6/2008. (HÉ 51.) EüM utasítás

az Egészségügyi Minisztérium lakáscélú támogatásokról szóló szabályzatáról¹

2010.05.21.

Az Egészségügyi Minisztérium lakáscélú támogatásként nyújtható kölcsöne szabályairól a következő utasítást adom ki:

1. § Az Egészségügyi Minisztérium lakáscélú támogatásokról szóló szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) ezen utasítás melléklete tartalmazza.

2. § A Szabályzat hatálya az Egészségügyi Minisztérium köztisztviselőire és munkavállalóira (a továbbiakban együtt: munkavállaló) terjed ki. A Szabályzatot az érintettek közvetlenül kapják meg.

3. § (1) Ez az utasítás 2008. december 15-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Egészségügyi Minisztérium lakáscélú támogatásokról szóló szabályzatáról szóló 2/2005. (EüK. 5.) EüM utasítás.

(2) Ezt az utasítást a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, azzal, hogy a Szabályzat 1. § c) pontjában és a 13–15. §-ában foglalt rendelkezéseket a teljes kölcsönösszeg visszafizetéséig jelen utasítás hatálybalépése előtt folyósított valamennyi kölcsönre is alkalmazni kell.

Dr. Székely Tamás s. k.,
egészségügyi miniszter

Melléklet a 6/2008. (HÉ 51.) EüM utasításhoz

Az Egészségügyi Minisztérium lakáscélú támogatásokról szóló szabályzata

1. § A Lakásalap (továbbiakban: Alap) forrása:

a) az Alap számára a Minisztérium által juttatott eseti támogatás,

b) az Alap maradványa,

c) az Alap javára teljesített visszafizetések és késedelmi kamatok,

d) az Alap kamatbevételei.

2. § (1) Az Alap kezelője a Minisztérium Gazdasági Igazgatósága.

(2) A Gazdasági Igazgatóság az Alap forgalmáról és tevékenységéről a tárgyévet követő február 15-ig a Lakásbizottságot tájékoztatja.

3. § Az Alap felhasználásával kapcsolatos előkészítő, koordinációs feladatokat a Lakásbizottság látja el.

4. § (1)² A Lakásbizottság tagjai:

a) a Humánpolitikai Főosztály vezetője, vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy;

b) a Költségvetési Főosztály vezetője, vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy;

c) a Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztály vezetője, vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy;

d) az Egészségpolitikai Főosztály vezetője, vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy;

e) a gazdasági igazgatóság lakásügyi referense (a továbbiakban: titkár).

(2)³ A tagok személyesen vesznek részt a Lakásbizottság ülésén. Az a)–d) pontokban említett személyt akadályoztatása esetén a bizottság ülésén szavazati joggal eseti jelleggel írásban felruházott megbízottja képviselheti.

(3) A Lakásbizottság elnökét az államtitkár jelöli ki.

5. § A Lakásbizottság feladata és hatásköre:

(1) Javaslatot tesz az államtitkár részére:

a) az Alapból évente felhasználható kölcsönkeret mértékére,

b) a kölcsönben részesítendő személyekre és a támogatás részükre folyósítandó összegére, ideértve a 8. § c) pontjában említett kölcsönátvállalást is.

(2) A titkár ellátja az Alap kezelésével kapcsolatos adminisztratív ügyeket, így különösen az Alap pénzügyi eszközeinek kezelése, nyilvántartása vonatkozásában, a kérelmeket döntéshozatalra előkészíti a Lakásbizottság, illetve az államtitkár részére, valamint ellátja a kölcsönszerződések teljesítése folyamatának ellenőrzését is.

6. § (1) A Lakásbizottság tagjai döntésüket egyszerű szótöbbséggel hozzák.

(2) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Lakásbizottság határozatképes, ha az elnökön, illetőleg az elnök által megjelölt helyettesítő tagon és a titkáron felül legalább 2 tagja jelen van.

7. § A Lakásbizottság javaslatát követően az államtitkár jogosult

a) az Alap felett rendelkezni,

b) az éves felhasználható keret mértékét meghatározni.

8. § Az Alap évente meghatározott keretéből kölcsön nyújtható a munkavállaló részére

a) a tulajdonába kerülő lakás építéséhez, vásárlásához, nagyobb értékű lakásra való cseréjéhez,

b) tulajdonában álló lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez,

c) jelen utasításban meghatározott munkáltatói kölcsön átvállalásához, amennyiben személyében e Szabályzatban foglaltaknak megfelel.

9. § Nem nyújtható kölcsön a munkavállaló részére:

a) lakásfelújításhoz,

b) ha a lakás használatának jogcíme nem tulajdon,

c) további lakástulajdon megszerzéséhez,

d) hétvégi ház, üdülőtelek, üdülőingatlan vásárlásához vagy építéséhez,

e) pénzintézettől felvett lakáscélú kölcsön kiváltására,

f) ha fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

g) ha a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételeknek a munkavállaló igénye nem felel meg (méltányolható lakásigény).

10. § (1) A Minisztérium munkavállalója a kölcsön iránti igényét a Lakásbizottság titkárához juttatja el, a Szabályzat 1. számú mellékletét képező adatlapon.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) lakásvásárlás esetén:

– lakás megvásárlásáról szóló adásvételi szerződést 1 eredeti példányban,

– ha már volt tulajdona, akkor az előző ingatlan eladásáról szóló adásvételi szerződést 1 másolati példányban,

– bérlakás esetén az arról való lemondást tartalmazó nyilatkozatot, lehetőség szerint 1 eredeti példányban,

b) lakás építése esetén:

– jogerős építési engedélyt 1 másolati példányban,

– jóváhagyott tervrajzot, költségvetést 1 másolati példányban,

– ha már volt lakása, akkor az előző ingatlan eladásáról szóló adásvételi szerződést 1 másolati példányban,

– 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot vagy annak hiteles másolatát, amelyen a munkavállaló az ingatlan bejegyzett tulajdonosaként szerepel, vagy legalább tulajdonjoga bejegyzése iránti kérelme széljegyként feltüntetésre került,

– bérlakás esetén az arról való lemondást tartalmazó nyilatkozatot, lehetőség szerint 1 eredeti példányban,

c) lakás bővítése esetén:

– jogerős építési engedélyt 1 másolati példányban,

– jóváhagyott tervrajzot, költségvetést 1 másolati példányban,

d) korszerűsítés esetén:

– szükség esetén jogerős építési engedélyt, költségvetést 1 másolati példányban,

– az illetékes közszolgáltató által jóváhagyott tervrajzot, engedélyeket 1 másolati példányban,

e) bérlakás megvásárlása esetén:

– a munkavállaló nevére szóló előszerződést vagy adásvételi szerződést 1 eredeti példányban,

f) kölcsön átvállalása esetén:

– az előző munkahellyel kötött kölcsönszerződést 1 másolati példányban,

– igazolást a fennálló tartozásról 1 eredeti példányban,

(3) Munkáltatói kölcsön lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadását, lakásvásárlás esetén a vételár teljes kifizetését, korszerűsítés, bővítés esetén a használatbavétel megkezdését megelőzően adható legkésőbb.

11. § (1) A kölcsön odaítéléséről a Lakásbizottság ajánlása alapján az államtitkár dönt.

(2) A Lakásbizottság a kérelmeket a beérkezés sorrendjében vizsgálja meg, és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében tesz javaslatot a támogatás összegére.

(3) Lakáscélú támogatásban az a dolgozó részesülhet, aki

a) legalább 1 éve a Minisztérium munkavállalója, kivéve a kölcsönátvállalás esetét,

b) munkahelyi vezetője részletes, írásos véleménye alapján szakmai munkáját kifogástalanul látja el.

(4) Azonos körülmények fennállása esetén előnyben kell részesíteni azt a munkavállalót

a) aki első lakása megvásárlásához nyújtja be kérelmét,

b) aki még nem részesült a Minisztériumtól munkáltatói kölcsönben,

c) nagycsaládos (3 vagy több személy eltartására kötelezett),

d) életminőséget veszélyeztető körülmények (pl. komfort nélküli lakás, rossz műszaki állapotú lakás stb.) között lakik,

e) gyermekét egyedül neveli,

f) a mindenkori minimálbér kétszeresét el nem érő nettó jövedelemmel rendelkezik,

g) egyedülálló.

(5) A támogatás mértéke:

a) első lakás építése, vásárlása esetén maximum: 3 000 000 Ft,

b) lakásvásárlás, lakásépítés, -bővítés esetén maximum: 2 500 000 Ft,

c) lakás korszerűsítése esetén maximum: 2 000 000 Ft.

(6) A kölcsön fizetése során a munkavállaló által fizetendő törlesztő részlet összege minimum a Minisztérium munkavállalója havi nettó jövedelmének 10%-a, maximum 15 000 forint, amely nem tartalmazza a 12. §-ban foglalt, a kölcsön igénybevételével összefüggésben felmerült egyéb költségeket.

(7) A munkavállaló az Alapból kölcsönt legfeljebb 20 éves futamidőre kaphat a jelen § (6) pontjában foglaltak figyelembevétele mellett.

(8) A munkavállaló írásban benyújtott kérelmére a (7) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott futamidő – magasabb törlesztési összeggel – eltérhet a Minisztérium által javasolttól, melyet a felek a szerződésbe belefoglalnak. A kölcsön hátralékos összege vagy annak egy része előtörlesztésére vonatkozó igényét a munkavállaló írásban köteles bejelenteni a Gazdasági Igazgatóságnak.

(9) A munkavállaló részére a kölcsön törlesztési időszaka alatt újabb lakáscélú munkáltatói kölcsön nem adható.

(10) A kölcsön folyósításáról a Minisztérium a 2. sz. mellékletben meghatározott szerződésminta alapján megállapodást köt a munkavállalóval. A kölcsön visszafizetésére a munkavállaló házastársa/élettársa a megállapodásban egyetemleges kötelezettséget köteles vállalni. Házastárs/élettárs kötelezettségvállaló nyilatkozatának hiányában a kölcsön visszafizetésére – ugyancsak a megállapodásban – két (2) készfizető kezes kötelezettségvállalása szükséges.

(11)⁴ A Lakásbizottság – az államtitkár 11. § (1) bekezdése szerinti döntésének megfelelően – a 2. számú melléklet szerinti megállapodást öt példányban aláírásra előkészíti és felterjeszti az államtitkárnak. A szerződő felek által aláírt megállapodás két eredeti példányát a kérelemmel és a kérelemhez csatolt iratokkal együtt a Gazdasági Igazgatóság nyilvántartásba veszi. Egy-egy eredeti, a szerződő felek által aláírt példányt a kérelmezőnek, és a lakásalapszámlát vezető OTP-nek kell átadni.

12. § (1) Az Alapból nyújtott kölcsön kamatmentes, a pénzintézet kezelési költsége a munkavállalót terheli, ideértve az OTP-nél a mindenkori, kölcsönfolyósítással kapcsolatban felmerülő díjakat is.

(2)⁵ A kölcsön biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzéséhez, átjegyzéséhez és törléséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj a munkavállalót terheli.

(3) A munkavállaló a 11. § (10) bekezdése szerinti megállapodás birtokában szerződik a kölcsönt folyósító pénzintézettel. A munkavállaló a kölcsönt a pénzintézettel kötött szerződésben meghatározott részletekben köteles visszafizetni.

(4) Érvényét és hatályát veszti a megállapodás, ha a munkavállaló a kölcsönszerződést saját érdekkörében felmerült okból, a támogatás összegének a pénzintézethez történő átutalásától számított 3 hónapon belül nem kötötte meg.

13. § (1) A munkavállaló közszolgálati, illetve munkaviszonyának (továbbiakban: jogviszony) a kölcsön teljes visszafizetése előtti megszűnése esetén – ha jogviszonya saját kezdeményezésére, fegyelmi úton vagy a határozott idejű jogviszony lejártával szűnik meg –, a kölcsön hátralékos összegét a jogviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig egy összegben köteles visszafizetni. Az itt rögzített szabálytól a munkavállaló írásban benyújtott kérelmére, a Lakásbizottság javaslatát követően az államtitkár jogosult eltérni.

(2) A munkavállaló az (1) bekezdésben megjelölt visszafizetési határidőig nyújthatja be új munkáltatója cégszerű nyilatkozatát a kölcsön hátralékának átvállalásáról.

(3) A munkavállaló kölcsönét változatlan feltételek mellett fizetheti tovább, ha a munkáltatóval fennálló jogviszonya az alábbi okok miatt szűnik meg:

a) munkáltató jogutód nélküli megszűnése,

b) a munkáltató tevékenységének – amelyben a munkavállalót foglalkoztatták – megszűnése,

c) nyugellátásra való jogosultság megszerzése,

d) a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése,

e) prémiumévek programban való részvétel,

f) átszervezés,

g) létszámcsökkentés,

h) egészségi állapota alapján alkalmatlanság,

i) a munkavállaló a Minisztérium felügyelete alá tartozó másik intézményhez kerül át (pl. áthelyezés).

(4) A kölcsönben részesülő munkavállaló jogviszonyának megszűnése esetén fennálló tartozását házastársa – amennyiben nem egyetemleges adóstárs-, írásbeli kérelemre – az államtitkár hozzájárulásával – változatlan feltételek mellett átvállalhatja, amennyiben személyében a Szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel.

14. § (1) Amennyiben a munkavállaló a lakásépítési, illetve -korszerűsítési célra juttatott kölcsön felhasználását a rendelkezésére bocsátástól számított 3 hónapon belül felszólításra, megfelelő bizonylatokkal (pl. használatbavételi engedély, számlák stb.) sem igazolja, illetve a kölcsönét nem a hitelcélnak megfelelően használta fel, a Minisztérium jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a munkavállaló köteles a kölcsön hátralékos összegét a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegben visszafizetni.

(2) Amennyiben a munkavállaló a kölcsön felhasználását a pénzintézettel megkötött kölcsönszerződés és a munkáltatói kölcsönösszegnek a Minisztériumtól a pénzintézethez történő átutalásától számított 3 hónapon belül, saját érdekkörében felmerült okból nem kezdte meg, a munkáltató az általa nyújtott munkáltatói kölcsönt visszahívja.

(3) A kölcsönszerződést a Minisztérium azonnali hatállyal felmondhatja, ha a munkavállaló a pénzintézettel kötött kölcsönszerződésben meghatározott havi fizetési kötelezettségének legalább három egymást követő hónapban nem tesz eleget, és az azt követő írásbeli felszólításban megjelölt, 15 napos határidőn belül sem pótolja mulasztását.

(4) A megállapodásban meghatározott rendelkezések megszegése esetén a Minisztérium peres úton jogosult és köteles a kölcsön összege és járulékai behajtása iránt intézkedni.

15. § (1) Az államtitkár méltányossági jogkörében – a Lakásbizottság javaslatára –

a) a kölcsöntámogatásban részesített dolgozó halála esetén örököse, és/vagy a túlélő házastársa írásbeli kérelmére a tartozás változatlan feltételek melletti visszafizetését engedélyezheti,

b) a munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre a törlesztést, a kölcsön futamideje alatt legfeljebb egy alkalommal, egy évre felfüggesztheti.

(2) A kölcsön teljes összegének visszafizetése előtt a jelzálogjoggal terhelt ingatlant csak az államtitkár előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Az államtitkár a hozzájárulást csak akkor adja meg, ha a támogatásban részesített személy a jelzáloggal terhelt ingatlant a tulajdonába vagy résztulajdonába kerülő másik ingatlanra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb ingatlant úgy szerez, hogy a jelzálogjog új ingatlanra történő bejegyzéséhez írásbeli hozzájárulását adja.

Amennyiben a jelzálogjoggal terhelt ingatlan elidegenítésével egyidejűleg új ingatlan nem került a munkavállaló tulajdonába, úgy az értékesített ingatlant terhelő jelzálogjog – nem a munkavállaló tulajdonában lévő – másik ingatlanra akkor jegyezhető be, ha az ingatlan tulajdonosa közjegyző előtt hozzájáruló nyilatkozatát adja a Minisztérium jelzálogjogának bejegyzéséhez.

16. § (1) A munkavállaló más munkáltatóval szemben fennálló lakáscélú kölcsönének átvállalásáról, a Lakásbizottság javaslatára, az államtitkár dönt, a 11. § (5) bekezdése a)–c) pontjainak keretei között.

Értelmező rendelkezések:

17. § E szabályzat alkalmazásában:

1. lakás:

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § (1) pontja szerinti lakás.

2. lakásépítés, -vásárlás:

a munkavállaló tulajdonába kerülő lakás vásárlása, illetőleg építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész-vásárlást, továbbá a szobaszám-növekedést is jelentő bővítést, toldaléképítést, a szomszédos lakás terhére történő lakásbővítést és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását.

3. korszerűsítés:

a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl.: napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.

4. lakásbővítés:

– tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti. Ide tartozik a családi vagy ikerházon megvalósuló tetőtér-beépítés is.

– új lakást nem eredményező emeletráépítés: meglévő épület épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében, ha az építési munkák valamely ok miatt nem eredményeznek új lakást. (Ilyen ok lehet pl. ha az épület határoló falai belső falsíkján mért épületmagasítás legalább az 1,90 métert nem éri el.)

– toldalékos bővítés: olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen 50%-ot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, a lakás hasznos alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül.

5. támogatásra jogosult személy:

az a kinevezett köztisztviselő, illetve munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállaló, aki a Minisztériummal, legalább 1 éve fennálló jogviszonnyal rendelkezik, kivéve a kölcsönátvállalás esetét (a továbbiakban együtt: munkavállaló)

6. élettárs:

a házastárssal egy tekintet alá esik, ha a munkáltatói támogatással épített, vásárolt, bővített, korszerűsített lakásra résztulajdont szerez, illetőleg résztulajdonos.

7. méltányolható a lakásigény,

ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége az a) és b) pontokban foglalt feltételeknek megfelel.

a) A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, egyéb eltartott) számától függően a következő:

– egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

– három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

– négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

b) Az a) pont alkalmazásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül:

– a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,

– a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amenynyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy – egy lakás esetén egy alkalommal – két szobaként kell figyelembe venni,

– a lakószoba legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

c) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a 8. pontban szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg.

d) Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.

e) A d) pont alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

8. A méltányolható lakásigény alkalmazásához a lakásépítés (lakásvásárlás) – telekárat nem tartalmazó – költsége (ára) a következő:

Szobaszám	Budapesten és megyei jogú városokban (ezer forintban)	Más helységekben (ezer forintban)
1	10 500	9 500
1,5	12 500	11 500
2	15 000	14 000
2,5	17 500	16 500
3	19 500	18 500
3,5	22 000	21 000
4	24 500	22 500
4,5	27 000	25 000
5	29 000	27 000
5,5	31 500	29 500
6	33 500	31 500
6,5	36 000	33 500
7	38 000	36 000

Vegyes és záró rendelkezések

18. § (1) A szabályzat 1. számú mellékletét képezi az Adatlap, 2. számú mellékletét képezi a megállapodás.

(2) Az államtitkár a jelen szabályzatban foglalt hatáskörének és jogkörének gyakorlását az ügyek egyes meghatározott csoportjaira nézve, a Lakásbizottság titkára számára írásbeli meghatalmazás útján átruházhatja.

(3)⁶ A Szabályzatnak a 9/2010. (V. 21.) EüM utasítással megállapított 12. § (2) bekezdését a 9/2010. (V. 21.) EüM utasítás hatálybalépését⁷ követően benyújtott kérelmek tekintetében kell alkalmazni.

1. számú melléklet

ADATLAP

(Munkáltatóikölcsön-támogatás iránti kérelem)

1. Kérelmező neve:
Születési neve:
Anyja neve:
Születési helye: …………………………..…., ideje: ………… év ………… hó ……… nap
Családi állapota:
Adószáma:
Személyi igazolvány száma:
Személyi azonosító száma:

2. Szervezeti egysége megnevezése:

Munkahelyi telefon:
Beosztása:
Hatályos fegyelmi büntetése:
Nettó jövedelme Ft/hó: ………………………… (utolsó havi fizetési jegyzék csatolandó)
Egyéb jövedelme Ft/hó:

3. Minisztériummal fennálló köztisztviselői, munkavállalói jogviszony
kezdete: …………….. év……………………hó……………….nap
vége: ……………….. év…………………….hó……………….nap

4. Házastárs /élettárs/ neve, születési neve:

Házastárs /élettárs/ születési adatai: ………… év ………………… hó ……………… nap
Anyja neve:
Személyi igazolvány száma:
Adószáma:
Munkahely neve, címe, telefonszáma:
Nettó jövedelme Ft/hó: ……………………………………………… (munkáltatói igazolás csatolandó!)
Egyéb jövedelme Ft/hó:

5. Kérelmezővel együtt lakó személyek:
Név	Szül. dátum	Rokonsági fok	Tartózkodás jogcíme






6. Kérelmezővel együtt költöző személyek:
Név	Szül. dátum	Rokonsági fok	Tartózkodás jogcíme






7. A kérelmező és házastársa, élettársa lakóhelye (állandó bejelentett lakásának címe):



8. A kérelmező és házastársa, élettársa értesítési címe:

9. Jelenlegi lakása: társasház, családi ház, önkormányzati bérlakás,

egyéb: …………………………………………………………………….

(Megfelelő rész aláhúzandó!)

10. Milyen jogcímen lakik jelenlegi lakásban: tulajdonos, bérlő, bérlőtárs, albérlő, családtag, eltartó,

egyéb:

(Megfelelő rész aláhúzandó!)

11. Jelenlegi lakás komfortfokozata:

összkomfort; komfort; félkomfort; komfort nélküli; szükséglakás

A lakás szobaszáma: …………,

egyéb helyiségei: konyha; főzőfülke; étkező; kamra; fürdőszoba; WC; előszoba; hálófülke; hall;

egyéb: …………………………………………………………………….

(Megfelelő rész aláhúzandó!)

12. A kérelmező részesült-e munkáltatói kölcsönben:

– nem

– igen, ………………… évben ……………………… Ft

–	visszafizetés módja:
megszűnt: ……………… évben
fennálló tartozás: ……………… évig

LAKÁSKÖLCSÖN-IGÉNYLÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

13. A munkáltatói kölcsön támogatás célja:

lakásvásárlás; önkormányzati bérlakás megvásárlása; családi ház építése; lakásbővítés; -korszerűsítés;

egyéb: …………………………………………………………………….

(Megfelelő rész aláhúzandó!)

14. Kérelem indokolása:

15. A kívánt cél teljes bekerülési költsége:	…………………………Ft

16. A kívánt cél pénzügyi fedezete:
– visszaadott bérlakásért kapott térítési összeg:			…………………………Ft
– lakás eladásából származó összeg (szerződéssel igazolt)			…………………………Ft
– igényelhető lakástámogatási kedvezmény (szocpol.)			…………………………Ft
– vissza nem térítendő önkormányzati támogatás:		…………………………Ft
– kamatmentes önkormányzati támogatás:			…………………………Ft
– házastárs munkáltatói kölcsöne:			…………………………Ft
– ifjúsági takarékbetét összege:			…………………………Ft
– ifjúsági külön kölcsön összege:			…………………………Ft
– OTP-hitel:			…………………………Ft
– egyéb hitel:			…………………………Ft
Összesen:			…………………………Ft

Az igényelt munkáltatói kölcsön összege:			…………………………Ft
– saját rész (készpénz a felsoroltakon kívül)			…………………………Ft
– építkezésnél: meglévő anyag és elvégzett munka értéke			…………………………Ft

17. Építés, vásárlás, bővítés, korszerűsítés helye:



18. Építés, vásárlás esetén az új lakás komfortfokozata:
összkomfort; komfort; félkomfort; komfort nélküli,
A lakás szobaszáma: …………,
egyéb helyiségei: konyha; főzőfülke; étkező; kamra; fürdőszoba; WC; előszoba; hálófülke; hall;
egyéb: …………………………………………………………………….
(Megfelelő rész aláhúzandó!)
Együtt költöző családtagok száma: ………………………………………

19. Kijelentem, hogy házastársamnak, élettársamnak, együtt költöző családtagoknak további ingatlanuk, lakásuk:
van; nincs

Ha van: családi ház; öröklakás; bérlakás; szolgálati lakás; egyéb ingatlan; részingatlan; építési telek; üdülőtelek; zártkert; egyéb:………………………………………………………...……… (pl.: haszonélvezettel terhelt, örökölt ingatlan, vagy annak hányada stb.)

(Megfelelő rész aláhúzandó)


20. Tudomásul veszem, hogy a kölcsönkérelemben közölt adatok valódiságáért felelősséggel tartozom.


…………………….., ………… év ………… hó …… nap


…………………………………………… kérelmező aláírása

Munkahelyi vezető részletes véleménye:

1. Munkavégzés szakmai színvonala:

2. A hosszú távú együttműködés jelentősége:

3. A kérelem teljesítésére vonatkozó konkrét javaslat:

…………………….., ………… év ………… hó …… nap

…………………………………….
szervezeti egység vezetője

2. számú melléklet

MEGÁLLAPODÁS
munkáltatói kölcsönről

amely létrejött

egyfelől az Egészségügyi Minisztérium

Székhelye: 1051 Budapest, Arany János u. 6–8.

Adószáma: 15310329-1-41,

KSH száma: 15310329-7511-311-01,

mint kölcsönadó munkáltató (a továbbiakban: Kölcsönadó),

másfelől kölcsönadó alábbi munkavállalója

Neve:

Születési neve:

Anyja neve:

Születési helye:…………………… ideje:………………..év…………..hó………nap

Személyi azonosító száma:

Személyi igazolvány száma:

Adószáma:

Jelenlegi lakcíme:

mint kölcsönvevő (továbbiakban: Kölcsönvevő) között a következő feltételek szerint:

1. A Kölcsönadó munkáltatói lakáscélú támogatásként kamatmentes kölcsönt ad, a Kölcsönvevő, pedig …...……………… (azaz ……………………..………...) forint összeget (továbbiakban: kölcsönösszeg) a jelen megállapodásban megjelölt célra kölcsönbe vesz.

2. A Kölcsönvevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy

– a kölcsönösszeget Kölcsönadó Lakásépítési Alapjából, az OTP Bank Nyrt. (a továbbiakban: OTP) V. kerületi fiókjánál vezetett Lakásépítési Alap számlájáról, saját erő kiegészítésére nyújtja;

– Kölcsönadó a kölcsön kezelésére az OTP Háttérműveleti Igazgatóságát (1095 Budapest, Könyves Kálmán krt. 5.) bízza meg (továbbiakban: Kezelő);

– Kölcsönadó a kölcsönösszeget Kölcsönvevő és a Kezelő közötti külön szerződés (továbbiakban: kezelői szerződés) részletfeltételei mellett nyújtja.

3. A Kölcsönvevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy jelen megállapodás azon időponttól számított 3 hónap elteltével érvényét és hatályát veszti, hogy a kölcsönösszeget a Kölcsönadó a kezelőnek átutalja, amennyiben a Kölcsönvevő a kezelői szerződést – saját érdekkörében felmerülő okból – ezen időpontig nem köti meg.

4. A Kölcsönvevő elfogadja, hogy a kölcsönösszeg kezelése fejében a kezelő által felszámított kezelési költség, számlamegszüntetési díj a Kölcsönvevőt terheli.

5. A Kölcsönvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsönösszeget kizárólag a következő célra használja fel: lakás építése; lakás vásárlása; bérlakás megvásárlása; lakás cseréje; lakás bővítése; lakás korszerűsítése; lakáskölcsön átvállalása; egyéb: ……………………………… (továbbiakban: a kölcsönösszeg felhasználási célja).

(Megfelelő rész aláhúzandó!)

6. Az ingatlan, amelyre a kölcsönösszeg felhasználásra kerül (továbbiakban: lakóingatlan)

	– címe:
	– helyrajzi száma:
	– kölcsönvevő azon fennálló használatának jogcíme:
	– kölcsönvevő azon fennálló tulajdoni hányada:

7. A kölcsönösszeg felhasználási célja megvalósításának teljes költsége: …………………………

(azaz ………………………………………….…………) forint.

8. A Kölcsönvevő vállalja, hogy a kölcsönösszeget a kezelő által megállapított havi részletekben, a kezelői szerződés megkötését követő hónap ötödik napjával kezdődően, ……………* év alatt fizeti vissza. Kölcsönvevő jogosult a kölcsönösszeget vagy annak egy részét előtörleszteni. A visszafizetés egyéb feltételeit és módját a Kezelő állapítja meg.

(*Kölcsönadó tölti ki!)

9. Kölcsönvevő köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátásától számított 3 hónapon belül hitelt érdemlő módon igazolni a kölcsönösszeg felhasználási céljának megvalósulását.

10. Kölcsönvevő hozzájárul ahhoz, hogy Kölcsönadó ellenőrizze a kölcsönösszeg felhasználási céljának megvalósulását.

11. A Kölcsönvevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a Kölcsönadó a jelen szerződést felmondhatja, amennyiben az alábbi körülmények bármelyike bekövetkezik:

– ha a Kölcsönvevő a kölcsönösszeg felhasználását a rendelkezésére bocsátásától számított 3 hónapon belül – saját érdekkörében felmerülő okból – nem kezdi meg;

– ha a kölcsönösszeg felhasználásának 9. pont szerinti igazolását felszólításra sem teljesíti;

– ha a Kölcsönvevő a kölcsönösszeget nem a jelen szerződésben meghatározott célra használja fel;

– ha a Kölcsönvevő a kölcsönösszeg törlesztése havi fizetési kötelezettségének legalább három egymást követő hónapban nem tesz eleget és az azt követő írásbeli felszólításban megjelölt, 15 napos határidőn belül sem rendezi fizetési elmaradását.

12. A jelen szerződés Kölcsönadó részéről – a szerződésben rögzített okból – történő felmondása esetén a még vissza nem fizetett teljes kölcsönösszeg lejárt tartozássá válik és azt Kölcsönvevő a Ptk. szerinti (igénybevételtől számított) késedelmi kamattal növelten, egy összegben köteles Kölcsönadó részére haladéktalanul visszafizetni.

13. A Kölcsönvevő tudomásul veszi, hogy valamennyi fizetési késedelme esetén a lejárt esedékességű tartozás után a Ptk. által meghatározott késedelmi kamatot tartozik a Kölcsönadó részére megfizetni.

14. A kölcsönösszeg visszafizetésének tárgyi biztosítékai:

14.1. A Kölcsönvevő hozzájárul ahhoz, hogy a Kölcsönadó a kölcsönösszeg visszafizetésének biztosítása érdekében a lakóingatlant jelzálogjoggal terhelje meg. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelzálogjog bejegyzésének igazgatási szolgáltatás díja Kölcsönadót terheli.

14.2. A Kölcsönvevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a lakóingatlan a kölcsönösszeg teljes visszafizetéséig csak a Kölcsönadó előzetes írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el.

15. A kölcsönösszeg visszafizetésének személyi biztosítékai:

15.1. Egyetemleges adóstárs (kölcsönvevő házastársa/élettársa):

neve, lakcíme, személyiigazolvány-száma:

15.2. Készfizető kezesek:

A jelen szerződés aláírásával az alábbi személyek vállalják, hogy amennyiben a Kölcsönvevő a jelen szerződésben vállalt bármely fizetési kötelezettségét nem teljesíti, helyette – készfizető kezesként – maguk fognak Kölcsönadónak teljesíteni:

a) neve, lakcíme, személyiigazolvány-száma:

b) neve, lakcíme, személyiigazolvány-száma:

16. A szerződő felek rögzítik, hogy a Kölcsönadó, mint munkáltató és a Kölcsönvevő, mint munkavállaló között közszolgálati, illetve munkaviszony (továbbiakban: munkaviszony) áll fenn. Jelen szerződést a Szerződő Felek ezen munkaviszonyra tekintettel kötik meg, ezért az alábbiakban állapodnak meg:

a) a Kölcsönvevő elfogadja, hogy munkaviszonyának a kölcsönösszeg teljes visszafizetése előtti megszűnése esetén – ha a munkaviszonya saját kezdeményezésére, fegyelmi úton vagy határozott idejű jogviszonya lejártát követően szűnik meg –, a kölcsönösszeg még fennmaradt részét a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig egy összegben köteles visszafizetni,

b) a Kölcsönvevő a kölcsönösszeget változatlan feltételek mellett fizetheti vissza a továbbiakban is, ha munkaviszonya az alábbi okok miatt szűnik meg:

– a Kölcsönadó jogutód nélküli megszűnése,

– a Kölcsönadó tevékenységének – amelyben a kölcsönvevőt foglalkoztatta – megszűnése,

– nyugellátásra való jogosultság megszerzése,

– a jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése,

– a prémiumévek programban való részvétele,

– átszervezés,

– létszámcsökkentés,

– egészségi állapota alapján bekövetkező alkalmatlanság,

– a Kölcsönadó felügyelete alá tartozó másik intézménnyel létesít munkaviszonyt.

Amennyiben a Kölcsönvevő munkaviszonyának 16. a) pont szerinti megszűnése esetén azt írásban kezdeményezi, a Kölcsönadó – lakáscélú támogatásokról szóló szabályzatában meghatározott feltételek mellett – hozzájárulhat ahhoz, hogy Kölcsönvevő a kölcsönösszeg hátralékos részét a 16. a) pontban meghatározottak helyett

– jelen szerződés és a kezelői szerződés szerinti változatlan feltételekkel vagy

– a 8. pontban meghatározott időn belül, a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerinti kamattal növelten vagy

– házastársa általi átvállalásával

fizesse vissza.

17. A Kölcsönvevő tudomásul veszi, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében a kölcsönösszeg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét meghaladó lakásra, vagy a törvényben megjelölttől eltérő célra történő felhasználása adófizetési kötelezettséget von maga után.

18. A jelen megállapodásban nem érintett kérdésekben az Egészségügyi Minisztérium lakáscélú támogatásokról szóló szabályzata, a Polgári Törvénykönyv szabályai, valamint az OTP és a Kölcsönvevő között kötendő kezelői szerződés rendelkezései az irányadók.

A jelen megállapodásban foglaltakat a szerződő felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá.

Budapest, ………… év ……………………… hó …… nap

……………………………………………… kölcsönvevő		……………………………………………… Egészségügyi Minisztérium kölcsönadó

……………………………………………… ……………………………………………… adóstárs név (nyomtatottan) és aláírás		……………………………………………… Egészségügyi Minisztérium Gazdasági Igazgatóság

kezesek:

1.		2.
……………………………………………… ……………………………………………… név (nyomtatottan) és aláírás ……………………………………………… lakcím		……………………………………………… ……………………………………………… név (nyomtatottan) és aláírás ……………………………………………… lakcím

Előttünk mint tanúk előtt:

1.		2.
……………………………………………… ……………………………………………… név (nyomtatottan) és aláírás ……………………………………………… lakcím		……………………………………………… ……………………………………………… név (nyomtatottan) és aláírás ……………………………………………… lakcím

Az utasítást a 8/2020. (III. 6.) EMMI utasítás 1. pontja hatályon kívül helyezte 2020. március 9. napjával.

A Melléklet 4. § (1) bekezdése a 9/2010. (V. 20.) EüM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

A Melléklet 4. § (2) bekezdése a 9/2010. (V. 20.) EüM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A Melléklet 11. § (11) bekezdése a 9/2010. (V. 20.) EüM utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.

⁵

A Melléklet 12. § (2) bekezdése a 9/2010. (V. 20.) EüM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A Melléklet 18. § (3) bekezdését a 9/2010. (V. 20.) EüM utasítás 4. §-a iktatta be.

⁷

A hatálybalépés időpontja 2010. május 21.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek