell választani, figyelembe véve a közbeszerzési törvényben és a beszerzési szabályzatban foglaltakat.

7.4. Hatékonyság

A kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik.

A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni.

7.5. Eredményesség

A kockázatelemzés során eszközeit felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik.

Az eredményesség javítása érdekében számításokkal, közvélemény kutatásokkal, egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni.

IV.

A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének (miniszter) kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani.

1. A szabálytalanságok alapesetei

A szabálytalanságok alapesetei:

– a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.),

– a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság).

2. A szabálytalanságok megelőzése

A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a gazdasági igazgató felelőssége.

A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan felelőssége, hogy:

– a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a Gazdasági Igazgatóság,

– a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel valamennyi vezető,

– szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:

– megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését (megelőzés),

A Gazdasági Igazgatóságon a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a gazdasági igazgató feladata.

3. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el.

A Gazdasági Igazgatóságnak intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.

4. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása

A költségvetési szerv vezetője (miniszter) a felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért.

Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.

Fegyelmi ügyekben vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával.

5. Intézkedések, eljárások nyomon követése, nyilvántartása

A miniszter:

– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét;

– figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;

– a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanságlehetőségeket beazonosítja (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása), információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást;

– a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezettetéséről gondoskodik;

– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;

– nyilvántartatja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.

6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása

A gazdasági igazgató feladata:

– a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;

– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;

– nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.

1. melléklet a FEUVE-szabályzathoz

FOLYAMATÁBRA
az Egészségügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználási rendjéről

Rövidítések jegyzéke:

8E07443_0

MIN				Egészségügyi miniszter
			ÁT	Államtitkár
SZFSZÁT						Szakmailag felelős szakállamtitkár
	BB			Bírálóbizottság
SZFSZE						Szakmailag felelős szervezeti egység
	KF			Költségvetési Főosztály
JKKKF					Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály
		GI		Gazdasági Igazgatóság

2. melléklet a FEUVE-szabályzathoz

Az egyes eljárásokra irányadó jogszabályi háttér és rendelkezései

Jogszabályi háttér

– az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;

– az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet;

– a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet;

– a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;

– a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;

– a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;

– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;

– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;

– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;

– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény;

– a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény;

– az államháztartás szervezet beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet;

– a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény.

Egyes eljárások rendelkezései

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan, vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be. 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél, vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben, vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet, vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése, vagy tudomása alapján indulhat meg.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései.

Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

3. melléklet a FEUVE-szabályzathoz

GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA

SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA

SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

Sor- szám	Téma vagy feladat megnevezése	Jogszabályi alap/ belső szabályzat	Előkészítés	Keletkező dokumentum	Felelős	Ellenjegyző	Jóváhagyó/kötelezettség- vállaló/ utalványozó	Határidő	Ellenőrzés
1.	Tervezés	Költségvetési törvény	Költségvetési Osztály (bérgazdálkodó), Humánpolitikai Főosztály	elemi költségvetés	gazdasági igazgató		miniszter	tárgyév február 28.	folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
2.	Kinevezés, munkajogviszony létesítése	Ktv., Mt., Közszolgálati szabályzat, SZMSZ	Humánpolitikai Főosztály, érintett szervezeti egység, Gazdasági Igazgatóság	kinevezési okirat, munkaszerződés	Humánpolitikai Főosztály	gazdasági igazgató	munkáltatói jogkör gyakorlója (SZMSZ szerint)		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
3.	Rendszeres személyi juttatások számfejtése	Áht., 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet	Költségvetési Osztály	bérszámfejtési bizonylat	Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága	Költségvetési Osztály vezetője	gazdasági igazgató		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
4.	Megbízási szerződés
4. a)	Központi igazgatási forrás terhére	Áht., 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, gazdálkodási szabályzat	érintett szervezeti egység, Humánpolitikai Főosztály	szerződés	érintett szakmai szervezeti egység	gazdasági igazgató	miniszter, államtitkár		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
4. b)	ESZTT elkülönített keretek terhére	Áht., 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, gazdálkodási szabályzat	Egészségpolitikai Főosztály	szerződés, felkérés	Egészségpolitikai Főosztály	gazdasági igazgató	ESZTT elnöke, Egészségpolitikai Főosztály vezetője		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
4. d)	Átvett fejezeti előirányzatok terhére	Áht., 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, gazdálkodási szabályzat	érintett szervezeti egység	szerződés	érintett szervezeti egység	gazdasági igazgató	diszpozíciós jogkört gyakorló vezető		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
5.	Pénzügyi teljesítés
5. a)	teljesítés igazolása/ érvényesítés	gazdálkodási szabályzat	érintett szervezeti egység, bérszámfejtő	teljesítésigazolás, utalványrendelet	érintett szakmai szervezeti egység vezetője				utólag, utalványozás során
5. b)	átutalás	gazdálkodási szabályzat	pénzügyi ügyintéző	átutalási megbízás	pénzügyi ügyintéző	Költségvetési Osztály vezetője	gazdasági igazgató	fizetési határidő szerint	utalványozás során
6.	Banki terhelés feldolgozása	gazdálkodási szabályzat	pénzügyi ügyintéző	elektronikus adat	pénzügyi ügyintéző			haladéktalanul	utólagos
7.	Főkönyvi könyvelés	Szt, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, Számviteli Politika, Számlarend	főkönyvi könyvelő	kontírlap, elektronikus adat	főkönyvi könyvelő			haladéktalanul	utólagos
8.	Járulékok elszámolása	Tbj.	Tb-ügyintéző, főkönyvi könyvelő	Tb-bevallás	Költségvetési Osztály vezetője	Költségvetési Osztály vezetője	gazdasági igazgató		utólagos

SZOLGÁLTATÁSOK (KSZF feladatkörébe nem tartozók)

Sor- szám	Téma vagy feladat megnevezése	Jogszabályi alap/ belső szabályzat	Előkészítés	Keletkező dokumentum	Felelős	Ellenjegyző	Jóváhagyó/kötelezettség- vállaló/ utalványozó	Határidő	Ellenőrzés
1.	Tervezés	Költségvetési törvény	GI közvetlen, érintett szakmai szervezeti egységek	elemi költségvetés	gazdasági igazgató		miniszter	tárgyév február 28.	folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
2.	Szerződéskötés központi igazgatási forrás esetén
2. a)	központosított közbeszerzési körbe tartozó	Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat	GI közvetlen, érintett szakmai szervezeti egység	megrendelés, szerződés	érintett szakmai szervezeti egység	Költségvetési Osztály vezetője vagy gazdasági igazgató	gazdasági igazgató vagy 1 évet meghaladó időtartam: szakállamtitkár		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
2. b)	közbeszerzési értékhatár feletti	Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat	GI közvetlen, közbeszerzési bizottság	közbeszerzési felhívás	érintett szakmai szervezeti egység	gazdasági igazgató	közgazdasági szakállamtitkár		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
2. c)	közbeszerzési értékhatár alatti	Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat	GI közvetlen	megrendelés, szerződés	érintett szakmai szervezeti egység	Költségvetési Osztály vezetője	gazdasági igazgató		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
3.	Szerződéskötés fejezettől átvett pénzeszköz esetén
3. a)	központosított közbeszerzési körbe tartozó	Kbt., közbeszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat	GI közvetlen, érintett szakmai szervezeti egység	megrendelés, szerződés	érintett szakmai szervezeti egység	gazdasági igazgató	diszpozíciós jogkört gyakorló vezető		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
3. b)	közbeszerzési értékhatár feletti	Kbt., közbeszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat	GI közvetlen, közbeszerzési bizottság	közbeszerzési felhívás	érintett szakmai szervezeti egység	gazdasági igazgató	diszpozíciós jogkört gyakorló vezető		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
3. c)	közbeszerzési értékhatár alatti	Kbt., közbeszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat	GI közvetlen	megrendelés, szerződés	érintett szakmai szervezeti egység	gazdasági igazgató	diszpozíciós jogkört gyakorló vezető		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
4.	Pénzügyi teljesítés
4. a)	számla iktatása	Számviteli Politika, Számlarend	pénzügyi ügyintéző	utalványrendelet, elektronikus adat	pénzügyi ügyintéző			azonnal	utólag, utalványozás során
4. b)	teljesítés igazolása/ érvényesítés	gazdálkodási szabályzat	pénzügyi ügyintéző	igazolt számla, utalványrendelet	érintett szakmai szervezeti egység vezetője				utólag, utalványozás során
4. c)	átutalás	gazdálkodási szabályzat	pénzügyi ügyintéző	átutalási megbízás	pénzügyi ügyintéző	Költségvetési Osztály vezetője	gazdasági igazgató	fizetési határidő szerint	utalványozás során
5.	Banki terhelés feldolgozása	gazdálkodási szabályzat	pénzügyi ügyintéző	elektronikus adat	pénzügyi ügyintéző				utólagos
6.	Főkönyvi könyvelés	Szt, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, számviteli politika, számlarend	főkönyvi könyvelő	kontírlap, elektronikus adat	főkönyvi könyvelő			haladéktalanul	utólagos

FELHALMOZÁSI KIADÁSOK (KSZF feladatkörébe nem tartozók)

Sor- szám	Téma vagy feladat megnevezése	Jogszabályi alap/ belső szabályzat	Előkészítés	Keletkező dokumentum	Felelős	Ellenjegyző	Jóváhagyó/kötelezettség- vállaló/ utalványozó	Határidő	Ellenőrzés
1.	Tervezés	Költségvetési törvény	GI közvetlen, érintett szakmai szervezeti egységek	elemi költségvetés	gazdasági igazgató		miniszter	tárgyév február 28.	folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
2.	Szerződéskötés központi igazgatási forrás esetén
2. a)	központosított közbeszerzési körbe tartozó	Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat	GI közvetlen, érintett szakmai szervezeti egység	megrendelés, szerződés	érintett szakmai szervezeti egység	gazdasági igazgató	közgazdasági szakállamtitkár		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
2. b)	közbeszerzési értékhatár feletti	Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat	GI közvetlen, közbeszerzési bizottság	közbeszerzési felhívás	érintett szakmai szervezeti egység	gazdasági igazgató	közgazdasági szakállamtitkár		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
2. c)	közbeszerzési értékhatár alatti	Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat	GI közvetlen	megrendelés, szerződés	érintett szakmai szervezeti egység	Költségvetési Osztály vezetője	gazdasági igazgató		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
3.	Szerződéskötés fejezettől átvett pénzeszköz esetén
3. a)	központosított közbeszerzési körbe tartozó	Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat	GI közvetlen, érintett szakmai szervezeti egység	megrendelés, szerződés	érintett szakmai szervezeti egység	gazdasági igazgató	diszpozíciós jogkört gyakorló vezető		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
3. b)	közbeszerzési értékhatár feletti	Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat	GI közvetlen, közbeszerzési bizottság	közbeszerzési felhívás	érintett szakmai szervezeti egység	gazdasági igazgató	diszpozíciós jogkört gyakorló vezető		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
3. c)	közbeszerzési értékhatár alatti	Kbt., beszerzési szabályzat, gazdálkodási szabályzat	GI közvetlen	megrendelés, szerződés	érintett szakmai szervezeti egység	gazdasági igazgató	diszpozíciós jogkört gyakorló vezető		folyamatba építetten az aláírási jogkör gyakorlása során; utólagos: Ellenőrzési Szerv. Egység
4.	Pénzügyi teljesítés
4. a)	számla iktatása	Számviteli Politika, Számlarend	pénzügyi ügyintéző	utalványrendelet, elektronikus adat	pénzügyi ügyintéző			azonnal	utólag, utalványozás során
4. b)	teljesítés igazolása/ érvényesítés	gazdálkodási szabályzat	pénzügyi ügyintéző	igazolt számla, utalványrendelet	érintett szakmai szervezeti egység vezetője				utólag, utalványozás során
4. c)	átutalás	gazdálkodási szabályzat	pénzügyi ügyintéző	átutalási megbízás	pénzügyi ügyintéző	Költségvetési Osztály vezetője	gazdasági igazgató	fizetési határidő szerint	utalványozás során
5.	Banki terhelés feldolgozása	gazdálkodási szabályzat	pénzügyi ügyintéző	elektronikus adat	pénzügyi ügyintéző			haladéktalanul	utólagos
6.	Főkönyvi könyvelés	Szt, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, Számviteli Politika, Számlarend	főkönyvi könyvelő	kontírlap, elektronikus adat	főkönyvi könyvelő			haladéktalanul	utólagos
7.	Aktiválás, analitikus nyilvántartás	Szt, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, Számviteli Politika, Számlarend	analitikus könyvelő	üzembe helyezés dokumentuma	analitikus könyvelő		Költségvetési Osztály vezetője		utólagos

5. melléklet a FEUVE-szabályzathoz

VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETTEK KÖRE,
VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉGGEL JÁRÓ MUNKAKÖRÖK

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) 3. § (1)–(2) bekezdésében felsorolt feladatokat ellátó, tisztséget, illetve munkakört betöltő közszolgálatban álló személy (a továbbiakban: kötelezett) a Vnyt.-ben meghatározott esetekben a Vnyt.-ben rögzített adattartalommal és gyakorisággal köteles nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) tenni a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók (a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is) jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről.

1. Évente kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni a minisztérium közbeszerzési bírálóbizottságának alábbi állandó tagjai a Vnyt. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján:

a) a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály vezetője által javasolt jogász,

b) a Költségvetési Főosztály vezetője által javasolt köztisztviselő,

c) a Gazdasági Igazgatóság közbeszerzési referensi feladatokat ellátó, munkakört betöltő köztisztviselői.

2. Kétévenként köteles – amennyiben önállóan vagy testület tagjaként nem lát el olyan feladatot, illetve nem tölt be olyan munkakört, melyre a Vnyt. gyakoribb vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő – vagyonnyilatkozatot tenni a Vnyt. 3. § (1) bekezdésének c) pontja alapján:

– a Költségvetési Főosztály vezetője,

– a Gazdasági Igazgatóság vezetője,

– a Belső Ellenőrzési Szervezeti Egység vezetője,

– a Belső Ellenőrzési Szervezeti Egység ellenőrzési tevékenységet végző köztisztviselői,

– az Egészségpolitikai Főosztály vezetője,

– azon köztisztviselők, akik az Egészségpolitikai Főosztály diszpozíciós jogkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával, ellenőrzésével, döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatokat látják el,

– a katasztrófa-egészségügyi ellátás feltételeinek javítása elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat ellátó köztisztviselő,

– a Népegészségügyi Főosztály vezetője,

– a népegészségügyi program fejezeti kezelésű előirányzatának felhasználásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat ellátó, munkakört betöltő köztisztviselő,

– a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályának vezetője,

– a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályának pénzügyi, technikai és utaztatással kapcsolatos koordinációs feladatokat ellátó köztisztviselője, valamint a nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai és protokoll munkakört betöltő köztisztviselője,

– a Fejlesztéspolitikai és stratégiai-elemzési Főosztály vezetője,

– az Intézményfelügyeleti Főosztály vezetője.

b) a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények közalkalmazotti jogviszonyban álló intézményvezetői, illetőleg a központi hivatalok és kormányhivatal vezetője.

3. Ötévenként köteles vagyonnyilatkozatot tenni – amennyiben nem lát el olyan feladatot, illetve nem tölt be olyan munkakört, melyre a Vnyt. gyakoribb vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő:

[Vnyt. 3. § (2) bekezdés b) pont]:

– a minisztérium politikai tanácsadója és politikai főtanácsadója,

[Vnyt. 3. § (2) bekezdés c) pont]:

– az 1. és 2. pontban felsorolt vezetőkön kívül a minisztérium valamennyi főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese és osztályvezetője,

[Vnyt. 3. § (2) bekezdés d) pont]:

– az 1. és 2. pontban meghatározott munkakört betöltőkön kívül a minisztérium valamennyi C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselője.

Az utasítást a 6/2010. (X. 19.) NEFMI utasítás 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2010. október 19. napjával.

A melléklet 9. § (5) bekezdését a 6/2010. (III. 10.) EüM utasítás 1. §-a iktatta be.

A melléklet 18. §-a a 6/2010. (III. 10.) EüM utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A melléklet 20. § c) pontját a 6/2010. (III. 10.) EüM utasítás 6. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵

A melléklet 24. § (2) bekezdése a 6/2009. (VII. 31.) EüM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A melléklet 24. § (5) bekezdését a 6/2009. (VII. 31.) EüM utasítás 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷

A melléklet 26/A. §-át megelőző alcímet a 6/2009. (VII. 31.) EüM utasítás 2. §-a iktatta be.

⁸

A melléklet 26/A. §-át a 6/2009. (VII. 31.) EüM utasítás 2. §-a iktatta be.

⁹

A melléklet 28. § b) pontját a 6/2010. (III. 10.) EüM utasítás 6. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰

A melléklet 29. § (1) bekezdése a 6/2009. (VII. 31.) EüM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

¹¹

A melléklet 30. § r) pontját a 6/2010. (III. 10.) EüM utasítás 3. §-a iktatta be.

¹²

A melléklet 31. § (3) bekezdés c) pontját a 6/2010. (III. 10.) EüM utasítás 4. §-a iktatta be.

¹³

A Szabályzat 1. melléklete a 6/2010. (III. 10.) EüM utasítás 5. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴

A Szabályzat 3. melléklet a) pont 17. alpontja a 6/2010. (III. 10.) EüM utasítás 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵

A Szabályzat 3. melléklet b) pontja eredeti szövegének megjelölését 1. alpontra változtatta a 6/2010. (III. 10.) EüM utasítás 5. § (2) bekezdése.

¹⁶

A Szabályzat 3. melléklet b) pont 2. alpontját a 6/2010. (III. 10.) EüM utasítás 5. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a b) pont eredeti szövegének megjelölését 1. alpontra változtatta.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek