2008. évi LXVII. törvény

1. § A távhő lakossági felhasználóit sújtó versenyhátrány csökkentésében és megszüntetésében való közreműködés állami feladat.

2. § (1) A központi költségvetés az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal a távhőfelhasználás költségeinek csökkentése érdekében a távhőt felhasználó lakóépületek és lakások felújításához külön jogszabályban meghatározottak szerint támogatást nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások nyújtásánál elsőbbséget kell biztosítani a távhőfogyasztás szabályozását és mérhetővé tételét lehetővé tevő egyedi fűtésszabályozás kialakítása érdekében történő felújításoknak.

(3) A felhasználó köteles visszafizetni a (2) bekezdés szerinti célra igénybe vett, a 16. § a) pontja szerint kiadott kormányrendeletben meghatározott támogatásnak az igénybevételtől eltelt időre számított jegybanki alapkamattal növelt összegét, ha a felhasználási hely a támogatás igénybevételétől számított három éven belül kiválik a távhőszolgáltatás rendszeréből.

(4) A (2) bekezdés szerinti támogatások pályázati feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a lakóközösséget terhelő saját rész helyi önkormányzat általi átvállalását.

(5) A társasházi és lakásszövetkezeti tulajdonostársak a távhőfogyasztás szabályozását és mérhetővé tételét lehetővé tevő korszerűsítésről, illetve az ezzel közvetlenül összefüggő kérdésekről az összes tulajdoni hányad több mint felével határoznak.

3. §² A központi költségvetés a lakossági távhőfogyasztók számára a távhőszolgáltatás igénybevételéhez – a távhőfogyasztás szabályozhatóságának és mérhetőségének általánossá válásáig fennálló versenyhátrány csökkentése érdekében –, valamint a lakossági vezetékes gázfogyasztók számára a gázszolgáltatás igénybevételéhez külön jogszabályban meghatározottak szerint, a fogyasztó jövedelmi helyzetére figyelemmel differenciált összegű támogatást nyújt.

4. § (1)³ A jövedelemadó alanya az energiaellátó, a közszolgáltató, kivéve, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá ha felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll.

(2) A jövedelemadó-kötelezettséget a külföldi vállalkozó kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.

5. § (1)⁴ A jövedelemadóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

(2)⁵ A jövedelemadó alanya az adókötelezettség teljesítése során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el.

6. § (1)⁶ A jövedelemadó alapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménynek a (2) bekezdésben felsorolt tételekkel növelt, a (3) bekezdésben felsorolt tételekkel csökkentett és a (6) bekezdés szerint módosított, továbbá a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, e törvény szerinti jövedelemadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem tartalmazó összege.

(2) Növelő tételek:

(3) Csökkentő tételek:

(4) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, illetve a jogutód – választása szerint – nem alkalmazza a (2) bekezdés c) pontját, feltéve, hogy a jogutód létesítő okirata tartalmazza a (6) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást.

(5) A (3) bekezdés e) pont alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezményezett eszközátruházás alapjául szolgáló írásbeli szerződés tételesen tartalmazza az átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), és azoknak az átadás napjára az átruházó társaságnál kimutatott bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és számított nyilvántartási értékét, valamint a (6) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást.

(6)²¹ Kedvezményezett átalakulás esetén a jogutód a jogelődtől átvett, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó társaságtól átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve az átalakulást, egyesülést, szétválást, illetve az eszközátruházást követően a jövedelemadó-alapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve a kedvezményezett eszközátruházás nem történt volna meg. Kedvezményezett átalakulás esetén a jogutód, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átértékelt, illetve átvett eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás napjára, illetve az átruházó társaságnál az átadás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást, egyesülést, szétválást, illetve az átvételt követően a jövedelemadó-alap módosításaként elszámolt összeget is.

(7)²² A (4), illetve (5) bekezdésben foglaltak alkalmazásának további feltétele, hogy átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a jogelőd (kiválás esetén, továbbá, ha a jogelőd külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, akkor a jogutód), kedvezményezett eszközátruházáskor az átadó, (ha az átadó külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, akkor az átvevő) a választását az átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve az eszközátruházás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

(8)²³ Amennyiben az adóalany kapcsolt vállalkozásával a Tao. tv. 18. §-a alá tartozó jogügyletet köt, úgy az adóalap megállapításkor köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

(9) A külföldről származó jövedelmet e § rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.

(10) A (9) bekezdés szerinti összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont jövedelemadó nem haladhatja meg az adott jövedelemre jutó jövedelemadót, de legfeljebb a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget.

(11)²⁴ A több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap az e § alapján meghatározott összegnek az arányos része figyelemmel a (11a)–(11b) bekezdésben foglaltakra. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.

(11a)²⁵ Az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely általa külföldről beszerzett kőolajterméket értékesít Magyarországon, a vásárolt kőolajtermék értékesítésének árbevételét a (11) bekezdés alkalmazásában olyan arányban osztja meg a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék értékesítéséből származó árbevételre, amilyen arányt az összes, áruként beszerzett kőolajtermék beszerzési értékén belül a belföldről és a külföldről áruként beszerzett, és Magyarországon értékesített kőolajtermék értéke képvisel.

(11b)²⁶ Az adóalany a (11a) bekezdés szerinti arányos megosztásról külön nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti

(12)²⁷ Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell a (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba.

(13)²⁸

(14)²⁹ Az adóalany a (3) bekezdés l) pontjának alkalmazása során az elektromos töltőállomás bekerülési értékeként veheti figyelembe a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása által a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés l) pontja szerint nem érvényesített összeget, amennyiben az adóbevallás benyújtásáig rendelkezik az érintett kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely szerint a kapcsolt vállalkozás a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés l) pontja szerinti kedvezményt nem érvényesíti.

(15)³⁰ A (3) bekezdés l) pontja szerinti összeg 7. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(16)³¹ A (3) bekezdés l) pontja szerinti kedvezmény és a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés l) pontja szerinti kedvezmény nem érvényesíthető ugyanazon elektromos töltőállomás bekerülési értéke alapján.

(17)³²

(18)³³ Amennyiben az (1) bekezdés szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az (1) bekezdés szerinti pozitív adóalapot, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A korábbi adóévek negatív adóalapja legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

(19)³⁴ A (3) bekezdés m) pontja és a (18) bekezdés alkalmazása során az adózó a Tao. tv. 17. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazza.

7. §³⁵ (1) A jövedelemadó a pozitív adóalap 31 százaléka.

(2)³⁶ Az (1) bekezdéstől eltérően a Tao. tv. 22/B. §-a szerint fejlesztési adókedvezményt érvényesíteni jogosult adózó és a Tao. tv. 22/E. §-a szerint energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezményét érvényesíteni jogosult adózó a számított adót – legfeljebb annak 50 százalékáig, és legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezménye érvényesítésére nyitva álló időszakban – csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezménye társasági adóban még nem érvényesített részével. E bekezdés alkalmazásában a csoportos társasági adóalany tagja a csoportos társasági adóalanyiság időszaka alatt szerzett, a fejlesztési adókedvezményhez, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezményéhez tartozó jogosultsági összeget az egyedileg megállapított pozitív társasági adóalapja arányában számított összegben veszi figyelembe. E bekezdés alkalmazásában a csoportos társasági adóalany tagja a csoportos társasági adóalany által érvényesített fejlesztési adókedvezményt, illetve energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezményét az egyedileg megállapított pozitív társasági adóalapja arányában számított összegben veszi figyelembe.

(2a)³⁷ A (2) bekezdésben meghatározott, a fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. cikke hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.

(2b)³⁸ A (2) bekezdésben meghatározott, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményéhez kapcsolódó kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I–II. fejezete és 38., 38a. cikke, valamint a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90.o.) 33. és 34. pontja hatálya alá tartozó energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatási programnak minősül.

(3)³⁹ Az (1) és (2) bekezdés szerint kiszámított jövedelemadót legfeljebb annak mértékéig csökkenti az üzleti évre (adóévre) bányajáradék címén fizetett (fizetendő) összeg, legfeljebb azonban 1,5 milliárd forint.

8. §⁴¹ (1)⁴² A fizetendő jövedelemadót – az adóévben megfizetett jövedelemadó-előlegek beszámításával –, valamint a jövedelemadó-előleget az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben a társasági adóra előírt határidőben kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(2) Az adóalanynak – a (4)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra jövedelemadó-előleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet jövedelemadó-előleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adóalany már vallott be adóelőleget.

(3) A jövedelemadó-előleg

(4) A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott jövedelemadó-előleget nem érinti.

(5)⁴³ Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott jövedelemadó-előlegből számított (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

(6) A jövedelemadó-előleg

(7)⁴⁴

(7a)⁴⁵

(8)⁴⁶ Nem kell a (2)–(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adóalanynak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.

9. § (1) A jövedelemadót a társasági adóval azonosan kell elszámolni.

(2) A naptári évtől eltérő üzleti (adó-) évet alkalmazó adóalany a jövedelemadó kötelezettséget az adóéve első napján hatályos szabályok szerint teljesíti.

(3) Ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításáról rendelkezik, akkor a megállapított jövedelemadóból adóvisszatartás formájában levonható a külföldön fizetett (fizetendő) adó, de a beszámított összeg az adóévre fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesíthető.

(4)⁴⁷ Amennyiben az adóalany az éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze, úgy az adókötelezettsége megállapításakor köteles a Tao. tv. 1. § (6) bekezdésében, 4. § 4. pont e) alpontjában, 4. § 28/b. pontjában, 4. § 29. pontjában és II/A. fejezetében és 29/D. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni.

(5)⁴⁸ Amennyiben a (4) bekezdés hatálya alá tartozó adózónál a Tao. tv. 18/C. § (4) bekezdése figyelembevételével meghatározott összeg (egyenleg) pozitív, akkor azt az adózó a Tao. tv. 18/C. § (4) bekezdésétől eltérően választása szerint az áttérés adóévében egy összegben vagy az áttérés adóévében és az azt követő négy adóévben öt egyenlő részletben – az adózás előtti eredmény növelése révén – érvényesíti az adóalapjában. Amennyiben a (4) bekezdés hatálya alá tartozó adózónál a Tao. tv. 18/C. § (4) bekezdése figyelembevételével meghatározott összeg (egyenleg) negatív, akkor azt az adózó a Tao. tv. 18/C. § (4) bekezdésétől eltérően az áttérés adóévében és az azt követő négy adóévben öt egyenlő részletben – az adózás előtti eredmény csökkentése révén – érvényesíti az adóalapjában.

10. § E fejezet alkalmazásában

11. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 4. § (1) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki:

12. § (1) A Thtv. 38. § (5) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Thtv. 38. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

13. § A Thtv. 57. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

14. § A Thtv. a VIII. fejezetet megelőzően a következő új 57/A–C. §-okkal egészül ki:

15. § A Thtv. 60. § (2) bekezdése a következő új d)–e) pontokkal egészül ki:

16. §⁵⁹ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

17. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 11. §-a, 13–15. §-a, valamint a (3) és az (5) bekezdés 2009. július 1-jén lép hatályba.

(3) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (5) bekezdésében a „rendeletben állapítja meg, az energiapolitikáért felelős miniszter véleményének beszerzését követően” szövegrész helyébe a „külön törvényben meghatározottak szerint rendeletben állapítja meg” szöveg lép.

(4)⁶⁰

(5) Hatályát veszti a Thtv. 6. § (2) bekezdés b) pontjának harmadik és negyedik mondata, a 10. § b) pontja, valamint a 60. § (2) bekezdés a) pontjában az „[5. § (2)–(3) bekezdések]” szövegrész.

(6)⁶¹ Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19).

(7)⁶²

18. §⁶⁴ (2)⁶⁵

(3)⁶⁶ E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés i) pontját az adózó a 2014. adóévi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.

(4)⁶⁷ Az adózás előtti eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző adóévekben a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg. E rendelkezést az adózó a 2014-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(5)⁶⁸ E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 6. § (2) bekezdés b) pontját, c) pontját, h) pontját és 6. § (3) bekezdés b) és h) pontját az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.

(6)⁶⁹ E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a 2015. adóévi adókötelezettségre az adózó választása szerint alkalmazza.

(7)⁷⁰ Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés j) és k) pontját első alkalommal a 2016. adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.

(8)⁷¹ Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés l) pontját, (13)–(17) bekezdését és 10. § 12. pontját első alkalommal a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházások tekintetében lehet alkalmazni.

(9)⁷² Az adózás előtti eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző adóévekben elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg. E rendelkezést az adózó első alkalommal a 2018-ban kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során jogosult alkalmazni.

(10)⁷³ E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel megállapított 6. § (2) bekezdés b) pontját az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő lakossági földgázfogyasztók részére biztosított téli rezsicsökkentésről szóló kormányrendelet alapján véglegesen átadott pénzeszközre vonatkozóan első alkalommal a 2018. évi adókötelezettség megállapításakor kell alkalmazni.

(11)⁷⁴ Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 8. § (8) bekezdése, 18. §-a, hatályon kívül helyezett 8. § (7) és (7a) bekezdése, 18. § (2) bekezdése alapján adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 8. § (8) bekezdése, 18. §-a hatálybalépésének, továbbá 8. § (7) és (7a) bekezdése, 18. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésének⁷⁵ napja.

(12)⁷⁶ E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés m) pontja, (18) és (19) bekezdése első alkalommal a 2020. adóév negatív adóalapjára alkalmazható.

(13)⁷⁷ E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész 25. pontjával összefüggésben első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatálybalépése napját követő ügyletekre kell alkalmazni.

(14)⁷⁸ E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész 26. pontjával összefüggésben az adózó a 2022. adóévi adókötelezettségére választása szerint alkalmazza.

(15)⁷⁹ E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés l) pontját, valamint (14) és (15) bekezdését első alkalommal a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában kell alkalmazni, figyelemmel a (18) bekezdésben foglaltakra.

(16)⁸⁰ Az e törvény 6. § (15) bekezdése hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatás az adózó erre vonatkozó választása és adóbevallásban benyújtott nyilatkozata szerint az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény és az azt módosító, vagy annak helyébe lépő európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény) 2.1. szakaszának szabályaival és a támogatási programot jóváhagyó határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban is igénybe vehető, figyelemmel a (17)–(19) bekezdésre, valamint a Tao. tv. 4. számú mellékletében foglaltakra.

(17)⁸¹ A (16) bekezdést első alkalommal a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában, a támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően lehet alkalmazni, figyelemmel a (18) bekezdésben foglaltakra.

(18)⁸² E bekezdés hatálybalépését megelőzően, de 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallását illetően az e törvény 6. § (3) bekezdés l) pontja tekintetében az adózónak önellenőrzést kell benyújtania.

(19)⁸³ A (16) bekezdés szerinti adózói választás és nyilatkozat utoljára a Válságközlemény alkalmazhatóságának határidejéig benyújtott adóbevallásban tehető meg.

(20)⁸⁴ E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 6. § (11a) és (11b) bekezdését az adóalany első alkalommal a 2023. adóévi adókötelezettségére alkalmazza.