BÜ BH 2008/6
BÜ BH 2008/6
2008.01.01.
A közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség nem valósul meg, ha a terhelt a KRESZ szabályainak gondatlan megsértése miatt lesodródik a közútról, majd a járműve az általa előre nem látható váratlan és véletlenszerű egybeeső körülmények következtében vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetbe kerül [Btk. 14. §, 184. § (1) és (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 2005. május 11-én kelt ítéletében a terhelt bűnösségét ittas járművezetés vétségében és közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétségben állapította meg, ezért őt halmazati büntetésül 11 hónap fogházbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 4 év közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Elrendelte a terhelttel szemben 2002. évben hozott jogerős bírói határozattal kiszabott 9 hónapi börtönbüntetés végrehajtását is.
Az ítéleti tényállás szerint a terhelt gépjárművezetői engedéllyel nem rendelkezik. 2004. szeptember 23-án késő este T. felől K. község felé haladt közúton. 1,76 ezrelékes, közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt, amikor saját személygépkocsiját a közvilágítás és útburkolati jel nélküli, mintegy 6 m széles, nedves, töredezett felületű úttesten, kb. 60-70 km/óra sebességgel vezette. Az út egyik szelvényében – ittassága miatt – elhagyta az úttestet, a füves felületre futott, majd az úttesttől mintegy 8 m-re a vasúti sínre sodródott, ahol a jármű hátsó kerekei a sínbe szorulva elakadtak. Ezt észlelve a terhelt a járművet elhagyta és jelentést tett a történtekről a t.-i vasútállomáson, közölve, hogy gépkocsiját a sínekről kimozdítani nem tudja. A vasúti pálya akadálymentesítése mintegy másfél óráig tartott, ennek következtében az arra haladó vonat 103 percet késett.
A másodfokú bíróság a 2005. szeptember 28-án jogerős ítéletében az elsőfokú határozatot megváltoztatta; a terheltet a közlekedés biztonsága elleni gondatlanságból elkövetett vétség vádja alól felmentette, a fogházbüntetés tartamát 6 hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 1 évre, a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés tartamát 2 év 6 hónapra leszállította. A másodfokú határozat jogi indokolása szerint a megállapított tényállás alapján a terhelt bűnössége a közlekedés biztonsága elleni gondatlanságból elkövetett vétségben azért nem állapítható meg, mert nevezettnek kellő körültekintés mellett sem terjedhetett ki a figyelme arra, hogy ittassága folytán gépkocsijával az út melletti 8 méter széles füves területen áthaladva úgy sodródik a vasúti sínekre, hogy ott kerekeivel fennakad, és ezáltal akadályt teremt a vasúti közlekedésben. Az előreláthatóságnak ugyanis ki kell terjednie az ok-folyamat lehetséges alakulására, így arra is, hogy az adott helyzetben fennáll a tényállásszerű eredmény bekövetkezésének lehetősége.
A megyei főügyészség 2006. március 14-én – tehát a törvényes határidőben – az első- és másodfokú határozatok ellen felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, melyet a Legfőbb Ügyészség átiratában kiegészített indokolással fenntartott. Az ügyészség a felülvizsgálati indítványban értelmezte a Btk. 14. § II. fordulatában megjelölt gondatlanság tartalmi elemeit, ennek kapcsán rámutatott arra, hogy a terhelt gondossági kötelességének tartalmát a rá vonatkozó KRESZ előírások rögzítik, ennek megfelelően nevezettől a közlekedési szabályok betartása volt elvárható. Amikor tehát a terhelt ittasan vezetve a személygépkocsijával lesodródott a közútról, gondossági kötelességét szegte meg. A gondatlanság másik tartalmi elemét, a szubjektív előreláthatóságot mindezeken túl akként kell vizsgálni, hogy a terheltet a ténylegesen bekövetkező eredmény lehetőségének fel nem ismerésében terhelte-e felróható mulasztás. A főügyészség álláspontja szerint a vasúti közlekedés akadályozásával kapcsolatos terhelti magatartás ugyancsak a terhelt ittassága miatti közlekedési szabályszegésével állt összefüggésben, ezért őt a bekövetkezett eredményért is büntetőjogi felelősség terheli. A Legfőbb Ügyészség átiratának indokolásában kiemelte, hogy ,,a hanyag gondatlanság körében a külön normaszegés tényéből rendszerint levezethető a tettes szubjektív értelembe vett gondatlansága is. A felelősség kizárására csak kivételesen van lehetőség, pl. ha előre láthatatlan és hirtelen rosszullét, műszaki hiba lép fel, vagy ha az eredmény a szabályszegés hiányában is bekövetkezett volna''. Minthogy pedig ilyen körülmények az adott tényállásból nem tűnnek ki, téves tehát a másodfokú bíróság azon megállapítása, mely szerint a terhelt nem láthatta előre, hogy mulasztása következtében a gépkocsi kisodródhat az útról és akadályt létesíthet a viszonylag közel, párhuzamosan haladó vasúti síneken.
A jogerős ítélet felülvizsgálata során – mindebből következően – a Legfelsőbb Bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy amikor az ittas terhelt járművével a mintegy 8 méter széles füves útpadkára sodródott, látta-e, láthatta-e magatartása azon következményét, hogy az autó kereke a közeli vasúti sínek közé szorulva a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztetni fogja, ám ennek elmaradásában könnyelműen bízott (luxuria), avagy e következményeket azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztotta (negligentia). Csupán a Btk. 14. §-a szerinti gondatlanság valamely formájának megvalósulása teremthet ugyanis büntetőjogilag értékelhető kapcsolatot a terhelti cselekmény és a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet kialakulása, mint eredmény között. Minthogy pedig a Btk. 184. § (1) és (3) bekezdése szerinti közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség önálló, az ittas járművezetés vétségétől elkülönülő bűncselekmény, megvalósulásában természetesen önállóan kell vizsgálni a gondatlanság elemeit.
A körülményekből megítélve a terhelt a jármű kerekének beszorulásával nem számolhatott. Ennek felismeréséhez ugyanis nem volt elégséges az útról a KRESZ szabályainak gondatlan megsértésével történő lesodródás. A terheltnek a következmény előreláthatóságához pontosan ismernie kellett volna a lehajtás helyén adott terepviszonyokat, a vasúti sínek közelségén túlmenően tehát azt is, hogy a ráhaladás helyén kettős sín (váltó) van, s ő a járművével arra olyan szögben haladhat fel, melynek folytán a kerék beszorulása bekövetkezhet. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint ezek a lényegében váratlan és véletlenszerűen egybeeső feltételek nem voltak felismerhetők, a körülmények ilyen együtthatása tehát valójában véletlen következményként váltotta ki a terhelt járművének a közlekedés biztonságát is veszélyeztető elakadását.
A gondatlanságból elkövetett bűncselekmények megítélésénél alaposan és más lehetőséget kizárva kell vizsgálni az elkövető luxuriózus vagy negligens magatartása és a bekövetkező eredmény közti okozati összefüggést, ezen belül pedig – gondatlanság büntetőjogi tartalmának megfelelően – azt, hogy az elkövető a magatartása következményét előre láthatta ugyan, ám annak elmaradásában könnyelműen bízott, avagy az éppen a figyelmének hiánya miatt nem volt előre látható. Nem kétséges ugyanis, hogy a közlekedési szabályokat gondatlanul megszegő elkövető magatartásával okozati összefüggésben előre nem látható, ezért büntetőjogilag fel nem róható következmények is előállhatnak, melyek véletlenszerű bekövetkezésük miatt nem esnek az elkövető büntetőjogi felelőssége körébe.
Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét támadó ügyészi indítvány érveit nem osztotta, a sérelmezett bírói határozatot a Be. 427. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. II. 328/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás