2008. évi LXIII. törvény
2008. évi LXIII. törvény
az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról1
2008.12.18.
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2. §2 Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3. §3 Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
„Council of Europe Convention on Laundering, Search, Seizure and Confiscation of the Proceeds from Crime and on the Financing of Terrorism
Preamble
The member States of the Council of Europe and the other Signatories hereto,
Considering that the aim of the Council of Europe is to achieve a greater unity between its members;
Convinced of the need to pursue a common criminal policy aimed at the protection of society;
Considering that the fight against serious crime, which has become an increasingly international problem, calls for the use of modern and effective methods on an international scale;
Believing that one of these methods consists in depriving criminals of the proceeds from crime and instrumentalities;
Considering that for the attainment of this aim a well functioning system of international co-operation also must be established;
Bearing in mind the Council of Europe Convention on Laundering, Search, Seizure and Confiscation of the Proceeds from Crime (ETS No. 141 – hereinafter referred to as „the 1990 Convention”);
Recalling also Resolution 1373(2001) on threats to international peace and security caused by terrorist acts adopted by the Security Council of the United Nations on 28 September 2001, and particularly its paragraph 3.d;
Recalling the International Convention for the Suppression of the Financing of Terrorism, adopted by the General Assembly of the United Nations on 9 December 1999 and particularly its Articles 2 and 4, which oblige States Parties to establish the financing of terrorism as a criminal offence;
Convinced of the necessity to take immediate steps to ratify and to implement fully the International Convention for the Suppression of the Financing of Terrorism, cited above,
Have agreed as follows:
CHAPTER I
USE OF TERMS
Article 1
Use of terms
For the purposes of this Convention:
a „proceeds” means any economic advantage, derived from or obtained, directly or indirectly, from criminal offences. It may consist of any property as defined in subparagraph b of this article;
b „property” includes property of any description, whether corporeal or incorporeal, movable or immovable, and legal documents or instruments evidencing title to or interest in such property;
c „instrumentalities” means any property used or intended to be used, in any manner, wholly or in part, to commit a criminal offence or criminal offences;
d „confiscation” means a penalty or a measure, ordered by a court following proceedings in relation to a criminal offence or criminal offences resulting in the final deprivation of property;
e „predicate offence” means any criminal offence as a result of which proceeds were generated that may become the subject of an offence as defined in Article 9 of this Convention;
f „financial intelligence unit” (hereinafter referred to as „FIU”) means a central, national agency responsible for receiving (and, as permitted, requesting), analysing and disseminating to the competent authorities, disclosures of financial information
i concerning suspected proceeds and potential financing of terrorism, or
ii required by national legislation or regulation,
in order to combat money laundering and financing of terrorism;
g „freezing” or „seizure” means temporarily prohibiting the transfer, destruction, conversion, disposition or movement of property or temporarily assuming custody or control of property on the basis of an order issued by a court or other competent authority;
h „financing of terrorism” means the acts set out in Article 2 of the International Convention for the Suppression of the Financing of Terrorism, cited above.
CHAPTER II
FINANCING OF TERRORISM
Article 2
Application of the Convention to the financing of terrorism
1 Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to enable it to apply the provisions contained in Chapters III, IV and V of this Convention to the financing of terrorism.
2 In particular, each Party shall ensure that it is able to search, trace, identify, freeze, seize and confiscate property, of a licit or illicit origin, used or allocated to be used by any means, in whole or in part, for the financing of terrorism, or the proceeds of this offence, and to provide co-operation to this end to the widest possible extent.
CHAPTER III
MEASURES TO BE TAKEN AT NATIONAL LEVEL
SECTION 1
GENERAL PROVISIONS
Article 3
Confiscation measures
1 Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to enable it to confiscate instrumentalities and proceeds or property the value of which corresponds to such proceeds and laundered property.
2 Provided that paragraph 1 of this article applies to money laundering and to the categories of offences in the appendix to the Convention, each Party may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that paragraph 1 of this article applies
a only in so far as the offence is punishable by deprivation of liberty or a detention order for a maximum of more than one year. However, each Party may make a declaration on this provision in respect of the confiscation of the proceeds from tax offences for the sole purpose of being able to confiscate such proceeds, both nationally and through international cooperation, under national and international tax-debt recovery legislation; and/or
b only to a list of specified offences.
3 Parties may provide for mandatory confiscation in respect of offences which are subject to the confiscation regime. Parties may in particular include in this provision the offences of money laundering, drug trafficking, trafficking in human beings and any other serious offence.
4 Each Party shall adopt such legislative or other measures as may be necessary to require that, in respect of a serious offence or offences as defined by national law, an offender demonstrates the origin of alleged proceeds or other property liable to confiscation to the extent that such a requirement is consistent with the principles of its domestic law.
Article 4
Investigative and provisional measures
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to enable it to identify, trace, freeze or seize rapidly property which is liable to confiscation pursuant to Article 3, in order in particular to facilitate the enforcement of a later confiscation.
Article 5
Freezing, seizure and confiscation
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to ensure that the measures to freeze, seize and confiscate also encompass:
a the property into which the proceeds have been transformed or converted;
b property acquired from legitimate sources, if proceeds have been intermingled, in whole or in part, with such property, up to the assessed value of the intermingled proceeds;
c income or other benefits derived from proceeds, from property into which proceeds of crime have been transformed or converted or from property with which proceeds of crime have been intermingled, up to the assessed value of the intermingled proceeds, in the same manner and to the same extent as proceeds.
Article 6
Management of frozen or seized property
Each Party shall adopt such legislative or other measures as may be necessary to ensure proper management of frozen or seized property in accordance with Articles 4 and 5 of this Convention.
Article 7
Investigative powers and techniques
1 Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to empower its courts or other competent authorities to order that bank, financial or commercial records be made available or be seized in order to carry out the actions referred to in Articles 3, 4 and 5. A Party shall not decline to act under the provisions of this article on grounds of bank secrecy.
2 Without prejudice to paragraph 1, each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to enable it to:
a determine whether a natural or legal person is a holder or beneficial owner of one or more accounts, of whatever nature, in any bank located in its territory and, if so obtain all of the details of the identified accounts;
b obtain the particulars of specified bank accounts and of banking operations which have been carried out during a specified period through one or more specified accounts, including the particulars of any sending or recipient account;
c monitor, during a specified period, the banking operations that are being carried out through one or more identified accounts; and,
d ensure that banks do not disclose to the bank customer concerned or to other third persons that information has been sought or obtained in accordance with sub-paragraphs a, b, or c, or that an investigation is being carried out.
Parties shall consider extending this provision to accounts held in non-bank financial institutions.
3 Each Party shall consider adopting such legislative and other measures as may be necessary to enable it to use special investigative techniques facilitating the identification and tracing of proceeds and the gathering of evidence related thereto, such as observation, interception of telecommunications, access to computer systems and order to produce specific documents.
Article 8
Legal remedies
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to ensure that interested parties affected by measures under Articles 3, 4 and 5 and such other provisions in this Section as are relevant, shall have effective legal remedies in order to preserve their rights.
Article 9
Laundering offences
1 Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as offences under its domestic law, when committed intentionally:
a the conversion or transfer of property, knowing that such property is proceeds, for the purpose of concealing or disguising the illicit origin of the property or of assisting any person who is involved in the commission of the predicate offence to evade the legal consequences of his actions;
b the concealment or disguise of the true nature, source, location, disposition, movement, rights with respect to, or ownership of, property, knowing that such property is proceeds;
and, subject to its constitutional principles and the basic concepts of its legal system;
c the acquisition, possession or use of property, knowing, at the time of receipt, that such property was proceeds;
d participation in, association or conspiracy to commit, attempts to commit and aiding, abetting, facilitating and counselling the commission of any of the offences established in accordance with this article.
2 For the purposes of implementing or applying paragraph 1 of this article:
a it shall not matter whether the predicate offence was subject to the criminal jurisdiction of the Party;
b it may be provided that the offences set forth in that paragraph do not apply to the persons who committed the predicate offence;
c knowledge, intent or purpose required as an element of an offence set forth in that paragraph may be inferred from objective, factual circumstances.
3 Each Party may adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish as an offence under its domestic law all or some of the acts referred to in paragraph 1 of this article, in either or both of the following cases where the offender
a suspected that the property was proceeds,
b ought to have assumed that the property was proceeds.
4 Provided that paragraph 1 of this article applies to the categories of predicate offences in the appendix to the Convention, each State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that paragraph 1 of this article applies:
a only in so far as the predicate offence is punishable by deprivation of liberty or a detention order for a maximum of more than one year, or for those Parties that have a minimum threshold for offences in their legal system, in so far as the offence is punishable by deprivation of liberty or a detention order for a minimum of more than six months; and/or
b only to a list of specified predicate offences; and/or
c to a category of serious offences in the national law of the Party.
5 Each Party shall ensure that a prior or simultaneous conviction for the predicate offence is not a prerequisite for a conviction for money laundering.
6 Each Party shall ensure that a conviction for money laundering under this Article is possible where it is proved that the property, the object of paragraph 1.a or b of this article, originated from a predicate offence, without it being necessary to establish precisely which offence.
7 Each Party shall ensure that predicate offences for money laundering extend to conduct that occurred in another State, which constitutes an offence in that State, and which would have constituted a predicate offence had it occurred domestically. Each Party may provide that the only prerequisite is that the conduct would have constituted a predicate offence had it occurred domestically.
Article 10
Corporate liability
1 Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to ensure that legal persons can be held liable for the criminal offences of money laundering established in accordance with this Convention, committed for their benefit by any natural person, acting either individually or as part of an organ of the legal person, who has a leading position within the legal person, based on:
a a power of representation of the legal person; or
b an authority to take decisions on behalf of the legal person; or
c an authority to exercise control within the legal person,
as well as for involvement of such a natural person as accessory or instigator in the above-mentioned offences.
2 Apart from the cases already provided for in paragraph 1, each Party shall take the necessary measures to ensure that a legal person can be held liable where the lack of supervision or control by a natural person referred to in paragraph 1 has made possible the commission of the criminal offences mentioned in paragraph 1 for the benefit of that legal person by a natural person under its authority.
3 Liability of a legal person under this Article shall not exclude criminal proceedings against natural persons who are perpetrators, instigators of, or accessories to, the criminal offences mentioned in paragraph 1.
4 Each Party shall ensure that legal persons held liable in accordance with this Article, shall be subject to effective, proportionate and dissuasive criminal or non-criminal sanctions, including monetary sanctions.
Article 11
Previous decisions
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to provide for the possibility of taking into account, when determining the penalty, final decisions against a natural or legal person taken in another Party in relation to offences established in accordance with this Convention.
SECTION 2
FINANCIAL INTELLIGENCE UNIT (FIU) AND PREVENTION
Article 12
Financial intelligence unit (FIU)
1 Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to establish an FIU as defined in this Convention.
2 Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to ensure that its FIU has access, directly or indirectly, on a timely basis to the financial, administrative and law enforcement information that it requires to properly undertake its functions, including the analysis of suspicious transaction reports.
Article 13
Measures to prevent money laundering
1 Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to institute a comprehensive domestic regulatory and supervisory or monitoring regime to prevent money laundering and shall take due account of applicable international standards, including in particular the recommendations adopted by the Financial Action Task Force on Money Laundering (FATF).
2 In that respect, each Party shall adopt, in particular, such legislative and other measures as may be necessary to:
a require legal and natural persons which engage in activities which are particularly likely to be used for money laundering purposes, and as far as these activities are concerned, to:
i identify and verify the identity of their customers and, where applicable, their ultimate beneficial owners, and to conduct ongoing due diligence on the business relationship, while taking into account a risk based approach;
ii report suspicions on money laundering subject to safeguard;
iii take supporting measures, such as record keeping on customer identification and transactions, training of personnel and the establishment of internal policies and procedures, and if appropriate, adapted to their size and nature of business;
b prohibit, as appropriate, the persons referred to in sub-paragraph a from disclosing the fact that a suspicious transaction report or related information has been transmitted or that a money laundering investigation is being or may be carried out;
c ensure that the persons referred to in sub-paragraph a are subject to effective systems for monitoring, and where applicable supervision, with a view to ensure their compliance with the requirements to combat money laundering, where appropriate on a risk sensitive basis.
3 In that respect, each Party shall adopt such legislative or other measures as may be necessary to detect the significant physical cross border transportation of cash and appropriate bearer negotiable instruments.
Article 14
Postponement of domestic suspicious transactions
Each Party shall adopt such legislative and other measures as may be necessary to permit urgent action to be taken by the FIU or, as appropriate, by any other competent authorities or body, when there is a suspicion that a transaction is related to money laundering, to suspend or withhold consent to a transaction going ahead in order to analyse the transaction and confirm the suspicion. Each party may restrict such a measure to cases where a suspicious transaction report has been submitted. The maximum duration of any suspension or withholding of consent to a transaction shall be subject to any relevant provisions in national law.
CHAPTER IV
INTERNATIONAL CO-OPERATION
SECTION 1
PRINCIPLES OF INTERNATIONAL CO-OPERATION
Article 15
General principles and measures for international co-operation
1 The Parties shall mutually co-operate with each other to the widest extent possible for the purposes of investigations and proceedings aiming at the confiscation of instrumentalities and proceeds.
2 Each Party shall adopt such legislative or other measures as may be necessary to enable it to comply, under the conditions provided for in this chapter, with requests:
a for confiscation of specific items of property representing proceeds or instrumentalities, as well as for confiscation of proceeds consisting in a requirement to pay a sum of money corresponding to the value of proceeds;
b for investigative assistance and provisional measures with a view to either form of confiscation referred to under a above.
3 Investigative assistance and provisional measures sought in paragraph 2.b shall be carried out as permitted by and in accordance with the internal law of the requested Party. Where the request concerning one of these measures specifies formalities or procedures which are necessary under the law of the requesting Party, even if unfamiliar to the requested Party, the latter shall comply with such requests to the extent that the action sought is not contrary to the fundamental principles of its law.
4 Each Party shall adopt such legislative or other measures as may be necessary to ensure that the requests coming from other Parties in order to identify, trace, freeze or seize the proceeds and instrumentalities, receive the same priority as those made in the framework of internal procedures.
SECTION 2
INVESTIGATIVE ASSISTANCE
Article 16
Obligation to assist
The Parties shall afford each other, upon request, the widest possible measure of assistance in the identification and tracing of instrumentalities, proceeds and other property liable to confiscation. Such assistance shall include any measure providing and securing evidence as to the existence, location or movement, nature, legal status or value of the aforementioned property.
Article 17
Requests for information on bank accounts
1 Each Party shall, under the conditions set out in this article, take the measures necessary to determine, in answer to a request sent by another Party, whether a natural or legal person that is the subject of a criminal investigation holds or controls one or more accounts, of whatever nature, in any bank located in its territory and, if so, provide the particulars of the identified accounts.
2 The obligation set out in this article shall apply only to the extent that the information is in the possession of the bank keeping the account.
3 In addition to the requirements of Article 37, the requesting party shall, in the request:
a state why it considers that the requested information is likely to be of substantial value for the purpose of the criminal investigation into the offence;
b state on what grounds it presumes that banks in the requested Party hold the account and specify, to the widest extent possible, which banks and/or accounts may be involved; and
c include any additional information available which may facilitate the execution of the request.
4 The requested Party may make the execution of such a request dependant on the same conditions as it applies in respect of requests for search and seizure.
5 Each State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that this article applies only to the categories of offences specified in the list contained in the appendix to this Convention.
6 Parties may extend this provision to accounts held in non-bank financial institutions. Such extension may be made subject to the principle of reciprocity.
Article 18
Requests for information on banking transactions
1 On request by another Party, the requested Party shall provide the particulars of specified bank accounts and of banking operations which have been carried out during a specified period through one or more accounts specified in the request, including the particulars of any sending or recipient account.
2 The obligation set out in this article shall apply only to the extent that the information is in the possession of the bank holding the account.
3 In addition to the requirements of Article 37, the requesting Party shall in its request indicate why it considers the requested information relevant for the purpose of the criminal investigation into the offence.
4 The requested Party may make the execution of such a request dependant on the same conditions as it applies in respect of requests for search and seizure.
5 Parties may extend this provision to accounts held in non-bank financial institutions. Such extension may be made subject to the principle of reciprocity.
Article 19
Requests for the monitoring of banking transactions
1 Each Party shall ensure that, at the request of another Party, it is able to monitor, during a specified period, the banking operations that are being carried out through one or more accounts specified in the request and communicate the results thereof to the requesting Party.
2 In addition to the requirements of Article 37, the requesting Party shall in its request indicate why it considers the requested information relevant for the purpose of the criminal investigation into the offence.
3 The decision to monitor shall be taken in each individual case by the competent authorities of the requested Party, with due regard for the national law of that Party.
4 The practical details regarding the monitoring shall be agreed between the competent authorities of the requesting and requested Parties.
5 Parties may extend this provision to accounts held in non-bank financial institutions.
Article 20
Spontaneous information
Without prejudice to its own investigations or proceedings, a Party may without prior request forward to another Party information on instrumentalities and proceeds, when it considers that the disclosure of such information might assist the receiving Party in initiating or carrying out investigations or proceedings or might lead to a request by that Party under this chapter.
SECTION 3
PROVISIONAL MEASURES
Article 21
Obligation to take provisional measures
1 At the request of another Party which has instituted criminal proceedings or proceedings for the purpose of confiscation, a Party shall take the necessary provisional measures, such as freezing or seizing, to prevent any dealing in, transfer or disposal of property which, at a later stage, may be the subject of a request for confiscation or which might be such as to satisfy the request.
2 A Party which has received a request for confiscation pursuant to Article 23 shall, if so requested, take the measures mentioned in paragraph 1 of this article in respect of any property which is the subject of the request or which might be such as to satisfy the request.
Article 22
Execution of provisional measures
1 After the execution of the provisional measures requested in conformity with paragraph 1 of Article 21, the requesting Party shall provide spontaneously and as soon as possible to the requested Party all information which may question or modify the extent of these measures. The requesting Party shall also provide without delays all complementary information requested by the requested Party and which is necessary for the implementation of and the follow up to the provisional measures.
2 Before lifting any provisional measure taken pursuant to this article, the requested Party shall, wherever possible, give the requesting Party an opportunity to present its reasons in favour of continuing the measure.
SECTION 4
CONFISCATION
Article 23
Obligation to confiscate
1 A Party, which has received a request made by another Party for confiscation concerning instrumen- talities or proceeds, situated in its territory, shall:
a enforce a confiscation order made by a court of a requesting Party in relation to such instrumentalities or proceeds; or
b submit the request to its competent authorities for the purpose of obtaining an order of confiscation and, if such order is granted, enforce it.
2 For the purposes of applying paragraph 1.b of this article, any Party shall whenever necessary have competence to institute confiscation proceedings under its own law.
3 The provisions of paragraph 1 of this article shall also apply to confiscation consisting in a requirement to pay a sum of money corresponding to the value of proceeds, if property on which the confiscation can be enforced is located in the requested Party. In such cases, when enforcing confiscation pursuant to paragraph 1, the requested Party shall, if payment is not obtained, realise the claim on any property available for that purpose.
4 If a request for confiscation concerns a specific item of property, the Parties may agree that the requested Party may enforce the confiscation in the form of a requirement to pay a sum of money corresponding to the value of the property.
5 The Parties shall co-operate to the widest extent possible under their domestic law with those Parties which request the execution of measures equivalent to confiscation leading to the deprivation of property, which are not criminal sanctions, in so far as such measures are ordered by a judicial authority of the requesting Party in relation to a criminal offence, provided that it has been established that the property constitutes proceeds or other property in the meaning of Article 5 of this Convention.
Article 24
Execution of confiscation
1 The procedures for obtaining and enforcing the confiscation under Article 23 shall be governed by the law of the requested Party.
2 The requested Party shall be bound by the findings as to the facts in so far as they are stated in a conviction or judicial decision of the requesting Party or in so far as such conviction or judicial decision is implicitly based on them.
3 Each State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that paragraph 2 of this article applies only subject to its constitutional principles and the basic concepts of its legal system.
4 If the confiscation consists in the requirement to pay a sum of money, the competent authority of the requested Party shall convert the amount thereof into the currency of that Party at the rate of exchange ruling at the time when the decision to enforce the confiscation is taken.
5 In the case of Article 23, paragraph 1.a, the requesting Party alone shall have the right to decide on any application for review of the confiscation order.
Article 25
Confiscated property
1 Property confiscated by a Party pursuant to Articles 23 and 24 of this Convention, shall be disposed of by that Party in accordance with its domestic law and administrative procedures.
2 When acting on the request made by another Party in accordance with Articles 23 and 24 of this Convention, Parties shall, to the extent permitted by domestic law and if so requested, give priority consideration to returning the confiscated property to the requesting Party so that it can give compensation to the victims of the crime or return such property to their legitimate owners.
3 When acting on the request made by another Party in accordance with Articles 23 and 24 of this Convention, a Party may give special consideration to concluding agreements or arrangements on sharing with other Parties, on a regular or case-by-case basis, such property, in accordance with its domestic law or administrative procedures.
Article 26
Right of enforcement and maximum amount of confiscation
1 A request for confiscation made under Articles 23 and 24 does not affect the right of the requesting Party to enforce itself the confiscation order.
2 Nothing in this Convention shall be so interpreted as to permit the total value of the confiscation to exceed the amount of the sum of money specified in the confiscation order. If a Party finds that this might occur, the Parties concerned shall enter into consultations to avoid such an effect.
Article 27
Imprisonment in default
The requested Party shall not impose imprisonment in default or any other measure restricting the liberty of a person as a result of a request under Article 23, if the requesting Party has so specified in the request.
SECTION 5
REFUSAL AND POSTPONEMENT OF CO-OPERATION
Article 28
Grounds for refusal
1 Co-operation under this chapter may be refused if:
a the action sought would be contrary to the fundamental principles of the legal system of the requested Party; or
b the execution of the request is likely to prejudice the sovereignty, security, ordre public or other essential interests of the requested Party; or
c in the opinion of the requested Party, the importance of the case to which the request relates does not justify the taking of the action sought; or
d the offence to which the request relates is a fiscal offence, with the exception of the financing of terrorism;
e the offence to which the request relates is a political offence, with the exception of the financing of terrorism; or
f the requested Party considers that compliance with the action sought would be contrary to the principle of „ne bis in idem”; or
g the offence to which the request relates would not be an offence under the law of the requested Party if committed within its jurisdiction. However, this ground for refusal applies to co-operation under Section 2 only in so far as the assistance sought involves coercive action. Where dual criminality is required for co-operation under this chapter, that requirement shall be deemed to be satisfied regardless of whether both Parties place the offence within the same category of offences or denominate the offence by the same terminology, provided that both Parties criminalise the conduct underlying the offence.
2 Co-operation under Section 2, in so far as the assistance sought involves coercive action, and under Section 3 of this chapter, may also be refused if the measures sought could not be taken under the domestic law of the requested Party for the purposes of investigations or proceedings, had it been a similar domestic case.
3 Where the law of the requested Party so requires, co-operation under Section 2, in so far as the assistance sought involves coercive action, and under Section 3 of this chapter may also be refused if the measures sought or any other measures having similar effects would not be permitted under the law of the requesting Party, or, as regards the competent authorities of the requesting Party, if the request is not authorised by either a judge or another judicial authority, including public prosecutors, any of these authorities acting in relation to criminal offences.
4 Co-operation under Section 4 of this chapter may also be refused if:
a under the law of the requested Party confiscation is not provided for in respect of the type of offence to which the request relates; or
b without prejudice to the obligation pursuant to Article 23, paragraph 3, it would be contrary to the principles of the domestic law of the requested Party concerning the limits of confiscation in respect of the relationship between an offence and:
i an economic advantage that might be qualified as its proceeds; or
ii property that might be qualified as its instrumentalities; or
c under the law of the requested Party confiscation may no longer be imposed or enforced because of the lapse of time; or
d without prejudice to Article 23, paragraph 5, the request does not relate to a previous conviction, or a decision of a judicial nature or a statement in such a decision that an offence or several offences have been committed, on the basis of which the confiscation has been ordered or is sought; or
e confiscation is either not enforceable in the requesting Party, or it is still subject to ordinary means of appeal; or
f the request relates to a confiscation order resulting from a decision rendered in absentia of the person against whom the order was issued and, in the opinion of the requested Party, the proceedings conducted by the requesting Party leading to such decision did not satisfy the minimum rights of defence recognised as due to everyone against whom a criminal charge is made.
5 For the purpose of paragraph 4.f of this article a decision is not considered to have been rendered in absentia if:
a it has been confirmed or pronounced after opposition by the person concerned; or
b it has been rendered on appeal, provided that the appeal was lodged by the person concerned.
6 When considering, for the purposes of paragraph 4.f of this article if the minimum rights of defence have been satisfied, the requested Party shall take into account the fact that the person concerned has deliberately sought to evade justice or the fact that that person, having had the possibility of lodging a legal remedy against the decision made in absentia, elected not to do so. The same will apply when the person concerned, having been duly served with the summons to appear, elected not to do so nor to ask for adjournment.
7 A Party shall not invoke bank secrecy as a ground to refuse any co-operation under this chapter. Where its domestic law so requires, a Party may require that a request for co-operation which would involve the lifting of bank secrecy be authorised by either a judge or another judicial authority, including public prosecutors, any of these authorities acting in relation to criminal offences.
8 Without prejudice to the ground for refusal provided for in paragraph 1.a of this article:
a the fact that the person under investigation or subjected to a confiscation order by the authorities of the requesting Party is a legal person shall not be invoked by the requested Party as an obstacle to affording any co-operation under this chapter;
b the fact that the natural person against whom an order of confiscation of proceeds has been issued has died or the fact that a legal person against whom an order of confiscation of proceeds has been issued has subsequently been dissolved shall not be invoked as an obstacle to render assistance in accordance with Article 23, paragraph 1.a;
c the fact that the person under investigation or subjected to a confiscation order by the authorities of the requesting Party is mentioned in the request both as the author of the underlying criminal offence and of the offence of money laundering, in accordance with Article 9.2.b of this Convention, shall not be invoked by the requested Party as an obstacle to affording any co-operation under this chapter.
Article 29
Postponement
The requested Party may postpone action on a request if such action would prejudice investigations or proceedings by its authorities.
Article 30
Partial or conditional granting of a request
Before refusing or postponing co-operation under this chapter, the requested Party shall, where appropriate after having consulted the requesting Party, consider whether the request may be granted partially or subject to such conditions as it deems necessary.
SECTION 6
NOTIFICATION AND PROTECTION OF THIRD PARTIES' RIGHTS
Article 31
Notification of documents
1 The Parties shall afford each other the widest measure of mutual assistance in the serving of judicial documents to persons affected by provisional measures and confiscation.
2 Nothing in this article is intended to interfere with:
a the possibility of sending judicial documents, by postal channels, directly to persons abroad;
b the possibility for judicial officers, officials or other competent authorities of the Party of origin to effect service of judicial documents directly through the consular authorities of that Party or through judicial officers, officials or other competent authorities of the Party of destination,
unless the Party of destination makes a declaration to the contrary to the Secretary General of the Council of Europe at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.
3 When serving judicial documents to persons abroad affected by provisional measures or confiscation orders issued in the sending Party, this Party shall indicate what legal remedies are available under its law to such persons.
Article 32
Recognition of foreign decisions
1 When dealing with a request for co-operation under Sections 3 and 4, the requested Party shall recognise any judicial decision taken in the requesting Party regarding rights claimed by third parties.
2 Recognition may be refused if:
a third parties did not have adequate opportunity to assert their rights; or
b the decision is incompatible with a decision already taken in the requested Party on the same matter; or
c it is incompatible with the ordre public of the requested Party; or
d the decision was taken contrary to provisions on exclusive jurisdiction provided for by the law of the requested Party.
SECTION 7
PROCEDURAL AND OTHER GENERAL RULES
Article 33
Central authority
1 The Parties shall designate a central authority or, if necessary, authorities, which shall be responsible for sending and answering requests made under this chapter, the execution of such requests or the transmission of them to the authorities competent for their execution.
2 Each Party shall, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, communicate to the Secretary General of the Council of Europe the names and addresses of the authorities designated in pursuance of paragraph 1 of this article.
Article 34
Direct communication
1 The central authorities shall communicate directly with one another.
2 In the event of urgency, requests or communications under this chapter may be sent directly by the judicial authorities, including public prosecutors, of the requesting Party to such authorities of the requested Party. In such cases a copy shall be sent at the same time to the central authority of the requested Party through the central authority of the requesting Party.
3 Any request or communication under paragraphs 1 and 2 of this article may be made through the International Criminal Police Organisation (Interpol).
4 Where a request is made pursuant to paragraph 2 of this article and the authority is not competent to deal with the request, it shall refer the request to the competent national authority and inform directly the requesting Party that it has done so.
5 Requests or communications under Section 2 of this chapter, which do not involve coercive action, may be directly transmitted by the competent authorities of the requesting Party to the competent authorities of the requested Party.
6 Draft requests or communications under this chapter may be sent directly by the judicial authorities of the requesting Party to such authorities of the requested Party prior to a formal request to ensure that it can be dealt with efficiently upon receipt and contains sufficient information and supporting documentation for it to meet the requirements of the legislation of the requested Party.
Article 35
Form of request and languages
1 All requests under this chapter shall be made in writing. They may be transmitted electronically, or by any other means of telecommunication, provided that the requesting Party is prepared, upon request, to produce at any time a written record of such communication and the original. However each Party may, at any time, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, indicate the conditions in which it is ready to accept and execute requests received electronically or by any other means of communication.
2 Subject to the provisions of paragraph 3 of this article, translations of the requests or supporting documents shall not be required.
3 At the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, any State or the European Community may communicate to the Secretary General of the Council of Europe a declaration that it reserves the right to require that requests made to it and documents supporting such requests be accompanied by a translation into its own language or into one of the official languages of the Council of Europe or into such one of these languages as it shall indicate. It may on that occasion declare its readiness to accept translations in any other language as it may specify. The other Parties may apply the reciprocity rule.
Article 36
Legalisation
Documents transmitted in application of this chapter shall be exempt from all legalisation formalities.
Article 37
Content of request
1 Any request for co-operation under this chapter shall specify:
a the authority making the request and the authority carrying out the investigations or proceedings;
b the object of and the reason for the request;
c the matters, including the relevant facts (such as date, place and circumstances of the offence) to which the investigations or proceedings relate, except in the case of a request for notification;
d insofar as the co-operation involves coercive action:
i the text of the statutory provisions or, where this is not possible, a statement of the relevant law applicable; and
ii an indication that the measure sought or any other measures having similar effects could be taken in the territory of the requesting Party under its own law;
e where necessary and in so far as possible:
i details of the person or persons concerned, including name, date and place of birth, nationality and location, and, in the case of a legal person, its seat; and
ii the property in relation to which co-operation is sought, its location, its connection with the person or persons concerned, any connection with the offence, as well as any available information about other persons, interests in the property; and
f any particular procedure the requesting Party wishes to be followed.
2 A request for provisional measures under Section 3 in relation to seizure of property on which a confiscation order consisting in the requirement to pay a sum of money may be realised shall also indicate a maximum amount for which recovery is sought in that property.
3 In addition to the indications mentioned in paragraph 1, any request under Section 4 shall contain:
a in the case of Article 23, paragraph 1.a:
i a certified true copy of the confiscation order made by the court in the requesting Party and a statement of the grounds on the basis of which the order was made, if they are not indicated in the order itself;
ii an attestation by the competent authority of the requesting Party that the confiscation order is enforceable and not subject to ordinary means of appeal;
iii information as to the extent to which the enforcement of the order is requested; and
iv information as to the necessity of taking any provisional measures;
b in the case of Article 23, paragraph 1.b, a statement of the facts relied upon by the requesting Party sufficient to enable the requested Party to seek the order under its domestic law;
c when third parties have had the opportunity to claim rights, documents demonstrating that this has been the case.
Article 38
Defective requests
1 If a request does not comply with the provisions of this chapter or the information supplied is not sufficient to enable the requested Party to deal with the request, that Party may ask the requesting Party to amend the request or to complete it with additional information.
2 The requested Party may set a time-limit for the receipt of such amendments or information.
3 Pending receipt of the requested amendments or information in relation to a request under Section 4 of this chapter, the requested Party may take any of the measures referred to in Sections 2 or 3 of this chapter.
Article 39
Plurality of requests
1 Where the requested Party receives more than one request under Sections 3 or 4 of this chapter in respect of the same person or property, the plurality of requests shall not prevent that Party from dealing with the requests involving the taking of provisional measures.
2 In the case of plurality of requests under Section 4 of this chapter, the requested Party shall consider consulting the requesting Parties.
Article 40
Obligation to give reasons
The requested Party shall give reasons for any decision to refuse, postpone or make conditional any co-operation under this chapter.
Article 41
Information
1 The requested Party shall promptly inform the requesting Party of:
a the action initiated on a request under this chapter;
b the final result of the action carried out on the basis of the request;
c a decision to refuse, postpone or make conditional, in whole or in part, any co-operation under this chapter;
d any circumstances which render impossible the carrying out of the action sought or are likely to delay it significantly; and
e in the event of provisional measures taken pursuant to a request under Sections 2 or 3 of this chapter, such provisions of its domestic law as would automatically lead to the lifting of the provisional measure.
2 The requesting Party shall promptly inform the requested Party of:
a any review, decision or any other fact by reason of which the confiscation order ceases to be wholly or partially enforceable; and
b any development, factual or legal, by reason of which any action under this chapter is no longer justified.
3 Where a Party, on the basis of the same confiscation order, requests confiscation in more than one Party, it shall inform all Parties which are affected by an enforcement of the order about the request.
Article 42
Restriction of use
1 The requested Party may make the execution of a request dependent on the condition that the information or evidence obtained will not, without its prior consent, be used or transmitted by the authorities of the requesting Party for investigations or proceedings other than those specified in the request.
2 Each State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that, without its prior consent, information or evidence provided by it under this chapter may not be used or transmitted by the authorities of the requesting Party in investigations or proceedings other than those specified in the request.
Article 43
Confidentiality
1 The requesting Party may require that the requested Party keep confidential the facts and substance of the request, except to the extent necessary to execute the request. If the requested Party cannot comply with the requirement of confidentiality, it shall promptly inform the requesting Party.
2 The requesting Party shall, if not contrary to basic principles of its national law and if so requested, keep confidential any evidence and information provided by the requested Party, except to the extent that its disclosure is necessary for the investigations or proceedings described in the request.
3 Subject to the provisions of its domestic law, a Party which has received spontaneous information under Article 20 shall comply with any requirement of confidentiality as required by the Party which supplies the information. If the other Party cannot comply with such requirement, it shall promptly inform the transmitting Party.
Article 44
Costs
The ordinary costs of complying with a request shall be borne by the requested Party. Where costs of a substantial or extraordinary nature are necessary to comply with a request, the Parties shall consult in order to agree the conditions on which the request is to be executed and how the costs shall be borne.
Article 45
Damages
1 When legal action on liability for damages resulting from an act or omission in relation to co-operation under this chapter has been initiated by a person, the Parties concerned shall consider consulting each other, where appropriate, to determine how to apportion any sum of damages due.
2 A Party which has become subject of a litigation for damages shall endeavour to inform the other Party of such litigation if that Party might have an interest in the case.
CHAPTER V
CO-OPERATION BETWEEN FIUS
Article 46
Co-operation between FIUs
1 Parties shall ensure that FIUs, as defined in this Convention, shall cooperate for the purpose of combating money laundering, to assemble and analyse, or, if appropriate, investigate within the FIU relevant information on any fact which might be an indication of money laundering in accordance with their national powers.
2 For the purposes of paragraph 1, each Party shall ensure that FIUs exchange, spontaneously or on request and either in accordance with this Convention or in accordance with existing or future memoranda of understanding compatible with this Convention, any accessible information that may be relevant to the processing or analysis of information or, if appropriate, to investigation by the FIU regarding financial transactions related to money laundering and the natural or legal persons involved.
3 Each Party shall ensure that the performance of the functions of the FIUs under this article shall not be affected by their internal status, regardless of whether they are administrative, law enforcement or judicial authorities.
4 Each request made under this article shall be accompanied by a brief statement of the relevant facts known to the requesting FIU. The FIU shall specify in the request how the information sought will be used.
5 When a request is made in accordance with this article, the requested FIU shall provide all relevant information, including accessible financial information and requested law enforcement data, sought in the request, without the need for a formal letter of request under applicable conventions or agreements between the Parties.
6 An FIU may refuse to divulge information which could lead to impairment of a criminal investigation being conducted in the requested Party or, in exceptional circumstances, where divulging the information would be clearly disproportionate to the legitimate interests of a natural or legal person or the Party concerned or would otherwise not be in accordance with fundamental principles of national law of the requested Party. Any such refusal shall be appropriately explained to the FIU requesting the information.
7 Information or documents obtained under this article shall only be used for the purposes laid down in paragraph 1. Information supplied by a counterpart FIU shall not be disseminated to a third party, nor be used by the receiving FIU for purposes other than analysis, without prior consent of the supplying FIU.
8 When transmitting information or documents pursuant to this article, the transmitting FIU may impose restrictions and conditions on the use of information for purposes other than those stipulated in paragraph 7. The receiving FIU shall comply with any such restrictions and conditions.
9 Where a Party wishes to use transmitted information or documents for criminal investigations or prosecutions for the purposes laid down in paragraph 7, the transmitting FIU may not refuse its consent to such use unless it does so on the basis of restrictions under its national law or conditions referred to in paragraph 6. Any refusal to grant consent shall be appropriately explained.
10 FIUs shall undertake all necessary measures, including security measures, to ensure that information submitted under this article is not accessible by any other authorities, agencies or departments.
11 The information submitted shall be protected, in conformity with the Council of Europe Convention of 28 January 1981 for the Protection of Individuals with regard to Automatic Processing of Personal Data (ETS No. 108) and taking account of Recommendation No R(87)15 of 15 September 1987 of the Committee of Ministers of the Council of Europe Regulating the Use of Personal Data in the Police Sector, by at least the same rules of confidentiality and protection of personal data as those that apply under the national legislation applicable to the requesting FIU.
12 The transmitting FIU may make reasonable enquiries as to the use made of information provided and the receiving FIU shall, whenever practicable, provide such feedback.
13 Parties shall indicate the unit which is an FIU within the meaning of this article.
Article 47
International co-operation for postponement of suspicious transactions
1 Each Party shall adopt such legislative or other measures as may be necessary to permit urgent action to be initiated by a FIU, at the request of a foreign FIU, to suspend or withhold consent to a transaction going ahead for such periods and depending on the same conditions as apply in its domestic law in respect of the postponement of transactions.
2 The action referred to in paragraph 1 shall be taken where the requested FIU is satisfied, upon justification by the requesting FIU, that:
a the transaction is related to money laundering; and
b the transaction would have been suspended, or consent to the transaction going ahead would have been withheld, if the transaction had been the subject of a domestic suspicious transaction report.
CHAPTER VI
MONITORING MECHANISM AND SETTLEMENT OF DISPUTES
Article 48
Monitoring mechanism and settlement of disputes
1 The Conference of the Parties (COP) shall be responsible for following the implementation of the Convention. The COP:
a shall monitor the proper implementation of the Convention by the Parties;
b shall, at the request of a Party, express an opinion on any question concerning the interpretation and application of the Convention.
2 The COP shall carry out the functions under paragraph 1.a above by using any available Select Committee of Experts on the Evaluation of Anti-Money Laundering Measures (Moneyval) public summaries (for Moneyval countries) and any available FATF public summaries (for FATF countries), supplemented by periodic self assessment questionnaires, as appropriate. The monitoring procedure will deal with areas covered by this Convention only in respect of those areas which are not covered by other relevant international standards on which mutual evaluations are carried out by the FATF and Moneyval.
3 If the COP concludes that it requires further information in the discharge of its functions, it shall liaise with the Party concerned, taking advantage, if so required by the COP, of the procedure and mechanism of Moneyval. The Party concerned shall then report back to the COP. The COP shall on this basis decide whether or not to carry out a more in-depth assessment of the position of the Party concerned. This may, but need not necessarily, involve, a country visit by an evaluation team.
4 In case of a dispute between Parties as to the interpretation or application of the Convention, they shall seek a settlement of the dispute through negotiation or any other peaceful means of their choice, including submission of the dispute to the COP, to an arbitral tribunal whose decisions shall be binding upon the Parties, or to the International Court of Justice, as agreed upon by the Parties concerned.
5 The COP shall adopt its own rules of procedure.
6 The Secretary General of the Council of Europe shall convene the COP not later than one year following the entry into force of this Convention. Thereafter, regular meetings of the COP shall be held in accordance with the rules of procedure adopted by the COP.
CHAPTER VII
FINAL PROVISIONS
Article 49
Signature and entry into force
1 The Convention shall be open for signature by the member States of the Council of Europe, the European Community and non-member States which have participated in its elaboration. Such States or the European Community may express their consent to be bound by:
a signature without reservation as to ratification, acceptance or approval; or
b signature subject to ratification, acceptance or approval, followed by ratification, acceptance or approval.
2 Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary General of the Council of Europe.
3 This Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date on which 6 signatories, of which at least four are member States of the Council of Europe, have expressed their consent to be bound by the Convention in accordance with the provisions of paragraph 1.
4 In respect of any Signatory which subsequently expresses its consent to be bound by it, the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of the expression of its consent to be bound by the Convention in accordance with the provisions of paragraph 1.
5 No Party to the 1990 Convention may ratify, accept or approve this Convention without considering itself bound by at least the provisions corresponding to the provisions of the 1990 Convention to which it is bound.
6 As from its entry into force, Parties to this Convention, which are at the same time Parties to the 1990 Convention:
a shall apply the provisions of this Convention in their mutual relationships;
b shall continue to apply the provisions of the 1990 Convention in their relations with other Parties to the said Convention, but not to the present Convention.
Article 50
Accession to the Convention
1 After the entry into force of this Convention, the Committee of Ministers of the Council of Europe, after consulting the Parties to the Convention, may invite any State not a member of the Council and not having participated in its elaboration to accede to this Convention, by a decision taken by the majority provided for in Article 20.d. of the Statute of the Council of Europe and by the unanimous vote of the representatives of the Parties entitled to sit on the Committee.
2 In respect of any acceding State, the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of deposit of the instrument of accession with the Secretary General of the Council of Europe.
Article 51
Territorial application
1 Any State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, specify the territory or territories to which the Convention shall apply.
2 Any Party may, at any later date, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, extend the application of the Convention to any other territory specified in the declaration. In respect of such territory the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of such declaration by the Secretary General.
3 Any declaration made under the two preceding paragraphs may, in respect of any territory specified in such declaration, be withdrawn by a notification addressed to the Secretary General. The withdrawal shall become effective on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of such notification by the Secretary General.
Article 52
Relationship to other conventions and agreements
1 This Convention does not affect the rights and undertakings of Parties derived from international multilateral instruments concerning special matters.
2 The Parties to this Convention may conclude bilateral or multilateral agreements with one another on the matters dealt with in this Convention, for the purposes of supplementing or strengthening its provisions or facilitating the application of the principles embodied in it.
3 If two or more Parties have already concluded an agreement or treaty in respect of a subject which is dealt with in this Convention or otherwise have established their relations in respect of that subject, they shall be entitled to apply that agreement or treaty or to regulate these relations accordingly, in lieu of the Convention, if it facilitates international co-operation.
4 Parties which are members of the European Union shall, in their mutual relations, apply Community and European Union rules in so far as there are Community or European Union rules governing the particular subject concerned and applicable to the specific case, without prejudice to the object and purpose of the present Convention and without prejudice to its full application with other Parties.
Article 53
Declarations and reservations
1 Any State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, make one or more of the declaration provided for in Article 3, paragraph 2, Article 9, paragraph 4, Article 17, paragraph 5, Article 24, paragraph 3, Article 31, paragraph 2, Article 35, paragraphs 1 and 3 and Article 42, paragraph 2.
2 Any State or the European Community may also, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by a declaration addressed to the Secretary General, reserve its right not to apply, in part or in whole, the provisions of Article 7, paragraph 2, sub-paragraph c; Article 9, paragraph 6; Article 46, paragraph 5; and Article 47.
3 Any State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, declare the manner in which it intends to apply Articles 17 and 19 of this Convention, particularly taking into account applicable international agreements in the field of international co-operation in criminal matters. It shall notify any changes in this information to the Secretary General of the Council of Europe.
4 Any State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, declare:
a that it will not apply Article 3, paragraph 4 of this Convention; or
b that it will apply Article 3, paragraph 4 of this Convention only partly; or
c the manner in which it intends to apply Article 3, paragraph 4 of this Convention.
It shall notify any changes in this information to the Secretary General of the Council of Europe.
5 No other reservation may be made.
6 Any Party which has made a reservation under this article may wholly or partly withdraw it by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe. The withdrawal shall take effect on the date of receipt of such notification by the Secretary General.
7 A Party which has made a reservation in respect of a provision of the Convention may not claim the application of that provision by any other Party; it may, however, if its reservation is partial or conditional, claim the application of that provision in so far as it has itself accepted it.
Article 54
Amendments
1 Amendments to the Convention may be proposed by any Party, and shall be communicated by the Secretary General of the Council of Europe to the member States of the Council of Europe, to the European Community and to every non-member State which has acceded to or has been invited to accede to this Convention in accordance with the provisions of Article 50.
2 Any amendment proposed by a Party shall be communicated to the European Committee on Crime Problems (CDPC) which shall submit to the Committee of Ministers its opinion on that proposed amendment.
3 The Committee of Ministers shall consider the proposed amendment and the opinion submitted by the CDPC and may adopt the amendment by the majority provided for in Article 20.d of the Statute of the Council of Europe.
4 The text of any amendment adopted by the Committee of Ministers in accordance with paragraph 3 of this article shall be forwarded to the Parties for acceptance.
5 Any amendment adopted in accordance with paragraph 3 of this article shall come into force on the thirtieth day after all Parties have informed the Secretary General of their acceptance thereof.
6 In order to update the categories of offences contained in the appendix, as well as amend Article 13, amendments may be proposed by any Party or by the Committee of Ministers. They shall be communicated by the Secretary General of the Council of Europe to the Parties.
7 After having consulted the Parties which are not members of the Council of Europe and, if necessary the CDPC, the Committee of Ministers may adopt an amendment proposed in accordance with paragraph 6 by the majority provided for in Article 20.d of the Statute of the Council of Europe. The amendment shall enter into force following the expiry of a period of one year after the date on which it has been forwarded to the Parties. During this period, any Party may notify the Secretary General of any objection to the entry into force of the amendment in its respect.
8 If one-third of the Parties notifies the Secretary General of an objection to the entry into force of the amendment, the amendment shall not enter into force.
9 If less than one-third of the Parties notifies an objection, the amendment shall enter into force for those Parties which have not notified an objection.
10 Once an amendment has entered into force in accordance with paragraphs 6 to 9 of this article and a Party has notified an objection to it, this amendment shall come into force in respect of the Party concerned on the first day of the month following the date on which it has notified the Secretary General of the Council of Europe of its acceptance. A Party which has made an objection may withdraw it at any time by notifying it to the Secretary General of the Council of Europe.
11 If an amendment has been adopted by the Committee of Ministers, a State or the European Community may not express their consent to be bound by the Convention, without accepting at the same time the amendment.
Article 55
Denunciation
1 Any Party may, at any time, denounce the Convention by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe.
2 Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of the notification by the Secretary General.
3 The present Convention shall, however, continue to apply to the enforcement under Article 23 of confiscation for which a request has been made in conformity with the provisions of the Convention before the date on which such a denunciation takes effect.
Article 56
Notifications
The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of Europe, the European Community, the non-member States which have participated in the elaboration of the Convention, any State invited to accede to it and any other Party to the Convention of:
a any signature;
b the deposit of any instrument of ratification, acceptance, approval or accession;
c any date of entry into force of the Convention in accordance with Articles 49 and 50;
d any declaration or reservation made under Article 53;
e any other act, notification or communication relating to the Convention.
In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Convention.
Done at Warsaw, this 16th day of May 2005, in English and in French, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each member State of the Council of Europe, to the European Community, to the non-member States which have participated in the elaboration of the Convention and to any State invited to accede to it.
Appendix
a participation in an organised criminal group and racketeering;
b terrorism, including financing of terrorism;
c trafficking in human beings and migrant smuggling;
d sexual exploitation, including sexual exploitation of children;
e illicit trafficking in narcotic drugs and psychotropic substances;
f illicit arms trafficking;
g illicit trafficking in stolen and other goods;
h corruption and bribery;
i fraud;
j counterfeiting currency;
k counterfeiting and piracy of products;
l environmental crime;
m murder, grievous bodily injury;
n kidnapping, illegal restraint and hostage-taking;
o robbery or theft;
p smuggling;
q extortion;
r forgery;
s piracy; and
t insider trading and market manipulation.”
„Az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye
Preambulum
Az Európa Tanács tagállamai és más aláíró Felek,
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja, hogy tagjai között szorosabb egységet valósítson meg,
abban a meggyőződésben, hogy a társadalom védelme érdekében közös büntető politika folytatása szükséges,
figyelembe véve, hogy a növekvő nemzetközi problémává váló súlyos bűncselekmények elleni harc nemzetközi szinten modern és hatásos módszerek alkalmazását igényli,
abban a hitben, hogy ezen módszerek egyike a bűnözők megfosztása a bűnözésből származó jövedelemtől és eszközöktől,
figyelembe véve, hogy e cél elérése érdekében a nemzetközi együttműködés jól működő rendszerének kialakítása is szükséges,
figyelembe véve az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezményét (ETS No. 141. – a továbbiakban: „az 1990. évi Egyezmény”),
szem előtt tartva az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2001. szeptember 28-án elfogadott, a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető terrorista cselekményekről szóló 1373(2001) számú határozatot, és különösen annak 3. d) bekezdését,
szem előtt tartva az ENSZ Közgyűlése által 1999. december 9-én elfogadott, a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezményt, és különösen annak 2. és 4. cikkét, amelyek arra kötelezik az egyezményt aláíró államokat, hogy a terrorizmus finanszírozását bűncselekménynek minősítsék,
abban a meggyőződésben, hogy azonnali lépések szükségesek a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló fent említett nemzetközi egyezmény ratifikálása és teljes végrehajtása céljából,
az alábbiakban állapodtak meg:
I. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Értelmező rendelkezések
Ezen Egyezmény alkalmazása során
a) „jövedelem” a bűncselekményekből közvetlenül vagy közvetve származó vagy szerzett bármilyen vagyoni előny, amely az e cikk b) pontjában megjelölt bármilyen dolog formájában megjelenhet;
b) „dolog” bármilyen dolog lehet, legyen az megfogható vagy megfoghatatlan, ingó vagy ingatlan, illetve olyan jogi irat vagy okmány, amely az ilyen dolgokra vonatkozó jogosultságot, vagy ahhoz fűződő érdeket igazol;
c) „eszközök” azok a dolgok, amelyeket bármely módon, részben vagy egészben bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésére használtak vagy kívántak használni;
d) „elkobzás” az a büntetés vagy intézkedés, amelynek alkalmazását a bíróság bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos eljárást követően rendeli el, és amely a dologtól való végleges megfosztást eredményezi;
e) az „alapbűncselekmény” az a bűncselekmény, amelynek az eredményeként keletkezett jövedelem a jelen Egyezmény 9. cikkében meghatározott bűncselekmény tárgyává válhat;
f) a „pénzügyi információs egység” (a továbbiakban: „PIE”) olyan központi, nemzeti szervezet, amelynek feladata olyan pénzügyi információk fogadása (és ha engedélyezett, kérése), elemzése, valamint az illetékes hatóságok részére történő továbbítása,
(i) amelyek gyanús jövedelemmel és a terrorizmus potenciális finanszírozásával kapcsolatosak, vagy
(ii) amelyeket a nemzeti jogalkotás vagy szabályozás követel meg
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében;
g) a „lefoglalás” a dolog átruházásának, megsemmisítésének, átalakításának, értékesítésének vagy mozgásának ideiglenes tiltása vagy a dolog ideiglenes felügyelete vagy ellenőrzése bíróság vagy más illetékes hatóság által kibocsátott határozat alapján;
h) a „terrorizmus finanszírozása” a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló fent említett nemzetközi egyezmény 2. cikkében meghatározott cselekményeket jelenti.
II. FEJEZET
A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA
2. cikk
Az Egyezmény alkalmazása a terrorizmus finanszírozására
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegye a jelen Egyezmény III., IV. és V. fejezetében foglalt rendelkezéseknek a terrorizmus finanszírozására történő alkalmazását.
2. Minden Szerződő Fél különösen azt biztosítja, hogy képes legyen a jogszerű vagy jogszerűtlen eredetű, részben vagy egészben, bármilyen módon a terrorizmus finanszírozására használt vagy arra szánt dolog, vagy az ebből a bűncselekményből származó jövedelem felkutatására, nyomon követésére, azonosítására, lefoglalására és elkobzására, és ennek érdekében a lehető legnagyobb mértékű együttműködés biztosítására.
III. FEJEZET
NEMZETI SZINTEN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK
1. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3. cikk
Az elkobzásra vonatkozó intézkedések
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy biztosítsa az eszközök és a jövedelem vagy a jövedelemmel azonos értékű dolgok, valamint a pénzmosás eredményeként keletkezett dolgok elkobzásának lehetőségét.
2. Feltéve, hogy a jelen cikk 1. bekezdése a pénzmosással és az Egyezmény mellékletében szereplő bűncselekmény-kategóriákkal kapcsolatos, bármely Szerződő Fél az aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kinyilatkoztathatja, hogy a jelen cikk 1. bekezdése
a) csak akkor alkalmazandó, ha a bűncselekmény legalább egy évnél hosszabb ideig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő. Azonban bármely Szerződő Fél nyilatkozatot tehet e rendelkezés kapcsán az adóbűncselekményekből származó jövedelem elkobzása vonatkozásában azzal a kizárólagos céllal, hogy nemzeti szinten és nemzetközi együttműködés keretében elkobozhassa az ilyen jövedelmeket, a nemzeti és a nemzetközi adótartozás-behajtási jogszabályok alapján; és/vagy
b) csak meghatározott bűncselekmények jegyzékére alkalmazandó.
3. A Szerződő Felek előírhatják a kötelező elkobzást az elkobzási rendszer tárgyát képező bűncselekmények vonatkozásában. A Szerződő Felek különösen a pénzmosás, a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem bűncselekményét és bármilyen más súlyos bűncselekményt foglalhatnak ebbe a rendelkezésbe.
4. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmény vagy bűncselekmények vonatkozásában megkövetelje azt, hogy az elkövető bizonyítsa az elkobzandó feltételezett jövedelem vagy más dolog eredetét, amennyiben ez a követelmény összhangban van nemzeti jogának alapelveivel.
4. cikk
Nyomozati és ideiglenes intézkedések
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehető tegye a 3. cikk alapján elkobzandó dolog gyors azonosítását, nyomon követését, lefoglalását, különösen a későbbi elkobzás végrehajtásának elősegítése céljából.
5. cikk
Lefoglalás és elkobzás
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a lefoglalásra és az elkobzásra irányuló intézkedések magukban foglalják
a) azt a dolgot is, amire a jövedelmet átalakították vagy átváltották;
b) a törvényes forrásokból szerzett dolgot, ha a jövedelmet részben vagy egészben ilyen dologgal keverték össze, a hozzákevert jövedelem becsült értékéig;
c) azt a bevételt vagy más hasznot, amely abból a jövedelemből vagy dologból származott, amire a bűncselekményből származó jövedelmet átalakították vagy átváltották, vagy abból a dologból származott, amellyel a bűncselekményből származó jövedelmet összekeverték, a hozzákevert jövedelem becsült értékéig, a jövedelemmel azonos módon és azonos mértékben.
6. cikk
A lefoglalt dolog kezelése
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegye a jelen Egyezmény 4. és 5. cikkének megfelelően lefoglalt dolog megfelelő kezelését.
7. cikk
Nyomozási hatáskörök és technikák
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegye a bíróság vagy más illetékes hatóság számára banki, pénzügyi vagy kereskedelmi nyilvántartások adatai rendelkezésre bocsátásának vagy lefoglalásának elrendelését a 3., a 4. és az 5. cikkben hivatkozott cselekmények végrehajtása érdekében. Egyik Szerződő Fél sem tagadhatja meg a jelen cikk rendelkezései szerinti intézkedést a banktitokra hivatkozva.
2. Az 1. bekezdés sérelme nélkül minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegye
a) annak meghatározását, hogy egy természetes vagy jogi személy a saját területén található bármelyik bankban lévő, bármilyen jellegű egy vagy több bankszámla tulajdonosa vagy haszonélvezője-e, és ha igen, az azonosított bankszámlák részletes adatainak megszerzését;
b) meghatározott bankszámlák és azon banki műveletek adatainak beszerzését, amelyeket egy meghatározott időszak alatt hajtottak végre egy vagy több meghatározott számlán, beleértve a küldő és a fogadó számlák adatait is;
c) egy meghatározott időszak alatt azon banki műveletek figyelemmel kísérését, amelyeket egy vagy több azonosított számlán hajtottak végre; és
d) annak biztosítását, hogy a bankok ne tájékoztassák az érintett ügyfelet vagy harmadik személyeket arról, hogy információkat kerestek vagy szereztek be az a), b) vagy c) pont alapján, illetve arról, hogy nyomozás van folyamatban.
A Szerződő Felek kiterjeszthetik e rendelkezés alkalmazását a nem bankként működő pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákra is.
3. Minden Szerződő Fél megfontolja olyan szükséges jogalkotási és egyéb intézkedések megtételét, amelyek lehetővé teszik a jövedelem azonosítását, nyomon követését, az arra vonatkozó bizonyítékok gyűjtését megkönnyítő különleges nyomozási technikák használatát, például a megfigyelést, a telekommunikációs üzenetek lehallgatását, a számítógépes rendszerekhez való hozzáférést és meghatározott iratok bemutatására kötelező határozatokat.
8. cikk
Jogorvoslatok
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy hatékony jogorvoslati eszközöket biztosítsanak a 3., a 4. és az 5. cikk, valamint az ebben a részben található egyéb rendelkezésekkel, intézkedésekkel érintett érdekelt személyek számára jogaik védelme érdekében.
9. cikk
A pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy nemzeti joga szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősítse:
a) a dolog átalakítását vagy átruházását, annak ismeretében, hogy e dolog jövedelemnek minősül, azzal a céllal, hogy a dolog jogellenes eredetét eltitkolják vagy leplezzék, vagy az alapbűncselekmény elkövetésében részt vevő személyt segítsék a tettéhez fűződő jogkövetkezmények elkerülésében;
b) a dolog valódi természetének, eredetének, helyének, mozgásának, a dologgal történt rendelkezésnek az azon fennálló jogoknak, vagy tulajdonának eltitkolását vagy leplezését, annak ismeretében, hogy a dolog jövedelemnek minősül;
és alkotmányos alapelveiknek, illetve jogrendszerük alapjaitól függően;
c) a dolog megszerzését, birtoklását és használatát, tudva a dologhoz jutás időpontjában, hogy az jövedelemnek minősül;
d) az e cikk értelmében megállapított bármely bűncselekmény kísérletét, elkövetésében való részvételt, segítségnyújtást, az elkövetésre való társulást, szövetkezést, az elkövetésre való felbujtást, az elkövetés megkönnyítését, illetve az ahhoz való segítségnyújtást.
2. E cikk 1. bekezdésének végrehajtása vagy alkalmazása során:
a) nem bír jelentőséggel az, hogy az alapbűncselekmény a Szerződő Fél büntető joghatósága alá tartozott-e;
b) rendelkezni lehet úgy, hogy a fenti bekezdésben meghatározott bűncselekmények az alapbűncselekmény elkövetőire nem vonatkoznak;
c) a fenti bekezdésben meghatározott bűncselekmények elemeként meghatározott tudomásra, szándékra, vagy célzatra objektív, ténybeli körülményekből lehet következtetni.
3. Bármely Szerződő Fél megteheti a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a jelen cikk 1. bekezdésében hivatkozott cselekmények valamelyikét vagy mindegyikét a nemzeti jogban bűncselekménynek minősítse, a következő esetek bármelyikében vagy mindegyikében, ha az elkövető:
a) gyanította, hogy a dolog jövedelem volt,
b) feltételezhette volna, hogy a dolog jövedelem.
4. Feltéve, hogy a jelen cikk 1. bekezdése az Egyezmény mellékletében szereplő alapbűncselekmény-kategóriákra vonatkozik, bármely Állam vagy az Európai Közösség az aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kijelentheti, hogy a jelen cikk 1. bekezdése
a) csak akkor alkalmazandó, ha az alapbűncselekmény büntetési tételének maximuma legalább egy évnél hosszabb szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy azon Szerződő Felek esetében, amelyek jogrendszerükben a bűncselekményekre vonatkozóan minimális büntetési tétellel rendelkeznek, csak akkor alkalmazandó, ha a bűncselekmény legalább hat hónapnál hosszabb ideig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő; és/vagy
b) csak meghatározott alapbűncselekmények jegyzékére alkalmazandó; és/vagy
c) a Szerződő Fél nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények kategóriájára alkalmazandó.
5. Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy az alapbűncselekménnyel kapcsolatos előzetes vagy egyidejű ítélet nem előfeltétele a pénzmosással kapcsolatos ítéletnek.
6. Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a jelen cikk szerinti pénzmosással kapcsolatos elítélés lehetséges, ha bebizonyosodott, hogy a jelen cikk 1. a) vagy b) pontjának tárgyát képező dolog alapbűncselekményből származott, anélkül, hogy szükség lenne a bűncselekmény pontos meghatározására.
7. Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a pénzmosás alapbűncselekményei egy másik Államban bekövetkezett olyan cselekményre is kiterjedjenek, amely az adott Államban bűncselekménynek minősül, és amely alapbűncselekménynek minősült volna, ha az ugyanabban az országban következett volna be. Bármely Szerződő Fél biztosíthatja, hogy az egyetlen előfeltétel az, hogy a cselekmény alapbűncselekménynek minősült volna, ha az ugyanabban az országban következett volna be.
10. cikk
Jogi személyek felelőssége
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek a jelen Egyezmény alapján meghatározott pénzmosási bűncselekményekért, amelyeket bármely olyan természetes személy követett el a javukra akár egyénileg, akár a jogi személy valamely szervének a részeként, aki a jogi személynél vezető beosztásban volt
a) a jogi személy képviseleti jogosultsága; vagy
b) a jogi személy nevében történő döntéshozatali jogosultság; vagy
c) a jogi személyen belül ellenőrzési jogosultság alapján,
valamint az ilyen természetes személy bűnrészesként vagy felbujtóként történő bevonásáért a fent említett bűncselekményekbe.
2. Az 1. bekezdésben már említett eseteken kívül minden Szerződő Fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogi személy felelősségre vonható legyen, ha az 1. bekezdésben említett természetes személy által történő felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé az 1. bekezdésben említett bűncselekmények elkövetését a jogi személy javára, a felügyelete alá tartozó természetes személy által.
3. A jogi személy jelen cikk szerinti felelőssége nem zárja ki azon természetes személyek elleni büntetőeljárás lefolytatását, akik az 1. bekezdésben említett bűncselekmények elkövetői, felbujtói vagy bűnrészesei.
4. Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy a jelen cikk alapján felelősnek minősített jogi személyekkel szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókat alkalmazzanak, beleértve a pénzügyi szankciókat is.
11. cikk
Korábbi határozatok
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a büntetés meghatározásakor lehetőséget teremtsenek a természetes vagy a jogi személyek ellen egy másik Szerződő Félnél hozott jogerős határozatok figyelembe vételére a jelen Egyezmény alapján megállapított bűncselekményekkel kapcsolatban.
2. RÉSZ
PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS EGYSÉG (PIE) ÉS MEGELŐZÉS
12. cikk
Pénzügyi információs egység (PIE)
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a jelen Egyezményben foglaltak szerint PIE-t hozzon létre.
2. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a PIE közvetlenül vagy közvetve, időszerűen hozzáférhessen a feladatai megfelelő ellátásához – ideértve a gyanús ügyletekről szóló jelentések elemzését is – szükséges pénzügyi, közigazgatási és bűnüldözési információkhoz.
13. cikk
A pénzmosás megelőzésére irányuló intézkedések
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy átfogó belső szabályozó és felügyeleti vagy ellenőrző (monitoring) rendszert vezessen be a pénzmosás megelőzésére, és megfelelő módon figyelembe vegye az alkalmazandó nemzetközi elvárásokat, különösen a pénzmosással foglalkozó Pénzügyi Akciócsoport (FATF) által elfogadott ajánlásokat.
2. Ezzel összefüggésben minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy
a) megkövetelje az olyan jogi és természetes személyektől, amelyek nagy valószínűséggel pénzmosás céljára is felhasználható tevékenységet végeznek – e tevékenységeket illetően – azt, hogy
(i) azonosítsák és ellenőrizzék ügyfeleiket, és ahol alkalmazható, azok tényleges tulajdonosait, és kockázatalapú megközelítés figyelembevételével tanúsítsanak folyamatosan kellő gondosságot az üzleti kapcsolatokban;
(ii) jelentsék a pénzmosással kapcsolatos, elővigyázatosságot igénylő gyanús eseteket;
(iii) tegyenek olyan támogató intézkedéseket, mint az ügyfelek személyazonosságáról és az ügyletekről való nyilvántartás vezetése, dolgozók képzése, belső irányelvek és eljárások kialakítása, és ha alkalmazható, igazítsák ezen intézkedéseket a méretükhöz és az általuk végzett üzleti tevékenység természetéhez;
b) megfelelő módon tiltsák meg, hogy az a) pontban említett személyek nyilvánosságra hozzák a gyanús ügyletekkel kapcsolatos bejelentés megtételének vagy az ahhoz kapcsolódó információ átadásának a tényét, valamint annak a nyilvánosságra hozatalát, hogy pénzmosási ügyben nyomozás folyamatban van vagy folyamatban lehet;
c) biztosítsák az a) pontban említett személyek hatékony ellenőrző- (monitoring), és ahol lehetséges felügyeleti rendszer alá helyezését – lehetőleg kockázatérzékenységi alapon – a pénzmosás elleni küzdelem követelményeinek való megfelelésük biztosítása céljából.
3. Ezzel összefüggésben minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy felderítse a készpénz, illetve a bemutatóra szóló, átruházható értékpapír jelentős mennyiségű, határon keresztüli fizikai formában történő átszállítását.
14. cikk
A hazai gyanús ügyletek elhalasztása
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegye a PIE vagy adott esetben bármilyen más illetékes hatóság részére, hogy pénzmosással összefüggő ügylet gyanújának a felmerülésekor sürgős intézkedést tegyen, annak érdekében, hogy az ügylet elemzése és a gyanú megerősítése céljából egy folyamatban lévő ügyletet felfüggesszenek vagy az ügylethez való hozzájárulást megtagadják. Bármely Szerződő Fél ezt az intézkedést azokra az esetekre korlátozhatja, amelyek vonatkozásában gyanús ügylettel kapcsolatos jelentést nyújtottak be. Az ügylet felfüggesztésének vagy az ügylethez való hozzájárulás megtagadásának maximális időtartamát a nemzeti jog vonatkozó rendelkezései határozzák meg.
IV. FEJEZET
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
1. RÉSZ
A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPELVEI
15. cikk
Általános alapelvek és a nemzetközi együttműködésre irányuló intézkedések
1. A Szerződő Felek a lehető legnagyobb mértékben kölcsönösen együttműködnek az eszközök és jövedelmek elkobzására irányuló nyomozások és eljárások során.
2. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy az e fejezetben meghatározott feltételek szerint teljesíteni tudja az alábbiakra irányuló kérelmeket:
a) jövedelemnek vagy eszköznek minősülő meghatározott vagyontárgy elkobzása, továbbá a jövedelemmel azonos értékű pénzösszeg elkobzása;
b) a fenti a) pontban megjelölt bármelyik fajta elkobzást célzó nyomozásban való segítségnyújtás és az átmeneti intézkedések.
3. A 2. b) pontban említett nyomozásban való segítségnyújtást és az átmeneti intézkedéseket a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga által engedélyezett keretek szerint és azzal összhangban kell megtenni. Ha a fenti intézkedések valamelyikével kapcsolatos megkeresés a megkereső Szerződő Fél jogszabályai alapján szükséges formaságokat vagy eljárásokat határoz meg, a megkeresett Szerződő Fél teljesíti a megkeresést még akkor is, ha azok számára nem ismertek, amennyiben a kért intézkedés nincs ellentétben jogi alapelveivel.
4. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a többi Szerződő Féltől a jövedelmek és az eszközök azonosítása, nyomon követése vagy lefoglalása céljából érkező megkeresések ugyanolyan elsőbbséget kapjanak, mintha azok a belső eljárások keretében érkeztek volna.
2. RÉSZ
NYOMOZÁSBAN VALÓ SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
16. cikk
Segítségnyújtási kötelezettség
A Szerződő Felek kérelemre a lehető legnagyobb mértékben segítik egymást az eszközök, jövedelmek és más, elkobzás alá eső dolgok azonosításában és nyomon követésében. A segítségnyújtás kiterjed a fent említett dolgok létezésére, helyére vagy mozgására, természetére, jogállására vagy értékére vonatkozó bizonyítékok beszerzését és biztosítását célzó valamennyi intézkedésre.
17. cikk
Bankszámlákkal kapcsolatos információkérés
1. Minden Szerződő Fél az ebben a cikkben meghatározott feltételek szerint – egy másik Szerződő Fél által küldött megkeresésre válaszolva – megteszi a szükséges intézkedéseket annak megállapítására, hogy a nyomozás alá vont természetes vagy jogi személy birtokol-e vagy vezet-e egy vagy több, bármilyen természetű számlát a területén található bármelyik bankban, és ha igen, akkor átadja az azonosított számlák adatait.
2. Az ebben a cikkben meghatározott kötelezettség csak olyan mértékben alkalmazandó, amilyen mértékben az információ a számlavezető bank birtokában van.
3. A 37. cikk követelményein kívül a megkereső Szerződő Fél a megkeresésben:
a) meghatározza azokat az okokat, amelyek alapján úgy ítéli, hogy a kért információ komoly jelentőséggel bírhat a cselekménnyel kapcsolatos nyomozás szempontjából;
b) meghatározza azokat az okokat, amelyek alapján feltételezi, hogy a megkeresett Szerződő Fél területén lévő bankok vezetik a számlákat, és a lehető legteljesebb mértékben meghatározza, hogy mely bankok és/vagy bankszámlák lehetnek érintettek; és
c) megad minden elérhető kiegészítő információt, amely elősegítheti a megkeresés teljesítését.
4. A megkeresett Szerződő Fél ugyanolyan feltételektől teheti függővé a megkeresés teljesítését, mint amelyeket a felkutatásra és lefoglalásra irányuló megkeresések esetében alkalmaz.
5. Bármely Állam vagy az Európai Közösség az aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kijelentheti, hogy ezt a cikket csak az Egyezmény mellékletében szereplő jegyzékben felsorolt bűncselekmény-fajták vonatkozásában alkalmazza.
6. A Szerződő Felek kiterjeszthetik e rendelkezés alkalmazását a nem bankként működő pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákra is. A kiterjesztés feltétele lehet a viszonosság elvének alkalmazása.
18. cikk
Banki műveletekkel kapcsolatos információkérés
1. Egy másik Szerződő Fél kérésére a megkeresett Szerződő Fél átadja a meghatározott bankszámlák és azon banki műveletek adatait, amelyeket egy meghatározott időszak alatt hajtottak végre a megkeresésben meghatározott egy vagy több számlán, beleértve a küldő és a fogadó számlák adatait is.
2. Az ebben a cikkben meghatározott kötelezettség csak olyan mértékben alkalmazandó, amennyiben az információ a számlavezető bank birtokában van.
3. A 37. cikk követelményein kívül a megkereső Szerződő Fél a megkeresésben megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján úgy ítéli, hogy a kért információ fontos a cselekménnyel kapcsolatos nyomozás szempontjából.
4. A megkeresett Szerződő Fél ugyanolyan feltételektől teheti függővé a megkeresés teljesítését, mint amelyeket a felkutatásra és lefoglalásra irányuló megkeresések esetében alkalmaz.
5. A Szerződő Felek kiterjeszthetik e rendelkezés alkalmazását a nem bankként működő pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákra is. A kiterjesztés feltétele lehet a viszonosság elvének alkalmazása.
19. cikk
Banki műveletek megfigyelésére irányuló megkeresések
1. Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy egy másik Szerződő Fél kérésére képes legyen a megkeresésben meghatározott egy vagy több számlán végrehajtott banki műveletek meghatározott időtartamú megfigyelésére, és a megfigyelés eredményeinek a megkereső Szerződő Féllel történő közlésére.
2. A 37. cikk követelményein kívül a megkereső Szerződő Fél a megkeresésben megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján úgy ítéli, hogy a kért információ fontos a cselekménnyel kapcsolatos nyomozás szempontjából.
3. A megfigyeléssel kapcsolatos határozatot minden egyes esetben a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatóságai hozzák meg a megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogának tiszteletben tartásával.
4. A megfigyelés gyakorlati feltételeit a megkereső és megkeresett Szerződő Fél illetékes hatóságai egyeztetik egymással.
5. A Szerződő Felek kiterjeszthetik e rendelkezés alkalmazását a nem bankként működő pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákra is.
20. cikk
Önkéntes tájékoztatás
Saját nyomozási vagy eljárási érdekei sérelme nélkül, az egyik Szerződő Fél előzetes kérelem hiányában is adhat tájékoztatást az eszközökről és jövedelmekről a másik Szerződő Félnek, ha megítélése szerint ezen információ feltárása segítheti a címzett Felet nyomozás vagy eljárás megindításában vagy lefolytatásában, vagy ha ez az információ az e fejezet szerinti kérelem előterjesztéséhez vezethet.
3. RÉSZ
IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK
21. cikk
Ideiglenes intézkedés foganatosítására irányuló kötelezettség
1. A büntetőeljárást vagy az elkobzásra irányuló eljárást megindító Szerződő Fél megkeresésére a másik Szerződő Fél megteszi a szükséges ideiglenes intézkedéseket, például lefoglalást, avégett, hogy megakadályozza a dologgal való kereskedést, annak átruházását, vagy az azzal való rendelkezést, ha e dolog utóbb elkobzás iránti kérelem tárgya lehet, vagy ilyen kérelem kielégítésére szolgálhat.
2. Az a Szerződő Fél, amely a 23. cikk szerinti elkobzásra irányuló megkeresést kap, kérelemre megteszi a jelen cikk 1. bekezdésében említett intézkedéseket bármely dolog vonatkozásában, amely a megkeresés tárgyát képezi, vagy a megkeresés teljesítését szolgálhatja.
22. cikk
Ideiglenes intézkedések foganatosítása
1. A 21. cikk 1. bekezdésében kért ideiglenes intézkedések foganatosítása után a megkereső Szerződő Fél önként és mielőbb átadja a megkeresett Szerződő Félnek mindazokat az információkat, amelyek megkérdőjelezhetik vagy módosíthatják az intézkedések terjedelmét. A megkereső Szerződő Fél késedelem nélkül átadja a megkeresett Szerződő Fél által kért összes olyan kiegészítő információt, amely az ideiglenes intézkedések végrehajtásához és nyomon követéséhez szükségesek.
2. Az e cikk szerint foganatosított bármely ideiglenes intézkedés megszüntetése előtt, amennyiben lehetséges, a megkeresett Szerződő Fél lehetőséget ad a megkereső Szerződő Félnek arra, hogy előterjessze az intézkedés fenntartása mellett szóló érveit.
4. RÉSZ
ELKOBZÁS
23. cikk
Elkobzási kötelezettség
1. Az a Szerződő Fél, amely egy másik Szerződő Féltől a területén lévő eszközök vagy jövedelmek elkobzására irányuló megkeresést kapott:
a) végrehajtja az ezen eszközök vagy jövedelmek elkobzását kimondó, a megkereső Szerződő Fél bírósága által hozott határozatot; vagy
b) a megkeresést továbbítja az illetékes hatóságaihoz elkobzást kimondó határozat kibocsátása végett, és ha a határozatot meghozták, azt végrehajtja.
2. A jelen cikk 1. bekezdés b) pontjának alkalmazása végett bármely Szerződő Félnek, amikor szükséges, rendelkeznie kell a lehetőséggel, hogy saját joga alapján elkobzásra irányuló eljárást indítson.
3. Jelen cikk 1. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni arra az elkobzásra is, amely a jövedelemmel azonos értékű pénzösszeg megfizetésének követeléséből áll, ha a dolog, amelyre az elkobzás végrehajtható, a megkeresett Szerződő Fél területén található. Ilyen esetekben, az 1. bekezdés szerinti elkobzás végrehajtása során, ha a fizetésre nem kerül sor, a megkeresett Szerződő Fél a követelést bármely, rendelkezésre álló dologgal elégíti ki.
4. Ha az elkobzás iránti kérelem meghatározott vagyontárgyra irányul, a Szerződő Felek megállapodhatnak abban, hogy a megkeresett Szerződő Fél úgy is végrehajthatja az elkobzást, hogy a dologgal azonos értékű pénzösszeg megfizetésére kötelez.
5. A Szerződő Felek nemzeti joguk alapján a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek azokkal a Szerződő Felekkel, amelyek olyan, az elkobzással egyenértékű és tulajdontól való megfosztással járó intézkedések végrehajtását kérik, amelyek nem tartoznak a büntetőjogi szankciók közé, amennyiben ezeket az intézkedéseket a megkereső Szerződő Fél valamelyik igazságügyi hatósága rendelte el egy bűncselekménnyel kapcsolatban, feltéve, hogy megállapították, hogy a dolog a jelen Egyezmény 5. cikke értelmében jövedelemnek vagy más dolognak minősül.
24. cikk
Az elkobzás foganatosítása
1. A 23. cikk szerinti, az elkobzás elrendelésére és végrehajtására irányuló eljárásban a megkeresett Szerződő Fél joga irányadó.
2. A megkeresett Szerződő Fél kötve van azokhoz a ténymegállapításokhoz, amelyeket a megkereső Szerződő Fél államában hozott határozat vagy bírósági ítélet tartalmaz, vagy amelyeken egyébként a határozat vagy bírósági ítélet alapul.
3. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kinyilváníthatja, hogy a jelen cikk 2. bekezdését csak alkotmányos alapelveikkel és jogrendszerük alapjaival összhangban alkalmazza.
4. Ha az elkobzás pénzösszeg megfizetésére történő kötelezésben valósul meg, a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatósága az összeget saját fizetőeszközére váltja át, az elkobzás végrehajtását elrendelő határozat meghozatala idején érvényes átváltási árfolyam szerint.
5. A 23. cikk 1. bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén kizárólag a megkereső Szerződő Fél jogosult az elkobzást elrendelő végzés felülvizsgálatára irányuló kérelem elbírálására.
25. cikk
Elkobzott dolgok
1. A jelen Egyezmény 23. és 24. cikke alapján valamely Szerződő Fél által elkobzott dologgal ez a Szerződő Fél rendelkezik nemzeti jogszabályai és közigazgatási eljárásainak megfelelően.
2. A Szerződő Felek, amelyek a jelen Egyezmény 23. és 24. cikkével összhangban egy másik Szerződő Fél által előterjesztett megkeresés alapján járnak el – nemzeti joguk által megengedett mértékben és arra irányuló kérelem esetén – elsődleges megfontolás tárgyává teszik az elkobzott dolgoknak a megkereső Szerződő Fél részére történő visszajuttatását azért, hogy az kártérítésben részesíthesse a bűncselekmény áldozatait, vagy a dolgokat visszajuttathassa jogos tulajdonosainak.
3. Az a Szerződő Fél, amely a jelen Egyezmény 23. és 24. cikkével összhangban egy másik Szerződő Fél által előterjesztett megkeresés alapján jár el – nemzeti jogával és közigazgatási eljárásaival összhangban – különleges figyelmet fordíthat a dolgok más Szerződő Felekkel történő megosztásáról szóló megállapodások vagy egyezségek rendszeres vagy esetenkénti megkötésére.
26. cikk
Végrehajtási jog és az elkobzás összegének felső határa
1. A 23. és a 24. cikk szerinti elkobzás iránti megkeresés nem érinti a megkereső Szerződő Fél jogát arra, hogy az elkobzást elrendelő végzést maga hajtsa végre.
2. Az Egyezmény nem értelmezhető úgy, hogy az elkobzás összértéke meghaladhatja az elkobzást elrendelő végzésben meghatározott pénzösszeget. Ha valamelyik Szerződő Fél úgy ítéli meg, hogy ez bekövetkezhet, az érintett Szerződő Felek tárgyalásokat kezdenek ennek elkerülése érdekében.
27. cikk
Elzárás nem teljesítés esetén
A megkeresett Szerződő Fél a 23. cikk szerinti megkeresés eredményeként nem teljesítés esetén nem rendelhet el elzárást vagy más, személyes szabadságot korlátozó intézkedést, ha ezt a megkereső Szerződő Fél kikötötte megkeresésében.
5. RÉSZ
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGTAGADÁSA ÉS ELHALASZTÁSA
28. cikk
Megtagadási okok
1. A jelen fejezet szerinti együttműködés abban az esetben tagadható meg, ha:
a) a kért cselekmény a megkeresett Szerződő Fél jogrendszerének alapelveivel ellentétes lenne; vagy
b) a megkeresés teljesítése sértené a megkeresett Szerződő Fél szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más alapvető érdekét; vagy
c) a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a megkeresésben hivatkozott ügy jelentősége a kért cselekmény teljesítését nem indokolja; vagy
d) a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény pénzügyi bűncselekmény, kivéve, ha a bűncselekmény célja a terrorizmus finanszírozása;
e) a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény politikai bűncselekmény, kivéve, ha a bűncselekmény célja a terrorizmus finanszírozása; vagy
f) a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a kért cselekmény teljesítése a kétszeres eljárás tilalmának elvébe (ne bis in idem) ütközne; vagy
g) a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény, amennyiben a megkeresett Szerződő Fél területén követnék el, ezen Szerződő Fél joga szerint nem lenne bűncselekmény. Ugyanakkor ezen megtagadási okra a 2. rész szerinti együttműködés esetén csak akkor lehet hivatkozni, ha a kért segítség kényszerintézkedésre is vonatkozik. Ha a jelen fejezet szerinti együttműködéshez kettős büntethetőség szükséges, akkor ez a követelmény kielégítettnek tekintendő függetlenül attól, hogy mindkét Szerződő Fél azonos bűncselekmény-kategóriába sorolja-e, vagy ugyanazzal a terminológiával jelöli-e a bűncselekményt, feltéve, hogy a cselekmény mindkét Szerződő Fél joga szerint bűncselekmény.
2. A 2. rész szerinti együttműködés, amennyiben a kért segítség kényszerintézkedésre is vonatkozik, továbbá az e fejezet 3. része szerinti együttműködés akkor is megtagadható, ha a kért intézkedésekre a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga szerint hasonló hazai ügyben nyomozási vagy eljárási célból nem kerülhet sor.
3. Amennyiben a megkeresett Szerződő Fél joga megkívánja, a 2. rész szerinti együttműködés, amennyiben a kért segítség kényszerintézkedésre is vonatkozik, továbbá a jelen fejezet 3. része szerinti együttműködés akkor is megtagadható, ha a kért intézkedések vagy más, hasonló intézkedések nem lennének megengedhetők a megkereső Szerződő Fél joga szerint, vagy – ami a megkereső Szerződő Fél illetékes hatóságait illeti – a megkeresést sem bíró, sem más, büntetőügyekben eljáró egyéb igazságügyi hatóság, beleértve az ügyészt, nem engedélyezte.
4. A jelen fejezet 4. része szerinti együttműködés akkor is megtagadható, ha
a) a megkeresett Szerződő Fél joga szerint a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény vonatkozásában elkobzásra nem kerülhet sor; vagy
b) a 23. cikk 3. bekezdésében megjelölt kötelezettség érintetlenül hagyása mellett, az elkobzás határait illetően ellentétben állna a megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogának alapelveivel, tekintettel a bűncselekmény és
(i) a jövedelmének minősíthető gazdasági előny, vagy
(ii) az eszközének minősíthető dolog
kapcsolatára; vagy
c) a megkeresett Szerződő Fél joga szerint az elkobzás elévülés miatt már nem rendelhető el vagy nem hajtható végre; vagy
d) a 23. cikk 5. bekezdésének érintetlenül hagyása mellett, a megkeresés nem utal egy korábbi határozatra, bírósági ítéletre vagy ilyen határozatban található megállapításra, miszerint egy vagy több bűncselekményt követtek el, amely alapján elkobzást rendeltek el vagy kérnek; vagy
e) az elkobzás a megkereső Szerződő Fél államában nem végrehajtható vagy rendes jogorvoslati eszközökkel még megtámadható; vagy
f) a megkeresés olyan elkobzást elrendelő végzésre utal, amely azon személy távollétében hozott határozat eredménye, aki ellen a végzést kibocsátották, és a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a megkereső Szerződő Fél államában lefolytatott, a határozathozatalt megelőző eljárás során nem biztosították a bűncselekmény elkövetésével megvádolt személyt megillető védelemhez való jog minimumát.
5. A jelen cikk 4. bekezdés f) pontjának alkalmazása során a határozat nem tekinthető az érintett személy távollétében meghozottnak, ha
a) megerősítésére vagy kihirdetésére az érintett személy ellentmondását követően került sor; vagy
b) azt fellebbezési eljárás során hozták meg, feltéve, hogy a fellebbezést az érintett személy nyújtotta be.
6. A jelen cikk 4. bekezdés f) pontjának alkalmazása során, annak megítélésekor, hogy a védelemhez való jog minimumát biztosították-e, a megkeresett Szerződő Fél figyelembe veszi, ha az érintett személy szándékosan kerülte az együttműködést az igazságszolgáltatással, továbbá azt a tényt, hogy a távollétében hozott határozat ellen jogorvoslattal élhetett volna, de nem élt ezzel a lehetőséggel. Ugyanez a helyzet akkor, ha az érintett személyt szabályszerűen megidézték, de nem élt a megjelenés lehetőségével és nem is kért halasztást.
7. Egyik Szerződő Fél sem tagadhatja meg a jelen fejezet szerinti együttműködést banktitokra hivatkozva. Valamely Szerződő Fél nemzeti joga értelmében megkívánhatja, hogy az együttműködésre irányuló megkeresést, ha az banktitok feloldását is maga után vonná, akár bíró, akár más, bűncselekményekkel kapcsolatban eljárni jogosult igazságügyi hatóság, beleértve az ügyészt, engedélyezze.
8. A jelen cikk 1. bekezdésének a) pontjában foglalt megtagadási októl függetlenül:
a) azt a tényt, hogy a megkereső Szerződő Fél hatóságai által nyomozás vagy elkobzást elrendelő végzés hatálya alá vont személy jogi személy, a megkeresett Szerződő Fél nem tekintheti a jelen fejezet szerinti együttműködés akadályának;
b) az a tény, hogy a természetes személy, aki ellen jövedelem elkobzásáról szóló végzést bocsátottak ki, utóbb meghalt, illetve az a tény, hogy a jogi személy, amely ellen jövedelem elkobzásáról szóló végzést bocsátottak ki, utóbb megszűnt, nem tekinthető a 23. cikk 1. bekezdés a) pontja szerinti segítségnyújtás akadályának;
c) azt a tényt, hogy a megkereső Szerződő Fél hatóságai által nyomozás vagy elkobzást elrendelő végzés hatálya alá vont személyt a megkeresésben az alapbűncselekmény és a pénzmosási bűncselekmény elkövetőjeként említik a jelen Egyezmény 9. cikke 2. bekezdésének b) pontja alapján, a megkeresett Szerződő Fél nem tekintheti a jelen fejezet szerinti együttműködés akadályának.
29. cikk
Halasztás
A megkeresett Szerződő Fél a megkeresés teljesítését elhalaszthatja, ha az a hatóságai által folytatott nyomozást vagy eljárást hátrányosan érintené.
30. cikk
A megkeresés részleges vagy feltételes teljesítése
Az e fejezet szerinti együttműködés megtagadása vagy elhalasztása előtt a megkeresett Szerződő Fél, miután – amennyiben az helyénvaló – tárgyalt a megkereső Szerződő Féllel, megfontolja, hogy a megkeresés részlegesen vagy az általa szükségesnek tartott feltételekkel teljesíthető-e.
6. RÉSZ
KÉZBESÍTÉS ÉS HARMADIK SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELME
31. cikk
Okiratok kézbesítése
1. A Szerződő Felek a legnagyobb mértékben kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a bírósági iratoknak az átmeneti intézkedésekkel és elkobzással érintett személyek részére történő kézbesítésben.
2. Jelen cikkben semmi sem akadályozza
a) bírósági okiratok közvetlen, postai úton történő megküldésének lehetőségét külföldön tartózkodó személyek részére,
b) annak lehetőségét, hogy a kibocsátás helye szerinti Szerződő Fél bírósági tisztségviselői, alkalmazottai vagy más illetékes hatóságai közvetlenül e Szerződő Fél konzuli hatóságain keresztül, vagy a rendeltetési hely szerinti Szerződő Fél bírósági tisztségviselői, alkalmazottai vagy más illetékes hatóságai útján kézbesítsék a bírósági okiratokat,
kivéve, ha a rendeltetési hely szerinti Szerződő Fél ezzel ellentétes nyilatkozatot tesz az Európa Tanács főtitkárához intézve aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor.
3. A bírósági okiratoknak a külföldön tartózkodó, a küldő Szerződő Fél államában hozott átmeneti intézkedésekkel vagy elkobzást elrendelő végzésekkel érintett személyek részére történő kézbesítése során e Szerződő Fél megjelöli, hogy joga milyen jogorvoslati lehetőséget biztosít e személyek számára.
32. cikk
A külföldi határozatok elismerése
1. A 3. és 4. rész szerinti együttműködésre irányuló megkeresések teljesítése során a megkeresett Szerződő Fél elismeri a megkereső Szerződő Fél államában harmadik személyek jogairól hozott bírósági határozatokat.
2. Az elismerés megtagadható, ha
a) a harmadik személyeknek nem volt megfelelő lehetőségük jogaik érvényesítésére; vagy
b) a határozat összeegyeztethetetlen a megkeresett Szerződő Fél államában ugyanabban az ügyben már meghozott határozattal; vagy
c) a határozat összeegyeztethetetlen a megkeresett Szerződő Fél közrendjével; vagy
d) a határozat meghozatala a megkeresett Szerződő Fél jogának kizárólagos joghatóságáról szóló rendelkezéseibe ütközik.
7. RÉSZ
ELJÁRÁSI ÉS EGYÉB ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
33. cikk
Központi hatóság
1. A Szerződő Felek megjelölik központi hatóságukat vagy, amennyiben szükséges, hatóságaikat, amelyek feladata az e fejezet szerinti megkeresések megküldése, megválaszolása, e megkeresések teljesítése vagy illetékes hatóságoknak teljesítés végett történő továbbítása.
2. Minden Szerződő Fél aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor közli az Európa Tanács főtitkárával a jelen cikk 1. bekezdése alapján kijelölt hatóságaik megnevezését és címét.
34. cikk
Közvetlen kapcsolattartás
1. A központi hatóságok közvetlenül kapcsolatot tartanak egymással.
2. Sürgős esetben a megkereső Szerződő Fél igazságügyi hatóságai, beleértve az ügyészt, közvetlenül küldhetik meg megkereséseiket vagy tájékoztatásaikat a megkeresett Szerződő Fél hasonló hatóságaihoz. Ilyen esetben ezzel egyidejűleg a megkereső Szerződő Fél központi hatósága másolatot küld a megkeresett Szerződő Fél központi hatóságának.
3. A jelen cikk 1. és 2. bekezdése szerinti megkeresés vagy tájékoztatás küldhető a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezeten (Interpol) keresztül.
4. A jelen cikk 2. bekezdése szerint előterjesztett megkeresés esetén, ha a hatóság nem jogosult a megkeresés alapján intézkedni, azt az illetékes nemzeti hatósághoz továbbítja, és erről a megkereső Szerződő Felet közvetlenül értesíti.
5. Amennyiben a jelen fejezet 2. része szerinti megkeresések vagy közlések nem vonatkoznak kényszerintézkedésre, azokat a megkereső Szerződő Fél illetékes hatóságai közvetlenül továbbíthatják a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz.
6. A jelen fejezet szerinti megkeresések vagy közlések tervezeteit a megkereső Szerződő Fél igazságügyi hatóságai közvetlenül megküldhetik a megkeresett Szerződő Fél igazságügyi hatóságainak a hivatalos megkeresés előtt annak biztosítása érdekében, hogy azok az átvételkor hatékonyan kezelhetők legyenek, és elegendő információt és kiegészítő iratot tartalmazzanak a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga követelményeinek teljesítése céljából.
35. cikk
A megkeresés alakiságai és a nyelvhasználat
1. Az e fejezet szerinti minden megkeresést írásba kell foglalni. A megkeresések elektronikus úton vagy telekommunikációs eszközökkel is továbbíthatók, feltéve, hogy a megkereső Szerződő Fél – kérésre – bármikor készen áll az adott közlés írott változata és az eredeti példány bemutatására. Azonban bármely Szerződő Fél az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban bármikor jelezheti azokat a feltételeket, amelyek alapján kész az elektronikus úton vagy bármilyen más kommunikációs eszközzel kapott megkeresések fogadására és teljesítésére.
2. A jelen cikk 3. bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételén túl, a megkeresések vagy a mellékelt iratok fordítása nem követelhető.
3. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban közölheti, hogy fenntartja a jogot, hogy a hozzá érkező megkeresésekhez, illetve a megkeresések alátámasztására szolgáló iratokhoz saját nyelvére, vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvére vagy ezen nyelvek általuk megjelölt egyikére való fordítást követeljen meg. Ugyanezen alkalommal kinyilváníthatják készségüket arra, hogy az általuk meghatározott bármilyen nyelvre történő fordítást elfogadjanak. A többi Szerződő Fél a viszonosság elvét alkalmazhatja.
36. cikk
Hitelesítés
A jelen fejezet alkalmazása során továbbított okiratok mentesek mindenfajta hitelesítési formaságtól.
37. cikk
A megkeresés tartalma
1. A jelen fejezet szerinti együttműködésre irányuló megkeresésben meg kell jelölni:
a) a megkeresést előterjesztő szervet és a nyomozást vagy eljárást folytató szervet;
b) a megkeresés tárgyát és indokát;
c) az ügyet, amelyre a nyomozás vagy az eljárás vonatkozik, beleértve a lényeges tényeket (mint az elkövetés ideje, helye és körülményei), kivéve a kézbesítésre irányuló megkeresés esetén;
d) amennyiben az együttműködés kényszerintézkedésre is vonatkozik,
(i) a törvényi rendelkezések szövegét, vagy – ahol az nem lehetséges – az alkalmazandó jogról szóló nyilatkozatot, és
(ii) annak megjelölését, hogy a kért intézkedésnek vagy hasonló hatással járó más intézkedésnek a megkereső Szerződő Fél joga szerint, annak területén helye van;
e) ahol szükséges és amennyiben lehetséges:
(i) részleteket az érintett személyről vagy személyekről, beleértve a nevet, születési időt és helyet, állampolgárságot és tartózkodási helyet, továbbá jogi személy esetén székhelyet, és
(ii) a dolgot, amelynek vonatkozásában az együttműködést kérik, annak helyét, az érintett személlyel vagy személyekkel való kapcsolatát, a bűncselekménnyel való bármilyen kapcsolatát, továbbá bármilyen rendelkezésre álló információt arról, hogy más személyeknek milyen érdekük fűződik a dologhoz; és
f) bármilyen különleges eljárást, amelynek követését a megkereső Szerződő Fél kéri.
2. Ha a 3. rész szerinti átmeneti intézkedésre irányuló megkeresés olyan dolog lefoglalására vonatkozik, amelyen a pénzösszeg megfizetésének követeléséből álló elkobzást elrendelő végzés végrehajtható, meg kell jelölni azt a maximális összeget is, ameddig a dologból megtérítést követelnek.
3. Az 1. bekezdésben említetteken túl, a 4. rész szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell:
a) a 23. cikk 1. bekezdés a) pontja esetén:
(i) a megkereső Szerződő Fél bírósága által hozott elkobzást elrendelő határozat hiteles másolatát és a határozat alapjául szolgáló tényekről tett nyilatkozatot, ha ezekre a határozat maga nem tér ki,
(ii) a megkereső Szerződő Fél illetékes hatóságának igazolását arról, hogy az elkobzást elrendelő határozat végrehajtható és ellene rendes jogorvoslatnak nincs helye,
(iii) tájékoztatást arról, hogy milyen mértékben kérik a határozat végrehajtását,
(iv) tájékoztatást arról, hogy szükség van-e átmeneti intézkedések megtételére;
b) a 23. cikk 1. bekezdés b) pontja esetén azon tényekről szóló nyilatkozatot, amelyet a megkereső Szerződő Fél elegendőnek tart ahhoz, hogy a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga alapján a határozatot meghozza;
c) amennyiben harmadik személyeknek lehetőségük nyílt jogaik érvényesítésére, az ezt bizonyító okiratokat.
38. cikk
Hiányos megkeresések
1. Ha a megkeresés nem felel meg a jelen fejezet rendelkezéseinek vagy a rendelkezésre bocsátott adatok nem elegendők ahhoz, hogy a megkeresett Szerződő Fél eljárjon a megkeresés alapján, e Szerződő Fél a megkereső Szerződő Féltől kérheti a megkeresés módosítását vagy további adatokkal való kiegészítését.
2. A megkeresett Szerződő Fél e módosítások vagy adatok megérkezésére határidőt szabhat.
3. Ameddig a jelen fejezet 4. része szerinti megkeresés vonatkozásában kért módosítások vagy adatok nem érkeznek meg, a megkeresett Szerződő Fél a jelen fejezet 2. vagy 3. részében hivatkozott intézkedések bármelyikét megteheti.
39. cikk
Több megkeresés
1. Ha a megkeresett Szerződő Fél a jelen fejezet 3. vagy 4. része alapján ugyanazon személyre vagy dologra vonatkozó több megkeresést kap, a több megkeresés nem akadályozza meg a Szerződő Felet abban, hogy eljárjon a megkeresések alapján és akár ideiglenes intézkedéseket is tegyen.
2. A jelen fejezet 4. része szerinti több megkeresés esetén a megkeresett Szerződő Félnek meg kell fontolnia, hogy tárgyaljon a megkereső Szerződő Felekkel.
40. cikk
Indokolási kötelezettség
A megkeresett Szerződő Fél a jelen fejezet szerinti együttműködést megtagadó, elhalasztó vagy azt feltételekhez kötő határozatát indokolni köteles.
41. cikk
Tájékoztatás
1. A megkeresett Szerződő Fél megfelelően tájékoztatja a megkereső Szerződő Felet:
a) a jelen fejezet szerinti megkeresés alapján elrendelt cselekményekről;
b) a megkeresés alapján végrehajtott cselekmények végeredményéről;
c) a jelen fejezet szerinti együttműködést részben vagy egészben megtagadó, elhalasztó vagy feltételekhez kötő határozatról;
d) azokról a körülményekről, amelyek a kért cselekmény végrehajtását lehetetlenné teszik, vagy jelentősen késleltetik; és
e) ha a jelen fejezet 2. vagy 3. része szerinti megkeresés alapján ideiglenes intézkedésre került sor, azokról a nemzeti jogszabályokról, amelyek az ideiglenes intézkedés automatikus feloldásához vezetnének.
2. A megkereső Szerződő Fél megfelelően tájékoztatja a megkeresett Szerződő Felet:
a) bármilyen felülvizsgálatról, határozatról vagy más tényről, amelynek következtében az elkobzást elrendelő határozat részben vagy egészben elveszíti végrehajthatóságát; és
b) minden olyan – akár ténybeli, akár jogi értelemben vett – változásról, amelynek következtében a jelen fejezet szerinti valamilyen cselekmény már nem indokolt.
3. Ha egy Szerződő Fél ugyanazon elkobzást elrendelő határozat alapján az elkobzást több Szerződő Féltől kéri, a megkeresésről az összes, a határozat végrehajtásával érintett Szerződő Felet értesíti.
42. cikk
A felhasználás korlátozása
1. A megkeresett Szerződő Fél a megkeresés teljesítését attól teheti függővé, hogy a beszerzett információkat vagy bizonyítékokat a megkereső Szerződő Fél hatóságai előzetes beleegyezése nélkül a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl nem fogják felhasználni, vagy továbbítani.
2. Bármely Állam vagy az Európai Közösség az aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kinyilváníthatja, hogy előzetes beleegyezése nélkül a jelen fejezet szerint rendelkezésre bocsátott információkat vagy bizonyítékokat a megkereső Szerződő Fél hatóságai a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl nem használhatják fel, vagy nem továbbíthatják.
43. cikk
Bizalmas kezelés
1. A megkereső Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a megkeresett Szerződő Fél a megkeresés tényeit és tartalmát kezelje bizalmasan, kivéve amennyire az a megkeresés teljesítéséhez szükséges. Ha a megkeresett Szerződő Fél a bizalmas kezelés követelményének nem tud eleget tenni, arról a megkereső Szerződő Felet haladéktalanul tájékoztatja.
2. A megkereső Szerződő Fél, amennyiben az nem ellentétes nemzeti jogának alapelveivel, kérelemre bizalmasan kezeli a megkeresett Szerződő Fél által rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat és információkat, kivéve amennyire ezek feltárása a megkeresésben megjelölt nyomozásban vagy eljárásban szükséges.
3. Az a Szerződő Fél, amely a 20. cikk szerinti önkéntes tájékoztatást kapott, nemzeti joga rendelkezéseinek megfelelően eleget tesz az információt rendelkezésre bocsátó Szerződő Fél bizalmas kezelésre irányuló kérelmének. Ha a másik Szerződő Fél nem tud eleget tenni ezen kérelemnek, arról az információt nyújtó Szerződő Felet megfelelően tájékoztatja.
44. cikk
Költségek
A megkeresés teljesítésének rendes költségeit a megkeresett Szerződő Fél állja. Ha a megkeresés teljesítéséhez jelentős vagy rendkívüli jellegű költségek fedezése szükséges, a Szerződő Felek tárgyalnak annak érdekében, hogy megállapodjanak a megkeresés teljesítésének feltételeiről, illetve a költségek viseléséről.
45. cikk
Kártérítés
1. Ha egy személy a jelen szerződés szerinti együttműködéssel kapcsolatos cselekménnyel vagy mulasztással okozott kárért való felelősségrevonás végett pert indít, az érintett Szerződő Felek, adott esetben, megfontolják, hogy tárgyaljanak egymással arról, hogy hogyan osszák meg a megállapított kártérítés összegét.
2. Az a Szerződő Fél, amelyet kártérítési perbe vontak, törekszik a perről tájékoztatni a másik Szerződő Felet, ha az a Szerződő Fél az ügyben érdekelt lehet.
V. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS EGYSÉGEK (PIE) KÖZÖTT
46. cikk
Együttműködés a pénzügyi információs egységek (PIE) között
1. A Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy a PIE-k a jelen Egyezményben meghatározott módon működjenek együtt a pénzmosás elleni küzdelem érdekében, az olyan tényekkel kapcsolatos információk nemzeti jogkörükkel összhangban történő összegyűjtése és elemzése, vagy – adott esetben – vizsgálata céljából, amelyek pénzmosásra utalhatnak.
2. Az 1. bekezdés alkalmazása során minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy a PIE-k önként vagy kérésre, a jelen Egyezménnyel, vagy a jelen Egyezménnyel összeegyeztethető, meglévő vagy jövőbeni megállapodásokkal összhangban kicseréljék egymás között azokat a hozzáférhető információkat, amelyek alkalmasak lehetnek a pénzmosással összefüggő pénzügyi műveletekkel kapcsolatos, illetve az abban érintett természetes vagy jogi személyekre vonatkozó információknak a PIE által történő feldolgozására, elemzésére, illetve adott esetben nyomozásra.
3. Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy a PIE-k jelen cikk szerinti feladatainak teljesítését ne befolyásolja azok belső státusza, függetlenül attól, hogy a PIE-k közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságok-e.
4. A jelen cikk szerinti megkeresésekhez mellékelni kell a megkereső PIE által ismert tényekről szóló nyilatkozatot. A PIE a megkeresésben határozza meg, hogyan fogja a kért információkat felhasználni.
5. Ha a megkeresésre a jelen cikkel összhangban kerül sor, akkor a megkeresett PIE a megkeresésben kért információkat, ideértve a hozzáférhető pénzügyi információkat, valamint a kért bűnüldözési információkat a Szerződő Felek között egyébként alkalmazandó egyezmények vagy megállapodások szerinti hivatalos megkereső levél elkészítésének igénye nélkül adja át.
6. Bármely PIE megtagadhatja azoknak az információknak a közlését, amelyek a megkeresett Szerződő Félnél folytatott nyomozás eredményét veszélyeztethetik, vagy – kivételes körülmények között – az információk közlése egyértelműen aránytalan lenne a természetes vagy jogi személy, illetve az érintett Szerződő Fél törvényes érdekeivel, vagy egyébként nem lenne összhangban a megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogának alapelveivel. Az információközlés megtagadására megfelelő magyarázatot kell adni az információt kérő PIE részére.
7. A jelen cikk szerint beszerzett információk vagy iratok csak az 1. bekezdésben meghatározott célokra használhatók fel. A pénzügyi információs társegység által átadott információk nem továbbíthatók harmadik személyek részére, illetve – a rendelkezésre bocsátó PIE előzetes hozzájárulása nélkül – a címzett PIE által nem használhatók fel az elemzéstől eltérő célra.
8. Az információk vagy iratok jelen cikk szerinti továbbításakor a továbbító PIE korlátozásokat és feltételeket szabhat meg az információk 7. bekezdésben meghatározottaktól eltérő célra történő felhasználására vonatkozóan. A címzett PIE betartja ezen korlátozásokat és feltételeket.
9. Ha valamelyik Szerződő Fél a 7. bekezdésben meghatározott célra kívánja felhasználni a nyomozáshoz vagy bűnvádi eljáráshoz továbbított információkat vagy iratokat, akkor a továbbító PIE nem tagadhatja meg az ilyen célú felhasználáshoz való hozzájárulását, kivéve, ha a nemzeti joga szerinti korlátozások vagy a 6. bekezdésben említett feltételek alapján tesz így. A hozzájárulás megtagadására megfelelő magyarázatot kell adni.
10. A PIE-k megteszik a szükséges intézkedéseket, beleértve a biztonsági intézkedéseket is, annak biztosítása érdekében, hogy a jelen cikk alapján benyújtott információk más hatóságok, szervezetek vagy osztályok részére ne legyenek hozzáférhetők.
11. A benyújtott információkat az Európa Tanácsnak az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló 1981. január 28-i egyezményével (ETS No. 108) összhangban és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatoknak a rendőri ágazatban való felhasználásáról szóló R(87)15 számú 1987. szeptember 15-i ajánlását figyelembe véve legalább olyan titoktartási és személyes adatvédelmi szabályok szerint kell védeni, mint amelyek a megkereső PIE nemzeti jogalkotása alapján alkalmazandók.
12. A továbbító PIE ésszerű kérdéseket tehet fel a rendelkezésre bocsátott információ felhasználásával kapcsolatban, és a címzett PIE – amikor csak lehetséges – megadja ezen visszajelzéseket.
13. A Szerződő Felek megjelölik azt az egységet, amely a jelen cikk értelmében PIE-nek minősül.
47. cikk
Nemzetközi együttműködés a gyanús ügyletek elhalasztására
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy egy külföldi PIE kérésére a PIE sürgős intézkedést kezdeményezhessen egy folyamatban lévő ügylet felfüggesztésére vagy az ügylethez való hozzájárulás megtagadására olyan időtartamra és azon feltételek függvényében, amelyek az ügyletek elhalasztása vonatkozásában a nemzeti jogukban alkalmazandók.
2. Az 1. bekezdésben említett intézkedést akkor teszik meg, ha a megkereső PIE indoklása alapján a megkeresett PIE meggyőződött arról, hogy
a) az ügylet pénzmosással van kapcsolatban; és
b) az ügyletet felfüggesztették volna vagy a folyamatban lévő ügylethez való hozzájárulást megtagadták volna, ha az ügylet egy gyanús ügyletről szóló jelentés tárgyát képezte volna.
VI. FEJEZET
ELLENŐRZÉSI MECHANIZMUS ÉS A VITÁK RENDEZÉSE
48. cikk
Ellenőrzési mechanizmus és a viták rendezése
1. Az Egyezmény végrehajtásának a figyelemmel kísérése a Felek Konferenciájának (FK) a feladata. Az FK
a) ellenőrzi az Egyezmény Szerződő Felek által történő megfelelő végrehajtását;
b) bármely Szerződő Fél kérésére véleményt alkot az Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos bármilyen kérdésben.
2. Az FK az 1. bekezdés a) pontjában meghatározott feladatokat a pénzmosás elleni intézkedések értékelésével foglalkozó szakértői bizottság (Moneyval) rendelkezésére álló (a Moneyval-országok részére készített) nyilvános összefoglalók, és adott esetben a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) rendelkezésére álló (az FATF-országok részére készített) nyilvános összefoglalók felhasználásával végzi, szükség esetén időszakos önértékelő kérdőívekkel kiegészítve. Az ellenőrzési eljárás a jelen Egyezmény által érintett területekkel csak azon területek vonatkozásában foglalkozik, amelyeket nem érintenek más olyan nemzetközi szabványok, amelyek alapján a kölcsönös értékeléseket a FATF és a Moneyval végzi.
3. Ha az FK arra a következtetésre jut, hogy feladatai ellátásához további információkra van szüksége, akkor érintkezésbe lép az érintett Szerződő Féllel, és szükség esetén igénybe veszi a Moneyval eljárását és mechanizmusát. Az érintett Szerződő Fél ezután visszajelzést ad az FK-nak. Az FK ennek alapján dönt arról, hogy elvégezze-e az érintett Szerződő Fél helyzetének mélyrehatóbb értékelését. Ez – nem szükségszerűen – egy értékelő csoport ország-látogatását is maga után vonhatja.
4. A jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között kialakult vitát tárgyalások útján vagy bármilyen más békés úton kell rendezni, beleértve a vitának az FK elé terjesztését, választottbírósághoz fordulást – amelynek döntését a Szerződő Felek magukra nézve kötelezőnek ismerik el –, illetve a Nemzetközi Bíróság felkérését, az érintett Szerződő Felek választásától függően.
5. Az FK elkészíti saját eljárási szabályzatát.
6. Az Európa Tanács főtitkára a jelen Egyezmény hatálybalépését követően egy éven belül összehívja az FK-t. Ezután az FK rendszeres üléseit az FK által elfogadott eljárási szabályzattal összhangban tartják meg.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. cikk
Aláírás és hatálybalépés
1. A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai, az Európai Közösség és azon nem tagállamok részére, melyek az Egyezmény kidolgozásában részt vettek. Ezen államok vagy az Európai Közösség az Egyezményt magukra nézve kötelezőnek nyilváníthatják:
a) aláírással, megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül; vagy
b) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával tett aláírással, amelyet megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ.
2. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. Ez az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen hat aláíró Szerződő Fél, ebből legalább négy az Európa Tanács tagállama az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban elismerte, hogy az Egyezmény reá nézve kötelező hatállyal bír.
4. Azon aláíró Szerződő Felek vonatkozásában, amelyek később ismerik el az Egyezményt magukra nézve kötelezőnek, az Egyezmény az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban álló, az Egyezmény kötelező jellegét elismerő nyilatkozat megtételétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
5. Az 1990. évi Egyezményben részt vevő egyik Szerződő Fél sem ratifikálhatja, fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá a jelen Egyezményt anélkül, hogy magára nézve ne tekintené kötelezőnek legalább az 1990. évi Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő azon rendelkezéseket, amelyek rá nézve kötelezőek.
6. Hatálybalépésétől kezdődően a jelen Egyezmény szerződő Felei, amelyek egyidejűleg az 1990. évi Egyezmény Szerződő Felei is
a) kölcsönös kapcsolataikban a jelen Egyezmény rendelkezéseit alkalmazzák;
b) továbbra is alkalmazzák az 1990. évi Egyezmény rendelkezéseit annak azon Részes Államai vonatkozásában, amelyek jelen Egyezménynek nem részesei.
50. cikk
Csatlakozás az Egyezményhez
1. Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Egyezmény Szerződő Feleivel való tárgyalás után az Európa Tanács alapszabálya 20. d) cikkében meghatározott többségi döntéssel, és a Szerződő Feleknek a Bizottságban helyet foglalni jogosult képviselői egyhangú szavazatával bármely olyan államot meghívhat az Egyezményhez való csatlakozásra, amely nem tagja az Európa Tanácsnak és nem vett részt az Egyezmény kidolgozásában.
2. A csatlakozó államok tekintetében az Egyezmény a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács főtitkáránál történt letétbe helyezéstől számított három hónapos időtartam lejáratát követő hónap első napján lép hatályba.
51. cikk
Területi alkalmazás
1. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláírásakor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, illetve csatlakozó okirat letétbe helyezésekor meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amelyeken az Egyezményt alkalmazni kell.
2. Bármely későbbi időpontban bármely Szerződő Fél az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban megjelölt bármely területre. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a főtitkár ezen nyilatkozatot átvette.
3. Az előző két bekezdés értelmében tett bármely nyilatkozat az abban megjelölt bármely terület viszonylatában a főtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonható. A visszavonás attól a naptól számított három hónapos időtartam lejáratát követő hónap első napjától hatályos, amelyen a főtitkár ezen értesítést átvette.
52. cikk
Más egyezményekhez és megállapodásokhoz
való viszony
való viszony
1. A jelen Egyezmény nem érinti a Szerződő Feleknek a speciális ügyekre vonatkozó többoldalú nemzetközi okiratokból származó jogait és kötelezettségvállalásait.
2. Az Egyezményben részes Szerződő Felek két- vagy többoldalú megállapodásokat köthetnek egymással az Egyezményben szabályozott kérdések körében annak érdekében, hogy kiegészítsék vagy megerősítsék annak rendelkezéseit, vagy megkönnyítsék az abban foglalt elvek alkalmazását.
3. Ha két vagy több Szerződő Fél már kötött megállapodást vagy szerződést a jelen Egyezményben szabályozott témák valamelyikéről, vagy más módon rendezte kapcsolatait abban a témában, jogukban áll az ilyen megállapodást vagy szerződést alkalmazni, vagy kapcsolataikat ezeknek megfelelően szabályozni az Egyezmény helyett, ha ez a nemzetközi együttműködést megkönnyíti.
4. Azok a Szerződő Felek, amelyek az Európai Unió tagállamai – a jelen Egyezmény tárgyának és céljának, valamint más Szerződő Felekkel való teljes alkalmazásának érintetlenül hagyása mellett – kölcsönös kapcsolataikban a közösségi és az európai uniós szabályokat alkalmazzák, amennyiben léteznek az érintett konkrét tárgyat szabályozó és a konkrét esetre alkalmazható közösségi vagy európai uniós szabályok.
53. cikk
Nyilatkozatok és fenntartások
1. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor élhet a 3. cikk 2. bekezdésében, a 9. cikk 4. bekezdésében, a 17. cikk 5. bekezdésében, a 24. cikk 3. bekezdésében, a 31. cikk 2. bekezdésében, a 35. cikk 1. és 3. bekezdésében és a 42. cikk 2. bekezdésében biztosított nyilatkozattételi lehetőségek egyikével vagy többjével.
2. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor a főtitkárhoz intézett nyilatkozatban fenntarthatja azt a jogát, hogy részben vagy egészben nem alkalmazza a 7. cikk 2. bekezdésének c) pontjában, a 9. cikk 6. bekezdésében, a 46. cikk 5. bekezdésében és a 47. cikkben foglalt rendelkezéseket.
3. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor nyilatkozatban kijelentheti azt a módot, ahogyan a jelen Egyezmény 17. és 19. cikkét alkalmazni kívánja, különös tekintettel figyelembe véve a bűnügyek vonatkozásában a nemzetközi együttműködés területén alkalmazható nemzetközi megállapodásokat. Az ebben a tájékoztatásban bekövetkező változásokról az adott Állam vagy az Európai Közösség tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát.
4. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor kinyilváníthatja, hogy
a) nem alkalmazza a jelen Egyezmény 3. cikkének 4. bekezdését; vagy
b) csak részben alkalmazza a jelen Egyezmény 3. cikkének 4. bekezdését; vagy
c) közli azt a módot, ahogyan a jelen Egyezmény 3. cikkének 4. bekezdését alkalmazni kívánja.
Az ebben a tájékoztatásban bekövetkező változásokról az adott Állam vagy az Európai Közösség tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát.
5. Más fenntartás nem tehető.
6. Bármely Szerződő Fél, amely a jelen cikk alapján fenntartást tett, azt részben vagy egészben visszavonhatja az Európa Tanács főtitkárához intézett közlésben. A visszavonás azon a napon lép hatályba, amelyen a főtitkár ezen közlést átvette.
7. Az a Szerződő Fél, amely a jelen Egyezmény valamely rendelkezése tekintetében fenntartást tett, e rendelkezés alkalmazását nem követelheti a többi Szerződő Féltől; ugyanakkor, ha fenntartása részleges vagy feltételhez kötött, a rendelkezés alkalmazását annyiban követelheti, amennyiben azt maga is elfogadta.
54. cikk
Módosítások
1. Bármely Szerződő Fél javasolhatja a jelen Egyezmény módosítását. A javaslatot az Európa Tanács főtitkára közli az Európa Tanács tagállamaival, az Európai Közösséggel és minden olyan nem tagállammal, amely az 50. cikk rendelkezései értelmében csatlakozott a jelen Egyezményhez vagy a csatlakozásra meghívást kapott.
2. Bármely Szerződő Fél által javasolt módosítást közölni kell a Bűnügyi Kérdések Európai Bizottságával (CDPC), amely a javasolt módosításról kialakított véleményét a Miniszteri Bizottság elé terjeszti.
3. A Miniszteri Bizottság a javasolt módosítást és a CDPC által előterjesztett véleményt megfontolja, és az Európa Tanács alapszabálya 20. d) cikkében meghatározott többségi döntéssel elfogadhatja a módosítást.
4. A jelen cikk 3. bekezdése értelmében a Miniszteri Bizottság által elfogadott módosítás szövegét meg kell küldeni a Szerződő Feleknek elfogadás végett.
5. A jelen cikk 3. bekezdése értelmében elfogadott módosítás az azt követő harmincadik napon lép hatályba, hogy az összes Szerződő Fél értesítette a főtitkárt a módosítás elfogadásáról.
6. A mellékletben szereplő bűncselekmény-fajták aktualizálása, valamint a 13. cikk módosítása céljából a Szerződő Felek és a Miniszteri Bizottság egyaránt javasolhat módosításokat. A módosításokról az Európa Tanács főtitkára tájékoztatja a Szerződő Feleket.
7. Miután tanácskozott azokkal a Szerződő Felekkel, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak, illetve szükség esetén a CDPC-vel, a Miniszteri Bizottság az Európa Tanács alapszabálya 20. d) cikkében meghatározott többségi döntéssel elfogadhatja a 6. cikkel összhangban javasolt módosításokat. A módosítás a Szerződő Felek részére történő továbbítás napjától számított egy éves időszak leteltét követően lép hatályba. Ez alatt az idő alatt bármely Szerződő Fél értesítheti a főtitkárt, hogy a saját szempontjából kifogásolja a módosítás hatálybalépését.
8. Ha a Szerződő Felek egyharmada értesíti a főtitkárt arról, hogy kifogásolja a módosítás hatálybalépését, akkor a módosítás nem lép hatályba.
9. Ha kevesebb, mint a Szerződő Felek egyharmada közli kifogását, akkor a módosítás azon Szerződő Felek esetében lép hatályba, amelyek nem emeltek kifogást a módosítás ellen.
10. Miután egy módosítás a jelen cikk 6–9. bekezdésével összhangban hatályba lépett, és egy Szerződő Fél közölte a módosítással szembeni kifogását, ez a módosítás az érintett Szerződő Fél vonatkozásában annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely azt az időpontot követi, amikor értesítette az Európa Tanács főtitkárát a módosítás elfogadásáról. A kifogást emelt Szerződő Felek az Európa Tanács főtitkárának értesítésével bármikor visszavonhatják ellenvetésüket.
11. Ha a Miniszteri Bizottság elfogadott egy módosítást, akkor az Államok vagy az Európai Közösség a módosítás egyidejű elfogadása nélkül nem ismerhetik el magukra nézve kötelezőnek az Egyezményt.
55. cikk
Felmondás
1. Bármely Szerződő Fél bármikor felmondhatja ezt az Egyezményt az Európa Tanács főtitkárához intézett értesítéssel.
2. A felmondás attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a főtitkár az értesítést átvette.
3. A jelen Egyezmény azonban továbbra is alkalmazandó a 23. cikk szerinti elkobzás végrehajtására, ha az erre irányuló kérelmet az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban még a felmondás hatálybalépésének napját megelőzően terjesztették elő.
56. cikk
Értesítések
Az Európa Tanács főtitkára az Európa Tanács tagállamait, az Európai Közösséget, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem-tagállamokat, a csatlakozásra meghívást kapott Államokat és az Egyezményben résztvevő minden más Felet értesíti
a) valamennyi aláírásról;
b) valamennyi megerősítő, elfogadó, jóváhagyó és csatlakozó okirat letétbe helyezéséről;
c) az Egyezmény valamennyi hatálybalépési időpontjáról a 49. és az 50. cikk szerint;
d) az 53. cikk alapján tett valamennyi nyilatkozatról vagy fenntartásról;
e) az Egyezményt érintő bármilyen más cselekményről, értesítésről vagy közlésről.
A fentiek hiteléül az alulírott, erre kellőképpen felhatalmazottak jelen Egyezményt aláírták.
Készült Varsóban, 2005. május 16-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában kell letétbe helyezni. Az Európa Tanács főtitkára az Egyezmény hiteles másolatát megküldi az Európa Tanács valamennyi tagállamának, az Európai Közösségnek, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem-tagállamoknak és az Egyezményhez történő csatlakozásra meghívott valamennyi Államnak.
Melléklet
a) Szervezett bűnöző csoportban való részvétel és zsarolás;
b) terrorizmus, ideértve a terrorizmus finanszírozását is;
c) emberkereskedelem és embercsempészet;
d) szexuális kizsákmányolás, ideértve a gyermekek szexuális kizsákmányolását is;
e) kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
f) tiltott fegyverkereskedelem;
g) lopott és más áruk tiltott kereskedelme;
h) korrupció és vesztegetés;
i) csalás;
j) pénzhamisítás;
k) termékek hamisítása és kalózkereskedelme;
l) környezetvédelmi bűncselekmény;
m) emberölés, súlyos testi sértés;
n) emberrablás, tiltott fogvatartás és túszejtés;
o) rablás és lopás;
p) csempészet;
q) kényszerítés;
r) okirat-hamisítás;
s) szerzői jogi kalózkodás; és
t) bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás.”
4. § Az Egyezményhez tett fenntartások magyar nyelvű szövege és annak hivatalos angol nyelvű fordítása a következő:
a) Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság az Egyezményhez a következő fenntartásokat tegye:
1. A 3. Cikkhez
A Magyar Köztársaság fenntartja a jogot, hogy a 3. Cikk (2) bekezdését kizárólag a magyar Büntető Törvénykönyvben foglalt esetekben alkalmazza.
1. To Article 3
The Republic of Hungary reserves the right, that Article 3, paragraph 2, of the Convention will apply only to offences specified in the Criminal Code of Hungary.
2. A 9. Cikkhez
A 9. Cikk 4. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság fenntartja a jogot, hogy e cikk 1. bekezdést kizárólag szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények tekintetében alkalmazza.
A Magyar Köztársaság fenntartja a jogot, hogy a 9. Cikk 6. bekezdésében foglalt rendelkezést ne alkalmazza.
2. To Article 9
In accordance with Article 9, paragraph 4, of the Convention, the Republic of Hungary reserves the right, that Article 9, paragraph 4, shall apply only in so far as the offence is punishable by deprivation of liberty.
The Republic of Hungary reserves the right not to apply the provisions of Article 9, paragraph 6, of the Convention.
3. A 24. Cikkhez
A 24. Cikk 3. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság kijelenti, hogy e cikk 2. bekezdését csak alkotmányos alapelveivel és jogrendszerének alapjaival összhangban alkalmazza.
3. To Article 24
In accordance with Article 24, paragraph 3, of the Convention, the Republic of Hungary declares that the provisions of Article 24, paragraph 2 shall apply only subject to the constitutional principles and the basic concepts of the Hungarian legal system.
4. A 31. Cikkhez
A 31. Cikk 2. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a bírósági okiratokat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumon, mint központi hatóságán keresztül kell kézbesíteni.
4. To Article 31
In accordance with Article 31, paragraph 2, of the Convention, the Republic of Hungary declares, that judicial documents must be delivered through the Ministry of Justice and Law Enforcement as Central Authority.
5. A 35. Cikkhez
A 35. Cikk 3. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság fenntartja a jogot arra, hogy a megkereséseket és az azok alátámasztására szolgáló iratokat magyar nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén, illetve ezen nyelvek valamelyikén készült fordítással követelje meg. Azon tagállamok vonatkozásában, amelyek nem kizárólag a saját hivatalos nyelvükön, vagy hivatalos nyelveik egyikén készült, illetve ilyen fordítással ellátott megkereséseket fogadnak el, a Magyar Köztársaság elfogadja a megkereséseket angol, francia, valamint német nyelven, illetve e nyelvek valamelyikén készült fordítással is.
5. To Article 35
In accordance with Article 35, paragraph 3, of the Convention, the Republic of Hungary reserves the right, that the requests and the documents supporting such requests shall be in Hungarian or in one of the official languages of the Council of Europe or they shall be accompanied by a translation into one of these languages. Concerning those Member States, which accept requests not solely in their own official languages or requests accompanied by a translation into one of these languages, the Republic of Hungary accepts the request in English, in French or in German or with a translation into one of these languages.
6. A 42. Cikkhez
A 42. Cikk 2. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a IV. fejezet rendelkezései szerint rendelkezésre bocsátott információkat vagy bizonyítékokat a megkereső Szerződő Fél hatóságai – az információt, bizonyítékot szolgáltató hatóság előzetes beleegyezése nélkül – a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl más célra nem használhatják fel, illetve nem továbbíthatják.
6. To Article 42
In accordance with Article 42, paragraph 2, of the Convention, the Republic of Hungary declares that the information and evidence provided under the provisions of Chapter IV of the Convention, may not be used or transmitted for any purpose other than investigations or proceedings in the request by the authorities of the requesting Party without the prior consent of the authority which provided the information or evidence.
b) Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság a szerződéshez a következő nyilatkozatokat tegye:
1. A 33. Cikkhez
A 33. Cikk 2. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát, hogy központi hatóságként a Magyar Köztársaság Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumát (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 4.), valamint a Legfőbb Ügyészséget (1055 Budapest, Markó utca 16.) jelöli ki.
1. To Article 33
In accordance with Article 33, paragraph 2, of the Convention, the Republic of Hungary informs the Secretary General of the Council of Europe, that the Central Authorities designated are:
Ministry of Justice and Law Enforcement (4 Kossuth Lajos Sqr., Budapest 1055, Hungary, 1363 Budapest, P.O. Box 54)
Prosecutor General's Office of the Republic of Hungary (16 Markó Str. Budapest 1055, Hungary, 1372 Budapest, P.O. Box 438)
2. A 46. Cikkhez
A 46. Cikk 13. bekezdése alapján a Magyar Köztársaság a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságát jelöli ki a hazai pénzügyi információs egységnek.
2. To Article 46
In accordance with Article 46, paragraph 13, the Republic of Hungary designates the Hungarian Customs and Finance Guard Central Criminal Investigation Bureau as domestic financial intelligence unit.
5. §4 Az Országgyűlés a 4. §-ban meghatározott fenntartásokat és nyilatkozatokat e törvénnyel kihirdeti.
6. §5
7. § (1) Ez a törvény – a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2–3. §-a és 5. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően, a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.7
(4) E törvény 6. §-a 2008. december 16-án lép hatályba.
(5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik.
(6)8
1
A törvényt az Országgyűlés a 2008. október 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2008. november 7.
2
A 2. § a 7. § (2) bekezdése alapján az Egyezmény 49. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. A 31/2010. (VII. 14.) KüM határozat alapján a hatálybalépés időpontja 2009. augusztus 1.
3
A 3. § a 7. § (2) bekezdése alapján az Egyezmény 49. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. A 31/2010. (VII. 14.) KüM határozat alapján a hatálybalépés időpontja 2009. augusztus 1.
4
Az 5. § a 7. § (2) bekezdése alapján az Egyezmény 49. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. A 31/2010. (VII. 14.) KüM határozat alapján a hatálybalépés időpontja 2009. augusztus 1.
5
A 6. §-t a 7. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
6
A 31/2010. (VII. 14.) KüM határozat alapján a hatálybalépés időpontja 2009. augusztus 1.
7
8
A 7. § (6) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás