• Tartalom

PÜ BH 2008/65

PÜ BH 2008/65

2008.03.01.
A Fővárosi Bíróság úgy is, mint közösségi védjegybíróság, egy perben elbírálhatja a közösségi védjegy és az egyéb nemzeti vagy nemzetközi védjegyek bitorlása miatt indított keresetet [Pp. 23. §, az 1997. évi XI. tv. 76/4. § és 78. §, valamint a 40/94. (EK r. 91. cikk.)].
A felperes a Fővárosi Bírósághoz, mint közösségi védjegybírósághoz benyújtott keresetében annak megállapítását – és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását – kérte, hogy az alperes 2005. április 22-étől parfümöknek az országba történő behozatalával bitorolta a 153283 és 153284 lajstromszámú magyar nemzeti védjegyeit, valamint az általa használt IR 791359; IR 567158 és IR 572660 lajstromszámú nemzetközi védjegyeket, továbbá az ugyancsak általa használt EU 001564004; EU 001524545; EU 003463742 és EU 003481661 lajstromszámú közösségi védjegyeit.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2005. április 22-étől parfümöknek az országba történő behozatalával bitorolta a felperes 153283 lajstromszámú és 153281 lajstromszámú, továbbá a felperes által használt IR 567158 lajstromszámú, az IR 572660 lajstromszámú és az IR 791359 lajstromszámú védjegyeket. A Fővárosi Bíróság – mint közösségi védjegybíróság – megállapította továbbá, hogy az alperes a fenti magatartásával bitorolta a felperes által használt EU 001564004 lajstromszámú, az EU 001524545 lajstromszámú, az EU 003463742 lajstromszámú és az EU 003481661 lajstromszámú közösségi védjegyeket. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és arra kötelezte, hogy a parfümök forgalmazásában részt vevőkről, üzleti kapcsolatairól és magyarországi raktárairól szolgáltasson adatot. A felperest feljogosította elégtételt adó nyilatkozat közzétételére. Elrendelte a lefoglalt termékek alperes költségén történő 15 napon belüli megsemmisítését és kötelezte az alperest 500 000 forint perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság az alperes terhére a védjegybitorlást a nemzeti és nemzetközi védjegyek tekintetében a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (Vt.) 12. és 27. §-ai alapján, míg a közösségi védjegyek tekintetében az Európai Unió Tanácsa 40/94/EK rendeletének (Közösségi Védjegyrendelet) 9. cikk (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 98. cikke alapján állapította meg.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság által közösségi védjegybíróságként hozott, a közösségi védjegyekkel kapcsolatos ítéleti rendelkezéseket (a perköltségre is kiterjedően) helybenhagyta. A nemzeti és nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos kereseti kérelem vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette és ,,elrendelte a keresetlevélnek ezen védjegyek elbírálására hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel bíró Fővárosi Bírósághoz való áttételét''. Az alperest a felperes javára 115 280 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte és felhívta az alperest, leletezés terhével 72 000 forint fellebbezési illeték lerovására.
A másodfokú bíróság a nemzeti és a nemzetközi védjegyeket érintő rendelkezéseit azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság, mint közösségi védjegybíróság, a közösségi védjegyek bitorlása miatt indított perben, azzal egy eljárásban nem tárgyalhatta volna a nemzeti és nemzetközi védjegyek bitorlása miatt előterjesztett kérelmeket. A Vt. 76/H. § alapján ugyanis a Magyar Köztársaságban a Fővárosi Bíróság jár el első fokon – a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételben – a Közösségi Védjegyrendelet 91. cikkének (l) bekezdésében meghatározott közösségi védjegybíróságként. A (2) bekezdés szerint a Fővárosi Bíróság határozata elleni fellebbezés elbírálása – másodfokon eljáró közösségi védjegybíróságként – a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik. Az első- és másodfokú közösségi védjegybíróság tehát csak a közösségi védjegyekkel kapcsolatos bitorlási keresetek elbírálására rendelkezik hatáskörrel, de nincs hatásköre a nemzeti és nemzetközi védjegyekkel összefüggésben előterjesztett védjegybitorlási keresetek elbírálására. A Fővárosi Bíróság a közösségi védjegyekkel kapcsolatos egyéb perekben is csak a Védjegyrendelet 106., 107., illetve 142 a. cikkének (5) bekezdése alapján járhat el.
Ennek megfelelően a Fővárosi Ítélőtábla a közösségi védjegyek bitorlásával kapcsolatos elsőfokú ítélet elleni fellebbezést érdemben elbírálta. A nemzeti és nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos ítéleti rendelkezést támadó fellebbezés alapján azonban (ebben a keretben) a Pp. 251. § szerint az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Pp. 157. § értelmében [a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel] a pert megszüntette, egyben a Pp. 129. § (1) bekezdés alapján rendelkezett a keresetlevél áttételéről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
A jogerős ítéletnek azon rendelkezése ellen, amely a nemzeti és nemzetközi védjegyek tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette és az ügy áttételéről rendelkezett, a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve e rendelkezés hatályon kívül helyezését és, elsősorban az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés érdemi elbírálása eredményeként az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a Fővárosi Ítélőtábla utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára. A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet tévesen állapította meg, hogy a Fővárosi Bíróságnak a közösségi védjegy bitorlása miatt indított perben nincs hatásköre a nemzeti és nemzetközi védjegyek bitorlása miatt indított keresetek elbírálására, azaz ezek a keresetek egy perben nem bírálhatók el.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Pp. 270. § (3) bekezdés alapján felülvizsgálatnak van helye a keresetlevelet (fizetési meghagyást) a 130. § (1) bekezdésének a)–h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító és a pert a 157. § a) és g) pontja szerint megszüntető jogerős végzés ellen. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet részbeni hatályon kívül helyezéséről, a per (részbeni) megszüntetéséről és a keresetlevél (részbeni) áttételéről ítéletben határozott, jóllehet e tárgyban a Pp. 251. § (1) bekezdés, illetve a Pp. 212. § (1) bekezdés alapján végzéssel kellett volna határozni. A Pp. 270. § (3) bekezdés alapján azonban nem volt jogszabályi akadálya annak, hogy a jogerős ítéletbe foglalt ezen rendelkezések miatt a felperes felülvizsgálattal éljen.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A felperes a közösségi védjegyek, továbbá a nemzeti és nemzetközi védjegyek bitorlása miatt indított keresetet a Fővárosi Bíróság előtt. A nemzeti és nemzetközi védjegyek bitorlása miatt indított kereset elbírálása a Pp. 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik, és a Vt. 95. § (1) bekezdés alapján a védjegybitorlás miatt indított perekben a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. A bíróság összetételére a Vt. 78. § (2) bekezdés az irányadó.
A Közösségi Védjegyrendelet 91. cikk (1) bekezdése az Unió tagállamainak kötelezettségévé tette, hogy első és másodfokon eljáró olyan nemzeti bíróságokat és törvényszékeket (a továbbiakban: közösségi védjegybíróság) jelöljenek ki, amelyek az e rendelettel reájuk ruházott hatáskörben járnak el. A fentiek alapján kijelölt közösségi védjegybíróságnak a Közösségi Védjegyrendelet 92. cikke határozza meg azokban az ügyekben fennálló kizárólagos joghatóságát, amelyek tekintetében közösségi védjegyek esetében eljárhat. A Védjegyrendelet 92. cikk a) pontja szerint a közösségi védjegybíróságnak kizárólagos joghatósága van a közösségi védjegy bitorlásával összefüggő perek elbírálására. A Védjegyrendelet 97. cikk (3) bekezdése szerint a közösségi védjegybíróság eltérő rendelkezés hiányában a székhelye szerinti államnak azokat az eljárási szabályait alkalmazza, amelyek irányadók a nemzeti védjegyekkel összefüggő azonos tárgyú perekben.
A Vt. 76/H. §-a elsőfokú közösségi védjegybíróságként a Fővárosi Bíróságot, másodfokon eljáró közösségi védjegybíróságként a Fővárosi Ítélőtáblát jelölte ki, elrendelve azt is, hogy a Fővárosi Bíróság a Vt. 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételben jár el. A Fővárosi Bíróság ezért közösségi védjegybíróságként is ugyanazt a bíróságot jelenti, mint amely a nemzeti és nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos bitorlási keresetek elbírálására jogosult. Szervezeti elkülönülésre a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. alapján sem lehet következtetni.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a Fővárosi Bíróság a nemzeti és nemzetközi védjegyek mellett a közösségi védjegyek bitorlása miatt indított kereset elbírálására is hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel rendelkezik, és valamennyi védjegybitorlás miatt indított perben a Vt. 78. § (2) bekezdésének megfelelően három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
A felperes a közösségi védjegyek, valamint a nemzeti és nemzetközi védjegyek bitorlása miatti keresetlevelét a Fővárosi Bírósághoz nyújtotta be. A Fővárosi Bíróságnak valamennyi kereset elbírálására hatásköre és kizárólagos illetékessége volt. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság hatáskörének hiányát azért állapította meg, mert a Fővárosi Bíróság a közösségi védjegyek bitorlása miatt indított perben közösségi védjegybíróságként jár el és mint ilyen, kizárólag a Védjegyrendeletben meghatározott perek elbírálására rendelkezik hatáskörrel. Ez az álláspont tartalmilag azt jelenti, hogy a Fővárosi Bíróság ugyanazon perben, közösségi védjegy bitorlása és egyéb védjegyek bitorlása miatt indított keresetet nem bírálhat el.
A másodfokú bíróságnak a védjegybitorlási keresetek együttes tárgyalását kizáró jogértelmezése az alábbiak miatt téves:
Mind a közösségi védjegyek, mind a nemzeti és nemzetközi védjegyek bitorlása miatt indított kereset elbírálása során a bíróság a Pp. szabályainak alkalmazásával jár el. A Pp. a felperes számára általában lehetővé teszi, hogy az alperessel szemben egy keresetlevélben különböző igényeket érvényesítsen. Egyes esetekben ennek kizártságáról jogszabály rendelkezik. A jelen per szempontjából irányadó jogszabályok, így sem a Pp., sem a Vt., sem a Közösségi Védjegyrendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megtiltaná, hogy a felperes a közösségi védjegy bitorlása miatti keresetét egyéb nemzeti vagy nemzetközi védjegyek bitorlása miatti keresetével összekapcsolja. Ebből következően nem kizárt, hogy a Fővárosi Bíróság egy perben döntsön a közösségi védjegy bitorlása, illetve az egyéb védjegyek bitorlása miatti kereset tárgyában.
Mindezekből következik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla tévesen szüntette meg a pert a nemzeti és nemzetközi védjegyek bitorlása miatt indított kereset tárgyában és ebben a keretben tévesen helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítélet rendelkezéseit és szükségtelenül rendelkezett a keresetlevél áttételéről is. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek e rendelkezéseit a perköltség és illeték viselésére is kiterjedően a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Ítélőtáblát az ítélet elleni fellebbezés teljes körű elbírálására utasította. Az elsődleges felülvizsgálati kérelem teljesítésére azért nem volt lehetőség, mert a jogerős ítélet a fellebbezés tárgyában érdemben nem határozott, így annak érdemi felülvizsgálatára sincs lehetőség.
(Legf. Bír. Pfv. IV. 20.423/2007.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére