5/2008. (IX. 4.) NFGM utasítás
5/2008. (IX. 4.) NFGM utasítás
a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium választható béren kívüli juttatási rendszeréről*
2008.09.04.
(Cafeteria Utasítás)
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/H. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) választható béren kívüli juttatási rendszerét (a továbbiakban: cafeteria rendszer) a következők szerint szabályozom:
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A cafeteria rendszer célja, alapelvei
(1) A cafeteria rendszer célja a minisztériumban dolgozó munkatársak részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó szociális és jóléti juttatások biztosítása.
(2) A cafeteria rendszer a minisztérium által előre meghatározott keretösszegen és juttatási formákon belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget, kivéve – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján a magánszemélyt megillető adómentes ruházati költségtérítést.
2. Az utasítás hatálya
(1) Az utasítás személyi hatálya – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed a minisztériummal
a) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és ügykezelőkre,
b) munkaviszonyban álló munkavállalókra, valamint
c) a minisztérium állományába tartozó állami vezetőkre
(a továbbiakban együtt: munkatárs).
(2) Nem jogosult a cafeteria rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a munkatárs:
a) a szülési szabadság, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamára,
b) 30 napot meghaladó időtartamú, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára,
c) 30 napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány) időtartamára,
d) ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály, vagy a munkáltató intézkedése alapján 30 napot meghaladó időtartamban mentesül, ide nem értve a jogviszony megszüntetése esetén a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem érintett időtartamát,
e) tartós külszolgálat időtartamára [a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, valamint más állami képviseleteire kihelyezett köztisztviselőkre és ügykezelőkre],
f) nemzeti szakértői jogviszony, valamint ösztöndíjas tanulmányi út időtartamára.
(3) Nem jogosult a cafeteria rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére, ide nem értve a Ktv.-ben meghatározott mértékű ruházati költségtérítést, ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettség alól mentesül prémiumévek program vagy különleges foglalkoztatási állomány időtartamára.
(4) A cafeteria rendszer – az utasításban meghatározott feltételekkel – a következő szociális és jóléti juttatásokat tartalmazza:
a) önkéntes nyugdíjpénztári támogatás,
b) önkéntes egészségpénztári támogatás,
c) BKV- vagy BEB-bérlet,
d) üdülési hozzájárulás,
e) otthoni internethasználat támogatása,
f) művelődési intézményi szolgáltatás,
g) iskolakezdési támogatás,
h) ruházati költségtérítés.
(5) A munkatárs a cafeteria rendszeren belül a (4) bekezdés h) pontja szerinti hozzájárulást – a Ktv. 49/G. §-ának (1) bekezdése alapján – kötelezően, a többi juttatást igény szerint választja ki.
(6) A munkatárs a tárgyévben – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a minisztériumnál fennálló jogviszonya teljes időtartamára jogosult a cafeteria rendszerbe tartozó, általa választott juttatások igénybevételére a II. fejezet 1. pontjának (1) bekezdésében meghatározott mértékben.
(7) Az utasítás hatálya – a (4) bekezdés h) pontjában megjelölt ruházati költségtérítés kivételével – nem terjed ki a munkatársaknak jogszabály, illetve a minisztérium belső utasításai szerint kötelezően járó és adható egyéb juttatásokra.
3. Értelmező rendelkezések
(1) Az utasítás alkalmazásában
a) közszolgálati jogviszony: a Ktv. szerinti jogviszony;
b) munkaviszony: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti jogviszony;
c) állami vezetői szolgálati viszony: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerinti jogviszonyok (miniszter, államtitkár, szakállamtitkár);
d) prémiumévek programban részt vevő munkatárs: a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: PéPtv.) 3. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő, határozott idejű kinevezéssel rendelkező köztisztviselő, ügykezelő, illetve határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló;
e) különleges foglalkoztatási állományba helyezett munkatárs: a PéPtv. 5. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő, határozott idejű kinevezéssel rendelkező köztisztviselő, ügykezelő.
(2) Ahol az utasítás jogviszonyt említ, azon az (1) bekezdésben megjelölt jogviszonyokat kell érteni.
(3) Az utasítás rendelkezéseit a minisztérium közszolgálati utasításával, és az irányadó jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
II. A CAFETERIA RENDSZERRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
1. A juttatásokra felhasználható éves keretösszeg megállapítása
(1) A juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeget a minisztériumi költségvetési lehetőségek, az Szja tv. és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével évente – a Humánigazgatási Főosztály és a Költségvetési és Kontrolling Főosztály közös előterjesztése alapján, az érdek-képviseleti szervekkel történt egyeztetést követően – a miniszter hagyja jóvá. A 2008. évi keretösszeget a melléklet tartalmazza.
(2) Az éves keretösszeg egy naptári évben az Utasításban meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre.
(3) Az éves keretösszeg a munkaidővel, illetve a minisztériumnál jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra
a) a részmunkaidőben foglalkoztatott,
b) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező, illetve
c) azon munkatársak esetében, akiknek a minisztériumnál fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint meghatározott keretösszeg 50%-a illeti meg a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett munkavégzésre kötelezett munkatársakat.
2. A juttatási elemek kiválasztása
(1) A juttatások éves keretösszegén belül választható elemek maximális összegéről és a juttatások igénybevételének részletes szabályairól a Humánigazgatási Főosztály évente előzetesen a melléklet szerint tájékoztatja a munkatársakat.
(2) A munkatárs a Humánigazgatási Főosztály által megadott határidőre és formában köteles nyilatkozni a következő évre vonatkozóan a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatási elemekről és mértékéről.
(3) Az év közben a minisztériumnál jogviszonyt létesítő, valamint az a munkatárs, akinek a jogosultsága – az I. fejezet 2. pontjának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő 30 napon belül nyilatkozik a részére a Humánigazgatási Főosztály által megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatások formájáról és mértékéről.
(4) Amennyiben a munkatárs a (2)–(3) bekezdés szerinti nyilatkozatot önhibájából – ide nem értve a rendes szabadság, betegállomány, illetve egyéb rajta kívül álló ok miatt – elmulasztja, a cafeteria rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére nem jogosult.
(5) A cafeteria rendszerbe tartozó juttatásokra vonatkozó választás érvényessége a naptári évre, illetve a jogviszony, vagy jogosultság évközi megszűnéséig szól, annak módosítására év közben nincs lehetőség.
3. Eljárás a jogviszony megszűnése esetén
(1) Ha a munkatárs jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafeteria összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni.
(2) Amennyiben a munkatárs a tárgyévben a juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözet utolsó illetményéből levonásra kerül. A BKV- és a BEB-bérlet – a munkatárs választása szerint – természetben is visszaadható. Amennyiben a munkatárs a juttatási keret felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a különbözet kiadásra kerül.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a munkatárs jogosultsága – az I. fejezet 2. pontjának (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve – év közben szűnik meg.
III. A CAFETERIA RENDSZERBE TARTOZÓ JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
1. Önkéntes nyugdíjpénztári támogatás
(1) Az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki
a) önkéntes nyugdíjpénztár tagja,
b) ezt a juttatási formát választja, valamint
c) leadja a Humánigazgatási Főosztályon a záradékolt önkéntes nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatát.
(2) Az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben az Szja tv.-ben meghatározott adómentes mértékig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.
(3) A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztárba történő átutalásáról havonta – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik.
(4) Abban az esetben, ha a munkatárs olyan önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánigazgatási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről.
2. Önkéntes egészségpénztári támogatás
(1) Az önkéntes egészségpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki
a) önkéntes egészségpénztár tagja,
b) ezt a juttatási formát választja, valamint
c) leadja a Humánigazgatási Főosztályon a záradékolt önkéntes egészségpénztári belépési nyilatkozatát.
(2) Az önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben az Szja tv.-ben meghatározott adómentes mértékig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.
(3) A munkáltatói tagdíj-hozzájárulásnak a munkatárs egészségpénztárnál vezetett egyéni számlájára történő átutalásáról havonta – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik.
(4) Abban az esetben, ha a munkatárs olyan önkéntes egészségpénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánigazgatási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről.
3. BKV- és BEB-bérlet
(1) A minisztérium a cafeteria rendszeren belül a munkatársnak – választása esetén – a tárgyévre érvényes éves, kedvezményes BKV- vagy BEB-bérletet bocsát rendelkezésre.
(2) A naptári év elején jogviszonyban álló munkatárs az éves BKV- vagy BEB-bérlet következő formái közül választhat:
a) BKV kedvezményes éves bérlet, vagy
b) BEB kedvezményes éves bérlet.
(3) Az év közben jogviszonyt létesítő, illetve felmentési idejét töltő munkatárs választása szerint
a) BKV havibérlet, vagy
b) BEB havibérlet, vagy
c) költségeinek megtérítésére jogosult.
(4) A (2) bekezdésben foglalt esetben a bérletszelvények beszerzését és átadását – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály végzi.
(5) A (3) bekezdésben foglalt esetekben – a Költségvetési és Kontrolling Főosztállyal történt egyeztetés szerint – a munkatárs költségei a minisztérium nevére és címére szóló számla ellenében utólag megtéríthetők.
4. Üdülési hozzájárulás
(1) A minisztérium a munkatársának és közeli hozzátartozójának az üdülési hozzájárulást a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk formájában – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály biztosítja.
(2) E juttatási formában a munkatárs akkor részesülhet, ha
a) ezt a juttatási formát választja, valamint
b) a rendelkezésére bocsátott nyomtatványon nyilatkozik az Szja tv.-ben meghatározott adatokról.
(3) Az üdülési hozzájárulás mértéke – a más kifizetőtől kapott üdülési hozzájárulással együtt – évente az Szja tv. szerinti adómentes juttatás mértékéig terjedhet személyenként.
5. Otthoni internethasználat támogatása
(1) A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – támogatja a munkatársak otthoni internethasználatának költségeit (a munkatárs által megkötött egyedi szolgáltatási szerződés költségeinek finanszírozását).
(2) A juttatás a munkatárs választása szerint
a) utalvány, vagy
b) a havidíjhoz való pénzbeli hozzájárulás
formájában nyújtható.
(3) A juttatás folyósításának feltétele
a) mindkét forma választása esetén a minisztériumi munkatárs nevére szóló, egyedi szolgáltatási szerződés másolatának benyújtása,
b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott forma választása esetén utólagos tételes elszámolás.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolást a munkatárs a tárgyév december 20. napjáig, illetve – amennyiben jogviszonya év közben szűnik meg – az utolsó munkában töltött napig kell megtenni. Az elszámolás keretében a munkatárs az éves juttatás felhasználásáról havi kimutatást készít, illetve köteles benyújtani a pénzbeli hozzájárulás felhasználását igazoló, a munkatárs nevére kiállított eredeti számlákat és a befizetést igazoló csekk feladóvevények másolatát.
(5) Amennyiben a munkatárs a (4) bekezdés szerinti elszámolást elmulasztja, a folyósított hozzájárulást köteles visszafizetni, illetve az – előzetes írásbeli nyilatkozata alapján – illetményéből (munkabéréből) levonásra kerül.
(6) A juttatás adó- és járulékmentes, havi mértékét – az éves keretösszegen belül – a munkatárs maga határozza meg azzal, hogy minden hónapban azonos összegű juttatás nyújtható, maximálisan a havi előfizetési díj összegéig.
6. Művelődési intézményi szolgáltatás
(1) A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – támogatja a munkatárs kulturális rendezvényeken való részvételének költségeit, utalvány formájában.
(2) A juttatás adó- és járulékmentes, mértékét – az éves keretösszegen belül – a munkatárs maga határozza meg.
(3) Az utalványokat – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály biztosítja.
7. Iskolakezdési támogatás
(1) A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – utalvány formájában iskolakezdési támogatást nyújt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján.
(2) Az iskolakezdési támogatás mértéke tanévenként és – az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő – gyermekenként az Szja tv.-ben meghatározott adómentes juttatás mértékéig terjedhet.
(3) Az iskolakezdési támogatási utalvány kizárólag a tanév első napját megelőző és azt követő hatvan napon belül vehető igénybe.
(4) Az iskolakezdési támogatási utalvány kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosít.
(5) A Humánigazgatási Főosztály és a Költségvetési és Kontrolling Főosztály az adómentes iskolakezdési támogatások összegéről, az Szja tv. szerinti analitikus nyilvántartást vezet.
(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése érdekében a munkatárs köteles nyilatkozni az iskolakezdési támogatásban részesített gyermek (tanuló) adóazonosító jeléről, ennek hiányában személyes adatairól.
(7) Az utalványokat – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály biztosítja.
8. Ruházati költségtérítés
(1) A minisztérium a cafeteria rendszeren belül az I. fejezet 1. pontjának (2) bekezdése alapján kötelezően választandó juttatási elemként a Ktv. 49/G. § (1) bekezdése alapján – azzal a céllal, hogy munkahelyén munkatárshoz méltó öltözetben jelenjen meg – naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítést nyújt a munkatárs részére, amelynek kifizetésére minden év április 30. napjáig kerül sor.
(2) A ruházati költségtérítés összegének számításánál a I. fejezet 2. pontjának (2) bekezdését, valamint a II. fejezet 1. pontjának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni és a Ktv. 49/G. § szabályai szerint kell eljárni.
(3) A munkatárs jogviszonyának hat hónapot meghaladó szünetelése esetén (a hat hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadságon, beleértve a gyed, gyes igénybevétele miatti fizetés nélküli szabadságon levő munkatársat), vagy ha a munkatárs jogviszonya év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár.
(4) Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók elszámolását a Minisztérium nevére kiállított és a kiállító által aláírt számlával igazolni kell.
IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1.
(1) Jelen utasítás az aláírása napján lép hatályba.
(2) A cafeteria rendszerre vonatkozó részletszabályokat – így különösen a juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeget, az egyes juttatások mértékét, az igénybevétel feltételeit – a melléklet tartalmazza, amelyet évente – a minisztérium költségvetési lehetőségeinek, az Szja tv. és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével – felül kell vizsgálni.
(3) Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésének napján felmentési idejüket töltő munkatársakra is alkalmazni kell.
(4) Az utasítás a Minisztérium belső számítógépes hálózatán (intranet) kerül közzétételre.
Bajnai Gordon s. k.,
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
Melléklet az 5/2008. (IX. 4.) NFGM utasításhoz
2008. ÉVRE IRÁNYADÓ KERETÖSSZEG
2008. évi cafeteria rendszerben igénybe vehető éves keret: 400 000 Ft/fő.
Az éves keretösszeg személyenként a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium béren kívüli juttatási rendszeréről szóló Utasításában meghatározottak figyelembevételével kerül magállapításra.
II. A 2008. ÉVI EGYÉNI JUTTATÁSI CSOMAG ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK MENETE
A 2008. évi felhasználható egyéni keretösszeget és a kötelező, valamint a választható elemeket tartalmazó Nyilatkozatot (a továbbiakban: Nyilatkozat) minden munkatárs 2008. január 10. napjáig kézhez kapta az elektronikus rendszeren keresztül.
A választást követően a kitöltött Nyilatkozatot 2008. január 21-éig egy kinyomtatott, a munkatárs által aláírt papíralapú példányban a Humánigazgatási Főosztályra minden munkatárs megküldte.
Év közben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal jogviszonyt létesítő munkatárs, valamint a tartós távollétről visszatérő munkatárs belépését, illetve visszatérését követő 30 napon belül nyilatkozik fentiekben leírt módon, a számára a Humánigazgatási Főosztály által időarányosan meghatározott juttatási keretösszeg felhasználási jogcímeiről, a juttatási elemek kiválasztásáról.
A választás érvényessége ebben az esetben a jogviszony létesítésétől, illetve a visszatérés kezdő napjától az év végéig terjed.
A munkatárs az általa aláírt papír alapú nyilatkozat hiánya esetén csak a törvényben előírt kötelező juttatásokat kaphatja, és saját hibájából elesik az egyéb szolgáltatások igénybevételének lehetőségétől.
III. A RENDSZER ELEMEI
1. Önkéntes nyugdíjpénztári támogatás (munkáltatói tagdíj-hozzájárulás)
A juttatatás választható mértéke:
A munkáltatói befizetés havonta a minimálbér (69 000 Ft/hó) 50%-a összegéig adó- és járulékmentes. A választott összeg meghatározásánál természetesen figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.
A juttatás jellemzői:
Az önkéntes nyugdíjpénztár lehetőséget ad a nyugdíj-előtakarékosság megvalósításához. A pénztár nonprofit szervezet, amelynek működését a törvényi, rendeleti előírások mellett a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.
Az önkéntes nyugdíjpénztárban az egységes havi tagdíj befizetése minden tag számára kötelező.
A nyugdíjpénztár a tag egyéni pénztári számláján összegyűjtött összeget, (hozammal növelt értékét) a munkatárs nyugállományba vonulásakor, vagy az alapszabályában meghatározott futamidő leteltét követően folyósítja az alábbiak szerint:
– a pénztártag részére az egyéni számláján kimutatott összeget a pénztár egy összegben kifizeti, vagy
– járadékként havonta fizeti.
A pénztártag jogait és kötelezettségeit, a pénztár által nyújtott juttatások körét, fajtáit részletesen az adott pénztár alapszabálya határozza meg.
A munkáltatói hozzájárulás összege automatikusan csökkenti a rendelkezésére álló cafeteria éves keretet, amelyet a Költségvetési és Kontrolling Főosztály havonta átutal az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett egyéni számlára.
Amennyiben a munkatárs még nem tagja önkéntes nyugdíjpénztárnak, de szeretne tagsági jogviszonyt létesíteni, ezt megteheti a jogosultsági és korlátozó feltételek betartásának figyelembevételével.
Javaslatok:
– a pénztárválasztást megelőzően tájékozódjék az önkéntes nyugdíjpénztárak szolgáltatásairól, szervezetéről, működési elveiről az interneten keresztül (www.pszaf.hu)
– válassza ki a legmegfelelőbb önkéntes nyugdíjpénztárt és létesítsen tagsági jogviszonyt
– adja le a Humánigazgatási Főosztályra a záradékolt önkéntes nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatát.
Feltételei:
pénztár által záradékolt belépési nyilatkozat (érvényes tagság).
2. Önkéntes egészségpénztári támogatás (munkáltatói tagdíj-hozzájárulás)
A juttatás válaszható mértéke:
A munkáltatói befizetés a minimálbér (69 000 Ft/hó) 30%-a összegéig adó- és járulékmentes. A választott összeg meghatározásánál természetesen figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.
A juttatás jellemzői:
Az önkéntes egészségpénztár a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, az egészség védelmét elősegítő juttatásokat szervező és finanszírozó intézmény, amely a magánszemély tag részére, tagdíjbefizetés ellenében az egészségügyi juttatások kedvezményes igénybevételét teszi lehetővé, továbbá egészségügyi célú önsegélyező juttatásokat is nyújthat. A működő, nyílt önkéntes egészségpénztárakról a választást megelőzően az internetről (www.pszaf.hu) szerezhető információ.
Az önkéntes egészségpénztár alapfeladata – a törvény alapján – az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása. Ezek mellett az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is elláthat, úgymint: a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulást, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását.
Az önkéntes egészségpénztár – az 1993. évi XCVI. törvény, valamint a 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint – tagjai, illetve (a pénztártagok rendelkezése alapján) azok közeli hozzátartozói részére kiegészítő egészségbiztosítási, valamint életmódjavító egészségpénztári, szolgáltatásokat nyújthat (a rendeletben szereplő feltételek megléte esetén).
A kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító egészségpénztári pénztári szolgáltatások adókötelesek.
1. Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások [az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatások]:
a) a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése vagy helyettesítése (amennyiben a szolgáltatást az egészségügyi szolgáltatónál, a meghatározott feltételeknek megfelelő szerződés alapján vették igénybe),
b) otthoni gondozás (amelyet a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel bíró egészségügyi szolgáltató által lehet igénybe venni),
c) gyógyterápiás kezelések (gyógytorna, gyógymaszszázs, fizioterápiás kezelés),
d) gyógyterápiás intézet egészségügyi szolgáltatásai (gyógyfürdő, mozgásszervi betegségeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok, gyógybarlang egészségügyi szolgáltatásai, gyógyellátásai)
e) közfürdő által nyújtott gyógykezelés (fürdőgyógyászati gyógykezelések),
f) vak személy részére vásárolt speciális könyvek árának támogatása (Braille-írással készült könyvek, magazinok árának támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása),
g) a megváltozott egészségi állapotú vagy mozgáskorlátozott személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, valamint lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerzése),
h) vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása,
i) szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések (amelyeket egészségügyi szolgáltatónál vettek igénybe),
j) egészségügyi önsegélyező szolgáltatások:
– gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatása,
– a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén kieső jövedelmek teljes vagy részbeni pótlása,
– a pénztártag halála esetén a hátramaradottak segélyezése,
– valamint az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás.
k) gyógyüdülés (gyógyüdülőben vagy gyógyszállóban igénybe vett egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés), valamint egészségügyi üdülés (meghatározott szállodában, üdülőházban, üdülőben igénybe vett egészségügyi üdülés, melynek során a pénztárral kötött szerződés alapján egészségügyi szolgáltatást nyújtottak) igénybevételének támogatása (naptári évenként együttesen legfeljebb 160 ezer forint összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 240 ezer forint összegben vehető igénybe.)
l) sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása: pálya-, uszoda-, terem-, illetve foglalkozáson való részvételre jogosító bérlet támogatása (nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat, sportlábbeli és az étkezés költsége. A fogyatékkal élő személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásának minősül a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges sportruházat, sportlábbeli, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges kísérő(k) utazásának és szállásának költsége.) A szolgáltatás korlátja: évente és tagonként a tárgyév elején érvényes minimálbér mértéke.
2. Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások:
a) természetgyógyászati szolgáltatások (a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott szolgáltatások),
b) rekreációs üdülés (a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellnesshotelben igénybe vett szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó rekreációs üdülés támogatása).
c) sporteszközök vásárlásának támogatása (aktív testmozgást segítő sporteszközök ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő vásárlásának, bérlésének támogatása.).
d) életmód javítását elősegítő kúrák támogatása (egészségügyi szolgáltató vagy természetgyógyász által nyújtott szolgáltatások: méregtelenítő kúra, léböjt kúra, preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, fogyókúra program).
e) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának az életmódjavító önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása (gyógyteák, fog- és szájápolók, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalombahozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása).
Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokról részletes információk az egészségpénztáraknál.
A munkáltatói hozzájárulás összege automatikusan csökkenti a rendelkezésére álló cafeteria éves keretet, amelyet a Költségvetési és Kontrolling Főosztály havonta átutal az érvényes önkéntes egészségpénztári tagsággal rendelkező munkatárs egyéni, önkéntes egészségpénztárnál vezetett számlájára.
Javaslatok:
– pénztárválasztás előtt tájékozódjék az önkéntes egészségpénztárak szolgáltatásairól, szervezetéről, működési elveiről az interneten keresztül (www.pszaf.hu);
– válassza ki a legmegfelelőbb önkéntes egészségpénztárt és létesítsen tagsági jogviszonyt;
– adja le a Humánigazgatási Főosztályra a záradékolt önkéntes egészségpénztári belépési nyilatkozatát.
Feltételei:
– pénztár által záradékolt belépési nyilatkozat (érvényes tagság).
A pénztári munkáltatói hozzájárulások kapcsán felhívjuk a figyelmet, hogy a Nyilatkozat kitöltése nem keletkeztet pénztári tagsági jogviszonyt.
3. BKV- vagy BEB-bérlet
A juttatás választható mértéke:
Az éves bérletek teljes egészében adó- és járulékmentes összegek.
BKV kedvezményes éves bérlet ára 2008-ban: |
90 750 Ft |
|
BEB kedvezményes éves bérlet ára 2008-ban: |
99 550 Ft |
|
BKV-havibérlet ára 2008-ban: |
8 250 Ft |
|
BEB-havibérlet ára 2008-ban: |
9 050 Ft |
|
Az éves bérlet jellemzői
A minisztérium a munkatárs béren kívüli juttatási keretének terhére történő választása esetén a tárgyévre érvényes budapesti, illetve egyesített, kedvezményes éves bérletet bocsát rendelkezésére, a munkába járáshoz, a tárgyévet megelőző év decemberében.
A havi bérlet jellemzői
Havi bérlet választása esetén a munkatárs a bérletet maga veszi meg. A bérlet költségeit a Költségvetési és Kontrolling Főosztály – a Minisztérium nevére kiállított számla ellenében – utólag téríti meg. A költségtérítés érdekében a bérletszelvényt – lejárta után –, valamint a számlát a munkatárs megküldi a Költségvetési Főosztálynak.
Az egyesített bérlet (BEB) lényege, hogy az utasok Budapest közigazgatási határán belüli BKV-, valamint a www.bksz.hu honlapon közzétett meghatározott MÁV- és VOLÁNBUSZ-járatokon történő utazások lebonyolításához egy bérletet használhatnak.
További információ: www.bksz.hu
A bérletszelvények beszerzését, a kitöltött és leadott Nyilatkozatok alapján, egységesen a Költségvetési és Kontrolling Főosztály végzi.
A jogviszony megszűnésekor a munkatárs – választása szerint – visszaadhatja a bérletet, vagy az utolsó munkában töltött napon a bérlet árának időarányos fel nem használt összege az utolsó illetményéből levonásra kerül.
4. Üdülési csekk
A juttatás választható mértéke:
Az üdülési csekk felhasználásával adómentesen igénybe vehető maximális összeg a 2008. évben 69 000 Ft/fő/év.
A juttatás jellemzői:
Igénybe veheti minden jogosult munkatárs és a közeli hozzátartozó.
Felhasználható a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. által felsorolt elfogadóhelyeken.
Üdülési csekkel a szállást és a kapcsolt szolgáltatásokat lehet fizetni.
Az üdülési csekk igénybe vételéhez ki kell töltenie az erről szóló nyilatkozatot.
Erre az Szja tv. előírásai miatt van szükség, mivel a munkatárs más kifizetőtől is részesülhet ilyen juttatásban és csak adómentes határig lehet igénybe venni. Amennyiben más kifizetőtől is kapott a munkatárs üdülési csekket csak a különbözet erejéig igényelhető újabb.
További információ: www.udulesicsekk.hu
Az üdülési csekkek 1 évig érvényesek és a Nemzeti Üdülési Szolgálatnál – saját költségen – kisebb összeg fizetésével további egy évre meghosszabbítható.
5. Otthoni internethasználat támogatása
A juttatás választható mértéke:
(Szja tv. 1. sz. melléklet 7.11.)
A választható havi összeg felső határa nem lehet több a névre szóló szolgáltatói szerződésben foglalt havidíjnál. Valamint a munkatárs által igényelt juttatásnak minden hónapban azonos összegűnek kell lennie.
A juttatás jellemzői:
A juttatás a munkatárs választása szerint
a) utalvány, vagy
b) a havidíjhoz való pénzbeli hozzájárulás (előleg)
formájában nyújtható.
Amennyiben a munkatársnak T-Online, UPC, INVITEL szolgáltatási szerződése van, javasolt a Sodexho-Pass Internetutalvány választása.
További információ: www.sodexho-pass.hu
Amennyiben a munkatárs a havi pénzbeli hozzájárulást választja, úgy utólag köteles elszámolni az Utasításban foglaltak szerint (az elszámolás keretében a munkatárs az éves juttatás felhasználásáról havi kimutatást készít, illetve köteles benyújtani a pénzbeli hozzájárulás felhasználását igazoló, a munkatárs nevére kiállított eredeti számlákat és a befizetést igazoló csekkfeladóvevények másolatát).
6. Művelődési intézményi szolgáltatás
A juttatás választható mértéke:
(Szja tv. 1. sz. melléklet 8.6.)
A választható havi összegnek nincs korlátozó felső határa.
A juttatás jellemzői:
A Sodexho-Pass Kultúrautalvánnyal lehetősége van valamennyi munkatársnak igénybe venni a színházak, múzeumok, mozik, egyéb kulturális intézmények szolgáltatásit.
További információ: www.sodexho-pass.hu
7. Iskolakezdési támogatás
A juttatás választható mértéke:
A Sodexho Pass Iskolakezdési támogatási utalvány 20 700 forintértékben adó- és járulékmentesen adható, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott gyermekenként, évente egy alkalommal, a tanévet megelőző és azt követő 60 napon belül, akár mindkét szülőnek.
A juttatás jellemzői:
Sodexho Pass Iskolakezdési támogatási utalvány a gyermekek, beiskolázásához nyújt segítséget azon szülők számára, akik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben maghatározott gyermeket, tanulót tartanak el.
Felhasználható tankönyvek, taneszközök és ruházati termékek vásárlására.
További információ: www.sodexho-pass.hu
Feltételek: Nyilatkozat kitöltése gyermekenként.
8. Ruházati költségtérítés
A juttatás mértéke:
A ruházati költségtérítés a törvényi szabályozás alapján a mindenkori köztisztviselői illetményalap 200%-ának megfelelő összegben, vagyis összesen 77 300 Ft értékben adó- és járulékmentes.
A juttatás jellemzői:
A ruházati költségtérítés összegét a munkáltató minden év április 30. napjáig egy összegben átutalja a munkatárs folyószámlájára.
*
Az utasítás az NFGM belső honlapján 2008. szeptember 4-én került közzétételre. Az utasítást az 1/2009. (II. 20.) NFGM utasítás IV. 1. pontja hatályon kívül helyezte 2009. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás