2008. évi LXXII. törvény

a Magyar Köztársaság, valamint Montenegró Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonság egyes kérdéseiről szóló, Budapesten, 2008. május 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről¹

2008.11.21.

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság, valamint Montenegró Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonság egyes kérdéseiről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.

2. §² Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

3. §³ Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény a Magyar Köztársaság,
valamint Montenegró Köztársaság között
a társadalombiztosításról és a szociális biztonság egyes kérdéseiről

A Magyar Köztársaság, valamint Montenegró Köztársaság

azon kívánságuktól vezérelve, hogy szabályozzák kapcsolataikat a társadalombiztosítás és a szociális biztonság egyes kérdései területén,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1) A jelen Egyezményben használt fogalmak jelentése a következő:

1. „felségterület”

a Magyar Köztársaság tekintetében a Magyar Köztársaság felségterülete,

Montenegró Köztársaság tekintetében Montenegró Köztársaság felségterülete;

2. „jogszabályok”

a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. cikk) által érintett területekre vonatkozó törvények, rendeletek és más általánosan kötelező érvényű előírások;

3. „illetékes hatóság”

a Magyar Köztársaság tekintetében:

a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok által szabályozott területekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy megfelelő hatóságok,

Montenegró Köztársaság tekintetében:

a Montenegró Köztársaságban működő, a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok által szabályozott területekért felelős minisztérium;

4. „teherviselő”

az az intézmény vagy az a hatóság, amelynek feladata a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok végrehajtása;

5. „illetékes teherviselő”

az a teherviselő, amelynél az illető személy az ellátási kérelem benyújtásának időpontjában biztosított, vagy igényjogosultsággal rendelkezik vagy rendelkezne;

6. „összekötő szerv”

a jelen Egyezmény szerint az Egyezmény hatékony végrehajtása érdekében kijelölt szerv;

7. „biztosítási idő”

a járulékfizetési és ezzel azonos megítélés alá eső olyan idő, amely a Szerződő Felek jogszabályai szerint annak minősül;

8. „nyugdíjbiztosítási idő”

biztosítási idő, vagy azzal azonos megítélés alá eső idő és a Szerződő Felek jogszabályai szerint külön megszerzett idő;

9. „pénzbeli ellátás”

a jelen Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok szerinti nyugdíj és más pénzbeli ellátás, továbbá ezek valamennyi pótléka, kiegészítése, korrekciója és emelése;

10. „természetbeni ellátás”

a jelen Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok szerint pénzbeli ellátásnak nem minősülő egészségügyi szolgáltatás és egyéb ellátás;

11. „lakóhely”

az állandó, szokásos tartózkodás helye;

12. „tartózkodás helye”

az ideiglenes tartózkodás helye, amelynél a tartózkodás időtartama rendszerint a tartózkodás céljától függ;

13. „biztosított”

az a személy, aki a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok szerint biztosított vagy biztosított volt;

14. „jogosult”

a jelen Egyezmény 2. cikke által meghatározott jogszabályok alapján jogosultságot szerzett személy;

15. „családtag”

a Szerződő Felek által alkalmazott jogszabályokban családtagnak minősülő személy.

(2) A jelen Egyezményben használt más fogalmak és kifejezések jelentése az, amelyet azoknak a Szerződő Felek jogszabályai tulajdonítanak.

2. cikk

Tárgyi hatály

(1) Jelen Egyezmény

a) a Magyar Köztársaság jogszabályai tekintetében:

1. a társadalombiztosítás keretén belül:

1.1. az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásairól,

1.2. a baleseti ellátásról,

1.3. a nyugellátásról,

2. a munkanélküli ellátások keretén belül:

2.1. az álláskeresési járadék,

2.2. az álláskeresési segély

és ezek fedezetéről szóló jogszabályokra vonatkozik;

b) Montenegró Köztársaság jogszabályai tekintetében:

1. az egészségbiztosításról, egészségvédelemről és az anyaságról,

2. a munkahelyi balesetekről és foglalkozási betegségekről,

3. a nyugdíj- és rokkantsági biztosításról,

4. a munkanélküliség esetén járó pénzbeli térítésről

szóló jogszabályokra vonatkozik.

(2) A jelen Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják, módosítják vagy kiegészítik az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat.

(3) A jelen Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerződő Fél azon jogszabályaira is, amelyek a szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve, hogy ezekről a másik Szerződő Fél illetékes hatósága az írásbeli értesítés napjától számítva három hónapon belül nem fejezi ki ellenvéleményét.

3. cikk

Személyi hatály

A jelen Egyezmény hatálya kiterjed:

a) azokra a személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak,

b) más olyan személyekre, akik jogaikat az a) pontban említett személyektől származtatják.

4. cikk

Az egyenlő bánásmód

(1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazásakor a másik Szerződő Fél állampolgárai az első Szerződő Fél állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik:

1. a biztosítottaknak és a munkáltatóknak a társadalombiztosítási teherviselők szerveiben való részvételéről szóló jogszabályokra, amennyiben e jogszabályok másként nem rendelkeznek,

2. a harmadik államokkal kötött nemzetközi szerződésekben rögzített biztosítási teherviselési szabályokra,

3. a Szerződő Felek harmadik országbeli hivatalos képviseleténél vagy egy ilyen képviselet tagjainál foglalkoztatott személyek biztosítására vonatkozó jogszabályokra.

5. cikk

Az ellátások átutalása

(1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályain alapuló pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók meg vagy vonhatóak el azért, mert a jogosult a másik Szerződő Fél területén lakik vagy tartózkodik.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított ellátások átutalása a másik Szerződő Fél állampolgárai részére a saját állampolgárokkal azonos feltételek szerint történik, abban az esetben is, ha harmadik országban laknak vagy tartózkodnak.

(3) Az (1) bekezdés nem vonatkozik Montenegró Köztársaság tekintetében a minimális nyugdíjra, a harmadik személynek nyújtott ápolásra és segítségnyújtásra, valamint a vagyoni helyzettől függően nyújtott egyéb ellátásokra.

6. cikk

Az ellátások halmozódásának tilalma

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti tényállás kihat valamely pénzbeli ellátásra, illetve jogosultságra, a másik Szerződő Félnél bekövetkező azonos tényállást az első Szerződő Fél úgy veszi figyelembe, mintha a saját területén történt volna, kivéve, ha a nyugellátásban részesülő munkát vállal vagy önálló tevékenységet végez.

(2) Ugyanazon biztosítási időből, nyugdíjbiztosítási időből származó több ellátásra vagy jövedelemre szóló igényjogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem megszerezni, sem fenntartani nem lehet, kivéve a rokkantság, öregség, halál esetén nyújtandó pénzbeli ellátásokat.

II. RÉSZ

AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

7. cikk

Általános rendelkezés

A biztosítási kötelezettség – ha a jelen Egyezmény 8. és 9. cikk szerinti előírásai másként nem rendelkeznek – annak a Szerződő Félnek a jogszabályaihoz igazodik, amelynek területén az illető személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi, abban az esetben is, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél területén található.

8. cikk

Különleges rendelkezések

(1) Azokra az állami és közszolgálatban foglalkoztatott és más velük egy tekintet alá eső személyekre, akiket a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, a küldő Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező munkáltató a munkavállalóját a másik Szerződő Fél területére küldi, akkor a kiküldetést követően legfeljebb a 24. naptári hónap végéig továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók úgy, mintha az illető személyt még ennek a területén foglalkoztatnák.

(3) Az önálló tevékenységet végző, ha a tevékenység ideiglenes folytatása céljából a másik Szerződő Fél területére utazik, akkor a kiutazásától számított legfeljebb 24. naptári hónap végéig továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, mintha ennek a Szerződő Félnek a területén látná el a tevékenységet.

(4) Azokra a munkavállalókra, akiket az egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel rendelkező, a légi, a közúti vagy a vasúti közlekedéssel (szállítással, szállítmányozással és fuvarozással) foglalkozó munkáltató a másik Szerződő Fél területére küld, továbbra is a munkáltató székhelye szerinti Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni úgy, mintha az illető személyt még ennek a területén foglalkoztatnák.

(5) A hajókon vagy egyéb vízi járműveken foglalkoztatottakra azon Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók, amelynek lobogója alatt az hajózik.

(6) Azon személyek tekintetében, akiket nem a hajón vagy egyéb vízi járműn foglalkoztatnak, de akiket annak rakodásával, javításával vagy felügyeletével megbíznak abban az időben, amíg az a másik Szerződő Fél kikötőjében tartózkodik, azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületéhez a kikötő tartozik.

(7) Az egyik Szerződő Fél jogszabályainak a (2) és (3) bekezdésben említett személyekre való alkalmazása a munkáltató és a munkavállaló közös kérésére –, illetve az önálló tevékenységet végző személy kérésére – kivételesen a tevékenység végzésének helye szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága, illetve az általa meghatalmazott intézmény egyetértésével még 24 hónappal meghosszabbítható.

9. cikk

A diplomáciai és konzuli képviseletek

(1) A diplomáciai vagy konzuli képviseleteknek a másik Szerződő Fél felségterületére küldött tagjaira, valamint a velük egy háztartásban élő családtagjaikra – amennyiben más módon nem biztosítottak – az őket küldő Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak.

(2) A diplomáciai és a konzuli képviseleteken alkalmazott, a másik Szerződő Fél felségterületére küldött magánszemélyzet tagjaira és a velük egy háztartásban élő családtagjaikra – amennyiben más módon nem biztosítottak – az őket küldő Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak.

(3) A (2) bekezdésben említett azon alkalmazottakra, akiket nem kiküldetés keretében foglalkoztatnak, annak a Szerződő Félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek a felségterületén őket foglalkoztatják; a diplomáciai és konzuli képviselet őket foglalkoztató tagjainak pedig teljesíteniük kell mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket ezen Szerződő Fél jogszabályai a munkáltatókra rónak.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően azok a foglalkoztatottak, akik a diplomáciai, illetve konzuli képviselőket küldő Szerződő Fél állampolgárai, a foglalkoztatásuk megkezdésének napjától számított 3 hónapon belül az említett Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazását választhatják.

10. cikk

Kivételek

A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk megnevezett szervek a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére – vagy az önálló tevékenységet végző kérelmére – közös megegyezés alapján a jelen Egyezmény 7–9. cikkei alóli kivételeket állapíthatnak meg azzal, hogy ennek során figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és körülményeit.

III. RÉSZ

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet

BETEGSÉG ÉS ANYASÁG

11. cikk

Biztosítási idők egybeszámítása

A természetbeni, illetve pénzbeli ellátásokra vonatkozó igényjogosultságok megszerzéséhez, illetve az ellátások időtartamának megállapításához mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket – amennyiben ez szükséges – egybe kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek.

12. cikk

Természetbeni ellátások

(1) Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint természetbeni ellátásra jogosult, a másik Szerződő Fél területén való ideiglenes tartózkodása során ott természetbeni ellátásokat vehet igénybe, ha állapota miatt sürgősségi egészségügyi ellátásra szorul, és ha az illető nem orvosi kezelés igénybevétele miatt utazott a másik Szerződő Fél felségterületére.

(2) A jelen Egyezmény 8. cikkének (1)–(5) bekezdésében, valamint a 9. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésében említett személyek természetbeni ellátást vehetnek igénybe a másik Szerződő Fél területén való tartózkodásuk alatt, az állapotuk szerint szükséges mértékben.

(3) Természetbeni ellátásokra jogosult az a személy is, aki előzetesen megszerezte az illetékes teherviselő hozzájárulását ahhoz, hogy kezelés céljából utazzon be ideiglenesen a másik Szerződő Fél felségterületére.

(4) A jelen cikk (1)–(3) bekezdésében említett ellátásokat a tartózkodási hely szerinti teherviselő nyújtja a rá vonatkozó jogszabályok szerint, különösen a természetbeni ellátások nyújtásának módja és mértéke tekintetében, míg az ellátás időtartamát az illetékes Szerződő Fél jogszabályai szerint határozzák meg.

(5) A jelen cikk (1), (2) és (4) bekezdésének rendelkezései a családtagokra is irányadók.

13. cikk

Az egyik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkező, de a másik Szerződő Fél területén dolgozó személyek ellátása

(1) Az egyik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkező olyan személy, aki a munkavégzésének helye szerinti másik Szerződő Fél jogszabályai szerint eleget tesz a jogosultság megszerzéséhez szükséges feltételeknek, az illetékes teherviselő terhére és az illetékes teherviselőre vonatkozó jogszabályok szerint a lakóhelye szerinti teherviselő által nyújtott természetbeni ellátásokat is igénybe veheti.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy, abban az esetben, ha az illetékes teherviselő szerinti Szerződő Fél területén tartózkodik, a természetbeni ellátásokat a rá vonatkozó jogszabályok szerint veheti igénybe úgy, mintha ott lenne a lakóhelye, akkor is, ha ott-tartózkodása előtt ugyanazon betegség vagy anyaság miatt már természetbeni ellátásban részesült.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései a családtagokra is megfelelően alkalmazandók, abban az esetben, ha a lakóhelyük szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint saját jogú biztosítás fennállása miatt természetbeni ellátásra egyébként nem jogosultak.

14. cikk

A másik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkező családtagok ellátása

(1) Az egyik Szerződő Fél teherviselőjénél biztosított személy családtagjai természetbeni ellátásra jogosultak, ha a lakóhelyük a másik Szerződő Fél területén található, úgy mintha a lakóhelyük szerinti teherviselőnél lennének biztosítva. A részükre járó ellátás nyújtásának mértékét és módját a szóban forgó teherviselő jogszabályainak rendelkezései határozzák meg.

(2) Az illetékes Szerződő Fél területén tartózkodó vagy lakóhelyüket oda áthelyező családtagok az ellátásokat az illető Szerződő Fél jogszabályi rendelkezéseivel összhangban veszik igénybe. E szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a családtagok az ellátást ugyanazon betegség vagy anyaság miatt már a korábbi lakóhelyük szerinti Szerződő Fél teherviselőjénél igénybe vették.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett családtagok olyan hivatásszerű tevékenységet végeznek vagy nyugellátásban, illetve életjáradékban részesülnek, amely alapján a lakóhelyük szerinti Szerződő Fél jogszabályai értelmében természetbeni ellátásra jogosultak, rájuk e cikk rendelkezései nem vonatkoznak.

15. cikk

Nyugdíjasok

(1) Az a nyugdíjas, aki mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint nyugdíjat kap, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira a lakóhely szerinti teherviselő terhére, ezen Szerződő Fél jogszabályai szerint jogosult.

(2) Annak a személynek, aki csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint kap nyugdíjat és lakóhelye a másik Szerződő Fél felségterületén van, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait a lakóhely szerinti teherviselő nyújtja a rá vonatkozó szabályok szerint, de az illetékes teherviselő terhére.

(3) Amennyiben a jelen cikk (2) bekezdésében említett nyugdíjasnak, akinek a lakóhelye az egyik Szerződő Fél felségterületén van, a másik Szerződő Fél felségterületén való tartózkodása során állapota sürgősségi egészségügyi ellátást igényel, e szolgáltatásra a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint és annak teherviselője terhére jogosult.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a nyugdíjas azon igényjogosult családtagjaira is alkalmazni kell, akiknek jogosultsága a nyugdíjas jogából ered.

(5) Az (1)–(4) bekezdés előírásai mindaddig nem alkalmazhatók, amíg az érintett személy jövedelemszerző tevékenysége alapján lakóhelyén – a lakóhely szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint – biztosítva van.

16. cikk

Nagyobb értékű ellátások engedélyezése

Protézisek és más, nagyobb értékű természetbeni ellátások alkalmazásához nem szükséges az illetékes teherviselő előzetes hozzájárulása, amennyiben az ellátás életveszély miatt, vagy az illető egészsége szempontjából halaszthatatlan, vagy amennyiben ezen ellátások költségeit átalányelszámolás keretében egyenlítik ki a jelen Egyezmény 18. cikk (2) bekezdése szerint. Minden más esetben az illetékes teherviselő előzetes hozzájárulását kell beszerezni.

17. cikk

Pénzbeli ellátások

A betegség vagy anyaság esetén járó pénzbeli ellátásokat az igényjogosultnak az illetékes teherviselő az általa alkalmazott jogszabályok szerint közvetlenül folyósítja.

18. cikk

A költségek megtérítése

(1) Az illetékes teherviselő az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik Szerződő Fél teherviselőjének a jelen Egyezmény alapján nyújtott természetbeni ellátások teljesítése kapcsán felmerült tényleges költségeket.

(2) A Szerződő Felek összekötő szervei megállapodhatnak abban, hogy az elszámolási eljárás egyszerűsítése érdekében a felmerült költségeket a jogosultak bizonyos csoportjai esetében átalányösszegben számolják el és térítik meg egymásnak.

2. Fejezet

ÖREGSÉG, ROKKANTSÁG ÉS HALÁL

19. cikk

A biztosítási idők, illetve a nyugdíjbiztosítási idők egybeszámítása

(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idők megszerzésétől függ, akkor ennek a Szerződő Félnek az illetékes teherviselője – amennyiben szükséges – figyelembe veszi a másik Szerződő Félnek a jogszabályai szerint szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása olyan foglalkozásban szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő függvénye, úgy ezen ellátások nyújtására a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint figyelembe veszi az azonos, vagy hasonló szakmában szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is. Ha a biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idők egybeszámítása nem alapozza meg az igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, a biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket a biztosítás általános rendszerében kell egybeszámítani.

(3) Amennyiben jelen cikk (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt rendelkezések alkalmazása mellett még mindig nincsenek meg a feltételek az ellátási igényjogosultságra, az illetékes teherviselőnek figyelembe kell vennie azokat a biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is, amelyek olyan harmadik államban teljesültek, amelyhez mindkét Szerződő Fél társadalombiztosítási egyezménnyel kötődik, és amelynek rendelkezései kiterjednek a biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idők egybeszámítására. Amennyiben harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, akkor ez a Szerződő Fél az állampolgárai által a harmadik országban szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is figyelembe veszi, ha a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik.

(4) A Magyar Köztársaság tekintetében a (3) bekezdés nem vonatkozik azon beszámítható időszakokra, amelyet olyan harmadik állam jogszabályai szerint szereztek, amellyel a Magyar Köztársaság területi elven alapuló egyezményt kötött.

(5) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a jelen cikk (1)–(4) bekezdéseinek alkalmazása nélkül is fennáll az ellátásra (a Magyar Köztársaság tekintetében a teljes ellátásra) való igényjogosultság, úgy az ellátást ennek a Szerződő Félnek az illetékes teherviselője kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint figyelembe veendő biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idők alapján állapítja meg.

(6) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében a nyugellátásban töltött idő meghosszabbítja a biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időt, akkor ezt az időszakot a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított nyugellátásban töltött idővel meg kell hosszabbítani.

20. cikk

Az ellátások megállapítása
Montenegró Köztársaságban

(1) Ha az ellátási jogosultság a jelen Egyezmény 19. cikkének alkalmazása nélkül is fennáll, az illető állam illetékes teherviselője az ellátást kizárólag ezen jogszabályok alapján figyelembe vett biztosítási idők alapján állapítja meg.

(2) Ha az ellátásra való jogosultság csak a jelen Egyezmény 19. cikkének alkalmazásával áll fenn, az illetékes teherviselő az ellátás összegét úgy állapítja meg, hogy:

1. az ellátás azon elméleti összegét számítja ki, amely az ellátás elszámolásához összesen figyelembe vett biztosítási idők alapján járna, ha az időket az általa alkalmazott jogszabályok értelmében töltötték volna be. Az ellátásnak a biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idő hosszától nem függő összege elméleti összegnek tekintendő;

2. az így kiszámolt összeg alapján kell az ellátás összegét megállapítani a kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok alapján betöltött biztosítási idők és az ellátás elszámolásakor figyelembe vett összes biztosítási idők közötti arányban;

3. ha a mindkét Szerződő Fél jogszabályai értelmében betöltött biztosítási idők összege meghaladja az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a teljes ellátás megszerzéséhez szükséges leghosszabb biztosítási időt, ezen állam illetékes teherviselője a betöltött biztosítási idők összege helyett az általa alkalmazott jogszabályok szerint megszerzett leghosszabb időt veszi figyelembe.

21. cikk

Az ellátások megállapítása
a Magyar Köztársaságban

A magyar teherviselők az alábbiak szerint alkalmazzák a jelen Egyezmény biztosítási idők egybeszámításával kapcsolatos rendelkezéseit:

1. Az öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, a balesetből eredő rokkantsági nyugdíj és a hátramaradott hozzátartozók nyugdíjának megállapítása kizárólag a magyar jogszabályok és biztosítási idők figyelembevételével történik.

2. Ha az érintett személy csak a biztosítási idők egybeszámításának figyelembevételével rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy a magyar teherviselő kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az így kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel.

22. cikk

Az ellátások megállapításának alapja

Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai az ellátás kiszámítását a jövedelemre, a biztosítási alapra, illetve a befizetett járulékra, illetve járulékalapra alapozzák, az illetékes teherviselő kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, biztosítási alapot, a befizetett járulékot, illetve járulékalapot veszi figyelembe.

23. cikk

12 hónapnál rövidebb biztosítási
(nyugdíjbiztosítási) időszak

(1) Ha az ellátás kiszámításakor az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idő nem éri el a 12 hónapot – feltéve, hogy csak ezen biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való igényjogosultság –, ennek a Szerződő Félnek a teherviselője a 12 hónapnál rövidebb időszakra nem nyújt semmilyen ellátást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időt – amelynek alapján az egyik Szerződő Fél teherviselője a szolgáltatás nyújtását nem ismeri el – a másik Szerződő Fél teherviselője a szolgáltatásra való jogosultság megszerzése, megszűnése és feléledése, valamint összegének megállapítása tekintetében úgy veszi figyelembe, mintha ezt az ő jogszabályai alapján töltötték volna be.

24. cikk

Az ellátások kifizetésének csökkentése,
megszüntetése és felfüggesztése

A nyugdíjak átfedése esetén a Szerződő Felek nyugdíjak kifizetésének csökkentéséről, felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről szóló jogszabályai nem alkalmazandók az Egyezmény hatálya alá tartozó személyekre.

3. Fejezet

MUNKAHELYI BALESETEK, FOGLALKOZÁSI BETEGSÉGEK BIZTOSÍTÁSA

25. cikk

Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek

(1) Az a személy, aki munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási betegségben szenved, biztosításának fennállása alatt annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint érvényesítheti igényjogosultságát természetbeni ellátásra, amelynek felségterületén biztosítva van.

(2) A munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos természetbeni ellátások nyújtására a jelen Egyezmény megfelelő cikkében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Ezen ellátások költségeit a Szerződő Felek teherviselői elszámolják egymással a jelen Egyezmény 18. cikkében foglalt szabályok szerint.

(3) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy a munkaképességnek a munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében beállt csökkenése vagy elvesztése fokának vagy az ellátásra való igényjogosultságnak a megállapításánál a megelőző munkahelyi balesetet vagy foglalkozási betegséget is figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket is figyelembe kell venni.

(4) Ha a munkavégzés helyére történő utazás során baleset történik, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha annak a Szerződő Félnek a felségterületén történt volna, ahol a biztosított biztosítva van.

26. cikk

Az egészségre veszélyes foglalkozások figyelembevétele

(1) A valamely foglalkozási betegség alapján nyújtandó ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapításakor az egyik Szerződő Fél teherviselője azokat az egészségre veszélyes foglalkozásokat is figyelembe veszi, amelyek a kérdéses foglalkozási megbetegedés okozóiként a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint és jellegük folytán számításba jöhetnek. Ha pénzbeli ellátásra való igényjogosultság foglalkozási megbetegedés esetén mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint fennáll, az ellátást annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell folyósítani, amelynek jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedést okozó tevékenység végzése alapján utoljára a személy biztosítva volt.

(2) Ha a személy, aki foglalkozási megbetegedése okán az egyik Szerződő Fél teherviselőjétől pénzbeli ellátásban részesül vagy részesült, amennyiben a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedést kiváltó tevékenység végzése következtében előálló állapotrosszabbodása miatt a másik Szerződő Fél teherviselőjéhez ellátás iránti kérelmet nyújt be, a korábban megállapított ellátást továbbra is az első Szerződő Fél teherviselője folyósítja az állapotrosszabbodásra tekintet nélkül, a rá vonatkozó jogszabályok szerint. A másik Szerződő Fél teherviselője az állapotrosszabbodást követően nyújtandó ellátás és a jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátás közötti különbözet összegét folyósítja.

4. Fejezet

MUNKANÉLKÜLISÉG

27. cikk

Munkanélküli ellátás

(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai egy bizonyos hosszúságú időtartam teljesítésétől teszik függővé a munkanélküli ellátás folyósítását vagy az ellátás időtartamát, ugyanezen Szerződő Fél illetékes teherviselője úgy tekinti a másik Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesített időtartamokat, mintha azok a saját jogszabályai értelmében teljesültek volna, ha az első Szerződő Fél jogszabályai értelmében is biztosítási időtartamoknak minősülnek és nem esnek egybe.

(2) A Szerződő Felek állampolgárai – feltéve, ha a Szerződő Felek jogszabályai ettől eltérően nem rendelkeznek – azon Szerződő Fél területén jogosultak munkanélküli ellátásra, amely Szerződő Félnek állampolgárai függetlenül attól, hogy melyik Szerződő Fél területén voltak biztosítva munkanélkülivé válásuk előtt.

(3) Az álláskeresési járadék összegének a magyar jogszabályok szerint történő megállapításánál a másik Szerződő Félnél szerzett biztosítási idők alatt elért kereset helyett egy ugyanolyan vagy ahhoz hasonló munkakörnek megfelelő kereset magyarországi átlagát kell figyelembe venni.

IV. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Összekötő szervek

(1) A Szerződő Feleknek a jelen Egyezmény végrehajtására jogosult összekötő szerveit a jelen Egyezmény igazgatási megállapodása rögzíti.

(2) Az összekötő szervek és az illetékes teherviselők jogosultak, hogy az illetékes hatóságok bevonásával megállapodjanak az Egyezmény végrehajtásához szükséges és célszerű intézkedésekben, beleértve a pénzbeli ellátások megtérítésével és folyósításával kapcsolatos eljárást is.

29. cikk

Igazgatási megállapodások

(1) A Szerződő Felek kormányai vagy illetékes hatóságai a jelen Egyezmény érvényesítése vagy végrehajtása érdekében külön megállapodásokat is köthetnek.

(2) Az illetékes hatóságok, összekötő, illetve egyéb szervek kölcsönösen tájékoztatják egymást a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó valamennyi intézkedésükről és a jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos összes jogszabályváltozásukról.

30. cikk

Kölcsönös együttműködés

(1) A két Szerződő Fél illetékes hatóságai, teherviselői és összekötő szervei a jelen Egyezmény alkalmazása során kölcsönös térítésmentes segítséget nyújtanak egymásnak.

(2) Azon személyek esetében, akiknek lakóhelye és tartózkodási helye a másik Szerződő Fél területén van, az egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazásával összefüggésben elvégzendő orvosi vizsgálatokat a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti teherviselő végzi a rá vonatkozó díjszabások szerint és az irányadó jogszabályoknak megfelelően az illetékes teherviselő kérésére és terhére. Ha az orvosi vizsgálat mindkét Szerződő Fél teherviselője érdekében történik, akkor a költségeket az illető személy lakóhelye szerinti teherviselő viseli.

(3) A bíróságok jogsegélyt nyújtanak az általuk az e területen alkalmazott jogszabályokkal összhangban.

31. cikk

Átutalások

(1) A jelen Egyezmény értelmében ellátásra kötelezett teherviselők a pénzbeli ellátásokat a saját országuk hivatalos valutájában teljesítik.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél teherviselője a másik Szerződő Fél teherviselője részére kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezeket a másik Szerződő Fél hivatalos valutájában kell megtenni, ha a másik Szerződő Fél valutája konvertibilis. Amennyiben a másik Szerződő Fél hivatalos valutája nem konvertibilis, akkor a kifizetések euróban teljesítendők.

(3) Ha az egyik Szerződő Fél rendelkezéseket hoz a devizaforgalom korlátozására, a Szerződő Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosíthassák a jelen Egyezmény szerint járó átutalásokhoz szükséges pénzeszközöket.

(4) A jelen Egyezmény és a végrehajtására szolgáló szabályok alapján történő átutalásokat azon szabályok, valamint a jelen Egyezmény végrehajtási rendelkezései alapján kell végezni, amelyek a Szerződő Felek felségterületén az átutalás időpontjában érvényesek.

32. cikk

Illetékek és hitelesítések alóli mentesítés

(1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében az ezen jogszabályok alkalmazásával összefüggésben bemutatandó ügyiratokra vagy okiratokra vonatkozó illetékmentesség vagy illetékkedvezmény a másik Szerződő Fél jogszabályai alkalmazásával összefüggésben bemutatandó megfelelő ügyiratokra és okiratokra is kiterjed.

(2) A jelen Egyezmény végrehajtásakor csatolandó ügyiratokat, okiratokat és más beadványokat az illetékes hatóságoknak nem kell felülhitelesíteni.

33. cikk

Nyelvhasználat

(1) A Szerződő Felek teherviselői, hatóságai a jelen Egyezmény és az annak tárgyi hatálya által érintett jogszabályok végrehajtása során saját hivatalos nyelvükön közvetlenül érintkezhetnek egymással, az érintett személyekkel és azok képviselőivel.

(2) A Szerződő Felek teherviselői, hatóságai beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek.

(3) A jelen Egyezmény végrehajtásában közreműködő szervek határozataikat és egyéb ügyirataikat közvetlenül küldik meg a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodó személynek.

34. cikk

A kérelmek azonos elbírálása

(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmeket, okiratokat és más beadványokat a másik Szerződő Félnek egy olyan szervénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult ezek átvételére, akkor az úgy tekintendő, mintha ezt az illetékes teherviselőnél nyújtották volna be.

(2) Az egyik Szerződő Fél azon hatóságának vagy szervének, amelynél a kérelmet, okiratot és más beadványt benyújtották, haladéktalanul továbbítania kell azt a rá vonatkozó szabályok szerint a másik Szerződő Fél illetékes teherviselőjéhez.

(3) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint benyújtott ellátás iránti kérelem a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátás iránti kérelemnek is minősül, kivéve, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett pénzbeli ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapítását halasszák el.

35. cikk

A diplomáciai és konzuli képviseletek
képviseleti joga

A Szerződő Felek diplomáciai és konzuli képviseletei a jogosult kérésére külön meghatalmazás nélkül közvetlenül fordulhatnak a másik Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz, összekötő szerveihez és illetékes teherviselőihez állampolgáraik érdekvédelme céljából.

36. cikk

Végrehajtás

(1) Az egyik Szerződő Fél bíróságainak végrehajtható határozatait, valamint teherviselőinek vagy hatóságainak a társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre vonatkozó végrehajtható döntéseit és okiratait a másik Szerződő Fél elismeri.

(2) Az elismerés csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes lenne azon Szerződő Fél jogszabályaival, illetve közrendjével, amelyben valamely határozatot vagy okiratot el kellene ismerni.

(3) Az (1) bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket és okiratokat a másik Szerződő Fél felségterületén végre kell hajtani. A végrehajtási eljárás lefolytatására azon Szerződő Félnek a végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályait kell alkalmazni, amelynek felségterületén a szóban forgó határozatok és okiratok végrehajtására sor kerül. A döntéseken és okiratokon feltüntetendő a végrehajthatóságot igazoló záradék (végrehajtási záradék).

(4) A teherviselők kölcsönös segítségnyújtása a jelen cikk alkalmazásakor nem foglalja magában a bírósági eljárásban való képviseletet.

37. cikk

Kártérítés

(1) Amennyiben az a személy, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a másik Szerződő Fél területén bekövetkezett károsodás miatt részesül ellátásban és ezen állam jogszabályai szerint harmadik személlyel szembeni kártérítésre jogosult, abban az esetben a kártérítési igényjogosultság az első Szerződő Fél teherviselőjére száll át, a rá vonatkozó jogszabályok szerint.

(2) Amennyiben egyazon káresetből származó, azonos jellegű ellátásra vonatkozó kártérítési igényjogosultság mindkét Szerződő Fél teherviselőjét megilleti, a harmadik személy a teherviselőkre az (1) bekezdés szerint átszállt kártérítési igényt kizárólag vagy az egyik vagy a másik teherviselő javára történő befizetéssel is kiegyenlítheti. A teherviselők az általuk folyósított ellátások arányában tartoznak elszámolni egymásnak.

38. cikk

Jogalap nélküli ellátások visszatérítése

Ha az egyik Szerződő Fél teherviselője jogalap nélkül vagy tévesen folyósított pénzbeli ellátást, az így folyósított összeg a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított megfelelő típusú pénzbeli ellátásból az illető teherviselő javára levonható. A levonás a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint történik.

39. cikk

Adatvédelem

(1) Amennyiben a jelen Egyezmény alapján és mindkét Szerződő Félnél alkalmazott jogszabályok szerint személyes adatok továbbítására kerül sor, úgy az alábbi rendelkezések érvényesek:

a) A jelen Egyezmény végrehajtása céljából az egyik Szerződő Fél csak olyan személyes adatokat közölhet a másik Szerződő Fél teherviselői részére, amely a nyújtandó ellátás teljesítéséhez szükséges. A fogadó fél ezeket az adatokat kizárólag ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb teherviselők felé csak az átadó teherviselő előzetes beleegyezésével, valamint az ezen teherviselőre vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően adhatók át.

b) A fogadó teherviselő egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az adatszolgáltató teherviselőt arról, hogy milyen céllal és hogyan használták fel az átadott adatokat.

c) Az adatszolgáltató teherviselő felel a közölt adatok helyességéért és szükségességéért, valamint azért, hogy az adatközlés összhangban legyen a Szerződő Fél e területet szabályozó jogszabályaival. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a közölt adatok hibásak, vagy hogy azokat a Szerződő Fél jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell az adatot fogadó teherviselőt. Az ilyen adatokat fogadó teherviselő köteles az ilyen adatokat helyesbíteni vagy törölni.

d) Azon személyt, akire a közölt adatok vonatkoznak, a róla szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kiknek és milyen célból küldték meg vagy küldik meg az adatokat, kérelmére az adatszolgáltató vagy az adatátvevő teherviselő tájékoztatja. Az említett személy tájékoztatása azon Szerződő Fél jogszabályai szerint történik, amelynek illetékes teherviselőjétől a tájékoztatást kérik.

e) Ha az egyik Szerződő Fél teherviselője a jelen Egyezmény alapján személyes adatokat szolgáltatott, úgy a másik Szerződő Fél fogadó teherviselője a rá vonatkozó belső jog által előírt felelősségvállalása keretében nem hivatkozhat az érintett személlyel szemben arra, hogy a közölt adatok helytelenek voltak. A helytelenül közölt adatok miatt keletkezett kárért a helytelen adatokat közlő Szerződő Fél teherviselője áll helyt.

f) Az átadott személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok már nem szükségesek azon cél érdekében, amiért közölték őket.

g) A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó teherviselő köteles rögzíteni.

h) Az átadó és a fogadó teherviselő köteles gondoskodni az átadott személyes adatok védelméről az illetéktelen hozzáférés, valamint a jogtalan megváltoztatás és az illetéktelen nyilvánosságra hozatal ellen.

i) Mind az adatátvevő, mind az adatátadó Szerződő Fél teherviselője köteles – az érintett személy kérelmére – az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik felet haladéktalanul értesíteni kell.

j) A Szerződő Felek biztosítják az érintett személy közigazgatási és bírói jogorvoslathoz való jogát a jogsértés helye szerinti Szerződő Fél jogszabályaival összhangban.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandóak az üzleti titkokra is azzal, hogy ez nem járhat a személyes adatokhoz fűződő jogok korlátozásával.

40. cikk

A vitás kérdések rendezése

(1) Bármely vitás kérdést, amely a jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerül a Szerződő Felek illetékes hatóságai közös megegyezéssel oldják meg.

(2) Amennyiben a fennálló probléma az (1) bekezdés szerinti módon nem rendezhető, akkor azt diplomáciai úton kell rendezni.

V. RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A jelen Egyezmény nem biztosítja az ellátásra való jogosultságot a hatálybalépése előtti időszakra.

(2) Jelen Egyezmény alkalmazása során figyelembe kell venni a hatálybalépése előtt a Szerződő Felek jogszabályai szerint fennállott jogilag jelentős körülményeket is.

(3) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt egyedi esetekben hozott elutasító döntések a jelen Egyezmény alkalmazását nem akadályozzák.

(4) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított ellátásokat nem kell újra megállapítani.

42. cikk

A Magyar Köztársaság jelen Egyezménnyel
kapcsolatos különleges kötelezettségei

A jelen Egyezmény nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Egyezmény rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak különösen a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai Közösséget létrehozó Szerződésből, az Európai Unióról szóló Szerződésből, valamint általában véve az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.

43. cikk

Hatálybalépés

(1) Jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A lefolytatott eljárásról a Szerződő Felek írásban, diplomáciai úton értesítik egymást.

(2) Jelen Egyezmény a megerősítésről szóló értesítés megküldésének hónapját követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

44. cikk

Hatályon kívül helyezés

A jelen Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában Budapesten, az 1957. október 7-én aláírt Egyezmény hatályát veszti a Magyar Köztársaság és Montenegró Köztársaság vonatkozásában, kivéve a megszerzett igényjogosultságok vagy a folyamatban lévő igények elbírálása tekintetében, ha azok azon időszakra vonatkoznak, amikor a jelen Egyezménnyel hatályon kívül helyezett korábbi egyezmény hatályban volt.

45. cikk

Időbeli hatály és felmondás

(1) A jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Mindkét Szerződő Fél jogosult a jelen Egyezményt – diplomáciai úton – bármely naptári év december 31-ével legalább három hónapos határidővel írásban felmondani.

(2) A jelen Egyezmény felmondása esetén annak rendelkezéseit a megszerzett jogokra továbbra is alkalmazni kell.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel látták el.

Készült Budapesten, 2008. május 20-án a Szerződő Felek hivatalos nyelvén két eredeti példányban azzal, hogy mindegyik szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2–3. §-a az Egyezmény 43. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.⁴

(3) Az Egyezmény, illetve a törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.⁵

(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik.

A törvényt az Országgyűlés a 2008. november 3-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2008. november 20.

A 2. § e törvény 4. § (2) bekezdése alapján az Egyezmény 43. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. A 6/2009. (I. 10.) KüM határozat alapján a hatálybalépés időpontja 2009. április 1.

A 3. § e törvény 4. § (2) bekezdése alapján az Egyezmény 43. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. A 6/2009. (I. 10.) KüM határozat alapján a hatálybalépés időpontja 2009. április 1.

⁴

A 6/2009. (I. 10.) KüM határozat alapján a hatálybalépés időpontja 2009. április 1.

⁵

Lásd a 6/2009. (I. 10.) KüM határozatot.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek