KÜ BH 2008/54
KÜ BH 2008/54
2008.02.01.
Tulajdonközösséget megszüntető szerződés ingatlan-nyilvántartáson való átvezetés hiányában nem eredményezi az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, ezért a közös tulajdonban, de kizárólagos használatban álló épület esetében a rendeltetés megváltozásához a többi tulajdonostárs hozzájárulása is kell (1959. évi IV. tv. 139. §, 46/1997. KTM r. 5. §).
A 52793/2, 52793/4, 52794/2 és az 52806 hrsz.-ú ingatlanok több tulajdonos osztatlan közös tulajdonában állnak. A tulajdonostársak 1987. április hónapban a tulajdonközösség megszüntetése iránt szerződést kötöttek, a szerződést a szerződő felek nem nyújtották be az illetékes földhivatalhoz, így az ingatlanok osztatlan közös tulajdonban maradtak, a tulajdonostársak a kizárólagos használatra vonatkozó megállapodás szerint használták az ingatlanokat. Az 52806 hrsz.-ú ingatlan T.-né D. J. kizárólagos használatába került, aki az 52806 hrsz.-ú ingatlant a felperesek részére 1992. október 26-án kelt adásvételi szerződéssel értékesítette. A felperesek az ingatlanra építési engedéllyel egy új lakóépületet építettek. 2003. július 29-én bérleti szerződést kötöttek a ,,V'' Alapítvánnyal, az alapítvány részére a lakóépületet óvoda céljára bérbe adták.
2003. október 29-én kelt kérelmet nyújtottak be, melyben kérték a lakóépület rendeltetésének megváltoztatását és óvoda céljára történő használatának engedélyezését. Kérelemhez csatolták a 2003. november 13-án kiállított tulajdoni lap másolatot a bérleti szerződést és a bérbeadók, mint ,,tulajdonosok'' hozzájáruló nyilatkozatát, az 1992. október 26-án kelt adásvételi szerződést.
A kérelmet az Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Építési és Műszaki Irodája a 2004. január 28-án kelt határozatával teljesíthetőnek találta, ezért a rendeltetésváltozást engedélyezte.
A határozat ellen egy a perben nem álló tulajdonostárs fellebbezett és az elsőfokú hatóság a 2004. május 26-án kelt határozatával az engedélyező határozatát visszavonta. Megállapította a 2004. május 7-én kiállított újabb tulajdoni lapból, hogy a felperesek tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét a Földhivatal elutasította. A rendeltetésváltozáshoz a közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges, ilyen hozzájárulást a tulajdonostársak a felpereseknek nem adtak, így a rendeltetésváltozáshoz szükséges építési jogosultság nem került igazolásra a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (R.) 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján, ezért a kérelmet el kellett volna utasítani. Az elsőfokú hatóság ezért – az akkor hatályban volt –, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 61. § (1) bekezdése alapján a jogsértő határozatát visszavonta.
A határozat ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be és az alperes a 2004. október 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes megalapozott határozatot hozott, mert az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 34. § (1) bekezdése értelmében az építmény rendeltetésének megváltozásához az építésügyi hatóság engedélye szükséges, az Étv. 36. § f) pontja alapján azonban ilyen engedély a jogszabályok keretei között akkor adható, ha az építtető az építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolja. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében az építési jogosultság a R. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatával igazolható. A perbeli esetben a felperesek tulajdonjoga bejegyzésre nem került, a rendeltetésváltozással érintett ingatlanon álló felépítmény továbbra is közös tulajdonban maradt, ezért a közös tulajdonban álló építmény tekintetében szükséges lett volna a tulajdonostársak hozzájárulása. Ilyen hozzájárulással a felperesek nem rendelkeztek, ezért jogszerűen került elutasításra a rendeltetésváltozás iránti kérelem és jogszerűen került sor az engedélyt jogszabálysértően megadó határozat visszavonására. A felperesek alaptalanul hivatkoztak arra, hogy az engedélyező határozatot a jogerősítő záradékkal történő ellátása folytán jogszabálysértőnek tekinteni nem lehet. A jogszabálysértésről a határozatban foglalt döntés alapján tartalmi okokból kell döntenie a hatóságnak, nem formai okokból. Ha a határozat jogerősítésére utóbb nyilvánvalóvá vált okból – szabálytalan kézbesítés – tévesen került sor, ez nem jelenti azt, hogy a jogerősítési záradékhoz a határozat megsemmisíthetetlenségének következménye fűződne. Az engedélyező határozat törvénysértően csak a felperesek részére került kézbesítésre, a tulajdonostársak részére a határozat nem volt kézbesítve. Mivel minden tulajdonostársakkal szemben a határozat közlésre nem került, ezért jogerőre sem emelkedhetett, a jogerősítésre törvénysértően került sor.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és felülvizsgálati kérelmük tartalma szerint az elrendelt új közigazgatási eljárásban a rendeltetésváltozás iránti kérelmük kedvező elbírálását. Álláspontjuk szerint a tulajdonközösséget megszüntető szerződés, amely a tulajdonostársak részéről a földhivatalhoz benyújtásra nem került, de a szerződés szerinti kizárólagos használati megosztást biztosította, a tulajdonostársak között hatályos szerződésnek minősül. Így az 1992. október 26-án kötött adásvételi szerződéssel az 52806 hrsz.-ú ingatlan kizárólagos használatukba került, azt családi házzal beépítették. Álláspontjuk szerint a Ptk. 137. § (2) bekezdése alapján a ráépítéssel a föld tulajdonjogát is megszerezték, így a felépítmény az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül a tulajdonukba került. Ebből következően téves az a megállapítás, hogy a tulajdonostársaknak kézbesíteni kellett volna a rendeltetésváltozást engedélyező határozatot. A ráépítés tényével sem a közigazgatási hatóságok, sem a bíróság nem foglalkozott, ezért téves következtetésre jutott.
A felperesek hiánypótlási felhívásra Kfv. 4. sorszámú beadványukban jogsértésként a Ptk. 137. § (2) bekezdésének, 99. §-ának és a R. 5. § (1) bekezdés c) pontjának megsértésére hivatkoztak. Hangsúlyozták, hogy nem áll közös tulajdonban az épület, mert az a kizárólagos tulajdonuk. Az építési jogosultságot ezért csak a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozattal kellett igazolni, más személyek, tulajdonostársak hozzájárulására nem volt szükség a rendeltetésváltozás engedélyezéséhez. Arra is hivatkoztak, hogy időközben a földhivatal a tulajdonjogukat bejegyezte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság hatásköre arra terjed ki, hogy a keresetben megjelölt jogszabálysértések alapján vizsgálja a keresettel támadott alperesi határozat törvényességét. A bíróság a törvényességi felülvizsgálat során a keresethez kötve van, csak a keresetben megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálhatja. A felperesek a keresetükben nem hivatkoztak arra, hogy a ráépítés alapján tulajdonjogot szereztek, ezért ezt a bíróságnak vizsgálnia nem kellett. A felülvizsgálati eljárásban új jogszabálysértés nem terjeszthető elő, nem jelölhető meg olyan jogszabálysértés, amelyre a fél a keresetében nem hivatkozott és amelyre a jogerős ítélet döntést nem tartalmaz, ebből következően a Legfelsőbb Bíróság sem vizsgálhatta az először a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Pp. 137. § (2) bekezdésének, és a 99. §-ának megsértését.
A felperesek által hivatkozott R. 5. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése körében a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogsértés elkövetése nélkül tekintette az alperes határozatát megalapozottnak és törvényesnek. Helytállóan állapította meg egyidejűleg azt, hogy a felperesek az építési jogosultságukat nem igazolták. A közigazgatási határozatok meghozatalakor, a 2004. május 7-én kiállított tulajdoni lap szerint a Fővárosi Földhivatal a felperesek tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét elutasította, így a tulajdonközösséget megszüntető szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában, illetve a konkrét bejegyzési kérelem elutasítása folytán az 52806 hrsz.-ú ingatlan kizárólagos használatára a felpereseket feljogosította, de a perbeli ingatlan osztatlan közös tulajdoni jellegén nem változtatott, így az ingatlanra a közös tulajdon szabályait kellett alkalmazni a Ptk. 139. §-140. §-ai alapján. A közös tulajdon esetén az építési jogosultság a R. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján csak valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával igazolható, amely hozzájárulással a felperesek a rendeltetésváltozás iránti kérelmük benyújtása idején nem rendelkeztek. Mindebből következően tulajdonostársi hozzájáruló nyilatkozatok hiányában a rendeltetésváltozás nem volt engedélyezhető.
A felperesek Kfv. 4. sorszámú beadványukban arra hivatkoztak, hogy időközben a Földhivatal a résztulajdonjogukat bejegyezte. A felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján bizonyítás felvételének helye nincs, új bizonyíték értékelésre nem kerülhet. A bírósági felülvizsgálat keretében a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a közigazgatási határozat a meghozatalakor fennálló tényállás alapján megalapozott-e, így az utóbb felmerült új tény, körülmény értékelésre nem kerülhet. A közigazgatási határozatok meghozatalakor a felperesek tulajdonjogának bejegyzésére nem került sor, ezért a rendeltetésváltozás iránti kérelem kedvezően nem volt elbírálható.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.001/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás