KÜ BH 2008/55
KÜ BH 2008/55
2008.02.01.
A kezelői és a vagyonkezelői jog egyidejű feltüntetése az ingatlan-nyilvántartásban nem lehetséges – A kezelői jog törléséhez a törvényben előírt okirat szükséges (1997. évi CXLI. tv. 8. §, 29. §).
A felperes földalapkezelő szervezet 2005. november 25-én kérelmeket nyújtott be az elsőfokú közigazgatási szervhez, amelyekben 140 külterületi ingatlanra a Magyar Állam tulajdonjogának változatlanul hagyása mellett a H. Állami Gazdaság kezelői jogának törlését, valamint ezzel egyidejűleg a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél annak feltüntetését kérte, hogy a ,,tulajdonosi jogok gyakorlója a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter, melyet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján lát el.''
A Körzeti Földhivatal határozataival a bejegyezési kérelmeket elutasította, mivel a felhívásban megadott határidő alatt olyan okiratot a felperes nem csatolt be, amely a jelenleg bejegyzett H. Állami Gazdaság kezelői jogának megszűnését igazolná, illetve a jogutód A. Mezőgazdasági Rt. és a felperes között létrejött megállapodást, egyeztetést tartalmazná.
A felperes fellebbezése folytán az alperes a 2006. június 18. napján meghozott határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatokat. Határozata indokolásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-ára és 29. §-ára hivatkozással megállapította, hogy az NFA fellebbezéséhez nem mellékelt olyan okiratot, amely a bejegyzett kezelő kezelői jogának megszűnését, ezzel egyidejűleg a felperes vagyonkezelői jogának keletkezését igazolná, ezért a kérelmeket az Inytv. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében el kellett utasítani. Határozata indokolásában utalt arra is az alperes, nem egyértelmű, hogy a kérelemben szereplő ingatlanok a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 6. §-ában foglaltak szerint kincstári vagyonba, azon belül az NFA vagyoni körébe tartoznak-e.
A felperes kerestében kérte a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a perbeli ingatlanok esetében a H. Állami Gazdaság kezelői joga van feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban. Amint arra a Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 37.020/2006/8. számú ítéletében rámutatott, az 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109/G. § (1) bekezdése értelmében a vagyonkezelői jog jogosultját a tulajdonos jogai illetik meg és a tulajdonos kötelezettségei terhelik. A kezelői és a vagyonkezelői jog tehát tartalmában hasonló jellegű, egymást kizáró jog, ezért egyidejű feltüntetésük az ingatlan-nyilvántartásban nem lehetséges, a bejegyezett jog jogosultja kezelői jogának törlése nélkül tehát a felperes vagyonkezelői joga nem jegyezhető be. A felperes olyan jogszabályt megjelölni nem tudott, amelyre figyelemmel az alperes köteles lett volna a megszűnt állami gazdaság kezelői jogának törlésére, ennek hiányában pedig olyan okiratot kellett volna kérelméhez csatolnia, amely az Inytv. 29. §-ában foglalt követelményeknek megfelel.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen kérte kereseti kérelmének megfelelően a közigazgatási határozatok megváltoztatását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem felel meg a Pp. 213. § (1) bekezdésének, illetőleg az Nfatv. 1. § (1) bekezdésébe, 3. §-ának (1)–(2) bekezdésébe, 6-7. §-aiba és a 13/A. § (1) bekezdésére is figyelemmel az Áht. 104. § (1) bekezdésébe, 106. § (1)–(3) bekezdéseibe, 109/F. § (2) bekezdés b) pontjába és 109/G. § (2) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. A jogerős ítélet sérti az Inytv. 27. §-ának (3) bekezdését, 29. §-ának (3) bekezdését, 51. §-ának (4) bekezdését, valamint az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 7. §-ának (1) és (2) bekezdését. A bíróság és a földhivatalok téves jogi következtetést vontak le azzal kapcsolatban, hogy a vagyonkezelői jog megilleti-e a H. Állami Gazdaság jogutódját, az A. Mezőgazdasági Rt.-t.
Álláspontja szerint az Nfatv. 3. § (1)–(2) bekezdései, 1. § (1) bekezdése, 6-7. §-ai és az Inytv. 3. §-ának (2) bekezdése értelmében az állami tulajdonú termőföldnek vagy mezőgazdasági termelést szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett területnek a kérelmezőn kívüli vagyonkezelése csak szerződés alapján történhet, ezért önmagában a már nem létező állami gazdaság jogutódja – amely gazdasági társaság – a vagyonkezelői jogokat erre irányuló hatályos szerződés hiányában nem gyakorolhat. Az, hogy a földhivatalok az állami gazdaság jogutódját okirat hiányában pusztán a jogutódlás tényénél fogva vagyonkezelőnek tekintették, sérti az Inytv. 3. §-ában foglalt bejegyzés és a 8. §-ban foglalt okiratiság elvét, ugyanis arról, hogy a jogutód gazdasági társaságot vagyonkezelői jog illetné meg, semmilyen okirat nem létezik. Az Áht. 109/G. § (2) bekezdése kizárja, hogy a kezelői jogban jogutódlás jöjjön létre, ezért a korábbi állam gazdaság kezelői joga az átalakulással elenyészett.
A bíróság elmulasztotta alkalmazni az Áht. 106. § (3) bekezdését, amely értelmében a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok vagyonkezelésére az Áht.-t kell alkalmazni, ha az Nfatv. eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Nem alkalmazta a bíróság továbbá az Áht. 109/F. § (2) bekezdés b) pontját és az Áht. 109/G. § (2) bekezdését sem. A kezelői jog kapcsán elmulasztotta alkalmazni az Inytv. 29. § (3) bekezdését és az 51. § (4) bekezdését, melyek szerint a kezelő jog törléséhez okiratra nincs szükség. A közigazgatási határozatokból is kiderül, hogy a hatóságok rendelkeztek olyan okirattal, amely az átalakulás tényét tartalmazza, ezért lehetőség lett volna okirat nélkül törölni a kezelői jogot.
Az Áht. 109/F. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a jogi személy vagyonkezelésre vagyonkezelési szerződés birtokában jogosult, a jogutód állami gazdaság vagyonkezelői jogának bejegyzéséhez az Inytv. 8. §-a szerint szükséges okirat a vagyonkezelési szerződés. Az Áht. 109/G. § (2) bekezdésének második mondatából következően a vagyonkezelői jog bejegyzéséhez a korábbi kezelői jog jogosultjával kapcsolatos jogutódlás önmagában kevés. Az előbb megjelölt jogszabályi rendelkezések alapján az Nfatv. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felperes vagyonkezelői jogát be kellett volna jegyezni, illetve a kérelmezőt, mint a tulajdonosi jogok gyakorlóját az ingatlan-nyilvántartásban fel kellett volna tüntetni, mivel a vagyonkezelő kilétét nem lehetett megállapítani.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Változatlan álláspontja szerint a kezelői jog törléséhez a felperesnek kellett volna olyan okiratot benyújtani, amely a jog megszűnését igazolja.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Inytv. 8. §-a értelmében az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyezésére – ha e törvény másként nem rendelkezik – csak az e törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor (az okirat elve).
Az Inytv. 29. §-a akként rendelkezik, hogy jogok bejegyzésének – ha a törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést megengedő nyilatkozatot, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult részéről.
A bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik [Inytv. 30. § (1) bekezdése].
Az Inytv. 29. §-ából következően a jog bejegyzésének alapjául szolgáló okirat csak törvény eltérő rendelkezése esetén mellőzhető.
A Legfelsőbb Bíróság több ügyben is állást foglalt a perbeli jogkérdésben, így legutóbb a Kfv. IV. 37.002/2007/6. számú ítéletében. A Legfelsőbb Bíróság jelen felülvizsgált ügyben is mindenben osztja a korábbi ítéletekben kifejtett jogi álláspontot, attól nem kíván eltérni.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontjának megfelelően a kezelői és a vagyonkezelői jog – hasonlóan a földhasználati joghoz – tartalmában hasonló jellegű, egymást kizáró jog, ezért egyidejű feltüntetésük az ingatlan-nyilvántartásban nem lehetséges; a felperesi jogelőd kezelői jogának törlése nélkül tehát a felperes vagyonkezelői joga nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. A felperes álláspontjával szemben, nincs olyan egyértelmű jogszabályi előírás, amely a korábban bejegyzett kezelői jog megszűnéséről rendelkezne.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő állami gazdaság jogutódjának bejegyzési engedélye hiányában ezért a kezelői jog törlése és a felperesi vagyonkezelői jog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba az Inytv. 29. §-a értelmében nem történhet meg.
A perbeli jogkérdés eldöntése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a tulajdoni lapon a kezelői jog jogosultjaként a már nem létező, átalakulással megszűnt állami gazdaság szerepel; ugyanakkor a jogosult személyében jogutódlással bekövetkezett változás átvezetése az átalakulást igazoló cégbírósági okirat alapján megtörténhet.
Téves volt tehát a felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett álláspontja; az általa megjelölt jogszabályok alapján vagyonkezelői joga nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.015/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás