• Tartalom

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet

vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről

2024.05.08.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (14) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §1 A rendelet hatálya kiterjed

a) nitrátérzékeny területen – a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó mértékben állattartást végző mezőgazdasági tevékenységet folytatók kivételével – valamennyi gazdálkodóra, továbbá

b) nitrátérzékeny területen kívül az adatszolgáltatás és a nyilvántartás tekintetében a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző gazdálkodókra.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárás: olyan hígtrágya kijuttató géppel, illetve szóróegységgel folytatott művelet, melynek során a kiszórandó hígtrágyát a központi elosztón keresztül egymás mellett felsorakoztatott csöveken juttatják ki közvetlenül a talaj felszínére;

2. hígtrágya: a külön jogszabály szerint meghatározott folyékony halmazállapotú, hidraulikusan szállítható szervestrágya;

3. intenzív legeltetéses állattartás: olyan legeltetéses állattartás, melynek során a külön jogszabályban meghatározott állategységben (a továbbiakban: ÁE) kifejezett állatsűrűség az 1,8 ÁE/ha értéket meghaladja;

4. istállótrágya: az állati ürülék, a bélsár és a vizelet keveréke szilárd halmazállapotú nedvszívó alomanyaggal, vagy a nélkül, nem beleértve a hígtrágyát;

5. szervestrágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya;

6. talajvédelmi terv: a külön jogszabály szerint talaj- és vízvédelmi követelmények meghatározásához készített szakanyag;

7.2 téli legeltetés: minden év november 30. és február 15. között történő legeltetés.

Cselekvési Program

3. § A cselekvési program a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (a továbbiakban: HMGY) e rendeletben foglalt előírásainak betartása az 1. § a) pontban meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára.

Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai

4. § (1) Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Legeltetésből, továbbá az állattartó telepről származó kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor az 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel kell számolni.

(2)3 Tilos trágyát kijuttatni

a) őszi kalászosok esetén november 30-tól január 31-ig,

b) egyéb esetben november 30-tól február 15-ig.

(3) Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.

(4)4 Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.

(5)5 Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással vagy injektálással, amelyeknek alkalmazása 12%-ig megengedett.

(6)6 A 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni, kivéve a fejtrágyázás műveletét.

(7) 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.

(8) Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.

(9)7 Az erózió megakadályozása érdekében 2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan művelési módot kell alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását.

5. § (1) A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki:

a) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;

b) szervestrágya:

ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,

bb) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű,

bc) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be,

(3) Ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védőterületén, továbbá vízjárta területeken és a nagyvízi mederben a trágyázás során az e rendeletben meghatározott előírásokat a külön jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

6. § (1) A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét.

(2) A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg az 1–4. számú mellékleteiben szereplő értékeket.

(3)8 Hígtrágyázott területen, ahol a bejelentéshez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (2) bekezdés d) pontja alapján történt bejelentést követő harmadik évben a talajvíz szintjét és minőségét – elsősorban nitráttartalmát – a bejelentőnek meg kell vizsgáltatni, és az eredményeket a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. A talajvédelmi hatóság a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat a külön jogszabály szerint évente egy alkalommal megküldi a vízvédelmi hatóság részére.

(4)9 A kijuttatott istállótrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni.

(5) A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok figyelembevételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás elérése érdekében:

a) olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak,

b) a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek,

c) a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás,

d) a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer gondoskodni kell.

(6) Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező műtrágya, engedélyköteles szerves trágya, ásványi trágya, illetve letermett termesztő közeg az e rendeletben és a külön jogszabályban előírtak szerint használható fel.

(7) A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni.

(8) Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több mint 15 ÁE.

(9) Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi–téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével.

(10)10 Tilos könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.

7. §11 Az öntözött terület talaját, valamint – amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhető – a talajvíz szintjét és minőségét 5 évente az öntözéshez a külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel rendelkezőnek ellenőriztetni kell a külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint. A talajvédelmi terv részeként a talajvédelmi hatóság részére beérkező, a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat, vízvizsgálati eredményeket évente megküldi a vízvédelmi hatóság részére.

8. § (1)12 Állattartó telepen képződött trágyát a (2)–(11) bekezdések szerint kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni a külön jogszabályban meghatározott időpontot követően. A (2)–(11) bekezdésekben foglalt előírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes vízvédelmi hatóságnak bejelenti és igazolja, és ezt e rendelet szerinti adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nitrátérzékeny területen nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként felhasználásra vagy feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását.

(2)13 Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból – különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés – adódhat. A trágyatárolók méretének, illetve minőségének meghatározásakor, az állattartónak legalább az 5. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe vennie.

(3) Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen.

(4)14 A (3) bekezdésben meghatározott követelményeket csak e célnak megfelelő építési termékekkel lehet megvalósítani, melyek alkalmasságát az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. A szivárgásmentességet és korrózióállóságot a trágyával érintkező felülettel, az ezt alkotó anyaggal kell biztosítania. A tervezés során figyelembe veendő előírásokat e rendelet 5. számú mellékletének 5.2. pontja tartalmazza.

(5) A hígtrágyatároló kapacitását a külön jogszabályban meghatározott időpontig 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni.

(6) Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott szivárgásmentesség biztosításához az 5. számú melléklet 2. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

(8) Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására. A trágyatároló kapacitása az (1), illetve a (11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenthető.

(9)15 Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.

(10) A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel.

(11) Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani.

(12) Műtrágya, illetve egyéb termésnövelő anyag a külön jogszabályban foglaltak szerint tárolható.

(13) Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető.

9. § (1) Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn:

a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán,

b)16 november 30. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.

(2)17 Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha:

a) felszíni víz nincs 100 m távolságon belül,

b) a talajvíz legmagasabb szintje a külön jogszabály szerinti mezőgazdasági parcella azonosító rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerint 1,5 méter alatt van, illetve

c) a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.

(3) Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható.

(4) Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani.

(5) Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.

Adatszolgáltatás és nyilvántartási kötelezettségek

10. §18 (1) Az 1. § szerinti gazdálkodó a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében mezőgazdasági tevékenységéről az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (19) bekezdése és a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartást

a) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) elektronikus felületén elérhető Elektronikus Gazdálkodási Naplóban vagy

b) papír alapon

kell vezetni.

(3) A gazdálkodó az adatokat – az állatállomány adatok kivételével – a tevékenység elvégzését vagy az adatváltozást követő 15 napon belül rögzíti a nyilvántartásban.

(4) Az állatállomány adatokat 30 napon belül kell rögzíteni a nyilvántartásban.

(5) A gazdálkodó a szervestrágya hasznosítási módjában bekövetkezett változást 30 napon belül bejelenti a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalnak.

(6) A gazdálkodó a papír alapon vezetett nyilvántartás tárgyévre vonatkozó adatait a tárgyévet követő március 31-ig rögzíti az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban.

(7) A NÉBIH az Elektronikus Gazdálkodási Napló 6. számú melléklet szerinti adatait a tárgyévet követő június 30-ig elektronikus úton megküldi a vízvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.

(8) A gazdálkodó a papír alapon vezetett nyilvántartást a tárgyévet követő 5 évig megőrzi.

Záró és átmeneti rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2)19

(3)20

11/A. §21 A cselekvési programot a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szerint 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken a Kr.-ben meghatározott határidők szerint kell végrehajtani.

12. §22 Ez a rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 5. cikk (1), (2), (4), (6) és (7) bekezdésének, 10. cikkének, valamint II., III. és V. mellékletének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez23

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor

A

B

C

D

E

F

1.

Állatfaj, csoport
(állatkategória)

A friss trágya (1)N-tartalma
[kg/év]

Tápanyagtartalom kijuttatáskor [kg/t]

2.

Hígtrágya*
N

IstállótrágyaN

Mélyalom (2)
N

P2O5

3.

1.
1.1.

1.2.
1.3.
1.4.

1.5.
1.6.
1.7.

SzarvasmarhaTejelő tehén 650 kg
Borjú (0–6 hónapig)
Üsző (6–12 hónapig)
Üsző (12–24 hónapig)
Hízómarha (6–12 hónapig)
Hízómarha (12–24 hónapig)
Hízómarha, anyatehén
(> 24 hónap)

125
12
22
42
25
45
51

6,0





6,1
3,8




7,8

3,6
4,2
3,8
5,3
3,5

2,1
2,4
2,1
1,8
1,9
2,0
1,7

4.

2.
2.1.
2.2.
2.3.

SertésKoca (10 malaccal, 9 kg-ig)
Utónevelt malac (8–35 kg-ig)
Hízó sertések, fiatal koca

26,5
3,4
12

4,2
2,35
3,8

3,57
2,4
5,0



6,8

2,2
1,9
2,4

5.

3.
3.1.

3.2.

3.3.

Baromfi1000 db tojótyúk
1000 db brojler
1000 db pulyka (14 kg-ig)

740
383
1650

19,0**






23,0
30,6

7,2
6,8
12,9

6.

4.1.

4.2.


4.3.

4.4.


4.5.

4.6.

Juhok (anyajuh 50 kg +
szaporulat)
Juhok (anyajuh 70 kg +
szaporulat)
Kecskék (anyakecske 50 kg + szaporulat)
Kecskék (anyakecske 80 kg + szaporulat)
Anyanyúl + szaporulat
Lovak (600 kg)

14,8
16,7
13,6
15,5
5,5
55





12,0





11,4

9,2
7,3
8,2
5,8

1,9
1,7
1,85
1,6
8,6
2,8

* Talajvédelmi terv alapján meghatározandó kijuttatáskor.
** Tojók ketreces tartásánál keletkező trágya hígítatlan (félszilárd) ürülék

(1) Bélsár és vizelet keletkezéskor

(2) Mélyalmos tartástechnológia során keletkező istállótrágya

2. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez24


Szerves trágyák tápanyagtartalmának hasznosulási értékei a kijuttatás évében

A

B

C

1.

1.

N %

P2O5 %

2.

1.1.

Istállótrágya

40

33

3.

1.2.

Hígtrágya

50

70

3. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez25


Nitrátérzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számításoknál a főbb növények esetében figyelembe vehető
maximális értékek

A) A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N hatóanyag (kg/ha) főbb szántóföldi növények esetén termőhelyenként a talaj tápanyag-ellátottságának függvényében, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva

A

B

C

D

1.

1. Őszi búza

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

170

130

3.

II. barna erdőtalajok

170

155

125

4.

III. réti és öntés talajok

170

155

135

5.

IV. laza és homoktalajok

130

120

110


A

B

C

D

1.

2. Kukorica

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

170

150

3.

II. barna erdőtalajok

190

160

150

4.

III. réti és öntés talajok

180

160

140

5.

IV. laza és homoktalajok

150

130

120


A

B

C

D

1.

3. Őszi árpa

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

160

140

100

3.

II. barna erdőtalajok

150

125

90

4.

III. réti és öntés talajok

135

110

90

5.

IV. laza és homoktalajok

110

100

80

A

B

C

D

1.

4. Napraforgó

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

110

100

80

3.

II. barna erdőtalajok

100

85

70

4.

III. réti és öntés talajok

90

75

50

5.

IV. laza és homoktalajok

75

70

60



A

B

C

D

1.

5. Burgonya

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

180

170

160

3.

II. barna erdőtalajok

190

160

150

4.

IV. laza és homoktalajok

180

150

140


A

B

C

D

1.

6. Repce

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

180

160

3.

II. barna erdőtalajok

180

170

150

4.

III. réti és öntés talajok

170

160

140


A

B

C

D

1.

7. Cukorrépa

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

165

150

120

3.

II. barna erdőtalajok

150

130

110

4.

III. réti és öntés talajok

150

130

110


A

B

C

D

1.

8. Borsó

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

120

100

80

3.

II. barna erdőtalajok

110

90

70

4.

III. réti és öntés talajok

110

90

70


A

B

C

D

1.

9. Szója

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

110

100

80

3.

II. barna erdőtalajok

100

90

75

4.

III. réti és öntés talajok

100

90

80

A

B

C

D

1.

10. Silókukorica

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

165

145

125

3.

II. barna erdőtalajok

175

155

135

4.

III. réti és öntés talajok

165

145

125

5.

IV. laza és homoktalajok

145

125

105


A

B

C

D

1.

11. Lucernaszéna

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

120

100

70

3.

II. barna erdőtalajok

100

85

70

4.

III. réti és öntés talajok

80

70

60

5.

IV. laza és homoktalajok

80

60

50

A

B

C

D

1.

12. Tavaszi árpa

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

110

90

80

3.

II. barna erdőtalajok

110

90

80

4.

III. réti és öntés talajok

100

80

70

A

B

C

D

1.

13. Tritikále

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

130

110

100

3.

II. barna erdőtalajok

120

100

90

4.

III. réti és öntés talajok

120

100

90

5.

IV. laza és homoktalajok

120

100

90


A

B

C

D

1.

14. Zab

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

160

150

3.

II. barna erdőtalajok

180

150

140

4.

III. réti és öntés talajok

160

140

130

5.

IV. laza és homoktalajok

130

110

100


A

B

C

D

1.

15. Cirok

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

250

220

200

3.

II. barna erdőtalajok

160

140

130

4.

III. réti és öntés talajok

190

160

150

5.

IV. laza és homoktalajok

190

160

150

A

B

C

D

1.

16. Rozs

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

IV. laza és homoktalajok

100

90

80

A

B

C

D

1.

17. Vöröshere

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

II. barna erdőtalajok

100

80

60

A

B

C

D

1.

18. Dohány

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

140

120

110

3.

II. barna erdőtalajok

130

110

100

4.

III. réti és öntés talajok

130

110

100

5.

IV. laza és homoktalajok

120

100

90

A

B

C

D

1.

19. Fűszerpaprika

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

260

230

220

3.

II. barna erdőtalajok

260

230

220

4.

III. réti és öntés talajok

270

240

230

5.

IV. laza és homoktalajok

240

220

200

A

B

C

D

1.

20. Energiafű

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

240

210

200

3.

II. barna erdőtalajok

230

200

190

4.

III. réti és öntés talajok

230

200

190

5.

IV. laza és homoktalajok

190

160

150

A

B

C

D

1.

21. Karfiol

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

270

230

210

3.

II. barna erdőtalajok

250

210

190

4.

III. réti és öntés talajok

220

180

170

5.

IV. laza és homoktalajok

180

150

140

A

B

C

D

1.

22. Káposzta

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

240

190

170

3.

II. barna erdőtalajok

210

170

150

4.

III. réti és öntés talajok

200

160

140

5.

IV. laza és homoktalajok

200

160

140

A

B

C

D

1.

23. Spárga

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

270

250

240

3.

II. barna erdőtalajok

250

230

220

4.

III. réti és öntés talajok

250

230

220

5.

IV. laza és homoktalajok

220

200

190

A

B

C

D

1.

24. Paradicsom

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

280

250

230

3.

II. barna erdőtalajok

230

200

190

4.

III. réti és öntés talajok

250

220

200

5.

IV. laza és homoktalajok

230

200

190

A

B

C

D

1.

25. Uborka

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

250

240

230

3.

II. barna erdőtalajok

250

240

230

4.

III. réti és öntés talajok

230

220

210

5.

IV. laza és homoktalajok

200

190

190

A

B

C

D

1.

26. Görögdinnye

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

290

270

260

3.

II. barna erdőtalajok

280

270

260

4.

III. réti és öntés talajok

280

270

260

5.

IV. laza és homoktalajok

260

250

240

A

B

C

D

1.

27. Paprika

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

240

220

210

3.

II. barna erdőtalajok

230

210

200

4.

III. réti és öntés talajok

200

180

180

5.

IV. laza és homoktalajok

230

210

200

A

B

C

D

1.

28. Sárgarépa

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

200

170

160

3.

II. barna erdőtalajok

170

150

140

4.

III. réti és öntés talajok

170

150

140

5.

IV. laza és homoktalajok

170

150

140

A

B

C

D

1.

29. Hagyma

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

180

170

160

3.

II. barna erdőtalajok

130

120

110

4.

III. réti és öntés talajok

130

120

110

5.

IV. laza és homoktalajok

160

140

130

A

B

C

D

1.

30. Zöldborsó

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

150

120

110

3.

II. barna erdőtalajok

140

110

100

4.

III. réti és öntés talajok

120

100

90

5.

IV. laza és homoktalajok

100

90

80

A

B

C

D

1.

31. Zöldbab

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

170

150

140

3.

II. barna erdőtalajok

150

120

110

4.

III. réti és öntés talajok

150

120

110

5.

IV. laza és homoktalajok

130

110

100

A

B

C

D

1.

32. Csemege kukorica

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

270

260

250

3.

II. barna erdőtalajok

260

240

230

4.

III. réti és öntés talajok

260

240

230

5.

IV. laza és homoktalajok

240

230

220



B) Irányszámok a szántóföldi termőhelyek nitrogénellátottságának meghatározásához

Szántóföldi termőhely

KA

Humusz%

gyenge

közepes

I.

>42

<2,4

2,4–3

>3

<42

<1,9

1,91–2,5

>2,5

II.

>38

<1,9

1,9–2,5

>2,5

<38

<1,5

1,5–2

>2

III.

>50

<2,5

2,5–3,3

>3,3

<50

<2

2–2,8

>2,8

IV.

30–38

<1

1–1,5

>1,5

<30

<0,7

0,7–1,2

>1,2



C) A számított N hatóanyag korrekciója

A

B

A korrekció megnevezése

Módosítás

1.

Egyéves pillangós után az első évben

–30 kg/ha

2.

Kissé gyomos egyéves pillangós után az első évben

–15 kg/ha

3.

Gyomos egyéves pillangós után

0 kg/ha

4.

Évelő pillangós után az első évben

–50 kg/ha

5.

Gyomos évelő pillangós után az első évben

–20 kg/ha*

6.

Évelő pillangós után a második évben (I., II., III. termőhelyen)

–30 kg/ha

7.

Gyomos évelő pillangós után a második évben

0 kg/ha

8.

Nagytömegű kukoricaszár, napraforgószár és tarlómaradványok időbeni lebontásához és a talaj biológiai feltáró folyamatainak elősegítéséhez szántóföldi termőhelyen

100 kg szárazanyaghoz további 0,8 kg N hatóanyagot lehet adni


(1)V. szántóföldi termőhely: szikes talajok
(2) VI. szántóföldi termőhely: sekély termőrétegű, erodált talajok

4. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez26


Irányszámok szántóföldi növények, zöldségfélék, illetve ültetvények átlagos fajlagos tápanyagigényének
meghatározásához

A) A szántóföldön termesztett növények főtermésének és a hozzá tartozó melléktermés N-, P-, K tartalma kg/t

Növény

N

P2O5

K2O

Őszi búza

27

11

18

Rozs

27

12

26

Őszi árpa

27

10

26

Tavaszi árpa

23

9

21

Zab

28

12

29

Rizs

22

10

20

Kukorica

25

13

22

Szemes cirok

29

10

31

Szudánifű

4,5

1,2

3,5

Cukorcirok

4,2

1,4

3,2

Silókukorica

3,5

1,5

4,0

Cukorrépa

3,5

1,5

5,5

Burgonya

5

2

9

Borsó

50

17

35

Zöldborsó

19

5,6

15,2

Szója

62

37

51

Bab

55

25

40

Zöldbab

13

2,8

11,9

Lóbab

52

23

46

Fehér virágú csillagfürt

70

28

37

Sárga virágú csillagfürt

77

21

45

Lucernaszéna

27

7

15

Vöröshere

23

5

20

Napraforgó

41

30

70

Repce

55

35

43

Olajlen

40

13

50

Rostlen

12

6

12

Kender

9

8

16

Seprűcirok

33

37

25

Egynyári szálas zöldtakarmány

2,5

1,2

3,5

Füveshere széna

18

5

20

Egyéb pillangós széna

20

5

15

Rét

17

6

18

Legelő

20

7

22

Lucerna magfogás

55

14,6

12,5

Mustár mag

42

22

48

Mustár (fehér, sárga, zöldtakarmány)

4,5

1,4

4,7

Tönkölybúza

21

08

4

Szudánifű (zöld)

4,5

1,2

3,5

Silócirok

4,2

1,4

3,2

Cukorcirok szemes

29

10

31

Vöröshere mag

55

14,6

12,5

Vöröshere (zöld)

5,5

1,3

6

Bíborhere (széna)

17,6–23

3,6–7

11,7–18

Facélia zöld

3,5

1,1

4,5

Vöröscsenkesz mag

18,7–29,2

5,3–7,5

3,4–5,8

Angolperje mag

18,4–24,6

5,1–5,5

6–6,8

Angolperje zöld

4,8

1,6

6,5

Magyar rozsnok mag

3,3

9

1,2

Rétiperje mag

15,8–28,7

5,3–6,9

2,4–3,7

Olaszperje mag

20

10

3

Réti komócsin

23,3

9

11,2

Olajtök

30

37,5

90

Olajretek mag

55

30

48

Olajretek zöld

3,5

1,1

4,5

Köles (fehér, piros, sárga)

16,4

6,5

3,3

Fénymag

22

8

23

Pohánka (hajdina) mag

34

16

40

Szöszösbükköny (őszi) mag

36

11

14

Tavaszbükköny

22

6

20

Lencse (mag)

36

11

14

Szegletes lednek

40

25

45

Csicsóka gumó

2,6

1,4

6,2

Mák

32,3

19,2

8,7

Baltacim (széna)

23–25

4,6–9

13–17

Szeradella zöld

4,5

1,4

4,7

Szeradella mag

35

14,6

12,5

Somkóró (széna)

22

10

22

Borsós csalamádé

5

1,5

6

Csillagfürt (zöld)

5

1,4

4,7

Csillagfürt (mag)

48–70

11–28

14–37

Dohány

30

4

54,5

Tarlórépa

2,5

0,9–1,3

4–6



B) Különböző gyümölcsfajok tápanyagkivonása a terméshez tartozó fanövedék és levélzet beszámításával

Gyümölcsfajok

100 kg termés a talajból kivon

N-t
kg

P2O5-ot
kg

K2O-ot
kg

Alma

0,2

0,06

0,3

Körte

0,2

0,06

0,3

Kajszi

0,4

0,13

0,6

Őszibarack

0,3

0,16

0,9

Szilva

0,4

0,15

0,7

Cseresznye

0,5

0,14

0,6

Dió

1,1

0,27

1,7

Mandula

1,5

0,2

2,2

Gesztenye

1,4

0,21

0,8



C) A zöldségnövények főtermésének és a hozzá tartozó melléktermés N-, P-, K tartalma kg/t

Növényfaj

N

P2O5

K2O

1. Fejes saláta

4.0

1.8

5.0

2. Spenót

5.0

1.6

7.0

3. Sóska (4 évre)

4.8

1.5

6.8

4.a. Fejes káposzta – korai

3.15

1.2

3.9

4.b. Fejes káposzta – középkorai

3.5

1.3

4.3

4.c. Fejes káposzta – kései

3.85

1.4

4.7

5.a. Vöröskáposzta – középkorai

6.0

1.7

7.0

5.b. Vöröskáposzta – kései

6.6

1.9

7.7

6.a. Kelkáposzta – korai

3.6

1.8

4.5

6.b. Kelkáposzta – középkorai

4.0

2.0

5.0

6.c. Kelkáposzta – kései

4.4

2.2

5.5

7.a. Karfiol – korai

4.0

1.6

5.0

7.b. Karfiol – középkorai

4.0

1.6

5.0

7.c. Karfiol – kései

4.0

1.6

5.0

8. Brokkoli

4.1

1.6

6.0

9.a. Karalábé – korai

5.0

4.0

8.0

9.b. Karalábé – középkorai

5.0

4.0

8.0

9.c. Karalábé – kései

5.5

4.4

8.8

10. Bimbós kel

3.3

1.0

3.4

11. Étkezési paprika

2.4

0.9

3.5

12. Paradicsom

2.4

1.0

4.5

13. Csemege kukorica (csőtermés)

10.0

4.0

11.0

14. Gumós édeskömény

2.9

1.3

9.7

15. Uborka

3.0

1.5

4.0

16. Sárgadinnye

3.3

1.2

6.0

17. Görögdinnye

2.4

1.1

5.6

18. Spárgatök

3.7

0.9

4.0

19. Sütőtök

4.2

1.0

6.6

20. Spárga-halványító (15 évre)

30.0

12

36

21. Fűszerpaprika (friss tömegre)

4.8

1.6

6.5

22. Cékla

4.3

1.5

8.0

23. Sárgarépa

4.3

1.8

6.0

24. Petrezselyem

5.0

2.4

6.0

25. Pasztinák

3.8

1.5

5.5

26. Zeller

6.5

2.5

8.0

27. Téli retek

6.0

3.0

5.0

28. Hónapos retek

5.0

2.0

5.0

29. Torma

6.0

2.4

10.2

30. Dughagyma

3.4

1.3

4.0

31. Vöröshagyma (dughagymáról)

3.8

1.2

4.2

32. Vöröshagyma (magról)

3.4

0.9

3.5

33. Fokhagyma

4.3

1.6

4.2

34. Póréhagyma

3.2

0.9

3.8

35. Korai burgonya

5.9

2.2

8.0

36. Zöldbab

12.0

4.0

13.0

37. Zöldborsó

16.0

5.6

15.2

5. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez27


5.1. Irányszámok az állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

A) Irányszámok a sertéstartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Sertés

Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét]

Megjegyzés

Állatkategória

Testtömeg

Trágyatípus

Kövér
hígtrágya(1)

Közepes
hígtrágya(2)

Sovány
hígtrágya(3)

Istálló-
trágya (4)

Koca + szaporulata

200 kg és max. 9 kg

76

152

228

98

Koca és szaporulata
(10 db szopósmalac)

Utónevelt malac

8–35 kg

18

36

54

21

Átlagosan 30–90 napig

Hízó

35–110 kg

32

64

96

35,5

Átlagosan 90–220 napig

Komplex telepre vonatkoztatott adatok

Trágyatermelés [kg/kocaférőhely/hét]

Technológia

Víztakarékos technológiák

Moderált vízfelhasználású technológiák

Vízpazarló technológia

Almos tartás esetén mintegy
10% trágyalé tárolókapacitást is figyelembe kell venni

Telep a kocaneveléstől a fiaztatáson át a véghízlalásig

630

1260

1890

344


(1) Minimális ürülék hígulás (maximum 1-szeres);
(2) ∼2-szeres hígulás;
(3) ∼3-szoros hígulás;
(4) Átlagos 1 kg/nap (0,5–1,5 kg/nap) alomfelhasználással számolva férőhelyenként.


B) Irányszámok a szarvasmarhatartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Szarvasmarha

Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét]

Megjegyzés

Állatkategória

Testtömeg

Trágyatípus

Istállótrágya(1)

Hígtrágya

Borjú (0–6 hónap)

40–130 kg

55

Egyedi, illetve csoportos borjúbokszokban

Üsző (6–12 hónap)

130–310 kg

140

Almozott istállóban

Üsző (12–24 hónap)

310–450 kg

230

Almozott istállóban

Hízómarha
(6–12 hónapig)

180–300 kg

150

Almozott istállóban

Hízómarha
(12–24 hónapig)

300–420 kg

200

Almozott istállóban

Hízómarha, anyatehén (>24 hónap)

550 kg

340

Almozott istállóban

Tejelő tehén
(24 hónapnál idősebb)

650 kg

370

140(2)

Almozott istálló + fejőház

Tejelő tehén
(24 hónapnál idősebb)

650 kg

340(3) + 140(2)

Kevésalmos istálló + fejőház

Komplex telepre vonatkoztatott fajlagos adatok [kg/tehénférőhely/hét]

Tehénférőhely

480

140(2)

Teljes, utánpótlást is nevelő telepeknél


(1) Almos trágya tárolásakor mintegy 2–5%-nyi térfogatú elfolyó trágyalé tárolót is szükséges építeni.
(2) Fejőházi trágyatermelés (ennek tárolását a hígtrágya tárolás szabályaival megegyezően kell megoldani)
– a napi ürülék 8–10%-a, (napi ürülék 40–60 kg/nap/tehén) 3–6 kg/nap/tehén,
– fejőházi víz (amennyiben nem tartalmaz a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2003. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti veszélyes anyagot) (tőgymosó-víz, felmosó-víz/elővárakozó, utóvárakozó, fejőterem/fejőberendezés mosóvize, tejhűtés mosóvize, tisztításhoz használt víz együttesen víztakarékos technológiával 15 liter/nap/tehén,
– fejőházi csurgalékvíz (napi ürülék + fejőházi víz) átlagosan 19 kg/nap/tehén értékkel számolva.
(3) Istállói kövér hígtrágya (>10% SZA)


C) Irányszámok egyes állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Egyéb állatok

Trágyatermelés
[kg/állatkategória/hét](2)

Megjegyzés

Állatkategória

Testtömeg

Trágyatípus

Istállótrágya

Hígtrágya

1000 tojótyúk

~ 2,2 kg/állat

805(1)

Ketreces tartás, csak ürülék (21% SZA)

1000 brojler

~ 2 kg/állat

218

Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján

1000 pulykabak

~ 14 kg/állat

790

Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján

1000 pulykatojó

~ 5 kg/állat

330

Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján

1000 kacsa

~ 3,5 kg/állat

1200

Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján

1000 liba

~ 5 kg/állat

1500

Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján

Juh (vegyes korcsoport)

50 kg-os anyajuh

30

Anyajuhra vetítve (anyajuh + szaporulat) mélyalmos tartásnál

Juh (vegyes korcsoport)

70 kg-os anyajuh

42

Anyajuhra vetítve (anyajuh + szaporulat) mélyalmos tartásnál

Kecske (vegyes korcsoport)

50 kg-os anyakecske

30

Anyakecskére vetítve (anyakecske + szaporulat) mélyalmos tartásnál

Kecske (vegyes korcsoport)

80 kg-os anyakecske

50

Anyakecskére vetítve (anyakecske + szaporulat) mélyalmos tartásnál

Anyanyúl + szaporulata

4 kg

8,4

Ketreces tartás, trágyagyűjtő aknával

600 kg

94

Almozott tartás


(1) Trágyaszárításos technológia esetén a trágyamennyiséget a szárazanyag-növekedés arányában korrigálni szükséges (pl. 40% SZA esetén a trágyatermelés értéke 402 kg/1000 állat/hét).
(2) A táblázatban szereplő adatokat az életkor és testtömeg figyelembevételével korrigálni szükséges.

D) A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához:

1. A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához az A)–C) pontok szerint kilogrammban megadott trágyatermelési értékeket a tényleges térfogattömeg alapján m3-re kell átszámítani.
2. Amennyiben a termelt trágyáról saját mérési eredmény nem áll rendelkezésre az átszámításhoz az alábbi irányszámokat lehet alkalmazni:

A

B

Megnevezés

Érték [kg/m3]

1.

Hígtrágya <10% SZA tartalom alatt

1000

2.

Hígtrágya > 10 % SZA tartalom felett

950

3.

Istállótrágya

550

4.

Mélyalom

800



5.2. Alapkövetelmény a trágyatárolók minimális műszaki paramétereihez

I) Fóliabéléses tározók vagy műanyag bevonattal ellátott tározófelületek:
A tározó bélelésére alkalmazott fóliának
– teljesen vízzárónak,
– a hígtrágya kémiai hatásával szemben ellenállónak,
– egyenletes falvastagságúnak és szilárdságúnak,
– hajlékonynak, a terhelés hatására deformálódónak,
– a kötéseknél is magas szakítószilárdságúnak,
– és kimagasló UV sugárzásállónak kell lennie.
Trágyatárolók bélelésére ezért csak olyan Építésügyi Műszaki Engedéllyel (ÉME) vagy tanúsítvánnyal rendelkező fóliák, műanyagok, illetve gumi használhatók fel, amelyeknek az állattartó telepek fém vagy földmedencés hígtrágya tárolóiban való alkalmazhatósága, a 20 évet meghaladó elvárt élettartama, UV állósága igazolt. A fóliának „kiváló” osztályú besorolásúnak kell lennie.

II) Beton trágyatárolók (híg- és istállótrágya tározóknál egyaránt)
Betontároló csak
– vízzáró,
– tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú (vastagságú és minőségű),
– szulfátálló
betonból készíthető.
Amennyiben a betontároló előre gyártott elemekből készül, ezen elemekre vonatkozóan rendelkeznie kell az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban szereplő Megfelelőségi Tanúsítvánnyal vagy Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozattal. Ezek hiányában a külön jogszabály szerint az elemek trágyatárolásra való alkalmasságát ÉME vagy ETA (Európai Műszaki Engedély) is igazolhatja.

III) Fém vázszerkezetű, szerelt hígtrágya tárolók
Fém trágyatároló tartályok esetében kiemelt jelentősége van a korrózió elleni védelemnek, az előírt 20 év élettartam biztosításának. A gyártmányhoz felhasznált fém, tartályfal szerkezeti elemek megfelelőségét
– vagy az anyag minősége önmagában,
– vagy a bevonata biztosítja.
A korrózióálló anyagból készített fém tartálylemezek mind a szilárdsági, mind a korrózióállósági feltételt kielégítik. A korrózióálló fémek tulajdonságait a nemzeti és nemzetközi szabványok rögzítik. Nem korrózióálló fémek korrózióállóságát külön felületi műanyag bevonattal kell biztosítani. A felületi műanyag bevonatról, illetve a felhordás technikájáról, a szerkezeti elemek közötti tömítések megfelelőségéről Minőségi Tanúsítvány kiállítása szükséges.
Azon trágyatárolóra, melyek típustervek alapján, különböző méretekben készülő ipari gyártmányok, a gyártóknak a teljes hígtrágya tárolóra, mint késztermékre kell Megfelelőségi Nyilatkozatot biztosítania. Ehhez a gyártónak rendelkeznie kell az összes, szabványokban foglalt tulajdonságoknak való megfelelőséget igazoló dokumentumokkal, a megfelelőséget igazoló akkreditált vizsgálati eredményekkel.

6. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez28

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével kapcsolatos nyilvántartás személyes adatok körébe nem tartozó adattartalma

1. Gazdálkodóra vonatkozó adatok:

1.1. gazdálkodási év,

1.2. jogi személy megnevezése, székhelye, FELIR azonosítója.

2. Termőhelyre vonatkozó adatok:

2.1. tábla egyedi azonosító,

2.2. hasznosítási mód,

2.3. földhasználat joga,

2.4. területe (ha),

2.5. terület típusa,

2.6. termőhely

2.6.1. címe,

2.6.2. helyrajzi száma és a település neve vagy

2.6.3. koordinátája.

3. Hasznosításra vonatkozó adatok:

3.1. hasznosítási kód,

3.2. vetés típusa,

3.3. terméshozamterv és -tény (t/ha).

4. Tápanyag-utánpótlásra vonatkozó adatok:

4.1. művelet időpontja,

4.2. művelettel érintett terület (ha),

4.3. istállótrágya típusa,

4.4. termésnövelő anyag, illetve műtrágya megnevezése,

4.5. kijuttatott egyéb engedélyköteles, illetve bejelentésköteles anyag megnevezése,

4.6. átadó neve és FELIR száma,

4.7. vásárlás időpontja,

4.8. kijuttatás módja,

4.9. fajlagos mennyiség 1 ha-ra vonatkozóan,

4.10. kijuttatott N hatóanyag (kg/ha),

4.11. kijuttatott P2O5 hatóanyag (kg/ha),

4.12. kijuttatott K2O hatóanyag (kg/ha),

4.13. pentozán hatás miatt kijuttatott N hatóanyag (kg/ha).

5. Agrotechnikai műveletekre vonatkozó adatok:

5.1. hasznosítási kód,

5.2. művelet típusa,

5.3. művelet időpontja (tól–ig),

5.4. művelettel érintett terület (ha),

5.5. hozam (t).

6. Legeltetésre vonatkozó adatok:

6.1. hasznosítás,

6.2. legeltetett terület (ha),

6.3. legeltetési mód,

6.4. legeltetés kezdete és vége (dátum),

6.5. állatfaj,

6.6. korcsoport,

6.7. legeltetett állatok száma (db),

6.8. bérlegeltető neve, FELIR száma.

7. Szervestrágyával kapcsolatos események adatai:

7.1. tenyészet kód,

7.2. tenyészet címe,

7.3. tenyészet megnevezése,

7.4. TH KTJ azonosító,

7.5. trágyatároló jele (EH KTJ azonosító),

7.6. szervestrágya típus (hígtrágya, istállótrágya),

7.7. szervestrágya típusa állatfaj szerint,

7.8. trágya tárolás módja,

7.9. hígtrágya tároló fedettsége,

7.10. a trágyatároló kapacitása (t, m3),

7.11. trágyakezelési esemény (keletkezett, vásárolt, kijuttatott, átadott, feldolgozott adatok),

7.12. feldolgozási technológia,

7.13. esemény időpontja (tól–ig),

7.14. trágya mennyisége.

8. Állatállomány-változásra vonatkozó adatok:

8.1. állatfaj,

8.2. állatfajta,

8.3. korcsoport,

8.4. tartási mód,

8.5. trágyakezelés típusa,

8.6. NH3 csökkentési technológia,

8.7. ökológiai állattartás,

8.8. éves átlagos létszám,

8.9. az állományváltozás okai havi bontásban (hó eleji létszám, szaporulat, vétel, átminősítés, elhullás, kényszervágás, értékesítés saját fogyasztásra, értékesítés továbbtartásra, értékesítés vágásra, átminősítés, selejtezés, hóvégi záró létszám).

1

Az 1. § a 26/2024. (IV. 23.) AM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 2. § 7. pontja a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 4. § (2) bekezdése a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 4. § (4) bekezdése az 55/2009. (IV. 29.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 4. § (5) bekezdése a 147/2012. (XII. 22.) VM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 4. § (6) bekezdése a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 4. 5 (9) bekezdését a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

8

A 6. § (3) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 111. §-ával megállapított, a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 6. § (4) bekezdése a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 6. § (10) bekezdését a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 3. §-a iktatta be.

11

A 7. § a 28/2014. (XI. 25.) FM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 8. § (2) bekezdése a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet 23. § b) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 8. § (4) bekezdése az 55/2009. (IV. 29.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 8. § (9) bekezdése a 147/2012. (XII. 22.) VM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 9. § (2) bekezdése az 55/2009. (IV. 29.) FVM rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 10. § a 26/2024. (IV. 23.) AM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

19

A 11. § (2) bekezdését a 48/2020. (X. 7.) AM rendelet 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

20

A 11. § (3) bekezdését a 93/2015. (XII. 23.) FM rendelet 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 48/2020. (X. 7.) AM rendelet 3. § a) pontja.

21

A 11/A. §-t a 43/2013. (V. 29.) VM rendelet 2. §-a iktatta be.

22

A 12. § a 32/2021. (IX. 22.) AM rendelet 4. §-ával megállapított, a 26/2024. (IV. 23.) AM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

23

Az 1. melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

24

A 2. melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

25

A 3. számú melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 5. §-a, a 48/2020. (X. 7.) AM rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.

26

A 4. számú melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.

28

A 6. számú mellékletet a 48/2020. (X. 7.) AM rendelet 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 26/2024. (IV. 23.) AM rendelet 4. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére