5/2008. (HÉ 40.) ME utasítás
5/2008. (HÉ 40.) ME utasítás
a Kormányügyeleti Szabályzat kiadásáról*
2008.10.01.
1. A biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzetekkel kapcsolatos tájékoztatás rendjéről szóló 3070/2008. Korm. határozatban foglalt tájékoztató rendszer kialakításával, működtetésével és dokumentálásával összefüggő részletes feladatokat a mellékelt Kormányügyeleti Szabályzat szerint állapítom meg.
2. Az utasítás hatálya a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterre, a külügyminiszterre és a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2073/2004.(IV. 15.) Korm. határozat végrehajtásáért felelős miniszterekre terjed ki.
3. Ez az utasítás 2008. október 1-jén lép hatályba.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
Melléklet az 5/2008. (HÉ 40.) ME utasításhoz
Kormányügyeleti Szabályzat
A biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzetekkel kapcsolatos tájékoztató rendszer kialakításáról, működtetéséről és dokumentálásáról az érintett miniszterek a jelen szabályzatban foglaltak szerint gondoskodnak.
A tájékoztató rendszer működése
1. A biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzetről a miniszterelnököt, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, valamint a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetőjét (a továbbiakban együtt: értesítendő állami vezetők) a kormányügyeletes értesíti, a biztonsági ügyelet azonnali tényközlő jelentése (a továbbiakban: jelentés), valamint a Miniszterelnöki Hivatal médiafigyelő szolgálatától (a továbbiakban: médiafigyelő szolgálat) kapott tájékoztatás alapján.
2.1. A Szabályzat alkalmazásában biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzet
– mindaz az előre nem látott veszély, vagy bekövetkezett esemény, amely a Magyar Köztársaságot érintő potenciális vagy tényleges hatásában alkalmas az élet, a testi épség, az egészség, a vagyoni javak, a pénzügyi és a gazdasági ellátó rendszerek, a közigazgatási infrastruktúra, a természeti vagy az épített környezet olyan mérvű károsítására, továbbá a köznyugalom és a társadalom működésének olyan súlyos megzavarására, amely nagyságrendjénél fogva kormányzati fellépést igényel vagy igényelhet, függetlenül attól, hogy a konkrét helyzet eléri-e az Alkotmány 19. § (1) bekezdésének h), i), n) pontjában, 19/E. §-ában vagy 35. § (1) bekezdésének i) pontjában foglalt minősített időszak (a továbbiakban: minősített időszak) szintjét, illetve azt az ország határain belül vagy kívül keletkezett ok váltja ki;
– a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseleteinek, a külföldön szolgálatot teljesítő honvédek és rendőrök, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok biztonságát súlyosan veszélyeztető helyzet.
2.2. A jelentési kötelezettség körébe tartozó biztonsági kihívást jelentő helyzetek jegyzékét az érintett miniszter – a saját felelősségi körében – normatív utasításban állapítja meg. Ez az utasítás a kormányügyeleti dokumentáció része. A jegyzék elkészítéséért, folyamatos karbantartásáért és a Miniszterelnöki Hivatal biztonságért felelős szervezeti egységéhez (a továbbiakban: biztonsági ügyekért felelős szervezeti egység) történő megküldéséért az érintett miniszter felelős.
3. A Szabályzat alkalmazásában kormányzati fellépésnek kell tekintetni különösen, ha
– minősített időszak kihirdetése válik szükségessé, vagy a kormány halaszthatatlan intézkedés bevezetésére kötelezett;
– a veszély elhárítása, vagy a védekezés megszervezése több miniszter feladatkörébe tartozó intézkedés összehangolását igényli;
– a válságreagálás nem tervezett központi erőforrások bevonását igényli;
– a köznyugalom, vagy a közbiztonság fenntartása, illetve a lakosság és a gazdálkodószervek gyors és hiteles tájékoztatása kormányzati forrásból származó tájékoztatást igényel.
A biztonsági ügyelet feladatai
4. A biztonsági ügyelet az érintett miniszter vezetése, irányítása, vagy felügyelete alatt álló állami szerv biztonsági kihívást érzékelő és jelző, illetve a veszély- vagy a kárelhárításért felelős szervek riasztását ellátó szervezeti egysége.
5. Az érintett miniszter gondoskodik arról, hogy a kormányügyeleti szolgálat részére történő jelentési kötelezettség beépüljön a kijelölt biztonsági ügyelet feladatkörébe. Az érintett miniszter felelős továbbá a jelentés tételére köteles biztonsági ügyelet, valamint a jelentés tartalmáért és haladéktalan megtételéért felelős állami vezető kijelöléséért (a továbbiakban: kijelölt vezető), továbbá a telefon- és internetelérhetőség biztosításáért, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges adatoknak a biztonsági ügyekért felelős szervezeti egységhez történő megküldéséért. Ezen adatok jegyzéke a kormányügyeleti dokumentáció része.
6. A biztonsági ügyelet a biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzetről történt tudomásszerzést, illetve a veszély- vagy a kárelhárítás érdekében tett halaszthatatlan intézkedést követően a kijelölt vezető útján, vagy a kijelölt vezető utasításának megfelelően haladéktalanul, telefonon jelentést tesz a kormányügyeletesnek. A biztonsági ügyelet gondoskodik a jelentés elektronikus naplózásáról.
7. A jelentés – a biztonsági ügyelet megnevezése a jelentést tevő neve, hivatali vagy szolgálati beosztása és telefonszáma megjelölésével – az ismert körülményektől és a rendelkezésre álló adatoktól függően tartalmazza
– a biztonsági kihívást jelentő helyzet miniszteri utasítás szerinti megnevezését, illetve az összetett vagy új típusú helyzet meghatározását;
– a kialakult helyzet biztonsági szempontból lényeges ismérveit, ennek keretében a hely és időpont megjelölését, a kiváltó okokat, a várható hatásterületet, a prognosztizálható lefolyást és hatásokat;
– az emberéletben, a testi épségben és az egészségben, a vagyoni javakban, a természeti és épített környezetben bekövetkezett veszteségeket és károkat;
– a jelentés időpontjában már megtett, illetve elrendelt válságreagálási intézkedéseket;
– a megelőzéshez, az elhárításhoz vagy a védekezéshez szükséges feltételek rendelkezésre állását vagy elégtelenségét;
– annak jelzését, hogy szükség van-e halaszthatatlan kormányzati beavatkozásra, vagy kommunikációs intézkedésre.
8. Ha a jelentés megtétele minősített adat továbbítását tenné szükségessé, vagy ha jogszabályon, nemzetközi szerződésen alapuló biztonsági szabályzatot, válsághelyzeti intézkedési tervet tartalmazó egyéb dokumentum az értesítés rendjét másként szabályozza, akkor a telefonon továbbított jelentés a biztonsági kihívás típusára, helyére és időpontjára, valamint az eltérő értesítési rendet szabályozó dokumentum megjelölésére korlátozódik.
9. A biztonsági ügyelet a kormányügyeletes felhívására köteles a rendelkezésére álló kiegészítő adatokat és információkat rendelkezésre bocsátani. A kormányügyeletes indokolt esetben kérheti a jelentés elektronikus úton történő megküldését is. A további adatszolgáltatás csak a 8. pontban meghatározott okból tagadható meg.
A médiafigyelő szolgálat feladata
10. A médiafigyelő szolgálat telefonon, SMS- vagy e-mail üzenetben tájékoztatja a kormányügyeletest a hazai vagy a külföldi médiában a biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzetről közölt adatokról és információkról. A tájékoztatásban meg kell nevezni az információ forrását, a közzétételének időpontját, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy médiafigyelő szolgálat ezt megelőzően intézkedett-e az értesítendő állami vezetők tájékoztatásáról.
11. A kormányügyeletes felhívására a médiafigyelő szolgálat gondoskodik a híranyag szó szerinti beolvasásáról és elektronikus úton történő átadásáról.
A kormányügyeleti szolgálat feladata
12. A kormányügyeletes fogadja a biztonsági ügyelettől, illetve a kijelölt vezetőtől érkező jelentést, valamint a médiafigyelő szolgálattól érkező tájékoztatást. A kormányügyeletes indokolt esetben a biztonsági ügyelettől, illetve a médiafigyelő szolgálattól – a 9., illetve a 11. pontban foglaltak szerint – további tájékoztatást és elektronikus dokumentálást kérhet.
13. Ha a médiafigyelő szolgálattól érkező tájékoztatás olyan biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzetre vonatkozik, amelyről jelentés nem érkezett, a kormányügyeletes az érintett biztonsági ügyelettől soron kívül tájékoztatást kérhet.
14. A kormányügyeletes a beérkezett és szükség szerint kiegészített jelentés vagy a médiafigyelő szolgálattól kapott tájékoztatás alapján dönt arról, hogy indokolt-e az értesítendő állami vezetők soron kívüli értesítésére.
14.1. Nem mellőzhető az értesítés, ha a Kormány halaszthatatlan intézkedésre köteles.
14.2. Nem indokolt az értesítés, ha
– a biztonsági kihívást jelentő helyzet nem jelentős, kormányzati intézkedést nem igényel;
– a kialakult helyzet nem váratlan, arról az érintett kormányzati szervek tudomással bírnak;
– a kialakult helyzet az érintett miniszter feladatkörében biztonsággal rendezhető;
– a médiafigyelő szolgálat a kialakult helyzetről az értesítendő állami vezetők valamelyikét már közvetlenül tájékoztatta.
15. Ha az értesítés indokolt, a kormányügyeletes telefonon – vagy ha ez lehetséges személyesen – haladéktalanul értesíti először a miniszterelnököt, ezt követően a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert és a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetőjét.
A kormányügyeleti szolgálat szervezése és ellátása
16. A kormányügyeleti szolgálatot a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárai, szakállamtitkárai és vezető beosztású munkatársai közül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személyek látják el. A kijelölésről szóló dokumentum a kormányügyeleti dokumentáció része.
17. A kormányügyeleti szolgálat megszervezéséért, a kormányügyeletesek havi szolgálati beosztásának elkészítésért a Miniszterelnöki Hivatal igazgatási szakállamtitkára (a továbbiakban: igazgatási szakállamtitkár) felelős. Az igazgatási szakállamtitkár ez irányú tevékenységét a biztonsági ügyekért felelős szervezeti egység segíti.
18. A kormányügyeleti szolgálati beosztást a tárgyhónapot megelőző hónap 15-éig – az igazgatási szakállamtitkár javaslata alapján – a biztonsági ügyekért felelős szervezeti egység készíti el, és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyott szolgálati beosztást legkésőbb a tárgyhónapot megelőző hónap 25-éig el kell juttatni a szolgálatra beosztott kormányügyeletesekhez, a biztonsági ügyeletekhez és a médiafigyelő szolgálathoz. A jóváhagyott szolgálati beosztás a kormányügyeleti dokumentáció része.
19. Ha a kormányügyeletes az ügyeleti szolgálatot bármely előre nem látott halaszthatatlan feladat vagy más elháríthatatlan ok miatt nem tudja ellátni, erről az ok ismertté válását követően haladéktalanul értesíti biztonsági ügyekért felelős szervezeti egység vezetőjét, megjelölve a kormányügyeleti szolgálat ellátására kijelölt vezetői körből az őt helyettesítő személyt. Ha erre nincs lehetőség, a helyettesítő kijelöléséről az igazgatási szakállamtitkár gondoskodik.
20. A kormányügyeletesek az ügyeleti szolgálatot heti váltásban, hétfő reggel 10 órától a következő hétfőn 10 óráig tartó időtartamban látják el.
21. A kormányügyeleti szolgálat ellátása nem igényli a kormányügyeletes kijelölt szolgálati helyén történő tartózkodását, a szolgálat a hivatali szervezeten kívül is ellátható. Ennek során a kormányügyeletes biztosítja a mobiltelefonon való folyamatos elérhetőségét a tájékoztatási rendszer résztvevői részére.
22. A kormányügyeletes a biztonsági ügyeletekkel, a médiafigyelő szolgálattal és az értesítendő állami vezetőkkel az e célra rendszeresített mobiltelefonon tart kapcsolatot.
23. A kormányügyeletes elektronikus úton dokumentálja a szolgálat ideje alatt kapott jelentésekkel vagy tájékoztatással összefüggő tevékenységét. Az eseménynaplóban rögzíteni kell
– a jelentést küldő biztonsági ügyelet megnevezését, a jelentést tevő személy nevét és hivatali vagy szolgálati beosztását, a jelentés pontos időpontját, a jelentésben szereplő biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzet megnevezését és lényeges adatait, vagy csatolni kell a biztonsági ügyelet által elektronikus úton is megküldött jelentést.
– a médiafigyelő szolgálattól érkező tájékoztatás időpontját, a tájékoztatást adó személy megnevezését és hivatali beosztását, a biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzet megnevezését és lényeges adatait, vagy csatolni kell az elektronikus úton is megküldött híranyagot;
– az értesítendő állami vezetők tájékoztatásának időpontját vagy az értesítés elmaradásának indokát.
24. A kormányügyeletes a mobiltelefont a szolgálat megkezdésekor a biztonsági ügyekért felelős szervezeti egységtől veszi át, és a szolgálat átadásakor e szervezeti egységnek adja át.
25. A kormányügyeleti szolgálat átadása a biztonsági ügyekért felelős szervezeti egység közreműködésével történik. Ha azonban a biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzet jellege vagy a szolgálatváltás időpontján való áthúzódása indokolja, a folyamatosság biztosítása érdekében a kormányügyeletes a szolgálatot személyesen adja át.
A kormányügyeleti szolgálat háttér-támogatása és dokumentálása
26. A biztonsági ügyekért felelős szervezeti egység a kormányügyeletes rendelkezésére bocsátja
– a jelentési kötelezettség hatálya alá tartozó biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzetek jegyzékét megállapító miniszteri utasításokat (2.2 alpont);
– a biztonsági ügyeletek listáját, a kijelölt vezetők névjegyzékét és elérhetőségi adatait (5. pont);
– a médiafigyelő szolgálat elérhetőségi adatait;
– az elektronikus naplózáshoz szükséges elérhetőségi adatokat.
27. A biztonsági ügyekért felelős szervezeti egység
– a biztonsági ügyeletekhez és a médiafigyelő szolgálathoz megküldi a jóváhagyott kormányügyeleti szolgálati beosztást, és a kormányügyeletes mobiltelefon-elérhetőségi adatát;
– a médiafigyelő szolgálat részére összeállítja és átadja a biztonsági kihívást jelentő helyzetek összesített jegyzékét;
– értesíti a biztonsági ügyeleteket és médiafigyelő szolgálatot a kormányügyeletes 19. pont szerinti helyettesítéséről.
28. A biztonsági ügyekért felelős szervezeti egység
– ellátja a biztonsági ügyeletektől és a médiafigyelő szolgálattól a kormányügyeletes részére elektronikus úton érkező jelentések és tájékoztatók naplózását;
– gondoskodik a kormányügyeleti dokumentáció kezeléséről és megőrzéséről, továbbá a naplózást követő 30 nap elteltével az elektronikusan naplózott adatok törléséről;
– szervezi a kormányügyeleti szolgálat zökkenőmentes átadás-átvételét;
– figyelemmel kíséri a kormányügyeleti szolgálat működését, a működési feltételek elégtelensége vagy egyéb rendellenesség észlelése esetén kezdeményezi az igazgatási szakállamtitkár intézkedését.
*
Az utasítást a 2/2011. (IX. 23.) ME utasítás 2. pontja hatályon kívül helyezte 2011. október 22. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás