67/2008. (IV. 30.) AB határozat
67/2008. (IV. 30.) AB határozat1
2008.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezésben feltett konkrét kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 434/2007. (X. 24.) OVB határozatát megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a határozott kérelmet nem tartalmazó kifogást visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság jelen határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 434/2007. (X. 24.) OVB határozatával (továbbiakban: OVBh.) úgy döntött, hogy a dr. Semjén Zsolt, dr. Navracsics Tibor és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (továbbiakban: Fidesz), valamint a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) országgyűlési képviselőcsoportjainak további 151 országgyűlési képviselője által benyújtott országos népszavazási kezdeményezésben feltett konkrét kérdést hitelesíti.
Az Alkotmány 28/C. § (4) bekezdés alapján benyújtott kezdeményezés az alábbi kérdést tartalmazta: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők személyi jövedelemadó bevallásai a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek?”
Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy a kezdeményezést benyújtó országgyűlési képviselők száma meghaladja az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében meghatározott arányt, valamint rögzítette, hogy a népszavazásra bocsátani kívánt kérdés a reá vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz.
2. A törvényes határidőn belül két magánszemély nyújtott be kifogást az OVBh. ellen.
2.1. Az egyik kifogást benyújtó álláspontja szerint a kérdés a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányellenes korlátozására vezet, mivel „a teljes adóbevallás nyilvánosságra hozatalát eredményezné, holott azon a közhatalmat gyakorló személyen kívüli személyek adatai is megtalálhatóak (pl. lakáshitelhez kapcsolódó adókedvezménynél az adóstárs vagy a családi adókedvezménynél a házastárs).” Bár a kifogást tevő nem hivatkozott konkrét alkotmányos szakaszra, kifogása szövegezéséből egyértelműen megállapítható, hogy az Alkotmány 59. § (1) bekezdésben foglalt, a személyes adatok védelméhez és a magántitokhoz való jog sérelmét állítja.
2.2. A másik kifogást tevő előadta, hogy a feltett kérdés valójában négy különálló kérdés, tekintettel arra, hogy négy különböző személyi körre vonatkozik, és ezért nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek, „mivel a választópolgárnak nem áll módjában a kérdésben szereplő egyes alanyi körökre külön-külön választ adni, a kérdésre egyértelműen igen-nel, illetve nem-mel válaszolni nem tud.” A kifogást tevő álláspontja alátámasztásául hivatkozott a 421/2007. (X. 18.) OVB határozat indokolására is.
Ugyanezen kifogást tevő kifogásában jelezte, hogy a kérdés hitelesítését azért is meg kellett volna tagadnia az OVB-nek, mert az olyan törvényi rendelkezés megalkotására kötelezné az Országgyűlést, amely megítélése szerint alkotmánysértő lenne. Ezen kifogásához érdemi indokolást nem nyújtott.
A kifogást benyújtók azt kérték, hogy az Alkotmánybíróság az OVBh.-t semmisítse meg, és utasítsa az OVB-t új eljárás lefolytatására. A határozat ellen érkezett, a törvényi feltételeknek megfelelő kifogásokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 28. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság egyesítette és egy eljárásban bírálta el.
II.
Az Alkotmánybíróság a kifogásokat az Alkotmány, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.), valamint az Nsztv. alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg:
Az Alkotmány figyelembe vett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”
„59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”
Az Nsztv. hivatkozott rendelkezései:
„13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
A Ve. érintett rendelkezései:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(2) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. Az Országos Választási Bizottság a kifogás benyújtásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, a népszavazást elrendelő határozat elleni kifogásról a köztársasági elnököt is.
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III.
A kifogások az alábbiak szerint megalapozottak.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt a kifogást vizsgálta, amely szerint a kérdés több különálló kérdésből áll össze, és így nem érvényesül az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében előírt egyértelműség követelménye.
2.1. Az Alkotmánybíróság azonban az OVBh. felülvizsgálata során nem hagyhatta figyelmen kívül a határozatot követően a körülményekben bekövetkezett változásokat. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra, hogy a kérdés kezdeményezését és az azt hitelesítő OVBh. megszavazását követően – a Magyar Közöny 2008/50. számában 2008. március 26. napján – kihirdetésre került a 2008. évi X. törvény az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról (továbbiakban: Ksztv.mód.), amely módosította a központi közigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényt (továbbiakban: Ksztv.), és beiktatta a Ksztv.-be a 12/B. §-t. A Ksztv. új 12/B. § (1) bekezdése alapján az „állami vezető személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege, az összevont adóalap adójának összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege nyilvános”. Tekintettel arra, hogy a Ksztv.mód. részben – az országgyűlési képviselők kivételével a célzott alanyi körre nézve – megvalósította a kezdeményezett kérdéssel igényelt törvényi szabályozást, nincsen olyan eldöntendő kérdés, amelyre a népszavazási kezdeményezés vonatkozhatna. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy eldöntendő kérdés hiányában, pusztán az Nsztv. 8. § (1) bekezdésében szereplő hároméves moratórium biztosítása céljából, nincsen helye népszavazás kezdeményezésének.
2.2. Az Alkotmánybíróság gyakorlata során több határozatában értelmezte az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményét. E határozataiban a testület rögzítette, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lenni. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelműség). A kérdés egyértelműségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség) [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABH 2006, 358, 360–361.].
„Önmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak, nemcsak az Nsztv. 13. § (1) bekezdése sérül, hanem csorbul az Alkotmány 2. § (2) bekezdésén alapuló népszavazáshoz való jog is.” [52/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 399, 405.]
A jelen határozat alapjául fekvő ügyben a kérdés elemei egymással tartalmi kapcsolatban állnak. Azonban a kérdés nem válaszolható meg egyértelműen, tekintettel arra, hogy a célzott alanyi kör egy részének – az állami vezetőknek [Ksztv. 6. § (1) bek.] – a személyijövedelemadó-bevallása a Ksztv.mód. miatt 2008. március 26. napjától törvény erejénél fogva nyilvános. Így a kérdésben célzott alanyi kör között már különbség van, miután egy részükre nézve megvalósult a kívánt törvényi szabályozás. A jogalkotó sikeres népszavazás esetén nem tudná eldönteni azt, hogy van-e és ha igen, milyen tartalmú jogalkotási kötelezettsége, a már megalkotott Ksztv.mód.-ot kellene módosítania vagy annak hatályon kívül helyezése mellett új törvény alkotására lenne-e köteles. Mindezek miatt a jogalkotói egyértelműség kritériuma nem teljesül a feltett kérdés vonatkozásában.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az Alkotmánybíróság az előzőeken túl figyelemmel volt arra is, hogy a népszavazási kezdeményezést országgyűlési képviselők nyújtották be, de ezt követően a kezdeményezett kérdés vonatkozásában az Országgyűlés megalkotta a vonatkozó törvényt, a Ksztv.mód-ot. A kérdés így elvesztette időszerűségét, és ezáltal részben okafogyottá vált.
3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozott kérdés részbeni okafogyottsága folytán nem egyértelmű és így nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek, ezért nem hitelesíthető. Figyelemmel erre, az Alkotmánybíróság nem tartotta szükségesnek az indítványok további részének tartalmi vizsgálatát. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 264.]
4. Az Alkotmánybíróság a sértett alkotmányos rendelkezés pontos megjelölését és alkotmányjogilag értékelhető érveket nem tartalmazó, az OVBh.-t támadó kifogást visszautasította. Ezt az Alkotmánybíróság az Abtv. 22. § (1) bekezdése és a Ve. 77. § (2) bekezdése alapján – határozott kérelem hiányában – nem tekintette érdemben elbírálható indítványnak.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1332/H/2007.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás